A kiberbűnözők folyamatosan keresik annak módját, hogy pénzt kereshessenek a megkárosításunkkal. A legtöbb esetben a kiszemelt személy óvatlanságát, hiszékenységét használják ki, ezért fontos, hogy ne csak a bankok fejlesszék folyamatosan védelmi rendszereiket, de az ügyfelek is kellő körültekintéssel kezeljék adataikat és a gyanús megkereséseket. Az itt bemutatott csalástípusok ahhoz nyújtanak segítséget, hogy felismerjük, ha félre akarnak bennünket vezetni, és védekezni tudjunk a csalások ellen.
Megosztott személyes adatok eltulajdonítása
Napjainkban személyes adataink védelme ugyanolyan fontos, mint pénzügyi adataink és azonosítóink védelme, mivel a személyes adatok értékesek a csalók számára is. A védekezés a csalók ellen egyben azt is jelenti, hogy ügyelünk személyes adataink biztonságára, valamint biztonságos tárolására.
Hogy működik?
Még ha
Ön nem is teszi mindenki által megtekinthetővé profilját és bejegyzéseit a
közösségi médiában; még ha megfelelő informatikai védelmet is alkalmaz; még ha
óvatosságból nem is oszt meg túl sok információt a profiljában (képek, videók,
állapotfrissítések stb.), a csalók különböző módszerek alkalmazásával el tudják
érni, hogy beírjuk a személyes adatainkat (név, e-mail-cím, jelszó,
hitelkártyaszám stb.) – olyan információkat, amelyekkel ellophatják a
személyazonosságunkat.
A
személyes adatok birtokában a csalók a következőket tehetik:
- Jóvá
nem hagyott vásárlásokat hajthatnak végre a hitelkártyánkkal, bankszámlát
nyithatnak vagy telefon-előfizetést vásárolhatnak.
- Hitelt
vehetnek fel.
- Eladhatják
a személyes adatokat más csalóknak.
- Illegális
üzleti tranzakciókat hajthatnak végre személyes adatainkkal.
A
támadások általában tipikus mintázatokat követnek:
- Ki
nézte meg a profilomat, vagy a közösségimédia-oldalamat? Az ide tartozó
szolgáltatások hozzáférési engedélyt kérnek a profilunkhoz. Ezután megnyílik
egy csaló felmérés, amelyben meg kell adnunk a személyes adatainkat. A csaló
minden egyes alkalommal jutalékot kap, amikor valaki kitölti a felmérést,
ellenben Ön soha nem fogja megtudni, hogy ki nézte meg a profilját.
- „Ezen
a videón te szerepelsz?” Az ilyen videókra kattintva végül mindig egy felmérés
jelenik meg, amelynek a kitöltése után a csaló jutalékot kap. Ráadásul az
eszközünk rosszindulatú programokkal is megfertőződhet.
- „A
fiókját zároltuk”, „igazolja e-mail-fiókját”. Ezeknek a csalásoknak az a célja,
hogy megszerezzék a személyes információit és a fiókja hozzáférési adatait.
- Csalás
ajándékkártyákkal, illetve hamis ajánlatok népszerű, ismert üzletektől vagy
értékes márkáktól. Ezek a csalások arra próbálják meg rávenni a felhasználót,
hogy adja meg személyes adatait, vagy regisztráljon drága szolgáltatásokra.
Minden hónapban új formában jelennek meg, és az ajánlat túl szép ahhoz, hogy
igaz legyen – a kért termék vagy szolgáltatás soha nem érkezik meg.
- Csodatevő
termék, ingyenes kipróbálás! Ez az online csalási módszer ingyenes kipróbálást
ígér, hogy aztán trükkös módszerrel kérjen beleegyezést, vagy felmérésekkel
érje el, hogy úgy regisztráljunk termékekre vagy előfizetésekre, hogy észre sem
vesszük (például rendszeres, kötelező szállítási költség).
- „Keressen
rengeteg pénzt otthonról dolgozva”. Ha egy munka elkezdéséhez előre fizetendő
regisztrációs díjat kérnek, valószínűleg csalásról van szó. Az ilyen hirdetések
a közösségimédia-oldalakon bukkannak fel: az ajánlat szerint egy kezdőkészlet
megvásárlása után több ezer eurót kereshetünk. Rengeteg személyes adatot
kérhetnek el, például az adószámunkat, vagy az útlevelünk és a jogosítványunk
fénymásolatát. A munkaajánlatok egy része pénzmosáshoz kötődik: ilyenkor pénzt
utalnak a számlánkra, és az összeget némi jutalék levonása után tovább kell
utalnunk egy külföldi cégnek. Az áldozat ilyenkor gyakorlatilag orgazdaként
működik, és bűncselekményt követ el.
- Segítség
bajban vagyok! A csaló úgy tesz, mintha a rokonunk lenne, és a közösségi
médiában azt üzeni, hogy sürgősen pénzre van szüksége. A csaló azt mondja,
komoly bajban van, és arra kér, hogy utaljunk át neki pénzt. A megkeresés
érkezhet telefonon, e-mailben vagy SMS-ben is.