Megvan ki lehet Japán következő miniszterelnöke
Kapcsolódó cikkek
Albemarle: kereskedési ötlet zárása
Az Albemarle szerdán piaczárás után teszi majd közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelynek alakulása akár jelentősen is befolyásolhatja a részvények árfolyamát a jelenlegi bizonytalanabb általános és lítiumpiaci környezetben. Ezt a kockázatot figyelembe véve érdemes lehet a rövid távú pozíciókat egyelőre lezárni, és a valamivel több mint 1 hónap alatt elért nagyjából 5-7%-os profitot realizálni kereskedési ötletünkön. Hosszabb távon azonban továbbra is optimisták vagyunk a lítiumpiaci kilátásokat illetően, illetve az Albemarle szerepel Kedvelt részvényeink listánkon is.
Életjeleket mutat a Mercedes
Ahogy a piacok kezdenek lefordulni, és ahogy a jelentős emelkedések után fokozatosan fogy az erő, úgy szűkülnek a lehetőségek is. A héten az Erste és a Mercedes részvényeit emeltük ki, amelyek hosszabb felhalmozási szakasz után törtek ki felfelé, technikai alapon vételi jelzést adva.
A japán Liberális Demokrata Párt Sanae Takaichit választotta meg vezetőjének, aki nagy valószínűséggel japán következő miniszterelnöke lehet, amennyiben azt a parlament is jóváhagyja. A japán részvénypiac jól fogadta az eredményt, a Nikkei nagyot pattanva új csúcson zárt, míg a jen gyengült a dollárral szemben. Bár Takaichi megjegyzései nem utaltak az azonnali vagy nagyszabású fiskális élénkítésre, ugyanakkor kész lehet majd a növekedést ösztöntő intézkedésekre. Takaichi miniszterelnöksége a gazdasági biztonságra való összepontosítás nyomán több szektorra nézve is támogató lehet (védelem, technológia többek között), azonban a japán tőzsde eközben új csúcson jár és az értékeltség is inkább feszített. Így bár nem kizárt, hogy lehet még némi tér a japán piac emelkedése előtt, azonban (ahogyan erre már korábban is felhívtuk a figyelmet), az árazási szintek a jelenlegiről magasabb szintekre kapaszkodását várni talán túlságosan is optimista forgatókönyv.
Sanae Takaichi lehet az új japán miniszterelnök
Szeptember elején Shigeru Ishiba japán miniszterelnök bejelentette, hogy távozik a posztjáról, azt követően, hogy pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) tavaly októberben elvesztette többségét a parlament alsóházában, majd a júliusi választást követően a felsőházban is kisebbsége kerültek. Mindezek következtében Japánban alig több mint egy év alatt ismét új miniszterelnököt választanak.
Az LDP új vezetőjét október elején választották meg, a párt vezetője pedig valószínűsíthetően japán következő miniszterelnöke lesz majd. A közvélemény-kutatások alapján két jelölt tűnt esélyesnek: Sanae Takaichi győzelme esetén Japán első női miniszterelnöke lehet, míg Shinjiro Koizumi a második világháború óta az ország legfiatalabb vezetője lehetett volna. A leginkább esélyesnek tűnő jelöltekről, és a miniszterelnökké választásukat követő lehetséges tőkepiaci kimenetekről korábban itt írtunk részletesen.
Az LDP október negyedikén Sanae Takaichit választotta meg vezetőjének, ezután a parlamenti szavazás következik (általában néhány napon-, esetleg néhány héten belül). A jelöltnek a szavazatok többségét kell megszereznie ahhoz, hogy miniszterelnök lehessen, erre megvan az esély, mivel az LDP a legnagyobb párt a japán parlamentben (bár a korábbi választási vereségek nyomán a parlament alsó- és felsőházában sem rendelkeznek már többséggel). Bár a kommentárok szerint elméletben lehetséges az ellenzéki pártok összefogása annak érdekében, hogy ne egy LDP-s miniszterelnököt válasszanak meg, azonban a pártok széttagoltsága miatt ez nem tűnik valószínűnek. Az LDP új vezetőjének mandátuma három évre szól, azonban a későbbi választási szereplés függvényében ez akár rövidebb is lehet (ahogyan az a leköszönő miniszterelnök, Shigeru Ishiba esetében is történt).
Valószínűleg a japán külpolitika esetében Takaichi a folytonosságot helyezheti előtérbe, azonban a várakozások egy része szerint nem kizárt, hogy keményvonalas nézetei miatt Japán fontos partnerei közül több országgal is feszültségek alakulhatnak ki (többek között az USA-val vagy Kínával is). Megválasztása esetén az elkövetkező hetekben is számos kiemelt diplomáciai esemény teheti majd próbra: a malajziai Kelet-Ázsiai Csúcstalálkozó mellett a dél-koreai Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vezetői csúcstalálkozója – valamint Donald Trump elnök lehetséges Japánba történő látogatása is október végére várható majd. Mindez csökkentheti a kormány összeállítására és politikai programjának meghatározására rendelkezésre álló időt.
Számos kihívás vár az új miniszterelnökre
Az LDP új vezetőjére vár a feladat, hogy egyesítse a megosztott pártot, valamint irányítsa a törékeny kormánykoalíciót is, emellett a két százalékos jegybanki cél feletti infláció miatt a háztartások számára nyújtott valamilyen támogatásra is szükség lehet. Bár a japán gazdaság öt egymást követő negyedévben is bővülni tudott, a lakosságot továbbra is aggasztják a magasabb megélhetési költségek.
A kommentárok megjegyzik, hogy a stimulus-párti Takaichi visszafogta a fiskális és monetáris politikával kapcsolatos üzeneteit az utóbbi időben, miközben nyitottságot mutatott az ellenzéki pártokkal való együttműködésre a törvényhozás támogatásának biztosítása érdekében. Mivel az LDP a parlamenti többségét elvesztette, erre valószínűleg szüksége is lesz majd az új miniszterelnöknek. Takaichi győzelme a japán fiskális politikát expanzívabb irányba mozdíthatja el, míg a japán jegybanki szigorítási üteme kissé lassabb lehet majd.
Az LDP vezetőválasztását követően Takaichi az emelkedő árak által sújtott háztartások és kisvállalkozások támogatásáról beszélt, valamint a kormány és a jegybank közötti koordináció hangsúlyozása mellett valóban úgy tűnt, hogy a lassabb jegybanki szigorítás felé tolná a Bank of Japant. Szerinte az infláció továbbra is elsősorban a költségek emelkedéséből fakad, ezért a politikai támogatásnak addig fenn kell maradnia, amíg a fogyasztói árak emelkedését nem követi a bérek vagy a kereslet növekedése.
Az új miniszterelnök fenntartaná a lazább monetáris politikát, mindemellett a jegybank egy újabb lépést tenne a neutrális kamatszint elérése felé, így a piaci szereplők szerint az októberi kamatdöntésen a következő kamatemelés kérdése még egyáltalán nem tűnik kőbe vésettnek. A kommentárok egy része úgy vélte, hogy az esetleges újabb jegybanki szigorítás mellett a kormányzat részéről érkező fiskális támogatás működőképes kompromisszum lehet.
Új csúcson a japán tőzsde
A piaci szereplők szerint Takaichi miniszterelnökké való megválasztása a gazdaságélénkítést támogató tervei nyomán a részvénypiaci hangulatra nézve pozitív, míg a hosszabb lejáratú államkötvényhozamok hozamára rányomhatja bélyegét a fiskális élénkítés lehetősége, mindemellett a lazább monetáris politika irányába mutató kommentárok a jent gyengíthetik.
A kezdeti piaci reakciók tekintetében is ez volt tetten érhető: a jen a 150-es szint fölé gyengült a dollárral szemben október 6-án, míg a japán tőzsde nagyot pattant, a Nikkei több mint 5 százalékos emelkedést követően új csúcson zárt, amit a gyengébb jen és a gazdaságélénkítő intézkedésekkel kapcsolatos várakozások egyaránt támogathattak.
