englisholdaltérkép | keresés
A BEFEKTETÉSI ALAPOKRÓL - MI A BEFEKTETÉSI JEGY ÉS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK?
OTP REÁL ALFA TŐKEVÉDETT ALAP
OTP REÁL FUTAM II. TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP REÁL FUTAM TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP REÁL FÓKUSZ 4+ HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP REÁL FÓKUSZ III. HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT AlAP
OTP REÁL FÓKUSZ II. HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP REÁL FÓKUSZ HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP REÁL GLOBÁLIS IV. HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP REÁL GLOBÁLIS III. HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP REÁL GLOBÁLIS II. HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP REÁL AKTÍV HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP REÁL GLOBÁLIS HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP REÁL III. HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP
OTP INGATLAN- BEFEKTETÉSI ALAP
BEFEKTETÉSEINK
JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATOK
KÖZLEMÉNYEK
FORGALMAZÁSI HELYEK
DíJAK, KONDíCIÓK
OTP REÁL I. INGATLANPIACI ALAP - MEGSZŰNT
OTP REÁL II. HOZAMVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP - MEGSZÜNT
A BEFEKTETÉSI ALAPOKRÓL
AZ INGATLANALAP MŰKÖDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
MILYEN ELVEN MŰKÖDNEK A BEFEKTETÉSI ALAPOK?
MIÉRT ELŐNYÖS ÖNNEK?
KINEK AJÁNLJUK?
MI A BEFEKTETÉSI JEGY ÉS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK?
ADÓZÁSI KÉRDÉSEK
BEFEKTETÉSI ISMERETEK
KAMATOS KAMATHATÁS
HOZAM, KOCKÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSEK
KIADÓ INGATLANOK
CÉGINFORMÁCIÓK
BEMUTATKOZÁS
CÉGADATOK
KAPCSOLATFELVÉTEL
AZ OTP CSOPORTRÓL
MI A BEFEKTETÉSI JEGY ÉS A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK?

Mi a befektetési jegy? Mennyibe kerül és mennyiért lehet eladni?

Egy befektetési alaphoz úgy csatlakozhatunk, hogy a befektetési jegyeiből jegyzünk vagy vásárolunk. A befektetési jegyekért kifizetett vételár a befektetési alapba kerül, amit az alapkezelő befektet. A tulajdonunkban lévő befektetési jegyek értéke jelzi, hogy milyen arányban részesedünk a befektetési alapból. A befektetési jegyek maguk is értékpapírok.

Ha egy befektetési alaphoz már a létrehozásakor csatlakozni kívánunk, akkor a befektetési jegyeket ún. jegyzés keretében szerezhetjük meg, általában a névérték megfizetése mellett.

Később, a nyíltvégű befektetési alap működése közben a befektetési jegyeket az ún. egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyam) vásárolhatjuk meg. Befektetési alaptól függően a vásárláskor és/vagy az eladáskor jutalékot is kell fizetnünk.

Az egy jegyre jutó nettó eszközérték (ENÉ) az alap tulajdonában lévő értékpapírok piaci értékétől függ, így naponta változhat. A nyíltvégű alapok esetében ezért a nettó eszközértéket naponta kiszámítja az alap letétkezelője.

A letétkezelő általában egy bank - a mi esetünkben az OTP Bank Rt. -, amely őrzi az alap tulajdonában lévő értékpapírokat, vezeti az alap bankszámláját, kiszámítja az alap nettó eszközértékét és ellenőrzi az alapkezelő tevékenységét.

A letétkezelő tehát meghatározza az alap eszközeinek (azaz vagyontárgyainak) adott napi piaci értéket, azaz azt az értéket, amelyen az eszközöket az alapkezelő aznap megvásárolhatta vagy eladhatta volna a piacon. Az eszközök értékéből levonja az alap kötelezettségeit (tartozásait), hozzáadja az alap követeléseit, ezzel megkapja az alap (teljes) nettó eszközértékét. Végül a nettó eszközértéket elosztja a befektetők tulajdonában lévő befektetési jegyek számával. Az eredmény az ENÉ, amely tehát a teljes alapból egyetlen befektetési jegyre jutó vagyon aktuális piaci értékét fejezi ki.

Egy nyíltvégű alapból befektetési jegyeink visszaváltásával (eladásával) léphetünk ki. Eladáskor a befektetési jegyeinkért az árfolyam és a tulajdonunkban lévő befektetési jegyek darabszámának szorzatával megegyező összeget kapjuk kézhez, csökkentve az eladási jutalékkal. Amennyiben csatlakozni szeretnénk egy alaphoz, akkor az alap aktuális árfolyamával (ENÉ) elosztva a befektetésre szánt összeget megkapjuk, hogy hány darab befektetési jegyet kapunk a befektetett összegért.

