Please scroll down for English version.

Az Európai Tanács szlovén elnökségének prioritásai

Július 1-én második alkalommal vette át Szlovénia az uniós elnökséget. Csakúgy, mint tizenhárom évvel ezelőtt, ugyanebben a szerepben, Szlovénia és az Európai Unió most is nehéz kihívás előtt áll: akkor a 2008‑as pénzügyi válság, 2021-ben pedig a koronavírus okozta válság kezelése, a gazdasági kilábalás támogatása hárul az elnökségre. Melyek lesznek a szlovén elnökség prioritásai az elkövetkező hat hónapban, és milyen hazai állapotok mellett veszi át Szlovénia ezt a fontos feladatot? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az OTP Global Markets szakértője, Boštjan Leskovar.

Az Európai Unió gazdaságpolitikájának fő pillére az uniós gazdaság - demográfiai kihívásokat is figyelembe vevő - helyreállítása a zöld átmenet és a digitális átalakulás támogatásával. Az ehhez szükséges beruházásokat a szlovén elnökség az EU többéves pénzügyi keretéből támogatja.

A hivatalos program alapján a szlovén elnökség a gazdaságra, a helyreállítást segítő intézkedésekre, valamint a hosszú távú jogalkotási menetrendre fókuszál. A legfontosabb cél a helyreállítás és az ellenálló képesség növelése, akár a nemzeti terveken keresztül is. Emellett tagállamokra szabott, közös költségvetési szabályok bevezetését szorgalmazzák, amelyek lehetővé teszik a megfelelő egyensúlyt a gazdasági növekedést támogató intézkedések és az államháztartás stabilizálása között.

A pénzügyi szolgáltatások fejlesztése a program egyik fő elemeként jelenik meg. Az európai bankunióhoz kapcsolódó tevékenységek a Bázel III módosításainak végleges végrehajtásával folytatódnak az európai bankrendszer ellenálló képességének további erősítése érdekében. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló további intézkedések mellett a digitális finanszírozásra vonatkozó jogalkotási javaslatok, többek között a kriptoeszközök piacának szabályozása és a zöldkötvényekre vonatkozó európai szabvány is napirenden szerepelnek. A Szolvencia II felülvizsgálata következtében a biztosítási ágazat különösen érintett lesz.

A környezetvédelem és az éghajlatváltozás kezelése kiemelt prioritások, mellyel a zöld megállapodás végrehajtásának előmozdítása a cél. Az Európai Unió ugyanis vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 55%-kal csökkenti a széndioxid kibocsátást, hosszabb távú éghajlat-politikai célkitűzése pedig, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. Az éghajlat- és energiaügyi jogszabályokat ennek megfelelően kell felülvizsgálni, többek között olyan jogi keretek létrehozásával, melyek biztosítják a tagállamok számára a zöld átálláshoz szükséges pénzügyi eszközöket.

A digitalizáció, az adat-, illetve fogyasztóvédelem, valamint a zöld átállás kontextusában a közlekedés, a távközlés és az energiaipar kérdései szintén kiemelt figyelmet kapnak majd.

Végül, de nem utolsósorban, a helyreállítás mellett az ellenálló képesség és a stratégiai autonómia fogalmazódik meg további prioritásként. Az ellenálló képesség növelése érdekében különleges figyelem irányul majd az EU kiberbiztonságának megerősítésére, míg a stratégiai autonómia a technológiai szuverenitás és az európai értékláncok fenntarthatóságának kérdését is magában foglalja.

A szlovén elnökségi terv megvalósítása ambiciózusnak tűnhet, lévén olyan kritikus időben kerül rá sor, amikor egyszerre van szükség a helyreállítás előmozdítására és a zöld átállással kapcsolatos uniós célok megalapozására. Ugyan a programban foglaltak túlmutatnak azon, amit hat hónap alatt teljesíteni lehet, vázlatos képet adnak arról, milyen választ kell adnia az Európai Uniónak a koronavírus okozta válság geopolitikai kihívásaira: ez pedig az EU autonómiájának és ellenálló képességének növelése.

Hogyan jelennek meg az uniós program prioritásai Szlovénia gazdaságában?

A legfrissebb adatok és gazdasági előrejelzések szerint a GDP növekedési üteme az idén meghaladja a 6%-ot, 2022-ben pedig 4,5% körüli lesz. Ennek a legfontosabb mozgatórugója az idei erős külföldi és hazai kereslet, kiegészülve a növekvő köz- és magánberuházásokkal (+12,2%) és az emelkedő lakossági fogyasztással (+7,5%). A lakossági fogyasztás nagymértékben függ a bizalom szintjétől, valamint a járvány ideje alatti vásárlóképességtől. A fogyasztói bizalom javult a világjárvány idején megfigyelt szinthez képest, ezzel egyidejűleg újraindultak a járvány által leginkább sújtott gazdasági ágazatok, például a turizmus. Ez további növekedésre adhat lehetőséget, minthogy a világjárvány ideje alatt nőtt a szlovén háztartások megtakarítási rátája is, a 2021. első negyedévi 27,2%-kal jóval meghaladta a 20,5%-os uniós átlagot. Ez a pluszmegtakarítás „elköltésre vár”, egy része a lakáspiacon is megjelenhet, ahol még mindig lakáshiány tapasztalható. A közberuházások ugyanakkor infrastrukturális projekteket, valamint a digitalizációhoz és a zöld átálláshoz szükséges, uniós forrásokból (pl. az Európai Helyreállítási Eszközből) támogatott beruházásokat foglalnak magukban. A közszolgáltatások digitalizációjára irányuló tevékenységek várhatóan nagyobb fokozatra kapcsolnak a digitális transzformációért felelős miniszter ez év júliusi kinevezésével. A legfrissebb gazdasági adatok szerint a foglalkoztatás a fellendülésnek, és a tavaly március óta támogatások formájában megvalósuló kormányzati intervencióknak köszönhetően visszaállt a világjárvány előtti szintre. A magas foglalkoztatási arány azonban egyes ágazatokban ismét a szakképzett munkaerő hiányához vezethet, ahogy az a koronavírus okozta válság előtt tapasztalható volt.

Szlovénia gazdasága tehát ismét növekedési pályára állt. A kormányzati kiadások a koronavírus miatt szükségessé váló támogatások helyett várhatóan az uniós elnökségi programban ismertetett célok előkészítésére irányulnak majd, míg az államadósság az uniós átlag alatt marad. A gazdasági aktivitás előreláthatólag már 2021 végére visszaáll a válság előtti szintre, ha nem lesz szükség újabb lezárásokra és korlátozó intézkedésekre.

A szlovén gazdaság előtt álló kihívások

Amint arra az Umar, azaz a Szlovén Köztársaság Makrogazdasági Elemző és Fejlesztési Intézete által közzétett fejlődési jelentés is rámutat, Szlovénia a termelékenység növelése, a digitalizáció és a zöld átállás területén szembesül a legnagyobb kihívásokkal. Az ország egy főre eső GDP-ben kifejezett termelékenysége az uniós átlag 83%-a. Ez olyan hosszú távú beruházások növelésével orvosolható, amelyek kapcsolódnak a termelékenységhez. Ilyen például a K+F területe, amely jelenleg a GDP százalékos arányában mérve 2%, azaz az uniós átlag körüli, de elmarad az élen járó tagállamok értékétől (3%). Az infokommunikációs technológiákra fordított beruházáson alapuló digitalizáció is lökést adhatna a termelékenységnek. A statisztikai adatok szerint Szlovéniában az informatikai beruházások GDP-ben kifejezett aránya 1,5%-kal kevesebb az ezen a területen vezető uniós tagállamokénál (2,2% a 3,7%-kal szemben). A szlovének digitális készségei is hagynak kívánnivalót maguk után: egy kutatásból az derült ki, hogy a felnőtt lakosságnak csupán 55%-a rendelkezik alap- vagy magasabb szintű digitális készségekkel. Ez az arány Hollandiában, az első helyen álló országban 80%-os. A zöld átállás is nagy kihívást jelent. Az olyan mutatók alapján, mint a GDP-hez viszonyított energiatermelékenység vagy kibocsátás-termelékenység, az látszik, hogy az uniós átlaghoz képest van min javítani. Ugyanakkor Szlovéniában magasabb a megújuló energia aránya (22%), miközben a megújuló energia arányára vonatkozó 27%-os célnak 2030-ra kell teljesülnie.

