Fokozódik a bizonytalanság a japán miniszterelnök választás körül
Kapcsolódó cikkek
Albemarle: kereskedési ötlet zárása
Az Albemarle szerdán piaczárás után teszi majd közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelynek alakulása akár jelentősen is befolyásolhatja a részvények árfolyamát a jelenlegi bizonytalanabb általános és lítiumpiaci környezetben. Ezt a kockázatot figyelembe véve érdemes lehet a rövid távú pozíciókat egyelőre lezárni, és a valamivel több mint 1 hónap alatt elért nagyjából 5-7%-os profitot realizálni kereskedési ötletünkön. Hosszabb távon azonban továbbra is optimisták vagyunk a lítiumpiaci kilátásokat illetően, illetve az Albemarle szerepel Kedvelt részvényeink listánkon is.
Életjeleket mutat a Mercedes
Ahogy a piacok kezdenek lefordulni, és ahogy a jelentős emelkedések után fokozatosan fogy az erő, úgy szűkülnek a lehetőségek is. A héten az Erste és a Mercedes részvényeit emeltük ki, amelyek hosszabb felhalmozási szakasz után törtek ki felfelé, technikai alapon vételi jelzést adva.
A japán Liberális Demokrata Párt Sanae Takaichit választotta vezetőjének október elején, és akkor úgy tűnt, hogy jó eséllyel ő lehet majd japán következő miniszterelnöke. A belpolitikai helyzet azonban nem sokkal később váratlan fordulatot vett, miután a kormányzó Liberális Demokrata Párt elvesztette koalíciós partnerét. A kormánykoalíció felbomlásával Takaichi számára sokkal rögösebb lehet az út a miniszterelnöki poszt felé, emellett egyáltalán nem kizárt, hogy az ellenzéki pártok egy közös jelöltet állítanak ki vele szemben miniszterelnöknek. Az ellenzéki pártok miniszterelnök jelöltje valószínűleg a Demokratikus Párt a Népért vezetője lehet majd. A japán parlament várhatóan hamarosan szavazhat az új miniszterelnökről, viszont egyáltalán nem kizárt, hogy végül egy második voksolási fordulóra is sor kerülhet. A fokozódó belpolitikai bizonytalanság pedig rövid távon a japán tőzsdére is rányomhatja majd a bélyegét.
Nőtt a bizonytalanság a japán miniszterelnökválasztás előtt
A japán Liberális Demokrata Párt (LDP) október elején Sanae Takaichit választotta vezetőjévé, akkor úgy tűnt, hogy a távozó Shigeru Ishiba helyére október közepén nagy valószínűséggel Takaichit szavazhatják meg a parlamentben miniszterelnöknek, mivel a kormánykoalíció rendelkezik a legtöbb a hellyel a japán parlamentben (bár a többségüket a korábbi választásokat követően már elvesztették).
A belpolitikai helyzet azonban nem várt fordulatot vett azután, hogy a kormányzópárt (LDP) elvesztette koalíciós partnerét, a Komeitót, miután a párt október 10-én a felmondta szövetségét az LDP-vel. Bár a két koalíciós párt között több kérdésben is voltak nézeteltérések korábban, ezeket eddig sikerült elsimítani. Azonban a kampányfinanszírozással kapcsolatos eltérő álláspontok hozhatták el a két párt közötti töréspontot, véget vetve ezzel a több mint húsz éven át fennálló szövetségnek.
A felbomló koalíció nyomán a kommentárok egy része elképzelhetőnek tartotta, hogy a japán ellenzéki pártok az október közepére tervezett parlamenti szavazáson egy másik miniszterelnök-jelölt mögött sorakozzanak fel. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy végül mégis Takaichi lesz majd a miniszterelnök, bár a koalíció szétesése meggyengítheti pozícióját.
Nehéz helyzetbe került az LDP
A koalíciót elhagyó Komeito nem támogatja Takaichi miniszterelnökként való megválasztását, bár a párt nyitottnak mutatkozott arra, hogy bizonyos politikai kérdésekben együttműködjön majd az LDP-vel. Korábban az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Párt a Népért (DPP) és a Japán Megújulás Párt (Ishin) is ajánlott fel támogatást az LDP-nek, így elméletileg ez megalapozhatna egy, a pártok közötti későbbi együttműködési lehetőségét. A hírek szerint az LDP máris tárgyalásokat kezdhet az Ishinnel. Összességében az LDP a koalíció felbomlásával nehéz helyzetbe került, miután a parlament alsó- és felső házában is elvesztette többségét, így még nehezebb lesz törvényeket elfogadtatni, illetve esetleges reformokat keresztülvinni.
Bár a kommentárok egy része ezzel együtt sem zárta ki, hogy Takaichi győztesként kerüljön ki a közelgő miniszterelnökről szóló szavazásból (az ellenzék széttagoltsága miatt), de ehhez más pártok támogatásra is szüksége lesz. Ha egyik jelölt sem lenne képes ötven százalék feletti támogatást szerezni, akkor a két legjobban szereplő jelölt között a második fordulóban dőlhet el a miniszterelnöki poszt sorsa.
A pártok helyezkedése miatt azonban Takaichi győzelmét egyáltalán nem lehet biztosra venni. Fennáll annak a lehetősége is, hogy az ellenzéki pártok megpróbálnak egy másik miniszterelnök-jelöltet állítani Takaichi ellen. A DPP vezetője, Yuichiro Tamaki neve felmerült, mint lehetséges jelölt: bár pártja kicsi, a fő ellenzéki párt, az Alkotmányos Demokrata Párt (CDP) már a kormánykoalíció felbomlása előtt is utalt arra, hogy fontolóra veheti Tamaki támogatását. Tamaki pedig korábban rámutatott pártjának és a Komeitónak több kérdésben elfoglalt közös álláspontjára.
Ki lehet a következő japán miniszterelnök?
Takaichi számára a koalíciós partner elvesztése után a miniszterelnökséghez szükséges szavazati többséghez (az LDP szavazatain túl) a DPP és az Ishin voksaira is szüksége lenne ahhoz, hogy már az első fordulóban győzhessen. További (lehetséges, de nem igazán valószínű) forgatókönyvként felmerült, hogy az LDP a miniszterelnök-választás elhalasztását és Shigeru Ishiba miniszterelnök határozatlan idejű hivatalban maradását kérné. Ezen lehetőség nyomán Ishiba egy későbbi miniszterelnökválasztásig megpróbálkozhatna törvények (vagy akár egy kiegészítő költségvetés) elfogadtatásával. Ha Ishiba miniszterelnöksége ideiglenesen nem is folytatódna, az LDP egy képviselője szerint Takaichi lemondása is szóba kerülhetne (ez szintén nem tűnt igazán esélyes forgatókönyvnek), a párt éléről, amelyet követően újabb pártelnök választás következhetne.
Az ellenzéki pártok sincsenek könnyű helyzetben, egy Takaichi ellenében kiállított jelöltnek a CDP, a DPP, az Ishin és a Komeito együttes szavazataira lenne szüksége ahhoz, hogy már az első fordulóban miniszterelnök lehessen. A koalíció felbomlása után a fő ellenzéki párt, a CDP két másik ellenzéki párttal (DPP, Ishin) találkozót kezdeményezett, hogy megvitassák egy egységes miniszterelnök-jelölt mögé való összefogás lehetőségét. Kérdéses ugyanakkor, hogy a pártok által követett eltérő politikai irányvonalakat sikerül-e összehangolni egy lehetséges megállapodáshoz.
Az ellenzéki oldalon Yuichiro Tamaki neve merült fel, mint lehetséges miniszterelnök-jelölt. Tamaki a Pénzügyminisztérium volt tisztviselője, aki többek között alacsonyabb forgalmi adót és lassabb kamatemeléseket szeretne; a politikus és pártjának népszerűsége az elmúlt évben nagyot nőtt, mivel jövedelmek növelésére fókuszáló stratégiája kedvező fogadtatásra talált a munkaképes korú szavazók egy részénél
A kommentárok szerint igen fontos lehet majd a miniszterelnöki szavazás esetleges második fordulója is, ekkor minden pártnak el kell döntenie, hogy Takaichit vagy a nem LDP-s jelöltet támogatja-e, bár lehetőségük van a tartózkodásra is, amit a Komeito korábban nem zárt ki. Az előzetes várakozások alapján a japán parlament október 20-án ült volna össze, hogy szavazást tartson a leköszönő miniszterelnök, Ishiba utódjáról, azonban továbbra is folyamatosan zajlanak az egyeztetések és a pontos időpontot egyelőre nem határozták meg.
Volatilisebb időszak jöhet a japán tőzsdén
A befektetési stratégiánkban is szereplő Japánnal kapcsolatos eseményeket folyamatosan nyomon követjük: a hosszú ideig tartó deflációból kilábaló Japánban a gazdaság immár növekszik és a bérek is emelkednek. Azonban az öt negyedéve bővülő japán GDP valószínűsíthetően visszaeshet a harmadik negyedévben a várakozások szerint, miután az amerikai vámok rányomhatták bélyegüket a japán exportra. A tartósan a jegybanki cél fölötti infláció nyomán a lakosság elégedetlen a növekvő megélhetési költségek miatt; az infláció hatásainak enyhítésére terítéken van az adócsökkentés, mint lehetőség. Azonban, ha Takaichi-t végül meg is választanák miniszterelnöknek, a gazdasági élénkítést célzó tervei könnyen elakadhatnának a megosztott parlamentben. A további kormányzati költekezéshez kiegészítő költségvetés szükséges, amit a parlamentnek jóvá kell hagynia.
Az ismét felerősödő politikai bizonytalanság a japán eszközökre is rányomja bélyegét, a kormánykoalíció felbomlásával kapcsolatos hírek után a Nikkei több, mint öt százalékot esett, miután az index az utóbbi hónapok emelkedése után a piaci szereplők egy része profitot realizálhatott. A japán tőzsde az esés nagyobb részét azóta képes volt ledolgozni. A jen dollárral szembeni gyengülése egyelőre nem folytatódott, a befektetők mindemellett a japán kötvényhozamok emelkedését is kiemelt figyelemmel követték. A hosszú hozamok emelkedése mögött részben azon aggodalmak is állhattak, hogy Takaichi miniszterelnökké választása után a fiskális fegyelem helyett a költekezést helyezhetné előtérbe; és az új miniszterelnök expanzívabb politikai irányultsága akár tovább fokozhatná a megélhetési költségek emelkedését, és a hozamok emelkedése a döntéshozókat is óvatosabbá teheti. Így bár hosszabb távon továbbra is van miért optimistának lenni Japánnal kapcsolatban, azonban a rövid távon további volatilitást hozhat a politikai bizonytalanság a japán tőzsdén, mindez pedig jó eséllyel a Bank of Japant is kivárásra késztetheti majd októberi ülésén.
Nikkei technikai kép
Az emelkedő trend még él, egyelőre fordulós jelzést még nem látni. Az ideális emelkedő trend törésekor fordulhat majd, de ehhez még alacsonyabb swing csúcs kialakulása kellene. Erős ellenállási szint lehet felfele az 50000 környéke, valószínű a megállás, korrekciós fázis eljövetele, ha tesztelné ezt a szintet. A trend törése a 45312-es kisebb természetes szintnél történhetne meg, ez alatt a long zárási jelzés jöhetne.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!