Két háború szorításában a búza és a kukorica
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
IPO őrület, újabb lufi vagy egészséges korrekció?
A rekordokat döntő amerikai IPO-piac első ránézésre egy újabb spekulatív hullám képét juttathatja eszünkbe, a részletek azonban jóval árnyaltabbak. Bár 2026-ban a SpaceX és más óriáskibocsátások történelmi magasságba emelhetik a bevont tőke értékét, azonban a kép jóval összetettebb. Igaz, hogy a kínálat emelkedik, de a befektetői kereslet és a piac mérete is sokkal nagyobb, mint a korábban.
Figyelj az építőipari szoftverfejlesztőre
A piacok az elmúlt napokban már meglehetősen kifeszített állapotba kerültek, így egyre nagyobb az esélye volt egy komolyabb korrekciónak. Ezt jól tükrözi, hogy a momentumalapú belépési jelzések száma alacsony, ráadásul ezek minősége sem kifejezetten kedvező. Az egyik lehetséges fordulós jelzést a német Nemetschek szolgáltatta, amely az építőipar, az építészet, a mérnöki tervezés és az ingatlanüzemeltetés digitalizációjához fejleszt szoftvermegoldásokat. A részvény egy hosszabb csökkenő trendet követően fordult emelkedésbe, és szerkezetváltást alakított ki a grafikonon, vagyis a korábbi csökkenő trendet emelkedő trend váltotta fel. Ennek ellenére a vételi lehetőségek szempontjából továbbra is az esetleges visszatesztelések és túladott állapotok kínálhatnak kedvezőbb beszállási pontokat.
Korábbi mezőgazdasági témájú elemzéseinkben a tágabb agrárszektor, illetve a cukorpiac kilátásait vizsgáltuk meg, míg mostani anyagunkban a gabonapiacot, nevezetesen a búza és kukorica helyzetét tekintjük meg közelebbről. Ennek mentén bemutatjuk a két termény globális felhasználását, termelését, kereskedelmét, illetve műtrágya igényét. Emellett arra is kitérünk, hogy az iráni és orosz-ukrán háború miként befolyásolja ezeknek a világ élelmezése és takarmányozása szempontjából kiemelkedően fontos agrártermékeknek az árazását. Végül megemlítünk néhány konkrétabb befektetési lehetőséget is.
Búza és kukorica bemutatása
A gabonafélék közé tartozó búza, kukorica és rizs a legnagyobb mennyiségben termesztett agrártermékeknek számítanak a cukornád mellett, amelyről korábban már írtunk. Ezen termények jelentősége a világ élelmezése és az állatok takarmányozása szempontjából kiemelkedően nagy.
Forrás: FAO, OTP Multi-Asset Elemzés
A gabonaféléket elsősorban a tápanyagban gazdag magjaik miatt termesztik és fogyasztják. A gabonaszemek jellemzően három részből állnak, ezek a héj, magbelső és csíra. Az elsősorban fehérjét és keményítőt tartalmazó magbelsőt használják például fehér liszt és étkezési keményítő készítéséhez (a teljes kiőrlésű termékek a gabonaszem minden részét tartalmazzák).
A búza és a kukorica termesztése között azonban vannak különbségek, mivel előbbi esetén van tavaszi és őszi típus is, míg a kukoricát jellemzően tavasszal vetik el (bár érdekes kivételként Brazíliában fontosabb az őszi vetésű kukorica). Természetesen ezen felül még további számos búza és kukorica típus létezik, amelyek eltérnek felhasználásuk, fehérjetartalom és más egyéb szempontok szerint.
