A befektetési alapokról

A befektetési alapok olyan megtakarítási formák, amelyekben egyszerre sok más befektetővel közösen helyezhetjük el megtakarított pénzünket, megosztva ezáltal egymás között a befektetésünk kockázatát és költségét. Ráadásul az alapokban ily módon összegyűlt pénzt az alapkezelő komoly szakértelemmel és piaci ismeretekkel rendelkező szakemberei fektetik be. Ennek a szakértői vagyonkezelésnek, illetve az alapokban összegyűlt vagyonméretnek köszönhetően olyan eszközökbe nyílik befektetési lehetőségünk, amelyeket egyéni megtakarítóként nem, vagy csak nehezen érhetnénk el. Az alapok ráadásul szigorúan és több oldalról ellenőrzöttek, így biztosak lehetünk abban, hogy a megtakarításaink pontosan azon eszközökbe kerülnek befektetésre, amelyek az alap befektetési politikájában előre rögzítésre kerültek. Az OTP Alapkezelő által kezelt alapok értékpapír alapok, azaz a befektetők megtakarításait különböző értékpapírokba fektetik.

Milyen típusú befektetési alapok vannak?

Az alapokat megkülönböztethetjük az alapján, hogy hogyan lehet hozzájuk csatlakozni.

• Nyíltvégű alapokhoz bármelyik forgalmazási napon csatlakozhatunk, illetve vissza is válthatjuk belőle a megtakarításainkat. Ezek az alapok általában határozatlan futamidőre jönnek létre és saját magunk dönthetjük el, meddig tartjuk bennük a megtakarított pénzünket. Természetesen mindig érdemes az alapkezelő által javasolt befektetési időtávokat betartani, hogy a befektetésünk jó eséllyel az elvárt teljesítményt tudja nekünk nyújtani.
• Ezzel szemben az úgynevezett zártvégű alapokhoz csak az alap indulását megelőző jegyzési időszakban van lehetőségünk csatlakozni. Ezen alapok általában határozott futamidőre jönnek létre, azaz konkrét lejárattal rendelkeznek, ameddig a megtakarításainkat az alapban kell tartanunk. Természetesen, ha a futamidő alatt mégis szükségünk lenne a befektetett összegre, a zártvégű alapokat tőzsdei megbízás útján értékesíteni tudjuk, itt azonban a pillanatnyi kereslet fogja meghatározni a befektetésünk ellenértékét, nem pedig annak az értéke. Ezért, ha zártvégű alapot választottunk, célszerű a befektetésünket a lejáratig megtartani.

Az alapokat az alapján is csoportosíthatjuk, hogy azok milyen típusú eszközbe fektetik a befektetők megtakarításait. Ahogy arról már volt szó, az OTP Alapkezelő az alapok vagyonát kizárólag értékpapírokba fekteti, azaz értékpapíralapokat kezel. Léteznek még ingatlanalapok, amelyek különböző kereskedelmi és lakó ingatlanokba fektetnek, ezeket az OTP Csoporton belül az OTP Ingatlan Alapkezelő kezeli.

• Az értékpapíralapokon belül a legegyszerűbb termékcsoportot a pénzpiaci alapok alkotják, amelyek különböző pénzpiaci eszközökbe, azaz bankbetétekbe, illetve rövid lejáratú állampapírokba és kötvényekbe fektetnek.
• Külön csoportot alkotnak a kötvényalapok, amelyek portfoliójában a legkülönbözőbb kötvényeket, kamatozó eszközöket találjuk.
• Ezzel szemben a részvényalapok portfolióját már nem a kamatozó eszközök, hanem a különböző vállalatok által kibocsátott részvények alkotják.
• A vegyes alapok pedig ezen két eszközosztályt, a kötvényeket és a részvényeket vegyítik portfoliójukban.

Ezen fő kategóriák mellett számos speciális alapfajta létezik még, mint például

• az abszolút hozam alapok, amelyek nem egy adott eszközosztályhoz kötöttek, hanem a piaci történések függvényében szabadon mozgathatják eszközeiket azok között;
• a származtatott alapok, amelyek nem közvetlenül, hanem valamilyen származtatott eszközön keresztül fektetnek az értékpapírokba; illetve
• a tőkevédett alapok, amelyek a befektetett tőkét a futamidő, vagy egy előre meghatározott tartási idő után mindenképpen visszafizetik.

A különböző alaptípusokat és a hozzájuk kapcsolódó termékajánlatainkat részletesen megismerheti honlapunkon!

Miért érdemes befektetési alapba fektetni?

