Bakk Ferenc, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divíziójának szenior menedzserének írása.
A World Gold Council által közzétett adatok alapján röviden áttekinthető az aranypiac keresleti és kínálati oldala. Elsősorban 2020 első negyedévére lebontva érhetők el friss adatok, de például az ETF-ek nettó vásárlásaira vagy eladásaira vonatkozóan is heti gyakorisággal közöl adatokat a szervezet. Érdemes átböngészni időről időre ezt az oldalt, amit most én is megtettem, és levontam a következtetéseket is – röviden.
Keresleti oldal
2020 első negyedévében 1 084 tonna aranyat vásároltak, ez 1%-os növekedésnek felel meg 2019 azonos időszakához viszonyítva. A keresletet elsősorban a befektetési arany iránti kereslet „felrobbanása” hajtotta.
Nagyot esett az ékszerek iránti kereslet (326 tonnára, 38%-os eséssel 2019 azonos időszakához képest), elsősorban Kína 65%-os és India 41%-os esése miatt. (Emlékeztetőül: „normál” időkben ez a két ország adja az ékszerkereslet több mint felét –ahogy arról korábbi cikkemben már írtam.)
A befektetési arany iránti kereslet 540 tonnára tehető, ami az összes vásárlás majdnem felét jelenti. Magyarul: óriásit emelkedett az első negyedévben: a fizikai arany iránti kereslet ugyan csökkent (242 tonna, -6%), de az arany ETF-ek vásárlásai 298 tonnát tettek ki. Ez a szám különösen az előző év első negyedévének 43 tonnás számához viszonyítva mutatja a befektetési arany iránti kereslet, a „papír formájú arany” (így is hívják az ETF-ek által kibocsájtott befektetési jegyeket) meglódulását. Az ETF-ek vásárlásai most is zajlanak, erre vonatkozóan a WGC heti adatokat tesz közzé: május közepén az ETF-ek nettó vásárlásai már 573 tonnánál jártak az idei évben, ami azt jelenti, hogy a negyedév zárását követő másfél hónapban a befektetők ETF-ek befektetési jegyeinek formájában további 275 tonna aranyat halmoztak fel.
A technológiai szektor aranyfelhasználása az év első negyedévében 73 tonna volt, ez 8%-os esésnek felel meg a 2019-es év azonos időszakához viszonyítva – az elektronikai felhasználás csökkenése miatt.
A Központi Bankok az első negyedévben 145 tonnával növelték készleteiket, ez 8%-kal kevesebb, mint 2019 első negyedévében volt. A legnagyobb vásárló a török jegybank volt (73 tonna). Figyelemre méltó esemény ezen a téren, hogy az orosz jegybank bejelentette vásárlásainak felfüggesztését április 1-től. Az orosz jegybank 2005 óta a legnagyobb aranyfelhalmozó volt a központi bankok közül, a 2018 végén záródó négy éves időszakban a vásárlásai meghaladták a 200 tonnát évente, míg 2019-ben 158 tonnával nőtt az orosz jegybank aranykészlete.
Kínálati oldal
A kínálati oldal 1 066 tonnát tett ki az első negyedévben, ez 4%-os csökkenést jelent 2019 azonos időszakához viszonyítva. Nagyságrendileg egyformán esett a bányák aranytermelése (796 tonna) és az újrahasznosított aranyból származó kínálat (280 tonna) is – mindkettőt a pandémiás helyzettel magyarázza a WGC tanulmánya.
Érdekes eleme a tanulmánynak még, hogy az aranybányák hedging pozíciója csökkent, a bányák további aranyár emelkedést várnak és jellemzően nem fedezik le a jövőbeni kitermelésüket.
Forrás: www.gold.org