Az alapokat megkülönböztethetjük az alapján, hogy hogyan lehet hozzájuk csatlakozni.

• Nyíltvégű alapokhoz bármikor csatlakozhat, illetve vissza is válthatja belőle a megtakarításait. Ezek az alapok általában határozatlan futamidőre jönnek létre és Ön döntheti el, meddig tartja bennük a megtakarított pénzét. Természetesen mindig érdemes az alapkezelő által javasolt befektetési időtávokat betartani, hogy a befektetésünk jó eséllyel az elvárt teljesítményt tudja nyújtani.
• Ezzel szemben az úgynevezett zártvégű alapokhoz csak az alap indulását megelőző jegyzési időszakban van lehetősége csatlakozni. Ezen alapok általában határozott futamidőre jönnek létre, azaz konkrét lejárattal rendelkeznek, ameddig a megtakarítást az alapban kell tartani. Természetesen, ha a futamidő alatt mégis szüksége lenne a befektetett összegre, a zártvégű alapokat tőzsdei megbízás útján értékesíteni lehet, itt azonban a pillanatnyi kereslet fogja meghatározni a befektetés ellenértékét, nem pedig annak az értéke. Ezért, ha zártvégű alapot választ, célszerű a befektetést a lejáratig megtartani.

Az alapokat az alapján is csoportosíthatjuk, hogy azok milyen típusú eszközbe fektetik a befektetők megtakarításait.

Az OTP Alapkezelő az alapok vagyonát kizárólag értékpapírokba fekteti, azaz értékpapíralapokat kezel. Léteznek még ingatlanalapok, amelyek különböző kereskedelmi és lakó ingatlanokba fektetnek, ezeket az OTP Csoporton belül az OTP Ingatlan Alapkezelő kezeli.

Speciális alapfajták

• az abszolút hozam alapok nem egy adott eszközosztályhoz kötöttek, hanem a piaci történések függvényében szabadon mozgathatják eszközeiket azok között,
• a származtatott alapok nem közvetlenül, hanem valamilyen származtatott eszközön keresztül fektetnek az értékpapírokba,
• a tőkevédett alapok a befektetett tőkét a futamidő, vagy egy előre meghatározott tartási idő után mindenképpen visszafizetik.

Az alapokhoz befektetési jegy vásárlással csatlakozhat, a befektetési jegy fogja megtestesíteni a tulajdoni jogát az alaphoz.

Ahhoz, hogy meghatározhassuk, hogy az alapokban összegyűlt és különböző értékpapírokba befektetett vagyonból mennyi jut egyetlen befektetési jegyre, először az alap vagyonát kell ismernünk. Ezt a vagyont nevezzük az alap nettó eszközértékének. A nettó jelző itt arra utal, hogy az alapban lévő eszközök összes értékéből, illetve az alap követeléseiből (az értékesített értékpapírok még be nem folyt ellenértékéből) az alappal kapcsolatos összes működési költség levonása utáni vagyonról van szó.

Ha ezt elosztjuk a forgalomban lévő befektetési jegyek számával, megkapjuk, hogy a vagyonból mennyi jut egy befektetési jegyre. Ezt az értéket az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek, azaz az alap árfolyamának nevezzük. Alapok esetében ez az egy árfolyam létezik, ezen történik a befektetési jegyek vásárlása és visszaváltása is.

Befektetőként tehát nincs más dolgunk, mint magasabb árfolyamon visszaváltani a befektetési jegyünket, mint amelyen megvásároltuk azt. A két árfolyam közötti különbség a befektetés hozama.

Minden alapnak van egy minimálisan ajánlott befektetési időtávja, amely alatt az árfolyam ingadozás kiegyenlítődik.

Fontos, hogy mindig a pénzügyi céljaik időtávjához igazodó ajánlott befektetési időtávval rendelkező alapot válasszon. Mivel pénzügyi céljait is különböző időpontokban szeretné megvalósítani, így a megtakarításai elhelyezésére sem célszerű egyetlen alapot választani, hanem érdemes a különböző időtávra ajánlott alapokból egy több elemű portfoliót építeni.

OTP befektetési jegyek vásárlására az új internet- és mobilbankban, az OTP Bank értékpapír forgalmazással foglalkozó fiókjaiban, valamint az OTPdirekt internetes és telefonos ügyintézői szolgáltatásán keresztül van lehetősége. OTP befektetési jegyek eladására az OTP Bank értékpapír-forgalmazást végző fiókjaiban, valamint OTPdirekt internetes és telefonos szolgáltatásán keresztül van lehetősége.

A befektetési jegy tranzakciók pénzügyi elszámolása különbözőképpen történik:

T-napos elszámolás: a pénzügyi elszámolás megtörténik a tranzakció napján

A T-napos elszámolású alapok befektetési jegyeit az aznap érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyamon) vásárolhatja meg, illetve válthatja vissza. A vételárat a vásárláskor azonnal levonjuk számlájáról.

Visszaváltás (eladás) esetén a pénzügyi elszámolás a tranzakció napján megtörténik, azaz napi forgalmazási időn belül történő visszaváltáskor a befektetési jegyek ellenértéket rögtön kézhez kapja.

T+3 napos elszámolás: pénzügyi elszámolás a tranzakciót követő harmadik napon

A legtöbb alap esetében a pénzügyi elszámolásra, illetve a befektetési jegyek jóváírására a tranzakciót követő harmadik forgalmazási napon kerül sor.

Bármely forgalmazási napon (T nap) adhat megbízást, melyet a második napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyamon), a megbízást követő harmadik forgalmazási napon (T+3) teljesítünk.

A befektetési jegy vásárlásakor a vételre szánt összegnek a megbízás napján rendelkezésre kell állnia a számláján.

T+4 napos elszámolás: pénzügyi elszámolás a tranzakciót követő negyedik napon

Bármely forgalmazási napon (T nap) adhat megbízást, melyet a második napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyamon), a megbízást követő negyedik forgalmazási napon (T+4) teljesítünk.

Előlegfizetéses visszaváltás

A T+3-as és T+4-es elszámolású alapok esetén lehetőség van előlegfizetéses visszaváltásra. Ez azt jelenti, hogy már a befektetési jegyek visszaváltásának kezdeményezésekor (T napon) hozzájuthat a befektetési jegyek árfolyamértékének egy bizonyos százalékához. Részleteket a mindenkor hatályos Kiegészítő Hirdetmény az általános értékpapír forgalmazási információkról c. dokumentum és az alapok kezelési szabályzata tartalmaz.

Az ingatlanalapokra a fent felsorolt elszámolási határidőktől eltérő határidők is vonatkozhatnak.

A nettó eszközérték a befektetési alap teljes vagyona levonva az összes költséget. Ha a nettó eszközértéket elosztjuk a kibocsátott befektetési jegyek számával, akkor megkapjuk az egy jegyre jutó nettó eszközértéket, ami tulajdonképpen a befektetési alap árfolyama.