A kriptovaluta a modern pénzügyi világ egyik legizgalmasabb, de egyben legvitatottabb területe. Óriási sikersztorik mellett sokakban kétkedés és félelem is kialakult. Azonban globálisan és itthon is egyre többen kereskednek vele, és egyre több helyen fogadják el fizetőeszközként.

Ezek a digitális pénzügyi eszközök (mint például az egyik legnépszerűbb kriptovaluta, a Bitcoin) azért váltak népszerűvé, mert használatukkal el lehet kerülni a gyakran borsos valutaátváltási díjak megfizetését, és az egyes országok gazdasági és politikai okokra visszavezethető inflációs ingadozása is kiküszöbölhető.

Egy idei Deloitte felmérés szerint a kriptovaluta elfogadottsága világszerte egyre szélesebb körű. 2022 októberében még csak 7 731 üzlet fogadott el kriptovalutákat, 2024 áprilisában már 10 952 volt a számuk világszerte, ami 42%-os emelkedést jelez kevesebb mint két év alatt.

Már Magyarországon is egyre több boltban, szolgáltató helyen lehet kriptovalutával fizetni, illetve kriptovalutát ATM-ből felvenni. Magyarországon 65 Bitcoin ATM van, ebből 36 Budapesten. Emellett csaknem 100 olyan üzlet van Magyarországon, ahol már fizetőeszközként is elfogadják. Van köztük könyvesbolt, méhészet, állateledelbolt, ékszerüzlet, szórakozóhely, taxiszolgálat, még kutyakozmetikai szalon is. Mindez arra mutat rá, hogy a kriptovalutákkal egy ideje már nem csak kereskednek az emberek, hanem fizetőeszközként is használják őket.

Hazai iparági becslések szerint mostanra Magyarországon mintegy 200 ezer ügyfélnek van valamiféle kriptoeszköze. Az emberek egyre többször hallanak a róla, egyre több forrásból tájékozódhatnak, egyre többet tudnak róla – így várhatóan a fenti szám dinamikusan növekedni fog.  Egy 2023. évi 15 országban, 15 000 ember megkérdezésével készült felmérésben a válaszadók 92% mondta azt, hogy már hallott a kriptovalutákról és 50%-uk nyilatkozott úgy, hogy érti is a mibenlétüket.

Jó ideig szabályozatlan volt a kriptovaluta használata, az azzal való kereskedés – de néhány évvel ezelőtt az Európai Unió megelégelte ennek kockázatát, és az ún. MiCA rendeletben határozta meg egyebek közt a kriptoeszközök típusait, a kibocsátókkal, brókerekkel és tőzsdékkel szembeni alapvető elvárásokat, a kibocsátói tájékoztatás szükségességét.

Itthon június végétől lépett életbe az uniós rendelet hazai végrehajtásához szükséges ún. kriptotörvény. Ez többek között kimondja, hogy – az uniós gyakorlatnak megfelelően – itthon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét, illetve részletezi, hogy az ügyfelek hogyan tehetnek szóban, írásban vagy digitális úton panaszt.

A kriptovaluta használatának azonban a fentebb felsorolt előnyei mellett veszélyei is vannak. Az MNB a honlapján felsorolja a kriptókkal való kereskedés kockázatait – ezeket érdemes figyelembe venni, ha ezt az eszközt használjuk:

• Nagy volatilitás: a kriptopiac nagyon ingadozó, az árfolyamok gyorsan emelkedhetnek/eshetnek előre ki nem számítható módon;
• Csalások, átverések: a felügyelet nélküli kriptopiacokon csalások, átverések, árfolyam-manipulációk vannak;
• Biztonsági kockázatok: a kriptoeszközökhöz kapcsolódó infrastruktúra, például az azokat tároló digitális tárcák kiberbiztonsági fenyegetéseknek vannak kitéve; ha egy tárcát feltörnek, vagy elveszíti valaki a hozzáférést, az eszközök visszaszerzése nem lehetséges;
• Projekt kockázatai: sok kriptoprojekt vagy új szolgáltatás indul, de nem minden válik sikeressé. Néhány kudarcot vall, ami befolyásolja a befektetők eszközeinek értékét.