Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek
Összefoglaló
Az Alapkezelő az Alapot az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve
ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék kategóriába tartozó terméknek állította elő, ugyanakkor nem sorolja a fenntartható
befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az Alapnak célja a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítása,
így az SFDR rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá is tartozik. Azonban nem célja a fenntartható befektetés (nem tartozik
az SFDR rendelet 9. cikke (1), (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá).
A fenntarthatósági célok integrálására az Alap vállalta, hogy az Alap indulásakor portfolióban tartott összes fenntarthatósági
szempontok figyelembe vétele alapján besorolható (külső adatszolgáltató által minősített) eszközre vonatkozóan, hogy legalább
80%-ban olyan vállalatok eszközeit tartalmazza, amelyek az MSCI (MSCI ESG Manager) minősítés tekintetében fenntarthatónak
számítanak. Fejlett piaci kibocsátó vagy fejlett piaci eszközök, - alapok alapja esetén a befektetési alapok - esetén ez AAA-BBB,
míg feltörekvő piac esetén AAA-BB besorolást jelent. Továbbá az Alap vállalta, hogy a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség („ICMA”)
által kiadott Zöld Kötvény Alapelvek és az EU Technikai Szakértői Csoportja által javasolt uniós Zöld Kötvény-sztenderdeknek
megfelelő eszközökbe fekteti induláskor a nettó eszközértékének minimum 10%-át. Ezen “Zöld Kötvények” esetén a befektetési
döntéshozatalba a fenntarthatósági szempontokat a kötvény “zöld kötvény” címke meglétének az ellenőrzésével biztosítjuk, illetve
szűrésre kerülnek a kibocsátók az alapján, hogy a tevékenységi területük összhangban legyen az Alap környezeti célkitűzésével.
Az alap befektetéseire ezen vállalásokkal összhangban került sor.
A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya
Ez a pénzügyi termék előmozdít környezeti vagy társadalmi jellemzőket, de nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel.
A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői
Az Alap elsősorban a kötvényportfólióján keresztül kíván vállalást tenni a környezeti jellemzők előmozdítására. Az Alap részben
olyan zöld államkötvényekbe fektetett be, amelyeknek célja olyan kiadások finanszírozása, vagy újra-finanszírozása, amelyek
előmozdítják az alacsony szén-dioxid kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes és környezetileg fenntartható
gazdaságra való áttérést. Így az alábbi hat zöldágazat egyikébe esik: megújuló energia, energiahatékonyság, hulladék- és vízgazdálkodás,
földhasználat és élő természeti erőforrások használata, tiszta közlekedés illetve adaptáció.
Az Alap a befektetési között található opción keresztül nem kíván a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítási kritériumainak
megfelelni, azonban az opció tematikájából adódóan a zöld energia (megújuló energiatermelés, szélerőmű berendezések, energia
hatékonyság növelése) és a fenntartható közlekedés (vasút, elektromos járművek, hidrogén meghajtás, bio üzemanyag), elterjedését
támogatja, illetve a befektetők figyelmét felhívja arra, hogy a zöld energia (a klímaváltozás elleni küzdelem sikerességének
az elősegítése mellett) befektetésként is reális alternatívája lehet a nem ezen kritériumok szerint szelektált befektetéseknek.
A gyakorlatban egy vételi opciós ügylet befektetés úgy fejt ki indirekt hatást a tőkepiacra, hogy az opció megkötése után
az árfolyam mozgásából adódóan a mögöttes eszközök kereslete növekszik az opciós partnernél, így többletkeresletet generálhat
az ESG szempontokat figyelembe vevő cégek részvényeiben is.
Befektetési stratégia
Az Alapkezelő a kötvények kiválasztása során arra törekszik, hogy a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség („ICMA”) által kiadott
Zöld Kötvény Alapelvek és az EU Zöld Kötvény-sztenderdeknek megfelelő eszközök az Alap indulásakor minimum 10%-os arányban
szerepeljenek, illetve a fennmaradó rész esetében az Alap a magas ESG kockázatú kibocsátókat kizárja a lehetséges befektetések
közül.
Az Alap befektetési stratégiájának tehát az a központi eleme, hogy a kötvényportfólióján keresztül kíván vállalást tenni a
környezeti jellemzők előmozdítására. Részben olyan zöld államkötvényekbe tervez befektetni, amelyeknek célja olyan kiadások
finanszírozása, vagy újra-finanszírozása, amelyek előmozdítják az alacsony szén-dioxid kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival
szemben ellenállóképes és környezetileg fenntartható gazdaságra való áttérést. Így az alábbi hat zöldágazat egyikébe esik:
megújuló energia, energiahatékonyság, hulladék- és vízgazdálkodás, földhasználat és élő természeti erőforrások használata,
tiszta közlekedés illetve adaptáció.
A helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése az ESG szolgáltató által számolt és közzétett ún. Governance Pillar pontszámmal
történik. Ez a pontszám méri – többek közt - a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása,
az etikai minőség, számviteli gyakorlat és az adótranszparencia tekintetében a vállalatok teljesítményét, és így lehetővé
teszi a vállalatirányítás komplex értékelését. Az említett pontszám terén követelmény a BB vagy magasabb minősítés.
Befektetések aránya
Az Alap nem rendelkezik minimális százalékos részaránnyal az uniós taxonómiához igazodó befektetések tekintetében.
Az Alap induláskor eszközeinek minimum 10% -át “Zöld Kötvényekbe” fekteti.
Az Alapra vonatkozó részletes eszközallokációs stratégiát a Kezelési szabályzat 14. pontja tartalmazza.
A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése
Tekintettel arra, hogy az Alap az általa előmozdítani tervezett környezeti jellemzőket „zöld” kötvényekbe történő befektetéssel
kívánja elérni, a kitűzött cél teljesülését a fenti kritériumok mellett az alábbi mutatók alakulásának a figyelésével is mérni
fogja:
- A zöld kötvényt kibocsátó államok esetén: környezeti fenntarthatósági rangsorban történő elhelyezkedés alakulása
- A zöld kötvényt kibocsátó bankok esetén: Taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségek aránya a
teljes eszközállományon belül
- A zöld kötvényt kibocsátó vállalkozások esetén: CO2 kibocsátások (SCOPE 1-3) és a karbonlábnyom
A portfolió kialakításakor, átsúlyozásakor figyelembe kell venni az Alapkezelő által elvárt fenntarthatósági kockázatok megfelelő
szinten tartását is. Ha a fenntarthatósági kockázati kitettség kívül esik a portfoliótól elvárt szinttől, akkor intézkedéseket
kell hozni a fenntarthatósági kockázat elfogadható szintre történő csökkentése érdekében.
Elsődlegesen az ESG alapot kezelő portfoliómenedzsernek kell figyelemmel kísérnie, hogy a portfoliójában képviselt eszközök
összesített átlagos fenntarthatósági kockázata összhangban áll-e a portfoliótól elvárt szinttel, illetve új eszközbe történő
befektetés előtt meg kell vizsgálnia, hogy az adott eszköznek milyen az ESG minősítése, hogyan módosítja a portfolió ESG minősítését.
Másodlagosan a kockázatkezelési terület heti rendszeresen beszámolót készít az alapok fenntarthatósági kockázatának alakulásáról,
melyet elküld az ESG alapot kezelő portfolió menedzsereknek, az Alapkezelő vezérigazgatójának, a vezérigazgató-helyettesének.
Az Igazgatósági tagok részére az ESG-vel kapcsolatos összefoglaló a negyedéves Kockázatkezelői jelentés keretein belül kerül
bemutatásra.
Módszertan
Az Alap vállalja, hogy a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség („ICMA”) által kiadott Zöld Kötvény Alapelvek és az EU Technikai Szakértői
Csoportja által javasolt uniós Zöld Kötvény-sztenderdeknek megfelelő eszközökbe fekteti induláskor a nettó eszközértékének
minimum 10%-át. Ezen “Zöld Kötvények” esetén a befektetési döntéshozatalba a fenntarthatósági szempontokat a kötvény “zöld
kötvény” címke meglétének az ellenőrzésével biztosítjuk, illetve szűrésre kerülnek a kibocsátók az alapján, hogy a tevékenységi
területük összhangban legyen az Alap környezeti célkitűzésével.
Adatforrások és adatfeldolgozás
Az Alapkezelő külső adatszolgáltató által biztosított ESG minősítéseket és pontszámokat használ (MSCI).
Az adatszolgáltató több száz elemzővel rendelkezik a világban, akik széles körű iparági és cégspecifikus adatokat gyűjtenek
E, S és G vonatkozásában. Ezekre külön-külön is adnak pontszámot, illetve meghatározott módon összegzik és minősítik ezeket
egységes ESG rating-gé. Az iparági átlaghoz képest határozzák meg az egyes cégek E és S mutatóját, a G-t pedig az adott vállalatra
határozzák meg. Az adatszolgáltató rendszeresen frissíti minősítéseit.
Módszertani és adatkorlátok
Az alapok alapja konstrukciónak megfelelően az Alap más aktív és passzív módon kezelt alapokba fektet. Az alapok egy részére
az elemzési tanácsadó (MSCI) publikál ESG besorolást, más részére azonban nem. Ez részben az ESG tanácsadó üzleti megfontolásaitól,
részben viszont az egyes alapkezelők saját üzleti megfontolásaitól is függ.
