Súlyos recesszió és bizonytalan kilábalás – 2020 tíz csapása Montenegróra

Publikálva: 2020. december 1. global markets

Please scroll down for English version

Montenegró GDP-je több mint 20 százalékkal csökkent a második negyedévben. Az ország a járvány által legerősebben sújtott országok közé tartozik, ráadásul a gazdasága is nagyban függ külső kitettségektől – és igencsak függ a turizmustól is. Vendégszerzőnk körbejárja, hogy mit várhat Montenegró a következő időszaktól?

A COVID-19 okozta válság, mint tudjuk, sérülékeny helyzetbe hozta a világgazdaságot. Ez alól nem kivétel Montenegró sem, ahol a turizmus termeli az ország GDP-jének nagy részét, és az államadósság szintje is magas. A válság miatt visszaestek az idegenforgalmi bevételek, aminek jelentős továbbgyűrűző hatása volt más szektorokban is, így például csökkent a háztartások fogyasztása.

Az ország euroizált gazdasága ráadásul azt is jelenti, hogy a központi bank (CBM) nem léphet fel végső hitelezőként, azaz nem képes biztosítani a költségvetési szektor finanszírozási igényeit fedező likviditást. Ez, az ország gazdaságába belekódolt tényező korlátozza a kormányzat lehetőségeit a költségvetési ösztönző programok foganatosításában, tehát a régió más országaihoz képest lassítja a talpra állás folyamatát.

Montenegró GDP-je éves alapon több mint 20 százalékkal csökkent a második negyedévben, ami a régió legsúlyosabb recesszióját jelenti.

Mentőakciók és kormányzati intézkedések

A montenegrói kormány természetesen intézkedések sorával igyekezett a gazdasági és társadalmi hatásokat enyhíteni, azonban az ország limitált költségvetési tartalékai korlátozzák az intézkedések finanszírozhatóságát és hatályát. A járvány háztartásokra és cégekre gyakorolt negatív hatásainak kezelése érdekében két gazdasági intézkedéscsomagot fogadtak el.

A március 19-én jóváhagyott első intézkedéssorozat részeként vállalatoknak szóló hiteltámogatást nyújtottak az állami Befektetési és Fejlesztési Alapon keresztül, valamint három hónapos általános törlesztési moratóriumot vezettek be a háztartások és a vállalatok kereskedelmi banki hiteleinél.

A kormány által április 24-én elfogadott második, összesen nettó 46 millió euró értékű csomag három hónapra szólt, és célja munkahelyek teremtése és megőrzése, valamint a gazdaság élénkítése volt. Ez az éves GDP 1 százalékát alig meghaladó összeg meglehetősen alacsonynak tekinthető más országok költségvetési programjaihoz képest.

Borúlátó jóslatok

A Pénzügyminisztérium (PM) 2020. június-júliusi előrejelzései azt mutatták, hogy 2020-ban összesen 6,8 százalékos GDP-csökkenés várható. Ezt az előrejelzést a minisztérium az idegenforgalmi bevételek mintegy 40 százalékos várható csökkenése alapján vázolta fel. Persze nem ez volt az egyetlen előrejelzés, ami lejtmenetet jelzett. Más intézmények – a PM becslésével szemben – még borúlátóbbak voltak, főként mivel ezek jellemzően a következő GDP-értékeket jelzik előre 2020-ra. Ilyen előrejelzést adott például:

  • az IMF (-12,0 százalék),
  • a Világbank (-5,6 százalék, illetve -8,9 százalék (az alapforgatókönyvre, illetve a negatív forgatókönyvre vonatkozó),
  • az EBRD (-8,0 százalék),
  • a S&P (-7,8 százalék),
  • az OTP GDP (jelenleg -12,7 százalék).

