Befektetési Kitekintő: Mire számíthatunk a negyedik negyedévben?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Kell-e félni a medvétől?
Korábban mindenki a kötvénypiaci hozamok elmaradása miatt aggódott, most viszont épp azért, mert vannak hozamok. A kritikusok az inflációtól tartanak, de vajon tényleg félni kell most a kötvénypiactól, vagy inkább örülni annak, hogy végre hozamokat lehet racionalizálni? Ebben az epizódban szó esik arról is, milyen tanulságokkal szolgálhat a lengyel példa Magyarország számára.
Jön az arany, az urán és a reáleszközök ideje?
Miért a reáleszközök felé fordul a piac: meddig tartható az arany- és uránsztori? És hol maradt még tér a magyar és a régiós részvénypiacon? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a debasement trade és a gyengülő dollár, az arany, a bitcoin, az urán és a műtrágyagyártók mint befektetési lehetőség, a BUX további potenciálja, valamint a mesterséges intelligencia és a biotechnológia találkozása.
Mire számíthatunk 2026 utolsó negyedévében a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az OTP Bank friss Befektetési Kitekintőjéről Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Eppich Győző, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője beszélgetett Gede Balázzsal, a Millásreggeli műsorvezetőjével.
A beszélgetést 2026. szeptember 30-án rögzítettük.
A teljes negyedik negyedéves Befektetési Kitekintő itt található.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Sándor Dávid Alapvetően emiatt, hogyha relatíve nézek rá az európai részvénypiacra, akkor nekem továbbra sem attraktív, én nem várom azt, hogy egy ilyen tartós felülteljesítés el tudjon indulni.
Eppich Győző: Nagyon leegyszerűsítve azt gondoljuk, hogy mondjuk ezt az ütemet nagyjából tartaná a magyar gazdaság, és jövőre mondjuk nem lenne egy paksi leállás, meg lenne egy jobb mezőgazdasági idény, akkor azért nagyon könnyen ez a szám a 2,5-3 százalékos sávba tud kerülni.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is. A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 pohár van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets videós podcastjának nézőit. Ismét befektetési stratégiát frissítünk a bank elemzőivel. Van is miről beszélni, sokat változik a helyzet, bizonyos területeken meg nem, de ez is baj, elnyúló háború, kiemelkedő, vagy magasan maradt olajár, ami az inflációra is hatással lehet. Nagyon sok megbeszélnivalónk van, megnézzük, hogy mi az, ami a befektetésekre hatással van, megnézünk egy ilyen globális makro körképet, és ebben lesz segítségemre Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ vezetője, és Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset elemzési osztályának vezetője és vezető befektetési stratégája. Na, hát kezdjük a tengerentúlról, ugye mindig azt mondjuk, hogy az az alfája és ómegája a befektetéseknek, és van is ott bőven megbeszélnivaló, hiszen a Fed rálépett a fékre, ugye egy pár hónapon belül megváltozott az a szentiment, ami a befektetői várakozás is volt, hogy mit léphetnek vajon a jegybankárok, még a lazítás is szóba került, ahelyett szigorítás lett, plusz időközi választások is jönnek, és hát a növekedés versus infláció gombot is megvizsgálhatjuk, hiszen az látható a piacokon is, hogy egész magas szinten oldalazgatnak az indexek, holott azért a háború elhúzódása csak nyomasztja az olajárat, az inflációban ez olyan többé-kevésbé fellelhető. Szóval mi a nagy kép most Amerikával kapcsolatban?
Eppich Győző: Én azt gondolom, hogy Kevin Warsh, ugye a Jackson Hole-i szimpóziumon igazából egy mondatban összefoglalta a lényeget, amit egyébként mi is régóta gondolunk, hogy Amerikában nincsen növekedési probléma, viszont inflációs az van, és szerintem itt ez a fontos. Úgyhogy egy nagyon pici visszatekintést teszünk. Tavaly ősszel még a piacok az amerikai recessziótól féltek, főként a nem annyira erős amerikai munkaerőpiaci adatok kapcsán. Gyakorlatilag ezek a félelmek teljesen eltűntek annak ellenére, hogy azért összességében mégis kitört ez az iráni háború, elszaladtak az olajárak, tehát az első félévben az amerikai gazdaság Q1-ben meg Q2-ben is ugye ez az évesített negyedév/negyedév metrika alapján hozta ezt a 2% körüli növekedés ütemet, amit azért körülbelül az ilyen amerikai potenciális növekedési ütem körülnek gondolunk, és hát az Atlanta Fed GDPNow modellje alapján ez Q3-ban akár tovább gyorsulhat. Tehát tényleg azt lehet mondani, hogy Amerikában nincsen növekedési probléma, viszont van elhúzódó inflációs probléma, és vannak fenntarthatósági problémák. Ugye szerintem nagyon fontos különválasztani az eurozónás, illetve az amerikai inflációs folyamatokat, hiszen az EKB tavaly nyár elejére lehozta 2%-ra az eurózónás inflációt. Az USA-ban viszont nagyon-nagyon régóta, ugye ez a core PCE, ami a Fed kiemelten figyelt mutatója, ez tartósan 2% fölött, sőt igazából 3 és 3,5% között oldalazgat. És ennek nagyon is mélyreható okai vannak. Ugye az egyik ilyen tényező a folyamatosan laza amerikai költségvetés, ilyen ugye a vámháború, és hát amellett sem mehetünk szó nélkül, hogy ezek az óriási AI beruházásoknak óriási az energiaigénye, és mivel Amerikában a lakossági energia is piaci alapon megy, ezért ugye ahogy nő az energia iránti kereslet, ez új tolja föl a lakossági energiaárakat is. Tehát itt azért sokkal mélyebb fundamentális problémák is meghúzódnak az amerikai inflációs probléma mögött, és ezért nem mehetünk el szerintem amellett szó nélkül, hogy azért hogyha ilyen sokáig ilyen tartósan magasabb az infláció, mint a kitűzött cél, akkor ott bizony már szót kell ejteni, és azért ez is látszik szerintem a különféle felmérésekből, hogy a hosszú távú inflációs várakozások nem feltétlenül a 2%-os céllal konzisztensek.
