Japán előrehozott választásra készül
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
A Hormuzi-szorosra és Fed kamatdöntő ülésére figyelnek a piacok
Továbbra is a befektetők fókuszában van a közel-keleti konfliktus alakulása és a Hormuzi-szorossal kapcsolatos hírek. Szerdán zárul a Fed Nyíltpiaci Bizottságának júniusi ülése, ami az első lesz azok sorában, amit Kevin Warsh elnököl majd. Az Egyesült Államokból érkeznek továbbá májusi konjunktúraadatok. Az eurózónában az első negyedéves munkaerőköltség-indexet és az áprilisi ipari termelési adatot publikálják.
Mit hoztak az elmúlt napok a piacokon?
Ezen a héten sem unatkozhattunk a tőkepiacokon, több elemzésben foglalkoztunk olyan aktuális dolgokkal, mint a kipukkanó aranybuborék, a SpaceX IPO-ja, és ehhez kapcsolódva általánosságban a tőzsdei bevezetéseket követő árfolyam teljesítmény. De volt itt nagy esést hozó Oracle gyorsjelentés, és megvizsgáltuk mire számíthatunk a felvezető-iparágat tekintve és, hogy mi történik a dél-koreai tőzsdén.
Japán mindössze október óta hivatalban lévő miniszterelnöke január 23-án feloszlatja a parlament alsóházát, amit február 8-án előrehozott választások követnek majd. A lépés közel sem kockázatmentes, azonban a kormányzó Liberális Demokrata Párt a várakozások szerint jó eséllyel akár növelheti is a mandátumainak számát, és megerősített választói felhatalmazással folytathatná a növekedéspárti fiskális politikáját. Erre válaszul két ellenzéki párt közös platformra lépve indul majd a választáson, és hogy az új párt vitorlájából kifogja a szelet, Sanae Takaichi az élelmiszerek forgalmi adójának átmeneti csökkentését lebegtette meg. Mindez bár jó fogadtatásra találhat az árak emelkedése miatt aggódó szavazóknál, azonban ahogy az utóbbi napokban a japán hosszú kötvényhozamok emelkedésén is tetten érhető volt, a piaci szereplők egyáltalán nem tűnnek nyugodtnak az új intézkedés esetleges finanszírozásával- és összességében a japán fiskális fegyelemmel kapcsolatban.
Februárban előrehozott választás jön Japánban
Kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal, felbomló, majd újjáalakuló kormánykoalíció, új miniszterelnök, százmilliárd dollárt meghaladó kiegészítő költségvetés, amit a Covid-járvány óta nem látott stimulus finanszírozására fogadtak el, valamint diplomáciai vita Kínával. Ez csupán néhány, az utóbbi hónapok Japánnal kapcsolatos eseményeiből. Mindeközben a japán részvényindex, a Nikkei az év második felében egyre-másra döntötte az új csúcsokat, részben amiatt, hogy Sanae Takaichi növekedés-orientált politikai irányultságát is fokozott optimizmussal fogadták a piaci szereplők.
Ezt követően az új év eleje is tartogatott meglepetéseket: a japán tőzsde (január 9-én) nagyot pattant, miután a lapértesülések szerint a miniszterelnök a következő ülésszak kezdetén feloszlathatja a japán parlament alsóházát, amelyet előrehozott választások követnének február elején. Takaichi néhány nappal később tájékoztatta a Liberális Demokrata Párt és koalíciós partnerének (Ishin) tisztségviselőit az alsóház feloszlatására vonatkozó szándékáról és az azt követő választások kiírásáról. Ezután a hivatalos bejelentés sem váratott sokáig magára, így a miniszterelnök január 23-án oszlatja fel a parlamentet, az előrehozott választásokra pedig február 8-án kerül majd sor. A kommentárok egy része megjegyezte, hogy az áprilisban kezdődő, következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetés elfogadására így kevés idő áll majd rendelkezésre.
