Mit tanulhattunk a vámháborúra adott piaci reakciókból?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Donald Trump április elején bejelentett vámcsomagja, majd annak részleges felfüggesztése jelentős hatást gyakorolt a pénz- és tőkepiacokra.
Milyen következtetések vonhatóak le az elmúlt hetek piaci mozgásából, és hogyan készülhetünk fel ilyen mértékű volatilitásra befektetőként? Erről beszélgetett Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője, Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, valamint Gede Balázs, a Millásreggeli gazdasági újságírója. A beszélgetést 2025. április 15-én rögzítettük.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is:
Mit tanulhattunk a vámháborúra adott piaci reakciókból?
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets videós podcastjának nézőit, hallgatóit. Megvizsgáljuk azt a befektetési környezetet, amit Donald Trump vámintézkedései hoztak létre. Az látszik, hogy a piacok idegesek, nem csak a piacok, nem csak a befektetők, politikusok, vállalatvezetők is vizsgálják azt a körülményt, ami keletkezett, hogy hogyan lehet ebben működni, hogyan lehet gazdálkodni, befektetni, ezt fogjuk tenni mi is.
Beszélgetőpartnereim Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője és Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és befektetési stratégája. Sziasztok! Hát nem tudom, milyen szintről kezdjük, mert ennek vannak rétegei ennek a történetnek és helyzetnek, ami létrejött és vámháború néven híresült el. Ahogy a felvezetőben elmondtam, itt politikusok is izgatottan várják, hogy ez hová fut ki. Vállalatvezetők próbálnak alkalmazkodni ehhez a helyzethez, és hát mi befektetők is próbálunk valamiféle megoldást találni. Az már megvan, vagy mi lehet a fő cél ezekkel az intézkedésekkel?
Tardos Gergely: Szerintem nagyjából, amit a múltkor elmondtunk, tehát hogy igazából van ennek egy ilyen nemzetbiztonsági lába, tehát hogy az USA, így a járvány, meg lényegében az orosz-ukrán háború kitörése után rájött arra, hogy nem szerencsés az, hogy a védelmi iparának az összes beszállítója határon kívül van, és hogy szeretné azt, hogyha hát ezek a legfontosabb ilyen mit tudom én, fém alapanyaggyártás, jármű, gyógyszer, chipek, ilyesmi, az bent lenne a határon belül. Emellett azt gondolja, hogy a magas külkereskedelmi hiány, illetve a magas költségvetési hiány, meg a nagy állam, ezek problémásak, és igazából erre fűzik fel azt az egész intézkedéscsomag, amit látunk. Tehát, hogy valami olyasmi lehet a cél, hogy lényegében a hadiipar beszállítói menjenek haza, legyen több ipar az Egyesült Államokban, ne legyen külkereskedelmi deficit, és hogy hát igazából legyen egy kicsit fenntarthatóbb az amerikai adósságpálya, vagy legyen több lelkes vásárlója, ne kerüljön annyiba az adósság finanszírozása, tehát a kamatkiadások azok csökkenjenek. Én azt gondolom, hogy nagyjából ezek a célok, és igazából a vámháborúra az van, hogy tudtuk, hogy durva lesz, de nem tudtuk azt, hogy ennyire. Meg ami egy pár dolog, azért úgy kipottyant az elmúlt egy vagy két hétben. Ugye igazából a vámkulcsokról kiderült, hogy ott nincs az a sötét, átgondolt mágia mögötte, mint amit mindenki gyanított az elejétől, és ez gyengíti azt, hogy ez egy ilyen marha alaposan végiggondolt mesterterv lenne, ahol az új amerikai adminisztráció mindenki előtt jár 20 lépéssel, mert ugye az volt az ígéret, hogy ezek a vámkulcsok, ezek úgy kerülnek majd kivetésre, hogy figyelembe veszik a tiltott kereskedelmi praktikákat, burkolt állami támogatásokat, a devizamanipulációt, meg ugye a másik oldali vámokat, minden, és ugye ehhez képest azért egy nagyon egyszerű képlet alapján kerültek kivetésre nagyjából ez a legalább 10%, de ha ennél nagyobb az, hogy a deficit/import/2, akkor legyen inkább az utóbbi. És hogy ugye ez az egyik, a másik pedig ezek a hatalmas hátraarcok, amik azért kívülről úgy tűnnek, hogy amikor kivetésre kerül valami, és akkor valaki ott az amerikai kormányzat hátsó udvarában fölteszi a kezét, hogy akkor holnap én lehet, hogy fejre állok, akkor ugye ezt gyorsan akkor orvosolják. És ezek azért olyanok?
