OTP Klímaváltozás Részvény Alap

Nyíltvégű, nyilvános, ESG részvényalap

Indulás: 2008. január 9. | Bloomberg kód: OTPCLMT HB Equity | Benchmark: 95% MSCI World Net Total Return USD + 5% RMAX | ISIN azonosító: HU0000706239

Az alap célja

Az alap célja, hogy kiválassza azokat a részvényeket, amelyek a klímaváltozással kapcsolatos globális alkalmazkodási folyamat potenciális nyertesei, illetve vesztesei lehetnek. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az alapot azoknak ajánljuk, akik hosszú távon kívánnak befektetni.

Az alap kezelője

Czachesz Gábor
Befektetési igazgató

Ungvári Róbert
Szenior quant elemző

Akiknek ajánljuk

Az alapot hosszabb távú (5 éves) pénzügyi célok megvalósításához, portfolióépítésre ajánljuk mindazoknak, akik befektetéseik megtérülését a jelzett időtávon a klímaváltozás iparágak (megújuló zöld energia, fenntartható víz-, élelmiszer- és hulladékgazdálkodás) teljesítményétől várják. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik hisznek a professzionális vagyonkezelés hozzáadott értékében, így a befektetési eszközök elemzését és kiválasztását az alapkezelő szakembereire bíznák.

Minimálisan ajánlott befektetési időtáv: 5 év

KOCKÁZAT: számottevő

Egy jegyre jutó nettó eszközérték / {{alapIndulasDatuma| date:'yyyy. MMMM dd.'}} - {{alapUtolsoErtekDatuma| date:'yyyy. MMMM dd.'}}

{{tablazatUzenetek.datum}} {{tablazatUzenetek.egyJegyreJutoNettoEszkozertek}} {{tablazatUzenetek.nettoEszkozertek}}

{{egyEszkozertekNapiErteke.ervenyesseg| date : 'y. MM. dd.'}} | {{tablazatUzenetek.egyJegyreJutoNettoEszkozertek}} {{tablazatUzenetek.nettoEszkozertek}} {{egyEszkozertekNapiErteke.ertek| szamFormazas}} {{egyEszkozertekNapiErteke.deviza}}

{{osszesitoUzenetek.nyito}}: {{eszkozertekOsszesito.nyito| szamFormazas}} {{eszkozertekOsszesito.penznem}}
{{osszesitoUzenetek.zaro}}: {{eszkozertekOsszesito.zaro| szamFormazas}} {{eszkozertekOsszesito.penznem}}
{{osszesitoUzenetek.min}}: {{eszkozertekOsszesito.minimum| szamFormazas}} {{eszkozertekOsszesito.penznem}}
{{osszesitoUzenetek.max}}: {{eszkozertekOsszesito.maximum| szamFormazas}} {{eszkozertekOsszesito.penznem}}

{{aktualisErtekekUzenetek.ervenyesseg}}: {{alapAktualisErtekei.ervenyesseg| date : 'yyyy. MMMM dd.' }}
{{aktualisErtekekUzenetek.egyJegyreJutoNettoEszkozertek}}: {{alapAktualisErtekei.egyJegyreJutoNettoEszkozertek| szamFormazas}} {{alapAktualisErtekei.devizaEgyJegyreJutoNettoEszkozertek}}
{{aktualisErtekekUzenetek.nettoEszkozertek}}: {{alapAktualisErtekei.nettoEszkozertek| szamFormazas}} {{alapAktualisErtekei.devizaNettoEszkozertek}}
{{aktualisErtekekUzenetek.evesitettHozam}}: {{alapAktualisErtekei.evesitettHozam * 100| szamFormazas}}%

Múltbéli hozamok

	YTD	6 hó	1 év	3 év	5 év	10 év	Indulástól
Hozam	-1,3%		-6,21%	12,4%	12,68%	13,81%	4,91%

Az alap jellemző kitettsége

Az alap eszközei döntően a klímavédelemhez, fenntartható fejlődéshez kapcsolódó – megújuló zöld energia fenntartható víz-, élelmiszer- és hulladékgazdálkodás – ágazatokban működő tőzsdei vállalatok részvényeiből állnak.

