Az AI kilép a fizikai világba: jöhet a robotika évtizede
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
A humanoid robotok felemelkedése
A mesterséges intelligencia következő nagy hulláma már nem feltétlenül a képernyőkön, adatközpontokban vagy chatbotokban jelenik meg, hanem a fizikai világban. Ezt a váltást pedig a humanoid robotok testesíthetik meg, hiszen velük az AI nemcsak beszél vagy képet generál, hanem érzékel, mozog, csomagokat pakol, és idővel akár emberek mellett dolgozhat gyárakban, kórházakban vagy háztartásokban is. A technológia még viszonylag korai fázisban van, de a mesterséges intelligencia, az aktuátorok és a szenzorok gyors fejlődése miatt a humanoid robotika a következő évtized egyik legizgalmasabb befektetési témájává válhat.
Áruk és nyersanyagok – technikai elemzés
Az arany és az ezüst árfolyamai új swing mélypontok utáni túladott állapotból pattantak vissza. Rövid távon még maradhat tere az emelkedéseknek, azonban trendszerű fordulathoz további erősödésre van szükség a vevők részéről. Az olaj ára a több mint három hete adott long zárási jelzés óta elérte az első, 75-ös célárat. Jelentős támasz 68,75 környékén húzódik. A földgáz emelkedése megtorpant, ugyanakkor ez inkább erőgyűjtésnek tűnik a további felívelés előtt. A réz árfolyama oldalazó mozgásba váltott, ami akár trendet erősítő mintaként is értelmezhető majd. A búza és a kukorica a korábban kialakult jelentős túladottságot korrigálják felfelé, de tartós, trendszerű emelkedés egyelőre még várat magára.
A mesterséges intelligencia nemcsak a szoftverek világát alakítja át, hanem egyre látványosabban lép be a fizikai gazdaságba is. Ennek egyik legnagyobb nyertese a robotika lehet, ahol az ipari automatizálás, a kollaboratív robotok, az autonóm mobil rendszerek és a humanoid fejlesztések egyszerre teremtenek új növekedési lehetőségeket. A munkaerőhiány, a béremelkedés, a demográfiai nyomás és a hatékonysági verseny már ma is gyorsítja a robotok terjedését, az AI pedig új képességeket ad ezeknek a rendszereknek. Bár a szektor érzékeny a gazdasági ciklusokra, a hosszú távú befektetési sztori egyre erősebb: a robotizáció a következő évek egyik meghatározó megatrendjévé válhat.
A következő években a gazdaságot nagy mértékben fogja átalakítani a robotizáció a mesterséges intelligenciának köszönhetően. Ezek a változások pedig olyan környezetet teremthetnek, amely a következő évek egyik meghatározó befektetési sztorijává teheti ezt a szektort. A különböző ipari robotok már évtizedek óta velünk vannak a gyárakban vagy a logisztikai központokban. Ezek gyártói pedig az elmúlt időszakban kifejezetten jól teljesítettek a tőzsdén, hiszen évről évre nő a hadrendbe állított ipari robotok száma.
Globálisan az elmúlt négy évben mindig meghaladta a telepített robotok száma az évi 500 ezer darabot az International Federation of Robotics szerint. Az ipari robotok piaca értékben 50 milliárd dollár közelében lehetett 2025-ben, és innen még további bővülés várható, több elemzőház a 100 milliárd dolláros nagyságot is elérhetőnek véli 2030-ra. Ebben nem csak a hardver, hanem a robotokat irányító szoftveres megoldások is benne vannak.
Ahogy az előző elemzésünkben is írtuk, a legfontosabb strukturális hajtóerő, ami növeli a keresletet a robotok iránt, az a munkaerőhiány és a növekvő bérköltségek. Nem véletlen, hogy a leggyorsabban Japánban, Dél-Koreában, Németországban és Kínában terjed a robotok adaptációja, ahol már most is jelentősek a demográfiai kihívások. A legnagyobb ipari robotpiac a telepítések alapján Kína, ami nagyjából a globális piac 54%-át adja, őt követi Japán és az USA. A hosszú távú támogató trendek ellenére kockázatok továbbra is vannak, hiszen a szektor érzékeny a makrogazdasági ciklusokra, mivel a legtöbb robotot a feldolgozóiparban és a logisztikában használják, így rövid és középtávon lehetnek visszaesések.