A legnagyobb kihívást a kedvezőtlen demográfiai trendek és az idősödő népesség jelentik; ezeknek köszönhetően nagyobb nyomás helyeződik a szociális, egészségügyi és nyugdíjkiadásokra. A termelékenység növelése és oktatásfejlesztés, az új generációk iparágak felé terelése jelenleg kiemelt jelentőséggel bír.

Számíthatunk arra, hogy az Európai Unió a szlovén elnökség alatt segítséget nyújthat a kihívások kezeléséhez, amelyekkel Szlovénia, más európai országokhoz hasonlóan szembesül. A gazdasági aktivitás élénkülésével, a digitális és zöld átállással remélhetőleg nőni fog az uniós vállalkozások és polgárok bizalma és optimizmusa, utat nyitva a jövőbeli, nem csak gazdasági értelemben vett, hanem a demográfiai trendeket is érintő növekedés előtt.

Források:
Az Európai Unió Tanácsa szlovén elnökségének programja
Bank Slovenije: Makrogazdasági előrejelzések Szlovénia számára, 2021. június
Umar: 2021. évi jelentés a fejlődésről

English version

Slovenia at the time of EU presidency: challenges and opportunities

Priorities of the Slovenian presidency of the EU Council

On 1 July, Slovenia took over the EU presidency for the second time. Today, just like thirteen years ago when Slovenia was in the same role, the EU and Slovenia are ahead of a major challenge: the outset of financial crisis in 2008, and the recovery from Covid crisis in 2021. What are the priorities of Slovenia's presidency for the next six months and in what shape is Slovenia taking over this important task?

Let us first get an overview of priorities linked to the EU economy. The key words are 'recovery of the European economy based on green transition and the digital transformation, taking account of demographic challenges'. Under the Slovenian presidency, the EU shall foster investment in green and digital transition with the funding of the Multiannual Financial Framework.

As the official programme puts it, the economy will be 'at the forefront of the Slovenian Presidency', with a focus on recovery measures and long-term legislative agenda. On the first point, the implementation of Recovery and Resilience Facility, including approval of national plans, would be the main objective, together with the introduction of adjusted common fiscal rules, which shall 'allow for appropriate balance between measures to support economic growth and the stability of public finances'.

Financial services are one of the key points of the agenda. The activities related to the European Banking Union shall continue with final implementation of Basel III updates, in order to further strengthen the resilience of Europe's banking system. Additional measures for the prevention of money laundering and terrorist financing shall also be addressed, as well as proposals on digital finance, including the regulation of the crypto-asset market and European Green Bond Standard. The insurance industry will be particularly affected, via the revision of Solvency II standard.

Environment and climate change appear as top priorities with the objective to advance the implementation of the European Green Deal. To recap: the EU has committed to reducing CO2 emission by 55% compared to 1990 levels, and has set a longer-term climate target to become the first 'climate neutral continent' by 2050. Climate and energy legislation need to be revised accordingly, including the establishment of a legal framework for providing Member States with financial resources for the green transition.

Transportation, telecommunication, and energy industry issues will also be in the focus through the prism of digitalization, data/consumer protection, and green transition.

Last but not least, resilience and strategic autonomy are two more key objectives, besides the recovery discussed above. Within resilience, special focus will be on the reinforcement of EU cybersecurity, while strategic autonomy refers also to technological sovereignty and the sustainability of European value chains.

