Politikai vihar tombol Franciaországban
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Feltámadnának az európai szoftvercégek
Az európai részvénypiacok jelenleg felülteljesítik amerikai társaikat, és az elmúlt napok emelkedésének köszönhetően a szűréseink is számos érdekes papírt azonosítottak. Ezek közül olyan részvényeket emeltünk ki, amelyeknél a közelmúltban strukturális fordulóra utaló jelek jelentek meg, miközben a vételi oldal erősödése is támogatja a pozitív technikai képet. Az egyik ilyen vállalat a német Nemetschek, amely az építőipari, építészeti tervezőszoftverek egyik vezető szereplője. A másik a holland Wolters Kluwer, amely professzionális információs, szoftveres és szakmai adatbázis-megoldásokat kínál. Mindkét részvény esetében megkezdődhetett a long belépési lehetőségek keresése.
Az AI lehet a digitális platformok új profitmotorja
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia a technológiai szektor egyik legfontosabb témájává vált. Miközben a figyelem jelentős része a modellfejlesztőkre és az infrastruktúrát biztosító vállalatokra irányul, a technológia hosszú távú nyertesei az alkalmazási oldalon is megjelenhetnek. Az interaktív média szegmens különösen érdekes ebből a szempontból, mivel a területen működő vállalatok üzleti modelljei jelentős mértékben épülnek a felhasználói figyelem monetizációjára és a digitális tartalmak előállítására. Iparági elemzéssorozatunk második részében a keresőket és közösségi média platformokat érintő aktuális trendeket és potenciális katalizátorokat tekintjük át.
Gyorsan követik egymást az események a francia belpolitikában az utóbbi hetekben. Sébastien Lecornu alig egy hónappal a beiktatása után lemondott a miniszterelnöki posztról október elején, majd a francia elnök néhány nappal később újra őt nevezte ki miniszterelnöknek. Bár elsőre úgy tűnt, hogy ő is hamar elődei sorsára juthat, és megbukik, erre végül nem került sor. A francia belpolitikai vihar a részvénypiacot is megtépázta, de az október eleji esését teljesen le tudta dolgozni a CAC40, és azóta az idei lokális csúcsa és a 8200-as szint közelében jár. Kérdés, hogy sikerülhet-e a jelenlegi szinteket áttörve feljebb kapaszkodnia az indexnek vagy ezúttal is korrekció következik.
Lemondott, majd újra kinevezték miniszterelnöknek
Mozgalmas heteket tudhat maga mögött Franciaország: október elején Sébastien Lecornu alig egy hónappal a beiktatása után lemondott a miniszterelnöki posztról, miután a következő francia kormány nem sokkal korábban nyilvánosságra hozott névsorát az ellenzék mellett a jobbközép Republikánusok vezetője is kritizálta. Emmanuel Macron ezután még felkérte Lecornut, hogy próbáljon meg egyeztetni a pártokkal és találjanak megoldást a kialakult helyzetre.
A francia elnök dönthetett volna a parlament feloszlatása, és új választások kiírása mellett, azonban mivel az akkori közvéleményi-kutatási adatok a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés előnyét mérték, így ettől okkal ódzkodhatott az elnök. További lehetséges opcióként felmerülhetett volna még a lemondás is, bár Macron korábban többször is jelezte, hogy nem kíván lemondani az elnöki posztról. A lehetséges opciók közül talán a legvalószínűbbnek egy új miniszterelnök kinevezése tűnt, azonban a piaci szereplők azt találgatták, ha Macron ismét egy új centrista miniszterelnököt nevezne ki, az hogyan tudná elkerülni az elődeihez hasonlóan várhatóan borítékolható újabb bizalmatlansági indítványt (és az azt követő bukást).
Néhány nappal később Macron ismét Sébastien Lecornu-t nevezte ki miniszterelnöknek, aki továbbra is ugyanazzal a széttagolt parlamenttel nézett szembe, ami bonyolulttá teszi a következő éves költségvetés elfogadását. Lecornu-nak ugyanazon politikai patthelyzetben kellene előrelépést elérnie a költségvetéssel, megpróbálva elkerülni az újabb bizalmatlansági indítványokat, és emellett az előre hozott választások veszélye sem múlt el.
Az régi-új miniszterelnökre és időközben bemutatott új kormányára nehéz napok vártak a francia parlamentben, miután a szélsőbal és a szélsőjobb is bizalmatlansági indítványokat nyújtott be, amiről az új kabinet megalakulását követően alig néhány nap elteltével már szavazni is kívántak. A meglepetéseknek ezzel még nem volt vége, miután Lecornu javaslata szerint felfüggesztenék a 2023-as nyugdíjreformot, így a következő, 2027-es elnökválasztásig nem lenne nyugdíjkorhatár-emelés, a szocialisták pedig mindezért cserébe támogatják majd a miniszterelnököt, aki ezzel esélyt kapott arra, hogy túlélje a közelgő bizalmatlansági indítványok jelentette szinte biztos bukást.
Göröngyös lehet az út a francia költségvetés előtt
Úgy tűnt, hogy a kormány túlélése érdekében (legalábbis rövid távon) feláldozhatják Emmanuel Macron 2023-as nyugdíjreformját, a kommentárok egy része szerint mindez pénzügyileg költséges lehet, de a politikai bizonytalanságot csökkentheti. A miniszterelnök szerint a felfüggesztés költsége jövőre 400 millió euróba, 2027-ben pedig 1,8 milliárd euróba kerülne, amit többek között megtakarításokkal kell kompenzálni, mivel ennek a nyugdíjreform felfüggesztésének az ára nem lehet a magasabb deficit.
A nyugdíjreform felfüggesztésének ígérete nyomán a szocialisták támogatásával Lecornu október 16-án túlélt két bizalmatlansági indítványt a parlamentben, így esélyt kapott arra, hogy megkísérelje tető alá hozni a 2026-os költségvetést. A következő éves költségvetés tervezete az idei, GDP-arányos 5,4%-os (tervezett) hiányt 4,7%-ra csökkentené 2026-ban, ennek nagyobb részét az olyan kiadások visszafogásával érnék el, mint a nyugdíj- és a szociális kiadások befagyasztása. Érdemes megemlíteni, hogy a korábbi, Bayrou kormányzat alacsonyabb, 4,6%-os hiánycélt irányzott volna elő. A tervezet emellett tartalmazza a nagyvállalatok számára eredetileg ideiglenesnek szánt társasági adó emelésének meghosszabbítását, valamint a holdingtársaságok vagyonára kivetett új adót. A szocialisták a nyugdíjreform felfüggesztése után a legtehetősebb franciákra kivetendő vagyonadót is szeretnék beemelni majd a költségvetésbe.
A kormány a költségvetés tervezetét benyújtotta a HCFP független pénzügyi felügyeleti szervnek felülvizsgálatra. A HCFP szerint a kabinet 2026-os költségvetési tervei optimista gazdasági feltételezéseken alapulnak, és a megszorító intézkedések nem lesznek elégségesek, vagy akár meg sem valósulnak, ha az új kormány összeomlik. A francia jegybankelnök is megszólalt: szerinte jelentős kiadáscsökkentéseket kell végrehajtani a költségvetési hiány csökkentése érdekében, mivel ez politikai zavarokat és a kötvénypiacok megingását okozza. A jegybankelnök szerint a megoldás nagy része a kiadási oldalon keresendő, egy része pedig az adóoldalon.
Hullámvasúton a francia tőzsde
A francia tőzsde a Lecornu lemondását követő, október eleji esését nem sokkal később le is dolgozta, miután a miniszterelnök a bizalmatlansági indítványokat túlélve esélyt kapott, hogy keresztül vihesse a költségvetést, míg a korábban újra a 3,6%-os szintet tesztelő francia 10-éves állampapírhozam 3,32%-ig süllyedt. A francia hozamcsökkenés azonban megakadt, miután az S&P egy nem tervezett lépéssel október 18-án egy kategóriával lejjebb sorolta a francia adósság besorolását (’A+’ -ra, ’AA-’ -ról). Az S&P a lépést a továbbra is magas francia költségvetési bizonytalansággal indokolta. Legutóbb a Fitch csökkentette a francia adósságbesorolást szeptember közepén. Így Franciaország nagyjából egy hónap alatt két hitelminősítőnél is elvesztette AA-besorolását. A Moody’s francia hitelminősítéssel kapcsolatos döntése várhatóan október 24-én esedékes.
Rövid távon megkönnyebbülést hozott, hogy a miniszterelnök sikerrel vette az első bizalmatlansági indítványokat, azonban a 2027-es elnökválasztás felé közeledve a valószínűleg fennmaradó politikai bizonytalanság továbbra is óvatossá teheti a piaci szereplőket a francia részvénypiaccal kapcsolatban. Mivel a fiskális konszolidációs törekvések alighanem a korábbi verzióhoz képest enyhébb formában kerülhetnek a parlament elé, a várakozások egy része úgy számol, hogy a kevésbé restriktív fiskális politika is támogatólag hathatna a növekedésre. Így bár a belpolitikai bizonytalanság továbbra is jelen van, azonban a francia gazdaság bővülése a várakozások szerint mérsékelt ütemben, de folytatódhat jövőre. A konszenzus jelenleg az idei éves 0,6%-os növekedést követően 0,9%-os francia GDP növekedést vár 2026-ban. Bár utóbbi esetében az előzetes iparági becslések szerint a politikai bizonytalanság akár 0,25 százalékponttal is csökkentheti a GDP növekedését 2026-ban.
A piaci szereplők az elhúzódó francia belpolitikai kockázatok nagy részét mostanra már beárazhatták, és a bizalmatlansági indítványok után a befektetői figyelem a költségvetési egyeztetések felé fordult. A régi-új francia miniszterelnök tehát az első akadályt sikerrel vette (vissza is pattant a CAC40), a belpolitikai huzavona azonban aligha ért még véget. A francia tőzsde az idei lokális csúcsa és a 8200-as szint közelében jár, amelynek közelében korábban többször is elakadt az emelkedés: 2024 márciusban, májusban, majd az idei év elején is innen fordult le az index. A nagy kérdés, hogy ezúttal sikerülhet a jelenlegi szinteket áttörve feljebb kapaszkodnia az indexnek vagy ismét korrekció következik.
CAC40 technikai kép
A múlt heti réssel induló emelkedés újabb lendületet adott az index görbéjének. Rövid távon a 7968-as szint tekinthető vízválasztónak a long és a short oldal között. A fő emelkedő trenddel összhangban ez a szint idővel magasabbra tolódhat. Az árfolyam előtt jelentős tér nyílhat felfelé – az idén áprilisi mélyponttól kiinduló emelkedő háromszög minta alapján akár a 9000 pontos szint elérése is reális lehet. Amíg az árfolyam a vastag, ideális zöld trendvonal fölött mozog, addig komolyabb korrekcióra nem számíthatunk.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!