A legfontosabb nevek
Jelenleg öt nagy cég működik az iparágban, amelyek a teljes piac 30%-át kontrollálják. Ezek a svájci ABB (amely viszont tavaly év végén adta el robotika üzletágát a Softbanknak, ugyanakkor automatizálási rendszerekkel továbbra is foglalkoznak), a japán Fanuc és Yaskawa, az amerikai Teradyne és a kínai tulajdonban lévő nem tőzsdei cég, a német Kuka. Mellettük természetesen még sok kisebb vállalat is tevékenykedik a szektorban, de rájuk most nem térünk ki. Érdemes még megemlíteni az Amazont is, amely nem klasszikus szereplő a piacon, mivel csak a működése során használja a saját fejlesztésű robotjait, azokat viszont jelentős számban. 2012 óta az Amazon több mint 1 millió robotot helyezett üzembe, hatékonyabbá téve logisztikáját, és ezáltal a világ egyik legnagyobb robot üzemeltetőjévé is vált.
Egy ipari robotnál nem elég, hogy „mozog”, a lényeg, hogy évekig, több műszakban, nagyon nagy ismétlési pontossággal, minimális állásidővel dolgozik. Vagyis a gyártástechnológia és minőségbiztosítás adja a versenyelőnyt. A vezető szereplők évtizedek alatt építettek iparági know-how-t, integrátorhálózatot és referenciákat. Autógyáraknál, elektronikai gyártóknál, logisztikai központokban nem szívesen cserélnek robotplatformot csak azért, mert valaki 20–30%-kal olcsóbb. Fontos az alkatrészellátás, helyi szerviz, mérnöki támogatás, kompatibilitás, vagy az üzemidő-garancia. Nagy a kínai verseny, de egyelőre, különösen a nagy precizitást igénylő szektorokban még van előnye a nem kínai cégeknek. Kínának viszont óriási előnye a hazai piac mérete, rengeteg robotot telepítenek, így gyorsan tudnak tanulni.
A legelterjedtebb robotok
- Az ipari robotikában a 6 tengelyes robotkarok a legelterjedtebb és legsokoldalúbb eszközök. A 6 tengely hat rotációs csuklót jelent, amelyek lehetővé teszik a robotkar számára, hogy a tér bármely pontját elérje, és a végberendezést (pl. megfogó, hegesztőpisztoly) a kívánt szögben pozicionálja. Ezek nagy teherbírású rendszerek, amelyek hegesztésre, összeszerelésre, festésre, gépkiszolgálásra és sok más feladatra alkalmasak. Ebben a szegmensben a fentebb felsorolt vállalatoknak mind vannak megoldásaik, különböző teherbírással. Szinte minden olyan iparágban megjelennek, ahol automatizált gyártás, anyagmozgatás vagy precíziós művelet van. Az autóipar a legklasszikusabb, de ma már az élelmiszeripartól a gyógyszeriparon át a logisztikáig nagyon széles körben használják őket.
- A robotkaroknak egy speciális változata (SCARA) nagy sebességű és pontosságú műveleteket tesz lehetővé pl. elektronikai összeszerelésekben. Ilyen például a nyomtatott áramköri lapok kezelése, csatlakozók beültetése, vagy mikroforrasztási feladatok elvégzése.
- A Delta robotok általában felülről van rögzítve, gyorsak és könnyűek, ezért gyakran használják őket csomagolási és összeszerelési feladatokhoz az élelmiszeriparban, gyógyszeriparban, vagy a logisztikában.
- A portálrobotok (gantry robots) jellemzően lineáris tengelyekből álló robotrendszerek, amelyek nagy távolságokra képesek szállítani terheket, és nagy pontossággal pozícionálni azokat. Az autóiparban a karosszériaelemeket, motorblokkokat ilyenek mozgatják, de a repülőgépiparban is használják őket pl. szárnypanelek pozícionálásra.
