Bulgária az euró bevezetéséhez szükséges összes fontos előzetes követelményt teljesítette, és azt mondhatjuk, hogy készen áll a közös deviza bevezetésére. Az elnök szempontjából nézve, és figyelembe véve Bulgária posztkommunista országként szerzett emlékeit és tapasztalatait, világos, hogy az euroövezetbe való belépés az a következő és nagyon közeli fontos lépés, amit Bulgáriának meg kell tennie – és meg is fog tenni, az Európába vezető utat követve. Ettől a lépéstől általános gazdasági javulást és nagyobb stabilitást várhatunk az ország lakossága és vállalatai számára.
Figyelembe
véve azt a tényt, hogy a leva árfolyama több mint két évtizede az euróhoz van
rögzítve és Bulgária számára nem szükséges a nyomást enyhítő átmenet, amit a
madridi forgatókönyv kínál, majdnem biztos, hogy az euró bevezetése során az
ország a „Big Bang” forgatókönyvet fogja alkalmazni.
Az
euró bevezetésének küszöbén álló gazdaság eddigi és lehetséges kihívásairól Nikolay
Vanyov, az OTP Bank bolgár leánybankja, a DSK szenior tradere elemzését
ajánljuk.
A bolgár játszma és az euró: itt az idő a rögzített árfolyam elhagyására és a közös valuta bevezetésére
Bevezetés: 1998 tele, gazdasági katasztrófa és a Valutatanács
Az előző évezred utolsó évei Bulgária számára a formálódásról és az éretté válásról szóltak. Miután a Jan Videnov miniszterelnök által vezetett szocialista kormány 1996-ban hatalomra került, hirtelen több mint 15 bank ment csődbe, ezzel az egész rendszert komoly kockázatnak kitéve. 1997 januárjában az infláció 1.000%-ot 1 meghaladó ütemben vágtázott, míg az USD/BGN árfolyam megközelítette a dolláronkénti 3.000 BGN szintet 2, szemben az egy évvel azelőtti alig több mint 70 USD/BGN szinttel.
A következő szakaszt meghatározta Bulgária legelszántabb elhatározása, azaz a Nyugat és az Európai Unió irányába való fordulás. Az IMF és a Világbank pénzügyi mechanizmusokat biztosított a gazdaság stabilizálása céljából, míg a köztársasági elnök által kinevezett technokrata kormány folyamatosan közösen dolgozott e két intézmény szakértői csapatával egy valutatanács létrehozásán, ezáltal elősegítve az árak és az árfolyam stabilizálását. A bolgár leva árfolyamát a német márkához rögzítették 1 DEM = 1 BGN árfolyamon; majd 1997 nyarán, miután Németország bevezette az eurót, a leva automatikusan a közös valutához rögzült, 1,95583 EUR/BGN árfolyamon. Ez a rögzítés 22 évvel később még mindig érvényben van, amit a bolgár lakosok és vállalatok nagyra értékelnek. Ez mind a valutatanács, mind a rögzített árfolyam megvalósításának legsikeresebb példája a világtörténelemben.
2020: csatlakozás az euroövezethez
Az idő előrehaladtával, 2020 elejére Bulgária már az euroövezethez való csatlakozás küszöbén áll. Milyen lépéseket kell egy országnak megtennie ahhoz, hogy csatlakozzon a közös valutához, ami valójában az EU minden egyes tagországának végső célkitűzése? 3
1. EBU tagság: Bulgária már benyújtotta az Európai Bankunióba való felvétele iránti kérelmét. Ennek eredményeképpen 2019-ben, az EKB-val való szoros együttműködésre vonatkozó kérelmet követően hat bolgár bank átfogó értékelésére került sor, ami az eszközminőség átvilágítását és stresszteszteket foglalt magában. Jelenleg két helyi bank tőkeemelése van folyamatban, amelyet követően Bulgária jogosulttá válik az Unióba való belépésre, ami várhatóan az ERM-2 árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozással egyidejűleg fog megtörténni.
2. Az ERM-2 tagság és a pénzügyi stabilitás feltételei: 2020 februárjában Bulgária befejezte jogrendszere harmonizációját, ami lehetővé teszi az ország számára az ERM-2 rendszerbe való belépést, amit az euroövezet „előszobájának” is neveznek. A Mechanizmusba való hivatalos belépést követően, ami az eurocsoport pénzügyminisztereinek egyhangú jóváhagyásával történik, az ország legalább 2 évig ebben a rendszerben marad az euró bevezetése előtt. Amellett, hogy ez garantálja a az árfolyam stabilizálását (ami Bulgária esetében nem kérdés), az ERM-2 rendszerben eltöltött idő gazdasági stabilitást biztosít, szem előtt tartva számos konvergencia-követelményt, melyek maastrichti kritériumok néven is ismertek.
A konvergencia-követelményeket legalább kétévente be kell mutatni, a legutóbbi konvergencia jelentést 2018 márciusában adták ki. A gazdasági mutatók és követelmények alakulása világosan megmutatja, hogy mely területeken kell még fejlődni:
** A 10 éves államkötvények az előző 12 hónapos időszak végétől számított éves hozamának számtani átlaga legfeljebb 2%-kal lehet magasabb, mint a 3 legalacsonyabb HICP-inflációt felmutató EU tagállam kötvényhozama súlyozatlan számtani átlaga. A 2020-ra előírt hosszú lejáratú kamatláb saját becslésünkön alapul és eltérhet a megjelenés előtt álló konvergencia-jelentésben szereplő értéktől.
A közeljövő: Csatlakozás az euroövezethez és annak szakmai részletei
Az euroövezetbe való belépésnek két lehetséges forgatókönyve van, amelyek mindegyike foglalkozik az euró technikai átvételének módjával 4:
1. A
madridi forgatókönyv: ebben az eurót elsőként bevezető országok állapodtak meg.
Ennek értelmében a helyi valuták árfolyamát 1998 májusában az euróhoz
rögzítették, az euró hivatalos bevezetésére 1999. január 1-jén került sor, egy
hároméves átmeneti időszakkal, melynek során az euró bankjegyek és érmék csak
2002. január 1-jén kerültek bevezetésre, és ezt követően még néhány hónapig
mindkét valuta párhuzamosan részt vett a pénzforgalomban. Ez a forgatókönyv
időigényesebb, de az új valutát bevezető ország számára kevésbé megterhelő.
2. A „Big Bang” forgatókönyv: ez az a nagyon egyszerű forgatókönyv, amelyben az eurót az eurocsoport által hozott pozitív döntést követően vezetik be, ezt követi egy maximum 6 hónapig tartó párhuzamos készpénzforgalom, melynek végén a helyi pénznemet kivezetik.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy a leva árfolyama több mint két évtizede az euróhoz van rögzítve és Bulgária számára nem szükséges a nyomást enyhítő átmenet, majdnem biztos, hogy az euró bevezetése során az ország a „Big Bang” forgatókönyvet fogja alkalmazni.
Előretekintés: Mi várható Bulgáriában az euró bevezetését követően?
Több egymásnak ellentmondó elmélet is létezik az euró feltételezett előnyeire és hátrányaira vonatkozóan. Ezek közül néhány – kezdve a függetlenség elvesztésétől egészen a kereskedelem és külföldi tőkebefektetések jelentős javulásáig – közelebbi vizsgálatot érdemel.
A mellette szóló érvekkel kezdve, megemlítendő Richard Baldwin és szerzőtársai 5 jelentős tanulmánya, amely szerint az euroövezethez való csatlakozás által támogatott két fő terület a kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetés. A tanulmány megállapítása szerint a kereskedelmi növekedés 5% körüli értéket érhet el, míg a közvetlen külföldi befektetés – az euroövezeti és azon kívül eső országokból egyaránt – 15 és 100% közötti növekedést érhet el.
Ami a kereskedelem javulását illeti, nem várható, hogy Bulgária teljesíti a kijelölt célszámokat. Ennek egyik oka, hogy a kereskedelem javulását előidéző fő tényezők, azaz az alacsonyabb devizakockázat és árfolyam-ingadozás már az elmúlt két évtizedben is jelen volt Bulgáriában. Másrészt, a valutatanácsnak köszönhetően a bolgár vállalatoknak lehetőségük volt és van arra, hogy az euroövezetbeli partnereikkel azonos alapon versengjenek.
Ami érdekesebb, az a közvetlen külföldi befektetésre gyakorolt hatás. Bár a valutatanács megteremtette a monetáris stabilitást, és az elmúlt 12 év nagyobbik részében az országot irányító párt a költségvetési stabilitásra koncentrált, a külföldi befektetések folyamatos bevonása nehéz feladatnak bizonyult Bulgária számára. Várható, hogy a monetáris unióhoz való csatlakozást követően a közvetlen külföldi befektetések elsősorban Bulgária fő európai intézményekkel való szorosabb integrációja következtében fognak megugrani, amelyet ezúttal az EKB által megtestesített szigorúbb monetáris és felügyeleti hatóság jelent.
Továbbá, várhatóan a bolgár bankrendszernek is előnyére válik az euró bevezetése. Először is, az euroövezetbe való belépést követően a bolgár bankok is részt vehetnek az EKB által biztosított TLTRO (célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek) programban és igénybe vehetik az egyéb likviditási eszközöket is. Jelenleg a valutatanácsban való részvétel korlátozza a Bolgár Nemzeti Bank mozgásterét a hasonló intézkedések bevezetésében. Továbbá, a bankszektor készen áll arra, hogy kihasználja a sávos rendszer előnyeit azáltal, hogy negatív kamatlábbal bünteti a túlzott likviditást, ami jelenleg a helyi bankoknak nem áll módjában. Mindezen túl, a rendszerszintű kockázatokra vonatkozó kiegészítő tőkekövetelmény és tőketartalék előírások alacsonyabbak lesznek, ami egy jobb és hatékonyabb bankrendszert jelenthet Bulgária számára. Mindezt figyelembe véve, a bankszektor tekinthető az euroövezethez való csatlakozás egyik legfőbb nyertesének.
Ami az ellenérveket illeti, Mursa 2013-as tanulmánya 6 felvázolja, hogy az euró átvételének legfőbb hátrányai a monetáris hatósági feladatok elvesztéséhez, illetve azoknak az EKB illetve a brüsszeli és Frankfurt-am-Main-i bürokraták részére történő átadásához kapcsolódnak. Valutatanácsi tagként a Bolgár Nemzeti Bank nem rendelkezik monetáris hatósági hatáskörrel (a valutatanács feltételei szerint, az alapkamat meghatározása mellett, ami elvben nem térhet el az euró betéti konstrukció kamatától a kamatparitás és az arbitrázs lehetőségek miatt, ami azon bolgár bankokat érintheti, amelyek jogosultak EUR/BGN rögzített árfolyamon való adásvételére). Emellett a kiegyensúlyozott költségvetési helyzet az 1997-es válság óta minden egyes kormány esetében fennállt. E két tényezőt figyelembe véve, nem valószínű, hogy a függetlenség elvesztése sértené Bulgária érdekeit.
Fennáll néhány egyéb ellenérv is, amelyek közül a legjelentősebb az infláció és a lakosság megtakarításainak értékvesztése az ország egyik valutáról egy másikra való átállása következtében. Ezt leginkább anekdotikus bizonyítékok sejtethetik, ám az euroövezethez csatlakozó tagok semelyikénél nem következett be ilyen típusú értékvesztés, így várhatóan a bolgár gazdaságra sem lesz hatással. Továbbá, Bulgária egy olyan euroövezethez csatlakozik, amelyik a korábbiaknál különállóbb országokból áll, az olyan tagok miatt mint Görögország és Olaszország, amelyek már jó ideje fittyet hánynak a költségvetési hiányra és az államháztartás adósságára vonatkozó követelményekre.
Az elnök szempontjából nézve, és figyelembe véve Bulgária posztkommunista országként szerzett emlékeit és tapasztalatait, világos, hogy az euroövezetbe való belépés az a következő és nagyon közeli fontos lépés, amit Bulgáriának meg kell tennie – és meg is fog tenni, az Európába vezető utat követve. Ettől a lépéstől általános gazdasági javulást és nagyobb stabilitást várhatunk az ország lakossága és vállalatai számára.