OpenAI Astra: AGI vagy sem a félvezetők profitálhatnak belőle
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Óvatos optimizmus uralkodik a befektetők körében
Negyedéves intézményi felmérésünkben vezető pénzügyi szakemberek vesznek részt. A felmérés célja, hogy a globális gazdasági-pénzügyi trendek tükrében betekintést nyújtson az intézményi befektetők véleményébe, preferenciáiba, különös tekintettel a magyarországi és régiós befektetési lehetőségekre.
Alakul a hosszú távú fordulat a német biotech cégnél
Az európai piacok fontos támasz szinteket értek el a korrekcióknak köszönhetően. A csökkenésekből viszont még nem következett be a fordulat. Ezt a szűrési lista is visszaigazolja, nem látni jó lehetőségeket, vagy azok száma csekély. Ilyen piaci környezetben a momentum alapú fordulós stratégiák jellemzően kevésbé hatékonyak, ezért ismét csak néhány cég felelt meg a szűrési feltételeinknek. A listából a német Sartorius AG élettudományi és biotechnológiai vállalatot emeltük ki, amely laboratóriumi és biogyógyszer-gyártó berendezéseket, valamint kapcsolódó szolgáltatásokat fejleszt és gyárt. Hosszú távú fordulós esélyt látni, így vételi pozíciók keresése jöhet számításba.
Az OpenAI új modellje, a GPT-6 Astra nemcsak az AGI-ról szóló vitát robbantotta ki, de új lendületet is adhat a félvezetőiparnak. A modell egy új korszak kezdetét jelezheti az AI fejlődésében: a hangsúly a kérdések megválaszolásáról fokozatosan az önálló feladatvégrehajtás felé tolódik, ami az AI-infrastruktúra iránti kereslet újabb hullámát indíthatja el. Ennek legnagyobb nyertesei továbbra is a memóriachipek, a szerverprocesszorok és az adatközpont hálózati megoldások piacának vállalatai lehetnek.
A múlt héten mutatta be új AI-modelljét, a GPT-6 Astrát az OpenAI, amely a vállalat állítása szerint már eléri az általános mesterséges intelligencia (AGI) szintjét. Ezt a fogalmat jellemzően olyan rendszerek leírására használják, amelyek feladat- és problémamegoldási képességekben legalább emberi szintű teljesítményre képesek. A modell kiemelkedő eredményeket ért el az ARC-AGI-3 teszteken, ugyanakkor továbbra sem állapítható meg egyértelműen, hogy valóban megtörtént-e ez a szintlépés, mivel az AGI fogalma nehezen körülhatárolható, a tesztkörnyezetek szabályozottsága pedig nem feltétlenül hasonlítható a valós világ komplex és folyamatosan változó körülményeihez.
Bár az AGI-szint elérésével kapcsolatban továbbra is vannak kérdőjelek, az Astra által képviselt technológiai előrelépés már jóval nehezebben vitatható. Az OpenAI új modellje versenyképes teljesítményt nyújt az Anthropic legfejlettebb modelljével szemben, ami kevésbé kedvező fejlemény lehet utóbbi számára a közelgő IPO előtt (amiről itt írtunk részletesebben).
Az Astra nem csupán előre betanított utasítások végrehajtására képes, hanem ismeretlen programok használatát is elsajátíthatja önálló kísérletezés útján, ami jelentős technológiai áttörést jelenthet. Amennyiben a vállalatok széles körben kezdik alkalmazni az OpenAI megoldását, úgy az AI-startuphoz kapcsolódó szereplők, például a Microsoft, az Oracle vagy a SoftBank esetében is megnyílhat a tér a felértékelődésre. Ugyanakkor a legnagyobb haszonélvező várhatóan továbbra is a félvezető szektor maradhat.
A modell betanítása közel 100 ezer GPU felhasználásával történt, ami a valaha épített egyik legnagyobb AI-tréningklasztert jelenti, és rendkívül magas számítási erőforrás-igényre utal. Az Astra jelentősége infrastruktúra szempontból azonban nem feltétlenül a méretéből fakad, hanem abból, hogy hosszabb és összetettebb feladatok végrehajtására képes. A rövid chatbot-interakcióktól egyre inkább a többlépéses, agent-alapú munkafolyamatok felé mozdul el a modell működése, amelyek során különböző eszközöket és alkalmazásokat is képes használni.
A hosszabb és összetettebb munkafolyamatok nagyobb kontextusablakokat tesznek szükségessé, hogy a modell a működése során keletkező korábbi részeredményekhez ismételten hozzáférhessen anélkül, hogy azokat újra kellene számolni. A nagyobb kontextus ugyanakkor jelentősen növeli a memóriaigényt, miközben a memória kínálat továbbra is szűkös, és a helyzet várhatóan a következő egy év során sem enyhül érdemben. Ennek következtében az AI-infrastruktúra egyik legfontosabb szűk keresztmetszete továbbra is a memória maradhat, ami kedvező környezetet teremthet a HBM-piac (nagy sávszélességű memóriachip) meghatározó szereplői, például az SK Hynix, a Samsung vagy a Micron számára.
Emellett a többlépéses, agentic munkafolyamatok nagyobb CPU-igénnyel járnak, amelyből elsősorban a szerverprocesszorok piacának meghatározó szereplői, például az AMD és az Intel profitálhatnak. Ezen felül a hagyományos chatbotokkal ellentétben az adatáramlás nem kizárólag a felhasználó és a modell között zajlik, mivel az agent folyamatosan kommunikálhat más modellekkel, adatbázisokkal vagy alkalmazásokkal. Ez nagyobb hálózati forgalmat eredményezhet, ami kedvezhet az adatközponti hálózati megoldásokat szállító vállalatoknak, például a Marvell Technology-nak. Ráadásul az ilyen rendszerek betanítása nagyobb GPU-klasztereket igényelhet, így nemcsak a használat, hanem a tréning során jelentkező hálózati terhelés is növekedhet.
Összességében az Astra a korábbi LLM-modellekkel szemben nem csupán kérdések megválaszolására, hanem összetett, ismeretlen környezetben végrehajtandó, többlépéses feladatok autonóm végrehajtására készült. Amennyiben az AI-iparág fejlődése ebbe az irányba mozdul el, az jelentősen növelheti az infrastruktúra erőforrásigényét, ami továbbra is kedvező környezetet teremthet félvezetők számára, különösen a memória-, szerverprocesszor- és adatközpont hálózati megoldások területén.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!