Lakáscélra felhasználó személy (Közeli hozzátartozó)

Kik a szereplői egy megtakarítási szerződésnek?

A Szerződő

Aki a lakás-előtakarékossági szerződést kötötte, ő lesz a lakás-előtakarékossági szerződés Szerződője, vagy más néven a Lakás-előtakarékoskodó.

A Szerződő, amikor megkötötte a lakás-előtakarékossági szerződést, dönthetett arról, hogy a saját, vagy bármely közeli hozzátartozója adóazonosítójelére kerüljön lehívásra a szerződéshez tartozó állami támogatás.

A Szerződő, ha saját magát választotta (mivel más lakás-előtakarékossági szerződésen nem vett igénybe állami támogatást, azaz szabad volt az adóazonosítójele), akkor a Magyar Államkincstár a Szerződő adóazonosítójelét figyelembe véve írta jóvá az állami támogatást.


A Kedvezményezett

A Szerződő, ha önmaga helyett megjelölte közeli hozzátartozóját, akinek az adóazonosítójelét a Magyar Államkincstár az állami támogatás jóváírása során figyelembe vett, ezt a személyt hívjuk Kedvezményezettnek.

A Szerződő azért választhatott Kedvezményezettet, mert

  • a Szerződő más szerződésen igénybe vett már állami támogatást (azaz foglalt volt az adóazonosítójele)
  • közeli hozzátartozójának szerette volna gyűjteni a megtakarítást (pl.: nagymama az unokájának)
  • a Szerződő több szerződést is kötött egyidőben, így a családban több szerződésre is igénybe tudták venni az állami támogatást, mint például így:

A megtakarítási szerződés lejáratakor a Kiutalási értesítőben, melyet a Szerződő részére küldünk meg, tájékoztatjuk, hogy az évekkel megkötött megtakarítási szerződésén megjelölt-e korábban Kedvezményezettet, akinek az adóazonosítójelére lehívásra került az állami támogatás.

Mikor jár az állami támogatás?

A lakás-előtakarékossági szerződés a nevéből adódóan is, alapvetően egy olyan havi betét befizetésen alapuló megtakarítási forma, amely ügyfeleink lakáscéljainak megvalósítását szolgálja. Legyen az akár egy felújítás, akár önerő egy ház vásárláshoz, vagy akár jelenlegi lakáshitelünk kifizetését is megoldhatjuk vele, csak hogy a gyakoribbakat említsük.

A lakás-előtakarékossági szerződésekhez akkor vehető fel az állami támogatás, ha lakáscélra fordítjuk a megtakarításunkat.

Ha nem tudjuk lakáscélra fordítani, akkor le kell mondanunk az állami támogatásról, ebben az esetben az évek alatt gyűjtött betét és annak kamatai kerülnek kifizetésre a Szerződő részére.

A Szerződő és a Kedvezményezett (ha van) feladata, hogy végiggondolja (esetleg családját is bevonva) és döntsön, hogy van-e olyan lakáscél (pl.: felújítás, vásárlás, építés, bővítés, hitel elő-végtörlesztés stb.), van-e olyan ingatlan, van-e olyan közeli hozzátartozója, családtagja, amelyre állami támogatással együtt felhasználhatják a megtakarítást.

A Kiutalási értesítőben is tájékoztatjuk a Szerződőt, hogy mi a teendője,

Ki az a közeli hozzátartozó?



A Kiutalási értesítő mellékletében és az alábbi ábrán is felsoroltuk, hogy mely családtagjaink számítanak a Ptk. alapján közeli hozzátartozónak.

De miért is fontos, hogy ki az a közeli hozzátartozó?


Ha Ön a Szerződő, aki a szerződést kötötte, és nem jelölt meg a szerződésen Kedvezményezettet,

akkor az állami támogatást akkor tudja felhasználni bármelyik lakáscélra (pl.: felújítás, vásárlás, építés, bővítés, hitel elő-végtörlesztés stb.), ha van ingatlan az Ön tulajdonában.

Ha nincs ingatlan az Ön tulajdonában, akkor se csüggedjen, mert választhatja egyik közeli hozzátartozóját, aki tulajdonos (vagy haszonélvezeti joggal rendelkezik) egy ingatlanban, amely esetében megvalósíthatnak egy lakáscélt.

1. PÉLDA:

  • Ön a Szerződő, nincs Kedvezményezett a szerződésen.
  • Önnek nincs ingatlantulajdona.

Édesanyja panellakását már régóta fel akarják újítani. Ön, mint Szerződő megnevezi édesanyját, aki az Ön közeli hozzátartozója, megnevezik az ingatlant is, melyben az Édesanyja tulajdonos, és felújítást választanak, majd a határidők figyelembevételével felveszik állami támogatással együtt a betétet és kamatait.

2. PÉLDA:

  • Ön a Szerződő, nincs Kedvezményezett a szerződésen.
  • Önnek még nincs ingatlantulajdona.

Édesanyjának van egy panellakása, felújításra szorulna. Édesanyjával átbeszélve a helyzetet, úgy döntenek, hogy eladják Édesanyja lakását, és a vidéki agglomerációban egy használt házat vásárolnak együtt. Ön tulajdonos lesz a megvásárolandó ingatlanban. Önnek nem kell közeli hozzátartozót megjelölni, Ön megnevezi a megvásárolni kívánt ingatlant, és a vásárlás lakáscélt, majd a határidők figyelembevételével felveszi állami támogatással együtt a betétet és kamatait.



Ha Ön a Szerződő, aki a szerződést kötötte, és jelölt meg a szerződésen Kedvezményezettet,

akkor az állami támogatás felhasználásáról tulajdonképpen a Kedvezményezett dönt. A Kedvezményezett választhatja meg a lakáscélt (pl.: felújítás, vásárlás, építés, bővítés, hitel elő-végtörlesztés stb.), amit a Kedvezményezett tulajdonában lévő ingatlanra használhat fel.

Ha nincs ingatlan a Kedvezményezett tulajdonában, akkor sincs gond, mert a Kedvezményezett is választhatja egyik közeli hozzátartozóját, aki tulajdonos (vagy haszonélvezeti joggal rendelkezik) egy ingatlanban, amely esetében megvalósíthatnak egy lakáscélt.

3. PÉLDA:

  • Ön a Szerződő, van Kedvezményezett a szerződésén.
  • Kedvezményezettnek van ingatlantulajdona.

Ön korábban a házastársát jelölte meg Kedvezményezettként. Házastársa tulajdonos a közös ingatlanukban. Házastársa megjelöli a tulajdonában lévő ingatlant, a felújítás lakáscélt választva, és a határidők figyelembevételével felveszik állami támogatással együtt a betétet és kamatait.

4. PÉLDA:

  • Ön a Szerződő, van Kedvezményezett a szerződésén.
  • Kedvezményezettnek nincs ingatlantulajdona.

Ön korábban testvérét jelölte meg Kedvezményezettként. Testvérének nincs se háza, se lakása, viszont Önnek van ingatlan tulajdona, amiben házastársával fele-fele arányban tulajdonosok.

A Kedvezményezett (az Ön testvére) megjelöli Önt, mint Közeli hozzátartozóját, mint a lakáscélú felhasználás jogosultját. A Kedvezményezett ezzel az Ön tulajdonában lévő ingatlanra tudja fordítani a megtakarítást állami támogatással együtt. A Kedvezményezett rendelkezik az ingatlan megadásáról, a Közeli hozzátartozó megjelöléséről, és természetesen a lakáscél típusáról.

5. PÉLDA:

  • Ön a Szerződő, van Kedvezményezett a szerződésén.
  • Kedvezményezettnek nincs ingatlantulajdona.

Ön korábban lányát jelölte meg Kedvezményezettként. Lányának nincs a tulajdonában ingatlan, viszont az ő férjének (aki a lánya Közeli hozzátartozója) van ingatlan tulajdona, amiben közösen élnek az Ön lánya, a férje és az Ön unokái.

A Kedvezményezett (az Ön lánya), megjelöli a férjét, mint Közeli hozzátartozóját, mint a lakáscélú felhasználás jogosultját. A Kedvezményezett ezzel a férje tulajdonában lévő házra tudja fordítani a megtakarítást állami támogatással együtt.

Viszont felújítani nem szeretnének, vásárolni másikat sem, de a házra korábban vettek fel egy lakáscélú (vásárlási) hitelt. A hitelben adós is a lánya férje, aki tulajdonos az ingatlanban. A Kedvezményezett rendelkezik az ingatlan megadásáról, a Közeli hozzátartozó megjelöléséről, és természetesen a lakáscél típusáról. A lánya így meg tudja jelölni férjét, és a lakáscélú hitelük előtörlesztésére tudják fordítani a megtakarítást állami támogatással együtt.

További információra van szükségem

A tájékoztatás nem teljes körű. (A fentiek a 2018.10.16-ig megkötött állami támogatással rendelkező lakástakarék szerződésekre vonatkoznak.) Ha bővebb tájékoztatásra van szüksége, a nyilatkozatok kitöltésével kapcsolatban, vagy a felhasználásra választott ingatlan, illetve személy, vagy bármely kérdés esetében, forduljon bizalommal a +36-1-366-6900 számon elérhető ügyfélszolgálatunkhoz, vagy kérjen visszahívást!