Meddig emelkedhet még a japán tőzsde?
Kapcsolódó cikkek
Albemarle: kereskedési ötlet zárása
Az Albemarle szerdán piaczárás után teszi majd közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelynek alakulása akár jelentősen is befolyásolhatja a részvények árfolyamát a jelenlegi bizonytalanabb általános és lítiumpiaci környezetben. Ezt a kockázatot figyelembe véve érdemes lehet a rövid távú pozíciókat egyelőre lezárni, és a valamivel több mint 1 hónap alatt elért nagyjából 5-7%-os profitot realizálni kereskedési ötletünkön. Hosszabb távon azonban továbbra is optimisták vagyunk a lítiumpiaci kilátásokat illetően, illetve az Albemarle szerepel Kedvelt részvényeink listánkon is.
Életjeleket mutat a Mercedes
Ahogy a piacok kezdenek lefordulni, és ahogy a jelentős emelkedések után fokozatosan fogy az erő, úgy szűkülnek a lehetőségek is. A héten az Erste és a Mercedes részvényeit emeltük ki, amelyek hosszabb felhalmozási szakasz után törtek ki felfelé, technikai alapon vételi jelzést adva.
Az október elején felbomló japán kormánykoalíció miatt úgy tűnt, hogy akár veszélybe is kerülhet majd Sanae Takaichi későbbi miniszterelnöki pozíciója, azonban a Liberális Demokrata Párt nem sokkal később új koalíciós partnert talált, így végül Takaichi került ki győztesen a miniszterelnöki posztért vívott versenyből. Az új japán miniszterelnök szerint további intézkedésekre van szükség az infláció hatásának enyhítésére, az ennek érdekében tervezett gazdaságélénkítő csomag részét képezheti többek között a kis- és középvállalatok támogatása, valamint a gazdasági biztonság és a védelem megerősítése is a fókuszban lehet. A piaci szereplők összességében jól fogadták az élénkítést támogató miniszterelnököt, a japán tőzsde az utóbbi napok folyamán egymás után döntötte az újabb csúcsokat, ugyanakkor a japán részvénypiac értékeltsége továbbra is inkább feszített. Így bár többek között a közelgő élénkítés jelentette hátszél nyomán rövid távon lehet még valamekkora tér az emelkedés előtt, azonban ahogyan arra már korábban többször is felhívtuk a figyelmet, az árazási szintek a jelenlegiről magasabb szintekre kúszását várni továbbra is inkább túlságosan is optimista forgatókönyv.
Sanae Takaichi lett Japán miniszterelnöke
Október elején felbomlott a japán kormánykoalíció, miután a Komeito felbontotta a Liberális Demokrata Párttal (LDP) a több mint húsz éven át fennálló szövetségét. Sanae Takaichi miniszterelnökként való megválasztása körül fokozódott a bizonytalanság, és akkor lehetségesnek tűnt, hogy az ellenzéki pártok saját miniszterelnök-jelöltet állíthatnak majd ki Takaichivel szemben. Az LDP nehéz helyzetbe került, mivel a párt a korábbi választások után a parlament alsó- és felső házában is elveszítette a többségét, így úgy tűnt, hogy a törvények (illetve az esetleges reformok) parlamenti elfogadtatása még nehezebbé válhat.
A fordulatra azonban nem kellett sokáig várni, miután az LDP és a Japán Megújulás Pártja (Ishin) néhány nappal később koalíciós megállapodást írt alá. Ezzel gyakorlatilag el is dőlhetett, hogy ki lehet majd Japán következő miniszterelnöke, miután az LDP és az Ishin együttesen 231 mandátumot tudhatott magáénak a parlament alsóházában, így a kommentárok szerint az ellenzéki pártok közötti megosztottság miatt Takaichi miniszterelnökké való megválasztása szinte biztosra volt vehető.