Takaichi célja, hogy erősebb mandátumot szerezzen a növekedés-orientált programjának megvalósításához. A miniszterelnök abban bízhat, hogy a magas népszerűségét kihasználva a pártja a jelenleginél több helyet szerezhet meg az alsóházban (az LDP a 2024-es - szintén előrehozott - választások során vesztette el parlamenti többségét). Az LDP jelenleg 199 mandátummal rendelkezik a parlament alsóházában, míg az Ishin 34 mandátumot birtokol. Az alsóházi referendum keretében az elérhető 465 parlamenti hely sorsa közül 289 az egyéni választókerületekben dől el, ahol az adott körzetben a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyer. Míg a fennmaradó 176 mandátumot arányos képviseleti rendszerben osztják el, ahol a választók egy adott pártra szavaznak, és a mandátumokat a nagyobb regionális területeken elért szavazati arány alapján osztják el. Az egyszerű parlament többséghez 233 hely szükséges.
A helyzetet bonyolítja, hogy a közelgő választásokra ráfordulva a legnagyobb ellenzéki párt, az Alkotmányos Demokrata Párt és az LDP korábbi koalíciós partnere, a Komeito közösen új pártot alapított Centrist Reform Alliance néven (a két párt jelenleg összesen 172 hellyel rendelkezik az alsóházban). A Komeito korábban a kormánykoalíció részeként mozgósította országos támogatói bázisát az LDP érdekében, most azonban a legnagyobb ellenzéki erő felé csatornázhatja át a voksokat, mindez egyértelmű ellenszelet jelenthet a miniszterelnök és pártja számára. A kommentárok egy része Takaichi erős támogatottsága alapján valószínűsíti, hogy a kormánypárt képes lehet majd növelni képviselői számát, azonban egy elsöprő választási győzelem lehetőségét nehezítheti a két ellenzéki párt összeállása.
A japán választók számára a legutóbbi választásokon két terület is kiemelt figyelmet kapott: a háztartások védelme érdekében nyújtandó fiskális támogatás, az áremelkedések ellensúlyozására, valamint jobboldali külpolitika, a fokozódó geopolitikai kockázatok közepette. Mindkét terület fontos helyet foglal el Takaichi programjában. Felmerült az élelmiszerekre kivetett fogyasztási adó alóli ideiglenes mentesség is a választási ígéretek között. A kormánypárt ezzel bár képes lehetne kifogni a frissen megalakult és hasonló lépést kilátásba helyező ellenzéki csoportosulás vitorlájából a szelet, azonban egy ilyen lépés a fiskális fegyelem terén kockázatot jelent. A kormánypárt ígérete szerint az élelmiszerekre vonatkozó 0%-os fogyasztási adó csak két évig lenne érvényben, azonban a kommentárok egy része további kockázatot lát abban is, hogy milyen módon lehetne később végrehajtani az eredeti adókulcshoz való visszatérést.
A japán kötvénypiac felé fordul a figyelem
Egy erős választási eredményt a miniszterelnök keretezhetne úgy, hogy a stimulus-párti fiskális politikája széleskörű választói támogatást élvez, valamint így jobb eséllyel szoríthatná háttérbe a pártján belüli, fiskálisan inkább konzervatív hangokat is. A piaci szereplők egy része szerint egyre inkább van esélye egy olyan forgatókönyvnek, amelyben az LDP egyedüli pártként többséget szerez és további fiskális élénkítés következhet. A kormány pedig rekordösszegű költségvetést tervez bemutatni az áprilisban kezdődő pénzügyi évre. Ezzel együtt is a kormányzati kommunikáció alapján egyelőre úgy tűnik, hogy nem igazán fáj az adminisztráció feje a kötvényhozamok emelkedése miatt, azonban a piaci szereplők egy része láthatóan más véleményen van.
Bár a befektetők egy részét az utóbbi hetekben a jen gyengülése aggasztotta inkább, a piaci fókusz fokozatosan a japán hosszú kötvényhozamok felé fordult, a tízéves japán kötvényhozam a 2,3%-os szint fölé került (január 20-án), míg a negyvenéves hozam elérte a 4%-ot (ami a kötvények 2007-es bevezetése óta a legmagasabb érték). Az előzetes iparági kalkulációk alapján az élelmiszerekre vonatkozó forgalmi adó ideiglenes felfüggesztése éves szinten ~ötezer milliárd jenes (~32 milliárd dolláros) költséggel járna, ami nem sokkal kevesebb, mint az oktatásra, tudományra és kultúrára összesen fordított összeg.
A növekedési stratégiáért felelős miniszter után a pénzügyminiszter is igyekezett megnyugtató hangvételű nyilatkozatban enyhíteni a japán kötvényhozamok emelkedése közepette fokozódó piaci feszültséget. A pénzügyi tárca vezetője szerint az adócsökkentés finanszírozására a felesleges kiadások csökkentése mellett az adómentességek felülvizsgálata is szóba jöhet, és mindez nem igényel majd további kötvénykibocsátását. Azonban amíg a piaci szereplők nem látnak tisztán a fiskális élénkítés és a most meglebegtetett adócsökkentés finanszírozásával kapcsolatban, addig jó esély van arra, hogy a kötvénypiaci turbulenciák is folytatódhatnak.
Emellett érdemes megemlíteni azt is, hogy január 23-án esedékes a japán jegybank kamatdöntése, a várakozások szerint a kamatszint marad 0,75%-on és a jegybankelnök utalást tehet majd a további kamatemelések lehetséges ütemezésére. Bár a várakozások szerint Bank of Japan júliusig várni fog a következő kamatemeléssel, azonban a japán jegybankárok egy része szerint akár már áprilisban is időszerű lehet az újabb kamatemelés, miután a jen gyengülése fokozhatja az inflációs nyomást.
A japán tőzsde az előrehozott választásokkal kapcsolatos január eleji hírek megjelenése után nagyot emelkedett, az index ezután még új csúcsra araszolt, majd január 20-án nagyobb esés jött. Ebben az előrehozott választásokkal összefüggő, előzetes híreket követő hivatalos megerősítést követő profitrealizálás, a japán fiskális aggodalmak, valamint az amerikai elnök legújabb vámfenyegetései-, illetve a Grönlanddal kapcsolatos hírfolyam egyaránt közrejátszhatott.
A japán részvénypiac értékeltsége az utóbbi időszak során sokat emelkedett: az MSCI Japan 17,94-es 12-havi előretekintő P/E rátája lassan megközelíti az MSCI ACWI indexet (19,13), utoljára 2021 elején járt hasonló magasságokban a japán piac értékeltsége. Így az értékeltség jelenleg inkább tűnik feszítettnek, a miniszterelnök fiskális élénkítésével kapcsolatos várakozások nagyobb részt mostanra teljesen be lehetnek árazva, azonban a fiskális aggodalmak és az esetleges kötvénypiaci turbulenciák nyomán egy negatív korrekció lehetősége is erősebbnek tűnik.
Az előttünk álló időszak egyik legfontosabb kérdése nemcsak a japán előrehozott választások kimenete lesz, hanem ezzel párhuzamosan érdemes lesz arra figyelni, hogy a japán kötvényhozamok emelkedése folytatódik-e és amennyiben igen, mindez kikényszeríthet-e politikai irányváltást. Mindemellett a jen további gyengülése is hordozhat politikai kockázatot, mivel a deviza gyengesége annak inflációs hatásain keresztül fokozhatná a választók elégedetlenségét.
Nikkei technikai kép
Az emelkedő trend él, de az utolsó napokban viszont olyan mozgást látni, amely fordulást hozhat. Az emelkedő trend az 51 562-ös szint alá zárással sérülhet. Amennyiben nem jön gyors felpattanás az elkövetkező napokban az 53 125 fölé, akkor a fordulatra nagy az esély. Egy korrekció az áprilistól indult emelkedés feléig is visszahozhatja a tőzsdét. Fontos támaszok emiatt csak a 43 750 és 40 625 körül találhatóak.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!