Műsorvezető: Ez most legutóbb az autóipar például, aki jelentkezett, hogy hát ez nekünk is fájni fog, mondta az amerikai autógyártó
Tardos Gergely: És nyilván, hát még ugye a másik, hogy azért ha az amerikai kormánynak mondjuk a kór szavazói észreveszik, hogy a kedvenc pickupjuk az kétszer annyiba kerül, akkor lehet, hogy ennek vannak ilyen népszerűségi hatásai is. Tehát, hogy igazából azt gondolom, hogy ezek azért úgy egy kicsit megcincálták az abba vetett hitet, hogy itt egy nagyon jól átgondolt történet zajlik, és ugye van még egy komoly fordulat, ez pedig, hát azt gondolom, hogy ez az, ami a fájdalmas része a dolognak, és ami azért mindenkit, valószínűleg az amerikai kormányzatot is váratlanul ért, az pedig az, hogy az amerikai államkötvénypiac elkezdett diszfunkcionálisan működni. Mert a múltkori podcastban is elmondtuk, hogy valószínűleg, ahogy a kormányzat, az Amerikai Adminisztráció számolt azzal, hogy ez okoz némi részvénypiaci – hogy is mondjam, zűrzavart. Valószínűleg az is benne volt, és az nincs is ellenükre, hogy gyengül a dollár. Ahogy benne volt a szám.
Műsorvezető: Bocsásson meg, nem is véletlen, hogy ennyire hamar, ugye rögtön a ciklus elején gyakorlatilag a beoktatását követően hozzá, és fogott ehhez a munkához Donald Trump, hiszen tudta jól, hogy ebből azért az elején lesz rumli.
Tardos Gergely: Így van.
Műsorvezető: Jobb azt odatenni.
Tardos Gergely: És az is benne volt, tehát nem is titkolták, hogy lehet ebből egy recesszió, de hogy majd az volt, hogy középtávon jó lesz. De az azért elhangzott többször, hogy igen, az amerikai kötvényhozam az fontos, és hogy az fontos, hogy az amerikai államadósságot biztonságosan lehessen finanszírozni. És ugye az első héten mentünk is lefele szépen. Igazából, ha nem is az elmúlt kétéves kereskedési sáv aljára, de afelé zuhant az amerikai 10 éves állampapír piaci hozam, és a megelőző héten hétfőn megpattant, és akkorát ugrott, amire azért ilyen, hát mondjuk évtizedente van egyszer példa, és visszament a kereskedési sáv tetejére, miközben öntötték a részvényeket meg a dollárt is, tehát egy kicsit, hogy így messziről az amerikai gazdaság, tehát hogy mondjuk így Argentína szokott így kinézni.
Műsorvezető: Igen, ez ilyen fejlődő piaci reakció szokott lenni.
Tardos Gergely: Magyarországon is láttunk már ilyet, és azt gondolom, hogy ez mindenképpen azért egy olyan dolog, ami fölött nem szabad átsiklani, mert hogy ez egy kicsit ilyen stop tábla is, azt gondolom.
Műsorvezető: Befektetőket jól megzavarta ez a dolog, azt hiszem az első ilyen meredek esés az szokott lenni, ami az ilye, nem tudom, de meneküljünk, ez ahogy risk of üzemmód, tehát hogy ne nagyon legyünk most pozícióban, mert a fene tudja, mit hoz ez az intézkedéscsomag. Utána megjött egy masszív fölpattanás, most meg így elkezd kicsit rózsaszínűbben látni a befektetői társadalom az amerikai piacon.
Sándor Dávid: Igen. Tehát, hogy ugye amikor ezek történnek, akkor közben azt látjuk, hogy van egy ilyen napi szinten kalkulált, ez az amerikai gazdasági bizonytalansággal kapcsolatos index, ilyen előre definiált módon megnéznek bizonyos lapokat, és akkor azokon belül vagy újságokat, és akkor azokon belül megnézik, hogy ez a bizonytalanságra utaló ilyen szófordulatok, meg az erre való utalás az milyen sűrűn jelenik meg ezekben a dolgokban, és lényeg a lényeg, hogy ez alapján csinálnak egy ilyen előredefiniált mutatót, indexet. És ugye az azt mutatta, hogy gyakorlatilag az elmúlt hetekben igazából a Covid-csúcs, vagy a Covidnál volt az, amikor egy ilyen nagyon hirtelen kiszúrás volt ebben a bizonytalanságban, és igazából most produkálta ugyanezt a trumpi vámbejelentést, tehát ezt a fajta bizonytalanságot. És akkor ilyenkor mi történik? Amikor van egy bizonytalanság, azt jól mondod, hát nyilván ilyenkor ugye, ahogy ugye lenni szokott, ilyenkor van egy ilyen nagy eladói reakció, ugye ez is megjött, ugye április 2-a után gyakorlatilag a részvénypiacon is volt egy éles lefele kör, de az S&P500 index, ami a világ legnagyobb, tehát piaci kapitalizáció alapján a legnagyobb indexe. Gyakorlatilag lehetett látni olyan napot, amikor napon belül 8 százalékos mozgás volt az indexben. Ugye ez nem egy mémkoin, vagy egy ilyen.
Műsorvezető: Az utolsó hetes papír, meg ilyen 3-3 fél mínusz volt, aztán lett belőle 5-6 százalék.
Sándor Dávid: Így van. Tehát, hogy ezek azért ezek vad dolgok. Ugye ezzel együtt ilyenkor mi szokott lenni? Ugye van a VIX index, ami egy ilyen implikált volatilitását mutatja az amerikai piacnak. Ugye az is egyébként kiment az ilyenkor szokásos ilyen lokális csúcs 50-60 körüli értékekre. Igazából azért az már jelezte azt, hogy van egy, ugye mindazzal együtt, amit a Gergő is elmondott, hogy ugye azért az érdekessége az volt, hogy ezzel együtt a kötvénypiacon is volt egy feszült helyzet, a dollárt is adták, tehát Amerikából volt egy ilyen tőkemenekítés, egy kicsit elkezdték a feltörekvő polcra fölrakni Amerikát. És gyakorlatilag ezzel, de ugye mi szokott ilyenkor történni, amikor ilyen pánikszerű mozgások vannak. Az a helyzet, hogy azért az rövid távon jellemzően kijelöl egy aljat a piacon, mert hogyha visszanézi az ember, ugye mi is múlt hét elején, amikor tartottunk ezzel kapcsolatban beszélgetéseket, tehát ilyenkor megnézi az ember, hogy mi van ilyenkor, és visszanézett, hogy 10 esetből 8 óra, amikor ez a bizonytalanságindex, meg a VIX index így kiszpájkol, akkor 10 esetben 8, az taktikailag egyébként egy jó rövid távú beszálló szokott lenni. És igazából ezt hozta is a részvénypiac. Nyilván itt eljátszhatunk azzal a gondolattal, hogy mi van akkor, hogyha a Trumpék nem kezdenek el visszatáncolni. Tehát mi van akkor, hogyha ugye a kötvénypiacon nem jelenik meg ez a feszültség, ez a mi van, de megjelent, és igazából ezzel együtt, hogy elkezdtek jönni már megnyugtatóbb dolgok, hogy elkezdtünk tárgyalásokat folytatni a kereskedelmi partnerekkel, ugye 10 százalékra levittük ideiglenesen a vámokat nagyon sok országra, és igazából látszik, hogy egyedül Kína az, akivel szemben viszont továbbra is megmaradt egy ilyen kemény hozzáállás. Ott van egyébként Kanada, Mexikó, akivel még ehhez képest is egyébként relatíve ilyen kesztyűs kézzel bánik ez a bánnal. Tehát elkezdtek jönni a jó hírek, és akkor ezzel együtt meg azt látjuk most, hogy a piac is elkezdett fölfele jönni. Ilyenkor, amikor ez van, hogy ilyen pánikszerű mozgás van, akkor utána nyilván statisztikailag megnézed azt, hogy mi történik utána az S&P -vel, az indexszel a következő hat hónapban, akkor egyébként az esetek nagyon nagy százalékában emelkedés van, átlagosan nagyjából 7 százalék körüli emelkedés szokott lenni.
Műsorvezető: Ez a mélyponton mérve?
Sándor Dávid: Ez a mélyponton mérve.
Műsorvezető: Miért lehet, hogy már meg is vagyunk?
Sándor Dávid: Hát és az nagyjából meg is lett. Tehát amikor ugye ezzel múlt héten ezzel kapcsolatban tartottunk még hét elején, hétfőn, kedden, kedd reggel ezzel kapcsolatban tartottunk belső beszélgetéseket bankárokkal egyéb. Ugye akkor is jeleztük, vagy elmondtuk ezt, hogy hát ilyenkor, amikor ennyire nagy a pesszimizmus, akkor szokott jönni egy pattanás, és aztán igazából aznap megvolt. Merthogy az volt az a nap, amikor az S&P 500 emelkedett, nem is tudom, 9%-ot, ugye az volt minden idők második legnagyobb emelkedése. Tehát, hogy ezért igazából nehéz, és valóban, tehát most meg már följöttünk azért azokra a szintekre, amikor viszont azért azt gondolja az ember, hogy azért még továbbra is nagyon sok a bizonytalanság. Azért nem tudjuk azt, hogy ez az egész húzd meg, ereszd meg történet, amit csinálnak, azért a nap végén ugye ez valószínűleg a gazdasági, sőt, hát ez a gazdasági aktivitást elkezdi rontani, tehát hogy igazából ez elkezd becsorogni a vállalati eredményekbe, ami értelemszerűen azokat is inkább rontja majd.
Műsorvezető: Tehát nemcsak a direkt hatás, hanem önmagában a bizonytalanság, akár beruházásokat halaszthatnak el vállalatvezetők, döntéshozók. Gergő, ugye említetted, hogy a lehetséges két ok egyrészt a külkeregyenleg javítása, másrészt költségvetési deficit lefaragása, de vannak olyan mendemondák, ez nem tudom mennyire a konteókategória, hogy ugye a dollár gyengítése, szándékos gyengítése is benne van, hogy az amerikai vállalatokat.
Tardos Gergely: Persze, persze.
Műsorvezető: Tehát ez a velejárója, és ez a terv része.
Tardos Gergely: De ezt le is írták, tehát hogy van ez a Mar-a-Lago Accord nevű szösszenet, ami igazából leírja azt, hogy mi az itiánere az új amerikai adminisztrációnak, és igazából ennek része az, hogy ők szeretnék azt, hogy bár a dollár maradjon a világ első számú tartalékdevizája, de hogy az a helyzet, hogy legyen gyengébb, mert hogy abból, hogy a dollár a világ első számú tartalékdevizája, egy túlkereslet jellemzi. Igazából emiatt a túlkereslet miatt a dollár erősebb, mint lennie kellene, és hogy ez az erősebb dollár, ez lényegében kipusztította az amerikai ipar jelentős részét. Az USA-ból is, hogy ez nem jó. És hogy igen, ilyen szempontból a gyengébb dollár az elvileg része a tervnek, még akkor is azért hallunk ezzel, tehát hogy nem egyhangú az ezzel kapcsolatos kommunikáció. Ugye a pénzügyminiszter az elmondta, hogy ők az erős dollár politikáját képviselik, de hogy azért hallottunk, tehát az elnök azért elég sokszor megnyilvánult korábban azzal kapcsolatban, hogy a dollár az túl erős.
Műsorvezető: Ez nem veszélyes játék azért?
Tardos Gergely: Dehogynem, de itt az egész az nagyon veszélyes játék, mert ugye igazából maga a dollár is.
Műsorvezető: Beszéltünk róla múltkor is, hogy a pontonként belenyúlás a gazdaságba, az azért nem várt következményekkel, vagy nem kalkulált, nem kalkulálható következményekkel.
Tardos Gergely: Hát ugye azt látjuk, hogy az első körös következményeket valószínűleg a döntéshozók tudják, de mondjuk az amerikai állampapírpiac nyilvánvalóan nem úgy viselkedett, ahogy viselkednie kellett volna a döntéshozók szerint, tehát ugye azért mindig van a gazdaságpolitikai döntéseknek nem várt következménye is. És hát igen, az a kérdés, hogy mondjuk ezekben a tervekben azért sok minden más is van, tehát hogy mondjuk, hogy a szövetségesek a szövetségi hűségüket, azt mondjuk a kupon nélküli százéves kötvények nem is lejegyzés, hanem az, ahogy a meglévő kötvényárukat lecserélik ilyenre, ezzel tudják biztosítani. Tehát, hogy sok olyan dolog van, ami elég meredeken hangzik, és ugye lehetnek nehezen kiszámítható következményei. Ugye azért a dollár azért a világ első számú tartalék devizája, mert egyrészt egy kellően nagy gazdaság áll mögötte, ami nagyon sokáig a világ egyértelműen legnagyobb ipari gazdasága is volt, meg minden szempontból a legnagyobb gazdaság katonailag, stb. És hogy igazából hozzátartozott az, hogy azért az amerikai dollár a többi szóba jövő devizával összevetve egy hosszú track rekorddal rendelkezik, és az elég jó volt. Tehát azért az a helyzet, hogy egyszerűen az kicsit olyan, mint volt a dollár, mint az arany, hogy mindenki ismerte, elfogadta, értéktartó volt a többiekhez képest. És ugye azért ez a dolog, ez alááshatja ezt. Tehát, hogy tényleg az, hogy egy hét alatt 5%-ot gyengül a világ legnagyobb devizája, ez sem egy ilyen mindennapi esemény.
Tehát, hogy a múlt héten olyan dolgokat láttunk, amelyek alapvetően lényegében mondhatjuk azt, hogy óriási meglepetéseket okoztak a világ tőkepiacain, és hogy mindenki azt találgatja, hogy akkor nagyjából ennyi volt, vagy most egy kis puhítás után megy tovább a terv, merre tovább, mert azt tudjuk, hogy igazából a vámokkal az a probléma, hogy az amerikai közgazdaságtan az óriási irodalmat írt arról, hogy miért jó a szabadkereskedelem, és miért rosszak a vámok, miért azok a kivételes esetek, amikor ezeket mégis lehet használni.
És hogy azért ez a mostani helyzet, ez nem igazán passzol bele a kis apró kivételekbe. És amikor utoljára volt ekkora vámemelés, az ugye majdnem 100 évvel ezelőtt volt, az egy nagyon rossz emlékű időszak volt. Ez volt az, amikor a nagy gazdasági világválságot lényegében exportálta és világszerte elmélyítette az, hogy az Amerikai Egyesült Államok elkezdte megemelni a vámokat, úgyhogy egyébként sokkal kevésbé volt része akkor, vagy sokkal kevésbé volt nyitott akkor az amerikai gazdaság, és hát a relatív emelés nem is volt ekkora, és abból azért úgy jó nagy baj lett. Mindenki úgy érzi, hogy miközben modellezve ki lehet sakkozni, hogy oké-oké, nem lesz ez túl jó, biztosan fájni fog. Lehet belőle recessziós nyomás, de hogy nem lesz belőle világvége papírforma szerint. Azért azt tudjuk, hogy ezek a hatások sokszor nem lineárisak, tehát hogy nagy lépések, azok drámaibb hatáshoz vezethetnek, meg nyilván a viselkedési hatások kérdésesek még, tehát hogy mit lép erre Kína, mennyire áll bele a második körben majd az Európai Unió. Mi történik akkor, hogyha Kína az USA helyett máshova próbál exportálni, vagy hogy mondjuk lehet, hogy az a cél, hogy az USA kialakítson Kína körül egy valamilyen fajta általa vezetett ilyen vámövezetet, tehát hogy még van egy csomó kérdés, de azt tudjuk, hogy azért a viselkedési hatások, azok egyszerűen kiszámíthatatlanok, és hogy egy csomó emblináris hatás lehet. És azért nyilván a több fontos döntéshozó szájból elhangzott, hogy ők azért attól félnek, hogy esetleg lehet ebből egy komoly recesszió, vagy egy pénzügyi válság, nyilván ez meg nem hiányzik senkinek.
Műsorvezető: Igen. Elkezdjük feszegetni azt a kérdést, hogy milyen befektetési stratégia, vagy milyen befektetési módszertan lehet most kézenfekvő, akkor kezdhetnénk rögtön ezzel, hogy dollár vs. euro vs. forint, vagy hogy a portfólióban a devizás diverzifikáció hogy jelenjen meg, hogy kezdjük el kerülni a dollárbefektetéseket? Tehát lehet, hogy ez egy trend eleje, és egy ilyen korábban látott, nem tudom, voltunk ott 1,30 meg 1,40 környékén is az euróval szemben. Lehet ez egy folyamat, és most jobb esetleg csökkenteni a dollárban denominált eszközök súlyát? Vagy ezt így kiragadva azért ez így nehéz és meredek.
Sándor Dávid: Hát nézd, nehéz kérdés. Az biztos, hogy amit most látunk itt a dollár piacán, tehát ez a nagyon erős megfordulás, tehát amilyen irányba elkezdtek mutatni a folyamatok, ugye a Gergő szerintem korábbi podcastokban is nagyon sokat beszélt, hogy egyébként, hogyha ilyen fair value alapján nézünk a dollárra, akkor azért a dollár meglehetősen túlértékelt volt itt az 1,05-1,10 körüli szinteken sokkal inkább ilyen 1,20 környéke volt így az euróval szemben, ahol sokkal inkább helye lett volna a dollárnak. Most az a helyzet, hogy amit látunk, ezek a mostani folyamatok, ugye ezek ilyen irányba kezdik elvinni a dollárt. Tehát ez a következő szint, ez az 1,15 és alapvetően azt követően viszont ez az 1,20-as magasság is igazából látótávolságon belül van.
Műsorvezető: Kötvényekről beszéltünk, ott mi a helyzet, amerikai, európai kötvények, mi lehet a jó, vagy összességében mi a jó megoldás? Most a részvénysúly csökkentése, és valamilyen nem amerikai kötvénynek a tartása, vagy nem hosszú, hanem rövid.
Tardos Gergely: Tehát, hogy mi szoktunk ilyen kis alá-fölé súlyokkal operálni, de azért az a helyzet, hogy így hosszú távon nehéz nagyon optimistának lenni vagy középtávon akár így a hosszabb kötvényekkel kapcsolatban, egyszerűen azért, mert egy globalizálódó világból egy töredezett világ felé megyünk, ahol a külkereskedelemnek ez az infláció leszorító hatása, ez valószínűleg kevésbé lesz hatékony. Tudjuk, hogy fegyverre többet kell költeni, ugye a költségvetési hiány a világ nagy gazdaságában így sem kicsi, ott van az öregedés, ott van a klímaváltozás, itt van az, hogy többet kell költeni fegyverre, az, hogy ez a folyamat azért lassíthatja a gazdasági növekedést, tehát hogy igazából ennek a tükrében az, hogy így a várható rövid kamatok fölött azért még mindig nem annyira nagy a lejárati prémium, azt gondolom, hogy ez igazából így érdemes ilyen szempontból a hosszú kötvényekkel óvatosan bánni. Ugye mi a legutóbb azt mondtuk, hogy igazából az USA esetében látunk egy kis vonzerőt, mert ugye amiatt, hogy nem fél a kormányzat csinálni egy kisebb recessziót, és ha a recesszión akkor erősödnek a kamatcsökkentési várakozások, és akkor lejjebb mehet a hosszú kötvényhozam. Ez így tök jól hangzott, és így az utolsó lépésig minden be is következett, csak az nem következett be, hogy beesett volna a hosszú kötvény, az eldurrant a lejárati prémium, meg ugye megerősödtek azok a vélemények, tehát először ilyen 2-3 kamatcsökkentés volt beárazva idénre, akkor volt olyan pillanat, amikor 5, és aztán hirtelen ez megint visszament. Egyszerűen azért, mert ahogy az infláció.
Műsorvezető: Hol tartunk? Háromnál?
Tardos Gergely: Hát ilyen, igen, ilyen három. Tehát, hogy egyszerűen ahogy a kötvény, vagy az inflációs várakozások elkezdtek emelkedni, és ezek félelmetesen gyorsan emelkednek, tehát hogy az egy éven belüli az már a 7%-ot közelíti az 5 éves meg a 4,5-et, úgyhogy ezek decemberben 3%-on voltak, ami még mindig magas a célhoz képest, de hogy nagyon sokáig ezen a szinten voltak, és most hirtelen felrobbantak, tehát hogy ilyen szempontból fölmerül az, hogy mi van akkor, hogyha az infláció miatt a Fed nem tud vágni. Mert ugye igazából ezt a munkaerőpiac fogja eldönteni, mert a Fed-nek növekedési célja nincs, ugye az inflációra, meg a munkaerőpiacra kell figyelni, és hogyha valóban látszik az, hogy mondjuk van egy olyan recesszió, amire elkezdik leépíteni a munkaerőt a cégek, akkor hirtelen nagyot lazul a munkaerőpiac, csökken a bérnyomás, akár meg is állhat a béremelkedés, és ebben az esetben azért a Fed léphet, de ha mondjuk nem ez történik, bejön egy inflációs, sok viszonylag feszes marad a munkaerőpiac, akkor nem fog tudni emelni, mert egy olyan helyzetben nagyon nehéz azt megmagyarázni, hogy egy átmeneti sokkból miért nem lesz tartós. Tehát hogy igazából mondjuk a vámoknak egyszeri az inflációs hatása, ugye ezen akár át is nézhet a jegybank akkor, ha biztos abban, hogy ez átmeneti. De hogyha attól kell félnie, hogy ez megemeli tovább az inflációs várakozásokat tartósan, és megváltoztatja az árazási, hogy is mondjam, szokásokat a gazdaságban, és mondjuk kialakulhat egy ilyen tartósan magasabb inflációs nyomás, akkor meg még az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem vág vagy emel, recesszió ide vagy oda. Mint ahogy egyébként ugye Európában is, amikor leesett az, hogy az energiakrízis az tartósan megemelheti az inflációt, akkor igazából az EKB ugye szemrebbenés nélkül megemelte a kamatokat, holott világos volt mindenkinek, hogy örülhetünk, ha recesszió nélkül megússzuk a dolgot.
Műsorvezető: Világos. Szóval akkor mi lehet a jó megoldás? Nem is biztonságos, mert nyilván biztonságos megoldást vadászni most talán nagyon nehéz, hanem valami olyan, ami egy ésszerű megoldás lehet ebben a befektetési környezetben.
Sándor Dávid: Hát ez, aki szerintem, aki, hogy mondjam, így hosszabb távra tervez, az továbbra is szerintem ne csináljon semmit, merthogy össze-vissza ugrálunk, nem látunk tisztán, az tartson olyan benchmark szerinti kitettségeket.
Hogyha egy picit úgy belemegyünk ebbe az egész részvénypiaci történetbe, én továbbra is azt látom, hogy ez egyelőre ez a mozgás, amit most látunk, ez karakterisztikáját tekintve egy olyan mozgás, ami sokkal inkább ezek a rövid idő alatt lefutó ilyen medvepiaci mozgásokra jellemző, hogy a medvepiacon kb. 20%-kal ütik a piacot, erre mondják azt definíciószerűen, hogy ez egy medvepiac, és akkor ezeket, ha megnézi az ember, akkor ez, amit eddig láttunk, az sokkal inkább egy ilyen rövidebb idő alatt lezajlókra emlékeztet a hevességét tekintve, a gyorsaságát tekintve, amit itt láttunk a piaci csúcsról mérve.
Műsorvezető: Hát a meredeksége ugye nemcsak a nagyságrend, a meredekség is párját ritkítója.
Sándor Dávid: Így van. Legutoljára a Covidnál volt nagyon hasonló karakterisztikájú esés. Valamilyen szinten az is olyan szempontból hasonló, hogy egy ilyen policy dreaven történet, ugye akkor a vírus és lezárás, most ugye a vámok azok, amik megütötték a piacot. Viszont ugye a Covidnál volt ugye a közös ellenség a vírus, és ott igazából volt egy ilyen nagyon összehangolt, koordinált gazdaságpolitikai, egy ilyen egységes válaszreakció, egy ilyen extrém reakció, aminek köszönhetően a piacon kialakult egy ilyen hirtelen V-alakú megyünk fölfele történet. És azért itt, amit a Gergő is elmondott, inflációs kilátások, kockázatok, hogy most akkor a vámok azok az inflációt megnövelik-e, ami mondjuk ugye a jegybanknak értelemszerűen jobban megkötné a kezét. Tehát a mostani helyzet viszont ebben más, és én éppen azért gondolnám azt, hogy oké, hogy a mélypontról nagyon túladott volt, pánikszerű mozgás, és akkor abból van egy visszafele kör, de hogy én nem gondolnám azt, hogy hirtelen V-alakban most elindul fölfele a részvénypiac, mert így van. Se vakcina nincsen, se egyelőre nem látszik az, hogy lenne egy ilyen összehangolt. Mert a fiskális oké, hogy a Trumpék elkezdtek tompítani a hangvételen, de az a helyzet, és valamelyest a népszerűsége is elkezdett romlani, de még mindig egyébként ilyen népszerűségi mutatók, hogyha most jól élnék legutóbb, amikor néztem, az még mindig semmilyen drasztikus nem történt ezekben.
Tehát én azt gondolnám, még a következő időszakban is azért ez a húzd meg, ereszd meg dolgot, ezt tovább folytatják. Tehát egy ilyen egyértelmű nagy fordulat, lehet, hogy lesz, én most azt kevésbé látom bele, és hasonlóan a jegybanktól is, az szerintem kevésbé van most benne, mint ami a Covidnál volt. És ebben az esetben viszont nem egy ilyen V alakú dologra számítok, hanem inkább egy olyasmit tudnék elképzelni, ami egyébként az ilyen rövidebb lefutású bermarketeknél is több esetben szokott lenni, hogy van egy ilyen fölfele kör, de aztán utána még azért itt a korábbi lokális mélypontokhoz visszanéz a piac. Ugye ez most ilyen 4800-4900 pont környéki S&P 500-at mondana. Tehát az, hogy mondjuk a következő hónapokban valahogy még ezekhez a szintekhez visszamenjünk, én azt még belelátom így a pakliba. Tehát hogyha valaki ilyen rövidebb ilyen trading szemmel közelíti meg a dolgot, akkor most nincs itt az idő szerintem, hogy vásároljon, sőt még akár azon is el lehet gondolkozni, ha jól elkapta ezeket a korábbi mélypontokat, akkor lehet, hogy most inkább ezekből érdemesebb realizálni és valamennyi zsebre rakni. Viszont, hogyha megint elindulunk itt ez a 4800 pont környéke, és viszont megint előrébb leszünk már egy fázissal. Nyilván ott meglátjuk, hogy az adatokba bejövő, akkor már lesznek azért bejövő adatok, ott már látszanak, hogy akkor az inflációban mi van, a gazdasági aktivitásban mi lesz, tehát ott már azért valamelyest többet látunk ebből a dologból. És akkor ott kiderül, hogyha visszatérünk tényleg ez a 4800-5000-es tartományba, akkor ott érdemes lesz-e elkezdeni mondjuk inkább már gyűjtögetni ilyen részvényoldalon vagy részvénykitettséget hosszabb távra. Tehát az viszont hosszabb távra, és alapvetően az nyilván egy lassan több lépcsőben történő dolog.
Műsorvezető: Igen, épp azon gondolkodom, hogy ez szokott ennek a két hullámos lezajlásnak a menete lenne, hogy először van az ijedtség, amit nagyon nehéz árazni. Azt tudjuk, hogy vannak intézkedések, azt is tudjuk, hogy ennek befolyása lesz a vállalati működésre, azon keresztül a befektetésekre, részvényárfolyamokra, akkor utána jöhet egy kis megnyugvás, és utána, amikor jönnek a tényadatok, és tényleg látni, hogy mekkora úgymond pusztítást végzett esetleg az adott intézkedéssorozat, akkor jöhet ez a bizonyos második hullám. Ez elég sokszor így zajlik le egy ilyen recessziós, vagy valamilyen a gazdaságra visszaható eseménysor.
Sándor Dávid: Igen. Ugye a piacra azt szokták mondani, hogy előre áraz, tehát a részvénypiac jellemzően előre szokta árazni ezeket a dolgokat, de alapvetően most szerintem van egy olyan fajta bizonytalanság, hogy ez a mostani esetben lehet, hogy nem tud annyi. Tehát, hogy most valóban ki tud alakulni egy ilyen helyzet, amit te is itt fölvázoltál.
Műsorvezető: Világos. Ránk nézve így látszik, hogy a forint is gyengül, ez csak pusztán azért, mert eléggé nehéz, ugye ezt most nyilván egy fejlődő piaci devizának is jól értékelni ezt a szituációt. Mondjuk jött most hozzá egy-két ilyen sajátos adat- meg értékelési, hitelminősítői, bocsánat, döntés, ez az, a forintot ez hogy érintheti? Különösen, hogy beszéltünk például az amerikai hozamok emelkedésével.
Tardos Gergely: Hát ugye az látszik, hogy a forint, mint kockázatos deviza nem szereti ezt a környezetet. Ugye azért azt láttuk, hogy jellemzően. Ugye korábban az volt, tehát hogyha a dollár erősödött, akkor a forint gyengült volt.
Műsorvezető: Az is egy olyan érdekes mozgás.
Tardos Gergely: Igen, ez megváltozott, de ugye azt is mondhatjuk, hogy a dollártól csatlakozott a kockázatos devizákhoz, de alapvetően az van, hogy azért a hazai, tehát a forintgyengülés mögött egyébként nem volt ez olyan vészes, tehát ugye igazából a korábbihoz képest, hát mondjuk egy 2-3%-ot gyengült a forint, a régió többi devizája is gyengült, noha ennél azért kevesebbet. Ugye a hazai sztori mögött egyrészt ott van ez, hogy a forint egy kockázatosként elnyomott deviza, és nem szereti azt, hogyha a befektetők nem szeretik, hogyha éppen nincs akkora optimizmus a piacon. A másik dolog, hogy azért ezek a vámintézkedések, ezek Magyarországot mindenképpen érintik. Tehát a magyar gazdaság egy kifejezetten exportorientált, azon belül gépjármű és egyéb ilyen gépipari dolgokat exportáló gazdaság, közvetlenül is viszünk az USA-ba cuccokat, meg ugye Németországon, meg a többi külkereskedelmi partnerünkön keresztül is. És hát ez azt jelenti, hogy az amúgy sem túl jól performáló magyar export az további nyomás alá kerül. Igazábó, amit így számolgatni lehet, az alapján azt mondhatjuk, hogy azért ez egy jó pár tizedet lecsíphet a hazai növekedésből. Tehát igazából mi azt gondoljuk, hogy így valahonnan onnan indultunk, hogy az idei növekedés már egy ilyen érezhető növekedés lesz, 2,5-3 százalék, aztán utána, hogy hát 2-2,5, aztán most meg már mi másfél százalékot mondunk csak. Tehát nyilván ez a környezet, ez negatívan érinti a hazai gazdaságot, és nyilván ezt sem szereti a forint. Nos, ugye, hát ahogy hívják, ez a leminősítéses dolog is itt van. Ugye ez nem mondhatnánk azt, hogy teljes meglepetés volt. Tehát igazából az S&P már korábban elmondta, hogy mik azok a pontok, amik őt zavarják, és igazából ugye a hazai növekedés az továbbra is egyértelműen gyengébb, mint a régiós versenytársak, és ugye ez az egész vámháborús környezet a jövőbeli növekedésre is, hogy is mondjam, nyomást gyakorol. Szintén probléma az, hogy azért a hazai infláció itt elég jól megindult az év elején. Probléma az, hogy a költségvetés, ami tavaly volt azért egy érezhető konszolidáció, tehát a korábbi 6,7-7,8 százalékról sikerült 5 százalék alá bepréselni, de már azt tudjuk, hogy ez a hiánycsökkentés az idén, tehát biztos, hogy nem leszünk a közelében sem, vagy hát kicsi az esélye annak, hogy a 3,7%-os hiánycélt elérjük. Tehát hogyha lesz is valamilyen csökkenés az ilyen tizedek, tehát szimbolikus lesz. Tehát igazából azt mondhatjuk, hogy a költségvetési konszolidáció folyamata elakadt, és a már bejelentett, eddig bejelentett jövő évi részben választásokhoz kapcsolódó intézkedésekről már tudjuk azt, hogy az viszont emelkedő pályára rakja a hiányt. Úgyhogy hát igazából ez az, hogy a hazai hitelminősítés nyomás alá kerül, ez benne volt a pakliban. Igazából én azt gondolom, hogy így is viszont a forint erősen alulértékelt. Tehát van egy külső egyensúlyi többletünk. Én abban bízom, hogy a következő egy-két negyedévben azért nem látunk további érdemi forintgyengülést, viszont az biztos, hogy azért a középtávú kilátások, főleg így a választási időszak, az ehhez kapcsolódó további költségvetési, költekezési kockázatok, azok nem elhanyagolhatóak. Tehát igazából azt szoktuk mondani, hogy mindenhogy érdemes diverzifikálni a portfóliót, mert ugye nem tudjuk, hogy mi az, ami jó lesz, főleg ebben a nemzetközi környezetben, és ebbe beletartozik az, hogy igazából a devizák között is érdemes diverzifikálni. Ha valakinek nincs deviza megtakarítása, akkor ebben a helyzetben el lehet ezen gondolkodni, de ha valakinek van, akkor nem biztos, hogy emellett a forintárfolyam mellett kell betankolni, de az biztos, hogy elég bizonytalanul néz ki ahhoz a nemzetközi környezet, és azon belül a hazai is, hogy érdemes legyen megfontolni azt, hogy valaki ne csak forint megtakarításokban üljön.
Műsorvezető: Hú, ez már ilyen végszószerűen összegzésnek tűnik, amit szoktunk tenni a beszélgetések végén, úgyhogy akkor Dávid, te is az elhangzottak mellett egy-két mondatban, hogyha még elmondanád ezt a meglátásodat, ami tulajdonképpen egy ilyen nyugalomra intő magatartásra buzdít, hogyha én jól vettem ki.
Sándor Dávid: Egy bölcs szavai.
Műsorvezető: Igen, igen, abszolút, igen.
Tardos Gergely: Kínai bölcsességet így a végére.
Műsorvezető: Igen.
Sándor Dávid: Nézd, tehát továbbra is azért tartjuk magunkat ahhoz, amit ugye már mondunk egy ideje, hogy a Trumppal jön egy kiszámíthatatlanság, és ez meg is jött, egy bizonytalanság, ez meg is jött, és ezt láthatóan nem szeretik a piacok. Ehhez mérten itt a kockázatos kitettségekkel továbbra is azért az a vélemény, hogy alapvetően egy ilyen benchmark-szintet érdemes tartani, tehát továbbra sem, pláne most, hogy azért az elmúlt napokban azért volt megint egy ilyen fölfele mozgás a részvénypiacokon, nem gondoljuk azt, hogy ilyen szinteken kellene növelni a kockázatos kitettséget. Azt el tudom képzelni, hogyha megint lesz egy lefele kör, és valóban aszerint a szcenárió szerint megyünk, amit felvázoltam, hogy még akár egy újabb csökkenő mozgás az benne van a pakliban, az lehet már egy olyan, mert azért láttuk, hogy azért mégiscsak vannak fájdalomküszöbök, és az hozhat egy olyan helyzetet, ahol megint érdemes lokális mélypontoknál szépen lassan részvénykitettséget növelni, ott hosszabb távra tervezve.
Műsorvezető: Oké, nagyon szépen köszönöm. A hallgatóknak, nézőknek köszönjük szépen a figyelmet, még elmondom, hogy kikkel beszélgetünk, bár a rendszeres hallgatóknak szerintem nem újdonság Tarlós Gergő, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője és Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és befektetési stratégája volt itt velem, én Gede Balázs voltam, a viszontlátásra, viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek