Kitört a háború, mit tegyünk a befektetéseinkkel?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Feltámadnának az európai szoftvercégek
Az európai részvénypiacok jelenleg felülteljesítik amerikai társaikat, és az elmúlt napok emelkedésének köszönhetően a szűréseink is számos érdekes papírt azonosítottak. Ezek közül olyan részvényeket emeltünk ki, amelyeknél a közelmúltban strukturális fordulóra utaló jelek jelentek meg, miközben a vételi oldal erősödése is támogatja a pozitív technikai képet. Az egyik ilyen vállalat a német Nemetschek, amely az építőipari, építészeti tervezőszoftverek egyik vezető szereplője. A másik a holland Wolters Kluwer, amely professzionális információs, szoftveres és szakmai adatbázis-megoldásokat kínál. Mindkét részvény esetében megkezdődhetett a long belépési lehetőségek keresése.
Az AI lehet a digitális platformok új profitmotorja
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia a technológiai szektor egyik legfontosabb témájává vált. Miközben a figyelem jelentős része a modellfejlesztőkre és az infrastruktúrát biztosító vállalatokra irányul, a technológia hosszú távú nyertesei az alkalmazási oldalon is megjelenhetnek. Az interaktív média szegmens különösen érdekes ebből a szempontból, mivel a területen működő vállalatok üzleti modelljei jelentős mértékben épülnek a felhasználói figyelem monetizációjára és a digitális tartalmak előállítására. Iparági elemzéssorozatunk második részében a keresőket és közösségi média platformokat érintő aktuális trendeket és potenciális katalizátorokat tekintjük át.
Mint minden háborúra, úgy a hétvégén kitört iránira is igaz, hogy a helyzet gyorsan tud irányt váltani, kevésen múlhat, hogy a jobb, vagy a rosszabb forgatókönyvek felé billenünk, ráadásul ami kezdetben jól kimunkált haditervként indul, az időközben egy kontrollálhatatlan spirálként csúszhat ki a felek kezei közül. A gazdasági racionalitást felülírja a politikai/katonai, ami miatt igen nehéz pontos tőkepiaci előrejelzéseket tenni. Részben ezért ilyen esetekben a tőkepiacon kockázatkerülés indul, a negatív kimenetelt elkezdik árazni az egyes eszközök, ahogy azt a mostani helyzetben is láthatjuk: részvénypiacok 1-2%-os esések, olajár 6%-os, arany 1%-os emelkedés. Befektetőként egy aranyszabályt érdemes még az egyébként nagyon ijesztő hírek közepette is megfogadni: nem érdemes kapkodni. A geopolitikai konfliktusok ugyanis bár rövid távon nagy piaci hullámzáshoz vezetnek, jellemzően hosszabb (már akár féléves) időtávon is az egyes eszközökre gyakorolt hatásuk csaknem teljesen elmúlik, a befektetési portfóliókban keletkező esetleges veszteségek pedig begyógyulnak. A mostani helyzet is hasonló kifutással járhat.
Voltak már előjelei, mégis nagyot üthet
Az iráni háborúnak voltak előjelei, hiszen jelentős amerikai csapatösszevonások zajlottak a térségben az elmúlt hetekben, amit legutóbbi anyagunkban mi is egy potenciális kockázatként tartottunk számon. Ez egyrészt Irán, szélesebb értelemben véve a háború miatt destabilizálódó közel-keleti régió egészének jelentős nyersanyagpiaci súlyából adódik. Irán partjainál húzódik a meglehetősen szűk Hormuzi-szoros, ahol a globális olaj és LNG forgalom ötöde halad át, vagyis bármilyen fennakadás éri az itteni hajóforgalmat, az a nyersanyagárak emelkedését katalizálja. Ez az elsődleges csatorna, amin keresztül a kockázatos eszközök piaca is sérülékennyé válhat, hiszen a tartósan emelkedő nyersanyagárak rontják a gazdasági növekedési képet.
Piaci szempontból tehát a legfontosabb kérdés az lesz, hogy az olajár mennyit emelkedik még és milyen tartósan marad a magas szinteken (minél feljebb megy, és minél tovább marad ott, az annál rosszabb kimenetelnek számít a kockázatos eszközökre nézve). A legnagyobb félelem és ilyen módon a leginkább negatív piaci hatás a Hormuzi-szoros esetleges lezárásához és/vagy a közel-keleti olajinfrastruktúra megrongálásához kapcsolódik. Nagyon szórnak a várakozások, de a félelem és kockázatkerülés miatt akár a 80-100 dolláros olajár szintek is szóba jöhetnének ilyen esetben. Irán már eddig is bombázta számos környező, eddig velük szemben semleges olajország területét, és a Saudi Aramco egyik jelentős finomítóját is rakéta találat érte, vagyis nem zárható ki, hogy ilyen irányba tovább eszkalálódjon a helyzet, ha Irán sarokba szorítva érzi magát. Az olajár 100 dollár fölé száguldása azonban még ebben az esetben is kisebb valószínűségű esemény lenne, hiszen ebben az esetben az országok vélhetően a stratégiai olajkészleteik felszabadításával reagálnának, amivel hetekig ellensúlyozhatnák a kieső mennyiségek negatív hatását.
Alapesetben azonban Irán nem akarhatja teljesen elzárni a szorost, elvágni saját magát a bevételektől, ráadásul a helyi olaj legnagyobb felhasználójának, Kínának is az az érdeke, hogy a felé irányuló szállítások zavartalanok maradjanak. Még ebben az esetben is számolni kell viszont egy jelentős geopolitikai prémiummal az olajár esetén, és a 80 dollár körüli árszintekkel. Ennek oka, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom már most érdemben visszaesett (érkeztek hírek hajókat ért támadásokról is, ami elrettenti az utak használatát), a biztosítótársaságok nem vállalják a károkat, a nagy hajózási cégek (pl.: Maersk) más útvonalakra irányítják a hajóikat, ami viszont lassabb és költségesebb szállítást tesz csak lehetővé. Vagyis még ha nincs is lezárva a szoros teljes egészében, már így is „szűkült” a fizikai olajpiac.
Vajon gyorsan megoldásra jutunk?
Azt nehéz megbecsülni, hogy ez a helyzet időben meddig húzódhat. Azzal, hogy Irán számos környező közel-keleti országot is elkezdett támadni, az nyomást helyez az amerikai oldalra is a háború minél előbb történő lezárására, ráadásul Donald Trumpnak egy hosszabban elnyúló háborús helyzet az időközi választások előtt szintén nem érdeke. A Perzsa-öböl országai nem engedhetik meg, hogy az olaj áthaladásával, másrészt a helyi kereskedelmi és turisztikai központok működésének bénításával kapcsolatos bizonytalanság sokáig fennmaradjon, hiszen az komoly jövőbeli üzleti károk forrása lehet, ami miatt egyes vélemények szerint megpróbálnak majd nyomást gyakorolni a háború gyors lezárása érdekében. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezt a helyzetet le is lehetne gyorsan zárni, hiszen a környező országok támadásával, bevonódásával a katonai helyzet egyre inkább kezdhet olyan spirálba menni, amit már az amerikai fél sem tud majd az eredeti elképzelések szerinti úton kordában tartani. A gyors lezáráshoz szükség volna, hogy belülről is mutatkozzon olyan változás az iráni politikában, ami nagyobb hajlandóságot mutat az amerikaiakkal való tárgyalásokra, ellenkező esetben ugyanis a rezsimváltáshoz szárazföldi beavatkozásra is szükség lehet (légitámadásokkal nem lehet rezsimet váltani). Ez persze az amerikai fél számára kevésbé tűnik vállalhatónak.
Összességében alapforgatókönyv szerint a következő pár hétben a 70-80 dolláros olajárszintekre (WTI) látunk nagyobb esélyt, amiből felfele vagy lefele a helyzet eszkalálódása vagy deeszkalálódása mozdíthatná ki az olajárat. Összegezve a látottakat azt várjuk, hogy ebben a tartományban (vagy esetleg feljebb) legfeljebb pár hétig járhatna az olajár, ahonnan az árfolyam lassú visszarendeződése indulhatna. Ami némiképp zavaró, hogy a piaci mozgások alapján – a részvénypiac és a ciklikus nyersanyagok is csak minimálisan estek, az arany elkezdett lefele jönni a napi csúcsról - mintha a befektetők nagyobb része is erre - a helyzet gyors nyugvópontra jutására - számítana (ami önmagától nem kell, hogy hibás legyen, de mindenképp figyelendő).
És hogyan hat mindez eszközökre, régiókra, szektorokra?
Eszközosztályok: A geopolitikai események jellemzően rövid távon okoznak korrekciós hullámot az eszközpiacokon, hosszú távon is érezhető hatásaik nincsenek. Ez a mostani esetben is így lehet, hiszen elsősorban a nyersanyagárak emelkedésén keresztül van hatással a helyzet a nagyobb eszközkategóriákra, az olaj és gázár azonban a kezdeti nagy megugrást követően várhatóan normalizálódni kezd, ráadásul látunk arra esélyt, hogy erre akár heteken belül is sor kerüljön (bár a helyzet folyamatosan változik, ami miatt ezt érdemes fenntartásokkal kezelni). Ha így lesz, akkor a növekedési kilátások sem sérülnek, vagyis a hosszabb távra felvett portfólió elemek mellett továbbra is érdemes lehet kitartani, idővel a rövid távon jelentkező veszteségeket ezek várhatóan képesek lesznek majd ledolgozni. Kapkodni tehát nem érdemes, de nézzük meg saját ajánlásainkat hogyan befolyásolhatja ez az új helyzet.
Részvények:február közepén már írtunk arról, hogy rövid távon számos kockázati tényező erősödik a részvénypiacok egésze körül, ez a mostani olajár ugrás is egy újabb élesedő kockázat a sorban. Egyelőre azonban az olajár tavaly júniusi szinteken mozog, emiatt a részvénypiaci korrekció is enyhének mondható. A részvénypiacnak komolyabb megpróbáltatással akkor kellene szembenéznie, ha az olajár a 80 dolláros szinteket is áttörné felfele, ami egyébként a jelenlegi helyzet további eszkalálódását is jelentené egyben. Ennek hiányában lassú korrekciós napokat várunk mindössze (az amerikai S&P 500 indexnél első körben 3-4%-os a lefele kockázat rövid távon), ami jól beleillene a március közepéig általában is gyengének mondható szezonális mozgásba. Nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai részvénypiac historikusan nézve a geopolitikai korrekciókat követően már 3 hónappal is ledolgozza a kezdeti veszteségeket, a hasonlóan a közel-keleti régióban zajló 1990-es Irak-Kuvait háború esetén ennél valamivel több időre volt szükség (egy év elteltével az S&P 500 index +10%-ban volt már). Azt gondoljuk tehát, hogy a részvények irányába felvett semleges pozícionáltság megfelelő a jelenlegi helyzetben.
Régiók: a jelentős nyersanyagimport miatt (nem szabad elfelejteni az LNG importra jelentkező kockázatokat, aminek hatására a TTF európai gázár ma 40%-kal emelkedett egy éve nem látott szintekre) régiós tekintetben az európai részvénypiac sérülékenyebb, az USA-val szembeni elmúlt időszaki felülteljesítése elkezdhet szűkülni, de ez beleillik abba a nagyképbe, amely szerint semleges mozgást várunk a két régió között. A feltörekvő piacokon belül India szintén jelentős olajimportőr, így számára a mostani helyzet nagyobb kockázatokat hordoz, rövid távon alulteljesíthet, hasonlóan a kelet-közép-európai régióhoz, ahol azonban az alacsony értékeltség ezt tompíthatja. Az ajánlási listánkon szereplő latin-amerikai térségnek ez a helyzet azonban relatíve kedvez, hiszen földrajzilag távol helyezkedik a konfliktustól, és Brazília jelentős nyersanyagexportőr, vagyis a nyersanyagárak emelkedése számára rövid távon kedvezhet.
Szektorok: az általunk követett szektorokban minimális érintettséget látunk a mostani helyzettől, vannak ciklikusabb, nagyobb bétás, és defenzívebb javaslatok is, amik egy kockázatkerülő periódusban jól ki tudják egyensúlyozni egymást. A legdirektebb hatás az energiaszektoron keresztül jelentkezik, ami saját ajánlásaink között év elején nem szerepelt, mert eltekintve a rövid távú geopolitikai prémium beépülésétől, egyelőre nem láttuk elérkezettnek az időt a tartós olajár emelkedésnek. Ezt továbbra is tartjuk, az olajár visszarendeződésével az energiaszektorban is korrekció jöhet majd a mostani szintekről, vagyis ez a helyzet inkább a meglevő pozíciók menedzselésére ad lehetőséget. Mi egy hónapja az energiaszektoron belül taktikai jelleggel az amerikai palaolajtermelő EOG Resources részvényeire javasoltunk long kitettséget, ezt egyelőre tartjuk, és a hirtelen nagy árfolyamugrást követően, a célszintünk közelében már az exit stratégiát készítjük elő.
Arany: a geopolitikai feszültségek és kockázatok jelentősek, ez támaszt ad az árfolyamnak, de az elmúlt év jelentős felfutást hozott, melyet követően a mostani rövid távú ismételt fellángolást követően konszolidálódó, oldalirányú mozgás jöhet.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!