A fiatalok öngondoskodással kapcsolatos attitűdje továbbra is a legerősebb a generációk között, miközben nőtt a hosszabb távon tervezők és a megtakarítással rendelkezők aránya is. Az OTP Öngondoskodási Index értéke ugyan két ponttal csökkent 2026-ban, ezt azonban elsősorban a kommunikációs alindex visszaesése okozta, az öngondoskodás tényleges aktivitási mutatója pedig stabil maradt.

Az OTP Öngondoskodási Index három területből áll össze: az attitűd azt mutatja meg, hogyan gondolkodnak az emberek a jövőjükről és saját felelősségükről; az aktivitás a konkrét öngondoskodási lépéseket méri; a kommunikációs alindex pedig azt, mennyire van jelen a téma a médiában, a banki tájékoztatásban és a mindennapi beszélgetésekben.

Az összesített index 2026-ban 51 ponton állt, az előző évi 53 pont után. A változást elsősorban a kommunikációs alindex 38-ról 33 pontra történő visszaesése okozta, miközben az aktivitási alindex 60-ról 61 pontra emelkedett. Az elmúlt hónapok különösen sűrű közéleti és információs környezetében a hosszabb távú pénzügyi tervezéshez kapcsolódó témák kevesebb figyelmet kaphattak. A kutatás ezt lehetséges háttértényezőként kezeli, közvetlen ok-okozati összefüggést nem állapít meg.

„Az idei eredmények fontos tanulsága, hogy érdemes külön vizsgálni az öngondoskodás társadalmi láthatóságát és az emberek tényleges aktivitását. Miközben egy rendkívül sűrű információs környezetben a téma kevesebbszer jelent meg a nyilvánosságban, az aktivitási mutató stabil maradt, és több kedvező folyamat is látható: a kutatás eredményei azt mutatják, hogy az emberek továbbra is foglalkoznak a jövőjükkel, és valamivel többen gondolkodnak hosszabb időtávban." – emelte ki Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási szolgáltatások területének vezetője a kutatási eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.

A fiatalok pozitív attitűdje tartósnak bizonyul

A 18–29 évesek attitűdindexe továbbra is a legerősebb a vizsgált generációk között, miközben öngondoskodási eredményük stabil maradt. Körükben a jövő miatt szorongók aránya egy év alatt 38 százalékról 31 százalékra csökkent (a teljes mintában ugyanez az arány 42-ről 39 százalékra mérséklődött), miközben egyre többen tartják fontosnak a tudatos felkészülést. Ezt pénztáraink tapasztalatai is alátámasztják: az OTP Nyugdíjpénztár új belépőinek 42 százaléka, míg az OTP Egészségpénztár új belépőinek 44 százaléka 35 év alatti. A fiataloknál tehát nem újabb látványos ugrás, hanem a korábban kialakult kedvező hozzáállás fennmaradása a legfontosabb eredmény.  A kutatás alapján a legfiatalabb felnőtt generáció pénzügyi tudása az idősebb korosztályokénál többféle forrásból épül fel. A családi minták és a baráti kör mellett a tanulmányok, a digitális csatornák, valamint egyre inkább a mesterséges intelligencián alapuló megoldások is szerepet kapnak a pénzügyi tájékozódásban. A következő lépés az, hogy a pozitív attitűd minél több fiatalnál rendszeres megtakarításban és hosszabb távú döntésekben is megjelenjen.

Többen terveznek hosszabb távra és rendelkeznek megtakarítással

Az öt-tíz éves célokban gondolkodók aránya 12,5 százalékról 14,5 százalékra nőtt. A javulás elsősorban a 30–49 éves korosztályokban látható, miközben a válaszadók többsége továbbra is rövidebb időtávban tervez.

A megtakarítással rendelkezők aránya 74-ről 75 százalékra emelkedett, és csökkent azoké, akik egyáltalán nem tesznek félre. Ugyanakkor inkább az alkalmi megtakarítás vált gyakoribbá: sokan akkor takarítanak meg, ha az adott hónapban marad erre fordítható összegük. A rendszeres, előre tervezett megtakarítás aránya összességében nem nőtt érdemben.

A nyugdíjas évekkel kapcsolatban a válaszadók mintegy kétharmada arra számít, hogy az állami nyugdíjat saját forrásból is ki kell majd egészítenie. Azok között, akik kiegészítő forrással számolnak, 35-ről 38 százalékra nőtt a megtakarításokra, biztosításokra vagy pénztári megoldásokra támaszkodók aránya.

„A megtakarítással rendelkezők arányának növekedése biztató jel, de a pénzügyi biztonság szempontjából az is meghatározó, hogy mennyire tudatosan és rendszeresen készülünk a jövőre. Ha csak akkor teszünk félre, amikor a hónap végén marad rá pénzünk, nehezebb hosszú távú célokat építeni. Éppen ezért fontos, hogy a megtakarítás a mindennapok részévé váljon, és az egyéni élethelyzethez igazodó, fenntartható pénzügyi szokássá alakuljon” – hangsúlyozta Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója.

A rendszeresség kialakítása közös feladat

A kutatás eredményei alapján a következő lépés az alkalmi félretétel rendszeres pénzügyi rutinná alakítása. Ez nem kizárólag az egyén feladata: az oktatásnak, a családi mintáknak, a pénzügyi intézményeknek és a szabályozói-intézményi környezetnek egyaránt szerepe van abban, hogy a tudatos döntésekhez megfelelő ismeretek és könnyen elérhető eszközök álljanak rendelkezésre.

Az OTP Bank saját felelősségét abban látja, hogy közérthető pénzügyi tájékoztatással, edukációval, személyes tanácsadással és egyszerűen használható digitális megoldásokkal támogassa ügyfeleit. A kisebb összegek rendszeres félretételét például automatizálható megtakarítási lehetőségek és az OTP MobilBank Persely funkciója segíthetik, a hosszabb távú célokhoz pedig az egyéni élethelyzethez és időtávhoz illeszkedő megtakarítási formák, köztük nyugdíjcélú megoldások járulhatnak hozzá.

A kutatás szerint a pénzügyi kérdések iránt nyitottabbak jellemzően magasabb öngondoskodási szinttel rendelkeznek. A tanulmányok során megszerzett pénzügyi ismeretek pedig gyakrabban jelennek meg azok körében, akik hosszabb időtávban gondolkodnak. Ez is azt jelzi, hogy a pénzügyi edukáció nem egyszeri kampány, hanem hosszú távú szemléletformálási feladat.

Az OTP Öngondoskodási Index felmérésről

Az OTP Öngondoskodási Index 2011-ben indított kutatás, amely 2026-ban tizenkettedik alkalommal vizsgálta a 18–70 éves, bankszámlával rendelkező magyar lakosság öngondoskodással kapcsolatos attitűdjeit, aktivitását és kommunikációs környezetét. A 2026-os adatfelvétel 1500 fő megkérdezésével, 2026 augusztusában és szeptemberében, online és személyes módszerrel készült. A minta nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint reprezentatív a 18–70 éves, bankszámlával rendelkező magyar lakosságra.