Csökkenhet a politikai feszültség Franciaországban
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Feltámadnának az európai szoftvercégek
Az európai részvénypiacok jelenleg felülteljesítik amerikai társaikat, és az elmúlt napok emelkedésének köszönhetően a szűréseink is számos érdekes papírt azonosítottak. Ezek közül olyan részvényeket emeltünk ki, amelyeknél a közelmúltban strukturális fordulóra utaló jelek jelentek meg, miközben a vételi oldal erősödése is támogatja a pozitív technikai képet. Az egyik ilyen vállalat a német Nemetschek, amely az építőipari, építészeti tervezőszoftverek egyik vezető szereplője. A másik a holland Wolters Kluwer, amely professzionális információs, szoftveres és szakmai adatbázis-megoldásokat kínál. Mindkét részvény esetében megkezdődhetett a long belépési lehetőségek keresése.
Az AI lehet a digitális platformok új profitmotorja
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia a technológiai szektor egyik legfontosabb témájává vált. Miközben a figyelem jelentős része a modellfejlesztőkre és az infrastruktúrát biztosító vállalatokra irányul, a technológia hosszú távú nyertesei az alkalmazási oldalon is megjelenhetnek. Az interaktív média szegmens különösen érdekes ebből a szempontból, mivel a területen működő vállalatok üzleti modelljei jelentős mértékben épülnek a felhasználói figyelem monetizációjára és a digitális tartalmak előállítására. Iparági elemzéssorozatunk második részében a keresőket és közösségi média platformokat érintő aktuális trendeket és potenciális katalizátorokat tekintjük át.
Úgy tűnik lezárulhat végre az idei francia költségvetés körüli huzavona. Szavazás nélkül, egy alkotmányos mechanizmus segítségével sikerülhet véglegesen keresztül vinni a 2026-os költségvetést a parlamenten. Sebastien Lecornou és a kormányzat a költségvetéssel kapcsolatosan tett engedményeknek köszönhetően sikerrel vette a bizalmatlansági indítványokat. A teljes költségvetés elfogadására várhatóan február közepén kerülhet majd sor. Mindezzel a költségvetést övező belpolitikai ellenszél csökkenhet, a francia-német tízéves kötvényhozam-spread pedig 2024 júniusa óta nem látott szintekre süllyedt, így mindezt jó eséllyel már be is árazhatták a piaci szereplők. A francia tőzsde mindeközben új csúcsra kúszott január közepén, bár az utóbbi napokban a technikai kép kedvezőtlenné vált.
Elfogadhatják a francia költségvetést
Fordulatokban gazdag utat jár be a 2026-os franca költségvetés elfogadása: bár az idei éves társadalombiztosítási költségvetést még decemberben sikerült elfogadtatni (erről korábban itt írtunk részletesen), azonban a 2026-os állami költségvetéssel kapcsolatban nem sikerült megállapodásra jutniuk a politikusoknak. Ezért egy különleges törvény alkalmazásával akadályozták meg a kormányzat leállását, mindez lehetővé tette többek között az adók beszedését is addig, amíg az idei évre vonatkozó költségvetést elfogadják.
Január közepére a francia miniszterelnök olyan költségvetési tervezetet mutatott be, ami több engedményt is tartalmazott a különböző politikai csoportosulások számára. A szélsőbal és a szélsőjobb azonban ennek ellenére sem volt hajlandó az együttműködésre, ezért a miniszterelnök leállította a költségvetési szavazási folyamatot a parlamentben. Bár Sébastien Lecornu korábban kizárta, hogy szavazás nélkül vigye keresztül az idei éves költségvetést a parlamenten, azonban végül nem maradt más választása, mint hogy a korábbi ígéretével szembe fordulva mégis az alkotmány által lehetővé tett mechanizmus segítségével, szavazás nélkül vigye át a 2026-os költségvetést.
Itt teoretikusan több opció közül is választhatott a miniszterelnök. Egyrészt az alkotmány 49.3-as cikkelyét felhasználva szavazás nélkül fogadtathatja el a költségvetést, ennek alkalmazásával a miniszterelnök ki van téve a bizalmatlansági indítványoknak, amelyek sikere esetén a költségvetés elutasítása mellett lemondásra kényszeríthetik a miniszterelnököt. Alternatív megoldásként felmerült az alkotmány 47. cikkének alkalmazása is, ami szintén bizalmatlansági indítványokat vonhatott volna maga után, azonban a rendelet segítségével bevezetett intézkedések (jelen esetben a költségvetés) a kormány bukása esetén is hatályban maradnának.
Mivel a miniszterelnök először a költségvetés bevételi-, majd később annak kiadási oldalát vitte keresztül a parlamenten, ezzel az ellenzéki pártok előtt is megnyílt a lehetőség, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be. Bár a jelenlegit megelőző két francia miniszterelnök is gyakorlatilag a költségvetések körüli huzavonákba bukott bele, Lecornu az általa tett engedmények miatt jó esélyekkel futott neki a bizalmatlansági szavazásoknak. A szocialistáknak tett engedmények (kedvezményes árú étkezés diákoknak, anyagi támogatás az alacsony jövedelműeknek) magasabb költségekkel járnak a költségvetés korábbi változatához képest. A költségeket legalább nyolcmilliárd euróval növeli többek között a háztartások adóterheinek korlátozása, amit a vállalatokra kivetett 9 milliárd eurós adók egyensúlyoznak ki.
A költségvetési kompromisszum elérése több esetben is a közkiadások növekedését vonja maga után, ezért több minisztériumnál is kiadáscsökkentés következik (ez alól a hadügyi tárca kivételt képez). Mindemellett a nagyvállalatok is több adót fizetnek majd a költségvetés előzetes tervezetéhez képest, az eredeti szándék szerint csupán egy évig érvényben maradó nagyvállalati pótadót végül meghosszabbítják (bár ez idén a háromszáz legnagyobb vállalatot érinti majd, míg tavaly az adó hatálya mintegy négyszázötven cégre terjedt ki). A kormányzat emellett nem csökkenti azokat az adókat sem, ami a cégek Franciaországban megtermelt hozzáadott értéket terhelik.
Csökkenhet a belpolitikai feszültség
Ahogyan az előzmények tükrében várható volt, a francia kormány január végén valóban túlélte a bizalmatlansági indítványokat követő szavazásokat (mivel a költségvetés bevételi- és kiadási részét külön-külön vitték keresztül a parlamenten, mindkét esetben bizalmatlansági indítványok következtek, ezeket sikerrel is vette a miniszterelnök és a kormány). A teljes idei költségvetés ezután először a felső házhoz, majd ismét az alsóházba kerül vissza, majd a miniszterelnök a teljes költségvetést szavazás nélkül keresztülviheti a parlamenten, amit jó eséllyel újabb bizalmatlansági indítvány követ, amit valószínűleg ismét sikerrel átvészelhet a miniszterelnök. A várakozások szerint a költségvetés elfogadása február első felére fejeződhet majd be, vagyis úgy tűnik, hogy végre lezárul majd az elhúzódó költségvetési huzavona és csökkenhet a belpolitikai feszültség. Ha váratlan esemény nem történik, a francia belpolitika esetében a márciusi önkormányzati választások, majd a 2027 második negyedévben esedékes elnökválasztás felé fordulhat a figyelem.
A költségvetés sikeres elfogadása felé tett lépések nyomán a francia-német tízéves államkötvények közötti hozam-spread 2024 júniusa óta nem látott szintekre süllyedt (Macron elnök akkor jelentett be előre hozott választásokat). Ezzel együtt sem tűnt mindenki elégedettnek: a francia jegybankelnök szerint a kormány és a parlament többet is tehetett volna a hiány csökkentése érdekében. A módosított költségvetés az idei évre GDP-arányosan 5%-os hiánnyal számol (szemben a korábbi, 4,7%-os idei hiánycéljával).
A kommentárok egy része szerint mivel a felülvizsgált költségvetés nagyobb mértékben támaszkodik az adóztatásra és csak korlátozott mértékeben csökkenti a kiadásokat, a végleges változat jó eséllyel nem fogja majd vissza jelentősen a gazdasági aktivitást. A kormányzat az idei évre 1%-os GDP-bővülést vár, míg a piaci konszenzus jelenleg szintén 1%-os növekedést vetít előre 2026-ra. Ezzel együtt is úgy tűnik, hogy a költségvetés körüli huzavona rányomhatta bélyegét az aktivitásra az év elején, miután az előzetes szolgáltatói BMI januárban ismét a növekedést a zsugorodástól elválasztó ötven pontos szint alá került vissza.
A francia tőzsde mindeközben január közepén új csúcsokra araszolt, majd egy korrekciót követően az index az utóbbi napokban már inkább csak stagnál. Összességében a belpolitikai kockázat csökkenése jó hírt jelent, de a kérdés, hogy Franciaország képes lehet-e idén az előirányzott 5%-os GDP-arányos hiány teljesítésére. Bár a várakozások egy része nem zárta ki, hogy ennél végül minimálisan magasabb hiánnyal zárhatná az idei évet Franciaország, ami jó eséllyel tovább növelné az aggodalmakat a középtávú konszolidációs pálya elérésével kapcsolatban.
A CAC40 esetében a 12-havi előretekintő EPS-várakozások tavaly október óta ismét emelkednek, míg az index két legnagyobb piaci kapitalizációjú komponensétől a 2026 és 2028 közötti pénzügyi évek mindegyikében kétszámjegyű százalékos profitnövekedést vár a konszenzus, míg a harmadik legnagyobb komponens esetében ugyanerre a periódusra vonatkozóan egyszámjegyű profitnövekedést várnak az elemzők. Az árazást tekintve a CAC40 15,4-es 12-havi előretekintő P/E rátája alig marad el a Stoxx600 értékeltségével (15,5) összehasonlítva (bár az MSCI ACWI index 19,2-os előretekintő P/E rátájához képest alacsonyabb). Nemsokára pont kerülhet a költségvetési vita végére, amit mostanra úgy tűnik be is árazhattak már a piaci szereplők.
CAC40 technikai kép
A közel két hete történt réssel letörés megpecsételhette az emelkedő trendet, a jelenlegi minta alapján rosszul fest ez a grafikon. Tegnap is hagyott rést lefelé, így amíg a 8281-es szintet nem haladja meg, addig nagyobb esélye a további esésnek lehet. A 7813 körüli szintnél várhatja az első erősebb támasz. A piros vastag ideális csökkenő trend amíg nem törik, addig nem fog tudni erős trendszerű emelkedés indulni.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!