Műsorvezető: Az, merthogy olvastam ilyet, az nem okozhat problémát például a szigorítás esetében, hogy pont azoknak a vállalatoknak tesz kevésbé jót, amelyek nem AI kitettségűek, vagy nem az AI területén dolgoznak? Mert ugye most az S&P 500 összetevőiben is, tehát a tőzsdén is az AI hajt mindent, ott ugye egy magasabb megtérüléssel számolnak, tehát többet bír magyarul, vagy akár magasabb karbon környezetet is bírnak ezek a beruházások, miközben a hagyományos iparágak meg nem. Tehát ez hathat-e esetleg egy ilyen fékező erőként?
Eppich Győző: Hát erről szerintem Dávid többet tud mondani, mint én, de hát ugye eddig mindig az volt a történet, hogy azért az IT szektor, ugye például, hogyha nem csak most az AI-ra gondolunk, hanem mondjuk egy NASDAQ vs. S&P, ami az egyik a technológiai index, a másik meg ugye egy sokkal szélesebb bázis. Ugye azért eddig mindig az volt a modell, amikor emelkedik a hozamkörnyezet, az ugye inkább az IT szektornak kedvezőtlen, hiszen ugye ott egy nagyon nagy jövőbeli növekedés van beárazva, és ott elképesztő mértékben ezeket a diszkontált cash flow modelleket nagyon-nagyon odébb tudja tenni, hogyha megváltozik a hozamkörnyezet. Lehet, hogy ebből a szempontból is történelmi időket élünk, vagy lehet, hogy ezek a hyperscalerek már kiléptek ebből a kategóriából, de hogy ez egyáltalán nem törvényszerű, azt gondolom, hogy tehát a kamatemelések idején azért sokszor ugye a defenzív szektorok szoktak erősödni.
Műsorvezető: Egyébként a részvénypiacra láthatólag nem nagyon hatott, ugye pedig a kamatemelés szokott némi irodalmat okozni a befektetők között, és a másik jelenség a magas kötvényhozamok, az meg a másik, hogy ott is ilyen ökölszabályként lehetett megfogalmazni, hogyha magasra hozom az elszívhat részvénypiaci befektetéseket, valahogy az sem érvényesül, hogy áll most a részvénypiac, meddig bírja ezt, vagy mire lehet számítani, hogy ebből az oldalazásból valami erőt kap és fölfelé indul, vagy pedig elfárad és eleresztenek az árak?
Sándor Dávid: Hát ugye az történt a részvénypiacon, hogy az elmúlt két hónapban van egy két-három hónapban egyébként van egy nagyjából stagnálás, egy nagyon pici plusz a részvénypiacon, ez látszik az index szintjén. Közben viszont azért az a helyzet, és hogy ez miért történt. Közben viszont van egy nagyon brutális profitnövekedés a részvénypiacon. Globális szinten ez ilyen éves alapon egy 30 százalék körüli profitnövekedési dinamika, ami azért korábban tényleg ilyen, ez a ciklus csúcsokon szokott jellemző lenni egy hasonló ütem. És ennek csak visszautalva itt az előző kérdésre, ennek valóban ebből nagyon sokat elvisznek a félvezetőgyártók, ugye ezek a Magnificent Seven cégek, tehát ezek a nagy hyperscaler vállalatok. Vannak benne egyedi tételek is itt a legutóbbi negyedéves jelentésben, hogy az Amazon vagy a Google, átértékelgetik a nem tőzsdén levő, akár Anthropicba vagy OpenAI-ban lévő részesedéseket átértékelik, és annak is van egy pozitív profithatása. Ha ezeket is leszedjük, ezeket az egyszeri dolgokat, még akkor is nagyon erős a profitbővülés ezeknél a nagy techcégeknél, de az a helyzet, hogy egyébként a piac többi része sem teljesít rosszul. Tehát hogyha az S&P-t úgy nézzük meg, hogy a fennmaradó 493 tagja mit csinál. Egyébként ott is van egy érdemi átlagot felülmúló profitnövekedési dinamika. És a legutóbbi jelentési szezonban azt is lehetett látni, hogy azért a vállalatoknak nagyon nagy, 90 százaléka megverte a várakozásokat. Jellemzően meg szokták verni, de nem ilyen mértékben. Ez azt mutatja, hogy ez egy ilyen kellően szélesnek mondható, ilyen profitnövekedés által vezérelt helyzet, ami van a piacon. Miért mondtam ezt? Tehát ez azért, tehát ha pusztán önmagában ezt néznénk, hogy van egy ilyen erős profitnövekedés, akkor azt kellett volna látni egyébként az elmúlt időszakban, hogy a részvénypiacok is mennek még fölfele. Ehhez képest