Gabonafélék felhasználása és kereslete
A legtöbbek számára a búza és a kukorica élelmiszeripari termékek formájában ismert (pl. kenyér, liszt, pattogatott kukorica stb.), holott más felhasználási lehetőségek is vannak. A búza és a rizs esetében valóban az élelmiszeripari felhasználás a domináns, mivel előbbit 65%-ban, míg utóbbit 75%-ban használják ilyen jellegű célokra. A kukorica kapcsán azonban már jelentős eltérés látható, mivel itt a takarmányként való használat a domináns, amely a teljes kereslet több mint 50%-át teszi ki, míg az élelmiszeripari igények csak 12%-ot adnak. Az is jól látható az adatok alapján, hogy a gabonafélék között a kukorica szerepe a legfontosabb a bioüzemanyag-gyártásban (etanol). Megjegyezzük, hogy az itt használt OECD-FAO tanulmány a 2034-es kilátásokra vonatkozik, de ettől függetlenül reprezentatívnak mondható, mivel az agrárpiacon az arányok nem változnak jelentősen néhány év alatt.
Forrás: OECD-FAO, OTP Multi Asset Elemzés
Hasonló megállapítások tehetőek, ha azt nézzük, hogy mekkora a relatív szerepe az egyes gabonaféléknek a fontosabb felhasználási ágazatokon belül. A gabonafélék bioüzemanyag jellegű felhasználásának 93%-át a kukorica teszi ki, illetve a takarmány kínálat kétharmadát is ez adja. Az élelmiszeripari kereslet közel 80%-a azonban a búzához és rizshez köthető. Fontos azonban megjegyezni, hogy az adatok csak a gabonaféléken belüli keresleti arányokat mutatják, azaz nem a teljes piacra vonatkoznak (pl. a globális etanolgyártáson belül a kukorica aránya 60%, a cukornádé 22% és 18% egyéb növény, de a gabonaféléken belül szinte csak a kukoricát használják erre a célra).
Forrás: OECD-FAO, OTP Multi-Asset Elemzés
A lényeg azonban az, hogy a gabonafélék keresletét nem feltétlenül ugyanazok a piaci tényezők mozgatják, így ezeket érdemes szem előtt tartani befektetési döntések meghozatala előtt. Ez főleg a kukorica kapcsán érdekes, ahol az élelmiszeriparhoz képest fontosabb a takarmányozás és az etanolgyártás szerepe is.
Szintén érdekes megállapítások tehetőek, ha a gabonafélék keresletét országos és regionális szinten vizsgáljuk (az ehhez használt USDA adatok 2026-ra vonatkoznak). Ez alapján látható, hogy a főbb gabonafélék fogyasztásában Kína és India is jelentős szereplő. A búza és rizs esetében ez nagyrészt élelmiszeripari jellegű kereslet, ami nem meglepő, hiszen két nagy népességgel rendelkező országról van szó. A nagy mértékű kínai kukoricafogyasztás kapcsán azonban már a takarmányozási igények dominálnak, mivel az ország messze a világ legnagyobb sertéstenyésztője, illetve baromfi és marha területen is a legnagyobbak között vannak. Az Egyesült Államok esetében, amely a másik nagy globális kukoricafogyasztó, a takarmányozás mellett a bioüzemanyag-gyártás is jelentős kukoricakeresletet támaszt (az USA adja a globális etanolgyártás mintegy felét, döntően kukoricából).
Forrás: USDA, OTP Multi-Asset Elemzés
Gabonafélék termelése és kereskedelme
A főbb gabonafélék termelési adatait tekintve látható, hogy a búza termelése relatíve koncentráltnak mondható. Kína és India ugyan a globális búzafogyasztás 31%-át teszi ki, de a termelés 32%-át is ez a két ország adja (hasonló megállapítás tehető a rizs kapcsán is). További nagy termelőnek számít még az EU és Oroszország is, illetve kisebb mértékben az USA.
A kukorica kapcsán némileg nagyobb a koncentráció a termelői oldalon, hiszen itt alapvetően az USA és Kína dominál, ketten együtt a globális termelés több mint felét adják, bár a két ország a legnagyobb fogyasztója is a terménynek. Némileg meglepő módon ugyanakkor Brazília közel háromszor annyi kukoricát termel, mint az EU.
Forrás: USDA, OTP Multi-Asset Elemzés
A magas termelési arány ugyanakkor nem feltétlenül jelent nagy mennyiségű exportot, hiszen az a belföldi fogyasztási igényektől is függ. Láthattuk fentebb is, hogy Kína és India hiába tartozik a legnagyobb búza- és rizstermelők közé, de ennek nagy részét el is fogyasztják belföldön.
A búza esetében a legnagyobb exportőrnek Oroszország számít, amely annak több mint 20%-át adja. Emellett az EU, az USA, Kanada, Ausztrália, illetve Ukrajna és Argentína sorolható még a jelentősebb exportőrök közé.
A kukoricánál ehhez képest nagyobb mértékű koncentráció figyelhető meg, ahol négy ország (USA, Brazília, Argentína és Ukrajna) adja a globális exportmennyiség mintegy 90%-át. A rizs exportja kapcsán pedig India számít abszolút nagyhatalomnak.
Forrás: USDA, OTP Multi-Asset Elemzés
Műtrágya igények
A gabonafélék kapcsán érdemes röviden szót ejteni a műtrágya igényekről is, hiszen a búza, kukorica és rizs termesztése adja a globális műtrágyakereslet mintegy 50%-át a Nemzetközi Műtrágya Szövetség (IFA) 2022-es tanulmánya szerint. Az egyes termények műtrágya típusok (nitrogénes, foszfátos és kálisó) szerinti igényei között persze vannak eltérések.
Forrás: IFA, OTP Multi-Asset Elemzés
A teljesség kedvéért azonban érdemes megemlíteni, hogy a gabonafélék magas részaránya a globális műtrágyakeresletben az össztermelésre vonatkozik, ami nem azonos az egységnyi területre vonatkozó műtrágya intenzitással. Az IFA adatai alapján 2018-ban a termelők átlagosan 113kg tápanyagot használtak évente hektáronként termőföldekre és legelőkre (ennek több mint fele nitrogénes). Hektárra vetítve a legtöbb műtrágyát az olajpálma, zöldségek és a cukornövények igénylik. A gabonafélék közül pedig a kukorica és a rizs műtrágya intenzitása magasabb hektáronként, de a búzáé is átlag felettinek mondható (ugyanakkor a búza terméshozama átlagosan alacsonyabb hektáronként a kukoricához és rizshez képest).
Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy növényenként és régiónként is jelentős eltérések vannak az egy hektárra jutó terméshozamok között. Erre jó példa a cukornád, amelynek terméshozama hektáronként nagyságrendekkel magasabb, mint a gabonaféléké. Ennek köszönhetően relatíve kis területen hatalmas mennyiség termelhető belőle, így hiába magasabb az egy hektárra vetített műtrágya intenzitása, de a globális műtrágyakeresletnek csak kisebb részét adja a cukornád (és cukorrépa). Ezzel szemben egyes egzotikus termények, mint a kávé vagy kakaó terméshozama jellemzően igen alacsony egységnyi területre vetítve. Ebből a szempontból a gabonafélék nagyjából középen helyezkednek el (néhány tonna hektáronként).
Végül az sem lényegtelen, hogy a műtrágya költségek a működési (változó) költségeken belül mekkora arányt képviselnek. Az USDA legutóbbi adatai alapján ez az arány az Egyesült Államokban a kukorica esetében 39%-os, a búzánál 40%-os, míg a rizsnél 24%-os lehet 2026-ban. A búza és kukorica termelési költségeire tehát a magasabb műtrágyaárak arányaiban nagyobb hatással vannak a rizshez képest.
Miért érdekes befektetés a búza és a kukorica?
A búza és a kukorica befektetési szempontból elsősorban az egymással párhuzamosan folyó orosz-ukrán és iráni háború miatt lehet érdekes, mivel ezek felfelé hajtó erővel bírnak az árazásokra, bár különböző okok miatt.
Az iráni háború elsősorban egyes műtrágyatermékek jegyzését és elérhetőségét, illetve az üzemanyagárakat emelte meg annak köszönhetően, hogy a Hormuzi-szoros hajóforgalma jelentősen csökkent. Ezek hatása a mezőgazdasági piacon megjelenhet magasabb termelési költségek vagy alacsonyabb terméshozamok formájában is attól függően, hogy a termelők hogyan reagálnak a megugró költségekre (pl. drágább műtrágya megvétele, alacsonyabb mennyiség használata stb.).
A búza és kukorica esetében a drágább dízel természetesen megemeli a működési kiadásokat, illetve, ahogyan fentebb is láttuk, a műtrágyaárakra is kifejezetten érzékeny ez a két termény, mivel az ezekkel kapcsolatos ráfordítások aránya relatíve magas a termelési költségszerkezeten belül. A műtrágyatermékek közül magasan maradt többek között a foszfátos típusok ára (a háború következtében megugró kénsav árak miatt), illetve egyes régiókban (pl. Európa) a földgáz jegyzése is megugrott, ami pedig a nitrogénes műtrágya előállítási költségeit befolyásolja. Ezzel szemben a kálisóra kevésbé van hatással a közel-keleti konfliktus, mivel ezt más helyeken termelik (pl. Kanada).
Az iráni háború hatása a mezőgazdasági piacokra tehát inkább közvetett jellegű, mivel alapvetően a termelési költségeket érinti. Ezzel szemben az orosz-ukrán háború közvetlenül a globális gabonaexport mennyiségét befolyásolja. Ahogyan korábban említettük, Oroszország és Ukrajna együtt a globális búzaexport 29%-át adja (22% és 7%), illetve a kukoricaexport 13%-át (2% és 11%). A Fekete- és Azovi-tengeren zajló kölcsönös támadások pedig jelentősen akadályozzák ezen gabonafélék kivitelét. A Reuters beszámolója szerint például 2025 július-2026 június között az orosz tengeri gabonaexport mintegy 90%-a zajlott a Fekete- és Azovi-tengeren (kb. 46,3 millió tonna), és Ukrajna is hasonló mértékben támaszkodik a fekete-tengeri útvonalakra. Több híroldal is arról számolt be az elmúlt napokban, hogy a kölcsönös támadások miatt az augusztusi gabonaexport nagyságrendekkel lehet alacsonyabb év/év alapon mindkét ország esetében.
A két háború tehát alapos nyomást gyakorol a gabonák árazására, és kérdéses, hogy ezek hogyan fognak rendeződni. Az orosz-ukrán háború már évek óta folyik, bár Törökország közvetítőként próbál jelenleg tető alá hozni egy újabb gabonaszállítási egyezményt (egy sikeres megállapodás esetén mérséklődhetnek a gabonaárak). Ezzel párhuzamosan az iráni háború kapcsán sem látszik, hogy közeledne a felek álláspontja, ami magasan tarthatja a földgáz, az üzemanyagok, illetve egyes műtrágyák árát.
Végül nem segít a gabonapiaci helyzeten az idei év szélsőséges időjárása sem, hiszen a nyári szárazságnak köszönhetően nem csak az európai, hanem az USA terméshozama is relatíve gyengébben alakulhat. További problémákat okozhat potenciálisan a 2026-ra várt erősebb El Nino időjárási jelenség is, de itt a nettó hatások megítélése nehéz.
Befektetői szempontból a főbb gabonafélék esetében jellemzően elérhetőek fizikai kitettséget adó alapok az európai közönség számára is (pl. WisdomTree Corn, WisdomTree Wheat stb.). Emellett érdekesek lehetnek esetleg egyes műtrágyagyártó társaságok is, amelyek olcsóbb amerikai földgázt használnak a gyártás során (pl. Nutrien, CF Industries).
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!