Mi várhat jövőre Japánra?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
A Hormuzi-szorosra és Fed kamatdöntő ülésére figyelnek a piacok
Továbbra is a befektetők fókuszában van a közel-keleti konfliktus alakulása és a Hormuzi-szorossal kapcsolatos hírek. Szerdán zárul a Fed Nyíltpiaci Bizottságának júniusi ülése, ami az első lesz azok sorában, amit Kevin Warsh elnököl majd. Az Egyesült Államokból érkeznek továbbá májusi konjunktúraadatok. Az eurózónában az első negyedéves munkaerőköltség-indexet és az áprilisi ipari termelési adatot publikálják.
Mit hoztak az elmúlt napok a piacokon?
Ezen a héten sem unatkozhattunk a tőkepiacokon, több elemzésben foglalkoztunk olyan aktuális dolgokkal, mint a kipukkanó aranybuborék, a SpaceX IPO-ja, és ehhez kapcsolódva általánosságban a tőzsdei bevezetéseket követő árfolyam teljesítmény. De volt itt nagy esést hozó Oracle gyorsjelentés, és megvizsgáltuk mire számíthatunk a felvezető-iparágat tekintve és, hogy mi történik a dél-koreai tőzsdén.
Mozgalmas hónapokat tudhat maga mögött Japán és a helyi részvénypiac is erős évet zárhat majd: a Nikkei idén először tudta áttörni az ötvenezres szintet, miután a folytatódó vállalatirányítási reformok mellett az új miniszterelnököt és Sanae Takaichi növekedés-orientált politikai irányultságát is fokozott optimizmussal fogadták a piaci szereplők. Az értékeltséget tekintve azonban a japán részvénypiac időközben megdrágult és bár továbbra is szólnak érvek mellette, úgy véljük, hogy a jó híreket mostanra szinte teljesen beárazhatták már a piaci szereplők és a tér a további emelkedés előtt jelenleg inkább tűnik korlátozottnak. Ezért úgy döntöttünk, hogy levesszük Japánt a kedvelt régióink listájáról.
Fordulatos hónapokat tudhatott maga mögött Japán: a kormánypárt új vezetőjét egy új koalíció összekovácsolása után végül megválasztották miniszterelnöknek, majd a parlament felsőháza december közepén elfogadta a ~118 milliárd dolláros kiegészítő költségvetést, a Sanae Takaichi kormánya által korábban jóváhagyott átfogó gazdasági intézkedéscsomag finanszírozására (arról, hogy mi történt az elmúlt hónapok során Japánban, korábban itt és itt írtunk részletesen).
A harmadik negyedévben csökkent a japán GDP, majd a felülvizsgált adatok szerint (évesített) 2,3%-kal zsugorodott a gazdaság, a visszaesésben többek között a gyengébb export is szerepet játszott, az amerikai vámok bevezetése előtti előrehozott szállításokat követően. Bár a kommentárok egy része szerint mindez megerősítheti a kormányzat érveit a további fiskális élénkítés mellett, ugyanakkor a várakozások egy része arra számít, hogy a várhatóan csupán rövid ideig tartó visszaesés után nem torpan meg a gazdasági fellendülés.
A japán infláció a vártnak megfelelően 3%-ra kúszott fel októberben (év/év, a korábbi hónap 2,9%-os értékét követően), az élelmiszer- és energiaáraktól is megtisztított maginfláció pedig 3,1%-ra emelkedett, miután a pénzügyi év második felében a háztartási cikkek és a szabadidős szolgáltatások árai is emelkedtek, részben a magasabb munkaerőköltségek és a gyengébb jen nyomán. Az ezt követően beérkező tokiói inflációs adat alapján az infláció továbbra is ragadósnak tűnt: a novemberi headline infláció változatlanul 2,7%-os volt, míg az éves maginfláció 2,8%-os volt (ami nem jelentett változást a korábbi hónaphoz képest, de továbbra is a jegybank két százalékos célja felett járt), míg a konszenzus 2,7%-ra számított előzetesen. Az átfogó novemberi, japán inflációs adatot december 19-én, nem sokkal a japán jegybank kamatdöntése előtt teszik majd közzé.
A Bank of Japan decemberi ülésén valószínűleg újra emelhet a kamaton, 25 bázisponttal 0,75%-ra emelve azt. A piaci szereplők nagy eséllyel már teljesen beárazhatták a lépést, így a befektetők leginkább a jegybanki előretekintő iránymutatásra várnak. A jegybankelnök az üzeneteket tekintve jó eséllyel óvatos lehet majd és nem utal majd a későbbi kamatemelés időzítésére, azonban a neutrális kamatszintre vonatkozó megjegyzései kiemelt érdeklődésre tarthatnak majd számot.
Nincs könnyű helyzetben a japán miniszterelnök
A fiskális élénkítést pártoló miniszterelnök nincs könnyű helyzetben: bár a kommentárok szerint a nemrég bejelentett csomag részét képező üzemanyagadó csökkentés és az energiaszámla-támogatások valamelyest csökkenthetik majd az inflációt, azonban fennáll a kockázata, hogy a háztartásoknak az élénkítés nyomán esetlegesen magasabb jövedelme a kereslet erősödésével párhuzamosan az inflációt is emelheti majd. Emellett a piaci szereplők kiemelten figyelik azt is, hogy a miniszterelnök megpróbál-e nyomást gyakorolni a jegybankra, illetve más, burkoltabb formában befolyásolni a monetáris politikát; ennek megvalósulása az inflációs várakozások növekedésével politikailag igen kockázatos lehetne a kormányzat számára.
A kormányzat nyitottnak tűnik a devizapiaci intervenciókra, ha ezt a jen további gyengülése megkívánná, ugyanakkor a japán hosszú kötvényhozamok utóbbi időben látott emelkedése után a kommunikációban is tetten érhető volt az óvatosság, miután a pénzügyminiszter nemrég úgy fogalmazott, hogy a kormány óvatosan keresi az egyensúlyt a gazdaság támogatása és az infláció további fokozásának elkerülése között.
Érdemes megemlíteni még, hogy a miniszterelnök korábbi, Tajvannal kapcsolatos kommentárja diplomáciai feszültséget gerjesztett Japán és Kína között. Bár japán politikusok a színfalak mögött kísérletet tettek a helyzet enyhítésére, az előzetes iparági becslések szerint a japán GDP növekedése összességében ~0,1 százalékponttal csökkenhetne, ha fennmaradna a két ország közötti feszültség.
Levesszük Japánt a kedvelt régióink listájáról
Összességében idén igen jó évet zárhat majd a japán részvénypiac: a Nikkei idén először tudta áttörni az ötvenezres szintet, miután a folytatódó vállalatirányítási reformok mellett az új miniszterelnököt és Sanae Takaichi növekedés-orientált politikai irányultságát is fokozott optimizmussal fogadták a piaci szereplők.
Látva a fokozódó kockázatokat, az értékeltséget tekintve azonban a japán részvénypiac már nem olcsó, az MSCI Japan index 12-havi előretekintő 16,71-es P/E rátája több mint egy szórással az index hosszú távú átlaga felett jár, és ha a Covid-járvány körüli időszakot nem számítjuk, a historikus példák alapján gyakorlatilag alig van tér az értékeltség további emelkedése előtt. Így a helyi részvénypiacnak is egyre inkább kellene az eredménybővülésre támaszkodnia: az előretekintő EPS várakozások bár emelkednek és a Takaichi kormányzat által nyújtott fiskális támogatás mellett a gyengébb jen is támogató lehet. Mindemellett, ha decemberben valóban kamatemelés jön, kérdéses, hogy jövőre mennyit emelhet még a kamaton a Bank of Japan és a monetáris politika nyújtotta hátszél milyen gyorsan fordulhatna át ellenszélbe a részvénypiacot tekintve a későbbiekben.
A bizonytalanságok ellenére is érdemes lesz majd figyelemmel kísérni a japán tőzsdét 2026-ban is: bár jelentősebb kockázatokat nem látunk a helyi részvénypiaccal kapcsolatban és továbbra is szólnak érvek a japán részvények mellett, ugyanakkor úgy véljük, hogy a pozitívumok nagyobb részét jó eséllyel már teljesen beárazhatták a piaci szereplők. Így a következő évet tekintve lehet még valamekkora tér az emelkedés előtt, azonban jelenleg ez inkább tűnik limitáltnak, ezért levesszük Japánt a kedvelt régióink listájáról.
Nikkei technikai kép
Az emelkedő trend törése napirenden, a 48437-es kisebb természetes szint alá zárás short jelzést adhat és csökkenő trendbe fordíthatja a mozgást. Ebben az esetben minimálisan elvárható szint a 43750 környékére esik. Vétellel kivárni érdemes, nem alkalmas ez a minta a long oldali beszállásra.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!