Az egyes elemző intézmények a jövő évvel kapcsolatban is megfogalmazták már elképzeléseiket. A 2021-es GDP-növekedésre vonatkozóan a következő becslések léteznek arra az esetre, ha 2020 végéig sikerülne megfékezni a világméretű járványt:

  • Pénzügyminisztérium: 4,9 százalék,
  • IMF: 5,5 százalék,
  • Világbank: 4,8 százalék,
  • EBRD: 10,5 százalék.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a világgazdaság helyreállása nagymértékben függ a gazdaságon kívüli eseményektől; konkrétan attól, hogy mikor találnak hatékony oltóanyagot az új típusú koronavírusra, és mikor lesz ez megfelelő mennyiségben előállítható.

Különösen igaz ez Montenegró idegenforgalomra támaszkodó gazdaságára, hiszen a biztonságérzet alapvető feltétele annak, hogy a külföldiek újra az országba látogassanak.

Jelen pillanatban azonban még nagy a bizonytalanság – mind a gazdaság helyreállási pályáját, mind a jövő évi GDP-növekedést illetően.

Államháztartás, költségvetési hiány és további nehézségek

2020-ban a várakozások szerint csökkenés lesz a GDP minden lényeges összetevőjében (háztartások fogyasztása, beruházások, export), csak az államháztartás fogyasztása fog növekedni az egészségügyi és oktatási szektorok korábban betervezett béremelése, valamint a járvány kezelésével kapcsolatos költségvetési ösztönző csomagok és kiadások miatt.

Az infláció továbbra is alacsony marad, a kereslet csökkenése és az alacsonyabb nemzetközi nyersanyagárak miatt. A 2020-ra szóló inflációs előrejelzések is óvatosak: a CBM 0,8 százalék, a Világbank 0,2 százalék, míg az IMF -0,1 százalék körüli érteket jósol.

A folyó fizetési mérleg hiánya (316 millió) 2020 első negyedévében kisebb, 3,5 százalékos csökkenést mutatott 2019 első negyedévéhez képest. Ugyanebben az időszakban a külkereskedelmi mérleg hiánya (423 millió) 31,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019 második negyedévében, elsősorban azért, mert az import drasztikusan visszaesett a gazdasági tevékenység csökkenése következtében.

A recesszió a költségvetési hiány jelentős növekedésével jár majd, mivel csökkennek a bevételek, és a munkanélküliség, valamint a szociális juttatások várhatóan nagyobb kiadásokat követelnek majd. A pandémia valószínűleg eltéríti majd Montenegrót a korábban várt adósságcsökkentési pályáról, ami kétségeket kelthet az államadósság fenntarthatóságát illetően, miután a nemzetközi piacokon nőttek a hitelfelvételi költségek.

A Világbank becslései szerint az államadósság a GDP 83,1 százalékának felel majd meg 2020-ban, míg a PM a GDP 82,5 százalékára becsüli azt ebben az évben. Azonban az IMF újabb előrejelzése szerint a költségvetési deficit akár a GDP 10,4 százalékát is elérheti, ami 90,8 százalékos GDP-arányos adósságot eredményezne.

Az idegenforgalom és a kapcsolódó ágazatok (például a mezőgazdaság) visszaesése, az export csökkenése és a munkavállalói mobilitás korlátozásai befolyással voltak és lesznek a belátható jövőben még a foglalkoztatásra és a bérekre. A COVID-19 járvány hatalmas nyomást fog gyakorolni a munkaerőpiacra, tovább súlyosbítva a magas munkanélküliség problémáját.

Montenegró kormánya július 23-án fogadta el harmadik, mintegy 1,22 milliárd euró értékű társadalmi-gazdasági intézkedéscsomagját, amelynek célja a gazdaság támogatása és a COVID-19 járvány hatásainak enyhítése volt. Az intézkedéscsomag megvalósítását az elkövetkező négy évre tervezik.

Hatások a bankszektorban

A montenegrói bankszektort magas fokú likviditás és szolvencia jellemezte a múlt évben: a pozitív pénzügyi eredmény 50,6 millió eurót tett ki. Ezek a pozitív paraméterek elősegítették a pénzügyi stabilitás megőrzését és a járvány megfelelő kezelését a szektorban. Megjegyzendő, hogy bár a bankszektor tőkeellátottsága továbbra is jónak mutatkozik, a pénzbeáramlás az idegenforgalom visszaesése miatt csökken, aminek közvetlen hatása lesz a külső likviditási források iránti igényre és a többletkiadásokra is. E kihívás mellett a bankszektornak a nyereségesség csökkenésével is szembe kell néznie.

