A humanoid robotok felemelkedése
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Áruk és nyersanyagok – technikai elemzés
Az arany és az ezüst árfolyamai új swing mélypontok utáni túladott állapotból pattantak vissza. Rövid távon még maradhat tere az emelkedéseknek, azonban trendszerű fordulathoz további erősödésre van szükség a vevők részéről. Az olaj ára a több mint három hete adott long zárási jelzés óta elérte az első, 75-ös célárat. Jelentős támasz 68,75 környékén húzódik. A földgáz emelkedése megtorpant, ugyanakkor ez inkább erőgyűjtésnek tűnik a további felívelés előtt. A réz árfolyama oldalazó mozgásba váltott, ami akár trendet erősítő mintaként is értelmezhető majd. A búza és a kukorica a korábban kialakult jelentős túladottságot korrigálják felfelé, de tartós, trendszerű emelkedés egyelőre még várat magára.
Szétverik a Netflix árfolyamát
A Netflix részvénye látványosan elvesztette lendületét az áprilisi gyorsjelentés óta. A menedzsment óvatos éves előrejelzése és a növekedéssel kapcsolatos kételyek elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a befektetők büntessék a papírt. A Roku-ért folytatott harc elvesztése és a Lionsgate körüli felvásárlási pletykák azt jelzik, hogy a Netflix is érzi, a következő növekedési szakaszhoz mégis szükség lehet egy akvizícióra. A fundamentumok ugyanakkor továbbra sem omlottak össze: a reklámüzlet, az élő sportesemények, az árazási erő és az új tartalomformátumok még bőven adhatnak muníciót a részvénynek — kérdés, hogy a piac mikor kezdi ezt újra elhinni.
A mesterséges intelligencia következő nagy hulláma már nem feltétlenül a képernyőkön, adatközpontokban vagy chatbotokban jelenik meg, hanem a fizikai világban. Ezt a váltást pedig a humanoid robotok testesíthetik meg, hiszen velük az AI nemcsak beszél vagy képet generál, hanem érzékel, mozog, csomagokat pakol, és idővel akár emberek mellett dolgozhat gyárakban, kórházakban vagy háztartásokban is. A technológia még viszonylag korai fázisban van, de a mesterséges intelligencia, az aktuátorok és a szenzorok gyors fejlődése miatt a humanoid robotika a következő évtized egyik legizgalmasabb befektetési témájává válhat.
A robotizációról szóló korábbi elemzéseinkben már írtunk arról, hogy az AI egyre inkább kilép a szoftverek világából, és a fizikai gazdaságban is megjelenik. Az ipari robotok vagy a kollaboratív robotok már ma is fontos szerepet játszanak a hatékonyságnövelésben, de a humanoid robotok egy újabb lépcsőt jelenthetnek, mivel ezek nem egyetlen feladatra optimalizált gépek, hanem sokféle, emberi környezetben végzett munkát képesek lehetnek ellátni.
Heti rendszerességgel jelennek meg látványos bemutató videók a humanoid robotokról, de az igazán lényeges pont az lesz amikor a technológia már gazdaságilag is értelmezhetővé válik. Ma még sok modell inkább prototípus, mint tömeggyártott termék, de a trend egyértelmű. A költségek gyorsan csökkennek és egyre több vállalat lép be a piacra, mivel a demográfiai nyomás, a munkaerőhiány, illetve a veszélyes vagy monoton munkák automatizálása egyre erősebb keresleti oldali hajtóerőt jelent.
Miért pont humanoid?
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért kell egy robotnak emberhez hasonló formát öltenie. Egy robotkar sokkal hatékonyabb lehet hegesztésben, egy automata mobilrobot jobb lehet raktári szállításban, egy drón gyorsabb lehet ellenőrzési feladatokban. A humanoid forma előnye nem abban rejlik, hogy minden részfeladatot optimálisan tud elvégezni, hanem abban, hogy a körülöttünk lévő világ nagy része emberekre lett tervezve. Elég csak körül néznünk ahhoz, hogy ezt lássuk: ajtók, lépcsők, gyártósorok, raktárak stb., vagyis egy emberalakú robot ebben a már meglévő környezetben anélkül tud dolgozni, hogy az egész infrastruktúrát át kellene alakítani.
Ez különbözteti meg a humanoidokat a klasszikus ipari robotoktól. Egy ipari robot általában strukturált környezetben, előre meghatározott mozdulatsorokat végez, nagy pontossággal és megbízhatósággal. A humanoid robot ezzel szemben strukturálatlan környezetben is működhet, ahol változnak a térbeli helyzetek és a feladatok. Ehhez nem elég a precíz mechanika, hanem fejlett érzékelésre, mozgásvezérlésre, multimodális AI-ra és valós idejű döntéshozatalra is szükség van.