Ezt az adottságot az Alapkezelő oly módon kezeli, hogy az egyes alapok ESG besorolását nyomon követi ugyan, de nem erre fogalmaz
meg megcélzott szintet, hanem az egyes alapok SFDR szerinti megfelelésére.
Átvilágítás
Az Alapkezelő az Alap mögöttes eszközein – más befektetési alapba való befektetés esetén look through-megközelítéssel - átvilágítást
végez az alábbiak szerint:
A környezeti/társadalmi jellemzőkhöz igazított befektetések esetében a helyes vállalatirányításra vonatkozó kritérium teljesülését
elsősorban az ESG szolgáltató, az MSCI ESG Research által számolt és közzétett ún. Governance Pillar pontszámmal kontrolláljuk.
Ez utóbbi terén követelmény a BB vagy magasabb minősítés.
A káros hatások elkerülése érdekében pedig az átvilágítási megközelítés a következő:
Az Alapkezelő az Alap befektetései során figyelembe veszi továbbá a PAI mutatók alakulását is a “Figyelembeveszi a pénzügyi
termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?” résznél írtaknak megfelelően.
A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő befektetési
korlátot állít fel az alábbiak tekintetében. A befektetési korlátok minden hónap utolsó forgalmazási napjának adatai alapján
kerülnek ellenőrzésre. Az Alapkezelő e mutatókat külső adatszolgáltató (MSCI ESG Manager) által szolgáltatott adatokból méri,
az elérhető adatok teljes körűségének és adatminőségének függvényében.
- Szerencsejáték esetén a befektetési korlátozás: 5%, Azon vállalatokba történő befektetések súlya, amelyek bevételének több
mint 50 százaléka szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységből származik, nem haladhatja meg az 5%-ot.
- Alkohol esetén a befektetési korlátozás: 5%, Azon vállalatokba történő befektetések súlya, amelyek bevételének több mint 50
százaléka alkohol termék előállításából vagy kis- és nagykereskedelmi értékesítéséből származik, nem haladhatja meg az 5%-ot.
- Dohánytermék esetén a befektetési korlátozás: 5% Azon vállalatokba történő befektetések súlya, amelyek bevételének több mint
50 százaléka dohánytermék előállításából vagy kis- és nagykereskedelmi értékesítéséből származik, nem haladhatja meg az 5%-ot.
- Szénbányászat esetén a befektetési korlátozás: 5% Azon vállalatokba történő befektetések súlya, amelyek bevételének több mint
50 százaléka szén bányászatból származik, nem haladhatja meg az 5%-ot.
- Tiltott fegyverek esetén a befektetési korlátozás: 0% Az összes olyan vállalat, amely bevétele bármekkora hányada valamilyen
módon vitatott fegyverrendszerekhez kapcsolódik, kizárásra kerül a lehetséges befektetési eszközök kibocsátói közül. A kizárási
listán olyan vállalatok szerepelnek, amelyek részt vesznek vitatott fegyverrendszerek (illetve azok komponensei) fejlesztésében,
tesztelésében, tárolásában vagy gyártásában.
- Fegyverek esetén a befektetési korlátozás: 5% Azon vállalatokba történő befektetések súlya, amelyek bevételének több mint
50 százaléka valamilyen módon katonai szerződésekhez kapcsolódik, vagy kézi lőfegyverek gyártásából vagy kereskedelméből származik,
nem haladhatja meg az 5%-ot.
Szerepvállalási politikák
Az Alapkezelő a Társaságok közgyűlési előterjesztéseinek megszavazásáról történő döntés során kiemelten figyelembe veszi a
fenntarthatósági kockázatokat, különösen azon Társaságok esetén, amelyek részvényei az Alapkezelő által kezelt, az SFDR 8.,
illetve SFDR 9. cikkének megfelelő befektetési alapokban is megtalálhatók.
Az Alapkezelő – az alapszintű és a kiemelt részvényesi szerepvállalás keretében – elkötelezett befektetőként legalább az SFDR
9. cikkének megfelelő befektetési alapok esetén a fenntarthatósági folyamat részeként aktív párbeszédre törekszik az érintett
Társaságok vezetőségével. Ezáltal azonosíthatók a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontok kezelésének
gyengeségei, melyek alapján közös megoldás kereshető e területek fejlesztésére, ezáltal pedig javíthatja a befektetés hosszútávú
sikerét is. Az Alapkezelő kizárhatja a befektetési univerzumból azokat a vállalatokat, amelyek következetesen nem hajlandók
párbeszédet folytatni.
Kijelölt referenciamutató
Nincs.