egy helyben maradtak. Ennek az egyik oka az, és itt most beszélhetünk az időközi választás, mint kockázat, a Hormuzi-szoros mint kockázat, a szezonális kockázat is, tehát több ilyen faktor volt, de köztük az egyik és talán a leghangsúlyosabb, ez a hosszú kötvényhozamoknak az emelkedése kiment ugye új lokális csúcsra, és igazából ez is egy ilyen fékező erő volt a részvénypiacon. Azért nem esett erre a részvénypiac, mert közben a profitdinamika és a profit meglepetések annyira hirtelen és annyira erőteljesek voltak, hogy igazából az segített helyrerakni úgymond ezt az egyensúlyt, vagy az segítette ellensúlyozni ezt a kötvényhozam emelkedésnek ezt a negatív hatását. Merthogy közben viszont azt lehetett látni, hogy annak ellenére, hogy a részvénypiac egy helyben volt, annak ellenére egyébként az árazási szintek azok egész sokat jöttek lefele. Hogyha ilyen előretekintő árazásokat nézünk, akkor a csúcsról van egy 15%-os átárazódás a részvénypiacon, amit nagyrészt egyébként a kötvényhozamuk emelkedése okozott. Tehát hogyha kicsit így belenézünk ebbe, akkor erre volt reakció a piacon, csak mivel volt egy nagy profitnövekedés, ezért ezt igazából lábon kihordta a részvényindex. Hogyha előretekintünk, ugye ezt is kérdezted, egy picit azt gondolom, hogy rövid távon azért továbbra is van több olyan kockázati tényező, ami azért még így fékezheti a részvénypiacot. Én azt gondolnám, hogy sokan keresik, hogy mi az a szintje a 10 éves kötvényhozamnak, ami elkezd fájni. Én nem szintben gondolkoznék, hanem hogyha a kötvényhozamok emelkednek és annak a gyorsaságában gondolkoznék. Mert hogyha tovább megy viszonylag gyorsan a kötvényhozam mondjuk a mostani szintekről, akkor azt már nem fogja tudni azért a részvénypiac így a profitnövekedéssel vagy azáltal lenyelni egy az egyben, tehát ott már szükség lesz az, hogy az indexek is lejjebb tudjanak jönni. Tehát rövid távon még azért van egy ilyen fajta kockázat, de az a helyzet, hogyha ezen túl tudunk nézni a következő egy-két hónapon, akkor igazából mivel mi azt gondoljuk, hogy alappálya szerint egyébként a profitnövekedés továbbra is erős marad még a következő pár negyedévben. Mi hiszünk azt, hogy ebben az AI sztoriban még jönnek, jön újabb lendület, és ez a sztori, ez még fennmarad itt a következő időszakban, akkor ugye azért a részvénypiac ettől, ami egyébként visszajött ilyen hosszú távú átlagos árazási szintekre. Ettől a részvénypiac azért kaphat majd még lendületet.
Műsorvezető: Az időközi választás egyébként milyen historikus tapasztalat, azt hogyan kezeli a piac? Tehát esetleg egy ilyen kivárás, vagy eredményfüggő, ugye most azért az látszik, hogy a konzervatívok nehezebb helyzetbe kerülhetnek olyan eredmények.
Sándor Dávid: Jellemzően az szokott lenni, igen, hogy előtte már pár hónappal a piac elkezd gyengén teljesíteni. Tehát pont ugye mi is ezért is részben ezért is voltunk egy picit ilyen óvatosabbak rövid távon a részvényre, merthogy ezekben az időközi választási szakaszokban az van, hogy azért a nyári hónapoktól kezdve van egy alulteljesítés jellemzően ebben az időszakban. Pláne most, hogy azért látszik, könnyen benne van a pakliban az is, hogy ugye mindkét házat elviszik a demokraták. És ilyen esetben ezt gondolnánk, hogy még azért így novemberig mehet ez a fajta ilyen magasabb kockázatérzékelés a részvénypiacon, ami még szintén fékezőerő, de jellemzően az szokott lenni, hogy ahogy lemegy ez a történet, és az időközi választás lemegy, onnantól kezdve jellemzően a részvénypiac az tud. Ha előtte van egy kockázatkerülés, akkor utána viszont viszonylag gyorsan elkezd fölzárkózni és fölfele menni.
Műsorvezető: Amerikánál maradva a magas államháztartási hiány, költségvetési hiány vagy államadósság és költségvetési hiány az hogyan áll egy ilyen kezelhetetlen óriási masszának tűnik, gondolom, nagy változás nem volt az elmúlt negyedévi kilátásokhoz képest.