• Kockázatmegosztás: talán a legfontosabb érv az alapok mellett a kockázatok megosztása. Ugyanis már egyetlen befektetési alap megvásárlásával is több száz, vagy akár több ezer egyedi értékpapírból álló, szakszerűen összeállított, a kockázatokat több eszköz, több kibocsátó, több földrajzi régió, több iparág között megosztó portfolióhoz juthatunk hozzá, amit egyéni befektetőként csak hatalmas erőfeszítések révén érhetnénk el.
• Rugalmasság: a nyíltvégű, folyamatos forgalmazású befektetési alapok bármikor megvásárolhatóak, illetve a befektetetett megtakarítások bármikor vissza is válthatóak, nem kell előre meghatározott lekötési időkhöz, vagy futamidőkhöz alkalmazkodni. Ráadásul a befektetett összeg rugalmasan alakítható, azaz bármelyik forgalmazási napon tetszőleges összeggel növelhető, vagy akár csökkenthető, így az alapok tökéletesen alkalmasak a rendszeres, kisebb összegű megtakarítások elhelyezésére is.
• Egyszerűség: amennyiben befektetési alapot választunk megtakarításaink elhelyezésére nincsen más dolgunk, mint vásárolni az alap befektetési jegyeiből. Ezzel az egyszerű tranzakcióval gyakorlatilag megbízunk egy szakértői gárdát, akik az összes a befektetésünkkel kapcsolatos terhet levesznek a vállunkról, és a világ legkülönfélébb értékpapírjaiba helyezik el megtakarításainkat. Természetesen nem csak a pénzelhelyezés, hanem a befektetések visszaváltása is egy egyszerű tranzakcióval lebonyolítható, nem kell lejáratokhoz, lekötési időkhöz alkalmazkodni, a befektetési jegyek bármelyik forgalmazási napon visszaválthatóak.
• Költséghatékonyság: alapba fektetve nem kell más járulékos költésegekkel számolnunk, mint az értékpapírszámlánk számlavezetési díja, illetve a vételi, illetve visszaváltási tranzakciók költsége. Ezek nagysága a különböző forgalmazóknál eltérő lehet, ugyanakkor minden esetben fix, alacsony költségeket jelentenek. Minden egyéb költség (pl. az alapkezelő díja, adminisztrációs és működési költségek, a tranzakciók díjai stb.) az alap vagyonából kerül levonásra.
• Szakértelem: a befektetési alapokat kezelő szakemberek évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek a befektetések szakterületén, olyan piaci információk birtokában vannak, amelyek egyéni befektetőkhöz nem, vagy csak késve jutnak el, ráadásul munkájukat az OTP Alapkezelő saját részvényelemzői mellett számítógépes algoritmusok, különböző trendelemző szoftverek is segítik.

Hogyan gyarapodik a befektetésem?

Az alapokhoz befektetési jegy vásárlással csatlakozhatunk. A befektetési jegy fogja megtestesíteni a tulajdoni jogunkat az alaphoz. Ahhoz, hogy meghatározhassuk, hogy az alapokban összegyűlt és különböző értékpapírokba befektetett vagyonból mennyi jut egyetlen befektetési jegyre, először az alap vagyonát kell ismernünk. Ezt a vagyont nevezzük az alap nettó eszközértékének. A nettó jelző itt arra utal, hogy az alapban lévő eszközök összes értékéből, illetve az alap követeléseiből (az értékesített értékpapírok még be nem folyt ellenértékéből) az alappal kapcsolatos összes működési költség levonása utáni vagyonról van szó. Ha ezt elosztjuk a forgalomban lévő befektetési jegyek számával, megkapjuk, hogy a vagyonból mennyi jut egy befektetési jegyre. Ezt az értéket az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek, azaz az alap árfolyamának nevezzük. Alapok esetében ez az egy árfolyam létezik, ezen történik a befektetési jegyek vásárlása és visszaváltása is. Befektetőként tehát nincs más dolgunk, mint magasabb árfolyamon visszaváltani a befektetési jegyünket, mint amelyen megvásároltuk azt. A két árfolyam közötti különbség lesz ugyanis a befektetésünk hozama.

De hogyan nőhet az alap árfolyama?

Egyrészt az alap a portfoliójában lévő értékpapírok után – azok jellegétől függően – kamatokat, kuponokat, osztalékokat kap, amik növelik az alap vagyonát, másrészt a vagyon gyarapításának másik fontos forrása az értékpapírokon elért árfolyamnyereség. Az alapkezelő ugyanis minden nap beértékeli az alapokat, kiszámítja a nettó eszközértéket és ehhez minden egyes értékpapír árfolyamában bekövetkezett változást el kell számolnia, még akkor is, ha az adott értékpapírt nem adta el a portfoliójából. Természetesen előfordulhat, hogy a mögöttes értékpapírok értéke csökken, amíg a portfolióban vannak, ilyenkor az alap árfolyama is csökken. Ebből következik, hogy a befektetési alapoknak nincs garantált hozama vagy előre meghirdetett kamata, az alap árfolyamát a tulajdonában lévő értékpapírok piaci árának alakulása befolyásolja. Az alap árfolyamának jövőbeli alakulása így kockázatot hordoz magában, amelyet az alapba fektetve bizony nekünk kell vállalnunk.

Hogyan csökkenthető a kockázat?

Az alapok árfolyamváltozásából fakadó kockázatot viszonylag könnyen csökkenthetjük. Minden alapnak van egy minimálisan ajánlott befektetési időtávja, amely alatt az árfolyam ingadozás kiegyenlítődik. Fontos, hogy mindig a pénzügyi céljaink időtávjához igazodó ajánlott befektetési időtávval rendelkező alapot válasszunk. Mivel pénzügyi céljainkat is különböző időpontokban szeretnénk megvalósítani, így a megtakarításaink elhelyezésére sem célszerű egyetlen alapot választanunk, hanem érdemes a különböző időtávra ajánlott alapokból egy több elemű portfoliót építenünk. Ezzel szintén nagy lépést tehetünk a kockázat csökkentése érdekében, hiszen így több alap, több eszközosztály, több időtáv között oszthatjuk meg befektetéseinket. A portfolióépítés kiváló eszköze az OTP Prémium Válogatás Alapcsalád , amely olyan alapokból áll, amelyek portfolióit más OTP alapok befektetési jegyeiből állították össze szakembereink. Így egyetlen befektetési jegy megvásárlásával egy akár 10-12 másik alapból álló portfolióhoz juthatunk hozzá egyszerűen, költséghatékonyan.