Lemondott a miniszterelnök, mi jöhet most Franciaországban?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Az eurózónából bizalmi index és konjunktúra mutatók, az Egyesült Államokból inflációs adatok érkeznek
Az eurózónában az augusztusi Sentix befektetői bizalmi indexet és a júniusi ipari termelési adatokat publikálják a jövő héten. Emellett szintén az euróövezetből érkezik még a második negyedéves GDP második becslése és a második negyedéves foglalkoztatási statisztika. Az Egyesült Államokban a júliusi inflációs mutatók lesznek a fókuszban.
Gen Digital: stabil számok és megemelt előrejelzések
A Gen Digital gyorsjelentése ismét a várakozásokat meghaladó eredményeket hozott, miközben a menedzsment sorozatban negyedik negyedéve emelte éves előrejelzését, ami tovább erősíti a vállalat növekedési pályájába vetett bizalmat. A részvény alacsony értékeltsége mellett különösen kedvező, hogy a társaság továbbra is stabil növekedést ér el a MoneyLion akvizíció bázishatásának kifutását követően is. Emellett a mesterséges intelligenciára épülő termékek egyre nagyobb felhasználói aktivitást mutatnak, ami azt sugallja, hogy az AI hosszabb távon inkább támogatja, mint veszélyezteti a vállalat üzleti modelljét, noha a kibervédelmi piacon erősödő verseny továbbra is folyamatos fejlesztési ráfordításokat tesz szükségessé.
Alig egy hónappal a beiktatása után lemondott posztjáról a francia miniszterelnök. Emmanuel Macron két napot adott Sébastien Lecornunak arra, hogy tárgyalásokat folytasson a pártokkal és próbáljanak valamilyen megoldást találni a kialakult helyzetre, bár könnyen lehet, hogy ez végül nem vezet majd eredményre. A francia elnök ekkor több, nehéz döntés közül választhat: megpróbálkozhat egy újabb miniszterelnök kinevezésével, vagy a lehetséges opciók közül rendelkezésére áll a parlament feloszlatása és az előre hozott választások kiírása is. Az újabb miniszterelnöki lemondás bár hozott kilengéseket a francia részvénypiacon, a befektetők valószínűleg az utóbbi hónapok francia belpolitikai eseményei nyomán a kockázatok egy részét már beárazhatták, jelenleg úgy tűnik azonban, hogy rövid távon a politikai bizonytalanság továbbra is rányomhatja majd bélyegét a francia részvénypiac teljesítményére, és a tartós pozitív fordulatra valószínűleg még egy ideig várni kell.
Lemondott a francia miniszterelnök
Egy hónap sem telt el azóta, hogy Francois Bayrou elvesztette a bizalmi szavazást a francia parlamentben, az akkori miniszterelnöknek a következő éves költségvetéssel összefüggő egyeztetéseket övező patthelyzettel, és a tüntetéseket kilátásba helyező társadalmi elégedetlenséggel is szembe kellett néznie. Bayrou ezután beadta a lemondását, a francia elnök pedig nem sokkal később Sébastien Lecornut nevezte ki miniszterelnöknek, aki alig egy év leforgása alatt a negyedik francia miniszterelnök (Macron nyolcéves elnöksége alatt pedig már a hetedik).
Sébastien Lecornu ugyanakkor kevesebb, mint egy hónapot töltve pozíciójában október 7-én lemondott. Bár a kommentárok egy része kiemeli, hogy ezzel ő lett a modern francia történelem legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, ugyanakkor kicsit távolabbra tekintve ez nem teljesen példa nélküli Franciaországban. Alexandre Ribot négy napot töltött hivatalában, mielőtt az első világháború kitörése előtt lemondott; míg Édouard Daladier alig több mint egy hétig volt miniszterelnök, mielőtt az 1934-es zavargások nyomán távozni kényszerült (Bár mindketten többször is betöltötték a miniszterelnöki posztot az idők során).
A hétvégén hozták nyilvánosságra az új francia kormány névsorát, a kabinet tagjainak nagy része a korábbi, Bayrou-adminisztráció tagjai közül került ki, a nagyjából változatlan kormány pedig visszatetszést váltott ki az ellenzéki pártokból, de meglepő módon a jobbközép Republikánusok vezetője -akit újraválasztottak volna belügyminiszternek- szintén bírálta a minisztereknek a múlttal nem igazán szakító módon történő kiválasztását, valamint meglebegtette pártja vezetőségének összehívását is, annak eldöntésére, hogy továbbra is támogatják-e a kormányt. A kommentárok egy része szerint a pártok között már megindulhatott a helyezkedés a 2027-es elnökválasztásra.
A kabinet tagjaival kapcsolatos elégedetlenség mellett a pártok egy része bizalmatlansági indítvány benyújtását is meglebegtette, Lecornu pedig ezt követően alig egy nappal a kormány tagjainak nyilvánosságra hozatala után lemondott posztjáról. Érdemes emellett azt is megemlíteni, hogy a lemondása után Emmanuel Macron két napot adott Sébastien Lecornunak arra (aki a hétvégén bejelentett miniszterekkel együtt ügyvivőként marad a hivatalában, a következő kormány megalapításáig), hogy tárgyalásokat folytasson a pártokkal és próbáljanak valamilyen megoldást találni a kialakult helyzetre.
Ha ez végül nem is vezetne eredményre, az elnök ezután több lehetőség közül is választhat majd, azonban egyik sem ígérkezik könnyűnek. Egyrészt megpróbálhat kinevezni egy új miniszterelnököt, egy újabb centrista miniszterelnök ugyanazzal a problémával szembesülne, mint korábban elődei is: egy megosztott parlamentben kellene keresztülvinnie a népszerűtlen kiadáscsökkentéseket és adóemelést is tartalmazó következő éves költségvetést. A kommentárok egy része elméletben elképzelhetőnek tartott egy más politikai irányultságú miniszterelnöki kinevezést is, bár az elnök emiatt ódzkodhat, ha mindez a korábban nehezen keresztül vitt strukturális reformok esetleges felpuhítását hozná magával. A francia elnök lemondása jelenleg talán a legkevésbé valószínű forgatókönyv, mindemellett a lehetőségek között szerepelhet még a parlament feloszlatása és előre hozott választások kiírása is. Az elnök korábban arról beszélt, hogy nem szívesen írna ki újabb választást, valamint ki akarja tölteni a 2027-ig tartó mandátumát.
Újra fokozódik belpolitikai a bizonytalanság
A gazdaságpolitikával kapcsolatos bizonytalanság fokozódása ronthatja a fogyasztói- és az üzleti bizalmat is, mindez az előzetes iparági becslések szerint akár ~0,26%-kal is csökkentheti a következő éves francia GDP-növekedést. Emellett a politikai patthelyzet késlelteti az új költségvetés jóváhagyását is. A francia költségvetési terveket általában októberben hozzák nyilvánosságra, és azokat a parlamentnek az év végéig jóvá kell hagynia. A 2026-os költségvetést október közepéig kellene benyújtani, ami már a következő kormány feleadta lehet, bár ez a határidő jelenleg nem tűnik teljesíthetőnek. A költségvetési törvény ugyanakkor lehetőséget ad rá, hogy a képviselők adott esetben külön szavazzanak a költségvetés bevételi részéről, ami lehetővé tenné az állam számára az adók beszedését és a működéshez szükséges pénzügyi eszközök megszerzését. Ugyanakkor ebben az esetben kérdéses lenne, hogy a korábban tervezett hiánycsökkentést végül hogyan vihetnék véghez.
Az újabb miniszterelnöki lemondás bár hozott kilengéseket a francia részvénypiacon, a befektetők valószínűleg az utóbbi hónapok francia belpolitikai eseményei nyomán a kockázatok egy részét már beárazhatták, a francia tőzsde a kezdeti, nagyobb mínuszok egy részét ledolgozva végül 1,1%-os eséssel zárt október 6-án. A német-francia államkötvény spread tágult, miután a tízéves francia kötvényhozam a 3,6%-os szint közelébe szúrt fel, amelyet márciusban és szeptemberben is tesztelt már, de tartósan felette megkapaszkodnia egyelőre nem sikerült. A nagy kérdés, hogy sikerül-e a pártoknak valamilyen kompromisszumot összekovácsolnia (és az mennyire lehet tartós). Jelenleg úgy tűnik azonban, hogy rövid távon a politikai bizonytalanság továbbra is rányomhatja majd bélyegét a francia részvénypiac teljesítményére, ugyanakkor a belpolitikai problémák mellett a CAC40 számára a profitnövekedési várakozások sem igazán támogatóak (a CAC40 tizenkét havi, előretekintő EPS növekedési várakozásai az utóbbi hónapokban lemaradók voltak a Stoxx600 index EPS várakozásaihoz képest). Így bár továbbra is figyelemmel kísérjük a francia részvénypiacot, a tartós pozitív fordulatra valószínűleg még egy ideig várni kell.
CAC40 technikai kép
A múlt héten elindult emelkedés ismét kritikus szinthez érkezett. Az árfolyam már egy hónapja teszteli az emelkedő trendvonalat, és nem sok hiányzik ahhoz, hogy az megtörjön. A 7 890 alatti zárás korrekciós mozgást indíthatna el. Erőt akkor mutatna a piac, ha az árfolyam egy-két napon belül képes lenne meghaladni a három nappal ezelőtti swing csúcsot.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!