Forró ősz után tavaszi tornádó forgathatja fel Franciaországot
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
A Palo Alto eredményei megerősítik az AI-győztes narratívát
Tegnap zárás után tette közzé negyedéves eredményeit a kibervédelmi piac egyik vezető szereplője, a Palo Alto Networks, amely a versenytársakhoz hasonlóan erős AI-vezérelt keresletről számolt be. A lezárt negyedév számai meghaladták az elemzői becsléseket, míg a 2027-es pénzügyi évre adott előrejelzés a főbb pénzügyi mutatók tekintetében szintén felülmúlta a várakozásokat. Az erős momentum a következő negyedévekben is fennmaradhat, mivel az mesterséges intelligencia segítségével végrehajtott kibertámadások terjedése és az AI-ügynökök egyre szélesebb körű alkalmazása fokozza a biztonsági szolgáltatások iránti keresletet. A Kedvelt Részvényeink listánkon is szereplő részvény fundamentális kilátásait így továbbra is erősnek ítéljük meg, az eddigi 330 dolláros fair érték becslésünket 400 dollárra emeljük.
FX - technikai elemzés
A dollár az euróval és a fonttal szemben is fontos szintekről fordult le néhány hete. A dollár erősödés hatására az árfolyamok csökkentek, de nagyobb valószínűséggel magasabb mélypontra lehet majd számítani. A forint gyengülni kezdett, még némi tere lehetne felfele főbb párjaival szemben. Az USDJPY árfolyama egy erős intervenció után tovább korrigált felfelé, de ennek jellege újabb csúcsokra nem utal. Egy erős jen vételi nap akár short szituációt is eredményezhetne ebben a párban. Az EURCHF árfolyama viszont struktúraváltáson mehet át, így a long pozíciók keresése jöhet az elkövetkező hetekben.
Alig fél évvel azután, hogy sikerült keresztülvinni az idei éves francia költségvetést, hamarosan elkezdődik a 2027-es költségvetés körüli huzavona és ez még nem minden, mert jövő tavasszal Franciaországban elnökválasztást is tartanak majd. Az első nyilvános elnökjelölti vitán a szélsőséges jelöltek helyenként nem konvencionális ötletekkel rukkoltak elő. Bár az elnökválasztás április végi időpontja egyelőre távolinak tűnik, a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján, ha egy jelölt sem szerez elegendő szavazatot és második fordulóra kerül sor, akkor nem kizárt, hogy két radikális elnökjelölt mérkőzik majd meg egymással. A piaci szereplők megkezdhették a növekvő bizonytalanság beárazását, mivel a francia és a német tízéves államkötvények közötti hozamkülönbözet az utóbbi hetekben ismét tágulni kezdett. Az előttünk álló időszak fordulatokban gazdagnak ígérkezik, így érdemes lesz figyelemmel kísérni a francia belpolitikai helyzet alakulását.
Újra erősödik a politikai bizonytalanság
Az utóbbi években szinte állandósulni látszott a belpolitikai válság Franciaországban: előrehozott választás, egymást váltó miniszterelnökök, folyamatos huzavonák az aktuális költségvetések körül. Az idei francia költségvetés keresztülvitele körüli fordulatokról korábban itt írtunk részletesen. Alig telt el fél év és a Franciaországgal kapcsolatos befektetői aggodalmak ismét erősödni kezdtek, miután a jövő éves költségvetés tervezet hamarosan esedékes benyújtása mellett Franciaország már a 2027-es elnökválasztásra készül.
Az alkotmány szerint a francia elnök legfeljebb kettő, egymást követő időszakot tölthet hivatalban, így 2027-ben Emmanuel Macron nem indulhat majd. (Érdemes megemlíteni, hogy Macron volt a negyedik elnök, akit egy második ciklusra is újraválasztottak, Charles de Gaulle, Francois Mitterrand és Jacques Chirac után). Nemrég ki is tűzték az elnökválasztás első fordulójának időpontját, amire április 18-án kerül sor (ezt a második forduló követheti majd május elején).
Az új francia elnöknek nem lesz könnyű dolga: egy, a francia pénzügyminisztérium felkérésére készített elemzés becslése szerint összesen 126 milliárd eurós költségvetési megszorításra lenne szükség ahhoz, hogy a 2032-ig tartó, következő elnöki ciklus alatt a GDP-arányos államadósságot stabilizálják. Az évtized hátralévő részében a francia államháztartás helyzete érdemben romlana, ha nem fogják vissza a kiadásokat, és intézkedések hiányában a költségvetési hiány hét százalékra emelkedhetne 2030-ra (az idei évre tervezett öt százalékról), míg a GDP-arányos államadósság az évtized végére több mint 130%-ra emelkedhetne. Az IMF is növekvő francia adósságpályát becsül az elkövetkező évekre, bár 2030-ra jelenleg ~120%-os GDP-arányos államadósság szintet jeleznek előre.
Nem lesz könnyű keresztülvinni a költségvetést
Azonban az elnökválasztás előtt még tető alá kellene hozni a 2027-es költségvetést is, ami az elmúlt éveknél is komolyabb kihívások elé állíthatja majd a francia kormányt. A következő éves költségvetési törvényjavaslatot október elejéig kell benyújtani a parlamentnek, ha a kisebbségben lévő kormánynak ezt nem sikerülne parlamenti szavazással elfogadtatnia, akkor egy alkotmányos eljárás segítségével kísérelhetik meg azt keresztül vinni, ám erre válaszul az ellenzéki pártok jó eséllyel bizalmatlansági indítvánnyal válaszolhatnak majd. Kérdéses, hogy az elnökválasztásra ráfordulva a pártok mennyire lesznek kompromisszumkészek és Sébastien Lecornu miniszterelnöknek sikerülhet-e újra úgy manővereznie, hogy a pártoknak adott valamilyen engedményért cserébe kormánya túléljen egy (vagy több) bizalmatlansági szavazást.
Az uniós túlzott deficit eljárás alatt álló Franciaországnak 2029-re kell elérnie a GDP-arányos 3%-os hiánycélt, a kormányzat az idei évre öt százalékos költségvetési hiányt célozna meg, de ennek elérése sem ígérkezik egyszerűnek. A miniszterelnök mozgástere szűk és nemrég kizárta a szociális lakásépítés és a szakmai képzés terén történő költségcsökkentéseket (kérdéses az is, hogy mi lesz a sorsa a nagyvállalatokra korábban kivetett adónak) és más módon próbálna meg faragni a szociális kiadásokon. Az ellenzéki pártok egy része máris jelezte, hogy nem támogatja majd a költségvetést.
Egy francia felügyeleti szerv szerint, ha nem sikerül az elnökválasztás előtt keresztülvinni a következő éves költségvetést, az a költségvetési hiány ~0,5%-os emelkedését vonhatná maga után. Ha a korábban elfogadott költségvetést a következő évre ideiglenesen át is görgetnék, abban az esetben a kormányzat nem tudna új adókat kivetni, valamint a szociális kiadásokon sem tudnának faragni. Az állam hosszú távú működése körüli aggályok fokoznák a befektetői bizonytalanságot és megnövelhetnék az államadósság finanszírozási költségeit is.
Közeledik az elnökválasztás is
A költségvetési egyeztetések megkezdése mellett Franciaország ráfordul a 2027-es elnökválasztásokra is. Augusztus végén már sor került a francia elnökjelöltek első közös vitájára, ahol legalább abban egyetértés mutatkozott a résztvevő hét jelölt között, hogy mihamarabb csökkenteni kell a francia költségvetési hiányt. Az álláspontok azonban elég távol álltak egymástól azzal kapcsolatban, hogy ezt pontosan milyen módon érnék el.
A szélsőbaloldali jelölt, Jean-Luc Mélenchon azzal az unortodox javaslattal állt elő, hogy töröljék el a francia központi banknál fennálló francia adósságot. Marine Le Pen (akit nemrég közpénz elsikkasztásáért elítéltek, azonban elindulhat majd az elnökválasztáson), több mint százmilliárd eurós megtakarítást szeretne elérni az állami funkciók visszavágásával, valamint a francia uniós hozzájárulások esetleges csökkentésével.
Le Pen ugyanakkor gondoskodna arról, hogy Franciaország teljesítse adósságait, emellett visszatérne a hatvankét éves (esetenként hatvanéves) nyugdíjkorhatárhoz. Franciaországban jelenleg hatvankét év a nyugdíjkorhatár és a miniszterelnök legutóbb éppen úgy volt képes keresztülvinni a parlamenten a költségvetést, hogy a 2027-es elnökválasztás utánra halasztotta a népszerűtlen nyugdíjreform bevezetését (ami magában foglalja a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő fokozatos emelését is), amiért cserében a szocialisták nem támogatták a miniszterelnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítványokat.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Marine Le Pen vezet, mögötte szoros a verseny az elnökjelöltek között, a szélsőbalos jelölt (Jean-Luc Mélenchon) mellett két korábbi miniszterelnök, Gabriel Attal és Édouard Philippe is megméretteti majd magát. Bár az áprilisi első fordulóig még sok minden változhat, a kommentárok szerint, ha a centrista jelöltek végül egyetlen jelölt mögött sorakoznának fel, akkor lehet arra esély, hogy jobbközép politikus jusson tovább a második fordulóba.
Az augusztus végi felmérések szerint, ha Édouard Philippe egyedül indulna el, úgy lehetne esélye a második fordulóban Mélenchon elé beérkezni, míg Philippe és Attal együttes indulásánál Mélenchon esélyei tűnnek jobbnak jelenleg. Édouard Philippe pedig máris új politikai pártban fogná össze a centrista és a jobboldali erőket, így próbálva megakadályozni, hogy Marine Le Pen hatalomra kerüljön.
Mi következik most?
Érdemes megemlíteni azt is, bárki nyerje is az elnökválasztást, aligha állna mögötte többség a parlamentben, ami érdemben megnehezítené az elnöki programjának végrehajtását. Így bár a következő parlamenti választások elméletben csak 2029-ben lennének esedékesek, azonban éppen emiatt nem kizárt, hogy az elnökválasztás után majd parlamenti választások is következhetnek.
Marine Le Pen nyugdíjkorhatár csökkentési tervét egy 125 milliárd eurós megtakarítási tervből finanszírozná, a pontos részletek egyelőre nem ismertek, de ezt részben a „felesleges” állami szervek, valamint Franciaország EU-hoz való hozzájárulása csökkentésével érné el, többek között. Mélenchon jelentősen csökkentené a vállalatoknak nyújtott állami támogatásokat, valamint megadóztatná a tehetőseket. Emellett azt is felvetette, hogy töröljék el Franciaország államadósságának azt a 18 százalékát, ami jelenleg a francia központi bank birtokában van.
Az elnökjelöltek a fősodortól eltérő gazdaságpolitikai tervei és a fokozódó belpolitikai bizonytalanság közepette a francia CAC40 index is nagyot esett augusztus végén és a francia bankrészvényeket is megütötték, miután a piaci szereplők elkezdhették beárazni a belpolitikai kockázatokat. A francia bankok kisebb arányban tartanak az ország adósságából, amelynek nagyobb része nemzetközi befektetők kezében van. A kommentárok szerint a kockázatot elsősorban nem a bankok állampapír kitettsége, hanem az olyan másodlagos hatások, mint a magasabb refinanszírozási költségek és a gazdasági lassulás jelentheti.
A piaci szereplők számára egy Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon közötti második forduló magasabb kockázatú eseményt jelenthet, miután egyikük sem rendelkezik országirányítási és komplex költségvetés-menedzselési tapasztalattal, és az általuk meglebegtetett, nem konvencionális gazdaságpolitikai irányvonal lehetősége még tovább borzolta a befektetői kedélyeket. Az emelkedő globális hozamkörnyezet árnyékában érdemes lesz figyelni a francia- és a német tízéves államkötvények közötti hozamspreadet, ami az utóbbi hetekben ismét tágulni kezdett.
A költségvetési egyeztetések, a közelgő elnökválasztás és az esetlegesen azt követő parlamenti választások előtt a befektetők azt találgatják, hogy a piacbarátabb Emmanuel Macron elnök utódja milyen módon kezelheti majd a Franciaország előtt tornyosuló kihívásokat: az ~5%-os költségvetési hiányt, az adósságfinanszírozás növekvő költségeit, és a visszafogott gazdasági növekedést. Az előttünk álló hónapok fokozódó bizonytalansága pedig rányomhatja majd bélyegét a francia eszközök teljesítményére.
CAC40 technikai kép
Az index emelkedő trendje több mint két hete lefelé tört. Korábban a 8 125 pontos szint felfelé történő áttörése jelentett fontos vízválasztót, így ez most támaszként szolgálhat, és a jelenlegi korrekció során akár elérhetővé is válhat. Egy újabb long hullám kialakulása egyelőre még távolabbinak tűnik. A vastag piros trendvonal felfelé történő áttörése adhat majd megerősítést egy új emelkedő szakasz kezdetére.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!