A Citu-kormány első 100 napja: a gazdaság értékelése az új kabinet kormányzása alatt

2021. május 26. global markets

Please scroll down for English version.

A 2020-as év nehézségei ellenére Romániában parlamenti választásokat tartottak az év végén. A frissen megválasztott parlament új kormánynak szavazott bizalmat, amelynek élén Florin Citu miniszterelnök áll. Képes-e megfelelni ez az új kabinet a mai nehéz idők támasztotta elvárásoknak?

Az alábbiakban néhány pontban összefoglalom a kormány által eddig meghozott főbb intézkedéseket, illetve azt próbálom megvizsgálni, hogy a kabinet mennyiben váltotta be a románok reményeit a változás szelét hozó 2020-as választások után:

  • A kormány természetesen elsősorban a pandémia megfékezésének egészségügyi kérdéseit helyezte előtérbe, de figyelmet fordított azokra a gazdasági intézkedésekre is, amelyekkel az ország kikerülhet a jelenlegi nehéz helyzetből. Érdemes megjegyezni, hogy az oltási folyamat jól halad. Romániában sikerült elkerülni a szigorú országos lezárásokat: ahol a megbetegedések esetszáma meghaladta a vonatkozó küszöbértéket, ott helyi lezárásokat léptettek életbe. Ez pozitív gazdasági eredményekkel járt annak köszönhetően, hogy az ipari területeken nem került sor leállásokra. Azt is meg kell azonban említeni, hogy a kórházak intenzív osztályai az ágyak száma miatt nehézségekkel küzdenek. Sokan látják úgy, hogy a kormány tehetett volna többet a járvány hullámainak csúcspontján azzal, hogy növeli az ágyszámot.
  • A kormány európai forrásokra támaszkodó 29 milliárd eurós országos helyreállítási tervet nyújtott be az Európai Bizottság (European Commission). A forrásokból mintegy 14 milliárdot kapna a Közlekedési Minisztérium jelentős infrastrukturális beruházásokra (autópályákra, közutakra, vasútvonal-rehabilitációra stb.). Jóváhagyás esetén a tervnek jelentős pozitív hatásai lesznek a román gazdaságra nézve, ezévben és az elkövetkező évek során egyaránt.
  • 2021 első negyedévében a vártnál alacsonyabb volt a konszolidált költségvetési hiány (a GDP 1,28%-a, szemben a 2020. I. negyedévi 1,71%-os GDP-arányos értékkel). Ehhez a jobb költségvetési teljesítményhez hozzájárultak a magasabb áfabevételek, ami részben az adóhatóság (ANAF) digitalizálási erőfeszítéseinek volt köszönhető, amelyet az adóbeszedési arány növelése és az adókerülés eredményesebb felderítése érdekében hajtottak végre.
  • A Citu-kormány az államapparátus szerkezeti átalakítása érdekében is hozott intézkedéseket, eltörölve az állami alkalmazottaknak korábban járó pluszelőnyök egy részét. Emellett néhány speciális nyugdíj mértékét is csökkentette.
  • A román kormány fontosnak tartja a kis- és középvállalkozások támogatását az ún. IMM Invest program keretében, amely hozzásegíti a kisebb cégeket a nélkülözhetetlen finanszírozási forrásokhoz és bizonyos adókönnyítéseket is nyújt.
  • A moratóriumokat 2021. június végéig meghosszabbították.
  • A Citu-kormány elhalasztotta az előző parlament által beígért nyugdíjemeléseket és erőfeszítéseket tett egy olyan konszolidálási folyamatra is, amelynek az a célja, hogy a költségvetési egyensúlytalanságokat legalább 2024-ig kezelhető keretek közé szorítsa. Jelenleg zajlik az egységes bértörvény-tervezet és a nyugdíjtörvény véglegesítése, melyek célja a szociális juttatások súlyának csökkentése a költségvetésen belül 2022-től kezdve (2020-ban a közalkalmazott bérek + nyugdíjak + támogatások a költségvetési bevételek mintegy 80%-ának feleltek meg, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban).