Nettó eszközérték: 32 182 267 625 HUF
Árfolyam: 2,096 HUF
Érvényesség: 2023. június 7.

A portfolió bemutatása

Az alap célja, hogy aktív befektetési politikával, magas kockázat vállalása mellett befektetési lehetőséget biztosítson azon fejlett és feltörekvő piaci vállalatok részvényeibe, amelyek a klímaváltozás hatását csökkenteni kívánó irányelvek, jogi szabályozások és gazdaságpolitikai változások nyertesei lehetnek. A környezetszennyezés, a globális felmelegedés hatására felértékelődik azon iparágak és vállalatok szerepe, amelyek tevékenységének középpontjában a fenntartható fejlődés áll.

Az alap által végrehajtott befektetések környezeti és társadalmi hatásából, valamint a befektetéssel érintett gazdasági társaság vállalatirányítási rendszeréből és gyakorlatából fenntarthatósági kockázatok származhatnak, amelyek hátrányosan befolyásolhatják az alap befektetéseinek értékét, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az alap teljesítményére. Az Alapkezelő az alapot érintő befektetési döntéseinek meghozatala során az SFDR 8. cikke szerint figyelembe veszi és megfelelően mérlegeli a befektetéssel kapcsolatos kockázatok között a fenntarthatósági kockázatokat.

Az alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Befektetési döntéshez nem elég a visszatekintő hozamok vizsgálata, elengedhetetlen a minimálisan ajánlott befektetési időtáv betartása.

A befektetők a tőke növekményét a vételi és a visszaváltási ár különbözeteként, árfolyamnyereség formájában realizálják, amelyből a jelenleg hatályos szabályozás értelmében 15% kamatadó levonásra kerül.

Lezárt naptári évek teljesítménye

Év	Alap	Ref. index	Év	Alap	Ref. index
2022	-10,76%	-5,03%	2017	6,02%	7,49%
2021	3,23%	31,54%	2016	13,82%	9,74%
2020	70,74%	16,29%	2015	12,94%	9,32%
2019	31,91%	32,94%	2014	11,17%	24,88%
2018	-1,36%	-1,46%	2013	40,01%	22,74%

Visszatekintő hozamok

	YTD	3 hó	6 hó	1 év	3 év	5 év	10 év	Indulástól
Alap	-3,66%	-3,27%	-10,07%	-6,14%	11,62%	11,96%	13,07%	4,76%
Ref.index	0,82%	1,08%	-7,41%	-2,62%	14,38%	12,74%	12,76%	10,75%
Különbség	-4,47%	-4,35%	-2,66%	-3,52%	-2,76%	-0,77%	0,31%	-5,99%

Érvényesség: 2023. május 31.

Kockázati mutatók

	YTD	3 hó	6 hó	1 év	3 év	5 év	10 év	Indulástól
Szórás	19,48%	19,91%	19%	24,56%	23,1%	22,53%	20,72%	24,4%
Sharpe	-0,48	-0,35	-0,88	-0,69	0,33	0,42	0,54	0,04
Követési hiba	10,11%			13,88%	14,89%	13,3%	13,38%	16,41%
Információs hányados	-0,44			-0,25	-0,19	-0,06	0,02	-0,37
Béta	0,9059			0,9331	0,9521	0,9295	0,9522	0,9525
Alfa	-4,92%			-4,42%	-2,26%	-0,05%	0,83%	-5,66%
Maximális visszaesés	-9,85%			-20,92%	-25,37%	-30,83%	-30,83%	-58,74%

Érvényesség: 2023. május 31.

Referencia index (benchmark): viszonyítási alapként használt piaci mutatószám, amelyhez az alap adott időszak alatt elért teljesítményét mérjük. Egyúttal tükrözi azt is, hogy milyen eszközökbe fektet az adott alap. A referenciaindex összetevők adott befektetési jegy sorozat devizájára történő átszámítása az adott napi MNB középárfolyamon történik.

