Please scroll down for English version.

Az egész világhoz hasonlóan Ukrajna is gazdasági válsággal néz szembe. Az ország lakossága a korábbi, 2008–2009-es és 2014–2015-ös válságok tapasztalatai alapján a hazai valuta leértékelődésére és az infláció elszabadulására számított. Az ország mostani helyzete azonban egészen eltér a korábbiaktól. Ukrajna gazdasága, története során talán most először ellenáll a mostani válságnak.

Az elmúlt évek gazdaságpolitikai változásainak, a végrehajtott reformoknak köszönhető, hogy Ukrajna nem szembesült árfolyamcsökkenéssel és gyors inflációval.

Az Ukrán Nemzeti Bank közbelépése

A mostani válság a korábbiakhoz igen hasonlóan indult: a lakosság és a cégek valutavásárlásba kezdtek, a hrivnya pedig folyamatosan veszített az értékéből. A pánikkereslet kezelése érdekében az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) a devizatartalékaiból történő eladással avatkozott be a piaci folyamatokba. Az NBU intervenciói lecsillapították a pánikhangulatot. A nemzetközi tartalékokhoz viszonyított hiány mértéke a mostani válság kitörésekor pontosan megfelelt a 2008-as és a 2014–2015-ös válság elején mért szintnek.

A válság további alakulása azonban már eltért a múltban tapasztaltaktól. A pánikszerű valutakereslet kielégítését követően erősödésnek indult a hazai pénznem. Lassult az infláció növekedési üteme, 2020. április végén éves alapon 2,1%-on állt.

Az ukrán gazdaság még soha nem volt ilyen erős

A mérsékelt folyó fizetésimérleg-hiány, a mérsékelt költségvetési hiány és a kezelhető, alacsony infláció, mind olyan jelenségek, amelyek alátámasztják az ukrán gazdaság erősödését.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2019-ben a GDP 3%-át sem érte el, miközben a korábbi válságok kitörésekor 2,5–3-szor magasabb szinten állt a mutató. Mindez a Nemzeti Bank döntésének volt köszönhető, amellyel a mesterséges szintű, rögzített árfolyam fenntartása helyett áttért a keresletet és kínálatot, valamint a gazdaság valós állapotát tükröző lebegő árfolyam alkalmazására.

A költségvetési hiány GDP-arányosan 2% körül alakult. Az államháztartás terheinek csökkenéséhez hozzájárult az is, hogy Ukrajna reformokat hajtott végre a bank- és az energiaszektorban. Az állam az elmúlt években sok milliárd hrivnyát bocsátott ki az ágazatok megvédése érdekében, ami a valuta leértékelődéséhez és inflációhoz vezetett. A bankszektor ma már önállóan is képes kilábalni a válságból, a Naftogaznak pedig többé nincs szüksége támogatásra ahhoz, hogy égbeszökő árakon vásároljon gázt.

Az alacsony inflációs szintet az NBU által az elmúlt években követett monetáris politikának köszönhetően sikerült elérni. A Nemzeti Bank arra törekedett, hogy a lehető legkövetkezetesebb és legfüggetlenebb legyen. A monetáris politika kellően rugalmas volt ahhoz, hogy reagálni tudjon a gyorsan változó piaci feltételekre. Emellett bevezették a piacon az Ukrajna számára szükséges, új pénzügyi eszközt, az IRS-t (kamat csere ügylet).

Új monetáris politikával a válság ellen

A Nemzeti Bank a korábbi válságidőszakok és a mostani során tett lépéseinek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az NBU korábban meglehetősen szigorú és radikális monetáris politikai intézkedésekkel igyekezett elkerülni és kezelni a válságot. Növelte a leszámítolási kamatlábat, korlátozta a hrivnyakínálatot, és devizakorlátozásokat vezetett be.

Az Nemzeti Bank most először áll készen arra, hogy támogassa az ország gazdaságát a válsághelyzetben. Ezt bizonyítja, hogy a leszámítolási kamatlábat folyamatosan rekordszintre – 6%-ra – csökkentette (utolsó módosítás 2020. október 23-án), és egyszerűbbé tette a bankok számára az NBU által biztosított hosszú távú refinanszírozáshoz való hozzájutást.

Hosszú az út a gazdaság stabilizálódásig

Az intézkedések hatására megnőtt a lakosság és a cégek bizalma az NBU iránt, de amint a Nemzeti Bank visszatér a korábban alkalmazott módszereihez, a helyzet újra meg fog ismétlődni: a lakosság és a cégek hatalmas mennyiségben fogják felvásárolni a biztonságos menedéknek tekintett valutát. A későbbiekben ez felgyorsítja majd az inflációt és ellehetetleníti a gazdaság megtámogatása érdekében tett minden korábbi erőfeszítést.

