Franciaország új miniszterelnököt keres
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Noble: csalódást keltő gyorsjelentés, de nincs tragédia
Csalódást keltő második negyedéves gyorsjelentést tett közzé a tengeri olajfúrással foglalkozó Noble. A társaság árbevétel szempontjából ugyan verte, de eredménytermelés szintjén jelentősen alulmúlta az elemzői várakozásokat. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a vállalat két brazil mélyvízi fúrótornyának működtetését felfüggesztette a Petrobras. Ennek megfelelően a működési pénzáram csökkent, és a menedzsment az éves előrejelzéseket is lejjebb hozta. Nagy tragédia ugyanakkor még nincs, a társaság magas készpénzállománnyal és erős likviditással rendelkezik, így az osztalékfizetés mértéke nincs veszélyben, és a piaci környezet jövőre javulhat. Egyelőre még tartjuk a Noble papírjait Kedvelt részvényeink listánkon, de abban az esetben, ha jelentősen romlanának a piaci kilátások a következő hónapokban, akkor a részvényeket levesszük.
Feltámadnának az európai szoftvercégek
Az európai részvénypiacok jelenleg felülteljesítik amerikai társaikat, és az elmúlt napok emelkedésének köszönhetően a szűréseink is számos érdekes papírt azonosítottak. Ezek közül olyan részvényeket emeltünk ki, amelyeknél a közelmúltban strukturális fordulóra utaló jelek jelentek meg, miközben a vételi oldal erősödése is támogatja a pozitív technikai képet. Az egyik ilyen vállalat a német Nemetschek, amely az építőipari, építészeti tervezőszoftverek egyik vezető szereplője. A másik a holland Wolters Kluwer, amely professzionális információs, szoftveres és szakmai adatbázis-megoldásokat kínál. Mindkét részvény esetében megkezdődhetett a long belépési lehetőségek keresése.
Franciaország ismét fokozott politikai bizonytalansággal néz szembe, miután szeptember 8-án a miniszterelnök elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben. Francois Bayrou egy nappal később be is nyújtotta lemondását a francia elnöknek. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy pontosan hogyan jutott idáig a francia miniszterelnök, valamint azt is, hogy milyen opciók közül választhat most a francia elnök. Jelenleg az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy Emmanuel Macron hamarosan új miniszterelnököt bízhat meg a kormányalakítással, a jövő évi költségvetés elfogadása körül azonban jelentős a bizonytalanság. Franciaország mindemellett lehetséges tüntetésekkel nézhet szembe, míg a Fitch hamarosan felülvizsgálja majd a francia adósságbesorolást is.
Erősödik a politikai bizonytalanság Franciaországban
Augusztus végén a francia miniszterelnök váratlan módon bizalmi szavazást kezdeményezett szeptember 8-ára, miután Francois Bayrou a következő éves költségvetéssel kapcsolatos egyeztetéseket követő patthelyzettel, valamint a szeptember elejére szerveződő és lezárásokat is kilátásba helyező társadalmi mozgalom fenyegetésével is szembe kellett néznie. A francia törvényhozás őszi ülésszakának kezdete előtt mintegy két héttel került sor a parlament rendkívüli ülésre, ahol a költségvetési hiányt csökkentő megszorítások mellett a francia miniszterelnök sorsa is eldőlni látszott.
Érdemes emellett azt is megemlíteni, hogy nem is olyan régen már sor került hasonló politikai krízisre Franciaországban, miután egy bizalmi szavazás után akkor a miniszterelnök is távozni kényszerült. A tavaly júniusi, francia parlamenti választások eredményét követően a pártok közötti patthelyzet alakult ki, a kormány ezt követően lemondott, az elnök azonban az új kormány megalakításáig (és az új miniszterelnök kinevezésig) megtartotta hivatalában a kabinetet. Macron elnök nem akarta a (a legtöbb mandátumot megszerző) baloldali NFP jelöltjét miniszterelnökként kinevezni, és centrista koalíció alakítását szorgalmazta. Ezt követően az elnök végül Michel Barnier-t nevezte ki miniszterelnöknek, aki kisebbségi kormányt alakított, azonban mindössze három hónappal később egy bizalmi szavazást követően megbukott a francia kormány, miután a miniszterelnök szavazás nélkül kívánta volna keresztülvinni az akkori francia költségvetést.
A francia elnök ezután Francois Bayrou-t nevezte ki miniszerelnöknek tavaly decemberben, azonban a 2026-os költségvetést övező ellenállást követő bizalmi szavazás a miniszterelnök sorsát is megpecsételni látszott. A nyáron bemutatott 2026-ös költségvetés tervezet célja, hogy a GDP-arányosan 4,6%-ra csökkentse a költségvetési hiányt (az idei évre előre jelzett 5,4%-ról), a 2026-ös költségvetésben 43,8 milliárd eurós megtakarítást irányoztak elő. Ezek ~80%-a többek között olyan kiadáscsökkentésekből állna össze, mint a közszféra létszámának csökkentése, a szociális kiadások árindexálásának elmaradása, valamint két munkaszüneti nap eltörlése.