Eppich Győző: Hát lényegében semmi nem változott ilyen értelemben, tehát hogy szerintem itt azért szintén azt érdemes szem előtt tartani, hogy miután Donald Trump megnyerte a választásokat, ugye Scott Bessent, illetve prominens amerikai döntéshozók ugye azzal kampányoltak, ha visszaemlékeztek, hogy azért kellenek a vámok, mert hogy majd a vámbevételekből csökkentjük a hiányt, meg azért presszionáljuk Európát, hogy költsön többet a saját védelmére, hogy mi kevesebbet tudjunk költeni, mert hogy ugye ezzel is majd rendbe rakjuk a hiányt. Most ugye azt látjuk, hogy ezekből igazából semmi nem valósult meg. Egyébként vámok ide, vámok oda, az amerikai külkeregyenleg igazából semmit nem javult, a költségvetés helyzete semmit nem javult. Ugye most Donald Trump bemondta ezt, hogyha nyer, akkor nem tudom, 5000 dollárt, vagy mennyit szétosztogat az emberek között, ugye korábban ez ilyen vámosztalék címszó alatt futott. Tehát, hogy amíg legalább a választásokat követően bizonyos, hogy is mondjam, döntéshozók fejében ott volt ez a dolog, hogy igen, itt ez egy probléma, és ezzel valamit kezdeni kell. Én azt látom, hogy gyakorlatilag ez a gondolkodás mostanra teljesen megszűnt. Tehát most már nem arról beszélünk, hogy Amerika csökkentene védelmi kiadást, de ugye Donald Trump konkrétan az 1000 milliárdos amerikai budgetot 1500 milliárdra akarja emelni, tehát hogy ez gyakorlatilag teljes mértékben kikerült a képből, és ugye ekkor jönnek képbe az ilyen, hát hogy is mondjam, ez a kendácsolások, mint hogy akkor rövidítsük be ugye a lejárati szerkezetet, és akkor majd levágjuk a kamatokat, mert ugye a hozamgörbe rövid végét a Fed jobban tudja horgonyozni. Ugye akkor jönnek ezek a típusú ilyen financial repression, meg ez a belenyúlunk a monetáris transzmisszióba, ebből azért a historikus tapasztatok nem kifejezetten kedvezőek, hogy ezekből hosszú távon mi tud lenni. De hogy inkább az a probléma, hogy tényleg nem látszik most már az igény is arra, hogy rendbe rakják ezt a költségvetést.
Műsorvezető: Mindez egyébként hogyan hat a dollár árfolyamra? Az látható, hogy szerintem az elmúlt beszélgetésünk óta egy ilyen kisebb-nagyobb erősödésen esett át a dollár. Itt mik a kilátások. Ugye azért is fontos ezt valahol kipuhatolni, mert ugye a forintra is hatással van.
Sándor Dávid: Hú, ez nagyon jó kérdés. A dollár az mindig azért egy ilyen nehéz terep.
Amit én figyeltünk itt az elmúlt időszakban, hogy gyakorlatilag ez a rövid oldali reálkamatok az USA és az eurózóna között elkezdtek kitágulni, és ennek van egyébként egy ilyen dollárerősítő hatása. Most ezt nagyon nehéz megmondani, hogy ez meddig tart, de most így rövid távon akár ez az egy tizenkettes szintekig is eltarthat ennek a hatása, vagy ennek a faktornak ilyen a hatása. Aztán ugye utána meglátjuk, itt ugye talán az a legnagyobb dollárra nehezedő, vagy leselkedő kockázat tud lenni az, hogyha ugye a Fednek ez a fajta ilyen függetlenségébe vetett bizalom mondjuk megingana, gyakorlatilag ezt tudná egy erőteljesebb ellenirányba elmozdítani ezt a helyzetet, de értelemszerűen.
Műsorvezető: Ennek talán most nincs jele, ugye? Korábban még ez így benne volt a pakliban, de nem az látszik, hogy lennének olyan problémák a Feddel.
Eppich Győző: Hát szerintem ez majd kiderül. Tehát ezt még nem látjuk, ugye Kevin Warshnak ez az öt vagy hat ilyen felállított ilyen bizottsága, ami gyakorlatilag a teljes amerikai monetáris politikai keretrendszer átvizsgálására jött létre, hogy ezek még nem hoztak eredményt, tehát jelen pillanatban szerintem nagyon-nagyon nehéz azt megmondani, hogy amit Kevin Warshtól látunk, az mennyire az ő saját belső meggyőződése, vagy mennyire arról van szó, hogy egész egyszerűen nyilván Fed-döntéshozóként nem akar nyilvánosan szembemenni a többségi akarattal, hiszen végül is, hogyha a nap végén leszavazzák a Nyíltpiaci Bizottságba, akkor leszavazzák. Azért nagy kérdés, hogyha ezek a jelentések elkészülnek, és esetleg nyilvánosságra kerülnek, hogy akkor majd hogyan változik meg a FED irányultsága, mindenesetre például a Forward Guidance intézményét ugye megszüntették. Ez azért egy extra csapkodást hozott magával, én azt gondolom, főleg az ilyen FRA árazásokban, tehát ha megnézzük, hogy hányszor árazódott ki, és be a szeptemberi meg októberi kamatemelés meg tartás. Nem tudom, az elmúlt egy-másfél hónapban, akkor azért az elmúlt időszakban ilyeneket nem láthattunk.
Műsorvezető: Most egyébként ebben a per pillanatban hogy állunk? Árazást tekintve mennyit áraz a piac még a Fedtől emelést?
Eppich Győző: Emlékeim szerint úgy van, hogy még az idei évben talán egy emelést, és talán még a jövő év első negyedévére is van egy emelés, viszont a jövő év második felében már egy csökkenés van beárazva, tehát igazából talán azt lehet mondani, hogy mondjuk egy emelés az úgy viszonylag tényleg benne van a pakliban. Az, hogy a második meglesz, az már bizonytalan.