YTD (Year to date) hozam: az alap által az adott naptári évben a beszámolási időszakig elért teljesítmény.

Szórás: a heti hozamok számtani átlagtól vett eltérésének négyzetes átlaga. Magasabb szórás esetén nagyobb árfolyam-kilengések jellemzik a portfóliót, ami magasabb kockázati szintet jelent.

Sharpe mutató: azt jelzi, hogy a kockázatmentesen elérhető hozam feletti többlethozamot mekkora kockázat vállalásával sikerült elérni.

Követési hiba (tracking error): azt mutatja meg, hogy adott idő alatt az alap hozama mennyiben tért el a referenciaindexétől.

Információs hányados: a felülteljesítés kiegyensúlyozottságának mérőszáma, az alfa és a követési hiba hányadosa. Az elért többlet hozamot viszonyítja a referenciaindextől való eltérés mértékéhez.

Béta: A béta értéke azt mutatja, hogy a piac egységnyi elmozdulása esetén a portfólió átlagosan mekkora kilengést mutat. 1-nél nagyobb érték azt jelenti, hogy a portfólió átlagosan nagyobb mértékű ingadozásokkal jellemezhető, mint a piacot reprezentáló referenciaindex, tehát a piacénál magasabb a portfólió átlagos kockázati szintje. 1-nél kisebb érték a referenciaindexnél alacsonyabb kockázati profilra utal.

Alfa: a portfolió referenciaindexhez képest elért, kockázatvállalással kiigazított többlethozamának mutatószáma. Pozitív érték arra utal, hogy a vagyonkezelőnek a múltban jellemzően sikerült olyan portfólió-összetételt kialakítania, mellyel a benchmarkhoz képest - figyelembe véve a portfólió bétáját is - magasabb hozamot lehetett elérni.

Maximális visszaesés: adott időszak alatt az alap árfolyamában bekövetkezett legnagyobb visszaesés mértéke.

Az alap nyíltvégű, így a befektetési jegyek bármelyik forgalmazási napon az aznap érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyamon) megvásárolhatóak, illetve visszaválthatóak. Az alap befektetési jegyeinek forgalmazásához T+3 napos elszámolás tartozik, azaz a pénzügyi elszámolás, valamint a befektetési jegyek jóváírása a megbízást követő 3. forgalmazási napon (T+3 nap) történik meg a megbízást követő forgalmazási nap végi (T+1 nap) záróárak alapján számolt árfolyamon.

Forgalmazási helyek

Az alap befektetési jegyei országszerte megvásárolhatóak és visszaválthatóak az OTP Bank értékpapír-forgalmazást végző fiókjai ban.

Ezenfelül az alap befektetési jegyei az alábbi forgalmazó partnereinknél is megvásárolhatóak:

CIB Bank Zrt.	Concorde Értékpapír Zrt.
Erste Befektetési Zrt.	Raiffeisen Bank Zrt.
SPB Befektetési Zrt.	Unicredit Bank Hungary Zrt.

Forgalmazási díjak

A befektetési jegyek forgalmazásához kapcsolódó, a különböző forgalmazók által felszámított vételi és visszaváltási jutalékáról, valamint a befektetési alappal kapcsolatban felmerülő egyéb díjakról és jutalékokról (értékpapírszámla vezetési díj, befektetési jegyek transzferálási díja stb.) a forgalmazók hirdetményeiből tájékozódhat részletesebben.

Befektethető összeg

Az alapba történő befektetés értéke nincs korlátozva, hiszen a befektetési jegyek bármely összegben megvásárolhatók, majd a befektetés tetszőleges részösszeggel növelhető vagy csökkenthető. Ráadásul az alap névértéke 1 forint, így a befektetés értéke könnyen, rugalmasan és pontosan igazítható az Ön rendelkezésére álló forint összeghez.