Az utóbbi hetekben úgy tűnt, hogy rövid távon fennmaradhat majd a politikai bizonytalanság, a miniszerelnöki bizalmi szavazási bejelentést követő esést a francia tőzsde azóta sem tudta ledolgozni, a CAC40 az utóbbi napokban egy viszonylag szűk sávban mozgott. Míg a francia tízéves kötvényhozam bár a bejelentés után tovább kapaszkodott felfelé, azonban a 3,6%-os szint tesztelése után korrekció következett.
Nehéz döntésekkel néz szembe a francia elnök
Az elmúlt három évben Franciaországnak négy miniszterelnöke volt és az egyik legvalószínűbb forgatókönyvnek az elmúlt hetekben azt tűnt, hogy Francois Bayrou várhatóan elveszíti majd a bizalmi szavazást szeptember 8-án, így Franciaországnak ismét új miniszterelnöke lehet. A bizalmi szavazás jelentette akadály leküzdéséhez a miniszterelnöknek a szavazatok többségét kellett volna megszereznie. Azonban mivel a kormányt támogató csoportok a jelenleg elfoglalt 574 parlamenti helyből mindössze 210-et tudhattak magukénak, míg a szélsőjobboldali RN, a szélsőbaloldali LFI, a Zöldek és a kommunisták (utóbbi csoport összesen 264 képviselőt jelent) korábban jelezték, hogy a miniszterelnök ellen szavaznak majd.
A miniszterelnök bukása nyomán a figyelem Emmanuel Macron felé fordul: a kommentárok előzetesen azt tarották a legvalószínűbbnek, hogy a francia elnök jó eséllyel két forgatókönyv közül választhat majd, kinevez egy új miniszterelnököt, aki képes lehet a következő éves költségvetést a parlamenten keresztül vinni vagy feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki. Ezek közül az új miniszterelnök kinevezése tűnt a hét elején a legesélyesebbnek (miután Macron korábban jelezte, hogy nem támogatja az előrehozott választásokat). Bár a legkedvezőbb forgatókönyv szerint így lehetne esély (más pártokkal közösen) elég szavazatot összegyűjteni a költségvetés elfogadásához. Ugyanakkor, ha Macron a parlament feloszlatása mellett döntene, elméletben akár meg is nyílhatna az út egy szélsőjobboldali kormány előtt, mivel a közvélemények-kutatások a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (RN) előnyét mutatják (bár a francia választási rendszer kétfordulós, így nehéz megjósolni, hogy sikerülhetne-e végül többséget szerezniük).
A francia hiány az egyik legmagasabb az EU-ban (2024-ben a GDP 5,8%-a volt), az Európai Bizottság hivatalos figyelmeztetését követően tavaly új fiskális csomagot jelentettek be, amelynek a célja a hiány további lefaragása (a GDP 4,6%-ára 2026-ban). A kommentárok szerint a későbbi költségvetési egyeztetések legfontosabb kihívása a pártok számára az lehet, hogy megegyezésre jussanak a fiskális konszolidáció részleteivel kapcsolatban. Az adósságszolgálattal összefüggő költségek növekedése és a piaci szereplők fokozott figyelme közepette a pártok nagy része belátja, hogy szükséges az államháztartási kiadások mérséklése, azonban a konkrét intézkedések egy részével összefüggésben nehezen jutnak egyetértésre a felek.
A politikai bizonytalanság a gazdaságra is hatással van, a francia növekedés üteme tavaly óta lassul. Emellett érdemes azt is megemlíteni, hogy hamarosan a nagy hitelminősítők is közzéteszik friss értékeléseiket a francia adósságbesorolással kapcsolatban, elsőként szeptember 12-én a Fitch, majd októberben és novemberben a Moody’s és az S&P következik majd. A kommentárok szerint a lehetséges leminősítés kockázata növekszik, miután a kormány (ami éppen elveszíteni készül a bizalmi szavazást), küszködik a népszerűtlen megszorítási tervéhez szükséges támogatás megszerzésével.
Alulteljesít a francia tőzsde
A francia tőzsde (hétfő déllel bezárólag) az idei évben eddig ~4%-kal került feljebb, alulteljesítve ezzel a német DAX indexet és a Stoxx 600-at is (és a hosszabb távú grafikonon is szembetűnő a francia index alulteljesítése). Ezzel együtt azonban érdemes azt is megemlíteni, hogy a francia CAC40 komponenseinek idei, eddigi teljesítményét tekintve meglehetősen nagyok a különbségek a vállalatok között, az utóbbi hetekben ismét erősödő politikai kockázat mellett több egyedi tényező is rányomta bélyegét az index (illetve egyes vállalatok) teljesítményére.
A CAC40 komponensei közül a két autógyártó, a Stellantis és a Renault részvényei teljesítettek idén eddig (szeptember 8-cal bezárólag) a leggyengébben (előbbi eddig ~34,6%-kal, utóbbi pedig ~27%-kal került idén eddig lejjebb). A Stellantis kilátásaira az amerikai vámok mellett többek között a magas készletek is rányomják bélyegüket. Míg részben a luxuscikkek iránti kereslet visszaesése nyomán a világ legnagyobb luxusipari vállalata, az LVMH is igen gyengén teljesített az idei évben eddig. Ezzel szemben a francia bank, a SocGen a francia bizalmi szavazás bejelentését követően bár lejjebb került, azonban az idei évben eddig ezzel együtt is igen erősen teljesített. ~62%-os emelkedésével a repülőgépipari- és védelmi vállalat, a Thales idei teljesítményére sem lehetett igazán panasz, a várakozások egy része szerint a társaság marzsa és eredménye növekedhet az elkövetkező évek folyamán, a cég kulcsfontosságú védelmi, digitális, kiberbiztonsági és repülőgépipari piacainak erősebb kereslete következtében.
Új miniszterelnököt keres Franciaország
A francia miniszterelnök szeptember 8-án este végül valóban elveszítette a bizalmi szavazást, a képviselők közül 194-en szavaztak a miniszterelnök mellett és 364-en ellene. Emmanuel Macron elnöknek szeptember 9-én Bayrou benyújtotta lemondását, és az elnöki hivatal bejelentette, hogy Macron a következő napokban új miniszterelnököt nevez ki, jelezve, hogy az francia elnök nem fog választásokat kiírni.
Bayrou lemondását követően nem keletkezik hatalmi vákuum, mivel továbbra is ő vezeti majd az ideiglenes kormányt. Azzal kapcsolatban, hogy a francia elnök kit kérhetne fel miniszterelnöknek, a kommentárok egy része szerint a legkézenfekvőbb megoldás egy másik centrista választása lehetne. A jelenlegi védelmi miniszter, Sebastien Lecornu a legutóbbi utolsó kormányátalakítás során is az esélyesek között volt, emellett felmerült még Gerald Darmanin is az esetleges jelöltek között, aki régóta tölt be különböző kormányzati pozíciókat. A miniszterelnöki pozícióval kapcsolatban a francia médiában felmerült lehetséges jelöltek közül többen is Bayrou kormányában tevékenykednek, de más lehetőségek is felmerültek, például egy balközép politikus vagy egy technokrata kinevezése.
Az új miniszterelnök és kormánya mellett a legfontosabb kérdés a következő éves költségvetéshez kapcsolódik, miután az új kormánynak a költségvetés tervezetét október elejéig kell majd benyújtania. A következő francia kormánynak megállapodásra kell majd jutnia a költségvetésről, a középtávú fiskális konszolidáció érdekében. Az ezzel kapcsolatos lépések szükségességéről a pártok nagy része között konszenzus van, azonban a lépések formájával és ütemezésével összefüggésben a felek véleménye továbbra is meglehetősen eltérő.
A bizalmi szavazás eredménye összességében a várakozásoknak megfelelő volt, a francia tőzsde minimális emelkedésre volt képes a keddi kereskedés első felében, míg a tízéves francia kötvényhozam kissé feljebb került, bár a 3,5%-os szintet egyelőre nem tesztelte vissza. Így a piaci szereplők egyelőre csak a fokozódó politikai bizonytalanságot árazhatták be, azonban az erősödő fiskális problémákkal is meg kell majd küzdenie a következő francia kormánynak (illetve kormányoknak). Az adósságszolgálati költségek várhatóan a GDP jelenlegi 1,9%-áról 2030-ra 3,8%-ra emelkednek, ezért olyan intézkedésekere lenne szükség, amelyek képesek ellensúlyozni a magasabb kamatfizetéseket, és a hiányt, valamint képesek fenntarthatóbb pályára állítani az adósságot. Kérdés, hogy a befektetők mennyire lesznek elnézők/türelmesek Franciaországgal szemben a későbbiekben. A rövid távú, fokozott politikai bizonytalanság mellett a francia költségvetéssel kapcsolatos hírfolyamra érdemes majd figyelni az elkövetkező hetekben, emellett a Franciaországban a következő napokban várható tüntetések mellett a francia adósságbesorolás Fitch általi, pénteki felülvizsgálata lehet esetlegesen piacmozgató hatású.
CAC 40 technikai kép
Két hete törte az ideális emelkedő trendjét a francia tőzsdeindex. Egy rést is hagyott lefele, amelyet eddig nem töltött be, ezzel a 7813 körüli zónát ki is jelölte, mint a rövid távú vízválasztó szintet a long és a short oldal között. Amíg alatta van, vétel csak jóval lejjebb jöhet számtásba (7400 alatt). A piros trendvonalat érdemes követni, amíg alatta van, addig a short nyitásokat is lehet keresni, még látni teret az esés előtt.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!