A siker titka:
Tudni valamit, amit más nem tud.

Hírek részletes

Tényleg ez a találmány forradalmasította az életünket?

Ha itt Magyarországon valaki körbenéz az otthonában, bizonyára nem egy és nem kettõ olyan kütyüt lát majd maga körül, ami hozzátesz az életminõségéhez. De vajon mi lehet az a találmány, ami a legtöbbet tette értünk az ipari forradalom óta? Az autó, a telefon, vagy netán az internet? Van egy híres tudós, aki mai szemmel valami egészen meglepõ véleményen van errõl.

Hans Rosling egykori svéd akadémikus és világhírû adatmágus, illetve a Factfulness címû sikerkönyv szerzõje sokakat meg fog lepni a válaszával.

Szerinte ugyanis amennyiben egy találmányt kellene kiemelni, ami a legtöbb hasznot adta az emberiségnek, akkor az a mosógép lenne.

Igen, a mosógép. És mielõtt kinevetnénk, mint valami jó viccet, adjunk a gondolatnak egy esélyt és nézzük meg, pontosan miért is állítja ezt.

Mágikus mosógép

A neves szakértõ a kapcsolódó TED elõadását azzal a történettel kezdi, amikor a nagyanyját teljesen lenyûgözte a család elsõ mosógépe. Olyannyira, hogy hozott is magának egy széket és az egész mosási program lefutását végignézte, mint valamiféle elõadást. Az aranyos történettel egy mára szinte teljesen elfeledett történelmi tényre kívánt rámutatni Hans: régen a mosás egy hatalmas probléma volt a nõk számára, talán a ház körüli feladatok legnehezebbje.

Kapcsolódó történeti anyagok szerint, amíg a nõknek kézzel kellett mosniuk, az sokszor egy teljes napjukat elvitte. Be kellett szerezni a vizet, azt tûzzel fel kellett melegíteni, és csak onnan kezdõdhetett a különféle ruhák mosása. Egyenként, kézzel.

Ezek a fajta házimunkák ? a mosással az élen ? pedig nagyban lekötötték a nõk idejét, ezzel ellehetetlenítve, hogy akár tanuljanak, vagy éppen rendes pénzkeresetet jelentõ munkát végezzenek. Ebbõl kifolyólag az elektromos mosógépek megjelenése (1904 körül kezdtek róla el igazán cikkezni) és az 1920-as évektõl való fokozatos elterjedése nagyban hozzájárult a nõk idejének felszabadításához.

Különösen azért is, mert a mosást a történelem során valamiért mindig is nõi munkának tekintették az emberek, így pedig elsõsorban az õ társadalmi felemelkedésüket segített elõ ez a találmány.

Felszabadította a nõket

Erre a plusz szabadidõre pedig óriási szüksége volt a nõknek, ahogy ezt Hans Rosling is felidézi konkrét történeteken keresztül, azt állítva, hogy ez nagyban hozzájárulhatott a nõk tanulási és munkavállalási esélyeihez. Õ ebbõl levezetve egyenesen azt is állítja, hogy a mosógépek tehették a legnagyobb hozzájárulást a nõk felszabadításához, emiatt pedig ez lehetett az ipari forradalom legfontosabb találmánya.

Nyilván nem lehet teljesen objektíven ítéletet hirdetni egy ilyen történelmi kérdésben, de a vonatkozó levezetések azért igen meggyõzõek afelõl, hogy a ma már szinte teljesen érdektelen, hétköznapi tárgynak számító mosógép egykor komoly fejlõdést hozott az emberek életében. Mármint, fõleg a fejlett világban, tekintve, hogy az Egyesült Államokban és Európában terjedt csak el igazán gyorsan ez a találmány.

Ma már durván 2 milliárd ember használ elektromos mosógépeket a Föld 7,8 milliárd lakója közül, vagyis akármilyen meglepõ is ez: a többség még mindig kézzel most. Pusztán a mi világunkban van annyira elterjedve ez a luxus, hogy már szinte tudomást se veszünk róla.

A közoktatásunkban az elektromos mosógépek társadalomban betöltött szerepérõl nem sok szó esik, és a közkeletû vélekedés szerint az ipari forradalom legfontosabb találmányait a gõzgép, a varrógép vagy éppen az izzó jelentette. Noha ezek nyilván mind igen jelentõs változást hoztak az emberek életében, egyértelmû gyõztest nem lehet csak úgy hirdetni. Ráadásul a hosszú 19. században felbukkant találmányokkal még koránt sem állt meg a fejlõdés. Sõt! Az elsõ ipari forradalom óta, a 20. században még számos olyan eszközt találtak fel az emberek, amik alapjaiban alakították át az életünket.

Ha kifejezetten egy konkrét dolgot kéne kiemelni az elmúlt bõ száz évbõl, akkor ennek a cikknek a szerzõje a tranzisztorra szavazna (John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley találta fel az elsõ mûködõ tranzisztort 1947-ben). Ez a félvezetõ eszköz az ami, ami a modern kori fejlõdésünk legfõbb motorját, a számítástechnikát a csillagos egekig repítette, és nagyon valószínû, hogy még az elkövetkezõ 100 év találmányai is mind tartalmazni fognak pár (milliárd) tranziszort. Nem meglepõ, hogy a tranzisztor jelentõségét 1956-ban fizikai Nobel-díjjal is elismerték.

De mielõtt azért túlságosan messze mennénk ennek a témának a további mérlegelésével, szögezzük le, hogy még számos másik találmányt is fontolóra kellene vennünk a teljes képhez. Például a hálózatok globális hálózatát, az internetet is, ami sokunk életét alakította át örökre.

Hogy az elektromos mosógépek jelentõsége tényleg akkora volt-e mint azt Hans Rosling gondolja, azt mindenki maga döntse el. Annyi viszont biztos, hogy az õ gondolatai után már más szemmel érdemes tekintenünk erre a hétköznapi, unalmas tárgyra a fürdõszobánkban. A mosógép története ugyanis ahogy fentebb láthattuk: teljesen lenyûgözõ.

 

Privát portfólió

Privát Portfólió 2020/Q3


2020. III. negyedév

Legfrissebb kiadványunkat
itt tekintheti meg.


OTP Travel hírlevél

OTPTravel

Tekintse meg
az OTP Travel
aktuális
hírlevelét!