Befektetési alapokról szóló ismertető

A befektetési alapokról

1992-ben a törvényi szabályozás megteremtését követően Magyarországon is megjelentek a fejlettebb országokban már több mint 60 éve közkedvelt, kollektív vagyonkezelést kínáló befektetési alapok.

A befektetési alapok hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, mivel egyszerű és kézenfekvő lehetőséget biztosítanak, hogy kihasználjuk az egyre összetettebb és bonyolultabb pénzügyi piacok által nyújtott előnyöket. Egy-egy befektetési alap vagyona óriási összeget tesz ki az egyéni megtakarítások méreteihez képest, ami az alapot, tehát végső soron a befektetőket számos előnyhöz juttatja.

A befektetési alapokkal kapcsolatban felmerülő kérdések

Milyen elven működnek a befektetési alapok?

Részletek

A befektetési alap a kisbefektetők megtakarításait egyesíti, a kedvezőbb befektetési pozíciók elérésének érdekében. Az alapba összegyűjtött vagyont az alapkezelő befekteti, az előre rögzített befektetési politikának megfelelően. A vagyon forgatásából elért eredmény - a működtetési költségek levonása után- teljes egészében az alap befektetőit illeti meg. Az alaphoz a befektetési jegyek megvásárlásával lehet csatlakozni, és azok visszaváltásával lehet kiszállni belőle. A vásárláskor befizetett vételár bekerül ebbe a közös alapba, visszaváltáskor pedig, a befektetés ideje alatt elért eredmény rá jutó részével együtt, kerül vissza a befektetőhöz.

Milyen alaptípusok közül választhat?

Az alapok befektetési politikájának legfőbb vonásai alapján többféle alaptípust különböztetünk meg. Az egyes alapok típusát a befektetési eszközök, a kockázati szintek és a várható hozamok határozzák meg.

  • Pénzpiaci alapok: jellemzően egy évnél rövidebb lejáratú, kamatozó vagy diszkont értékpapírokból és bankbetétekből állnak.
  • Kötvény alapok: jellemzően egy évnél hosszabb lejáratú kamatozó értékpapírokba fektető, kiszámítható hozamú, kevéssé ingadozó árfolyamú alapok.
  • Részvény alapok: elsősorban részvényeket tartalmazó, kockázatosabb, rövidtávon ingadozó árfolyamú, nagyobb hozamokat biztosító alapok.
  • Vegyes alapok: átmenetet képeznek a kötvény és a részvény alapok között. Részvényeket és magas kötvényhányadot fenntartó alapok.
  • Abszolút hozamú alapok: nem rendelkezik szigorú befektetési korlátokkal, így az aktuális piaci helyzet alapján, aktívan mozgathatja akár teljes vagyonát a pénzpiaci és részvény jellegű befektetések között a nominális hozam elérése érdekében.
  • Ingatlan alapok: az összegyűlt pénzt irodaházakba, lakásokba, beépítetlen telkekbe és egyéb ingatlanokba invesztálja az alapkezelő.

A befektetési alapokat megkülönböztethetjük aszerint is, hogy miként lehet hozzájuk csatlakozni. A zártvégű alapok csak egyszer, a megalakulásukkor bocsátanak ki befektetési jegyeket, és csak az alap megszűnésekor váltják azokat vissza.

A nyíltvégű alapok ezzel szemben folyamatosan bocsátják ki a befektetési jegyeket, és azokat tetszőleges időpontban vissza is lehet váltani. A zártvégű alapok általában előre meghatározott működési időtartamra jönnek létre, míg a nyíltvégűek határozatlanra. A nyíltvégű alapok esetében ezért a befektető döntheti el, hogy mennyi időre szóljon a befektetése.


Milyen érvek szólnak a befektetési alapok mellett?

Részletek

Kockázatmegosztás

A befektetési alapok egyik legnagyobb előnye a diverzifikáció, ami azt jelenti, hogy a befektetési alapok pénzét az alapkezelő sokféle értékpapír között osztja meg. A sokféleség révén az alapkezelő szétteríti az egyes papírok kockázatát, így az egyes értékpapírokon kedvezőtlen események hatására bekövetkező veszteség nem veszélyezteti az alap jövedelmezőségét. Mindezeken túl a befektetési alapok működését szabályozó törvény több garanciális elemet is tartalmaz. Általános szabályként egy-egy részvény vagy kötvény portfólión belüli aránya nem haladhatja meg az öt százalékot. A döntéshozó alapkezelő tevékenységét folyamatosan ellenőrzi a letétkezelő bank, a független auditor és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is.