A jelenlegi gazdasági bizonytalanság, a belföldi és külföldi befektetők fokozott óvatossága várhatóan a befektetési aktivitás csökkenéséhez és a külföldi közvetlentőke-befektetések beáramlásának visszaeséséhez fog vezetni.

Összegzés

Montenegró a pandémia által legerősebben sújtott országok közé tartozik, melynek ugyanakkor a gazdasága is nagyban függ külső kitettségektől.

Pozitívum viszont, hogy a gazdaság viszonylag gyorsan talpra állhat a vakcina kifejlesztése és széles körű hozzáférhetővé tétele esetén, mivel a teljes infrastruktúra már létezik és készen áll a turisták fogadására.

Az idei év politikai változásokat is hozott. Az augusztus 30-án tartott országgyűlési választásokon a kormánypárt elvesztette hatalmát. Az ellenzéki pártoknak sikerült egyfős többséget kiharcolni a parlamentben. Az új kormány képviselőinek kétségtelenül komoly kihívásokkal kell szembenézniük az államháztartás kezelése tekintetében.

Szerző: Dražen Stanković, az OTP Bank montenegrói leánybankjának treasury vezetője

English version

Montenegro: severe recession and uncertain recovery

The global economy already showed signs of slowing down even before the pandemic, although growth forecasts on the medium term were relatively optimistic. Both, the International Monetary Fund (IMF) and the World Bank (WB) expected the real growth of the world economy to be around 3% in 2020. However, the emergence of new coronavirus COVID-19 drastically overrode this scenario and led to a dramatic increase in economic uncertainty. As countries began introducing lockdowns in order to cope with the exacerbating health crisis, economic activity was disrupted on a global scale. Global aggregate demand dropped so suddenly like never before, and measures to restrict the movement of people also led to disruptions of supply chains. The economic uncertainty caused significant turmoil on the financial markets, and the major stock indices fell 30-40%, but a general panic was averted by the swift action of central banks and unprecedented fiscal stimulus by the governments.

The COVID-19 crisis found Montenegro in a vulnerable position, due to the large contribution of tourism to the country’s GDP and high level of government debt. The country also has an euroized economy, which means that the central bank cannot act as a lender of last resort, therefore it cannot provide liquidity to cover the financing needs of the fiscal sector. As a result, it hampers the ability of the government to adopt fiscal stimulus programs, and becomes a drag on the recovery process compared to other countries in the region.

As the result of the crisis tourism revenues collapsed which also had significant spillover effects on other sectors (e.g.: a drop in household consumption). In the second quarter Montenegrin GDP fell more than 20% YoY, which is the most severe recession in the region.

The Government of Montenegro adopted a set of measures to help mitigate economic and social impacts, but the limited fiscal buffers in Montenegro restrict their funding and scope. Two packages of economic measures were adopted, aimed at combating the negative effects of COVID-19 on households and the businesses. The first set of measures – adopted on March 19 – provided credit support to business through the state Investment and Development Fund, as well as the introduction of a three-month general moratorium on the repayment of household and corporate loans to commercial banks. The second package was adopted by the Government on April 24 which totaled EUR 46 million net for a period of three months, which was aimed at creating and preserving jobs and boosting economic recovery. This amount is just over 1% of the annual GDP, which is rather modest compared to the fiscal programs of other countries.

The forecasts of the Ministry of Finance (MoF) of June/July 2020 are that GDP for 2020 can be expected to decline by 6.8%. This MoF forecast was prepared based on the expectation that the decline in tourism revenues will be around 40%. However, the expectations of other institutions regarding trends in GDP for 2020 are as follows: IMF -12.0%, World Bank -5.6% and -8.9% (for the baseline and negative scenario respectively), EBRD -8.0%, S&P -7.8%. The current GDP forecast of OTP is -12.7%.