Ha Takaichit valóban megválasztják miniszterelnöknek, egyik első lépése az üzemanyagokat terhelő, ideiglenes adó eltörlése lehet, ami egyrészt könnyebbséget jelenthetne a japán háztartások számára, másrészt az előzetes iparági becslések szerint a lépés az infláció csökkentése mellett akár 0,3%-kal is emelhetné a japán GDP-t.
Bár az LDP vezetői posztjáért versenybe szálló valamennyi jelölt esetében számítani lehetett arra, hogy az infláció hatásait ellensúlyozandó valamilyen, a lakosságot támogató intézkedéscsomagot próbálnak bevezetni. Takaichi korábbi ígéretei szerint a készpénzkifizetések mellett adóvisszatérítésekkel is segítené a háztartásokat, valamint utalt arra is, hogy az év vége előtt megemelné az adómentes jövedelem határát is.
Ahogyan arra már korábban is felhívtuk a figyelmet, a japán piac értékeltsége lokális csúcsa közelében jár, és ha a Bank of Japan kamatemelése időben valamelyest ki is tolódna, a fokozatos jegybanki szigorítás miatt a részvénypiacok számára a hátszél idővel csökkenhet majd. Az MSCI Japan 12-havi előretekintő P/E rátája 16,01, ezzel az index egy szórásnyira van a hosszú távú átlaga felett, bár az MSCI US (23,03) és az MSCI ACWI indexekkel (19,49) összevetve a japán piac értékeltsége alacsonyabb.
Kérdéses, hogy a fiskális élénkítés előtt mennyi mozgástér áll majd a rendelkezésre a leendő miniszterelnök előtt, Takaichi pedig megválasztása előtt igyekezett visszafogott hangot megütni a reflációs politikai véleményével kapcsolatban. A kommentárok egy része megjegyezte, hogy Takaichi megjegyzései nem utalnak azonnali vagy nagyszabású fiskális expanzióra, ugyanakkor politikai orientációja nyomán szükség esetén hajlandó lehet majd aktívan alkalmazni a fiskális eszközöket a növekedés támogatására. A ragadós infláció mellett a miniszterelnök expanzívabb politikai irányultsága könnyen fokozhatná a megélhetési költségek további emelkedését, míg a hozamok emelkedése a döntéshozókat is óvatosabbá teheti.
Takaichi miniszterelnöksége a gazdasági biztonságra való összepontosítás nyomán több szektorra nézve is támogató lehet (védelem, technológia többek között), azonban a japán tőzsde új csúcson jár és az értékeltség is inkább feszített, így ahogyan arra korábban is felhívtuk a figyelmet, az árazási szintek további emelkedését várni jelenleg talán túlságosan is optimista forgatókönyv (bár egy esetleges fiskális élénkítés némi hátszelet jelenthet). Ezzel együtt is érdemes számolni egy korrekció lehetőségével az utóbbi hónapok masszív emelkedése után. A monetáris kondíciók idővel tovább szigorodhatnak, a helyi részvénypiac számára a profitnövekedés fontossága még inkább előtérbe kerülhet majd. A későbbiekben fontos, hogy a vállalati reformok ne akadjanak el, és összességében a hosszú távú strukturális befektetési sztori továbbra is kedvező a befektetési stratégiánkban is szereplő Japán esetében.
Nikkei technikai kép
A japán tőzsdeindex idén áprilisban váltott emelkedő trendre, azóta egy ideális, zöld színnel jelölt trendvonal mentén halad. A görbét folyamatosan magasabb swing mélypontok jellemzik, ami eddig megerősítette az emelkedő trendet. Jelenleg a 43 750-es szintnél húzódik az a technikai támasz, amelynek sérülése esetén megtörhetne az emelkedő trend. Egyelőre azonban ez a szint nincs veszélyben, az árfolyam továbbra is felfelé nyitott, és fordulós mintázat sem alakult ki. Az elmúlt két évben kirajzolódott trenderősítő alakzat alapján a következő célszint 50 000 környékére tehető. E szint felett azonban a további long pozíciók keresése korrekció nélkül már nem kínál megfelelő hozam/kockázat arányt, így a jelenlegi helyzetben inkább a kivárás lehet indokolt.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!