- A Kollaboratív robotok (cobots) az egyik leggyorsabban növekvő ága az ipari robotikának, mert ezek az ember-robot együttműködésre tervezett robotok, amik nem elzártan működnek, hanem az emberek mellett. Az automata mobil robotok (AGV/AMR) is ide tartoznak, amelyek például a logisztikai központokban vagy gyárakban szállítanak emberi beavatkozás nélkül tartozékokat, alapanyagokat, árukat.
A robotpiac nagyságára vonatkozó előrejelzések jelentős szórás mutatnak attól függően, hogy az elemzőházak hardverbevételt, teljes rendszert, szoftvert, integrációt, telepített egységeket, vagy csak robotkart vesznek figyelembe. A cobotoknál látszik a legerősebb strukturális növekedési sztori. A MarketsandMarkets szerint a globális cobotpiac a 2025-ös 1,4 milliárd dollárról 2030-ra 3,4 milliárdra nőhet (+18,9% CAGR).
Jelenleg sokkal nagyobb a SCARA robotok piaca, itt a Mordor Intelligence szerint 2026-ban 12,5 milliárd dolláros nagyságot érhet ez a szegmens, ami 2030-ra 19 milliárd környékére bővülhet (+9,6% CAGR). A Delta robotok piaca 2030-ra 7,5 milliárdra növekedhet (+7,9% CAGR), míg a portál robotoké 4 milliárdra (+8,3% CAGR).
A mesterséges intelligencia az ipari robotok működését is átalakítja és a szimpla automatizálástól egyre inkább az autonómia felé haladnak, hiszen az AI által a fejlett hajtásmechanizmusok kevésbé előre megírt, inkább alkalmazkodó munkafolyamatokat tesznek lehetővé. Ez különösen a logisztikában-raktározásban és a gyártás területén fontos, ahol az érzékelés, a navigáció és a megragadáshoz és mozgáshoz kapcsolódó, kialakulóban lévő megerősítő tanulás elengedhetetlen. Innen pedig egyenes út vezetett a humanoid robotok fejlesztése felé, ami jelenleg még ugyan gyerekcipőben jár, inkább csak ígéretes prototípusok elérhetőek, de ezek fejlődése rendkívül gyors lehet és már a nem túl távoli jövőben forradalmasíthatnak egész iparágakat.
Nvidia: a megkerülhetetlen nagyágyú
Az Nvidia a robotikának is az egyik fontos szereplője már most, nem egyszerűen chipgyártó, hanem platformot és teljes ökoszisztémát kínál: adatgyűjtés › szimuláció › tanítás › validáció › valós idejű futtatás a roboton › flottaszintű ipari integráció. Ezt az Nvidia gyakran „physical AI” néven keretezi, vagyis olyan AI-rendszernek, amely nem csak szöveget vagy képet ért, hanem a fizikai világban érzékel, tervez és cselekszik.
A Jetson az Nvidia robotikai hardverének egyik legfontosabb eleme. Egy számítógépes modulcsalád, amelyet robotokba, drónokba, autonóm gépekbe lehet beépíteni. A lényege, hogy a robot ne a felhőbe küldje minden döntését, hanem helyben, valós időben tudjon érzékelni és reagálni, mert például egy autonóm gép nem várhat másodperceket egy felhős válaszra, amikor egy ember belép a munkaterébe. A Jetson nem csak egy chip, hanem a robot fedélzeti AI-számítógépe.
Az Isaac Sim a robot virtuális tesztpályája. Mielőtt a robotot kiengedik a valós világba, előbb sok ezer vagy millió helyzetet kipróbálnak vele szimulációban, mivel ez olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb, mint valódi robotokat összetörni egy gyárban vagy laborban. Az olyan AI-modell, mint a GR00T célja pedig, hogy a humanoid robotok ne csak előre programozott mozdulatokat hajtsanak végre, hanem képesek legyenek vizuális információból, nyelvi utasításból és robot-akciókból általánosítható képességeket tanulni.
