Please scroll down for English version.
Milyen gazdasági hatásokkal jár, hogy az ország belépett az ERM II-be és a bankunióba?
Képzeljük el, hogy áll a garázsunkban egy 600 lőerős Lamborghini, amely csak arra vár, hogy tegyünk vele egy kört. Megérinthetjük az autót, a benzin- és égettgumi-szagát is érezzük, de vezetni már nem vezethetjük, mivel nincs hozzá jogosítványunk. A szomszédaink hozzánk hasonlóan izgatottak, barátaink köre pedig egyre szélesebb. Az eurózónába lépés küszöbén ehhez hasonlítható helyzetben találja magát Bulgária. Az ERM II árfolyam-mechanizmus által kijelölt pályát teljesítve kell az országnak megszereznie az áhított minősítést, ez az átmeneti időszak pedig érezhető gazdasági hatásokkal jár. Múltbéli tapasztalatok és a folyamatban levő koronavírus válság tükrében vizsgáljuk, mire számíthat Bulgária az ERM II-be való belépés után.
Az előkészületi időszak lejártával, a konvergencia kritériumok teljesítésére törekedve, és a kormányzat által tett további szakpolitikai kötelezettségvállalások mellett a bolgár leva 2020. július 10-én belépett az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II), és az ország a bankunió részévé vált.
Mit jelent az ERM II és a bankunió egy tagállamnak?
Az
Európai Tanács 1997. június 16-i állásfoglalásával létrehozott ERM II
mechanizmus fő pillérei: (i) euróval szembeni középárfolyam, (ii) a
középárfolyamtól számított ±15%-os normál szélességű lebegtetési sáv, (iii) intervenciók
a megállapodás szerinti ingadozási sáv határán, (iv) és nagyon rövid távú
finanszírozás biztosítása a részt vevő központi bankok részéről.
Az
ERM II-ben részt vevő felek a bolgár leva euróval szembeni reálárfolyamának
vizsgálata alapján 1,95583 levában határozták meg az 1 euróval szembeni
árfolyamot, az euróval szembeni középárfolyamra vonatkozó valutatanácsi
rendszer keretében. Ennél egy ±15%-os normál ingadozási sávot is alkalmaznak. Fontos
megjegyezni, hogy Bulgária a már meglévő valutatanácsi rendszerével csatlakozna
az eurózónához, ami egyoldalú kötelezettségvállalást jelent, így az EKB-ra nem
hárul további kötelezettség.
Rendeltetésének megfelelően a bankunió a bankokra vonatkozó szigorúbb prudenciális követelményeket, a csődhelyzetben levő bankok kezelésére vonatkozó szabályokat és a betétesek számára fokozottabb védelmet ír elő. Az első két pillért az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) és a bankokra vonatkozó egységes szanálási mechanizmus (SRM) biztosítják. Ez a két mechanizmus már működik, a betétvédelmi megfelelés biztosítása azonban még folyamatban van. Bulgária Horvátországgal együtt az első olyan tagállam, amely az euró bevezetése előtt lép be a bankunióba. Ezt a megközelítésmódot a pénzügyi stabilitás biztosítása és ezáltal az eurócsatlakozás hosszú távú fenntarthatósága indokolja.
Erőteljes GDP növekedés a csatlakozás után
Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia 2004-2005-ben csatlakozott az ERM II mechanizmushoz, és azt követően bevezette az eurót. Ezután mind az 5 ország erőteljes bruttó pénzbeáramlást tapasztalt. A külföldi közvetlentőke-befektetések, portfólió- és egyéb befektetések átlagosan 30%-ot tettek hozzá az országok GDP-jéhez három évvel az ERM II-csatlakozás után. Ugyan a 2007-2008-as globális pénzügyi válság teljesen felmorzsolta ezt a növekedést, de ez a hatás a régió egészében megfigyelhető volt (1. ábra).
1. ábra Bruttó nemzetközi pénzbeáramlások a KKE-országokban az ERM II-csatlakozás előtt és után (GDP százalékos arányában; súlyozatlan átlagok)
Ezeket az országokat vizsgálva hamar kitűnik, hogy az ERM II-es csatlakozást követően fellendülés tapasztalható az egyéb, elsősorban a cégeknek és háztartásoknak nyújtott bankhitelekből és a bankcsoportok közötti pénzáramlásokból álló befektetések terén. Az ERM II tagjai emellett a belföldi hitelezés bővülését és alacsonyabb reálkamatokat tapasztaltak, és a hosszú távú reálkamatok is jelentősen csökkentek.
Bulgária nem számít markáns fellendülésre
Bulgária ERM II-csatlakozása várhatóan nem eredményezi a balti államok, vagy Szlovénia és Szlovákia esetében tapasztalt gazdasági következményeket. Nézzük meg közelebbről, hogy miért lesznek kevésbé markánsak a következmények.
Banki hitelezés – több mint 15 év elteltével egészen más pénzügyi körülmények jellemzik a régiót. A külföldi, elsősorban Európai Uniós bankok jelenléte erőteljes. A bankszektort igen erős verseny jellemzi, és az alacsonyabb haszonkulcsok miatt beindult egyfajta konszolidációs folyamat. 2020-ban az OTP Bank leányvállalata, a DSK Bank felvásárolta az SG Expressbankot; a DSK Bank mérlegfőösszegét tekintve jelenleg a második legnagyobb bank az országban. 2019-ben valósult meg egy másik fúzió, amelynek során a Postbank (Eurobank Bulgaria AD), az Eurobank Nemzetközi Group tagja, felvásárolta a Piraeus Bank Bulgaria AD-t. Ilyen háttér mellett a nem pénzügyi intézményeknek és háztartásoknak nyújtott hitelek harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) korrigált reálkamata 5%-ról 2,5%-ra esett vissza az elmúlt 4 évben, miközben az EKB betéti konstrukciós kamatlába mindössze 10 bp-tal, -0,50%-ra csökkent. Ez idő alatt pozitív hitelnövekedés zajlott, és közel megkétszereződött a hitelezés mértéke (2. ábra). A kedvező finanszírozási feltételek már jóval az ERM II mechanizmusba történő belépés előtt kialakultak, ezért jelentős javulás nem várható az euró bevezetését megelőzően, amikor a bankok már közvetlenül hozzáférnek az EKB-hez és kihasználhatják a kétszintű többletlikviditás-díjazást, a TLTRO-műveleteket és az egyéb olyan szakpolitikai eszközöket, melyeknek célja a monetáris politika banki alapú közvetítése.
2. ábra Nem pénzügyi intézményeknek és háztartásoknak nyújtott hitelek és kamatok
A pénzügyi feltételeket nem csak Bulgáriában, hanem világszerte megváltoztatta egy másik jelentős esemény, a koronavírus válság. A pandémia, amely több hónappal az előtt tört ki, hogy Bulgária belépett volna az ERM II-be és a bankunióba, továbbra is a figyelem középpontjában áll. A járvány hullámainak mértéke nehezen mérhető, különösen a bankszektor esetében, mivel moratórium alatt állnak a hiteltörlesztések. A jelenlegi jogszabályok alapján az ügyféltartozásokat 2021. december 31-ig lehet halasztani. Mindemellett a hitelezés 2020 második felében erőteljesen bővült, jelezve a hangulat javulását. Az üzleti klímára vonatkozó várakozások az építő- és a gyáripar terén több mint 5%-kal ugrottak meg 2021 januárjában. Valószínűbb, hogy az ERM II hatása rövidtávon visszafogott lesz, de 2021-ben a gazdasági és a hitelezési tevékenység fokozatos helyreállására lehet számítani.
Rögzített árfolyam és lebegtetési sáv – az euróval szembeni középárfolyam és a középárfolyamtól számított ±15%-os normál szélességű ingadozási sáv, amelyek az ERM II fő pilléreinek tekinthetők, nem fogják megváltoztatni a gazdasági összképet és nem nyújtanak újabb ösztönzést a befektetésre. Ennek az az oka, hogy Bulgária már tagja a valutatanácsi rendszernek, amelyben ugyanilyen rögzített árfolyam működik, és amely hozzásegítette az országot a stabil költségvetési irányvonal követéséhez.
