A "Stabil növekedés, kiszámítható pálya: Az OTP Bank, mint befektetési sztori" című podcast teljes szöveges átirata

Pataki Sándor: Most azt a visszajelzést hallottuk XY nagy háztól, hogy mondjuk amikor kimegy az elemző, aki 15-20 bankot elemez, azt mondta, hogy a kérdések 80 százaléka Magyarország, OTP. És nem véletlen egyébként, hogy nagyon sok elemzőnél az OTP megint ilyen úgynevezett top pick, tehát a leginkább vételre ajánlott részvények egyike között szerepel, ami hát azért hosszabb távon valószínűleg a részvényárfolyamra is kihatással lehet.

A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren körök jelennek meg, amik aztán félköröket alkotva a jobb alsó sarokban pulzáló mozgást adnak ki. Az OTP Bank logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is.

A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon.  A háttérben egy TV, amelyen az OTP Bank logója látható.

Sigmond Árpád: Köszöntjük az OTP Bank Podcast nézőit és hallgatóit! A mai epizódunkban az OTP Bank közgyűlésének tanulságairól, a bank elmúlt éves eredményeiről fogunk beszélgetni. Hasonló beszélgetésekért kérjük, iratkozzatok fel csatornánkra, kérjetek értesítést. Én Sigmond Árpád vagyok és beszélgető partnerem, Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője, akivel Pataki Sándort, az OTP Bank befektetési kapcsolatokért felelős igazgatóját kérdezzük. Sziasztok! Nemrég tartotta éves közgyűlését az OTP Bank. Mik a legfontosabb tavalyi eredmények, amelyekről ezen beszámoltatok?

Pataki Sándor: Többféle megközelítési mód van, hogy hogy lehetne értékelni a 2025-ös teljesítményt. Szerintem az egyik legfontosabb, vagy a legfontosabb, nem feltétlenül a pénzügyi mutatók, hanem az üzleti tevékenység. 2025-ben éves alapon az árfolyamszűrt teljesítő hitelállomány 15%-kal növekedett, az egy nagyon kellemes növekedési ráta, a betétállományunk pedig 12%-kal nőtt ugyanebben az időszakban. Ami a pénzügymutatókat illeti, a tőkére vetített megtérülése a ROE mutatónk az közel 22 százalékos volt. Kamatmarzsunk javult év per év 6 bázisponttal, az 4,34 százalékos volt. A hatékonysági mutatót jelző kiadásbevételi mutató az nagyjából hasonló volt, mint a 2024-es, picikét nőtt. Itt azért közbevetném, hogy volt egy egyedi tétel, ez a Gödöllői Kastélyprogrammal kapcsolatos 20 milliárdos részvétel a bank részéről. Ha ezt kivennénk, vagy ezzel korrigálnánk, akkor gyakorlatilag szintre pontosan ugyanaz volt a rátánk, mint 2024-ben. És fontos még, hogy a hitelállomány, a portfólió minőség az gyakorlatilag stabil maradt, a nem teljesítő hitelek állománya az nem nőtt, a ráta pedig enyhén csökkent, 3,5 százalékos volt ez az úgynevezett stage3 rátánk. Ami még fontos egyébként maga a számszerű teljesítmény, hogy ízlelgesse az ember. 1146 milliárd forint volt az adózott eredményünk, ami közel 3 milliárd forint. Ez a tavaly év végi árfolyam alapján egyébként, ha az ideit néznénk, akkor már lényegesen 3 milliárd fölött lennénk euróban. Ez egy nagyon tiszteletet parancsoló, európai összehasonlításban is egy nagyon komoly eredménynek tekinthető. A mérlegfőszerűn pedig euróban megközelítette a 120 milliárd eurót.

Sigmon Árpád: És mindezek a csoportszinten, tehát a 11 országra vonatkozóan, ahol a csoport.

Pataki Sándor: Igen, igen, igen, igen. Annyit még hozzátennék azért, hogy ha valaki kicsit vájt szemű, ez mondjuk egy némi képzavar, vájtfülű, ugye az látszik, hogy a működési eredmény az tavaly 10 százalékkal nőtt, ehhez képest az adózott eredményünk az csak 7 százalékkal, idézőjelben csak 7 százalékkal, és ennek azért az elsődleges oka az, hogy jelentősen nőttek azok a terhek, alapvetően kormányzati terhek, amik már korábban is velünk voltak, de 2025-ben jelentősen nőttek. És egyébként még fontos, hogy a piaci részarány gyakorlatilag minden szegmensben megőrizte a bank, sőt javítani is tudta, és akkor még egy bónusz a tetejére, hogy 2025. április 15-én a Standard and Poor’s hitelminősítő intézettől az OTP jobb besorolást kapott, mint ami egyébként aktuálisan a magyar szuverénre fennáll, tehát az OTP csoport tulajdonképpen jobb adósbesorolással rendelkezik, jobb elbírálás alá esik, mint a magyar állam.

Nagy Viktor: Egyébként mik azok a metrikák, amiket a leginkább figyeltek? Tehát amikor mondjuk menedzsment ülés van, tehát engem az érdekelne, hogy mit érdemes szerinted a befektetőknek figyelnie, amit a menedzsment is kiemelten figyel. Legyen ez a hitelállomány bővülése, marzsok, a saját tőkearányos megtérülés, vagy profit abszolút értékben mi az, amit ti figyeltek?