Műsorvezető: Meg sok minden történhet addig, ugye nyilván befolyásoló tényező lenne egy háború rendeződése, olajárak visszarendeződése, stb. Kicsit nézzük meg az eurozónát, és ott egy ilyen lábadozás jelei mutatkoznak, amiből talán a jövő év még jobban sikerül, azzal együtt az EKB is emelt, és ott is van még a pakliban, azt hiszem, több is.
Eppich Győző: Ugye Európában az az érdekes helyzet állt elő, hogy ahogy említettem, Európában az inflációs kép sokkal kedvezőbb. Tehát hogyha kiszedjük az energiának a közvetlen hatását, tehát ami tényleg az üzemanyagon, meg a lakossági energiaárakon keresztül nagyon gyorsan, nagyon közvetlenül bejön. Azt lehet mondani, hogy az eurózónás infláció 2,2 százalék lényegében az EKB célján van, és gyakorlatilag ez ugyanannyi, mint tavaly decemberben. Tehát eddig azt lehet mondani, hogy ilyen spillover-hatás lényegében az európai inflációban nem látszódik. Egyébként ezt Christine Lagarde is elismerte a legutóbbi sajtótájékoztatón, hogy eddig ennek az olajár vagy energiaár emelkedésnek, ebből sokkal kevesebb látszódik ezekből a spillover-hatásokból, mint amire az EKB számított. Én azt gondolom, hogy nyilván az EKB mandátuma más, mint a Fedé, ők alapból egy óvatosabb politikát folytatnak, emiatt ugye hamarabb is kezdték az emelést, mert ugye túl vannak két emelésen, ugye júniusban, illetve szeptemberben is emeltek. És hát ugye előretekintve ez egy nagyon-nagyon érdekes kérdés, ugyanis nagyon elnyílt egymástól a piaci várakozás, illetve az elemzői várakozás. Amíg ugyanis gyakorlatilag a FRA-kba, a 12x15-ös FRA-kba már három és feles alapkamat van beárazva, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy jövő év szeptember-októberre ennyit várna a piac, három és felet, addig az elemzői konszenzus 2,75. Tehát ez azért elég jelentős elnyílás, és én azt gondolom, hogy emögött elsősorban az van, hogy nyilván a piac azért jellemzően túlreagálja a dolgokat, és ugye ezt az energia-emelkedéseknek ezt az újabb hullámát, ami ugye most már inkább a földgázról meg a dízelről szól, ezt nagyon erőteljesen reagált az EKB esetében erre a piac. Itt azért hát ez egy nagy kérdés igazából, hogy kinek lesz a jövőben igaza.
Műsorvezető: Részvénypiac szempontjából Európa?
Sándor Dávid: Egyébként magához képest Európa is, hogyha ezeket a profitdinamikákat nézzük, akkor magához képest egyébként jól teljesít, de az a helyzet, hogy azért a részvénypiacon is továbbra is azt gondolom, hogyha a részvénypiacon fennmarad egy ilyen kockázat, tehát egy risk-on hangulat, tehát a részvénypiac jól teljesít mondjuk egyéves időtávon, én azt gondolom, hogy abban vastagon ez az AI és a technológia szektor abba vastagon egy ilyen vezető szerepet fog betölteni. És ugye Európa azért nyilván az Index összetételét tekintve, meg egyébként gazdaságilag is azért ezen a télen nem áll jól egy USA-hoz, Kínához képest ebben nagyon nagy a lemaradás. És ez a fajta lemaradás, ez ugye látszik azért a relatív ilyen profitnövekedési képbe is. Tehát, hogy egy USA-hoz képest, de sok más régióhoz képest is jóval gyengébb. A vállalatoknak ez a profitmarzsa, amit el tudnak érni, sokkal-sokkal gyengébb, mint az összes többi régió, és akkor itt vannak ugye ezek a dolgok, hogy mi van akkor, hogyha a gázár azért a következő pár hónapban még magasan marad. Ugye ezt látjuk, hogy a németeknél is a szélsőjobb, az AfD előretörése, a franciáknál azért hasonlóan szélsőségesek előretörését látjuk.
Tehát alapvetően emiatt, hogyha relatíve nézek rá az európai részvénypiacra, akkor nekem továbbra sem attraktív, én nem várom azt, hogy egy ilyen tartós felülteljesítés el tudjon indulni, ahhoz Európának még kell dolgoznia, és abban még nincsenek ilyen tényszerű lépések le.
Műsorvezető: Ez amit említesz, a szélsőjobb térnyerése a kontinensen, ez ilyen bizalomvesztő tényezőként jelentkezik a befektetőknek.
Sándor Dávid: Egyelőre igen. Aztán nyilván ugye várjuk ki a végét, hogy mi sül ki ebből, mert ugye az olaszoknál is láttuk, hogy aztán azt finomodhatnak egy dolog, hogy a kampány meg egy dolog. Ott is félte a piac, aztán egy ilyen puha verziót kaptunk, és aztán utána ugye most mondanám azt, hogy az olasz tőzsde is milyen jól teljesített.
Műsorvezető: Meg történelmet ír, ugye?
Sándor Dávid: Igen.
Műsorvezető: A felszabadulás az egyik leghosszabban regnáló kormányt dobta össze.
Sándor Dávid: Igen, mondjuk abban is ugye azért félvezetőgyártó részvények az ASML-nek nagy szerepe volt, de igen, tehát hogy várjuk-e a végét. Amíg ugye ez nem fog megtörténni, addig a piac ezt egy kockázatként fogja árazni, igen.
Műsorvezető: Világos, hogyha már említetted a gázárakat, egyébként az inflációs környezet az hogyan alakul Európában?
Eppich Győző: A headline infláció nyilván emelkedni fog, tehát ez nem kérdés, hiszen ugye a közvetlen csatornákon keresztül azért egy ekkora mértékű áremelkedés. Igazából itt most nem csak az olaj, hanem tényleg mondjuk a dízel spreadek kitágulása, tehát hogy biztos, hogy emelkedni fog előretekintően. Viszont amire mi igazából itt koncentrálunk, tényleg ez az ilyen nagyon közvetlen energiahatásoktól szűrt mutatók, ott viszont ahogy említettem, egyelőre nem nagyon látszódnak a spillover-hatások. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a jövőben ezek ne történhetnének meg, hiszen ugye azért a szerződéseknek van egy átárazás, átárazódási ideje, és a többi, és a többi. Tehát azért ez benne van a pakliban, hogy lesz emelkedés, de azért szerintem érdemes az egész történetet egy kontextusba helyezni. Tehát, hogy ugye itt minden idők legnagyobb olajkínálati sokkja érte a világot. Tehát, hogy kétszer akkora volt a kínálati sokk, mint az első olajválságban. Ennek ellenére arról beszélünk, hogy Európában ez az energiától megtisztított inflációs mutató annyi, mint a tavalyi év végén. Tehát, hogy azért, és az EKB ott van a gáton, proaktívan lépett. Tehát én azért azt gondolom, hogy igazából én inkább hajlanék arra, hogy ebben a tekintetben mondjuk az elemzőknek lehet igaza, és nem lesz szükség majd akkora kamatemelésre, mert nem fognak az ilyen tartósabb folyamatokba úgy átgyűrűzni ezek a kínálatoldali sokkok, ami mondjuk egy 3,5%-os alapkamatot szükségessé tenne.
Műsorvezető: Akkor kicsit csónakázzunk a hazai vizekre, hogy állunk. Ugye most már van egy új kormányunk, nem tudom hirtelen kiszámolni, de már legalább négy hónapja. Elég sok minden olyasmit örökölt, ami még gyakorlatilag egy ilyen rendrakás jelleget mutat a kormányzásban, viszont a növekedésnek itt is megvannak az első jelei, ez mennyiben lehet tartós, mi hajtja most a hazai gazdaságot, és újraindulhat-e esetleg a jegybanki kamatcsökkentés, mert ugye az is egyfajta szigorodás, hogy nálunk meg meg kellett állítani, nem emelt ugyanaz a MNB, de megállította a jegybank a kamatcsökkentést.
Eppich Győző: Hát én azt gondolom, hogy növekedés szempontjából azért optimisták lehetünk. Ugye a második negyedévet már azért eléggé visszahúzta, hogy engem mezőgazdasági teljesítmény, de hogyha nem mezőgazdaság nélkül nézzük a GDP-t, akkor gyakorlatilag Q1-ben meg Q2-ben is ilyen évesített negyedévben, negyedévben, metrikában 2,5% volt a növekedés. Tehát most nagyon leegyszerűsítve azt gondoljuk, hogy mondjuk ezt az ütemet nagyjából tartaná a magyar gazdaság, és jövőre mondjuk nem lenne egy paksi leállás, meg lenne egy jobb mezőgazdasági idény, akkor azért nagyon könnyen ez a szám a 2,5-3 százalékos sávba tud kerülni. Nyilván, hogyha én távolról ránézünk, tehát azért van egy csökkenő kamatkörnyezet, azért itt vannak az uniós pénzek. Például az idei évben, tehát annak ellenére, hogy választási év volt, nagyon visszafogott, tehát konkrétan csökkennek az állami beruházások, mert úgy tűnik, hogy a Fidesz sem erre költött, az új kormányzat pedig lényegében ilyen felülvizsgálatok miatt leállított egy csomó projektet. Viszont nyilván ezek újraindulnak, tehát a jövő évi növekedésben ezek megjelenhetnek. Tehát ugye van ez a lába is egy csökkenő kamatkörnyezet, és hát remélhetőleg azért az energiaárak összességében jövőre már kedvezőbbek lesznek, mint az idei éviek, és ahogy említettem, vannak ezek az egyedi hatások, amik az idei évet lehúzzák. Reméljük, hogy ez nem ismétlődik meg. Összességében én azt gondolom, hogy a kép azért inkább pozitívnak mondható így előre tekintve. A nagy kérdés azért az az, hogy el kell végezni egy masszív költségvetési kiigazítást. Ennek lehetnek növekedési áldozatai is, de azért láttunk már olyan költségvetési kigazítást a jó szerkezetűek általában, amik azért viszonylag korlátozott növekedési áldozattal járnak.
Műsorvezető: A forint tekintetében milyen meglátásaitok vannak. Az látszik, hogy most éppen amikor fölvesszük, akkor is így billeg egy kicsit a gyenge irányba, bár lényegesen kisebb volatilitás mellett, mint annak idején, amikor, hogyha azt mondtuk, hogy gyengül a forint, akkor sokkal nagyobb mozgásokat láttunk. De alapvetően az látszik, hogy ahogy egy kis nyugi van, inkább erősödni akar, tehát a piac mintha nagyon belehinne abba, hogy itt most egy másfajta gazdaságpolitika lesz nem beszélve az euro konvergenciáról, ami meg egy olyan szigort feltételez, ami jót tesz az árfolyamnak. Ezt jól látom-e, vagy azért vannak még olyan kockázati tényezők, amik jelentősebben gyengíthetik a forintot?
Eppich Győző: Én azt gondolom, hogy ez egy fontos fejlemény, hogy az MNB bejelentette az inflációs célcsökkentését. Ugye ez azt is jelenti, ugye most a legfrissebb inflációs előrejelzés szerint.
Műsorvezető: Három volt eddig is kettő és félre.
Eppich Győző: Így van. Tehát, hogy igazából, hogyha megnézzük a jegybank legfrissebb inflációs előrejelzését, és ott sem mondjuk feltétlenül a headline mutatóra fókuszálunk pont azért, mert hogy az energia ugye az üzemanyagárakon keresztül ugye nagyon gyorsan bejön, hanem mondjuk erre a maginflációra, amire a jegybank is sokat hivatkozik. Tehát még azért az sincsen kettő és fél százalékon. Lehet, hogy 2028 végére már ott lesz az előrejelzés szerint, de 28 átlagában még nincs ott. Tehát ugye ez az a, hogy is mondjam, ez az a horgony, ami ugye, hogyha a volatilis tételek ide-oda mozognak, de hogy ehhez standálnak. Tehát hogyha ebből indulunk ki, akkor azért nekem az jön le, hogy azért ennél a jelenlegi árfolyamszintnél, tehát azt mondom, hogy érezhetően gyengébb. Tehát most nyilván az, hogy 360 vagy 365, az majdnem mindegy, de hogy érezhetően és tartósan gyengébb árfolyammal, én azt gondolom, hogy ez a 2,5 százalékos inflációs cél nem elérhető. És azért ez megint egy nagyon fontos dolog, hogy ugye korábban, hogyha a jegybank úgymond elvétette az inflációs célt, hát Istenem, elvétette-e a jegybankelnök, elment a költségvetési bizottsághoz, és akkor be kellett számolni, hogy ez miért történt, de most ugye ez egy nagyon-nagyon húsbavágó kérdés lesz, hiszen anélkül, tehát hogy most ugye az euróbevezetéshez szükséges az euróbevezetés inflációs adat elérése. Tehát, hogy most itt tényleg tétje van, hogy elérjük ezt a 2,5 százalékot. És ahogy említettem, én jelen pillanatban nem látom azt, hogy 360-as árfolyamszintnél érezhetően gyengébbel ez elérhető lenne.
Műsorvezető: És ugye a másik a költségvetés hiány rendbetétele, ami, hogyha már szóba hoztuk az euro konvergenciát, egy ilyen kulcsmomentum, ami most elég magas vagy relatíve magas a 7,5 százalék környékén, ez mennyire látszik, hogy abban a belátható időtávban, amit most a 30-tól 33-ig most minden van a piacon elemzői elképzelés, hogy mikorra történhet meg az euró bevezetés. Ez egy kezelhető mérték? Fájdalom nélkül, mert nyilván egy ilyen politikai összefüggést is vizsgálni kell, hogy nem egy hatalmas nagy megszorítással akarja az új kormány elérni a csökkentett hiányt, hanem valami egyéb módon.
Eppich Győző: Hát igen, ugye ez a százmilliárdos kérdés, ahogy mondani szokták. Tehát én szerintem néhány dolgot érdemes így lecövekelni. Tehát én azt gondolom, hogy a piac fejében, most itt alapvetően a Bondinvestorokra gondolok, a 2031-es euróban. Ugye ez igazából összepasszolna azzal a mondattal, hogy 2030-ban teljesítjük az euróbevezetés kritériumait, mert ugye ez azt jelenti, hogy akkor hogyha 29 januárban belépünk az ERM–II-be, akkor ugye két évig ott vagyunk, tehát akkor ez 2030-ban a pipa. Ugye az Európai Bizottság, tehát ugye nem lehetünk EDP alatt, a túlzottdeficit-eljárás alatt úgy nem léphetünk be az eurózónába, viszont hogy az Európai Bizottság a 2029-es hiányt 2030 tavaszán értékeli ki. Tehát ugye nyilván akkor ez megint olyan adat, hogy hiába a 29-es hiány, de valójában 30-ban teljesítjük. És ugye az inflációs, illetve hozamkonvergencia kritériumok is az ÉRM2 tagság alatt kerülnek kiértékelésre. Tehát, hogy most tehetünk úgy, hogy persze kipipáljuk, hogy papíron megvan, de hogyha nem vagyunk az ERM–II-ben, akkor az tök mindegy. Tehát, hogy ebből a szempontból nagyon a 2031 adná magát. És ugye az a probléma, hogy én azt gondolom, hogy a befektetők fejében, hogyha 2029-re nem teljesítjük, akkor az, hogy a 2030-as hiány legyen, ami ugye választási év lesz, hogy akkor legyen majd 3% alatt, azért ez egy alacsony valószínűségi esemény. Akkor viszont, ha a 30-as nem, akkor legközelebb csak a 31-es lehet alatta, amit csak 32 tavaszán értékel ki a Bizottság. Tehát magyarán szólva az 33-as euró bevezetést jelentene, és azért mondjuk, aki megvett egy 10 éves állampapírt, aminek most nem tudom, az ilyen átlagos gyűrésen körülbelül 8 év, mondjuk megveszi 2026-ban, azért az nagyon nem mindegy, hogy 2031-ben lesz az egy eurós papír, vagy 2033-ban. Tehát én azért azt gondolom, hogy itt nagyon-nagyon észnél kell lenni a kormánynak, hogy milyen célokat tűz ki. És hogy a kérdésedre válaszoljak, mi nem gondoljuk elérhetetlennek ezt a kiigazítást. Eleve az idei évben van egy körülbelül 2,5 százalékpontos egyedi hatás, tehát ami az idei évet terheli, tehát valójában 5 százalékról indulnánk. Most persze van egy csomó olyan intézkedés, amit részben a Fidesz jelentett be, részben már ugye vagy a Tisza programból következik, vagy a Tisza jelentette be, amik ugye előretekintve növelnék a hiányt, de hogy azért így is azt lehet mondani, hogy összességében mi kezelhetőnek tartjuk. A nagyon nagy kérdés, hogy valóban mondjuk az ilyen korrupciós költségek visszavágásával el tud-e érni akkora megtakarítást a kormány, mint, hát hogy is mondjam, amivel mondjuk a választási kampányban, vagy amire a választási kampányban hivatkoztak.