Bruttó nemzetközi pénzbeáramlások – a nemzetközi pénzbeáramlások szerkezete összetett volt az elmúlt 5 évben, bár egyértelműen megfigyelhető egy lefelé mutató tendencia, amelyet elsősorban a koronavírus válság, illetve az egyéb befektetésekből származó egyenetlen beáramlások okoztak (3. ábra). A balti államok ERM II-tapasztalataitól eltérően reálisan az várható, hogy a pénzbeáramlások fokozatosan visszaerősödnek a következő 3 évben, a GDP 8-9%-át érve el. A GDP 10%-át meghaladó szinteket aligha fogunk látni, mivel az érintett felek és a befektetők már ismerik Bulgáriát és annak kedvező adófeltételeit. Ugyanakkor az ország a Transparency International 2019. évi korrupcióérzékelési indexén (CPI) az összes európai tagállam közül a legmagasabb korrupciós pontszámot kapta, ami az igazságszolgáltatási függetlenség és átláthatóság hiányával párosulva bizonytalan befektetési környezetet hozott létre.
3. ábra Bruttó nemzetközi pénzbeáramlások Bulgáriában az ERM II-csatlakozás előtt és után (GDP százalékos arányában; súlyozatlan átlagok)
Éven túli reálkamatok – 2 hónappal azt követően, hogy Bulgária 2020 júliusában belépett az ERM II-be, a Pénzügyminisztérium 2,5 milliárd euró értékű kötvénykibocsátást hajtott végre, amelyet egyenlő arányban osztott meg 10 és 30 éves futamidőkre. A 10 évre szóló kötvényeket MS+60 spreaden árazták, tükrözve a fennálló piaci feltételeket és támaszkodva a kiváló, mindössze 20,6%-os adósság/GDP mutatóra. Bulgária 3%-os költségvetési hiánnyal zárta a 2020-as évet, ami a koronavírus-vészhelyzet és a megnövekedett kiadások fényében költségvetési szempontból sikernek könyvelhető el. A „várószobában” töltött idő megalapozza majd az ország stabil költségvetési helyzetét, és lehetséges a spread további szűkítése (10-15 bp EUR-ban) a core benchmark kibocsátások esetében (4. ábra).
4. ábra 10 éves kamatok összehasonlítása
Egyenes út az euró bevezetése felé
Bulgária a várakozások szerint bevezeti az eurót, amint teljesíti a szükséges elvárásokat, a maastrichti konvergencia kritériumokat, amit az Európai Bizottság és az EKB konvergencia jelentéseiben fognak majd megítélni. A bolgár hatóságok emellett az ERM II-be való belépést követő kötelezettségeket is vállaltak, amelyek alapján további intézkedéseket hajtanak végre a nem banki pénzügyi szektorra, az állami tulajdonú vállalkozásokra, a fizetésképtelenségi keretrendszerre és a pénzmosás-megelőzési keretrendszerre vonatkozóan. Ennek fényében kevésbé tűnik valószínűnek az, hogy az ERM II-ben töltött, felzárkózási folyamatként is aposztrofált időszak jelentős változást hozna a nemzetközi pénzbeáramlásokban. Az éven túli kamatok továbbra is támogatják majd a költségvetési pozíciót és várhatóan folytatódik a banki hitelezés növekedése is. Összességében véve a monetáris politikai eszközökkel és az EKB szokványostól eltérő gazdaságtámogató intézkedéseivel párosulva megtörténhet, hogy az infláció az ERM II szerződés szerinti referencia-kamatláb fölé emelkedik Bulgáriában, és ez a kritérium bizonyul a legnehezebben teljesíthetőnek az ország számára.
Szerző: Vladimir Nechev, az OTP Bank bulgáriai leánybankja, a DSK Bank kereskedési vezetője