Pataki Sándor: Nagyon jó kérdés. Majdnem azt mondom, hogy ez időről időre változik, tehát egy kicsit visszapörgetem a kereket, mondjuk 2020-ban, amikor volt a Covid, és akkor előtte, most nem azt mondom, hogy elpróbáltuk, hogy mit fogunk mondani, de azért beszéltünk más nagy bankok, sokkal inkább brókercégek, elemzők képviselőivel, és akkor ők mondták, hogy hát most itt a legnagyobb fókusz természetesen nem a növekedéssel van, hanem az, hogy egyáltalán a hitelportfólió minőség hogy alakul. 2025-ben, amivel kezdtem egyébként, és amire a legbüszkébbek voltunk, ez a 15 százalékos volumen növekedés, hitelvolumen növekedés. Itt még egy fontos kitételt tennék, érdekes módon egybeesik azzal, hogy 2004 és 2025 között, tehát az elmúlt 11 évben ez a súlyozott éves növekedési ráta az úgyszintén 15 százalék volt. És ez azért fontos, mert a versenytársak nagyjából egyszámjegyű, sőt az unit-light ebben az időszakban mínuszos növekedést produkált. Tehát ez egy rendkívül dinamikus növekedést mutat, aminek két fő oka van egyébként. Az egyik az, hogy a csoport tagi országok GDP tipikusan lényegesen gyorsabb ütemben növekednek, mint a nyugat-európaiak, illetve a másik, hogy a termékpenetráció pedig messze-messze alacsonyabb, tehát mindig van bőven lehetőség növekedésre. A másik ilyen mutató, amit azért mindig néz az ember természetesen, az az, hogy milyen a portfóliónak a minősége, van-e romlás, van-e javulás. Hál' Istennek itt az elmúlt évben folyamatosan javulást tudunk elkönyvelni. A többi az pedig természetesen a teljesítményhez köthető, akár a marzsalakulásról beszélünk, akár a ROE mutatóról, és hát a ROE mutatók kapcsán nagyon sokszor meg szokták kérdezni a befektetők, elemzők, hogy na és akkor mi a középtávú elvárás, mert hogy most 22 százalék, vagy 21 vagy 23, és ugye erre mindig azt mondja az ember, hogy egyrészt attól függ, hogy milyen időintervallumot nézünk, tehát minél hosszabb azért, annál inkább ez kiegyensúlyozódik. A másik pedig az, hogy ugyanez milyen tőkeköltség járul, mert azért nagyon nem mindegy, hogy milyen a kamatkörnyezet. Egy magas kamatkörnyezetben értelemszerűen lényegesen magasabb ROE-val működik egy bank, mint egy alacsonyabbal. Erre mondjuk egy jó példa, hogy mondjuk az oroszoknál tavaly 48-49 százalékos volt a ROE mutató, na de ez teljesen más tőkeköltség járul, vagyis szokták ezt a pénzügyi elemzők nézegetni, ez a ROE osztva tőkeköltséggel, hogyha ez ilyen másfél-kettő között van, akkor azt mondom, hogy mi is, a menedzsment is és egyébként a piac is örül.

Sigmond Árpád: Rengeteg adatot hallottunk csoportszinten. A magyarországi tevékenységről is mondj néhány szót, hogy ott milyen számokat láttatok?

Pataki Sándor: A magyar tevékenység, tehát itt is két dolog van. Az egyrészt, hogyha kezdem ugyanazzal a logikával, mint amivel a csoportszintű teljesítményt megközelítettem. Nagyon jó volt az üzleti állományoknak a dinamikája. Magyarországon a teljesítő hitelállomány 17%-kal nőtt, ezen belül külön kiemelném egyébként a jelzáloghitel volumennek növekedését, ez meghaladta a 20%-ot, 21%-os volt konkrétan, de nagyon jó volt egyébként a fogyasztási telek is, sőt az év második felétől még a vállalati hitelek dinamikája is felgyorsult. Ennek is köszönhető egyébként, hogy soha nem látott piaci részarányt, 21 százalékot tudott az OTP-ban kell érni a vállalati hitelek piaci részarányában Magyarországon.

Sigmond Árpád: Ez gyakorlatilag az állami támogatott hitelkonstrukciók, tehát Otthon Starttal?

Igen, tehát azért az látszott, hogy az első kilenc hónapban, tehát szeptember 30-ig bezárólag egy olyan 9 százalékos volt a lakossági lakáshiteleknek a növekedése, vagyis hogyha ezt évesítjük, akkor még hozzáad az ember egy 3 százalékot, és akkor nagyjából ilyen 12-12,5 százalékra érkeztünk volna. Na, ehhez adott egy nagyon jelentős lökést az Otthonstart program, gyakorlatilag ennek köszönhető, hogy az utolsó negyedév masszívan megugrott, és így az éves növekedési ütem nem 12-13% lett, hanem 21%. Tehát igen, az Otthonstart program egy érdemi elősegítője volt ennek a jelentős dinamikának.

Sigmond Árpád: És említetted az adótételt, ez gyakorlatilag a magyarországi eredményhez képest most már mekkorára rúg arányaiban?

Pataki Sándor: Hát ugye 2025-ben az volt az érdekes, hogyha az osztalék nélküli magyar eredményt nézzük, akkor gyakorlatilag akármennyire is jó volt a teljesítményünk, ez év/év alapon csökken. És ennek leginkább az volt az oka, hogy jelentősen nőttek ezek az egyéb terhek. Beszélünk itt a bankadóról, extraprofitadóról, mi van még? Sok minden van egyébként, tranzakciós illeték, kamatsapka, ugye a változó kamatláb, jelzáloghiteleken, stb. Na most a rossz hír az az, hogy 2026-ban, annak ellenére, hogy arról volt szó egyébként, az előző kormány által legalábbis ez volt az ígéret, hogy '25 vége után kivezetik például az extraprofit adót. Na most '26-ban ez több mint duplázódik. Tehát '26-ban mondjuk az OTP-re jutó teher csak ebben az egy adófajtában 115 milliárd forint lesz, ami azért szép summa, ahogy szokták mondani, gombócból is sok.

Sigmond Árpád: Adódik a kérdés, hogy ugye nem csak a közgyűlésről tudunk beszélni, hanem most már arról is, hogy a választásoknak is megvan az eredménye, hogy mire számítottak a terhekben, a magyarországi állami terhekben, különadókban hogyan alakulhatnak ezek?

Pataki Sándor: Ugye még nincsen részletes kormányprogram, ugye még várjuk az új kormány megalakulását, hogy ezt valamikor, hát nem tudom, a nyár vagy a kora ősz folyamán várhatjuk. Annyit talán remélhetünk, hogy most már kapott annyi plusz terhet a szektor, egyébként nem csak a bankszektor, sok más szektor, hogy talán a gondolkozás nem abba az irányba hat, hogy na még növeljük a terheket, mert ez egyértelműen visszafogja a teljesítményt, kevesebb hitelezés, stb. stb. És ha jól érzékelem, akkor az új kormányzatnak abszolút nem ez az elsődleges stratégiája. Nem lenne baj egyébként, hogyha ezek a plusz terek egyenlően lennének elosztva, tehát azok a szektorok, amik eddig nem fizettek, azok úgyszintén benne lennének. Valami hasonlót egyébként a múlt héten hallottunk a leendő költségvetésért felelős miniszter úrtól. És hát hosszabb távon pedig az lenne jó, hogyha legalábbis nem is egyszerre, mert gondolom, hogy a mozgástér az be lesz határolva, attól függ, hogy milyen örökségre kell, hogy számítsanak. Tehát hogyha nem is egyszerre, de azért fokozatosan ezeket a terheket csökkentenék. Ugyanis az a baj, hogy nemzetközi összehasonlításban, és hát az OTP 11 országban van jelen, nekünk vannak olasz, osztrák, belga, stb. versenytársaink, ha őket ugyanezek a terhek nem sújtják, értelemszerűen az OTP az egy komoly versenyhátrányba kerül.

Sigmond Árpád: Oroszországban és Ukrajnában is érintett az OTP csoport. Ezek a leánybankok, csoporttagok milyen eredményeket mutattak?

Pataki Sándor: Mindkét országban 2006-ban léptünk be, de egy teljesen különböző portfólióról van szó. Ukrajna azon kevés egyik leánybank egyike, ahol az elsődleges prioritás, vagy az elsődleges üzletmenet az sokkal inkább a vállalati, illetve a lízingállományokhoz köthető. A kettő együtt nálunk egy olyan 80% fölötti részarányt jelent. Ugye az OTP csoportra tipikusan az jellemző, hogy a retail aránya az inkább kétharmad, és a maradék egyharmad az a vállalati állomány. Ezzel szemben Oroszországban, amikor megvettük a bankot, akkor mondjuk egy ilyen 90-90 egynéhány százalékos volt a retail arány, és a maradék volt a corporate. Na most a háború kezdetével ez tovább változott a retail javára. Ugye a corporate hitelezés 100% beszüntető, tehát nincsen új corporate hitelezés, praktikusan azok a hitelek, amik benne voltak a mérlegben, szép lassan, amortizálódnak, ki fognak futni. 2025-ben egyébként mind a két banknak jó teljesítménye volt, abszolút mérhető profit hozzájárulás, főleg az oroszok részéről, ez több mint 200 milliárd forint volt, 202 milliárd forint. Az ukrán leánybank részéről a profit hozzájárulás az 56 milliárd volt. A mutató mindkét bank esetében kiváló volt, az egyiknél közel 30, a másiknál közel 50 százalékos ROE mutatók, de ismétlem, amit az előbb már mondtam egy másik kérdés kapcsán, ehhez hozzá kell mindig tenni az ottani tőkeköltséget. Tehát nem mindegy, hogy ezt az 56 milliárdot, ezt mondjuk 15 vagy éppen 30%-os tőkeköltség mellett tudja produkálni a bank, ugyanez vonatkozik az oroszokra is. Még annyit hozzátennék egyébként, hogy az orosz viszonylatban az első három negyedévben tudtunk osztalékot hazahozni Magyarországra.

Egyelőre ez az osztalék hazahozatal szünetel, és hát reményeink szerint, akár amiatt, merthogy úgy kormány van, akár amiatt, merthogy az orosz szabályozó, az orosz jegybank ezt a jövőben engedélyezni fogja, amiért egyébként mindent megteszünk a magunk részéről. Remélhetőleg ez az osztalékfizetés folytatódni fog. Egyébként összességében még annyit, hogy az elmúlt két és fél évben Oroszországból 68 milliárd rubel értékű rubel nagyságú osztalékot hoztunk, ez körülbelül 600 millió eurónak megfelelő összeg, ez több, egyébként némileg több, mint az a tőkenagyság, ami az orosz banknál akkor volt, amikor maga a háború elkezdődött 2022 februárjában.

Nagy Viktor: Az osztalékra kérdeztem volna rá én is, ami Oroszországgal kapcsolatban még mindig fel szokott merülni az, hogy az OTP-nek az ottani jelenléte. Van ez most egyébként napirenden, hogy az OTP marad Oroszországban vagy sem, mi most az aktuális álláspont?

Pataki Sándor: Szerintem amióta a háború elkezdődött, tehát nagyon transzparensen és nagyon konzekvensen kommunikáljuk azokat a főbb, nem is tudom, paramétereket, amik mellett egyáltalán az orosz operáció működik. Az első és legfontosabb az, hogy minden szankciós, minden szabályozói intézkedést 100%-ig vagy 110%-ig betartunk. A második az az, amiről majd részben szó volt, hogy a tevékenységünkön belül gyakorlatilag 100%-ban a lakossági tevékenységre fókuszálunk, a vállalati finanszírozást gyakorlatilag megszüntettük. Emellett egyébként megszüntettük a dollártranszfereket is, tehát dollárátutalásokkal nem foglalkozunk, és az eurotranszferek, az Európai Unióba irányuló transzferek is, tehát nagyon komolyan meg vannak szűrve, tehát ilyen több szem alapján Magyarországon, és hát kint is értelemszerűen a compliance, illetve bankbiztonság csekkolja ezeket a dolgokat. Tehát ezen a téren 100%-ban megfelelünk minden elvárásnak. És ami még fontos, ugye a kitettségünket, ami alapvetően vagy leginkább a tőkén keresztül mérhető, azt próbáljuk minél inkább csökkenteni, ezt szolgálta az elmúlt másfél-két évben az, hogy amennyi osztalékot csak tudtunk, annyit hazahoztunk.

Sigmond Árpád: Ha már külföldi jelenlét, akkor Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke bejelentette, hogy idén még egy nagyobb akvizícióra lehet számítani. Erről lehet bármi egyebet elmondani ebben az állapotban?

Pataki Sándor: Hát egyrészt azt mondanám, hogy klasszikusokat csak szó szerint idézünk, úgyhogy akkor egy az egyben ugyanezt tudnám mondani, amit az elnök úr mondott. Egyébként pedig szerintem akvizícióról, konkrét tervekről nem célszerű beszélni, egész addig, amíg oda nem értünk, vagy meg nem történik az aláírás, sokkal inkább ilyen általános szempontokról, hogy milyen geográfiai céljaink vannak, tehát mik azok a térségek, amiket leginkább nézünk, és milyen szempontok alapján döntene a bank, hogyha csinálna egy akvizíciót, ami lehet ár, illetve nem lehet, hanem az ár, milyen a vételár, milyen a kinti menedzsmentnek, portfóliónak a minősége, az OTP mit tud hozzátenni adott ország vagy adott bank tevékenysége ez, és ezek alapján szoktak általában megszületni a döntések, ami után még legalább egy ilyen 6-12 hónap szokott következni, ha még a végleges engedélyeket stb. megkapjuk. Tehát az elnök úr azt mondta, hogy idén elképzelhető, hogy lesz egy bejelentés, ez azt jelenti, hogyha lesz, akkor mondjuk 2026 harmadik, negyedik negyedévében elvileg már lehet egy új csoporttag, hogy ez most 100%-ban már integrálásra kerül-e, az attól függ, hogy az időpont mikor van, és mikor kell a vételárat kifizetni, ez is attól függ, hogy konkrét egyezségben majd mi szerepel.

Nagy Viktor: Mennék szívesen tovább egyébként ezen a témán, csak tudom, hogy túl sok információ ezzel kapcsolatban.

Pataki Sándor: Kérdezni mindig lehet, mert ugye úgy kezdted, hogy fontos az, hogy milyen régiók azok, amik izgalmasak nektek, meg hogy azon belül, ahol ti néztek bankot, azoknak milyen paraméterei vannak. Régióról lehet-e valamit mondani? Mert ugye elhangzott az, hogy Üzbegisztán és környéke azért az izgalmas lehet az OTP-nek, a növekedési lehetőség, a demográfia, ez mind-mind mellette szólhat.Ugye még egy szempontot nem említettem, amikor így nézünk akvizíciós célpontokat. Nagyon fontos a növekedési potenciál. Most azért valljuk be, tehát a jól bejáratott Európa az nem feltétlenül arról híres, hogy itt 10 plusz százalékos növekedések vannak. Emiatt, tehát mondjuk a célpont az nem feltétlen valamelyik nyugat-európai bank vagy bankcsoport, sokkal inkább egyrészt a régió, tehát Kelet-Európa, ezen belül egyébként, amit rendkívül kedvelünk, tehát az továbbra is jó lenne, hogyha Horvátországban tudnánk növelni a jelenlétet, Albániában tudnánk növelni a jelenlétet, ne adj Isten Bulgáriában. Egyébként Bulgáriában piacvezetők vagyunk a nettó hitelek szempontjából, de ettől függetlenül, hogyha lenne valamilyen lehetőség, azt szívesen megragadnánk. Nem elképzelhetetlen, főleg a kormányváltást is figyelembe véve, hogy esetleg idővel a lengyel piacot, megint nézegetni fogjuk. Jelentős növekedési potenciálokat.

Nagy Viktor: Már hogy a lengyelek is nézegetik a magyar piacot.

Pataki Sándor: Igen, láttam én is a hírt, a PKO-t említetted ugye, hogy fiókot nyitnának Magyarországon.

Nagy Viktor: Így van.

Pataki Sándor: Tehát a lengyel piac az egy érdekes piac, meglehetősen drága, nem olcsó, ugye ezt láttuk nemrégen az Erste Santander Lengyelország tranzakció kapcsán, azért az értékeltségek inkább kettő fölött vannak. Ugye az OTP most nagyjából ez a kettes Price Book körül forog.

Nagy Viktor: Ez pontosan mit jelent.

Pataki Sándor: Hát azt, hogy az egy részvényre jutó tőkeértéket hányszorosan haladja meg az egy részvényre jutó ár. Tehát nagyjából nálunk ez kétszeres. A lengyeleknél ez egy picikét több, mint kétszeres, tehát 2,1-2,2-2,3-as mutató, attól függ, melyik bankról beszélünk. A másik ilyen mutató, amit szoktak nézni, és a Viktor tudom, hogy nagy előszeretettel a technikai elemzéseket folyamatosan összehasonlítja, nézegeti. Ez ugye a price/earning, itt ugyanarról van szó, az egyik oldalon van az egy részre jutó, tehát a részvényárfolyam, a nevezőben pedig van ugye az earning, tehát az egy részvényre jutó eredmény. Na most ez az OTP esetében szerintem még most is 10-es alatt van, 10-es érték alatt, mondjuk egy ilyen 9-es mutató, az a lengyel bankoknál, de van egy-két nyugat-európai bank, ahol inkább ilyen 12-13, amiből azért simán az következik, hogy az OTP-nek még van lehetősége értékegységben javulni, ami azt jelenti, hogy maga az árfolyam is lehet nagyobb, magasabb.

Sigmond Árpád: Az idei évre vonatkozóan milyen tervek fogalmazódtak meg, mit vártok akár a hitelállományban, a portfólió összetettségében, az üzleti volumen tekintetében mi az, amit el lehet már mondani?

Pataki Sándor: Szerintem sok éves gyakorlata az OTP Managementnek, hogy amellett, hogy transzparensen kommunikálunk, ezek az előrejelzések viszonylag visszafogottak, nem tobzódnak annyira a számokban, mint néhány nyugat-európai partnerünknél. Nem akarok itt neveket mondani, tehát azért alapvetően 4-5 ilyen indikátorra szoktunk valamilyen becslést mondani. Az egyikhez az üzleti állományok, tehát 2026 vonatkozásában azt mondtuk, hogy nagyjából a 2025-ös volumennövekedés, amit szeretnénk megismételni. 2025-ben már az előbb mondtam, 15 százalékos volt. Ez nagyjából 2026-ban és reményeink szerint e körül alakulhat. Ez az egyik. Egyébként egy ilyen OTP-hez hasonló geográfiai penetrációval rendelkező banknál nagyjából ez a 15-16-17 százalékos növekedés, ez nem egy ilyen földtől elrugaszkodott valami, ez egész egyszerűen abból fakad, amiről már az előbb beszéltem, gyorsabb növekedés, alulpenetráltság, lényegesen nagyobb növekedési lehetőség, tehát ez kényelmesen benne van, és semmilyen túlfűtöttséget nem jelent. A másik ilyen fontos dolog, ami már a jövedelmezőségi mutatókat érinti, ez a Mars, a kamatmarzs alakulása. Itt is viszonylag szűkszavúak voltunk, tavalyi évben 6 bázisponttal növekedett a nettó kamatmarzs, idei évre azt mondtuk, hogy nagyjából a 2025-ös szint közelében, környékén alakulhat. Harmadik ez a működési hatékonyság, ez a bevételkiadás mutató, ez a cost income ráta angolul, ez tavaly 41,7%-os volt. Idénre mi azt mondtuk, hogy ez egy kicsit magasabb lehet. Ennek nem az a magyarázata, hogy a bank menedzsmentje nem fókuszálna a költséghatékonyság javítására, hanem inkább az, hogy vannak bizonyos elvárások, amiknek meg kell felelni, lett légyen az szabályozói, vannak jelentős IT fejlesztési előirányzataink, illetve néhány országban, például mondjuk Üzbegisztán, amelyik egy rendkívül gyorsan növekvő piac, ott lényegesen magasabb a bérdinamika, mint ugye az átlag infláció, mert hát új embereket kell fölvenni, ezek azért viszonylag drágábbak, mint az átlag, tehát ott értelemszerűen ez a működési költség az valószínűleg nagyobb arányban nő, mint mondjuk például Szlovéniában. Csak mondtam egy példát. Szintén fontos célkitűzés még az, hogy a hitelportfóliónak a minősége az gyakorlatilag változatlan szinten maradjon. Ezt több mutatóban lehet mérni, akár a hitelkockázati rátában, ami 2025-ben 66 bázispont volt, ez reményeink szerint valahol itt fog majd alakulni, talán egy kicsit alacsonyabb lehet, másik pedig ez a nem teljesítő hiteleknek az aránya, ez, ami tavaly 3,5% volt. Reményeink szerint ez is, ha mondjuk a nem teljesítő állományok nem nőnek, eközben egyébként a hitelállomány nő, akkor értelemszerűen ez a ráta egy picit csökkenni fog. És végül, de nem utolsó sorban ez a jövedelmezőségi mutató, a ROE, a Return on Equity. Itt ugye azt szoktuk mondani, hogy amiatt, merthogy a tőkeáttétel valószínűleg csökkenni fog, a ráta pedig nőni, emiatt ez a ROE mutatónk egy picit csökkenhet, de hát baj nincsen, tragédia nincsen, tehát továbbra is ilyen 20% fölött vagyunk. Egyébként ezzel párhuzamosan, és hogyha ezt most megnézzük az aktuális történéseket a magyar piacon, azért azt látjuk, hogy a hozamok azok, ha nem is beszakadtak, ne használjuk ezt a szót, de azért nem olyan régen még 7% körül volt a 10 éves magyar hozam, most 5,9%-on van. Ez azt jelenti, hogy a tőkeköltségnek a különböző ilyen számítási alapja van. Az egyik ilyen ebből a benchmark, tehát segíts engem Viktor, benchmark, hozzam. Tehát az irányadó magyar hozamszint az jelentősen csökkent, ennek megfelelően az elvárt hozam vagy a tőkeköltség is csökken, vagyis hogyha ezzel párhuzamosan a ROE is csökken önmagában, az nem jelenti azt, hogy a bank rosszabbul teljesít. Tehát nagyjából ezek a 2026-ra vonatkozó célkitűzések.

Nagy Viktor: Egy kérdés csak ehhez a témakörhöz. Ugye azok, amikor a menedzsment célok meghatározásra kerültek, és a közgyűlésen elmondásra kerültek, az még a választások előtt volt. A választások óta azért egy komolyabb forinterősödést látunk, egy komolyabb hozamcsökkenést látunk. Szerinted ez módosíthatja, felülírhatja-e a terveket, illetve hogyan hat úgy általában az OTP operációjára ez a két tényező?

Pataki Sándor: Gyakorlatunkban általában az szerepel, és akkor most függetlenül, hogy van választás, nincs választás, de negyedévente értelemszerűen a menedzsment megnézi, vagy a pénzügyi igazgatóság, hogy éppen hogy alakul nem csak a működési környezet, de a számaink. És hogyha valamelyik célkitűzésnél, előirányzatnál látjuk, hogy érdemi eltérés van, akkor értelemszerűen év közben is korrigálunk. Lett légyen ez akár a Mars, akár mondjuk a volumenek alakulása. Na most konkrét kérdésre válasz, illetve még mielőtt a választás, a választás előtt volt az iráni öböl konfliktus kitörése, aminek a kézzelfogható hozadéka, negatív hozadéka sajnos az, hogy energiárak megugrottak. Ennek hosszabb távon Magyarország nettó energia importőr, hát ennek valamilyen negatív befolyása lehet az infláció alakulására. Ugyanakkor a magyar infláció az első három hónapban nem sok ilyen makrogazdasági mutatónk van, de a magyar infláció az lényegesen jobb, mint a várt. Ha emlékeztek rá, akkor a márciusi 1,8 százalék volt, a februári 1,4, és ennek alapján az OTP akár még 3 százalék alatti átlagos éves inflációval is kalkulálhat, ami esetleg teret nyithat az MNB felé, esetleg egy kamat vagy két kamatvágásra, de értelemszerűen a monetáris hatóság önállóan hozza meg a döntést, ez tőlük függ. Na most az, hogy hogy befolyásolja az OTP-nek az eredménytermelő kapacitását vagy kilátásait. Általában a magasabb kamatkörnyezet az pozitív a marzsra. Ugyanakkor nem feltétlenül pozitív a volumenekre. Magas hitelkamatok mellett senki nem akar hitelt felverni, vagy nem annyian, hacsak nincsenek támogatott hitelkonstrukciók, azért az elmúlt pár évet ez nagyon erősen jellemezte.

Ismétlem, nem biztos, hogy ezer százalék részletességgel olvastam el a Tisza programját, vagy a program tervezetét, azért ott viszonylag sok szó nem esett erről, hogy mi fog történni a különadókkal, meg ezekkel a támogatott hitelkonstrukciókkal, de azért lehet, hogy az lenne célszerűbb hosszabb távon, hogyha mondjuk ezek a konstrukciók fokozatosan megszűnnének, vagy csökkennének, és a helyét átvenné valóban a piaci alapú finanszírozás. Tehát piaci alapú lenne a hitel, és ennek megfelelően a forrásköltség, és akkor ezzel tudna mindenki tervezni. Szerintem a legfontosabb ez a tervezhetőség. Tehát ha azt kérdezted, hogy milyen hatás lehet, ha kiszámíthatóbb a gazdaságpolitika, már pedig a piacok is ezzel számolnak, és ezt látjuk ebben a nem kis raliban, ami az elmúlt pár hétben látható, akár részvényárfolyamról, akár a forint árfolyamáról, akár a magyar hozamszintekről beszélünk, gyakorlatilag majdnem minden eszköz kategóriában látunk egy jelentős felértékelődést, nagyon megnőtt a Magyarország iránti vásárlási kedv. Csak úgy jegyzem egyébként, hogy az elemzőink, akikkel beszélünk és követik az OTP-t, ugye egy-egy ilyen gyorsjelentés után, negyedévek után kimennek a piacra, Amerikába, Angliába, stb. stb. meglátogatják a főbb partnereket. Most azt a visszajelzést hallottuk XY nagy háztól, hogy mondjuk amikor kimegy az elemző, aki 15-20 bankot elemez, azt mondta, hogy a kérdések 80 százaléka Magyarország OTP. És nem véletlen egyébként, hogy nagyon sok elemzőnél az OTP megint ilyen úgynevezett topik, tehát a leginkább vételre ajánlott részvények egyike között szerepel, ami hát azért hosszabb távon valószínűleg a részvényárfolyamra is kihatással lehet.

Sigmond Árpád: Ezt is akartam kérdezni, hogy egyébként hogyan fogadták a befektetők akár a közgyűlést, akár a választás kontextusában az OTP Bank szerepét és stabil növekedését.

Pataki Sándor: Ugye mivel a legelején kezdtük, tehát a közgyűlés abból a szempontból nem volt mérföldkő, hogy bármilyen újdonság bejelentésre került volna az osztalék konkrét összege. Ezek a számok, tehát a teljesítményszámok, ezek már 2026 március 6-án publikusak voltak. Tehát azt követően volt egy jelentős rali az árfolyamban, tehát egy fölfelé korrekció, egy-kettő számos elemző megváltoztatta fölfelé, változtatta meg az elvárását. Ugye vannak ezek az úgynevezett célárak, Target Price, ez 12 hónapra jelzi előre, hogy körülbelül mit vár az elemző. És hát nagyon érdekes volt, tehát a közgyűlést követően Isten igazából nem volt, sőt, a múlt héten inkább én úgy vettem észre, hogy negatív volt a korrekció. Ez nem csak az OTP-re vonatkozott, mindenkire, mert megint elkezdték lövöldözni egymást ott az öbölben, és erre kicsit jobban reagált a piac, globális kontextusban, mint az, hogy éppen az OTP-nek mennyire jók voltak a számai. Ami még érdekes, hogy a választást követő napon, első nap, április 13-án kijött a minden idők legmagasabb OTP célára, ez 54 ezer száz valahány forint, tehát ez a legmagasabb. Ma pedig kijött két másik, az egyik az 52 700, a másik pedig 50 ezer. Ugye ez azt jelenti, hogy minél többen fogják felülvizsgálni az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó célárakat, ennek az átlaga, ami most 47 ezer forint körül van, ez értelemszerűen majd emelkedni fog. Tehát most az OTP a mai napon olyan 42 ezer, 42 ezer alatt trade-el, tehát semmi mást nem veszünk alapul. Ez azt jelenti, hogy az elemzői célár az durván egy ilyen 10 plusz 10 százalékos felértékelődést jelenthet.

Nagy Viktor: Itt csak egy kérdés, hogyha átnézzük a legfrissebb elemzéseket, és főleg azokat, amik a választások óta jöttek ki. Látszik, hogy az egyik központi eleme a cost of equity tőkeköltség. És ugye ebben azt látjuk, hogyha szinte semmi máshoz nem nyúlnának hozzá az elemzők, csak ehhez az egy dologhoz, azzal is egy jóval magasabb célárat lehetne kihozni és generálni. Hogy látod most, hova mennek le ezek a cost of equity értékek, és szerinted hol lenne a helye?

Pataki Sándor: Igen, ez egy meglehetősen szofisztikált téma, tehát szerintem az, aki napi szinten nem foglalkozik vele, az nem biztos, hogy teljes egészében be tudja fogadni. Tehát, hogy ez az elvárt hozam, tehát ilyen különböző paraméterek vannak, amiket néznek, tehát az egyik az ilyen az a béta, hogy mennyire mozog együtt, adott részvény a teljes piaccal, ez az OTP esetében, hát már elég hosszú idő óta ilyen 1,4-szeres, igen. A másik ez az elvárt hozam, ami alapvetően az állampapírhozamoknak a szintjéhez kapcsolódik, és ahogy a Viktor említette, igen, az elmúlt egy hétben, két hétben nagyon jelentős lefelé mutató korrekciót láttunk, remélhetőleg ezek ott is maradnak. Egyébként még mindig van upside, mármint hogy lefelé még mindig tudunk javulni, hogyha megnézzük, hogy hol vannak a cseh vagy lengyel hozamok, azért még a magyar hozamok bőven felette vannak, és ez azért is fontos, mert ha lejjebb mennek a hozamok, ez értelemszerűen az államadósság finanszírozását is kevésbé költségessé tudja tenni remélhetőleg közép-hosszabb távon. Visszatérve a kérdésre, nézzétek, valahol most az elemzők nagy része egy ilyen átlag 15 százalékos tőkeköltséggel számol, tehát ez az, amivel osztják ezt a ROE-t, ROE-per tőkeköltség, és akkor ebből jön ki az a másfél, 1,6-1,7-szeres ráta, minél magasabb, annál jobb. Na most van már olyan elemző, aki egyébként 12-est használ. Ez részben azzal függ össze, hogy lejjebb mentek a magyar állampapírhozamok, mert ugye a másik kettő paramétere nem nagyon változott. És igen, tehát hogyha ezek továbbra is kitartóan lefelé mutatnak, ez valószínűleg azzal fog járni, hogy a többi elemző is szép lassan a saját belső, egyébként nem ők maguk találják ki ezeket, hanem generálja nekik, hát nem egy AI, hanem mondjuk egy belső modell, és akkor ők ezt egész egyszerűen automatikusan átveszik, tehát nem is nyúlnak hozzá. Időnként számon szoktuk kérni, hogy te miért használsz 16-ot, a másik meg használ 12-t, hát azt mondja, hogy azért, mert ezt kapta a ház makroelemzőjétől. És ennyi.

Sigmond Árpád: Az osztalékkal kapcsolatban is szóljunk néhány szót. Mekkora lesz akkor idén az osztalék, és mikor várható ennek a kifizetése?

Pataki Sándor: A pontos kifizetésnek a dátumát azt még nem mondhatom, arról egyébként majd valamikor május közepén fogunk majd hirdetményt, mint kiadni, mert általában ez mindig június-június eleje szokott lenni. 2024-es év után 270 milliárd forintnyi osztaléktömeget fizetett ki a bank a 2025-ös év után, tehát a tavalyi év után, amit most a közgyűlés múlt héten jóvágyott, itt pedig 300 milliárd forintról van szó. Ilyenkor mindig azt csinálja a bank, az a gyakorlat, és a nemzetközi gyakorlat is, hogy a saját tulajdonában levő részvények után magának nem fizet osztalékot, ezt úgy szintén majd adja a részvényeseknek. Tehát hogyha ezzel korrigáljuk azt az összeget, ami a közgyűlésen elhangzott, akkor nagyjából egy olyan 1130 forint per részvény osztalékra számíthatnak a részvényeseink, ami szerintem egy ilyen normális osztalékhozam, természetesen ez lehetne több is, de azért ilyenkor mindig hozzá szoktuk tenni, hogy az OTP az a ritka bankok egyike, ahol lényegesen nagyobb az átlagnövekedési ütem, ugye erről beszéltünk, ez a 15 százalék. A másik pedig az, hogy az OTP meg másik szempontból azon ritka bankok egyike, amelyik folyamatosan keres és csinál tranzakciókat, MNB akvizíciós tevékenységben folyamatosan részt vesz. Tehát erre úgyszintén kell tőke. Egyébként a tőke akkumulációs képessége brutálisan erős a banknak, tehát tavaly 400 bázispont, 4 százalékpont volt. Tehát hogyha semmi nem változott volna, nincs növekedés, akkor ennyivel meg nincsenek szabályzói elvárások, meg nincsen osztalékfizetés, akkor, ha semmi nem más nem változik, úgy szokták mondani, hogy ceteris paribus, akkor az előző évhez képest 4 százalékponttal nőtt volna a tőkemegfelelésünk.

Nagy Viktor: Egy kérdés csak ehhez a témakörhöz. Hogyha az elemzői várakozásokat megnézzük, akkor a következő években bőven ezer milliárd forint fölötti éves profitot tud az OTP csoport termelni. Ez inkább ilyen 1200-1300 milliárd forint. Ugye itt most szó van egy akvizícióról, egy lehetséges akvizícióról, amit akár idén bejelenthet a bank, ennek ellenére azért ez a profittömeg még mindig elképesztően magas. És a befektetők egy részének a fejében van egy ilyen extra profit, vagy extra osztalék jellegű gondolkodás. Mennyire van ez benne a menedzsmentnek a gondolkodásában, hogy esetleg, hogyha nincsenek olyan akvizíciók, és marad fölös pénz, akkor azt ki lehetne osztani a részvényeseknek akár osztalék formájában is, extra osztalék formájában.

Pataki Sándor: Na, ez egy nagyon összetett kérdés. A rövid válaszom az lenne, hogy a menedzsment az nem gondolkozik extra osztalék kifizetésében, nem szeretjük. A tágabb kontextus az meg az, hogy mi sokkal inkább szeretnénk a stabil növekedés mellett egy ilyen kiszámítható tőkemenedzsmentet sugallni a befektetőink felé. Ezt tudjuk, hogy egyébként sok szempontból nem találkozik az ő elvárásukkal, pláne akkor, amikor a hozamok lefelé mennek, meg a kamatszintek lent vannak, hát akkor mindenki ezt szeretne látni, alig várják, hogy valami pénzhez hozzájussanak. Mi meg azt szoktuk mondani, hogy adunk nektek azt is, meg emellett adunk nektek egy nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas növekedési ütemet, és akkor válasszál, hogy melyiket szereted. A nap végén egyébként szeretnek minket.

Sigmond Árpád: Minthogyha még a részvény visszavásárlásra rá szerettél volna kérdezni. Ugye hirdetett egy részvény-visszavásárlási programot is a közgyűlésen a bank. Mit lehet erről tudni?

Pataki Sándor: A fölös tőke allokációjának alapvetően nagyjából biztos van több is, de három fő formája lehet. Az egyik az, hogy növekedésre elhasználod. Ez a legfontosabb. Ugye alapvetően egy bank abból termel pénzt, hogy hitelez, és ha látjuk azt, hogy a makrogazdasági környezet az megfelelő, értelemszerűen szeretnénk még többet hitelezni, természetesen prudens módon. Ugye a másik, hogyha, és ez a növekedés, ez a köznyelv a nem köznyelv szerint, ez a szaknyelven ez az RWA, tehát a resqueti deset, a kockázattal súlyozott eszközök növekedése, ez eleve éves szinten egy jelentős tőkét tesz maga számára kötelezővé. Tehát ez mindenképpen szem előtt tartandó. A második az, hogy ki lehet fizetni osztalékként. Ti rákérdeztetek, van-e rendkívüli osztalék, nincs, lehetne kétszer annyi osztalékot, biztos mindent lehet, csak utána meg kell nézni, hogy ennek esetleg van-e negatív következménye. A harmadik pedig a saját részvényvásárlás. A saját részvényvásárlásnál viszont azt kell figyelembe venni, hogy amikor bejelentünk egy programot, azt azon nyomban, ahogy megkaptuk az engedélyt a felügyelettől, ez jelen esetben a Magyar Nemzeti Bank, azt le kell vonni a szavazótőkéből. Tehát bejelenthet az ember egy hatalmas programot, azt a hatalmas programot egyből le kell vonni. Vagy bejelenthet az ember úgyis egy programot, jelen esetben a bank ezt csinálja, hogy transonként, tehát részletekként, tehát azt mondjuk, hogy igen, múlt héten 60 milliárd forintnyi saját részvény visszavásárlásra kaptunk engedélyt. Ugye, ahogy az árfolyam nő, ez értelemszerűen azt jelenti, hogy egyre kevesebb részvényt vehet vissza az OTP ezen az emelt áron. Természetesen arra is figyelünk, hogy ezek a saját részvényvásárlási tranzakciók ne torzítsák a piacot, ne mi befolyásoljuk az árat, tehát van egy úgynevezett önkontroll, tehát mi magunk, amit ugye belső jóváhagyás, belső szintek vannak, nem is árfolyam, hanem sokkal inkább darab, hogy egy adott napon csak x százalékot vásárolunk vissza pont amiatt, hogy neutrális szereplői legyünk a piacnak.

Sigmond Árpád: Egy utolsó kérdésem még lenne. Hogyan látjátok, vannak-e még a partvonalon olyan külföldi nagy intézményi befektetők, akik nagyon szívesen vennének OTP részvényeket, de valamilyen okból eddig nem vásároltak, és most a sztori nekik megtetszik. Tehát, hogy mennyire számszerűsíthető szerintetek az, hogy vannak olyan befektetők, akik még most ébrednek és most találják meg az OTP részvényeit.

Pataki Sándor: Jó kérdés. Pont amiatt, mert nem csak a részvénnyel foglalkozom a bankon belül, tehát nem csak a részvénybefektetők felé kommunikálok, hanem a portfólióban van a kötvénypiaci tevékenység is. Alapvetően én elég angolszász beállítottságú vagyok, és az angolszász pénzügyi kultúrán nőttem föl. Ennek ellenére fájó szívvel látom, hogy a profit, nyereség, hozam nagy részét azt mindig az amerikai, meg londoni székhelyű befektetők viszik el, mert ezt úgy szoktam mondani, hogy az angolszászok azok ilyen sztori-driven, tehát ők imádják a sztorival. Ha ez növekedés, az, ha akvizíció az, ha kiemelkedő jövedelmezőség, akkor az. Na most ehhez képest a kontinentális Európa, sajnos élen járnak a németek, ők rendkívül konzervatívak, tehát ők ugye megveszik a német állampapírt, meg még egyszer a német állampapírt, meg ha már nagyon kockázatot akarnak vállalni, akkor vesznek egy kis jelzálog levelet, stb. stb. És amikor szóba kerül, hogy OTP, kockázatos a portfólió, mert több olyan országban ott vagyunk, ami nekik annyira nem tetszik, Ukrajna, Oroszország, Üzbegisztán, ez az egyik, a másik meg az, hogy na jó, de hát kicsi a likviditása ennek a papírnak, stb. stb. Lényeg, ami a lényeg, hogy igen, vannak olyan nagy európai intézményi befektetők, akik szerintem eddig viszonylag konzervatív módon viszonyultak az OTP-hez, és ez egyébként nem csak az OTP-re vonatkozott, hanem sajnos egy kicsit Magyarországra is. Szerintem azt nem túlzás mondani, hogy annyira senki nem szereti, de az intézményi befektetők főleg nem, amikor naponta, hetente változik a szabályozási környezet, nem kiszámítható az adórendszer, nem tudják, hogy milyen terekkel számoljanak, tehát hosszabb távon egy egyfajta kiszámíthatóság az biztos, hogy fog generálni intézményi befektetők, és egyébként a retail a lakosság befektetők részéről is egy többlet vásárlási lehetőséget igényt.

Sigmond Árpád: Köszönjük a válaszokat. Ez az OTP Bank podcastja volt. Kérdezőpartnerem, Nagy Viktor a Portfolio.hu vezető elemzője, illetve vele Pataki Sándort kérdeztük,az OTP Bank befektetői kapcsolatokért felelős igazgatóját. Köszönjük a figyelmet. Fontos, hogy azt is elmondjuk, hogy a beszélgetésben elhangzott tájékoztatás nem volt teljes körű, podcastunk a figyelem felkeltését szolgálta, nem minősül ajánlattételnek, további részletekről kérjük, tájékozódjatok az OTP Csoport elérhetőségein. Még egyszer köszönjük a figyelmet.

A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható: A beszélgetésben elhangzott tájékoztatás nem volt teljes körű, podcastunk a figyelem felkeltését szolgálta, nem minősül ajánlattételnek, további részletekről kérjük, tájékozódjatok az OTP Csoport elérhetőségein