Mivel a befektetési alap vagyona és az alapban található befektetések értéke folyamatosan változik, könnyen belátható, hogy az egy jegyre jutó érték (az alap árfolyama) is folyamatosan változik. Aki tehát menetközben csatlakozik az alaphoz, az nem névértéken, hanem a vásárlás napján aktuális árfolyamon veheti a befektetési jegyet.

A befektetési jegyek egy jegyre jutó nettó eszközértéken történő eladása és visszaváltása biztosítja, hogy az alap minden befektetője között igazságosság legyen; azaz az alapnál maradó, az éppen csatlakozó és az éppen kiszálló befektetők közül senki se nyerhessen a másik kárára.

Hogyan hoz hasznot a befektető számára a befektetési jegy?

A befektetési alap vagyona gyorsabban növekszik, ha többen csatlakoznak hozzá, mint amennyien kiszállnak belőle. Az ebből adódó növekedés eredményeként azonban az egyes befektetőkre jutó vagyon nem változik meg. Mi arra vagyunk kíváncsiak, mitől növekedhet az egyes befektetőkre jutó vagyon? Amikor befektetési jegyet vásárolunk, az általunk befizetett vételár teljes összegében a befektetési alapba kerül. Az alapkezelő a pénzt befekteti, azaz értékpapírokat vásárol belőle az alap számára. Az értékpapírok után - azok jellegétől függően - a befektetési alap kamatokat, illetve osztalékot kap. Az ilyen jellegű bevételek hatására már úgy nő az alap vagyona, hogy közben az egyes befektetőkre jutó vagyon is gyarapszik.

A vagyon gyarapításának másik fontos forrása az értékpapírokon elért árfolyamnyereség. Ha például az alap által megvásárolt egyik kötvény piaci árfolyama tegnap még 101% volt, ma pedig már 102%, akkor az alap tegnapról mára az adott kötvényen elszámolhat 1%-pont árfolyamnyereséget. Az értékpapírok piaci árfolyama természetesen lefelé is mozoghat, ilyenkor az alapnak árfolyamveszteséget kell elkönyvelnie.

A befektetési alap minden nap - a napi árfolyamok alapján - elszámolja az általa birtokolt értékpapírok piaci árában történt változást, még akkor is, ha a papírjait nem adta el, azaz az árfolyamváltozást nem realizálta! Az előbb elmondottakból következik, hogy a befektetési jegynek nincs garantált hozama, mint ahogyan előre meghirdetett kamata sincs, a befektetési jegy haszna (jellegét tekintve hozam) az alap tulajdonában lévő értékpapírok piaci árának alakulásától függ.

Hogyan jutok jövedelemhez a befektetési jegyemből?

Amikor egy befektetési alap létrehozásakor (jegyzéskor) csatlakozik hozzá egy befektető, akkor a befektetési jegyért cserében a névértékkel azonos összeget fizet be az alapba, ezért induláskor az egy jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik egy befektetési jegy névértékével. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték az alap működése során, az alap befektetésein elért jövedelmek (kamatok, osztalékok, árfolyamnyereségek és -veszteségek) hatására növekedhet vagy - időnként - csökkenhet is. Ha az egy jegyre jutó nettó eszközérték magasabb, mint egy jegy névértéke, akkor a két érték különbözetét tőkenövekménynek hívjuk.

Vannak alapok, amelyek a tőkenövekményt rendszeresen kifizetik a befektetési jegyek tulajdonosainak (hozamfizető alap), mások a tőkenövekményt újra befektetik (újra-befektető alap). Az újra-befektető alapok esetében a befektetési jegy tulajdonosa a jegy visszaváltásakor árfolyam különbözet formájában jut hozzá az alap által elért jövedelem rá eső részéhez, amely tartalmazza a hozamok újra-befektetéséből elért eredményt is.

nyomtat

tovább >
PORTFOLIÓ ASSZISZTENS
ONLINE SZAKSZÓTÁR
ÁRFOLYAMOK
GRAFIKONOK
HOZAM KALKULÁTOR
ÁRFOLYAM
NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK
2015.04.24
OTP ING BEFEKT. Alap 1,937683 Ft
OTP Reál III. alap 10 825,766790 Ft
Reál Globális 15 075,402060 Ft
Reál Aktív 11 041,055847 Ft
OTP Reál Globális II. 11 282,887654 Ft
OTP Reál Globális III. 11 053,494981 Ft
OTP Reál Globális IV. 11 113,914002 Ft
OTP Reál Fókusz 10 851,993581 Ft
OTP Reál Fókusz II. 10 732,658573 Ft
OTP Reál Fókusz III. 10 304,385477 Ft
OTP REÁL FÓKUSZ 4+ 10 274,542111 Ft
OTP Reál Futam 10 810,720216 Ft
OTP Reál Futam II. 10 363,128280 Ft
OTP Reál Globális TOP 9 833,537902 Ft
OTP Reál Futam III. 9 912,165741 Ft
KERESŐ
KERESETT SZÓ/SZAVAK:

OTP Ingatlanbefektetési Alap új ingatlanfejlesztése: