Milyen hatással lehetnek a piacokra Donald Trump első intézkedései?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Több a gazdaságra is komoly hatást gyakorló intézkedése volt a második beiktatását követő első hetekben Donald Trump amerikai elnöknek.
De miként hathat a piacokra a vámháború vagy egy esetleges újabb geopolitikai feszültség? Egyebek mellett erről beszélgetett Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, valamint Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője és Gede Balázs, a Millásreggeli gazdasági újságírója.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Milyen hatással lehetnek a piacokra Donald Trump első intézkedései?
A podcaststúdióban 4 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 4 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Milyen hatással lehetnek a globális piacokra, beleértve az európait, sőt a hazait is Donald Trump első intézkedései? Ezekről lesz szó az OTP Global Markets podcast sorozatának legújabb epizódjában. Köszöntöm a hallgatókat!
Nos, hát több gazdaságra gyakorolt intézkedést is hozott Donald Trump, ugye körülbelül 3 hete lehet hivatalban. Itt lehet, hogy érdemes meg is jegyeznünk azt, hogy most február 14-én rögzítjük ezt a beszélgetést, ezt azért, mert alapvetően a vámtarifák és annak gazdasági meg politikai hatásairól fogunk beszélgetni, de nem mellékes az a szál sem, hogy elindulnak az orosz-ukrán háború béketárgyalásai. Most, hogy ez békekötés, fegyverszünet, ugye ezt majd kitérünk rá, hogy milyen eredménnyel járhatnak ezek egyáltalán. Mondom, hogy kikkel beszélgetünk, itt van velem Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, valamint Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője. Szervusztok, köszöntök mindenkit. Nos, nézzük talán, lehet, hogy azzal kéne kezdenünk, hogy egyáltalán milyen hatást várunk, vagy mit gondolunk, hogy mire mehetnek ki ezek az intézkedések, mi lehet az erősebb indíték egy politikai, külpolitikai, az Egyesült Államok vezető szerepének a megerősítése gazdasági célokat próbál elérni, a vámokkal bevételt is szerez, tehát akár az Amerikai Egyesült Államok költségvetését is jelentősen javíthatja ezzel. Tehát az látszik, hogy mi az elsődleges cél ezekkel?
Sándor Dávid: Én szerintem nagyon széttartó intézkedéseket látunk, amiben egyébként van logika, és akkor erről majd tudunk is beszélni, hogy mik azok az elemek, amelyek talán közösek bennük, de én azért egyelőre inkább azt látom, hogy itt mintha egy erősebb gazdasági célrendszer rajzolódna ki abból a szempontból, hogy nem akarván nagyon cinikusnak tűnni, de azért itt tényleg arról van szó, hogy a világ leggazdagabb emberei és a világ leggazdagabb emberének támogatásával dolgozó politikusok azért például az Egyesült Államokban elég látványosan azon munkálkodnak, hogy például a nagyvállalatok számára könnyebbé tegyék mondjuk a szabályozási környezetet, és itt csak egy példát mondanék, ami egyébként ugyebár Európára is hatással lesz. Tehát amikor mondjuk Donald Trump enyhíteni akarja a Foreign Corrupt Practices Actet, azt a törvényt, ami nehézzé tette amerikai vállalatok számára azt, hogy korruptabb környezetben tevékenykedjenek, és hogy alkalmazkodjanak ehhez a környezethez, tehát hogy adott esetben mondjuk bizonyos politikai előnyökért cserébe belemenjenek korrupt bizniszekbe, ezt sokkal nehezebbé teszi, mondjuk egy rendelettel, illetve intézkedésekkel, legalábbis ez a terve az amerikai elnöknek, tehát én inkább a gazdasági célrendszert látom koherensnek, ami a geopolitikai elképzeléseket illeti, itt szerintem nagyon széttartóak a mondások, ha mást sem mondunk az orosz-ukrán béketárgyalásokkal kapcsolatos megszólalásokat, az utóbbi 24 órában hallhattunk Donald Trumptól és Pete Hegseth-től, a védelmi minisztertől bizonyos mondatokat, és ennek nagyjából a teljes ellentétét hallhattuk JD Vance alelnöktől, hogy ennek mi lesz az eredője, ezt egyelőre nehéz megjósolni, de az biztosnak tűnik, hogy Moszkvában egyelőre nagyon boldogak mondjuk a Donald Trump-Putyin telefonbeszélgetéstől, tehát az eddigi intézkedések inkább, illetve nyilatkozatok inkább, mintha Moszkva érdekeit támogatták volna jobban, mint Ukrajna érdekeit a jelenlegi közelgő béke megegyezés előtt.
Műsorvezető: Gazdasági értelemben egyébként hogy értékeljük, mint eszközt a vámok bevezetését? Akkor, amikor egy nagy globális gazdaságban élünk, különböző kereskedelmi megállapodások segítik az együttműködéseket, most ez kezd így a visszájára fordulni.
Tardos Gergely: Hát ugye maga, tehát lényegében a vámok leépítésének sok évtizeden keresztül az Amerikai Egyesült Államok volt a legnagyobb szószólója, és ugye azt érdemes tudni, hogy aki vámot vezet be, az részben csoportosít át jövedelmet a saját országán belül a vállalatok felé a háztartásoktól, mert lényegében a vám bevezetésekor egyrészt a bevezető országnak a devizája, főleg ha akkora, mint az USA, akkor erősödik.
De hogy ez nem elég ez a hatás ahhoz, hogy a vámemelésnek mondjuk a dollárban kifejezett árakra gyakorolt hatását azt ellensúlyozza. Tehát lényegében ez egy magasabb inflációt jelent, és hogy a kevésbé hatékony szektorok védelmét. Ha pedig ez kölcsönös, tehát hogy a vámokkal sújtott ország az válaszol, és megemeli ő is a vámokat, akkor ugye az történik, hogy mind a két ország az a saját kevésbé hatékony szektorának a védelmében megbünteti a másik országnak a hatékony szektorait, tehát hogyha szélsőséges esetben eljuthatunk oda, hogy mindenki ott ül a saját nem hatékony szektorán, és kivégezte a másik országnak a hatékony szektorát kölcsönösen, és ebből úgy általában az, hogy nagyobb infláció, kisebb növekedés vagy éppen recesszió. Erre a legjobb példa a nagy gazdasági világválság volt, ahol lényegében az USA, amikor fölemelte a vámokat 1930-ban talán, akkor ezzel exportálta a saját belső válságát a világban, és a már akkor is erősen globalizált iparban óriás visszaesés volt, tehát a globális külkereskedelem a kétharmadával esett, és hogy ez egy ilyen nagyon tanulságos epizód olyan szempontból, hogy igazából azért ezek a vámok, vámháborúk, ezek nagyon veszélyes és kétélű fegyverek. És igazából, ha megnézzük, hogy mi történt eddig. Nagy dirrel-durral bevezetésre került a Mexikó, meg a Kanadával szembeni vám, és aztán hirtelen, amikor a tőzsdék elkezdtek esni, akkor ezeket még, ha jól emlékszem 24 órán belül fel is függesztette egy hónapra az új elnök. Ugye életbe lépett a Kínával szemben.
Műsorvezető: A hivatalos indoklás ugye nem ez volt, hanem hogy 10-10 ezer embert a határra küldött mexikói és kanadai.
Tardos Gergely: Igen, csak az egyik fontos dolog az, hogy a vám az az USA-ra is veszélyes lehet. És valószínűleg, ha egy ilyen eldurvuló vámháborúról beszélünk, azzal mindenki rosszul jár, az USA is. Viszont azt látjuk, hogy ez igazából egy ilyen mozgástér bővítő eszköz, mert igazából az eddig bevezetett vámok közül azt tudjuk, hogy a Kínával szembeni 10%-os lépett életbe. Ugye szintén életbe fog lépni majd az alumínium és acélra kivetett vám, illetve hát igazából most kidolgozás alatt van ez a kölcsönösség alapuló vámemelés, de hogy az első félelem, hogy itt akkor az égbe emelik a vámokat, ez egyelőre még nem látszik megvalósulni. Tehát inkább én azt gondolom, hogy ez részben egy olyan eszköz, amivel mozgásteret bővít az amerikai elnök, tehát hogy rá tudja venni a hezitáló szövetségeseket arra, hogy engedményeket tegyenek, tehát mondjuk kicsit lelkesebben vásároljanak amerikai fegyvereket, amerikai energiát, olajat, gázt, esetleg nagyobb arányban számoljanak el dollárban. Tehát azt gondolom, hogy igazából amit eddig látunk, annak ugye kétféle olvasata van. Az egyik az az, hogy van egy mesterterv, aminek a célja talán az lehet, hogy az amerikai hegemónját azt megerősítse, főleg Kínával szemben. Tehát, hogy egy kicsit úgy ráijeszteni elvileg a szövetségesekre, felsorakoztassa őket az amerikai érdek mögé, és hogy a szövetségesek, azok lelkesebben vegyenek fegyvert, meg energiát, stb. Tehát ezek a gazdasági intézkedések részben ezt a politikai célt is szolgálják. Ugye a másik olvasat az az, hogy nem biztos, hogy van egy ilyen mesterterv, hanem igazából olyan nagyon kaotikusnak tűnik a dolog. Nyilván a második esetben azért azt gondolom, hogy nagy bajban vagyunk. Meg hát az is lehet, hogy van egy valamilyen laza, laza ilyen gond, tehát egy elképzelés, hogy igazából mit is kéne csinálni, mert ezek a gazdasági érdekek tényleg bizonyos szempontból bántóak. Az Amerikai Egyesült Államokkal az a helyzet, hogy nagyon gyorsan nőtt az elmúlt években, meg igazából évtizedekben is, viszont nagyon magasra nőtt az amerikai hiány és az államadósság. Igazából ez kezdi a világon egyre több kötvénybefektető ideges amiatt, hogy az amerikai államadósság már magasabb a GDP arányában, mint a második világháború után volt. Ugye ilyenkor a befektetők félnek attól, hogy a kötvényeik értékét azt nem kapják vissza teljesen vagy elinflálják őket, ezért magasabb hozamot várnak el, és ugye ez egy nyilván az amerikai államháztartás meg kincstári finanszírozás szempontjából egy kényes helyzet, mert hogyha ennyire magas az államadósság és tovább emelkednek a hozamok, az egy öngerjesztő folyamat tud beindítani, még akkor is, ha a világnak az első számú tartalék devizája a dollár. Úgyhogy én azt gondolom, hogy amit valami olyasmit tudok, vagy vélek kiolvasni ebből a dologból, hogy az egyik cél az nyilván Kína, meg az amerikai globális pozíciónak a megerősítése, a másik, hogy ehhez rendelni egy olyan politikát, ami az amerikai ipart megerősíti, illetve az amerikai külső egyensúlytalanságot csökkenti, és ezzel párhuzamosan, ha nagyobb a kereslet az amerikai kötvényekre, a hozamokat lejjebb viszi, és ha ehhez még raknak egy kis kiadáscsökkentést is, akkor igazából egy fenntarthatóbb pályára lehet rakni az amerikai közpénzügyeket. Én valami ilyesmit vélek ebből kiolvasni, és azt gondolom, hogy a vám az ennek stratégiailag egy kiegészítő része, és hogy jelentős részben meg egy ilyen mozgástérnövelő dolgot látunk, legalábbis ebben reménykedhetünk.
Műsorvezető: De ez egyben akkor egy ilyen tárgyalástechnikai fogás is, mert ahogy Gergő is, gondolom én, ahogy Gergő is mondja, hogy Mexikó Kanada esetében nagyon gyorsan visszakozott, mert látott valami lépéseket, szándékokat, tehát az lehet, amit sokan gondolnak, hogy beindít Trump valami nagyon erőssel, és a részeredményekkel is kiegyezik?
Krekó Péter: Én a vámok esetében ezzel maximálisan egyetértek, és valóban Mexikó és Kanada esetében, ha jól értelmezem, akkor nagyjából a már meghozott intézkedéseket, azokat elégségesnek találta Donald Trump végül is ezzel átfüggesztés erejéig. Tehát ez tényleg inkább egy ilyen fenyegetőzésnek tűnik. Én nem tudom elképzelni, hogy valaki az amerikai adminisztrációban valóban komolyan veszi azt például, hogy Kanada legyen az Egyesült Államok 51. állama. Ugyebár gondoljunk bele abba, hogy hogy hogy szavazna egyébként Kanada. Nem biztos, hogy ezzel egyébként a republikánusok jól járnának, de hogy más esetekben én azért azt gondolom, hogy itt van mégiscsak egy olyan célrendszer valóban, hogy főleg Kínával szemben, ahogy Gergő is mondta, megerősíteni a pozíciókat. Én úgy látom, hogy mintha az Oroszországgal való minél gyorsabb kiegyezés mögött is lenne egy ilyen szándék, sőt ez meg is fogalmazódott nyíltan. Illetve van egy az amerikai nagyvállalatok Az amerikai nagyvállalatok globális jelenlétét elősegítő politikai irányvonal, illetve egy harmadik vonal, ami igazából azt célozza, hogy a jelenlegi intézményrendszert, amelyet ez az adminisztráció akadályának tart a saját cselekvésének, és Donald Trumpnak van egy ilyen tapasztalata, hogy a Deep State az 2016 és 2020 között aktívan akadályozta az ő munkáját, tehát ezt meggyengíteni, újrastrukturálni, bizonyos szempontból azt mondhatjuk, hogy szétverni és egy újat létrehozni ennek a helyén, és ezekben a célokban én azt gondolom, hogy nemcsak beszél az elnök, hanem azt látjuk ugyebár az elmúlt három és fél hétben, hogy elképesztő tempóban termeli a különböző rendeleteket és intézkedéseket ez az adminisztráció, tehát hogy én azt látom, hogy itt nagyon erős erre vonatkozóan szándék. Lehet, hogy a vámok inkább tárgyalási alapnak jók, mintsem arra várhatunk közvetlenül, megvalósuljanak, lehet, hogy Kanadát nem fogják elfoglalni, de én azt gondolom, hogy például Grönlanddal kapcsolatban, Gázával kapcsolatban az elhangzott mondatokat, azokat bizonyos szempontból komolyan kell venni, mert az a helyzet, hogy ezek megvalósulását lehet, hogy az amerikai adminisztráció több tagja jóval valószínűbbnek tartja, mint amilyennek mi tartjuk.
Műsorvezető: Teljes megvalósulását vagy valami részbenit itt is?
Krekó Péter: Valami részben itt, tehát nyilván arra nem számíthatunk, tehát hogy
Műsorvezető: Ugyebár az Amerikai Egyesült Államok nem egyedül van a világon.
Krekó Péter: Igen, én is azt gondolom. Tehát, hogy minden, amit szeretne Donald Trump elnök, az automatikusan így létre fog jönni, de én azt gondolom, hogy itt vannak nagyon-nagyon komoly szándékok, és ez a szándék. Tehát ha össze akarjuk valamibe foglalni, most én azért azt látom, hogy mind a gazdaságban, mind a geopolitikában, mind a belpolitikában mindent felrázni egy kicsit, és itt ez a kaotikus helyzet, amit most látunk, ez nem mellékterméke ennek a politikának, hanem bizonyos szempontból ebben a fázisban legalábbis célja is.
Műsorvezető: Mindjárt rátérünk arra, hogy Európával mi a helyzet, vagy mikor kerülünk mi sorra. De azt előbb nézzük meg esetleg, hogy befektetési szempontból hogy lehet ehhez közelíteni. Tehát lehet-e azt mondani, hogy ezekhez az intézkedésekhez igazítja az ember a befektetéseit, vagy egyáltalán ti, amikor portfóliót alakítotok ki, hogy a Gergő említette a kötvénypiacot, de teszem azt, iparágakban lehet-e gondolkodni, hogy vannak, akik jobban járnak ezzel, vannak, akik kevésbé. Tehát lehet ehhez viszonyulni, vagy egyáltalán kell-e ezeket figyelembe venni egy portfólió kialakításnál?
Sándor Dávid: Azt gondolom, hogy kell, és mi ugye így indultunk neki az idei évnek, tehát már amikor novemberben láttuk azt, hogy a Trump ráadásul milyen fölénnyel győzött. Tehát gyakorlatilag a 25-ös évre nekünk generálisan az volt a mondásunk, hogy érdemes jobban diverzifikálni az egyes eszközök között, akár régiók között, akár szektorok között, és akkor nálunk volt nem is tudom, tíz téma, amit megfogalmaztunk, mint favorit téma, mindegyik olyan volt, amiben láttunk valami extra potenciált, vagy valami extra húzóerőt, de pont ezért, mert vannak egymással ellentétes irányba menő mondások, akár egyik napról a másikra, ami alapvetően egy egyébként drága részvénypiaci környezetben ez egy ilyen nagy volatilitást eredményez. És azt láttuk is, amikor a Trump hétvégén bejelentette a mexikó-kanadai vámokat, hétfőn nyitott egy nagy eséssel a piac. Amikor jött a kínai deepseek, az új AI-megoldás, arra is egy nagy eséssel indult a piac. Tehát ez a drágák a részvények, és ez okoz egy ilyen nagy volatilitást, egy ilyen nagy csapkodást, már csak ezért is érdemes több helyre szétdiverzifikálni. De azt is láthattuk, hogy ezeket azért utána megvették újra és újra a befektetők, azért, mert közben viszont van egy ilyen profitnövekedés a piacok mögött, ugye ez egy másik fontos pillér, ami viszont támogatja a részvénypiacokat. Tehát ez így generálisan a részvénypiac. Hogyha nézzük, érdemes, tehát mi is kerestünk Trump trade-ket, nekünk is voltak ilyen jellegű anyagok, amikben ezeket taglaltuk. Ez a deregulációs vonala a Trumpnak, ez a pénzügyi szektorra kifejezetten pozitívan hatott, legalábbis a megítélésére pozitívan hatott. Nyilván közben a bankok az USA-ban élveznek egy jó gazdasági környezetet, magas kamatokat, nagyon-nagyon erős gyorsjelentéseket hoztak, veszik vissza a saját részvényeket. Tehát ez nem csak trump rate, hanem mellette azért vannak olyan fundamentális tényezők, amik például szintén segítik akár ezt a szektort. De egyébként lehet többet kiemelni akár szektorszinten is, de akár régiók szintjén is. Ami érdekes volt nekem, az az, hogy ez csak még egy kiegészítés, például, hogy Mexikóról volt szó. Tehát azért azt is lehet látni, és hogy mennyire egy ilyen ostorként tekinthetünk ezekre a vámokra. Szerintem az jól megmutatja, amikor bejelentették a hétvégén ezeket a vámokat, aztán egy vagy két napra rá fel is függesztették egy hónapra ezeket a dolgokat. Gyakorlatilag ez egy kis megingást okozott például a mexikói részvénypiacon, és igazából év eleje óta egész évben nagyjából 10%-ot emelkedett már a mexikói részvénypiac. Nyilván tavaly gyengén teljesítettek, tehát nagyon sok rossz be volt már árazva, de mintha a piac is azt gondolná, hogy ebből valószínűleg a nap végén nem ez a 25% lesz, valószínű nem is a nulla, hanem lehet, hogy valahol a kettő között. És mivel sok rossz be van már árazva ezekkel kapcsolatban, ezért a részvénypiac már tud pozitívan reagálni ezekre a dolgokra.
Műsorvezető: Világos. Nézzük akkor Európát, hogy itt mi történhet, milyen vámszabályozásban gondolkodhat Trump elnök úr, mi lehet a következő lépés, rákényszerítve, hogy vegyünk több LNG-t, vagy nem tudom, ilyeneket lehet hallani, vagy egyáltalán mi a szándéka Európával?
Krekó Péter: Ami nagyon egyértelműen sokszor elhangzott, és most az amerikai alelnök európai turnéján is többször elhangzott, hogy nagyon erős szándék az a jelenlegi adminisztrációnak, nyilván valószínűleg nem független attól, hogy Elon Musk milyen erős pozíciókat képviselhet gyakorlatilag az adminisztrációban, de hogy az amerikai techcégek ne nézzenek szembe olyan szabályozási korlátokkal, amelyekkel egyébként egyre inkább szembe kell, hogy nézzenek az Európai Unióban és az Európai Unió több tagállamában. Ugyebár korábban ez kicsit élesebben úgy fogalmazódott meg ez a fenyegetés, hogyha bármilyen intézkedéssel megpróbálják a Twitter, vagyis az X tevékenységét befolyásolni, akkor a NATO-ból kilép az Amerikai Egyesült Államok. Erre azért nem számíthatunk szerintem.
Műsorvezető: Erős összefüggés.
Krekó Péter: Igen, de hogy ez egyfajta fenyegetésként, hogyha ezt megpróbálja Európa, ezt nem csak megpróbálja egyébként, tehát ez egy folyamatban lévő dolog, akkor ennek következményei lesznek. Ez szerintem egy tényleg komoly szándék az amerikai adminisztrációban, hogy megpróbálja visszavágni ezeket a törekvéseket. A másik dolog valóban az energiavásárlásnak az ösztönzése, az európai energiavásárlásnak az ösztönzése, ezt szerintem ti sokkal jobban tudjátok, de azért az a helyzet, hogy ebben korlátozott ígéreteket tudnak mondani például az Európai Unió vezetői is, mert ugye ez nagyvállalatoktól is függ, hogy milyen energiát vásárolnak. Ebben mintha igyekezne az Európai Unió nagyon megfelelni, vagy legalábbis retorikailag nagyon megfelelni az amerikai igényeknek. Abból a tapasztalatból is kiindulva, ami az első Trump-adminisztráció idején volt, ahol Jean-Claude Juncker akkori bizottsági elnök megígérte azt, hogy sokkal több LNG-t vásárol Európa és ennek hatására a vámok azok sokkal alacsonyabb szinten kerültek bevezetésre, és kevésbé, mint ahogy arról korábban szó volt. Én összességében valahogy úgy érzem, de ez inkább egy általános kép, hogy Európa azért az elkövetkező éveknek inkább a vesztese lesz. Én azért látni vélek egy olyan szándékot, amely Európa szövetségesi szerepét inkább próbálja lenyomni. Donald Trump kevés dologban olyan konzisztens, mint például a német ipar kritizálásában és annak hangoztatásában, hogy az Európai Unió és Németország közvetlen gazdasági fenyegetést jelent egyébként az Egyesült Államokra. Tehát hogyha az előző Trump adminisztráció idején azért bevezetésre kerültek bizonyos vámintézkedések, még ha kevesebb is, mint amire lehetett számítani. Én azért arra számítok, hogy ennél több lesz ebben a ciklusban, tehát lehet, hogy ez is csak egy ostor, de én egy kicsit úgy érzem, hogy Európa azt nem tudja, nem akarja megadni egyébként, amit Amerika kér, és Amerika egyre többet kér. Tehát korábban arról volt szó, hogy 2 százalékot fizessenek be ugyebár a költségvetésükből, vagy 2 százalékot fordítsanak a védelmi költségvetésre a NATO irányelvvel összhangban, most már 5%-ról beszél az Egyesült Államok úgy, hogy ő maga 3,4%-ot költ, tehát egy kicsit úgy tűnik, hogy az amerikai elvárásoknak azért nem lehet megfelelni, mert hogyha már esetleg közelítene hozzá Európa, akkor pedig jóval magasabbra emelkednek.
Műsorvezető: És mindez ugye akkor érkezik, amikor az európai gazdaság nincs túl jó bőrben. Hogy mi lehet ennek az összhatása, vagy milyen eredője lehet benne velünk?
Tardos Gergely: Hát nyilván az egyik oka, tehát Európa most nehezen titulálható erősnek, hiszen az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt két évben nőtt majdnem mind a két évben 3%-kal, az európai gazdaság meg igazából alig.
Tehát, hogy így az amerikai gazdaság gyorsabban nőtt, mint a historikus átlaga, Európa meg lényegesen lassabban, azon belül is ezek a nagy ipari hatalmak teljesen rottyon vannak. Ezt a gazdasági sikertelenséget ugye tetézi az az érzés, hogy így Európa már attól pánikol, hogyha felmerül az, hogy az USA akkor nem védi már meg Európát. Jönnek ezek a hírek, vagy az állítások, hogy jaj, hát mindjárt megtámadja Oroszország Európát. Tehát, hogy van egyfajta ilyen katonai fenyegetettség érzés is Európában, és ugye van a harmadik, hogy azért nem is nagyon van kivel tárgyalni. Ugye mert a nagyobb országok közül a britek kiléptek az EU-ból, és egyébként meg teljesen el vannak foglalva a saját növekedési, meg költségvetési fenntarthatósági problémáikkal. Ott van Németország, ahol ugye szintén egy politikai krízis megy éppen, és hát a francia még ennél is rosszabb. Tehát az a helyzet, hogy így nem nagyon látszik, hogy ki Európában az az erős ember, aki nagyon sokáig Angela Merkel volt.
És hogy erre nyilván rá is játszanak, tehát hogy most az ukrán tárgyalásoknál, ha jól értem, akkor Európának nem az, hogy meghívót se küldtek, hanem így nem kérdezték meg, hogy mit gondolnak erről a történetről. És hogy ez nyilván fel is erősíti ezeket a folyamatokat. Ugye azt is látjuk, hogy azért így a rendszerellenes pártokkal kapcsolatban az amerikai, tehát Elon Musk is, meg ugye, ha jól tudom, akkor azért Oroszország is ugyanazt a pártot kedveli Németországban, tehát hogy ez a fajta gyengeség, ez azért egy külső erő, vagy hogy is mondjam, tehát nem elég, hogy van ez a gyengeség, hanem ezt még kívülről is szítják. Tehát az a helyzet, hogy egyelőre Európa nem áll jól ebben, és hát nagyon sok mindent kéne itt rendbe tenni, mert ugye eleve mindenki a saját problémájával elfoglalva ezek a problémák Németország esetében egyértelműen strukturálisnak is tűnnek, tehát nem látszik az, hogy Németország hogyan tudna ebből jól kilábalni. Ugye egyelőre azt látjuk, hogy ehhez nagyon sok minden hozzájárul, de mondjuk talán ami még ilyen jövőbeli aduász lehet az, hogy azért az államadósság az mindenhol nagyon magas, kivéve a németeknél, tehát hogy mondjuk 2006-2007 körül az USA-nak, meg Németországnak is 63% volt az államadósság az amerikai GDP arányában az amerikai most nagyjából kétszer annyi, a német meg most is ugyanannyi, mint nagyjából 20 évvel ezelőtt, és hogyha mondjuk a német költségvetésnél ezeket a szigorú szabályokat feloldják, ami talán megtörténhet, akkor azért azt gondolom, hogy lenne helye annak, hogy a német költségvetés kölcsön, de hogy ez mind idő, meg szándék, tehát ezt le kell zongorázni, és bizonyos szempontból Európa egy ilyen permanens krízisben van elég régóta. Alacsony a növekedés, ugye az intézményekbe vetett bizalom az emiatt gyengül, tehát hogy összességében egy, tehát amit a Péter mondott, az, hogy nem látszik az, hogy ebből rövid távon hogy lehetne érdemben jobb. És nyilván, hogy is mondjam, az USA-nak az a szándéka, hogy akkor Európa álljon be mögé, költsön többet, mert ugye a több költés az azt jelenti lényegében, hogy vegyen több fegyvert az USA-tól, tehát hogy nem nagyon lehet máshogy, tehát gondolom Kínától nem vesz az Európai Unió fegyvert. Tehát, hogy a belső kapacitások azért korlátozottak, tehát nyilván a világ legnagyobb fegyverexportőre, vagy azt hiszem, az egyik, de szerintem ők a legnagyobbak, az Amerikai Egyesült Államok, tehát ha Európa többet költ fegyverre, akkor nyilvánvalóan ez az amerikai fegyveriparnak ez egy nagyon nukleatív biznisz.
Krekó Péter: Én csak egy gondolat erejéig rácsatlakozva erre a Gergő mondott, hogy mennyire nem veszik az amerikai adminisztráció komolyan most Európát, hogy az amerikai alelnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián tett látogatást, és szóba került az, hogy esetleg lehetne egy bilaterális találkozó a jelenlegi német kancellárral, amire neki az volt a válasza, hogy sajtóhírek szerint, hogy hát nem érdemes vele találkozni, csak pár hétig lesz úgyis pozícióban. És ez egyébként tényszerűen igaz, hiszen most lesznek német választások, de azért a német politikában ugyebár sokkal több a kontinuitás, mint például az amerikai politikában most megfigyelhető, meg a legtöbb országban, tehát lehet, hogy azért a kétoldalú viszonyrendszer ápolása végett érdemes lett volna egy ilyen találkozót megejteni, hogyha cél lenne az egyébként, hogy Európával erősödjön egyfajta ilyen partneri viszony, és abban én teljesen egyetértek, meg hát ezt jobban is tudjátok, hogy az európai gazdaság, meg a német gazdaság milyen gyengeségekkel küzd. Politikai értelemben szerintem annyi reményünk lehet, hogy a másfél hét múlva következő német választás eredményeképpen létrejön egy olyan erősebb felhatalmazással rendelkező, valószínűleg nagykoalíciós kormány Németországban, Friedrich Merz vezetésével, amely egyébként ezt a fajta ilyen vezetési vákuumot, ami most nagyon egyértelműen van Európában, nem is tölti ki teljesen, de legalábbis részben ki tudja tölteni.
Műsorvezető: Trump elnök vámtarifa szabályozásai vagy rendeletein kívül másik nagy izgalmas politikai, külpolitikai esemény, hogy elindulnak az orosz-ukrán béketárgyalások, ha minden igaz, bár ugye még az orosz félről nem tudjuk, hogy ki delegálja őket, de az látszik, hogy amerikai és ukrán félről egészen magas képviselettel jelennek meg. Mire számíthatunk ebben? Mert ugye az Amerikának sem érdeke, hogy Oroszországot győzelmesen vagy győzelemmel hozza ki ebben. Ukrajna az látszik, hogy területi engedményeket nem akar adni, tehát kicsit egy ilyen feloldhatatlan feszülésnek látszik. Milyen eredményre számíthatunk?
Krekó Péter: Egyelőre szerintem ezt nagyon nehéz megmondani, és tudom, hogy ez egy kicsit semmitmondónak hangzik, de hát az a helyzet, hogy az utóbbi 24 órában tényleg minden lehetséges dolog elhangzott az amerikai adminisztráció részéről, minden és mindennek az ellentéte is. Hogyha ezt az amerikai alelnök egy idézetével akarom alátámasztani, akkor ő azt mondta, hogy továbbra is minden opció az asztalon van, és én azt gondolom, hogy ha ezt kellően erős külső nyomásra, mert ebben én azt gondolom, hogy talán van olyan erős az európai nyomás, ami azért eljut az amerikai döntéshozók fülébe. Tehát hogyha ez a kiindulópont, ez még akár elvezethet valamiféle olyan, hát a jelenlegi helyzetben nyilván nem ideális, de optimális megállapodáshoz, ami elvben megnyugvást hozhatna legalább átmenetileg az orosz-ukrán viszonyba, ami miatt én szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy mostani ez a gyors köre a béketárgyalásoknak, vagy hát a kezdeményezéseknek sikerre vezethet, hogy tényleg meg kell nézni azt, hogy 2014-ben mit mondott egyébként, mit mondott Vlagyimir Putyin, azt mondta, hogy oké, elfoglaltuk a Krímet, de tovább biztos, hogy nem megyünk. Nyugodjon meg mindenki, nincsen Oroszországnak további területi követelése, aztán láttuk, hogy mi történt 8 évvel később. És ebből a szempontból szerintem az nem feltétlenül egy jó jel, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin között tényleg van egy ilyen erős személyes kapcsolat, ami én azt gondolom, hogy egy ilyen, még ha lenne is amerikai oldalról egy egyértelmű célrendszer, amit én nem pontosan látok most kirajzolódni, akkor is nagyon nehéz lenne ezzel összeegyeztetni azt, hogy van egy elnök, aki egyébként ezt a célrendszert néha teljesen felrúgja azzal, hogy kétoldalúan tárgyal Vlagyimir Putyinnal úgy, hogy most sokkal erősebb, mint volt korábban, és sokkal kevesebb dolog köti a kezét, de én ezzel együtt arra számítok, hogy itt valami engedményekkel, valamiféle az elkövetkező hónapokban valamiféle tűzszüneti megállapodás köttethet. Én azt gondolom, hogy ez egyébként nagyon törékeny lehet, de azt is látom közben, hogy szerintem mivel, és erről már beszéltünk, mivel Kínát nagyobb és fontosabb ellenségnek tekinti az Egyesült Államok, mint Oroszországot. Én úgy látom, hogy mintha inkább Ukrajna javára is hajlana inkább arra ez az adminisztráció, hogy valamiféle nyugvópontra jusson az orosz-ukrán konfliktus annak érdekében, hogy Oroszországot egy kicsit elhúzza Kínától, ahogy ezt valamelyik vezető amerikai politikus megfogalmazta, hogy ez nem jó Kína számára sem, bocsánat, Oroszország számára sem, hogyha Kína vazallusává válik.
Műsorvezető: Világos. Az látszik, hogy gazdasági szempontból azért ez egy plusz lenne a régióban. Itt látható volt azért magyar-lengyel eszközökben. Rögtön a tárgyalások megkezdésének hírére nagyon komoly mozgások, részvénypiacon, devizákban, mindenhol, úgyhogy legalább ebből a szempontból nekünk is lenne valamiféle pozitív eredménye ennek.
Sándor Dávid: Igen, szerintem ezt a kört be is árazta a piac. Év eleje óta ez a mi régiónk, ez mondjuk 15%-ot emelkedett, ami azért ahhoz képest, hogy a globális részvénypiac 5%-ot emelkedett, azért ez egy valóban kimagasló teljesítmény. Nyilván tavaly a harmadik-negyedik negyedévben valamelyest azért gyengébb volt a régió, tehát volt egy ilyen alulteljesítésből való visszakapaszkodás is. Én szerintem azt a részt már beárazhatták, hogy azt látja a piac, hogy a döntéshozóknál ott van a téma, és foglalkoznak a témával, és még vannak még mindig nyitott dolgok, hogy akkor pontosan melyik irányba megyünk. Tehát azt mondom, hogy én egyelőre szerintem ameddig, amennyit most látunk ebből a helyzetből, az most benne van ezekben a régiós eszközökben. Én azt gondolnám, hogy ezután jöhet egy ilyen megnyugvós periódus, és egy következő lehetőség, egy további átárazódás az már akkor lehetne, hogyha látunk konkrét megállapodás irányába mutató tényezőket. És hogy ez miért lehet, ez azért lehet, mert egyébként még annak ellenére, hogy sokat emelkedtünk, még annak ellenére is egyébként nagyon-nagyon olcsó a régió. Ez eddig is igaz volt, tehát globálisan az egyik legolcsóbb, de hogy alapvetően ez egy fontos katalizátor lenne, hogyha valóban egy békekötés megszületne, akkor az tudna egy ilyen átértékelést hozni, azt gondolom, a részvénypiacokban. És egyébként ez a békekapcsolt részvényekként lehet így nevezni, azokban látszott is ez a mozgás, tehát banki kitettségek, lengyel részvénypiac, ezek jól teljesítenek, olyan papírok, amiktől azt lehet remélni, hogy egy majdani újjáépítési folyamatban esetleg haszonélvezők tudnak lenni, azért ott is volt reakció, tehát ezek azért nagyon gyorsan, 15%-ukat egyébként emelkedtek már itt ilyen egy-két hét leforgása alatt.
Műsorvezető: Aha, és a folytatásra érdemes lehet ezekkel foglalkozni? Mert ahogy Péter is említette, elég törékeny megállapodásra van most kilátás, és nem is békére, csak tűzszünetre, tehát bármikor jöhet benne fordulat, és akkor esetleg ismét valami esés jön a régiós piacokon.
Sándor Dávid: Igen, ez benne van, tehát most itt ugye két dologról beszélünk, hogyha valaki ugye ilyen trading szemmel, vagy kicsit ilyen rövidebb kereskedői szemmel közelíti meg a piacot. Ott lehet elgondolkozni azon, hogy amit mondtam is, hogy szerintem most már nagyjából be van árazva ez az első kör, van még egy csomó bizonytalansági faktor, tehát akkor egy picit hátralépni a dologból. De aki meg hosszú távon portfóliószámmal tartja a régiót, annak még mindig érdemes tartania. Egyrészt van egy puffer, sokat jöttünk föl, tehát van egy pufferunk, másrészt pedig még mindig nagyon olcsó ez az egész régió. És nyilván itt beszélünk erről a béketrendről, nem csak ez hajtja azért ezt a régiót, tehát hogyha megnézzük, hogy hogy hogy jött föl ez a CETOP index, ami leköveti ezt a kelet-közép-európai részvénypiacot, amellett, tehát ahogy az index, illetve ahogy az árfolyamok emelkedtek, azzal egyenesen a profit termelése is emelkedett ezeknek a cégeknek, tehát hogy ez is még egyszer egy ilyen fundamentálisan megtámogatott egy ilyen hátszél, amit élveznek.
Műsorvezető: Maradva a béketárgyalások pozitív kimenetelénél, az hozhat akkora lendületet a hazai gazdaságnak egyébként, hogy amivel a költségvetést is tervezi a kormány, meg amennyire optimista a 3% fölötti növekedés tekintetében, hogy esetleg megközelíthető legyen az a célszám?
Tardos Gergely: Nyilván segít. Én még egyébként az előzőhöz annyit tennék hozzá, hogy azért ami a béketárgyalások mellett szól, vagy az, hogy ezt azért sikerülhet nyélbe ütni, az az, hogy azért Ukrajna és Oroszország is eléggé belefáradt már ebbe a háborúba, tehát hogy nagyon magas nyilván az emberáldozat is, de a gazdasági költsége is jelentős ennek.
Műsorvezető: Ebben az anyagháborúban nem állnak jól egyik oldalon sem, tehát valamilyen megoldásnak mindenképpen.
Tardos Gergely: Tehát, hogy a kockázati felárakat a régióban egyértelműen növelte. Tehát az, hogy igazából olcsóak voltak, meg még mindig olcsóak ezek a részvények, ebben azért komoly szerepe van annak, hogy itt a környéken zajlik egy háború. Most hogyha ebből sikerülne kiszállni, azt gondolom, hogy nem mindegy az, hogy milyen, tehát hogy mondjuk a szankciók mekkora részét oldják fel energiaszempontból, hogy akkor mi az, ami ismét nyitva állna mondjuk az orosz export előtt. Én azt gondolom, hogy ebben gyors és nagy javulás nem várható, de azt gondolom, hogy nyilván segítene a hazai gazdaságnak. És ha meg arra gondolunk, hogy a hazai gazdaságban az egyik probléma az egy bizalmi probléma. Tehát azt látjuk, hogy a tavalyi növekedés a hazai GDP az tavaly fél százalékkal bővült, mi a 23 végén, 24 ellenére 1,5-2 százalékot vártunk, a piac 2,5-3-mat, és hogy mindegyiknél lényegesen rosszabb lett.
És a magyar gazdaság nemcsak a várakozásokhoz, meg saját magához a hosszú távú átlaghoz képest teljesített gyengén, hanem a régió többi országához képest is. És ennek a magyarázata az az, hogy nagyon óriási esés volt a hazai beruházásokban, aminek egy része az a korábban, tehát hogy korábban volt egy nagy beruházás bumm, és ahogy ez leeresztett, úgy esett, de nyilván ennek van egy ilyen, lényegében egy ilyen hangulati, bizalmi jellege is, és hogyha sikerülne egy tűzszünetet megkötni, vagy mondjuk esetleg sikeresen lezárni a béketárgyalásokat, akkor azt gondolom, hogy ezen az segíthetne. Úgyhogy nem biztos, hogy mondjuk az idei növekedési számot jelentősen meglökné az, hogyha nyilván ha gyorsan sikerülne nyélbe ütni ezt a dolgot, tehát lezárni a háborút, akkor azt gondolom, hogy akkor az már lehet, hogy az év végén érezhető lenne, de inkább azt mondom, hogy a középtávú kilátásokat javíthatná. Ugye azért szerintem arra nagyon kicsi az esély, hogy mondjuk így a jövő héten sikerüljön a tárgyalóasztalnál lezárni az orosz-ukrán háborút, és hogy akkor két héttel később már nagyon jó a hangulat, és akkor mondjuk a második negyedéves GDP már lemeri a plafont, tehát hogy ezek a dolgok nem így működnek, de nyilván a régiós, illetve a hazai kilátásokat is azért segíthetné, de azt látni kell, hogy azért itthon is van házi feladat, merthogy a régió többi országát, akinek nagyon hasonló a gazdaságszerkezete, őket azért kevésbé érintette. Tehát, hogy a tavalyi, meg az idei növekedésük is, tehát a tavalyi növekedésük magas volt, az idei kilátásaik jobbak. Tehát azt gondolom, hogy azért itthon is van mit rendbe tenni ahhoz, hogy mondjuk, tehát ami ahhoz kellene, hogy mondjuk ilyen impozáns 3-4%-os növekedési ütemben reménykedhessünk.