Az alap aktuális tájékoztatója, illetve a rendszeres időközönkénti beszámolói nyilvánosak, és az alábbi linkekről letölthetőek. A korábbi beszámolók a Jelentések menüpontban érhetőek el. Amennyiben első kézből szeretne értesülni új befektetési alapjainkról vagy a meglévő alapok havi teljesítményéről, kérjük, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az alap hatályos tájékoztatója

Havi hírlevél

Kiemelt Befektetői Információk "A" sorozat

Kiemelt Befektetői Információk "B" sorozat

Aktuális havi portfoliójelentés (Alapfigyelő)

Aktuális féléves jelentés

Éves jelentés 2022

Éves jelentés 2021

Éves jelentés 2020

Éves jelentés 2019

Éves jelentés 2018

Éves jelentés 2017

Éves jelentés 2016

Éves jelentés 2015.

Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek

Összefoglaló

Az OTP Klímaváltozás Részvény Alapnál a befektetési döntéshozatalba a fenntarthatósági szempontokat két lépésben integráljuk. Első lépésként megszűrjük a referencia indexben megtalálható értékpapírokat és kialakítjuk az Alap számára érdekes befektetési célpontok szűkebb listáját. A szélesebb befektetési univerzumból azokat a vállalatokat válogatjuk ki, amelyekről úgy véljük, hogy a klímaváltozásra adott politikai, gazdasági és társadalmi válaszok haszonélvezői lehetnek, köszönhetően a klímavédelem szempontjából hasznosnak tekinthető termékeiknek, vagy szolgáltatásaiknak. A szűkebb listára olyan értékpapírok is felkerülhetnek, amelyek nem tagjai ugyan a referencia indexnek, de úgy látjuk, hogy tevékenységükkel hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez.

A szűkebb listára nem kerülhetnek fel olyan vállalatok részvényei, amelyeknek árbevételük több mint 5%-a származik fegyvergyártásból, vagy dohányértékesítésből. Nem fektetünk továbbá olyan vállalatokba, amelyek árbevételének több, mint 50%-a kőszén, földgáz, vagy kőolajkitermelésből származik. A szűkebb listára felkerült részvényekből az Alapkezelő faktormodell segítségével alakítja ki a végső portfoliót. A cégek környezeti (E), társadalmi (S), és felelős vállalatirányítási (G) teljesítményét az ESG Tanácsadó mutatószámai (Environmental, Social, Government Pillar Score) segítségével faktorként integráljuk a portfolió kialakításba.

A végső portfolió minimum 50%-ban olyan részvényekből kell, hogy álljon, amik -azon túlmenően, hogy megítélésünk szerint tevékenységükkel hozzájárulnak a Föld bolygó megőrzéséhez – az ESG megközelítésben is jó, fenntartható minősítéssel rendelkeznek. A jó, fenntartható minősítés alatt a fejlett piaci részvények esetében AAA-BBB közötti MSCI besorolást, a feltörekvő piaci részvények esetében pedig AAA-BB közötti besorolást értjük.

A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya

Az Alapnak jelenleg nincs fenntartható gazdasági tevekénységekbe történő befektetési vállalása, ezért az Alap a befektetési döntéshozatal során – az ESG minősítésen túl – nem veszi figyelembe a lehetséges céltársaságok fenntarthatósági jellemzőit, a Befektetési politika keretében nem eszközöl környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevekénységekbe történő befektetést.

A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői

Az Alap elsődleges célja az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése. Az Alap a célkitűzését a Taxonómia Rendelet 16. cikkével összhangban azáltal kívánja elérni, hogy olyan társaságokba fektet, akiknek a tevékenysége – elsősorban az általuk előállított termékeken keresztül – közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy más társaságok tevékenysége lényegesen hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Befektetési stratégia

Az Alap célja, hogy kiválassza azokat a részvényeket, amelyek a klímaváltozással kapcsolatos globális alkalmazkodási folyamat potenciális nyertesei lehetnek. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az Alapot azoknak ajánljuk, akik hosszú távon kívánnak befektetni. Az Alap portfoliója elsősorban a globális klímaváltozásból adódó befektetési lehetőségekből profitáló fejlett és feltörekvő piaci vállalatok részvényeiből áll.

Befektetések aránya

AAA-BBB közötti MSCI ESG Ratings besorolású Fejlett piaci részvények + AAA-BB közötti MSCI ESG Ratings besorolású fejlett piaci részvények aránya a részvénybefektetésen belül.