If the pandemic is contained by the end of 2020, GDP growth is expected in 2021 with the following estimates: MoF 4.9%, IMF 5.5%, World Bank 4.8%, EBRD 10.5%.

It is important to note however, that global economic recovery is very much dependent on when an effective vaccine will be invented and can be produced at scale. This is especially true for the tourism-driven economy of Montenegro, where a sense of security is key for foreign visitors to come to the country. It also applies for the coronavirus situation in Montenegro itself, and unfortunately it is among the worst hit by the pandemic. This means that there is a great deal of uncertainty about the path of economic recovery as well as next year’s GDP growth.

In 2020 it is expected that all the key components of GDP (household consumption, investment, exports) will fall, only government consumption will increase due to the previously planned increase of wages in health and education sectors, as well as the fiscal stimulus packages and expenditure related to handling the pandemic.

Inflation will remain low, given falling demand and lower international commodity prices. Inflation forecasts for 2020 are as follows: CBM 0.8%, World Bank 0.2%, IMF -0.1%.

The current account deficit (316 million) saw a slight decrease of 3.5% in the first quarter of 2020 compared to the first quarter of 2019. The foreign trade deficit for the same period (423 million) was 31.4% lower compared to the second quarter of 2019, primarily as the result of a drastic fall in imports caused by the decline in economic activity.

The recession will lead to a large increase in fiscal deficit as revenues decline, and higher spending on unemployment and social benefits is expected. The COVID-19 pandemic is likely to move Montenegro from its previously anticipated path of debt reduction, raising concerns about the sustainability of public debt due to higher borrowing costs on the international markets. The World Bank estimated public debt at 83.1% of GDP in 2020, while MoF estimated it at 82.5% of GDP in 2020. Hovewer, according to the IMF’s more recent forecast, the budget deficit can rise to 10.4% of the GDP, leading to a debt to GDP ratio of 90.8%.

On July 23, the Government of Montenegro adopted the third package of socio-economic measures to support the economy in mitigating the impacts of the COVID-19 pandemic, worth about 1.22 billion euros. This package of measures is planned to be implemented in the next four years.

At the parliamentary elections held on August 30, the ruling party lost its power. Opposition parties successfully gained a single-seat majority in Parliament.

The decline in tourism and related sectors (such as agriculture), decreasing exports, and limiting employee mobility will affect employment and wages. The COVID-19 pandemic will put enormous pressure on the labor markets, further aggravating the problem of high unemployment.

High liquidity and solvency characterized the Montenegrin banking sector over the past year. A positive financial result in the amount of EUR 50.6 million was achieved. All these positive parameters, achieved by the Montenegrin banking sector during the previous year, had effect on the preservation of financial stability and an adequate response to the pandemic caused by COVID-19. It should also be noted that the banking sector is still showing good capitalization, but the inflow of money is decreasing due to the decline in tourism, which will directly affect the need for external sources of liquidity and additional costs as well. In addition to this challenge, the banking sector will also face declining profitability.

The current economic uncertainty, the increased caution of domestic and foreign investors will result in reduced investment activity and lower inflow of foreign direct investment.

The challenges that the representatives of the new government will face in managing state finances are certainly serious.

On a positive note however, if a vaccine is invented and made widely available, economic activity can rebound relatively quickly, as all the infrastructure is there, is ready welcome tourists.

Author: Dražen Stanković, Director of Treasury Trading Department

Ez a böngésző sajnos nem tudja megjeleníteni a honlapunkat.

Kérjük, használja a legfrissebb Chrome, Firefox, Internet Explorer vagy Edge böngészőt.

Az Ön teendője:

  • nyisson új oldalt a fenti böngészők valamelyikén,
  • másolja be honlapunk linkjét a böngészősávba, és nyomja meg az Entert,
  • és már használhatja is az oldalunkat.

Ha kérdése van, írjon nekünk az informacio@otpbank.hu e-mail címen!

Your browser is not compatible with this site. Read more.