Franciaország új miniszterelnököt keres
Kapcsolódó cikkek
A Delivery Hero és a Zalando papírjaiban látni fordulós esélyeket!
A Stoxx600 indexet alkotó részvények közül a héten is nagyon kevés papírból lehetett választani. Ez a helyzet az európai börzék elmúlt pár hétben tapasztalt alulteljesítése miatt alakulhatott ki. A héten kiemelt két papír esetében is szükséges lenne még megerősítésre az emelkedéseket illetően, így a lent leírt feltételek esetén lehet csak long belépéseket keresni.
Magyar piac – technikai elemzés
Folytatódott a korrekció, de trendszerű esés még nem indult index szinten. Nem kellene sok neki, hogy letörje a támaszt és további esés jöhessen. A Mol folytatta a trendszerű esést, még van hely az erősebb támaszáig. A Richter is elgyengült, de még a fontos támasza kitart. Az MTelekom is korrigált tovább, de trendjét még nem törte meg. Az Opus is elgyengült, ha törne a trend, akkor teret nyithat egy erősebb korrekció felé.
Franciaország ismét fokozott politikai bizonytalansággal néz szembe, miután szeptember 8-án a miniszterelnök elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben. Francois Bayrou egy nappal később be is nyújtotta lemondását a francia elnöknek. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy pontosan hogyan jutott idáig a francia miniszterelnök, valamint azt is, hogy milyen opciók közül választhat most a francia elnök. Jelenleg az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy Emmanuel Macron hamarosan új miniszterelnököt bízhat meg a kormányalakítással, a jövő évi költségvetés elfogadása körül azonban jelentős a bizonytalanság. Franciaország mindemellett lehetséges tüntetésekkel nézhet szembe, míg a Fitch hamarosan felülvizsgálja majd a francia adósságbesorolást is.
Erősödik a politikai bizonytalanság Franciaországban
Augusztus végén a francia miniszterelnök váratlan módon bizalmi szavazást kezdeményezett szeptember 8-ára, miután Francois Bayrou a következő éves költségvetéssel kapcsolatos egyeztetéseket követő patthelyzettel, valamint a szeptember elejére szerveződő és lezárásokat is kilátásba helyező társadalmi mozgalom fenyegetésével is szembe kellett néznie. A francia törvényhozás őszi ülésszakának kezdete előtt mintegy két héttel került sor a parlament rendkívüli ülésre, ahol a költségvetési hiányt csökkentő megszorítások mellett a francia miniszterelnök sorsa is eldőlni látszott.
Érdemes emellett azt is megemlíteni, hogy nem is olyan régen már sor került hasonló politikai krízisre Franciaországban, miután egy bizalmi szavazás után akkor a miniszterelnök is távozni kényszerült. A tavaly júniusi, francia parlamenti választások eredményét követően a pártok közötti patthelyzet alakult ki, a kormány ezt követően lemondott, az elnök azonban az új kormány megalakításáig (és az új miniszterelnök kinevezésig) megtartotta hivatalában a kabinetet. Macron elnök nem akarta a (a legtöbb mandátumot megszerző) baloldali NFP jelöltjét miniszterelnökként kinevezni, és centrista koalíció alakítását szorgalmazta. Ezt követően az elnök végül Michel Barnier-t nevezte ki miniszterelnöknek, aki kisebbségi kormányt alakított, azonban mindössze három hónappal később egy bizalmi szavazást követően megbukott a francia kormány, miután a miniszterelnök szavazás nélkül kívánta volna keresztülvinni az akkori francia költségvetést.
A francia elnök ezután Francois Bayrou-t nevezte ki miniszerelnöknek tavaly decemberben, azonban a 2026-os költségvetést övező ellenállást követő bizalmi szavazás a miniszterelnök sorsát is megpecsételni látszott. A nyáron bemutatott 2026-ös költségvetés tervezet célja, hogy a GDP-arányosan 4,6%-ra csökkentse a költségvetési hiányt (az idei évre előre jelzett 5,4%-ról), a 2026-ös költségvetésben 43,8 milliárd eurós megtakarítást irányoztak elő. Ezek ~80%-a többek között olyan kiadáscsökkentésekből állna össze, mint a közszféra létszámának csökkentése, a szociális kiadások árindexálásának elmaradása, valamint két munkaszüneti nap eltörlése.
Az utóbbi hetekben úgy tűnt, hogy rövid távon fennmaradhat majd a politikai bizonytalanság, a miniszerelnöki bizalmi szavazási bejelentést követő esést a francia tőzsde azóta sem tudta ledolgozni, a CAC40 az utóbbi napokban egy viszonylag szűk sávban mozgott. Míg a francia tízéves kötvényhozam bár a bejelentés után tovább kapaszkodott felfelé, azonban a 3,6%-os szint tesztelése után korrekció következett.