Az Nvidia rengeteg partnerséget kötött már különböző cégekkel a robotizáció és az automatizáció területén, ezért nem véletlen, hogy az egyik fontos tematikus ETF-nek, a BOTZ-nak (Robotics & Artifical Intelligence ETF) is az egyik legnagyobb komponense.
BOTZ ETF grafikonja
További szereplők
Az ETF másik meghatározó komponense jelenleg a svájci ABB, amely ahogy írtuk épp most adja el robotika üzletágát. Viszont ennek ellenére nem elképzelhetetlen, hogy továbbra is marad az ETF-ben, mivel az ipari automatizálás fontos szegmense a cégnek. Ha a robotikát tágan értelmezzük — automatizált gépek, mozgásvezérlés, szenzorok, ipari vezérlés, mechatronika, digitális gyártórendszerek —, akkor ABB továbbra is erősen robotika-közeli vállalat marad.
A japán Fanuc is az ipari robotok és az automatizálás területén működő egyik vezető cég, több évtizedes tapasztalattal. Robotkarok, kollaboratív robotok, CNC vezérlések és egyéb automatizálást segítő megoldások is megtalálhatók a kínálatában. Márciusban épp az Nvidiával lépett a cég partnerségre, hogy tovább fejlesszék az ipari robotokat az AI segítségével. A Fanuc a következő négy évben 6%-hoz közeli éves áltagos (CAGR) bevételnövekedést érhet el, míg a nettó eredménye 9 százalékkal bővülhet (CAGR). Ez idő alatt a vállalat EBITDA marginja 26,5%-ról akár 29%-ra is emelkedhet az elemzői várakozások alapján. A részvény viszont nem olcsó, jelenlegi P/E mutatója 35 feletti.
Jelentős szereplő az amerikai Teradyne is, amely olyan berendezéseket és szoftvereket fejleszt, amelyekkel chipeket, elektronikai modulokat, vezeték nélküli eszközöket, vagy akár ipari robotokat lehet tesztelni, vezérelni, optimalizálni. A chipeket például tesztelni kell mielőtt bekerülnek egy autóba vagy adatközpontba, hogy megfelelően működnek-e, milyen teljesítményre képesek és hogy mekkora a hibaarány. A Teradyne termékei ezt a tesztelést teszik lehetővé. A Teradyne emellett kollaboratív robotokat és autonóm mobil robotokat is gyárt. A cég a következő négy évben 20%-os átlagos éves bevételnövekedést érhet el, míg nettó profitja még nagyobb mértékben emelkedhet (+31%, CAGR). A Teradyne EBITDA marginja idén 30% fölé emelkedhet, míg 2028-ra a várakozások szerint 34% is lehet. Ehhez azonban magas értékeltség is párosul, hiszen a 2026-os előretekintő P/E rátája jelenleg 50 körül van.
A szintén japán Keyence Corporation árfolyama április végi kiváló jelentését követően lőtt ki, és vált a BOTZ ETF-ben is meghatározó komponensé. A Keyence nem klasszikus robotgyártó, hanem gyártásautomatizálási technológiai beszállító. A vállalat termékei azt segítik, hogy a gyárak pontosabban, gyorsabban és kevesebb emberi hibával működjenek. Tipikus ügyfelei az autóipar, elektronikai ipar, félvezetőipar, gyógyszeripar szereplői. A Keyence negyedéves üzemi eredménye 179,4 milliárd jen lett, szemben a 163,8 milliárd jenes konszenzussal, vagyis a piac egyértelmű pozitív profitmeglepetést árazott be, emellett a potenciális részvény-visszavásárlási program lehetőségét megnyitó alapszabály-módosítási tervet is honorálták a befektetők. A cég profitabilitása kiemelkedő (51%-os üzemi eredményhányad), de ehhez magas árazottság is társul (P/E: 40).
Láthatjuk, hogy már napjainkban is komoly üzletág a robotizáció, azonban vélhetően ez még messze van attól ahová a következő egy évtizedben fejlődik majd a szektor. Az innováció a mobil robotok és talán még inkább a humanoidok területén fog várhatóan lezajlani.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!