A két párt több gazdasági, nemzetbiztonsági és energiaügyi politikai kezdeményezésben is megállapodott, emellett a kezdeményezések között szerepelt többek között a japán szociális jóléti rendszer reformja is, annak érdekében, hogy csökkentsék a munkaképes korúak terheit. A kommentárok egy része valószínűsítette, hogy az új koalíció egy növekedésorientáltabb fiskális politika felé való fordulatot jelenthet: szemben a korábbi (LDP-Komeito) koalíció által favorizált, széles körű pénzügyi támogatás helyett célzott beruházásokkal stratégiai területeken, például a mesterséges intelligencia területén. Míg a koalíció bejelentése után a várakozások egy része úgy számolt, hogy annak hatása a japán monetáris politikára nézve várhatóan korlátozott lehet majd.
Október 21-én Sanae Takaichit megválasztották japán új miniszterelnökének. Bár érdemes megemlíteni azt is, hogy az LDP és az Ishin együttesen sincsenek többségben sem a parlament alsó- sem a felsőházban (előbbihez további két mandátumra lenne szükség), így Takaichinek valamilyen formában ellenzéki képviselői támogatásra is szüksége lesz majd a stabil kormányzáshoz. Az Ishin vezetői kezdetben nem akartak bekerülni az újonnan alakult japán kabinetbe, míg Takaichi az új kormányzati kinevezésekkel igyekezett a pártját egységesíteni és saját vezető szerepét megerősíteni. Pártbeli riválisai így fontos tárcákat kaptak a kormányban, az LDP vezetői posztjáért vívott versenyben végül Takaichivel szemben alulmaradó Shinjiro Koizumi védelmi miniszter lett, míg a pártvezetésért szintén ringbe szálló Toshimitsu Motegi a külügyi tárcát kapta meg.
Jöhet az élénkítés
A várakozások szerint Takaichi megválasztása jobbra tolódást hozhat a bevándorlás és a védelem területén is. A választók egy része szerint a japán életszínvonal nem tart lépést a globális trendekkel: ezzel egybecseng, hogy az új miniszterelnök szerint egyértelmű, hogy további intézkedésekre van szükség az infláció hatásának enyhítésére és Takaichi hamarosan egy gazdasági csomag összeállítására utasítja majd a kormányt, amihez kiegészítő költségvetésre lesz majd szükség.
A miniszterelnök az intézkedéscsomag pontos méretét nem határozta meg (és arról sem árult el részleteket, hogy annak finanszírozásához szükség lehet-e további kötvénykibocsátásra). Az intézkedések kiterjedhetnek többek között az infláció hatásait enyhíteni hivatott regionális támogatásokra, valamint ösztönöznék a kis- és középvállalkozásokat a bérek emelésére és a tőkebefektetések növelésére is. A közelgő intézkedéscsomag két másik fontos pillére a gazdasági biztonság és a védelem megerősítése lehet majd, ami a stratégiai ágazatokba, többek között a mesterséges intelligenciába és a félvezetőkbe történő beruházások fejlesztése mellett a kritikus áruk ellátási láncainak fejlesztését is szorgalmazza.
Takaichi a választók inflációval kapcsolatos aggodalmait tükrözve a megnövekedett megélhetési költségeket jelölte meg legfontosabb gazdasági prioritásként. A kommentárok szerint azonban nagyszabású kiadási terv helyett célzott intézkedéseket részesíthet majd előnyben. Takaichi az „Abenomics” híve: a fiskális élénkítést és a monetáris lazítást is magában foglaló irányvonalat a néhai japán miniszterelnök, Shinzo Abe alkalmazta annak érdekében, hogy Japán kikerülhessen a deflációból. Takaichi az utóbbi időben mérsékelte a korábbi agresszív monetáris és fiskális ösztönző intézkedések támogatásával kapcsolatos álláspontját és inkább expanzív, de felelősségteljes fiskális politikát ígért.
Az új miniszterelnöknek úgy kellene támogatnia a japán gazdaságot, hogy mindeközben szem előtt tartja a japán államadóssággal kapcsolatos aggodalmakat is (ezen félelmek is hozzájárultak a japán hosszú kötvényhozamok utóbbi hónapok során látott emelkedéséhez). A várakozások szerint egy ’’Abenomics 2.0’’- jellegű intézkedéscsomagra valószínűleg nem kerül sor, a piaci szereplők egy része szerint az infláció és a gyengébb jen miatt emelkedő importköltségek nyomán valószínűsíthetően egyetlen kiadási csomag sem fog közvetlenül a kereslet élénkítésére irányulni. Emellett Takaichi számára az LDP politikusainak egy része, valamint a kis és hatékony kormányzást támogató koalíciós partner is mérséklően hathat a miniszterelnök élénkítési törekvéseire.
Újabb csúcsokra kapaszkodott a japán tőzsde
A Bank of Japan október 30-án a Takaichi miniszterelnökké való megválasztása után első kamatdöntő ülését zárja: a piaci szereplők mindössze tíz százaléka várt újabb kamatemelést, míg a múlt hónapban még a konszenzus több mint egyharmada várt újabb szigorítást. A többségi várakozások szerint a japán jegybank valószínűleg nem változtat majd a kamatszinten, azonban a piaci szereplők egy része arra számít, hogy a jegybank részéről valamilyen formában héjább-hangvételű üzenet érkezhet, a jen további gyengülésének megakadályozására. Emellett a japán jegybank a negyedéves gazdasági jelentését is közzéteszi majd, ami a 2028 elejéig tartó három pénzügyi évre vonatkozó előrejelzéseket tartalmazza. A befektetők egy része arra számít, hogy az idei pénzügyi év növekedési kilátásait enyhén felfelé módosíthatják majd. A piaci szereplők egy része szerint az emelkedő megélhetési költségek átpolitizáltsága miatt a kormánykoalíció pártjai valószínűleg nem állnak majd a fokozatos kamatemelések útjába, utalva arra a lehetőségre is, ha a jen további esetleges gyengülése az infláció emelkedését vonhatná maga után.
Míg a kormánykoalíció október eleji szétesése után a japán tőzsde lefordult, azonban a Nikkei az esést hamar ledolgozta, majd újabb emelkedés következett. Az új miniszterelnök megválasztása után minimális profitrealizálás jött, majd az index október 27-én a lélektani ötvenezres szintet is áttörte, és az emelkedés újabb csúcsokkal folytatódott. A fiskális élénkítéssel kapcsolatos várakozások, valamint, ha a japán jegybank a többségi várakozásoknak megfelelően valóban nem változtat majd október végi ülésén a kamaton, az rövid távon támogató lehet a japán részvénypiacra nézve. Eközben azonban a japán tőzsde egymás után dönti az új csúcsokat és az árazás továbbra is inkább feszített (az MSCI Japan index 17,07-es előretekintő P/E rátája az MSCI ACWI index 19,69-es értékéhez képest alacsonyabb, azonban a japán piac értékeltsége mintegy egy szórásnyira a hosszú távú átlaga felett jár); ahogyan arra már korábban is felhívtuk a figyelmet, az árazási szintek további emelkedését várni továbbra is talán túlságosan is optimista forgatókönyv jelenleg, és egy negatív korrekció lehetőségével továbbra is érdemes lehet számolni.
A Nikkei jelenleg ötvenegyezer pont felett jár, míg az index év végi, elemzői célárainak átlaga ennél jóval alacsonyabb, jelenleg 49 966 pont (bár érdemes megemlíteni, hogy a Bloomberg adatbázisa csupán hat elemzői várakozást tartalmaz), míg az év végi célár várakozások nagyobb része a 44150 és 50 250 pont közötti tartományban szóródik. Mindemellett a monetáris kondíciók esetében idővel további szigorítás várható, és a japán részvénypiacot tekintve a profitvárakozások fontossága az idő előrehaladtával még inkább előtérbe kerülhet. Ezzel együtt is érdemes lesz figyelni a vállalati reformok további alakulását, és hosszabb távra tekintve továbbra is kedvezően ítéljük meg a befektetési stratégiánkban is szereplő japán befektetési sztorit.
Nikkei technikai kép
Régóta emelkedő trendben mozog a japán index. Az utóbbi pár napban elvált az emelkedés üteme az eddigi trendtől és meredekséget váltott. Az ilyen hiperbolikus szituációk szoktak egy erős felszúrásban végződni. A trend csak a 46875-nél törne. Erősebb ellenállásra az 56250 környékén találkozhatunk.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!