Annak ellenére, hogy 2020 során és 2021 első negyedévében az államadósság nagymértékben nőtt, elérve az ország GDP-jének 47%-át, és jelentős a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya is, a minősítőintézetek megerősítették Románia államadósság-minősítésének befektetési besorolását és felfelé, 5% fölötti szintre módosították a GDP 2021. évi növekedésére vonatkozó előrejelzésüket.

Az S&P áprilisban meghagyta az ország a BBB− besorolását, kilátásait pedig negatívról stabilra javította fel. 2013 novembere óta ekkor először javított Románia kilátási besorolásán a hitelminősítő. Az S&P úgy látja, hogy csökkentek a Romániát érintő rövid távú kockázatok. A beruházások szintje magasabb, különösen a közszférában, a többéves terezésnek köszönhetően. 2021-ben például az állami kiadások 15%-os növelésére számítanak, ami a beruházások GDP-hez mért arányát 5,5%-os csúcsra emeli. Az adósságterheket illetően a hitelminősítő az ország államadósságának GDP-arányosan 50%-on történő stabilizálódását várja 2023-2024 körül, amely kezelhető szint, figyelembe véve a jelentős, a GDP 19%-ának megfelelő devizatartaléki pozíciót.

A Fitch is változatlanul hagyta Románia besorolását (BBB−), de kilátásai besorolását meghagyta negatívnak. A hitelminősítő a strukturális költségvetési egyensúlytalanságok középtávú kezelését övező bizonytalanságokkal és a pandémia Románia államháztartására tett hatásával indokolta fenntartásait. Mindazonáltal a Fitch is úgy látja, hogy a kormány elkötelezett a reformok mellett és a közelmúltbéli koalíciós feszültségek ellenére elfogadott fájdalmas intézkedéseknek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy az államháztartás hiánya a GDP 6,6%-ára csökkenjen 2022-re, az államadósság GDP-hez mért aránya pedig 53% körül alakulhasson 2022-ben.

Elmondható tehát, hogy a kormány megtette eddig a mostani nehéz időszak átvészeléséhez szükséges lépéseket és lehetősége van arra, hogy a gazdaság helyreállása esetén viszonylag gyorsan sikert érjen el. Sikere azonban erősen függ majd attól, hogy képes lesz-e kordában tartani és mérsékelni az alábbi kockázatokat: a koalíciós partnerek között továbbra is fennálló feszültségeket, az uniós források felhasználásának szintjét (a jelenlegi 50%-nál jóval magasabb szintre lenne szükség, és infrastrukturális és digitalizációs projekteket kellene előtérbe helyezni), az elöregedő népességet és a csökkenő termelékenységet, a moratórium lejárta után a nemteljesítő hitelek arányának esetleges növekedését (2020. évi kb. 4%-ról). Képes lesz-e a román kormányzat arra, hogy az országos helyreállítási terv forrásait a fenti strukturális gyengeségek kezelésére fordítsa? – ezt csak a jövő fogja megmutatni.

Szerző:
Cristian Bodirca
az OTP Bank Romania treasury igazgatójának elemzése

English version

100 days of Citu administration: assessing the economy under the new government

Despite a tough year, at the end of 2020 Romania held parliamentary elections and a new majority has been formed. The fresh parliament voted a new Government having Florin Citu as Prime-Minister. But is this new government up to the expectations in these troubled times?

I will summarize below in a few points the main measures this government took so far and will try to see if it lived up to the hopes of Romanians after the wind of change heralded by the 2020 elections:

  • This government naturally focused on sanitary aspects to contain the pandemic, but also on the economic measures important to help the country get out of the difficult situation. It is worth noting here that the vaccination process is on the right track. Romania succeeded in avoiding severe nationwide lockdowns and adopted instead the local lockdowns, should the number of new cases were above certain thresholds – and this had good economic results in the sense that industrial areas did not have to be shut down. However, there should also be mentioned the difficult situation with regards to the number of beds in the Intensive Care Units in hospitals. Many believing, the government could have done more in setting-up more beds in order to face the peaks of the pandemic waves.
  • The government proposed the European Commission the National Plan for Recovery and Resilience (PNNR) worth 29 Bln EUR with European funds. About 14 Bln of these funds are set to go to the Transportation Ministry for big infrastructure works (highways, national roads, railways rehabilitations etc). Should this plan be approved as such, there will be a significant positive impact on the Romanian economy this year and in the years to come.
  • In the first quarter of 2021 we have seen a consolidated budget deficit below expectations, i.e. 1.28% of GDP compared to 1.71% of GDP in Q1-2020. Contributing to this, better budgetary execution has been a higher VAT collected amount due in part to the digitalization efforts done by ANAF (the Tax Administration) in order to increase the tax collection rate and better chasing the tax evasion.
  • Citu government took also some measures to restructure the State apparatus by cutting some extra-perks that some state workers used to benefit before. Also, some special pensions have been cut.
  • Romanian government is in favor of support measures for the Small and Medium Sized companies through the so called IMM Invest program – meant to help the small companies get access to the much needed financing and also to offer certain tax reliefs.
  • The Moratoria has been prolonged till the end of June 2021.
  • Citu Government has postponed the hikes in pensions promised by the previous Parliament and showed efforts towards a consolidation process meant to keep the budgetary imbalances in bearable proportions at least till 2024. A unitary wage bill and pension law are currently being finalized, targeting to reduce the weight of social entitlements in the budget starting 2022 (in 2020 public wages + pensions + subsidies were around 80% of budget revenues, one of the highest in the EU).

Despite the high increase of the public debt during 2020 and Q1-2021 reaching about 47% of the country’s GDP and despite the large current account and budget deficits, the rating agencies recently reaffirmed the Investment Grade for Romanian sovereign rating and revised upwards the GDP growth forecast for 2021 to over 5%.

Hence, S&P maintained in April the BBB- rating and even improved the outlook from Negative to Stable. This is the first positive revision of Romania’s outlook by S&P since November 2013. The Agency considers the short-term risks facing Romania have decreased. The investments are seen higher, especially in the public sector – through the multi-year infrastructure plan. For example, in 2021 the public spending is seen higher by 15% getting the investment-to-GDP ratio to a record level of 5.5%. On the debt burden, the agency sees a stabilization of country’s public debt around the 50% of the GDP towards 2023-2024 – which is a bearable level taking also into account the sizeable Fx reserve position of 19% of GDP.

Fitch agency also kept the investment grade rating on Romania (BBB-) maintaining its Negative outlook. The concerns are related to the uncertainties related to addressing the structural fiscal imbalances over the medium term and the effect of the pandemics on Romania’s public finances. However, Fitch sees commitment to reform and the hard measures approved despite recent coalition tensions, creating prospects to see the public deficit falling to 6.6% of GDP in 2022 and a public debt-to-GDP ratio of around 53% in 2022.

So, one might say that so far this government made the necessary to go through these tough times and has prospects to succeed in a relatively fast economic recovery. However, its success depends very much on containing and mitigating the following risks: lingering tensions among coalition parties, the rate of absorption of the EU recovery funds (it needs to be much higher than the current 50% and be directed towards infrastructure projects and digitalization), the aging population and the decline in productivity, potential increase in the ratio of non-performing loans (from around 4% in 2020), once the moratoria scheme elapses. Will the Romanian government be able to direct much of the Recovery and Resilience funds towards addressing these structural weaknesses or not? – remains to be seen.

Author:
Cristian Bodirca
Director of Treasury, OTP Bank Romania

Ez a böngésző sajnos nem tudja megjeleníteni a honlapunkat.

Kérjük, használja a legfrissebb Chrome, Firefox, Internet Explorer vagy Edge böngészőt.

Az Ön teendője:

  • nyisson új oldalt a fenti böngészők valamelyikén,
  • másolja be honlapunk linkjét a böngészősávba, és nyomja meg az Entert,
  • és már használhatja is az oldalunkat.

Ha kérdése van, írjon nekünk az informacio@otpbank.hu e-mail címen!

Your browser is not compatible with this site. Read more.