Az alábbi két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazidó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.

*E diagramok alkalmazásában az „állampapírok” minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak.

A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése

Az Alap SFDR 8-as besorolású, így nincs fenntarthatósági célja. A környezeti célkitűzéseit nem közvetlenül a céltársaságok működésének a fenntarthatósági jellemzőin, hanem a céltársaságok által előállított termékek használóin keresztül kívánja előmozdítani. Ennek alapján fenntarthatósági mutatóként a céltársaságok árbevételének a taxonómia szerinti megfelelőségét vizsgálja, egyéb - konkrétan a klímaváltozáshoz, CO2 kibocsátáshoz kapcsolódó - mutatót nem alkalmaz, ugyanakkor a céltársaságok kiválasztásánál figyelembe veszi, a cégek környezeti (E), társadalmi (S), és felelős vállalatirányítási (G) teljesítményét, az ESG Tanácsadó mutatószámait külső szolgáltató által biztosított minősítési rendszer segítségével (Environmental, Social, Government Pillar Score). Az Alapkezelő az Alap befektetései során figyelembe veszi továbbá a PAI mutatók alakulását is az Átvilágítás résznél írtaknak megfelelően. Az ott leírt termékszintű PAI megfelelésen túl az Alapkezelő az alábbi PAI mutatók mérésével is nyomon követi, hogy a céltársaságok az általuk előállított termékeknek a klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött hasznossága mellett saját működésükkel is járuljanak hozzá a környezeti célokhoz:

ÜHG-kibocsátás;
Karbonlábnyom;
A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség;
A nem-megújuló energiafogyasztás és termelés aránya.

Módszertan

A portfolió kialakításakor, átsúlyozásakor figyelembe kell venni az Alapkezelő által elvárt fenntarthatósági kockázatok megfelelő szinten tartását. Ha a fenntarthatósági kockázati kitettség kívül esik a portfoliótól elvárt szinttől, akkor intézkedéseket kell hozni a fenntarthatósági kockázat elfogadható szintre történő csökkentése érdekében.

Elsődlegesen az ESG alapot kezelő portfoliómenedzsernek kell figyelemmel kísérnie, hogy a portfoliójában képviselt eszközök összesített átlagos fenntarthatósági kockázata összhangban áll-e a portfoliótól elvárt szinttel, illetve új eszközbe történő befektetés előtt meg kell vizsgálnia, hogy az adott eszköznek milyen az ESG minősítése, hogyan módosítja a portfolió ESG minősítését.

Másodlagosan a kockázatkezelési terület heti rendszeresen beszámolót készít az alapok fenntarthatósági kockázatának alakulásáról, melyet elküld az ESG alapot kezelő portfolió menedzsereknek, az Alapkezelő vezérigazgatójának, a vezérigazgató-helyettesének. Az Igazgatósági tagok részére az ESG-vel kapcsolatos összefoglaló a negyedéves Kockázatkezelői jelentés keretein belül kerül bemutatásra.

Ha az adott portfolió fenntarthatósági kockázati szintje meghaladja a portfolió által megcélzott szintet, akkor az illetékes portfoliómenedzsernek megfelelő intézkedéseket kell tennie a fenntarthatósági kockázatok csökkentése érdekében, ami a következőkből állhat:

A portfolió újra súlyozása;
Magasabb ESG minősítésű eszközökbe való befektetés.

A portfoliómenedzsernek a céllimit-sértésről szóló kockázatkezelői tájékoztatót követően 90 naptári nap áll rendelkezésére, hogy a megcélzott szinteken belülre visszaállítsa az alap eszközösszetételét.

Adatforrások és adatfeldolgozás

Az Alapkezelő külső adatszolgáltató által biztosított ESG minősítéseket és pontszámokat használ (MSCI).
Az adatszolgáltató több száz elemzővel rendelkezik a világban, akik széles körű iparági és cégspecifikus adatokat gyűjtenek E, S és G vonatkozásában. Ezekre külön-külön is adnak pontszámot, illetve meghatározott módon összegzik és minősítik ezeket egységes ESG rating-gé. Az iparági átlaghoz képest határozzák meg az egyes cégek E és S mutatóját, a G-t pedig az adott vállalatra határozzák meg. Az adatszolgáltató rendszeresen frissíti minősítéseit.