Műsorvezető: Világos. Az orosz-ukrán béketárgyalásokkal, ha lehet zárni, nem is, de nyugvópontra lehet juttatni egy konfliktust, lehet-e számítani újabbakra? Ugye itt például beszélgettünk Trump elnök különböző területi igényű megoldásairól, a Gázai övezet rendbetételére utalok, hogy azért ott a térségben elég komoly feszültséget keltenek az elképzelései. Tehát lehet-e számítani esetleg valamiféle újabb feszültségre így az idei év elején.
Krekó Péter: Annyira nem vagyok merész, hogy egy újabb teljes háborút belevetítsek valahova a világba. Én összességében azt tudom mondani, hogy nekem itt mint egy olyan külpolitika rajzolódna ki amerikai részről, amelyben az az erős felismerés, hogy Amerikának ugyebár a haderőben nagyon egyértelmű előnye van minden más országhoz képest szerte a világon, és ezt érvényre kell juttatni annak érdekében, hogy az Egyesült Államok ezt a, tehát hogy mondjam, valahogy lépéseket tegyen annak érdekében, hogy inkább egy ilyen egypólusú világrend fele mozduljunk vissza, és én azt gondolom, hogy én az elkövetkező évekre vonatkozóan mondanám, hogy szerintem nő a fegyveres konfliktusoknak a valószínűsége. Én őszintén szólva azt is nehezen tudom elképzelni, hogy azok a lépések, hogyha például annak a USAID-nak egyik pillanatról a másikra befagyasztják az összes pénzügyi tranzakcióját, amely például fizette egyes országokban az elfogott Iszlám Állam katonákat őrző börtönöknek a fizetését. Szóval, hogy ez hogy vezethetne egy magasabb vagy alacsonyabb konfliktusszinthez szerte a világon. Gáza ugyebár mégiscsak egy puskaporos hordó. Ezek az üzenetek önmagában, amelyek már megfogalmazódnak, még ha egyáltalán nem is gondolná őket komolyan az amerikai elnök, meg a munkatársai akkor is nagyon veszélyesek lennének. Én nem nagyon látom itt. Gondoljunk egyébként arra is, és megint csak nem akarom az ördögöt a falra festeni, nem tudjuk még, hogy mi lesz az orosz-ukrán kiegyezésben, de hogy itt azért ha egy olyan békemegállapodás születik, amelyet Oroszország tud egyértelmű sikerként eladni nemzetközi szinten és a saját közönsége felé. Ez más autoriter vezetőket, akiknek van étvágya a környező országok területére, vagy mondjuk akár Kínát, amely Tajvan, hát hogy mondjam, erősebb magához húzását már kilátásba helyezte, szóval felbátoríthatja.
Műsorvezető: Ezért mondtátok, hogy nem lenne célja az Egyesült Államoknak se túlnyeretni Oroszországot ezeken a tárgyalásokon.
Krekó Péter: Igen, csak itt lehet. Én itt azt gondolom, hogy az a része az egész kormányzásnak, amely megpróbálja felrázni a világpolitikát, és az a szempontrendszer, ami láthatóvá akarja tenni az amerikai katonai fölényt, én ebből nem nagyon látom, hogy az elkövetkező négy évben a világbéke valósulna meg, tehát én inkább több mint kevesebb konfliktusra számítok, de mondom, nem szeretnék ezzel kapcsolatban konkrét jóslatokat tenni, hogy hol, ki milyen terrorcselekményt fog végrehajtani, meg milyen háborúkat indít, de szerintem nem, tehát inkább itt azért a feszültségek erősödnek, mintsem nyugvópontra jutnak szerintem globális szinten.
Műsorvezető: Hát nagyon szépen köszönjük, egy jobb végszóval, vagy egy optimistább az jobb lett volna.
Krekó Péter: Hátha a gazdasági oldalról.
Műsorvezető: A gazdasági oldalról van még valami a kilátások tekintetében, nem tudom, hogy így a végére egy összegzés.
Tardos Gergely: Hát mindenképp, tehát könnyen tudok ilyen logikistát kinteni, mert azért azt gondolnám, hogy ha így a szűkebb környezetünkben azt gondolom, hogy abban bízhatunk, hogy azért az európai gazdaság is nagyon lassan, a vártnál lassabban, de azért lábbal ki a kátyúból, ugye a kamatok csökkennek, ez szintén támogatja a növekedést, és igazából a hazai gazdaságnál is arra számíthatunk, hogy ilyen, mondjuk az elmúlt két év ilyen recessziós recesszió közeli környezetéből így lassan kikászálódhat a magyar gazdaság, igazából a negyedik negyedévben már így valamennyit tudott nőni a gazdasági teljesítmény. Azt látjuk, hogy a fogyasztás az egyelőre viszonylag lendületesen bővül, és hogyha ehhez már csak annyi csatlakozik, hogy nem esik tovább a hazai gazdaságban a beruházási aktivitás, akkor már egy kicsit jobb évünk lehet az idei évben ilyen növekedési szempontból.
Műsorvezető: És hát talán befektetési oldalról is meg lehet még találni azokat a megoldásokat, ami egy kicsit optimistább hangvételűvé teheti a beszélgetésünket.
Sándor Dávid: Abszolút, persze. Igazából a fontosabb részvényindexek történelmi csúcsközelben vannak. És vannak kockázatok, de hogy mellette érdemes meglátni így van a lehetőségeket is. Azt gondoltuk, eddig is, továbbra is azt gondoljuk, hogy érdemes az idei évre tartani kockázatos kitettségeket is. Mellette azért ilyen diverzifikáltan szétosztani a vagyont, amit az elején is mondtam, régiók, szektorok között, mert azért azt gondoljuk, hogy azért ezekből a helyzetekből jönnek ki majd nyertesek is.
Műsorvezető: Oké, hát nagyon szépen köszönöm a beszélgetést veletek. Valószínűsíthető, hogy majd folytatjuk még, hiszen ezeknek a folyamatoknak még bőven lesz további folyománya. A beszélgetőpartnereim voltak Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, valamint Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője. Mindig a te ttitulusoddal van a legtöbb bajom, az a leghosszabb, de még egyszer nagyon köszönöm, hogy itt jártatok. Szervusztok!
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek