A siker titka:
Tudni valamit, amit más nem tud.

Hírek részletes

Ez a legijesztőbb a kormány 2021-es terveiben

Már a 2021-es költségvetés benyújtásakor, majd annak elfogadásakor is hangsúlyoztuk, hogy meglehetõsen alacsony fiskális tartalékkal vág neki a következõ évnek a kormány. Ezt több szempont alapján is állítottuk:

  1. A koronavírus-válság rendkívüli bizonytalansági tényezõként van jelen mindenhol, így a magyar költségvetés felett is. Nem tudjuk, hogy lesz-e második hullám, hogy mennyire lesz súlyos, valamint hogy erre hogyan reagálnak az országok (korlátozó intézkedések), és hogyan reagálnak az emberek (óvatosság, fogyasztás visszafogása), mit mûvel ez a gazdaságok kilábalásával és ez hogyan hat a magyar gazdaságra. (Mindezt csak fokoztuk azzal idehaza, hogy az eddigi évek gyakorlatán nem változtatott a kormány és nyáron elfogadta a jövõ évi terveket.)
  2. A megnövekedett bizonytalanság ellenére nem növelte érdemben a költségvetés tartalékait a kormány a korábbi évekhez képest, sõt. 

Az MNB 2021-es költségvetésrõl szóló elemzésébõl derült ki, hogy a jövõ évi tartalék mértéke nemcsak a tavalyi rekordtól marad el, hanem a 2019-es büdzsében található puffer mértékétõl is. A jegybank szakértõi külön ábrán mutatják be a központi költségvetési tartalékok összegét, azt hangsúlyozva, hogy bár csökken a tartalékok összege jövõre, azonban még így is magasnak tekinthetõ.

koltsegvetes tartalek

A jegybank pénteken megjelent anyaga részletezi, hogy 2021-ben a költségvetés központi tartalékainak összege 210 milliárd forint, azaz a GDP 0,4 százaléka lesz a tervek szerint. Ez az alábbi tételekbõl áll össze:

  • A Rendkívüli Kormányzati Intézkedések tartalékának összege (általános tartalék) 118 milliárd forint,
  • a Gazdaságvédelmi programok központi tartaléka 68 milliárd forint, míg
  • a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka 25 milliárd forint lehet a költségvetési törvény szerint.

A figyelmeseknek feltûnhet, hogy eredetileg a kormány nem 210 milliárd forintos tartalékkal tervezte meg a jövõ évet, hanem 270 milliárd forinttal. A kormány (illetve a parlament megfelelõ bizottsága, de a kormány támogatásával) ugyanis

a költségvetés törvényjavaslat zárószavazása elõtti utolsó pillanatban elvonta a tartalékok egyötödét.

Pedig egyes elemzõk már az eredeti, 270 milliárd forintos költségvetési tartalék relatíve alacsonynak mondható összegét is úgy azonosították, mint a jövõ évi büdzsé egyik legnagyobb kockázat. 

Az eredeti költségvetési javaslathoz képest ugyanis átrendezések történtek mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon, ugyanakkora összegben, így a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nem változott. Ennek lényege, hogy bizonyos célokra (Magyar Faluprogram, a közszolgálati médiaszolgáltatók, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, a helyi önkormányzatok, az ügyészségek, az egyházak, az egyetemek, fõiskolák, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a gyermek-, ifjúsági és családpolitikai feladatok) pótlólagos összegeket kellett találnia a kormánynak és ezt részben a bevételek emelésével érte el (kata-módosítások miatt +40 milliárd forint és 33 milliárd forintos áfa-elõirányzat többlet), valamint a tartalékok csökkentésével. Ez utóbbi lépés eddig nem kapott nagyobb figyelmet.

A kormány így a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések elõirányzatát 2 milliárd forinttal 118 milliárd forintra vágta vissza, a Gazdaságvédelmi programok központi tartaléka 52 milliárd forinttal 68 milliárd forintra csökkent, a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka pedig 5 milliárd forinttal kisebb 25 milliárd forint lehet a törvény szerint. Ezekre a módosításokra a jegybank költségvetési elemzése külön felhívta a figyelmet.

Egyetlen lehetõsége marad a kormánynak

A fentieknek az a következménye, hogy ha rosszabbra fordul a makrogazdasági pálya (a kormány jövõre 4,8%-os GDP-növekedést vár például), és a kormány a gazdaság megtámogatása mellett dönt, akkor a deficitcél fogja megsínyleni a helyzetet.

Vagyis egy kedvezõtlen forgatókönyv bekövetkezése esetén a kormánynak nem lesz más lehetõsége, mint a hiánycél elengedése,

ahogy tette azt 2020 tavaszán is már két alkalommal és kilátásban van egy további deficitemelés.

Címlapkép forrása: MTI/Varga György

 

Privát portfólió

Privát Portfólió 2020/Q2


2020. II. negyedév

Legfrissebb kiadványunkat
itt tekintheti meg.


OTP Travel hírlevél

OTPTravel

Tekintse meg
az OTP Travel
aktuális
hírlevelét!