Ezért a Nemzeti Bank nem ülhet nyugodtan a babérjain, a hosszú távú jövőre kell összpontosítania. Ukrajna akár úgy is kikerülhet ebből a válságból, hogy a nemzeti valutájába vetett bizalom megerősödik a válság előtti helyzethez képest. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a központi bank rendkívül óvatos gazdaságélénkítő intézkedéseket hozzon, amelyekkel nem váltja ki az infláció felgyorsulását és a tervezett középtávú célt, az 5%-ot meghaladó áremelkedést.

Szerző: Anton Kovalenko, az OTP Csoport ukrán leánybankjának treasury vezetője

English version

Ukraine: the economy which was able to strengthen even in a crisis

Nowadays Ukraine as the whole world is facing economic crisis. The population of the country, having the experience of the previous crises of 2008-2009, as well as 2014-2015, have been waiting for the domestic currency depreciation and pick-up of inflation. But the situation in which Ukraine now is quite different from the previous ones. The country's economy is trying to withstand this crisis. What is interesting, it is succeed so far, maybe, for the first time.

It should be noted that due to the undertaken reforms and changes in economic policies of recent years, Ukraine has not faced devaluation and rapid inflation.

The beginning of the crisis was quite similar to the previous ones: the population and the companies both were buying up foreign currency, while the hryvnia was depreciating. The National Bank, in order to tackle panic demand, intervene the market selling foreign currency from its reserves. NBU interventions calmed down panic moods. Deficit ratio to international reserves, at this crisis, tightly corresponded to the level of the beginning of the crises of 2008 and 2014-2015.

Nevertheless, further development of the crisis has ceased to resemble past times. Since the panic demand for the foreign currency was satisfied, and the country's national currency began to strengthen. The growth rate of inflation slowed down, in particular, at the end of April 2020 it was 2.1% in annual terms.

We deem, it worth of explanation.

The state of Ukrainian economy was stronger than ever. And this was evidenced by several signs.

• 1) Moderate current account deficit
• 2) Moderate state budget deficit
• 3) Manageable and Low inflation

Speaking of the first sign, it should be noted that in 2019 the current account deficit of the balance of payments was less than 3% of GDP, whereas before the onset of past crises this indicator was 2.5-3 times higher. It was due to the decision of the National Bank to step aside the support of a fixed exchange rate at an artificial level and embraced a floating rate approach, which reflects supply and demand and the real state of the economy.

The second sign - the budget deficit – was about 2% of GDP. Ukraine reformed the banking and energy sectors that contributed to the reduction of the burden on public finances. In previous years, for the sake of preserving the above sectors, the state issued billions of hryvnias, which led to devaluation and inflation. Now the banking sector is able to overcome the crisis on its own, and Naftogaz no longer requires subsidies to purchase gas at sky-high prices.

As for the third sign, low inflation, it would be appropriate to say that this level was achieved due to the NBU's monetary policy of recent years. The National Bank tried to be as consistent and independent as possible. The design of monetary policy was enough flexible to reflect rapidly changing market conditions. New necessary financial instrument for Ukraine was introduced to the market – IRS.

Again, returning to the comparison of the National Bank behavior during the periods of previous crises and now: previously, NBU used rather tough and radical measures in monetary policy in order to avoid and overcome the crisis. There were an increase in the discount rate, a limited supply of hryvnia, the introduction of currency restrictions.

The current situation shows us that for the first time NBU is ready to support the country's economy during the crisis. This is evidenced by the constant decrease in the discount rate to record levels - 6% (last revision on October 23, 2020) and simplification of an access to the long-term refinancing of the NBU for other banks.

We should also mention the importance of increased trust of the population and business to NBU.Because as soon as the National Bank will return to its former methods, the situation will repeat: the population and companies will massively buy up foreign currency, seeing it as a safe-haven. Subsequently, this will accelerate inflation and put an end to all previous efforts to support the economy.

Therefore, we can conclude that the National Bank should not rest on the laurels but focus on the long-term future. Ukraine can emerge from the crisis with a higher level of confidence in the national currency compared to the beginning of the crisis. For this to happen, the actions of the central bank to stimulate the economy must be extremely cautious, not to provoke acceleration of inflation and price increases above 5% (the projected medium-term target).

Author: Anton Kovalenko, Head of Treasury