Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek
            Összefoglaló
            Az Alapkezelő az Alapot az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve
              ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék kategóriába tartozó terméknek állította elő, ugyanakkor nem sorolja a fenntartható
              befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az Alapnak célja a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítása,
              így az SFDR rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá is tartozik. Azonban nem célja a fenntartható befektetés (nem tartozik
              az SFDR rendelet 9. cikke (1), (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá).
            
            A fenntarthatósági célok integrálására az Alap vállalta, hogy az Alap indulásakor portfolióban tartott összes fenntarthatósági
              szempontok figyelembe vétele alapján besorolható (külső adatszolgáltató által minősített) eszközre vonatkozóan, hogy legalább
              80%-ban olyan vállalatok eszközeit tartalmazza, amelyek az MSCI (MSCI ESG Manager) minősítés tekintetében fenntarthatónak
              számítanak. Fejlett piaci kibocsátó vagy fejlett piaci eszközök, - alapok alapja esetén a befektetési alapok - esetén ez AAA-BBB,
              míg feltörekvő piac esetén AAA-BB besorolást jelent. Továbbá az Alap vállalta, hogy a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség („ICMA”)
              által kiadott Zöld Kötvény Alapelvek és az EU Technikai Szakértői Csoportja által javasolt uniós Zöld Kötvény-sztenderdeknek
              megfelelő eszközökbe fekteti induláskor a nettó eszközértékének minimum 10%-át. Ezen “Zöld Kötvények” esetén a befektetési
              döntéshozatalba a fenntarthatósági szempontokat a kötvény “zöld kötvény” címke meglétének az ellenőrzésével biztosítjuk, illetve
              szűrésre kerülnek a kibocsátók az alapján, hogy a tevékenységi területük összhangban legyen az Alap környezeti célkitűzésével.
              Az alap befektetéseire ezen vállalásokkal összhangban került sor.
            
            A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya
            Ez a pénzügyi termék előmozdít környezeti vagy társadalmi jellemzőket, de nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel.
            A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői
            Az Alap elsősorban a kötvényportfólióján keresztül kíván vállalást tenni a környezeti jellemzők előmozdítására. Az Alap részben
              olyan zöld államkötvényekbe fektetett be, amelyeknek célja olyan kiadások finanszírozása, vagy újra-finanszírozása, amelyek
              előmozdítják az alacsony szén-dioxid kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes és környezetileg fenntartható
              gazdaságra való áttérést. Így az alábbi hat zöldágazat egyikébe esik: megújuló energia, energiahatékonyság, hulladék- és vízgazdálkodás,
              földhasználat és élő természeti erőforrások használata, tiszta közlekedés illetve adaptáció.
            
            Az Alap a befektetési között található opción keresztül nem kíván a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítási kritériumainak
              megfelelni, azonban az opció tematikájából adódóan a zöld energia (megújuló energiatermelés, szélerőmű berendezések, energia
              hatékonyság növelése) és a fenntartható közlekedés (vasút, elektromos járművek, hidrogén meghajtás, bio üzemanyag), elterjedését
              támogatja, illetve a befektetők figyelmét felhívja arra, hogy a zöld energia (a klímaváltozás elleni küzdelem sikerességének
              az elősegítése mellett) befektetésként is reális alternatívája lehet a nem ezen kritériumok szerint szelektált befektetéseknek.
              A gyakorlatban egy vételi opciós ügylet befektetés úgy fejt ki indirekt hatást a tőkepiacra, hogy az opció megkötése után
              az árfolyam mozgásából adódóan a mögöttes eszközök kereslete növekszik az opciós partnernél, így többletkeresletet generálhat
              az ESG szempontokat figyelembe vevő cégek részvényeiben is.
            
            Befektetési stratégia
            Az Alapkezelő a kötvények kiválasztása során arra törekszik, hogy a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség („ICMA”) által kiadott
              Zöld Kötvény Alapelvek és az EU Zöld Kötvény-sztenderdeknek megfelelő eszközök az Alap indulásakor minimum 10%-os arányban
              szerepeljenek, illetve a fennmaradó rész esetében az Alap a magas ESG kockázatú kibocsátókat kizárja a lehetséges befektetések
              közül.
            
            Az Alap befektetési stratégiájának tehát az a központi eleme, hogy a kötvényportfólióján keresztül kíván vállalást tenni a
              környezeti jellemzők előmozdítására. Részben olyan zöld államkötvényekbe tervez befektetni, amelyeknek célja olyan kiadások
              finanszírozása, vagy újra-finanszírozása, amelyek előmozdítják az alacsony szén-dioxid kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival
              szemben ellenállóképes és környezetileg fenntartható gazdaságra való áttérést. Így az alábbi hat zöldágazat egyikébe esik:
              megújuló energia, energiahatékonyság, hulladék- és vízgazdálkodás, földhasználat és élő természeti erőforrások használata,
              tiszta közlekedés illetve adaptáció.
            
            A helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése az ESG szolgáltató által számolt és közzétett ún. Governance Pillar pontszámmal
              történik. Ez a pontszám méri – többek közt - a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása,
              az etikai minőség, számviteli gyakorlat és az adótranszparencia tekintetében a vállalatok teljesítményét, és így lehetővé
              teszi a vállalatirányítás komplex értékelését. Az említett pontszám terén követelmény a BB vagy magasabb minősítés.
            
            Befektetések aránya
            Az Alap nem rendelkezik minimális százalékos részaránnyal az uniós taxonómiához igazodó befektetések tekintetében.
            Az Alap induláskor eszközeinek minimum 10% -át “Zöld Kötvényekbe” fekteti.
Az Alapra vonatkozó részletes eszközallokációs stratégiát a Kezelési szabályzat 14. pontja tartalmazza.
            
               
            
            A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése
            Tekintettel arra, hogy az Alap az általa előmozdítani tervezett környezeti jellemzőket „zöld” kötvényekbe történő befektetéssel
              kívánja elérni, a kitűzött cél teljesülését a fenti kritériumok mellett az alábbi mutatók alakulásának a figyelésével is mérni
              fogja:
            
            
              - A zöld kötvényt kibocsátó államok esetén: környezeti fenntarthatósági rangsorban történő elhelyezkedés alakulása
- A zöld kötvényt kibocsátó bankok esetén: Taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségek aránya a
                teljes eszközállományon belül
              
- A zöld kötvényt kibocsátó vállalkozások esetén: CO2 kibocsátások (SCOPE 1-3) és a karbonlábnyom
A portfolió kialakításakor, átsúlyozásakor figyelembe kell venni az Alapkezelő által elvárt fenntarthatósági kockázatok megfelelő
              szinten tartását is. Ha a fenntarthatósági kockázati kitettség kívül esik a portfoliótól elvárt szinttől, akkor intézkedéseket
              kell hozni a fenntarthatósági kockázat elfogadható szintre történő csökkentése érdekében.
            
            Elsődlegesen az ESG alapot kezelő portfoliómenedzsernek kell figyelemmel kísérnie, hogy a portfoliójában képviselt eszközök
              összesített átlagos fenntarthatósági kockázata összhangban áll-e a portfoliótól elvárt szinttel, illetve új eszközbe történő
              befektetés előtt meg kell vizsgálnia, hogy az adott eszköznek milyen az ESG minősítése, hogyan módosítja a portfolió ESG minősítését.
              Másodlagosan a kockázatkezelési terület heti rendszeresen beszámolót készít az alapok fenntarthatósági kockázatának alakulásáról,
              melyet elküld az ESG alapot kezelő portfolió menedzsereknek, az Alapkezelő vezérigazgatójának, a vezérigazgató-helyettesének.
              Az Igazgatósági tagok részére az ESG-vel kapcsolatos összefoglaló a negyedéves Kockázatkezelői jelentés keretein belül kerül
              bemutatásra.
            
            Módszertan
            Az Alap vállalja, hogy a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség („ICMA”) által kiadott Zöld Kötvény Alapelvek és az EU Technikai Szakértői
              Csoportja által javasolt uniós Zöld Kötvény-sztenderdeknek megfelelő eszközökbe fekteti induláskor a nettó eszközértékének
              minimum 10%-át. Ezen “Zöld Kötvények” esetén a befektetési döntéshozatalba a fenntarthatósági szempontokat a kötvény “zöld
              kötvény” címke meglétének az ellenőrzésével biztosítjuk, illetve szűrésre kerülnek a kibocsátók az alapján, hogy a tevékenységi
              területük összhangban legyen az Alap környezeti célkitűzésével.
            
            Adatforrások és adatfeldolgozás
            Az Alapkezelő külső adatszolgáltató által biztosított ESG minősítéseket és pontszámokat használ (MSCI).
Az adatszolgáltató több száz elemzővel rendelkezik a világban, akik széles körű iparági és cégspecifikus adatokat gyűjtenek
              E, S és G vonatkozásában. Ezekre külön-külön is adnak pontszámot, illetve meghatározott módon összegzik és minősítik ezeket
              egységes ESG rating-gé. Az iparági átlaghoz képest határozzák meg az egyes cégek E és S mutatóját, a G-t pedig az adott vállalatra
              határozzák meg. Az adatszolgáltató rendszeresen frissíti minősítéseit.
            
            Módszertani és adatkorlátok
            Az alapok alapja konstrukciónak megfelelően az Alap más aktív és passzív módon kezelt alapokba fektet. Az alapok egy részére
              az elemzési tanácsadó (MSCI) publikál ESG besorolást, más részére azonban nem. Ez részben az ESG tanácsadó üzleti megfontolásaitól,
              részben viszont az egyes alapkezelők saját üzleti megfontolásaitól is függ.
Ezt az adottságot az Alapkezelő oly módon kezeli, hogy az egyes alapok ESG besorolását nyomon követi ugyan, de nem erre fogalmaz
              meg megcélzott szintet, hanem az egyes alapok SFDR szerinti megfelelésére.
            
            Átvilágítás
            Az Alapkezelő az Alap mögöttes eszközein – más befektetési alapba való befektetés esetén look through-megközelítéssel - átvilágítást
              végez az alábbiak szerint:
            
            A környezeti/társadalmi jellemzőkhöz igazított befektetések esetében a helyes vállalatirányításra vonatkozó kritérium teljesülését
              elsősorban az ESG szolgáltató, az MSCI ESG Research által számolt és közzétett ún. Governance Pillar pontszámmal kontrolláljuk.
              Ez utóbbi terén követelmény a BB vagy magasabb minősítés.
            
            A káros hatások elkerülése érdekében pedig az átvilágítási megközelítés a következő:
            Az Alapkezelő az Alap befektetései során figyelembe veszi továbbá a PAI mutatók alakulását is a “Figyelembeveszi a pénzügyi
              termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?” résznél írtaknak megfelelően.
            
            A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő befektetési
              korlátot állít fel az alábbiak tekintetében. A befektetési korlátok minden hónap utolsó forgalmazási napjának adatai alapján
              kerülnek ellenőrzésre. Az Alapkezelő e mutatókat külső adatszolgáltató (MSCI ESG Manager) által szolgáltatott adatokból méri,
              az elérhető adatok teljes körűségének és adatminőségének függvényében.
            
            
              - Szerencsejáték esetén a befektetési korlátozás: 5%, Azon vállalatokba történő befektetések súlya, amelyek bevételének több
                mint 50 százaléka szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységből származik, nem haladhatja meg az 5%-ot.
              
- Alkohol esetén a befektetési korlátozás: 5%, Azon vállalatokba történő befektetések súlya, amelyek bevételének több mint 50
                százaléka alkohol termék előállításából vagy kis- és nagykereskedelmi értékesítéséből származik, nem haladhatja meg az 5%-ot.
              
- Dohánytermék esetén a befektetési korlátozás: 5% Azon vállalatokba történő befektetések súlya, amelyek bevételének több mint
                50 százaléka dohánytermék előállításából vagy kis- és nagykereskedelmi értékesítéséből származik, nem haladhatja meg az 5%-ot.
              
- Szénbányászat esetén a befektetési korlátozás: 5% Azon vállalatokba történő befektetések súlya, amelyek bevételének több mint
                50 százaléka szén bányászatból származik, nem haladhatja meg az 5%-ot.
              
- Tiltott fegyverek esetén a befektetési korlátozás: 0% Az összes olyan vállalat, amely bevétele bármekkora hányada valamilyen
                módon vitatott fegyverrendszerekhez kapcsolódik, kizárásra kerül a lehetséges befektetési eszközök kibocsátói közül. A kizárási
                listán olyan vállalatok szerepelnek, amelyek részt vesznek vitatott fegyverrendszerek (illetve azok komponensei) fejlesztésében,
                tesztelésében, tárolásában vagy gyártásában.
              
- Fegyverek esetén a befektetési korlátozás: 5% Azon vállalatokba történő befektetések súlya, amelyek bevételének több mint
                50 százaléka valamilyen módon katonai szerződésekhez kapcsolódik, vagy kézi lőfegyverek gyártásából vagy kereskedelméből származik,
                nem haladhatja meg az 5%-ot.
              
Szerepvállalási politikák
            Az Alapkezelő a Társaságok közgyűlési előterjesztéseinek megszavazásáról történő döntés során kiemelten figyelembe veszi a
              fenntarthatósági kockázatokat, különösen azon Társaságok esetén, amelyek részvényei az Alapkezelő által kezelt, az SFDR 8.,
              illetve SFDR 9. cikkének megfelelő befektetési alapokban is megtalálhatók.
            
            Az Alapkezelő – az alapszintű és a kiemelt részvényesi szerepvállalás keretében – elkötelezett befektetőként legalább az SFDR
              9. cikkének megfelelő befektetési alapok esetén a fenntarthatósági folyamat részeként aktív párbeszédre törekszik az érintett
              Társaságok vezetőségével. Ezáltal azonosíthatók a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontok kezelésének
              gyengeségei, melyek alapján közös megoldás kereshető e területek fejlesztésére, ezáltal pedig javíthatja a befektetés hosszútávú
              sikerét is. Az Alapkezelő kizárhatja a befektetési univerzumból azokat a vállalatokat, amelyek következetesen nem hajlandók
              párbeszédet folytatni.
            
            Kijelölt referenciamutató
            Nincs.