Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek
Összefoglaló
Az OTP Klímaváltozás Részvény Alapnál a befektetési döntéshozatalba a fenntarthatósági szempontokat két lépésben integráljuk.
Első lépésként megszűrjük a referencia indexben megtalálható értékpapírokat és kialakítjuk az Alap számára érdekes befektetési
célpontok szűkebb listáját. A szélesebb befektetési univerzumból azokat a vállalatokat válogatjuk ki, amelyekről úgy véljük,
hogy a klímaváltozásra adott politikai, gazdasági és társadalmi válaszok haszonélvezői lehetnek, köszönhetően a klímavédelem
szempontjából hasznosnak tekinthető termékeiknek, vagy szolgáltatásaiknak. A szűkebb listára olyan értékpapírok is felkerülhetnek,
amelyek nem tagjai ugyan a referencia indexnek, de úgy látjuk, hogy tevékenységükkel hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez.
A szűkebb listára nem kerülhetnek fel olyan vállalatok részvényei, amelyeknek árbevételük több mint 5%-a származik fegyvergyártásból,
vagy dohányértékesítésből. Nem fektetünk továbbá olyan vállalatokba, amelyek árbevételének több, mint 50%-a kőszén, földgáz,
vagy kőolajkitermelésből származik. A szűkebb listára felkerült részvényekből az Alapkezelő faktormodell segítségével alakítja
ki a végső portfoliót. A cégek környezeti (E), társadalmi (S), és felelős vállalatirányítási (G) teljesítményét az ESG Tanácsadó
mutatószámai (Environmental, Social, Government Pillar Score) segítségével faktorként integráljuk a portfolió kialakításba.
A végső portfolió minimum 50%-ban olyan részvényekből kell, hogy álljon, amik -azon túlmenően, hogy megítélésünk szerint tevékenységükkel
hozzájárulnak a Föld bolygó megőrzéséhez – az ESG megközelítésben is jó, fenntartható minősítéssel rendelkeznek. A jó, fenntartható
minősítés alatt a fejlett piaci részvények esetében AAA-BBB közötti MSCI besorolást, a feltörekvő piaci részvények esetében
pedig AAA-BB közötti besorolást értjük.
A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya
Az Alapnak jelenleg nincs fenntartható gazdasági tevekénységekbe történő befektetési vállalása, ezért az Alap a befektetési
döntéshozatal során – az ESG minősítésen túl – nem veszi figyelembe a lehetséges céltársaságok fenntarthatósági jellemzőit,
a Befektetési politika keretében nem eszközöl környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevekénységekbe
történő befektetést.
A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői
Az Alap elsődleges célja az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése. Az Alap
a célkitűzését a Taxonómia Rendelet 16. cikkével összhangban azáltal kívánja elérni, hogy olyan társaságokba fektet, akiknek
a tevékenysége – elsősorban az általuk előállított termékeken keresztül – közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy más társaságok
tevékenysége lényegesen hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
Befektetési stratégia
Az Alap célja, hogy kiválassza azokat a részvényeket, amelyek a klímaváltozással kapcsolatos globális alkalmazkodási folyamat
potenciális nyertesei lehetnek. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja,
így az Alapot azoknak ajánljuk, akik hosszú távon kívánnak befektetni. Az Alap portfoliója elsősorban a globális klímaváltozásból
adódó befektetési lehetőségekből profitáló fejlett és feltörekvő piaci vállalatok részvényeiből áll.
Befektetések aránya
AAA-BBB közötti MSCI ESG Ratings besorolású Fejlett piaci részvények + AAA-BB közötti MSCI ESG Ratings besorolású fejlett
piaci részvények aránya a részvénybefektetésen belül.
Az alábbi két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazidó befektetések minimális százalékos részarányát.
Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a
pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is,
míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához
való igazodást.
*E diagramok alkalmazásában az „állampapírok” minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak.
A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése
Az Alap SFDR 8-as besorolású, így nincs fenntarthatósági célja. A környezeti célkitűzéseit nem közvetlenül a céltársaságok
működésének a fenntarthatósági jellemzőin, hanem a céltársaságok által előállított termékek használóin keresztül kívánja előmozdítani.