Műsorvezető: Részvénypiac tekintetében a hazai kiváló teljesítményt nyújt, gyakorlatilag mostanában van egy akkora korrekció, ami már rég nem volt, ilyen 5-6 százalékban vagyunk már talán a csúcsához képest, de nagyon jól teljesít. A kilátásuk is hasonló?
Sándor Dávid: Azt gondolom, hogy az alappálya szerint igen. Tehát továbbra is azt gondoljuk, hogy ez a felülteljesítés, mert ugye volt azért egy felülteljesítés az elmúlt hónapokban a többi régiós indexhez képest, és azért azt gondoljuk, hogy ennek.
Műsorvezető: Már a technológiai indexhez lehetett mérni a menet nagyságát itt az elmúlt időszakban.
Sándor Dávid: Igen, az idei év az kifejezetten erős is volt.
Alapvetően, ha ez a konvergencia sztori folytatódik, itt nyilván azért ez az őszi, mit rakunk le az asztalra, típusú mérföldkő azért ebben egy fontos ilyen állomás lesz. Én alapvetően inkább, ha valamerre inkább optimista lennék ebben a dologban, én azt gondolnám, hogy fog tudni folytatódni ez a konvergencia sztori itt a következő időszakban, és ha így lesz, akkor továbbra is a magyar részvénypiacnak egyébként az árazottsága régiós tekintetben továbbra is a legalacsonyabb, és ugye ilyen feltételek mellett nem feltétlen gondolnám indokoltnak egyébként ezt a fajta diszkontot. Tehát ilyen módon ez a fajta értékeltség vagy árazási diszkontnak az árulása, csukódása, akár azt gondolnám, hogy lengyel szinteket is el lehetne érni, hogyha itt ilyen részvénykockázati prémiumokat vizsgálunk, akkor az még hozhatna akár 10-15 százalékos ilyen relatív felértékelődési potenciált a régión belül. Mi egyébként magával a régió egészével kapcsolatban is továbbra is inkább optimisták vagyunk, év eleje óta tartjuk ezt a fajta álláspontunkat. Ott volt egy kisebb megszakítás, amikor ez a hormuzi helyzet kipattant, akkor egy picit megijedtünk, mert nyilván a régió energiaárakon keresztül kitette, de ahogy a Győző is mondta, relatíve jól vizsgáztak az európai, meg a kelet-közép-európai országok is ebben. Visszaemeltük ezt a kelet-közép-európai régiót is egyelőre tartjuk. Továbbra is azt gondoljuk, hogyha megnézzük az árazás, profit, stb. ezeket a dolgokat, akkor azt gondoljuk, hogy ez az egyik legvonzóbb, hogy mondjam, ilyen AI kitettség nélküli régió, és hogy ezt mi továbbra is kedveljük. Emellett természetesen vannak olyan régiók, mert amit említettem neked, hogy úgy képzeljük el, hogyha ez a részvény, ez a risk-on hangulat fog tudni majd folytatódni a következő időszakban, abban ott valószínűleg hangsúlyos eleme lesz az AI-nak, tehát nyilván vannak olyan régiók, szektorok, így nálunk a célpontok között, amik viszont kifejezetten AI kapcsoltak. Ez a CEE-régió nem AI kapcsolt, de ennek ellenére is láttunk benne potenciált.
Műsorvezető: Világos. Hát nagyon köszönöm, hogy a folyamatok mögé néztünk. Szerintem átjártunk mindent, ami most rövid távon hathat a befektetésekre. Eppich Győző volt a beszélgetőpartnerem, az OTP Elemzési Központ vezetője és Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset elemzési osztályának vezetője. Én Gede Balázs vagyok, és köszönöm a figyelmet a viszontlátásra!
A videóban megjelenik a végefőcím, amelyen az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, úgy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban elhangzó tájékoztatás ugyanakkor nem teljes körű. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek