Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek
Összefoglaló
Az OTP Klímaváltozás Részvény Alapnál a befektetési döntéshozatalba a fenntarthatósági szempontokat két lépésben integráljuk.
Első lépésként megszűrjük a referencia indexben megtalálható értékpapírokat és kialakítjuk az Alap számára érdekes befektetési
célpontok szűkebb listáját. A szélesebb befektetési univerzumból azokat a vállalatokat válogatjuk ki, amelyekről úgy véljük,
hogy a klímaváltozásra adott politikai, gazdasági és társadalmi válaszok haszonélvezői lehetnek, köszönhetően a klímavédelem
szempontjából hasznosnak tekinthető termékeiknek, vagy szolgáltatásaiknak. A szűkebb listára olyan értékpapírok is felkerülhetnek,
amelyek nem tagjai ugyan a referencia indexnek, de úgy látjuk, hogy tevékenységükkel hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez.
A szűkebb listára nem kerülhetnek fel olyan vállalatok részvényei, amelyeknek árbevételük több mint 5%-a származik fegyvergyártásból,
vagy dohányértékesítésből. Nem fektetünk továbbá olyan vállalatokba, amelyek árbevételének több, mint 50%-a kőszén, földgáz,
vagy kőolajkitermelésből származik. A szűkebb listára felkerült részvényekből az Alapkezelő faktormodell segítségével alakítja
ki a végső portfoliót. A cégek környezeti (E), társadalmi (S), és felelős vállalatirányítási (G) teljesítményét az ESG Tanácsadó
mutatószámai (Environmental, Social, Government Pillar Score) segítségével faktorként integráljuk a portfolió kialakításba.
A végső portfolió minimum 50%-ban olyan részvényekből kell, hogy álljon, amik -azon túlmenően, hogy megítélésünk szerint tevékenységükkel
hozzájárulnak a Föld bolygó megőrzéséhez – az ESG megközelítésben is jó, fenntartható minősítéssel rendelkeznek. A jó, fenntartható
minősítés alatt a fejlett piaci részvények esetében AAA-BBB közötti MSCI besorolást, a feltörekvő piaci részvények esetében
pedig AAA-BB közötti besorolást értjük.
A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya
Ez a pénzügyi termék előmozdít környezeti vagy társadalmi jellemzőket, de nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel.
A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői
Az Alap elsődlegesen az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló vállalatokba
fektet be.
Befektetési stratégia
Az Alap portfoliója elsősorban a globális klímaváltozásból adódó befektetési lehetőségekből profitáló fejlett és feltörekvő
piaci vállalatok részvényeiből áll.
Befektetések aránya
AAA-BBB közötti MSCI ESG Ratings besorolású Fejlett piaci részvények + AAA-BB közötti MSCI ESG Ratings besorolású fejlett
piaci részvények aránya a részvénybefektetésen belül.
Az alábbi két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazidó befektetések minimális százalékos részarányát.
Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a
pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is,
míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához
való igazodást.
*E diagramok alkalmazásában az „állampapírok” minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak.
A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése
A portfolió kialakításakor, átsúlyozásakor figyelembe kell venni az Alapkezelő által elvárt fenntarthatósági kockázatok megfelelő
szinten tartását. Ha a fenntarthatósági kockázati kitettség kívül esik a portfoliótól elvárt szinttől, akkor intézkedéseket
kell hozni a fenntarthatósági kockázat elfogadható szintre történő csökkentése érdekében.
Elsődlegesen az ESG alapot kezelő portfoliómenedzsernek kell figyelemmel kísérnie, hogy a portfoliójában képviselt eszközök
összesített átlagos fenntarthatósági kockázata összhangban áll-e a portfoliótól elvárt szinttel, illetve új eszközbe történő
befektetés előtt meg kell vizsgálnia, hogy az adott eszköznek milyen az ESG minősítése, hogyan módosítja a portfolió ESG minősítését.
Másodlagosan a kockázatkezelési terület heti rendszeresen beszámolót készít az alapok fenntarthatósági kockázatának alakulásáról,
melyet elküld az ESG alapot kezelő portfolió menedzsereknek, az Alapkezelő vezérigazgatójának, a vezérigazgató-helyettesének.
Az Igazgatósági tagok részére az ESG-vel kapcsolatos összefoglaló a negyedéves Kockázatkezelői jelentés keretein belül kerül
bemutatásra.
Ha az adott portfolió fenntarthatósági kockázati szintje meghaladja a portfolió által megcélzott szintet, akkor az illetékes
portfoliómenedzsernek megfelelő intézkedéseket kell tennie a fenntarthatósági kockázatok csökkentése érdekében, ami a következőkből
állhat:
a) A portfolió újra súlyozása
b) Alacsony ESG minősítésű eszközökbe való befektetés
A portfoliómenedzsernek a céllimit-sértésről szóló kockázatkezelői tájékoztatót követően 90 naptári nap áll rendelkezésére,
hogy a megcélzott szinteken belülre visszaállítsa az alap eszközösszetételét.
Módszertan
A végső portfolió minimum 50%-ban olyan részvényekből kell, hogy álljon, amik -azon túlmenően, hogy megítélésünk szerint tevékenységükkel
hozzájárulnak a Föld bolygó megőrzéséhez – az ESG megközelítésben is jó, fenntartható minősítéssel rendelkeznek. A jó, fenntartható
minősítés alatt a fejlett piaci részvények esetében AAA-BBB közötti MSCI besorolást, a feltörekvő piaci részvények esetében
pedig AAA-BB közötti besorolást értjük.
Adatforrások és adatfeldolgozás
Az Alapkezelő külső adatszolgáltató által biztosított ESG minősítéseket és pontszámokat használ (MSCI).
Az adatszolgáltató több száz elemzővel rendelkezik a világban, akik széles körű iparági és cégspecifikus adatokat gyűjtenek
E, S és G vonatkozásában. Ezekre külön-külön is adnak pontszámot, illetve meghatározott módon összegzik és minősítik ezeket
egységes ESG rating-gé. Az iparági átlaghoz képest határozzák meg az egyes cégek E és S mutatóját, a G-t pedig az adott vállalatra
határozzák meg. Az adatszolgáltató rendszeresen frissíti minősítéseit.
Módszertani és adatkorlátok
Tekintettel arra, hogy az Alap a környezeti célkitűzésekhez nem közvetlenül a céltársaságok kibocsátásának, hanem a céltársaságok
által előállított termékek használóin keresztül járul hozzá, konkrétan a célkitűzésekhez kapcsolódó mutatót nem alkalmaz.
Ugyanakkor, a cégek környezeti (E), társadalmi (S), és felelős vállalatirányítási (G) teljesítményét az ESG Tanácsadó mutatószámai
(Environmental, Social, Government Pillar Score) segítségével értékeljük és vesszük figyelembe a portfolió kialakításkor.
Átvilágítás
A fenntarthatósági kockázat mellett fontos aspektus a fenntarthatósági káros hatás (Principal Adverse Impact – PAI) is. A
fenntarthatósági káros hatás a termék alapjául szolgáló befektetésnek a fenntarthatósági tényezőkben okozott negatív irányú
eredményeként fogalmazható meg, vagyis, hogy az Alapban lévő befektetések közvetlenül vagy közvetetten káros hatással lehetnek
a fenntarthatósági tényezőkre (mint például: a levegő tisztaságára, a biodiverzitásra, az ivóvízkészletre, az emberi jogokra,
a munkakörülményekre stb.).
Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros
hatását.
A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő befektetési
korlátot állít fel a dohánytermékek, az alkohol, a szerencsejáték, a szénbányászat, a fegyvergyártás és az autoriter rendszerek
tekintetében. A kizárási listák mellett, részben azt átfedő módon az befektetési döntéshozatal során az Alapkezelő az alábbi
PAI-kat figyeli:
- PAI 5 - A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség
- PAI 14 - Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknák, kazettás bombák, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek) való kitettség
- PAI 16 - A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok
Az Alapkezelő – a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – a fentieken túl az összes a kötelező mutató alakulásáról,
illetve a kötelező mutatókat kiegészítendő az alábbi mutatók alakulásáról nyújt tájékoztatást az időszakos jelentéshez kapcsolódóan:
- Éghajlattal, környezettel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Víz, hulladék és káros anyag kibocsátások
- Szociális és munkavállalói, emberi jogok tiszteletben tartásával, korrupció és a megvesztegetés elleni ügyekkel kapcsolatos
kiegészítő mutatók: Szociális és munkavállalói ügyek
A fenntarthatósági káros hatás figyelembe vételének a módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő fenntarthatósági
kockázatok kezelésének szabályzata tartalmazza, amiről részletes tájékoztatás
itt található (Nyilatkozat a befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól és az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási
politikáról).
A fenntarthatósági káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alap éves jelentéséhez kapcsolódóan az Alapkezelő
honlapján érhető el.
Szerepvállalási politikák
Az Alapkezelő a Társaságok közgyűlési előterjesztéseinek megszavazásáról történő döntés során kiemelten figyelembe veszi a
fenntarthatósági kockázatokat, különösen azon Társaságok esetén, amelyek részvényei az Alapkezelő által kezelt, az SFDR 8.,
illetve SFDR 9. cikkének megfelelő befektetési alapokban is megtalálhatók.
Az Alapkezelő – az alapszintű és a kiemelt részvényesi szerepvállalás keretében – elkötelezett befektetőként legalább az SFDR
9. cikkének megfelelő befektetési alapok esetén a fenntarthatósági folyamat részeként aktív párbeszédre törekszik az érintett
Társaságok vezetőségével. Ezáltal azonosíthatók a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontok kezelésének
gyengeségei, melyek alapján közös megoldás kereshető e területek fejlesztésére, ezáltal pedig javíthatja a befektetés hosszútávú
sikerét is. Az Alapkezelő kizárhatja a befektetési univerzumból azokat a vállalatokat, amelyek következetesen nem hajlandók
párbeszédet folytatni.
Kijelölt referenciamutató
Nincs.