To conclude the Slovenian plan for the presidency seems ambitious as it comes in critical moment for fostering recovery and laying foundations for achieving the EU's green targets. Although the programme exceeds what can be achieved in six months, it outlines what the EU's response shall be to geopolitical changes triggered by the Covid crisis: increasing the EU's autonomy and resilience.

How are these EU agenda priorities reflected in Slovenia's economy? What are the challenges, opportunities, and threats?

Strong recovery, with economic activity returning to 2019 levels

Based on latest data and economic projections, GDP grow rate shall exceed 6% this year, and draw near 4.5% in 2022. The main drivers will be strong foreign and domestic demand this year, with growing public and private investment (+12.2%) as well as private consumption (+7.5%). Private consumption is largely linked to the confidence levels, as well as the ability to spend under epidemic circumstances. Consumer confidence has improved compared to the pandemic levels, while the economic sectors hit by the epidemic (particularly tourism) are re-opening. This may be an opportunity for further growth as Slovenian households have increased their saving rate during the pandemic, to 27.2% in Q1 2021, well above the EU average of 20.5%. This extra amount of saving is 'waiting' to be released into spending. Part of these savings could be channelled also in the housing market, where a lack of housing capacities is still observed. On the other hand, public investment shall refer to the infrastructure projects as well as investments in digitalization and green transition supported by EU funds (e.g. the Next Generation EU fund). The activities into digitalization of public services are expected to be accelerated by the nomination of Minister for digital transformation in July this year. Based on the latest economic data, the employment is back on pre-pandemic levels, as a consequence of the recovery as well as of strong government intervention via subsidies since March last year. However, the high employment may again trigger a shortage of qualified workers in different industries, as it was the case before the Covid crisis.

To sum it up, the economic activity in Slovenia is on growing path again, and government spending is expected to be reoriented from Covid subsidies to preparing the future as set in the EU presidency agenda, while public debt is kept under the EU average. The return to pre-crisis levels of economic activity shall be achieved already at the end of 2021, unless new protracted lockdowns and containment measures are needed.

Challenges for Slovenia's economy

As pointed out in the development report published by Umar (Republic of Slovenia: Institute for macroeconomic analysis and development), the major challenges that lie in front of Slovenia refer to increasing productivity, digitalization, and green transition. Slovenia's productivity measure defined as GDP per capita is 83% of the EU average. The remedy would be to increase long-term investment linked to productivity, e.g. R&D, which stands today at near 2% as percentage of GDP, around the EU average, but behind the EU's leading countries (at 3%). Digitalization based on investment in ICT could also be a productivity booster. The statistics shows that Slovenia’s share of IT investment in GDP was 1.5% behind that of the EU's leading countries in that area (2.2% vs. 3.7%). The digital skills of Slovenian people could also be improved, as revealed by a research, which found that only 55% of adults demonstrate basic or advanced digital skills (vs. 80% in Netherlands, which ranks highest). Green transition represents another challenge. The indicators like energy productivity or emission productivity measured vs. GDP show there is room for improvement compared to the EU average. On the other hand, Slovenia has a higher share of renewable energy (22%), while the target of 27% of renewable energy shall be achieved by 2030.

The ultimate challenges are negative demographic trends with aging population, which will increase the pressure on social/health and pension expenditures. Increasing productivity and orienting the new generation to studies and to industries bringing higher value added are seen of utmost importance today.

As discussed before, it can be expected that under the Slovenian presidency, the EU will help to address the challenges that Slovenia obviously shares with the rest of Europe. The recovery of economic activity, together with digital and green transition, will hopefully boost the confidence and optimism of EU companies and citizens, to pave the way for future growth – not only in wealth but also in demographic trends.

Author: Boštjan Leskovar, Director of General Risk Management Department, SKB Bank

Sources:
Programme of the Slovenian Presidency of the Council of the European Union
Bank Slovenije: Macroeconomic projections for Slovenia, June 2021
Umar: Development report 2021