Szakértelem

A befektetési alapokat pénzügyekben jártas szakemberek kezelik, akik - az alap befektetési politikája által szabott kereteken belül - mindig megkeresik a legjobb befektetéseket az alap számára. A pénzügyi piacokat érintő hírek, események tanulmányozásának és értékelésének terhét így az alapkezelő hozzáértő munkatársai leveszik az Ön válláról.

Költség- és idő megtakarítás

Érdemes azt is számításba venni, hogy a befektetési jegyeken keresztül, közvetve megvásárolt értékpapírokat mennyi költség és idő ráfordításával lehetne közvetlenül megvásárolni, majd mennyi energiába kerülne váltogatni a különböző befektetéseket, beszedni, és újra befektetni a kamatokat, osztalékokat, a lejáró kötvények névértékét. Éppen ezért kényelmesebb és gazdaságosabb egy befektetési alapot választani. Természetesen a befektetési jegyek megvásárlását is terhelik költségek, amelyek azonban lényegesen alacsonyabbak, mintha valaki egyénileg forgatná a pénzét, és esetleg megfizetne egy tanácsadót is.

Könnyű értékesíthetőség

A nyíltvégű befektetési jegyeket bármikor pénzzé lehet tenni. A folyamatos visszaváltási lehetőség ellenére a befektető részesedik a befektetések időarányos hozamából. A különböző típusú befektetési alapok előnyei azonban különböző megtakarítási idő alatt jelentkeznek. Vannak olyan alapok, amelyeket elsősorban akkor célszerű választani, ha a befektető a pénzét hosszabb időre kívánja félretenni.

Adózási feltételek

A hivatalos forgalmazó helyeken megvásárolt és visszaváltott befektetési jegyeken keletkezett árfolyamnyereség kamatnak minősül, amelynek adókulcsa magánszemélyek, egyéni vállalkozók, valamint társasházak esetében 16%. Ezt az adót a kifizető (OTP Bank Nyrt.) számolja ki, vonja le és fizeti meg az APEH felé.


Mennyibe kerül a befektetési jegy és mennyiért lehet visszaváltani?

Részletek

A befektetési alap indulásakor a befektetési jegy ára megegyezik a névértékével. Később a nyíltvégű befektetési jegyeket az ún. egy (befektetési) jegyre jutó nettó eszközértéken lehet megvásárolni és visszaváltani. E tulajdonsága miatt az egy jegyre jutó nettó eszközértéket árfolyamnak is szoktuk hívni.

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (árfolyam)

Az egy jegyre jutó nettó eszközérték (árfolyam) az alapban lévő értékpapírok piaci értékétől függ, és mint ilyen naponta változhat. A nyíltvégű alapok esetében ezért az árfolyamot a letétkezelő naponta kiszámítja, mégpedig a következőképpen: először meghatározza az alap eszközeinek (azaz a benne lévő értékpapíroknak, egyéb befektetéseknek) adott napi piaci értékét.

A napi piaci érték az az érték, amelyen az eszközöket az alapkezelő aznap megvásárolhatta ill. eladhatta volna a piacon. Az eszközök értékéből levonja az alap tartozásait; a különbséget hívjuk az alap nettó eszközértékének. Végül a nettó eszközértéket elosztja a forgalomban lévő befektetési jegyek számával. Az eredmény az árfolyam, amely tehát a teljes alapból egyetlen befektetési jegyre jutó vagyon aktuális piaci értékét fejezi ki.

A befektetési jegyek egy jegyre jutó nettó eszközértéken történő eladása és visszaváltása biztosítja, hogy az alap minden befektetője között igazságosság legyen; azaz az alapnál maradó, az éppen csatlakozó és az éppen kiszálló befektetők közül senki se nyerhessen a másik kárára. Ha ugyanis az alap az egy jegyre jutó nettó eszközértéken új befektetési jegyet bocsát ki/vált vissza, akkor az alapkezelő a kibocsátott befektetési jegyek ellenértékéből épp annyi értékpapírt tud vásárolni az alapba (ill. visszaváltás esetén az ellenérték kifizetéséhez épp annyi értékpapírt kell eladnia az alapból), hogy ezáltal az alap vagyona pont annyi százalékkal nőjön/csökkenjen, mint amekkorával megnő/lecsökken a forgalomban lévő befektetési jegyek száma.

Az egy jegyre jutó nettó eszközérték tehát a befektetési jegyek kibocsátása ill. visszaváltása következtében nem változik. A befektetési jegyek árfolyama csak az alapban lévő értékpapírok értékének megváltozása, a kapott kamatok és osztalékok ill. a költségek hatására változhat meg.

A befektetési jegyek teljes vételára az alapba kerül, ezért nem csak a névértéknek megfelelő összeg, hanem a teljes befizetés hozamot fog termelni!


Hogyan lehet bevételhez jutni a befektetési jegyből?

Részletek

Vannak alapok, amelyekből a befektetéseken elért eredményt rendszeresen kifizetik a befektetési-jegy- tulajdonosok részére (hozamfizető alap), míg más alapok esetében az elért eredményt az alapkezelő mindig visszaforgatja újabb befektetésekbe (újrabefektető alap). Az újrabefektető alapok esetében a befektetési jegy visszaváltásakor árfolyam-különbözet - azaz a visszaváltási és a vételi ár különbözete- formájában jut hozzá a befektető az alap által megtermelt jövedelem rá eső részhez, amely tartalmazza a ki nem fizetett hozamok újrabefektetéséből elért eredményt is. Az OTP alapok jellemzően újrabefektetők.

A határozatlan futamidejű befektetési jegynek nincs garantált hozama vagy kamata; a befektetési jegy hozama az alapban lévő értékpapírok piaci árának alakulásától függ.

Mire ügyeljünk?

A befektetési jegyeknek - egyes különleges konstrukcióktól eltekintve - nem kínálnak előre rögzített hozamot. Az egyes alapok korábban elért teljesítménye - bizonyos korlátok között - azonban segíthet az alapok közötti eligazodásban. Nem azt mutatja meg, hogy mennyit fog az alap a későbbiekben fizetni, hanem arra utal, hogy a kezelők a piaci lehetőségekkel összehasonlítva mennyire jól döntöttek az elmúlt időben. Hogy az összehasonlítás valós legyen lehetőleg minél hosszabb, de legalább három hónapos múltbeli időszakot vizsgáljunk az elérhető legfrissebb adatok figyelembe vételével.

A befektetés előtt olvassuk el az alap hivatalos tájékoztatóját, amely tartalmazza a költségeket és a kockázati tényezőket is.

A befektetési jegyek várható árfolyamának alakulását döntően a már lezajlott, illetve a jövőben megvalósuló befektetések határozzák meg. Vizsgáljuk meg, hogy milyen értékpapírokat vásárolhat az alap, ezek kockázatossága megfelel-e lehetőségeinknek, kockázatvállalási hajlandóságunknak.

 

TőzsdeindexekÚjratöltés

Név Árfolyam Változás Idő
BUX 43 384,63 ,00 17:25
DAX 13 241,75 ,00 17:45
DOW 28 004,89 ,00 22:15
S&P-500 3 120,46 ,00 22:15
NASDAQ 8 540,83 ,00 22:16
CAC-40 5 901,08 ,00 18:00

OTP Befektetési jegy árfolyamok

OTP Dollár Rövid Kötvény Alap 0.01390927 USD
OTP Euró Rövid Kötvény Alap 0.01410869 EUR
OTP Maxima Alap 3.995709 HUF
OTP Optima Alap 6.537836 HUF
OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap 1.629814 HUF
OTP Ingatlan - Befektetési Alap 2.22594 HUF
Bővebben

BÉT blue-chipek árfolyamaÚjratöltés

Név Árfolyam Változás Idő
OTP 13 860 0 17:05
MTELEKOM 443 0 17:05
RICHTER 5 795 0 17:05
MOL 2 992 0 17:05
Bővebben

Deviza keresztárfolyamokÚjratöltés

Név Árfolyam Változás Idő
EUR/HUF 334,69 0,00 20:59
EUR/JPY 120,29 0,00 21:59
EUR/USD 1,11 0,00 21:59
USD/HUF 302,80 0,00 20:59
USD/JPY 108,82 0,00 21:59