Nehéz döntésekkel néz szembe a francia elnök
Az elmúlt három évben Franciaországnak négy miniszterelnöke volt és az egyik legvalószínűbb forgatókönyvnek az elmúlt hetekben azt tűnt, hogy Francois Bayrou várhatóan elveszíti majd a bizalmi szavazást szeptember 8-án, így Franciaországnak ismét új miniszterelnöke lehet. A bizalmi szavazás jelentette akadály leküzdéséhez a miniszterelnöknek a szavazatok többségét kellett volna megszereznie. Azonban mivel a kormányt támogató csoportok a jelenleg elfoglalt 574 parlamenti helyből mindössze 210-et tudhattak magukénak, míg a szélsőjobboldali RN, a szélsőbaloldali LFI, a Zöldek és a kommunisták (utóbbi csoport összesen 264 képviselőt jelent) korábban jelezték, hogy a miniszterelnök ellen szavaznak majd.
A miniszterelnök bukása nyomán a figyelem Emmanuel Macron felé fordul: a kommentárok előzetesen azt tarották a legvalószínűbbnek, hogy a francia elnök jó eséllyel két forgatókönyv közül választhat majd, kinevez egy új miniszterelnököt, aki képes lehet a következő éves költségvetést a parlamenten keresztül vinni vagy feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki. Ezek közül az új miniszterelnök kinevezése tűnt a hét elején a legesélyesebbnek (miután Macron korábban jelezte, hogy nem támogatja az előrehozott választásokat). Bár a legkedvezőbb forgatókönyv szerint így lehetne esély (más pártokkal közösen) elég szavazatot összegyűjteni a költségvetés elfogadásához. Ugyanakkor, ha Macron a parlament feloszlatása mellett döntene, elméletben akár meg is nyílhatna az út egy szélsőjobboldali kormány előtt, mivel a közvélemények-kutatások a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (RN) előnyét mutatják (bár a francia választási rendszer kétfordulós, így nehéz megjósolni, hogy sikerülhetne-e végül többséget szerezniük).
A francia hiány az egyik legmagasabb az EU-ban (2024-ben a GDP 5,8%-a volt), az Európai Bizottság hivatalos figyelmeztetését követően tavaly új fiskális csomagot jelentettek be, amelynek a célja a hiány további lefaragása (a GDP 4,6%-ára 2026-ban). A kommentárok szerint a későbbi költségvetési egyeztetések legfontosabb kihívása a pártok számára az lehet, hogy megegyezésre jussanak a fiskális konszolidáció részleteivel kapcsolatban. Az adósságszolgálattal összefüggő költségek növekedése és a piaci szereplők fokozott figyelme közepette a pártok nagy része belátja, hogy szükséges az államháztartási kiadások mérséklése, azonban a konkrét intézkedések egy részével összefüggésben nehezen jutnak egyetértésre a felek.
A politikai bizonytalanság a gazdaságra is hatással van, a francia növekedés üteme tavaly óta lassul. Emellett érdemes azt is megemlíteni, hogy hamarosan a nagy hitelminősítők is közzéteszik friss értékeléseiket a francia adósságbesorolással kapcsolatban, elsőként szeptember 12-én a Fitch, majd októberben és novemberben a Moody’s és az S&P következik majd. A kommentárok szerint a lehetséges leminősítés kockázata növekszik, miután a kormány (ami éppen elveszíteni készül a bizalmi szavazást), küszködik a népszerűtlen megszorítási tervéhez szükséges támogatás megszerzésével.
Alulteljesít a francia tőzsde
A francia tőzsde (hétfő déllel bezárólag) az idei évben eddig ~4%-kal került feljebb, alulteljesítve ezzel a német DAX indexet és a Stoxx 600-at is (és a hosszabb távú grafikonon is szembetűnő a francia index alulteljesítése). Ezzel együtt azonban érdemes azt is megemlíteni, hogy a francia CAC40 komponenseinek idei, eddigi teljesítményét tekintve meglehetősen nagyok a különbségek a vállalatok között, az utóbbi hetekben ismét erősödő politikai kockázat mellett több egyedi tényező is rányomta bélyegét az index (illetve egyes vállalatok) teljesítményére.
A CAC40 komponensei közül a két autógyártó, a Stellantis és a Renault részvényei teljesítettek idén eddig (szeptember 8-cal bezárólag) a leggyengébben (előbbi eddig ~34,6%-kal, utóbbi pedig ~27%-kal került idén eddig lejjebb). A Stellantis kilátásaira az amerikai vámok mellett többek között a magas készletek is rányomják bélyegüket. Míg részben a luxuscikkek iránti kereslet visszaesése nyomán a világ legnagyobb luxusipari vállalata, az LVMH is igen gyengén teljesített az idei évben eddig. Ezzel szemben a francia bank, a SocGen a francia bizalmi szavazás bejelentését követően bár lejjebb került, azonban az idei évben eddig ezzel együtt is igen erősen teljesített. ~62%-os emelkedésével a repülőgépipari- és védelmi vállalat, a Thales idei teljesítményére sem lehetett igazán panasz, a várakozások egy része szerint a társaság marzsa és eredménye növekedhet az elkövetkező évek folyamán, a cég kulcsfontosságú védelmi, digitális, kiberbiztonsági és repülőgépipari piacainak erősebb kereslete következtében.
Új miniszterelnököt keres Franciaország
A francia miniszterelnök szeptember 8-án este végül valóban elveszítette a bizalmi szavazást, a képviselők közül 194-en szavaztak a miniszterelnök mellett és 364-en ellene. Emmanuel Macron elnöknek szeptember 9-én Bayrou benyújtotta lemondását, és az elnöki hivatal bejelentette, hogy Macron a következő napokban új miniszterelnököt nevez ki, jelezve, hogy az francia elnök nem fog választásokat kiírni.
Bayrou lemondását követően nem keletkezik hatalmi vákuum, mivel továbbra is ő vezeti majd az ideiglenes kormányt. Azzal kapcsolatban, hogy a francia elnök kit kérhetne fel miniszterelnöknek, a kommentárok egy része szerint a legkézenfekvőbb megoldás egy másik centrista választása lehetne. A jelenlegi védelmi miniszter, Sebastien Lecornu a legutóbbi utolsó kormányátalakítás során is az esélyesek között volt, emellett felmerült még Gerald Darmanin is az esetleges jelöltek között, aki régóta tölt be különböző kormányzati pozíciókat. A miniszterelnöki pozícióval kapcsolatban a francia médiában felmerült lehetséges jelöltek közül többen is Bayrou kormányában tevékenykednek, de más lehetőségek is felmerültek, például egy balközép politikus vagy egy technokrata kinevezése.
Az új miniszterelnök és kormánya mellett a legfontosabb kérdés a következő éves költségvetéshez kapcsolódik, miután az új kormánynak a költségvetés tervezetét október elejéig kell majd benyújtania. A következő francia kormánynak megállapodásra kell majd jutnia a költségvetésről, a középtávú fiskális konszolidáció érdekében. Az ezzel kapcsolatos lépések szükségességéről a pártok nagy része között konszenzus van, azonban a lépések formájával és ütemezésével összefüggésben a felek véleménye továbbra is meglehetősen eltérő.
A bizalmi szavazás eredménye összességében a várakozásoknak megfelelő volt, a francia tőzsde minimális emelkedésre volt képes a keddi kereskedés első felében, míg a tízéves francia kötvényhozam kissé feljebb került, bár a 3,5%-os szintet egyelőre nem tesztelte vissza. Így a piaci szereplők egyelőre csak a fokozódó politikai bizonytalanságot árazhatták be, azonban az erősödő fiskális problémákkal is meg kell majd küzdenie a következő francia kormánynak (illetve kormányoknak). Az adósságszolgálati költségek várhatóan a GDP jelenlegi 1,9%-áról 2030-ra 3,8%-ra emelkednek, ezért olyan intézkedésekere lenne szükség, amelyek képesek ellensúlyozni a magasabb kamatfizetéseket, és a hiányt, valamint képesek fenntarthatóbb pályára állítani az adósságot. Kérdés, hogy a befektetők mennyire lesznek elnézők/türelmesek Franciaországgal szemben a későbbiekben. A rövid távú, fokozott politikai bizonytalanság mellett a francia költségvetéssel kapcsolatos hírfolyamra érdemes majd figyelni az elkövetkező hetekben, emellett a Franciaországban a következő napokban várható tüntetések mellett a francia adósságbesorolás Fitch általi, pénteki felülvizsgálata lehet esetlegesen piacmozgató hatású.
CAC 40 technikai kép
Két hete törte az ideális emelkedő trendjét a francia tőzsdeindex. Egy rést is hagyott lefele, amelyet eddig nem töltött be, ezzel a 7813 körüli zónát ki is jelölte, mint a rövid távú vízválasztó szintet a long és a short oldal között. Amíg alatta van, vétel csak jóval lejjebb jöhet számtásba (7400 alatt). A piros trendvonalat érdemes követni, amíg alatta van, addig a short nyitásokat is lehet keresni, még látni teret az esés előtt.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!