A pénzpiacok működésével, azok összefüggéseinek megértésével és elemzésével sokan foglalkoznak a vállalati szektorban. A tulajdonos és a gazdasági-pénzügyi menedzsment, a könyvelők, a beszerzők, azaz mindenki bizonyos mértékben érdekelt abban, hogy az exporttevékenységből származó bevétel milyen EUR/HUF árfolyamon folyik majd be, vagy milyen forintban kifejezett költséget jelent egy dollárban történő beszerzés a vállalat életében.
A banki treasury-k széles termékpalettával és bő eszköztárral rendelkeznek ahhoz, hogy ezen árfolyam-kockázatokat a leginkább testre szabott megoldásokkal csökkentsék. A treasury szolgáltatások közötti verseny mára az ügyfelek körében a bankválasztás egyik tényezőjévé nőtte ki magát.
Ugyanakkor egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a pénzpiaci termékek iránt magánszemélyek részéről is. Ennek egyik oka az, hogy az elmúlt években sem a hazai, sem a globális kamatkörnyezet nem kényeztette el a kis- és nagybefektetőket. A kockázatmentes vagy alacsony kockázatú befektetések kamata olyan alacsony, hogy szabad szemmel alig látható, az inflációhoz mérten is alacsony.
Noha a legfrissebb munkaerőpiaci, inflációs vagy GDP-adatok elemzői várakozásokhoz képest történő alakulását kevesen várják hónapról-hónapra izgatottan, a forint euróhoz mért erejének alakulását, vagy a nagy forgalmú részvények árfolyamának mozgását sokan nyomon követik. Sőt, véleményük is van róla. A devizapiac, a kötvénypiac, illetve a tőzsde a kisebb befektetőktől a nagyobbakig mindenkinek kínál vonzó alternatívát.
A treasury által kínált termékek és szolgáltatások között az egyik legkedveltebb terület a deviza és azon belül a származtatott termékek piaca. A tőkeáttétel lehetőséget nyújt arra, hogy a befektetni kívánt összegnek akár többszörösére kössünk ügyletet. A fedezetként elhelyezett letét összegének és a felvett pozíció méretének arányával a befektető maga határozhatja meg a kötéskori tőkeáttétel mértékét. Befogadható fedezet többféle lehet, pénz, állampapír, vállalati kötvény vagy akár részvény is, arra érdemes odafigyelni, hogy a különböző eszközök eltérő befogadási értékkel rendelkeznek.
Gyakori kérdés ugyanakkor, hogy mekkora az az összeg, amitől érdemes treasury ügyletekkel, azon belül deviza ügyletekkel foglalkozni. Itt két fontos szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik a minimális kötésnagyság az egyes derivatívákban, a másik pedig az, hogy a fedezet mértéke mindig kellő teret biztosítson a kedvezőtlen irányú elmozdulások okozta változó letétnövekménynek is. Ha valakinek van például 30 millió forintja, és figyelemmel követi a gazdaság alakulását, a forint erősödésére, vagy éppen gyengülésére számít, akkor az az első lépés, hogy felkeres egy treasury-t. Fontos, hogy a treasury olyan legyen, aki hosszú távon partnerként tekint rá és nem csak egy-egy tranzakció lebonyolításában érdekelt. Természetesen fontos a tájékozottság, de az tévhit, hogy csak azok számára lehet vonzó egy devizaügylet, aki rajta tartja az ujját a makrogazdaság ütőerén. Érdemes ilyenkor az adott bank privátbanki szolgáltatását is igénybe venni, ami egy fix költségért cserébe nemcsak hozzáférést biztosít a megtakarítási portfolióban elhelyezhető egyéb termékekhez is, de megkönnyíti az adminisztrációt és az általános banki termékek körében is egyszerűbb, olcsóbb megoldásokat kínál. Így a megbízó egy helyen tarthatja a megtakarításait és a befektetéseit egyaránt.
A következő lépés egy treasury-keretszerződés megkötése. Eztán az ügyfél dedikált treasury üzletkötőt kap, aki piac- és termékismeretére alapozva olyan befektetési tanácsokkal látja el, melyek nem csak kockázatvállalási hajlandóságához, hanem az ügyfél saját elképzeléseihez is illeszkednek. A Mifid szabályozás segítséget nyújt mindkét félnek abban, hogy a megfelelő termékek csak a megfelelő ügyfelekhez jussanak el mind komplexitásukat, mind kockázatukat illetően.
Innentől pedig már kezdődhet is az izgalmas része: megtalálni a megfelelő momentumot, hogy mikor történjen a kötés; kiválasztani az irányt, hogy eladás, vagy vétel legyen; a lejáratot, hogy milyen határidőre történjen; hogy milyen konkrét terméket érintsen; a devizapárt és végül, de nem utolsó sorban magáról a termékkörről dönteni, hogy határidős ügylet vagy opció legyen. A felsorolásból jól látszik, hogy a variációs lehetőségek tárháza nagy, és az eligazodásban jól jön egy szakértő segítsége még egy nagyon konkrét elképzelésekkel rendelkező befektető számára is. Ha sikerült kiválasztani a legmegfelelőbb megoldást, akkor az üzletkötés rögzített telefonhíváson keresztül történik.
Lényeges azonban, hogy itt nem ér véget a történet. Egy nyitott pozícióval kapcsolatban ugyanis számos további teendő adódhat a piaci mozgások függvényében, amire a tanácsadók szintén igyekeznek felhívni ügyfeleik figyelmét. Van, amikor érdemes lehet zárni egy pozíciót és realizálni rajta a nyereséget a tényleges lejárat előtt, de előfordulhat, hogy átstrukturálásra vagy veszteséggel zárásra teszünk javaslatot a megváltozott piaci körülményekre tekintettel. Az előbbiekkel összhangban a realizált eredményt mindig hosszú távon érdemes értékelni és nem egy-egy ügyletkötés kapcsán, így év/év alapon összehasonlíthatóvá válik az egyéb befektetési formákkal. A magas hozam ugyanakkor magas kockázattal is jár; Friedmant idézve: a devizapiacon sincs ingyen ebéd.
A treasury szolgáltatásai tehát nem csak vállalatoknak, hanem magánszemélyeknek is szólnak. Az ügyfelekért folytatott versenyben pedig előnyben vannak azok a szolgáltatók, akik nagyvállalatoknak vagy akár intézményi ügyfeleknek is értékesítenek, mert ezen ügyfelek kegyeiért mind az árazásban, mind a termékfejlesztésben hegyeket mozgatnak meg –és a mind szélesebb termékpalettáról aztán mindenki kedvére szemezgethet. Ügyfélként pedig bankok vagy szolgáltatók közül a nagyobb, jobb tőkeellátottságú intézményeket érdemes választani, mert azok biztonságosabbak, és a piac nagyobb szeletét látják. A hazai székhelyű bankok –a helyi döntéshozatal miatt is– több biztonságot nyújtanak, miközben nagyobb rugalmassággal tudnak eljárni az ügyfélkiszolgálásban is.
A pénz és tőkepiac izgalmas terep, amiben minél mélyebbre ássuk magunkat annál nagyobb felfedezendő területeket találunk. De, ahogy autót sem csak olyan vezet, aki fel tud építeni egyet az alkotóelemeiből, úgy a piacokra is érdemes mindenkinek –szakértőknek és végfelhasználóknak is– befektetési lehetőségként tekinteni.