Egy humanoid robot nagyon sok alkatrészből épül fel, de három kulcsrészt különíthetünk el. Az első az „agy”, amely érzékel, értelmez és dönt, ide tartoznak az AI-chipek, fedélzeti számítógépek, szoftverek, ás a szimulációs rendszerek. A humanoidnak ugyanis nem elég kameraképet feldolgoznia, hanem értenie kell a nyelvi utasítást, felismerni a környezetet, megtervezni a mozdulatot, majd azt biztonságosan végrehajtani. Ezen az AI-chipek, szoftverek, szimulációs rendszerek területén jelenleg a legnagyobb szereplők az Nvidia, a Microsoft, az Alphabet, a Baidu vagy a Samsung.
A robot „teste” mozogni és mozgatni tud. Aktuátorokból (a mozgató elem, ami a robot döntéseit fizikai mozgássá alakítja), motorokból, szenzorokból, mechanikai szerkezeti elemekből és még sok minden másból áll. A Barclays szerint ez a rész, különösen az aktuátorok tehetik ki a teljes gyártási költség mintegy felét, míg az „agy” nagyjából 35%, az akkumulátor pedig 15% körüli részt képviselhet. Az aktuátorok azért kulcsfontosságúak, mert ezek alakítják át az elektromos energiát mozgássá. Ezek mozgatják a vállat, könyököt, csuklót, térdet, és az ujjakat. A humanoid robotoknál főként elektromos aktuátorok terjednek, mert ezek pontosak, gyorsak és relatíve jól skálázhatók, miközben a hidraulikus rendszerek erősek, de drágábbak és karbantartás igényesebbek.
A harmadik pillér az energiaellátás. A humanoid robotok jellemzően lítiumion-akkumulátorokat használnak, de az energiahatékonyságban még van tér a fejlődésre. Több forrás alapján a mai fejlett humanoidok üzemideje sok esetben 4–5 óra körül lehet, de intenzív használat mellett ez az idő rövidülhet, ami egyelőre limitálja az ipari felhasználást.
A költségcsökkentés lesz a kulcs
A humanoid robotok tömeges elterjedésének egyik legfontosabb feltétele a gyártási költségek csökkenése. Ma még nagyon széles a sáv: egy egyszerűbb kínai modell ára néhány ezer vagy tízezer dollár lehet, míg egy ipari felhasználásra szánt, fejlettebb modell ára akár több százezer dollár is lehet. A Morgan Stanley becslése szerint a Tesla Optimus Gen2 hardveres, szoftver nélküli anyagköltsége jelenleg 50–60 ezer dollár körül lehet, miközben Elon Musk hosszabb távú célja egy 20 ezer dollár körüli értékesítési ár, tehát a költségeknek jóval ez alá kellene esnie.
A BofA úgy kalkulál, hogy egy tipikus humanoid hardverköltsége 2025-ben 35 ezer dollár körül lehetett, ha az alkatrészek nagy része Kínában készült. A következő években a sorozatgyártás, a dizájn egyszerűsödése, az alkatrészek standardizációja és az ellátási lánc bővülése miatt a költség a 2030-as évekre lefeleződhet.
Egy humanoid akkor válhat igazán vonzóvá a vállalatok számára, ha nemcsak technológiailag működik, hanem a teljes költsége versenyképes az emberi munkaerővel szemben. Ráadásul nemcsak a bérköltséget kell nézni, hanem az üzemidőt is. Ha egy humanoid 24 órából 20 órát képes dolgozni, akkor akár 50%-os emberi hatékonyság mellett is több munkát végezhet el, mint egy 8 órában dolgozó ember. Persze itt még nem vettük figyelembe az avulást vagy az esetleges javítási költségeket, és az emiatt kieső munkaórákat.
Mekkora piacról beszélhetünk?
A humanoid robotpiac méretére vonatkozó becslések még rendkívül bizonytalanok, ami nem meglepő egy ennyire korai szakaszban lévő technológiánál. A Barclays szerint ma a humanoid piac mindössze 2–3 milliárd dolláros lehet, de 2035-re alapesetben 40 milliárd dollárra bővülhet, míg optimista esetben akár 200 milliárd dolláros nagyságot is elérhet.
A Morgan Stanley 2040-re elképzelhetőnek tartja, hogy 8 millió darab humanoid robot lesz használatban, 2050-re pedig a számuk elérheti a 63 milliót az Egyesült Államokban. A 8 millió darab robot 20 ezer dolláros átlagárral 160 milliárd dolláros piacot jelentene. Kína esetében a Morgan Stanley 2030-ra 1,5 millió, 2050-re 59 millió humanoid robotot prognosztizál. Ezeket az előrejelzéseket persze érdemes nagyon óvatosan kezelni, mert egy ilyen időtávú prognózis rendkívül sok feltételezést tartalmaz, amik nagyon gyorsan tudnak elavulni.
Habár sok videó mutatja be, hogyan képes kipakolni egy mosogatógépet, vagy ruhát teregetni egy humanoid robot, mégsem valószínű, hogy a háztartásokban fognak először tömegesen megjelenni. A technológia széles körű elterjedése sokkal inkább az ipari, logisztikai és félig strukturált környezetekben várható. Itt a feladatok monotonabbak, a környezet jobban kontrollálható, és a pénzügyi megtérülés is könnyebben elérhető, ilyen lehet tipikusan például az anyagmozgatás, a válogatás vagy az összeszerelés. Ezt követheti a kereskedelmi felhasználás, például az oktatásban, üzleti szolgáltatásokban vagy kültéri munkákban, végül a háztartási munkákban és az idősgondozási feladatokban is megjelenhetnek.
A globális verseny
A humanoid szegmensben jelenleg Kína tűnik az elsőszámú szereplőnek. A Morgan Stanley szerint a 2022 óta bemutatott humanoid robotok 61%-a Kínához köthető, miközben az USA és Kanada 24%-os részt hasított ki magának. Kínát segíti az óriási hazai piaca, az alacsony gyártási költségek, valamint az állam részéről érkező nagy támogatás is.
Az Egyesült Államokban ezzel szemben a technológiai szektor nagy játékosainak a kiemelkedő innovációja jelenthet versenyelőnyt. A Tesla vagy a Figure AI mellett az Nvidia, a Microsoft vagy a Google mind fontos szereplői lehetnek a humanoid ökoszisztémának is. Európa pozíciója kevésbé látványos, de nem feltétlenül gyenge.
A Barclays arról ír, hogy Európa a globális aktuátor-komponens ellátásban meghatározó szereplő (34%-os részesedés), megelőzve Kínát, Mexikót, Japánt és az USA-t. Németország az európai aktuátor-ellátás körülbelül harmadát adja, ami jól mutatja, hogy az autóipari és precíziós gépgyártási know-how a humanoid robotikában is értékes lehet. Egy humanoid robotot bizonyos értelemben „mini autóként” is értelmezhetünk, hiszen rengeteg precíziós alkatrészből, motorból, szenzorból, csapágyból, vezérlőből áll össze. Aki az autóipari ellátási láncban komoly szereplő, az a humanoid robotika iparosításában is jó pozícióból indulhat. A humanoid robotika egy nagyon sokszereplős piaccá válhat, ahol az egyes robotmárkák mellett fontosak lesznek az értéklánc beszállítói is.
Vannak még akadályok és kockázatok
Az egyik legnagyobb kihívás a humanoid robotok kapcsán a megbízható mozgásvezérlés. Egy robotnak nem elég látványosan futnia egy bemutatón, hanem órákon át kell stabilan működnie, emberek mellett, egy dinamikus környezetben és biztonságosan. Az aktuátoroknak egyszerre kell erősnek, könnyűnek, olcsónak és tartósnak lenniük, ami mérnöki szempontból rendkívül nehéz feladat.
A másik nagy korlát az adatfeldolgozás. A robotok tanításához rengeteg fizikai interakciós adatra van szükség. A nagy nyelvi modelleknél az internetes szöveganyag nagy része rendelkezésre állt, a robotikában viszont a valós mechanikus adatok gyűjtése lassabb, drágább és nehezebb. Egy emberi test rendkívül hatékony biomechanikai rendszer, míg a humanoid robotok sok energiát használnak fel a mozgásra és az aktuátorok működtetésére. Amíg az üzemidő rövid, addig a robotok ipari alkalmazása is korlátozott lehet.
A technológiai kérdések mellett a szabályozás és a társadalmi elfogadás is rendkívül fontos, mivel egy humanoid robot képet és hangot rögzíthet, emberek mellett mozog, és döntéseket is hoz. Ez pedig adatvédelmi, munkabiztonsági és felelősségi kérdéseket is felvet. A munkaerőpiaci hatás szintén érzékeny téma, mivel a humanoid robotokat gyakran úgy mutatják be, mint amelyek az embereket helyettesítik, de a valóság vélhetően ennél összetettebb lesz. Sok felhasználási területen inkább munkaerő-kiegészítésről lehet szó: a robot elvégzi a monoton, veszélyes vagy fizikailag megterhelő feladatot, miközben az ember magasabb hozzáadott értékű, felügyeleti vagy döntési szerepet lát el.
A következő években valószínűleg az lesz a döntő, hogy mely cégek tudják a látványos prototípusokat ipari szintű, megbízható, skálázható és gazdaságosan gyártható termékké alakítani. A humanoid robotika nem holnap fogja átalakítani a munkaerőpiacot, de könnyen lehet, hogy a 2030-as évek egyik legfontosabb technológiai trendjévé válik. Aki már most a humanoidokba akar fektetni, annak még nehéz dolga van, ellenben jelenleg is elérhetőek már ETF-ek a szélesebb robotikában.
Robotika ETF-ek
3 nagyobb ETF-et említenénk meg, igaz ezekben vannak olyan cégek is, akik nem elsősorban ezzel foglalkoznak, hanem például chipgyártók. Az RBOT ETF-ben a legnagyobb komponens például az Intel, de az AMD-nek és az Nvidia-nak is jelentős részesedése van. A BOTZ ETF-ben is szerepel az Nvidia, de itt már az ipari robotika jelenlegi legnagyobb szereplői is komoly részesedéssel bírnak, mint a Keyence, a Fanuc, vagy az ABB. A ROBO ETF-ben pedig a legnagyobb szereplőnek is csak 2% körüli súlya van, és inkább számít egy kimondottan robotikára koncentráló ETF-nek, kevesebb AI, félvezető kitettséggel.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!