Hamarosan új miniszterelnöke lesz Japánnak
Kapcsolódó cikkek
Albemarle: kereskedési ötlet zárása
Az Albemarle szerdán piaczárás után teszi majd közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelynek alakulása akár jelentősen is befolyásolhatja a részvények árfolyamát a jelenlegi bizonytalanabb általános és lítiumpiaci környezetben. Ezt a kockázatot figyelembe véve érdemes lehet a rövid távú pozíciókat egyelőre lezárni, és a valamivel több mint 1 hónap alatt elért nagyjából 5-7%-os profitot realizálni kereskedési ötletünkön. Hosszabb távon azonban továbbra is optimisták vagyunk a lítiumpiaci kilátásokat illetően, illetve az Albemarle szerepel Kedvelt részvényeink listánkon is.
Életjeleket mutat a Mercedes
Ahogy a piacok kezdenek lefordulni, és ahogy a jelentős emelkedések után fokozatosan fogy az erő, úgy szűkülnek a lehetőségek is. A héten az Erste és a Mercedes részvényeit emeltük ki, amelyek hosszabb felhalmozási szakasz után törtek ki felfelé, technikai alapon vételi jelzést adva.
Shigeru Ishiba miniszterelnök szeptember elején jelentette be lemondását, október elején pedig pártja, a Liberális Demokrata Párt új vezetőt választ majd. Bár a leköszönő miniszterelnöknek sikerült a kereskedelmi megállapodást tető alá hoznia az Egyesült Államokkal, amit az USA elnöke azóta véglegesített is, azonban az utóbbi két választási vereség nyomán elfogyhatott körülötte a levegő. A győztes nagy eséllyel japán következő miniszterelnöke lehet majd: az induló jelöltek közül ketten tűnnek igazán esélyesnek a posztra. A japán részvénypiac számára talán Sanae Takaichi győzelme lenne pozitívabb fejlemény, rá a piaci szereplők az agresszív fiskális és monetáris ösztönző intézkedések támogatójaként tekintenek. A japán tőzsde az USÁ-val kötött kereskedelmi megállapodás júliusi bejelentése után felpattant, és a Nikkei az utóbbi hetekben többször is új csúcsra tudott kapaszkodni. A japán piac értékeltsége lokális csúcsra emelkedett, emellett a tervezett, további fokozatos jegybanki szigorítás nyomán a részvénypiaci hátszél is csökkenhet idővel, az árazási szintek további emelkedését várni jelenleg talán túlzottan optimista forgatókönyv. A befektetési stratégiánkban is szereplő Japán esetében a hosszú távú strukturális befektetési tényezők azonban továbbra is kedvezőnek tűnnek.
Új miniszterelnöke lesz Japánnak
Hamarosan új miniszterelnöke lesz Japánnak: Shigeru Ishiba szeptember elején jelentette be, hogy lemond a miniszterelnöki posztról, miután pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) tavaly októberben elvesztette többségét a parlament alsóházában, majd a júliusi választást követően a felsőházban is kisebbsége kerültek. Bár a júliusi választás után sikerült tető alá hozni a kereskedelmi megállapodást Japán és az Egyesült Államok között, és akkor még Ishiba is a posztján kívánt maradni, azonban szeptember elején végül távoznia kellett, amit hivatalosan azzal indokolt, hogy vállalnia kell a felelősséget a sorozatos választási vereségekért.
Szeptember 22-én hivatalosan is elindult a kormányzó Liberális Demokrata Párt következő vezetőjének kiválasztása: az induló jelöltek közül október negyedikén választják ki a párt új vezetőjét, akit a kommentárok szerint nagy valószínűséggel a következő japán miniszterelnöknek is megválaszthatnak majd, mivel az LDP a legnagyobb párt a japán parlament alsóházában.
A győztesnek aligha lesz könnyű dolga, miután többek között olyan kihívások között kell majd az országot navigálnia, mint a tartósan a jegybanki cél felett járó maginfláció, a komplex regionális biztonságpolitikai szituáció, valamint az USA-Japán közötti kétoldalú kapcsolatok menedzselése. A legutóbbi helyi közvélemény-kutatások alapján a pártvezetésre ketten lehetnek a leginkább esélyesek: Shinjiro Koizumi mezőgazdasági miniszter és Sanae Takaichi volt gazdasági biztonsági miniszter.
Az inspirációnak Margaret Thatcher volt brit miniszterelnököt tekintő Sanae Takaichi megválasztása esetén Japán első női miniszterelnöke lehetne. Sokan a néhai Shinzo Abe miniszterelnök ideológiai örökösének tekintik. A gazdaságpolitikai irányultságát tekintve az egy évvel korábbi megmérettetéshez képest (akkor alulmaradt Ishibával szemben) óvatosabb álláspontot képvisel, a kommentárok szerint azért, hogy szélesebb körű politikai támogatottságot szerezzen. A pártvezetésért ringbe szállva tavaly a monetáris lazítás folytatását és lazább fiskális politikát támogatott volna, ami a piaci szereplők egy részében aggodalmat kelthetett. A gazdasági célkitűzései között szerepel, hogy adókedvezményekkel és készpénz-kifizetésekkel támogatná a háztartásokat, valamint emelné az adómentes jövedelmi küszöböt és eltörölné az üzemanyagadót. A pénzügyminisztérium által gazdasági növekedést serkentő tervet dolgoztatna ki, míg az élelmiszerek adójának csökkentése szerinte nem hozna azonnali árcsökkenést. Takaichi a növekedés ösztönzését célzó gazdasági stimulus intézkedések híve, a befektetők pedig élénken figyelik, hogyan vélekedik a monetáris politikával kapcsolatban, miután tavaly egy vita keretében arról beszélt, hogy „ostobaság” lenne a japán jegybank részéről a kamatok emelése. Összességében a piaci szereplők az agresszív fiskális és monetáris ösztönző intézkedések támogatójaként tekintenek rá, így az esélyes jelöltek közül talán Sanae Takaichi győzelme lenne pozitívabb hatással a japán részvénypiacra.
A korábbi japán miniszterelnök, Junichiro Koizumi fia, Shinjiro Koizumi az LDP rizsárak csökkentésére irányuló politikájának arca volt, megválasztása generációváltást jelenthetne az LDP élén. Gazdasági célkitűzései keretében 2030-ig egymillió jennel szeretné növelni az átlagbéreket. Az infláció nyomán emelkedő adóbevételeket a növekedés ösztönzésére használná, a fiskális fegyelem szem előtt tartásával, emellett a kormány a jegybankkal közös irányt követne az árstabilitás elérésére. Az infláció hatásait új gazdasági intézkedésekkel kezelné, valamint a jövedelemadó átalakítása mellett az üzemanyag adóját csökkentené. A rizstermelők számára a termelés növelését elősegítő intézkedéseket léptetne életbe. Takaichivel ellentétben Koizumi esetleges miniszterelnökké való megválasztásának részvénypiacra gyakorolt hatását összességében nehezebb megbecsülni (bár a növekedést ő is élénkítené, ami mindenképpen pozitívum).
Érdemes szót ejteni röviden a többi induló jelöltről is: Toshimitsu Motegi, aki korábbi külügyminiszterként, kereskedelmi miniszterként széles körű tapasztalattal rendelkezik, és Donald Trump első elnöki ciklusa alatt szerzett korábbi tapasztalatait az USA-Japán közötti kapcsolatok eredményes kezelésében kamatoztathatná, bár főbb riválisaihoz képest kevésbé népszerű. A jegybank által követett monetáris politika normalizálásának híve, valamint többlet-támogatást nyújtana az inflációval küzdő háztartásoknak. Yoshimasa Hayashi a kabinetfőtitkár, a kormány titkárságát vezető miniszter, a leköszönő miniszerelnök egyik legközelebbi munkatársa. Az LDP esetében a folytonosságot képviselné, és a kommentárok egy része szerint győzelme megnyugtathatná a piaci szereplők egy részét, azonban jelentős változásokat valószínűleg nem hozna megválasztása. Támogatná az alacsony jövedelmű háztartásokat többek között, megerősítené az USA-val való szövetséget, és fejlesztené Japán védelmi képességeit. A fiatal és konzervatív Takayuki Kobayashi ígérete szerint több támogatást nyújtana többek között a középosztálynak. Főbb politikai ígéretei az ideiglenes adócsökkentéstől a honvédelem megerősítéséig terjednek.
Meglepetést okozott a japán jegybank
Az USA és Japán között júliusban megszületett a kereskedelmi megállapodás: az ezzel összefüggő bizonytalanság mérséklődésével párhuzamosan a japán tőzsde felpattant és a Nikkei később újabb és újabb csúcsokra emelkedett. Jó hírt jelentett, hogy az amerikai elnök szeptember elején aláírta a két ország kereskedelmi megállapodásának végrehajtására vonatkozó elnöki rendeletet, ennek értelmében a legtöbb japán árura (beleértve az autókat is) 15%-os importvám vonatkozik majd. Bár ez mellékszálnak tűnhet csupán, azonban érdemes megemlíteni azt is, hogy júliusban bár Dél-Korea is megállapodott az Egyesült Államokkal, azonban egyelőre nem sikerült minden kérdésben megegyezniük, így a végleges kereskedelmi megállapodás hiányában a dél-koreai autógyártókat japán versenytársaikhoz képest továbbra is magasabb vám sújtja.
A kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos kétségek mérséklődése mellett a miniszterelnök lemondását követő, rövid távú politikai bizonytalanság továbbra is jelen van és részben ez utóbbi is szerepet játszhatott abban, hogy a Bank of Japan szeptemberben sem változtatott a kamaton. A japán jegybank szeptemberben a várakozásoknak megfelelően, 0,5%-on tartotta az irányadó rátáját, a döntés azonban nem volt egységes, két jegybankár is (a hétből) 25 bázispontos kamatemelésre szavazott. Mindemellett a Bank of Japan sokak számára meglepetést okozva bejelentette, hogy értékesíti a 75 ezer milliárd jen (~507 milliárd dollár) értékű ETF-állományát. Az előzetes tervek szerint a jegybank évente (piaci értéken) ~620 milliárd jen értékben csökkentene az ETF-ek állományán, a jegybankelnök szerint ezen eszközök értékesítése több mint száz évig fog tartani, az esetleges zavarok minimalizálása érdekében.
A jegybankelnök ekkor fokozatos szigorításról beszélt, amennyiben a növekedés és az infláció a várt pályán marad. Az éves headline infláció augusztusban 2,7% lett (a júliusi, 3,1% után), azonban az élelmiszer- és energiaáraktól tisztított maginflációs mutató továbbra is 3% felett jár, jóval a jegybanki 2%-os szint felett. A várakozások szerint a következő (25 bázispontos) kamatemelésre októberben kerülhet majd sor. A japán jegybankárok közül többen is szigorítottak volna már, a jegybanki kommunikációból pedig összességében az volt kiolvasható, hogy a következő kamatemelés egy lépéssel közelebb kerülhetett. Bár a kommentárok egy része ezzel együtt megjegyezte, hogy amennyiben Sanae Takaichi lenne a következő miniszterelnök, a következő kamatemelés a jövő évre tolódhatna.
A jegybank várhatóan a következő évben kezdi meg az ETF-ek értékesítését, ennek a tervezett időbeni lefutását a kommentárok egy része pozitívan értékelte. Bár a Nikkei a kamatdöntést követően eséssel zárt, ezt mostanra sikeresen le is dolgozta. A Nikkei idén eddig ~14%-kal került feljebb, Japánnak az USA-hoz képest alacsonyabb értékeltsége nyomán a befektetők radarján továbbra is ott szerepel a japán részvénypiac, mindemellett a vállalati reformok nyomán a japán cégek növekvő részvény visszavásárlásai, valamint a javuló vállalatirányítás is az emelkedésre támogatólag hathatott. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos optimizmus is közrejátszhatott az emelkedésben, a Softbank idei, eddigi ~95,8%-os emelkedésével a Nikkei negyedik legjobban teljesítő komponense idén (az árfolyam június óta több mint a kétszeresére emelkedett), a társaság Vision Fundja közvetlen kitettséget biztosít olyan AI-kapcsolt vállalatokhoz, mint az Nvidia.
Nikkei technikai kép
Május óta emelkedő trend jellemzi a Japán indexet. Még mindig egészséges emelkedő trend jellemzi, habár jelentős emelkedésen van túl. Long zárási jelzés hamarosan jöhet, közelít az elvárt fontos ellenállási zónához (46875-50000). Az emelkedő trend a 43750-es szintnél változna meg a napokban. Még nem alakult ki fordulós minta, még valószínűleg nem láttuk a tetejét az indexnek, de a további hozamlehetőségek egy korrekció előtt már szerényebbnek tűnnek.
Sokat emelkedett az utóbbi időben a japán tőzsde
Japánt szoros figyelemmel kísértük az elmúlt hónapok folyamán: az utóbbi hetek emelkedését és sorozatos csúcsdöntéseit követően a japán részvénypiac a túlvettség határán egyensúlyozik: az MSCI Japan index 12-havi előretekintő P/E rátája 16,63, amivel egy szórásnyira van a hosszú távú átlaga felett, ugyanakkor az MSCI US (23,1) és az MSCI ACWI indexekkel (19,44) összehasonlítva az a japán piac értékeltsége alacsonyabb. A továbbiakban pozitív katalizátort jelenthetne a fiskális élénkítéssel kapcsolatos várakozások erősödése, valamint a vállalatirányítási reformok terén elért további előrelépéssel a japán tőzsdére történő, további külföldi tőkebeáramlás is. A lehetséges kockázatok között meg lehet említeni, hogy az esetlegesen elhúzódó belpolitikai instabilitás elbizonytalaníthatná a befektetők egy részét, valamint a Fed általi, egy esetlegesen jelentősebb monetáris lazítása miatti jen erősödés is ellenszelet jelenthetne.
A japán piaci értékeltség lokális csúcsra emelkedett, emellett a fokozatos jegybanki szigorítás nyomán a részvénypiaci hátszél is csökkenhet idővel, így minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve az árazási szintek további emelkedését várni jelenleg túlzottan optimista forgatókönyv, mindez inkább fékezőleg hathat a részvénypiacra. A monetáris kondíciók szigorodásával párhuzamosan a japán részvénypiacnak fokozottabban kell a későbbiek folyamán a profitnövekedésre támaszkodnia, ugyanakkor fontos kérdés, hogy mekkora tér áll rendelkezésre a fiskális élénkítés előtt (ez támogatólag hathat) azonban úgy tűnik, hogy erre meglehet a nyitottság az esélyes miniszterelnök jelöltek részéről. Amennyiben a vállalati reformok folytatódnak, és mivel a hosszú távú, strukturális tényezők a japán piaccal kapcsolatban továbbra is összességében inkább tűnnek kedvezőnek. Bár az utóbbi hetek emelkedése után érdemes számolni a korrekció lehetőségével is a japán részvénypiac esetében, távolabbra tekintve azonban továbbra is van miért optimistának lenni a befektetési stratégiánkban is szereplő Japánnal kapcsolatban.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!