Ennek alapján fenntarthatósági mutatóként a céltársaságok árbevételének a taxonómia szerinti megfelelőségét vizsgálja, egyéb
- konkrétan a klímaváltozáshoz, CO2 kibocsátáshoz kapcsolódó - mutatót nem alkalmaz, ugyanakkor a céltársaságok kiválasztásánál
figyelembe veszi, a cégek környezeti (E), társadalmi (S), és felelős vállalatirányítási (G) teljesítményét, az ESG Tanácsadó
mutatószámait külső szolgáltató által biztosított minősítési rendszer segítségével (Environmental, Social, Government Pillar
Score). Az Alapkezelő az Alap befektetései során figyelembe veszi továbbá a PAI mutatók alakulását is az Átvilágítás résznél
írtaknak megfelelően. Az ott leírt termékszintű PAI megfelelésen túl az Alapkezelő az alábbi PAI mutatók mérésével is nyomon
követi, hogy a céltársaságok az általuk előállított termékeknek a klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött hasznossága mellett
saját működésükkel is járuljanak hozzá a környezeti célokhoz:
- ÜHG-kibocsátás;
- Karbonlábnyom;
- A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség;
- A nem-megújuló energiafogyasztás és termelés aránya.
Módszertan
A végső portfolió minimum 50%-ban olyan részvényekből kell, hogy álljon, amik -azon túlmenően, hogy megítélésünk szerint tevékenységükkel
hozzájárulnak a Föld bolygó megőrzéséhez – az ESG megközelítésben is jó, fenntartható minősítéssel rendelkeznek. A jó, fenntartható
minősítés alatt a fejlett piaci részvények esetében AAA-BBB közötti MSCI besorolást, a feltörekvő piaci részvények esetében
pedig AAA-BB közötti besorolást értjük.
A portfolió kialakításakor, átsúlyozásakor figyelembe kell venni az Alapkezelő által elvárt fenntarthatósági kockázatok megfelelő
szinten tartását. Ha a fenntarthatósági kockázati kitettség kívül esik a portfoliótól elvárt szinttől, akkor intézkedéseket
kell hozni a fenntarthatósági kockázat elfogadható szintre történő csökkentése érdekében.
Elsődlegesen az ESG alapot kezelő portfoliómenedzsernek kell figyelemmel kísérnie, hogy a portfoliójában képviselt eszközök
összesített átlagos fenntarthatósági kockázata összhangban áll-e a portfoliótól elvárt szinttel, illetve új eszközbe történő
befektetés előtt meg kell vizsgálnia, hogy az adott eszköznek milyen az ESG minősítése, hogyan módosítja a portfolió ESG minősítését.
Másodlagosan a kockázatkezelési terület heti rendszeresen beszámolót készít az alapok fenntarthatósági kockázatának alakulásáról,
melyet elküld az ESG alapot kezelő portfolió menedzsereknek, az Alapkezelő vezérigazgatójának, a vezérigazgató-helyettesének.
Az Igazgatósági tagok részére az ESG-vel kapcsolatos összefoglaló a negyedéves Kockázatkezelői jelentés keretein belül kerül
bemutatásra.
Ha az adott portfolió fenntarthatósági kockázati szintje meghaladja a portfolió által megcélzott szintet, akkor az illetékes
portfoliómenedzsernek megfelelő intézkedéseket kell tennie a fenntarthatósági kockázatok csökkentése érdekében, ami a következőkből
állhat:
- A portfolió újra súlyozása;
- Magasabb ESG minősítésű eszközökbe való befektetés.
A portfoliómenedzsernek a céllimit-sértésről szóló kockázatkezelői tájékoztatót követően 90 naptári nap áll rendelkezésére,
hogy a megcélzott szinteken belülre visszaállítsa az alap eszközösszetételét.
Adatforrások és adatfeldolgozás
Az Alapkezelő külső adatszolgáltató által biztosított ESG minősítéseket és pontszámokat használ (MSCI).
Az adatszolgáltató több száz elemzővel rendelkezik a világban, akik széles körű iparági és cégspecifikus adatokat gyűjtenek
E, S és G vonatkozásában. Ezekre külön-külön is adnak pontszámot, illetve meghatározott módon összegzik és minősítik ezeket
egységes ESG rating-gé. Az iparági átlaghoz képest határozzák meg az egyes cégek E és S mutatóját, a G-t pedig az adott vállalatra
határozzák meg. Az adatszolgáltató rendszeresen frissíti minősítéseit.
Módszertani és adatkorlátok
Tekintettel arra, hogy az Alap a környezeti célkitűzésekhez nem közvetlenül a céltársaságok kibocsátásának, hanem a céltársaságok
által előállított termékek használóin keresztül járul hozzá, konkrétan a célkitűzésekhez kapcsolódó mutatót nem alkalmaz.
Ugyanakkor, a cégek környezeti (E), társadalmi (S), és felelős vállalatirányítási (G) teljesítményét az ESG Tanácsadó mutatószámai
(Environmental, Social, Government Pillar Score) segítségével értékeljük és vesszük figyelembe a portfolió kialakításkor.
Átvilágítás
A fenntarthatósági kockázat mellett fontos aspektus a fenntarthatósági káros hatás (Principal Adverse Impact – PAI) is. A
fenntarthatósági káros hatás a termék alapjául szolgáló befektetésnek a fenntarthatósági tényezőkben okozott negatív irányú
eredményeként fogalmazható meg, vagyis, hogy az Alapban lévő befektetések közvetlenül vagy közvetetten káros hatással lehetnek
a fenntarthatósági tényezőkre (mint például: a levegő tisztaságára, a biodiverzitásra, az ivóvízkészletre, az emberi jogokra,
a munkakörülményekre stb.).
Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros
hatását.
A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő befektetési
korlátot állít fel a dohánytermékek, az alkohol, a szerencsejáték, a szénbányászat, a fegyvergyártás és az autoriter rendszerek
tekintetében. A kizárási listák mellett, részben azt átfedő módon az befektetési döntéshozatal során az Alapkezelő az alábbi
PAI-kat figyeli:
- PAI 5 - A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség
- PAI 14 - Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknák, kazettás bombák, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek) való kitettség
- PAI 16 - A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok
Az Alapkezelő – a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – a fentieken túl az összes a kötelező mutató alakulásáról,
illetve a kötelező mutatókat kiegészítendő az alábbi mutatók alakulásáról nyújt tájékoztatást az időszakos jelentéshez kapcsolódóan:
- Éghajlattal, környezettel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Víz, hulladék és káros anyag kibocsátások
- Szociális és munkavállalói, emberi jogok tiszteletben tartásával, korrupció és a megvesztegetés elleni ügyekkel kapcsolatos
kiegészítő mutatók: Szociális és munkavállalói ügyek
A fenntarthatósági káros hatás figyelembe vételének a módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő fenntarthatósági
kockázatok kezelésének szabályzata tartalmazza, amiről részletes tájékoztatás
itt található (Nyilatkozat a befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól és az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási
politikáról).
A fenntarthatósági káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alap éves jelentéséhez kapcsolódóan az Alapkezelő
honlapján érhető el.
Szerepvállalási politikák
Az Alapkezelő a Társaságok közgyűlési előterjesztéseinek megszavazásáról történő döntés során kiemelten figyelembe veszi a
fenntarthatósági kockázatokat, különösen azon Társaságok esetén, amelyek részvényei az Alapkezelő által kezelt, az SFDR 8.,
illetve SFDR 9. cikkének megfelelő befektetési alapokban is megtalálhatók.
Az Alapkezelő – az alapszintű és a kiemelt részvényesi szerepvállalás keretében – elkötelezett befektetőként legalább az SFDR
9. cikkének megfelelő befektetési alapok esetén a fenntarthatósági folyamat részeként aktív párbeszédre törekszik az érintett
Társaságok vezetőségével. Ezáltal azonosíthatók a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontok kezelésének
gyengeségei, melyek alapján közös megoldás kereshető e területek fejlesztésére, ezáltal pedig javíthatja a befektetés hosszútávú
sikerét is. Az Alapkezelő kizárhatja a befektetési univerzumból azokat a vállalatokat, amelyek következetesen nem hajlandók
párbeszédet folytatni.
Kijelölt referenciamutató
Nincs.