Módszertani és adatkorlátok

Tekintettel arra, hogy az Alap a környezeti célkitűzésekhez nem közvetlenül a céltársaságok kibocsátásának, hanem a céltársaságok által előállított termékek használóin keresztül járul hozzá, konkrétan a célkitűzésekhez kapcsolódó mutatót nem alkalmaz.
Ugyanakkor, a cégek környezeti (E), társadalmi (S), és felelős vállalatirányítási (G) teljesítményét az ESG Tanácsadó mutatószámai (Environmental, Social, Government Pillar Score) segítségével értékeljük és vesszük figyelembe a portfolió kialakításkor.

Átvilágítás

A fenntarthatósági kockázat mellett fontos aspektus a fenntarthatósági káros hatás (Principal Adverse Impact – PAI) is. A fenntarthatósági káros hatás a termék alapjául szolgáló befektetésnek a fenntarthatósági tényezőkben okozott negatív irányú eredményeként fogalmazható meg, vagyis, hogy az Alapban lévő befektetések közvetlenül vagy közvetetten káros hatással lehetnek a fenntarthatósági tényezőkre (mint például: a levegő tisztaságára, a biodiverzitásra, az ivóvízkészletre, az emberi jogokra, a munkakörülményekre stb.).

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását.

A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő befektetési korlátot állít fel a dohánytermékek, az alkohol, a szerencsejáték, a szénbányászat, a fegyvergyártás és az autoriter rendszerek tekintetében. A kizárási listák mellett, részben azt átfedő módon az befektetési döntéshozatal során az Alapkezelő az alábbi PAI-kat figyeli:

PAI 5 - A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség
PAI 14 - Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknák, kazettás bombák, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek) való kitettség
PAI 16 - A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok

Az Alapkezelő – a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – a fentieken túl az összes a kötelező mutató alakulásáról, illetve a kötelező mutatókat kiegészítendő az alábbi mutatók alakulásáról nyújt tájékoztatást az időszakos jelentéshez kapcsolódóan:

Éghajlattal, környezettel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Víz, hulladék és káros anyag kibocsátások
Szociális és munkavállalói, emberi jogok tiszteletben tartásával, korrupció és a megvesztegetés elleni ügyekkel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Szociális és munkavállalói ügyek

A fenntarthatósági káros hatás figyelembe vételének a módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő fenntarthatósági kockázatok kezelésének szabályzata tartalmazza, amiről részletes tájékoztatás itt található (Nyilatkozat a befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól és az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikáról).

A fenntarthatósági káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alap éves jelentéséhez kapcsolódóan az Alapkezelő honlapján érhető el.

Szerepvállalási politikák

Az Alapkezelő a Társaságok közgyűlési előterjesztéseinek megszavazásáról történő döntés során kiemelten figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat, különösen azon Társaságok esetén, amelyek részvényei az Alapkezelő által kezelt, az SFDR 8., illetve SFDR 9. cikkének megfelelő befektetési alapokban is megtalálhatók.

Az Alapkezelő – az alapszintű és a kiemelt részvényesi szerepvállalás keretében – elkötelezett befektetőként legalább az SFDR 9. cikkének megfelelő befektetési alapok esetén a fenntarthatósági folyamat részeként aktív párbeszédre törekszik az érintett Társaságok vezetőségével. Ezáltal azonosíthatók a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontok kezelésének gyengeségei, melyek alapján közös megoldás kereshető e területek fejlesztésére, ezáltal pedig javíthatja a befektetés hosszútávú sikerét is. Az Alapkezelő kizárhatja a befektetési univerzumból azokat a vállalatokat, amelyek következetesen nem hajlandók párbeszédet folytatni.

Kijelölt referenciamutató

Nincs.