Részvénypiacok szárnyalása: Annyi a nulla, hogy már kimondani is nehéz
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Főként a tengerentúli részvénypiacok olyan felfelemenetben vannak, mintha a geopolitikai kockázatok nem is léteznének. Illetve egyre több az olyan vállalat, amelyik tőzsdei jelenlét nélkül is tudna jelentős forrást találni, mégis látványosan pörög az IPO-aktivitás. Tetőzés közeleg, vagy csak átrendeződés? Szó esik az OpenAI-ról, a Metáról és a SpaceX-ről, és persze, hogy mi a helyzet a Hormuzi-szorossal.
Az epizódban Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfoliókezelési vezetőjével Gede Balázs, a Millásreggeli műsorvezetője beszélgetett.
A beszélgetést 2026. június 2-án rögzítettük.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Részvénypiacok szárnyalása: Annyi nulla, hogy már kimondani is nehéz.
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets vodkaszt nézőit, hallgatóit! Hát szükségét láttuk, hogy forgassunk egy epizódot, merthogy egy piaci helyzetértékelést mindenképpen szeretnénk adni a nézőknek, merthogy olyan eszméletlen menetben vannak a részvénypiacok, főleg a tengerentúliak, annyira nem veszik figyelembe például a geopolitikai feszültségeket, az olajár emelkedést, inflációs kilátásokat, hogy mindenképpen mögé akarunk nézni a folyamatoknak, és megvizsgálni, ha tudjuk, meg kitapintani azt, hogy meddig tarthat még ez a nagyon erős bikapiac.
Ebben lesz beszélgetőpartnerem Kopányi Szabolccsal, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője, szia. És hát rögtön kezdhetjük azzal, hogy ez a bizonyos menet, ez úgy néz ki, mintha a bull piacoknak szokott lenni egy ilyen begyorsuló szakasza, hogy több héten keresztül, ahogy vizsgáltuk a chartot, talán kilenc ilyen folyamatos zöld gyertya van, ami azt jelenti, hogy hétről hétre emelkedő értékeken zár a piac. Meddig? Hova?
Kopányi Szabolcs: Üdvözlöm a hallgatókat! Szia! Hát ezt sohase tudjuk, hogy meddig folytatódik a zöld gyertyáknak a sorozata. Az biztos, hogy a 9 az már egy nagyon magas szám, és túl sok alkalom azért nem volt mondjuk az elmúlt több évtizedes pályafutását nézve az amerikai piacnak is, amikor ez nem tört meg, de egy pár hétig még lehet tovább húzni. Azért itt már nem árt óvatosnak lenni.
Műsorvezető: És ugye ez a kilenc gyertya azt hiszem, hogy olyan jó 20 százalék, hogyha az aljáról nézzük.
Kopányi Szabolcs: Igen.
Műsorvezető: Tehát eszméletlen menet.
Kopányi Szabolcs: Igen, igen, igen, és ez nyilván főleg annak a fényében meglepő, hogy közben mennyi problémát látunk. Ez a tipikus Wall of Worry a piac annyira aggódik, hogy a kicsi felfele csorgás az állandósul, és összeadva most már egy érdemi move volt fölfele.
Műsorvezető: És egyszerűen nem mer nem venni, vagy nem benne lenni a bikapiacban? Merthogy nem tudom, azt látja, hogy folyamatosan emelkedik, nem jön korrekció, és akkor hajtják a befektetők?
Kopányi Szabolcs: Mindenképpen érdemes megnézni, hogy milyen támogató tényezői lehetnek ennek a bullpiacnak, és azért azt látjuk, hogy a sok probléma és kihívás és iráni háború és olajár sok stb. mellett rendkívül erős jelentési szezont zártak az amerikai vállalatok. Gyakorlatilag 20% körüli mértékben bővült az eredményük, amire nagyon ritka esetben szokott sor kerülni. És az is általában úgy szokott lenni, hogy akkor mutatnak ilyen nagy javulást a vállalati eredmények, amikor egy recessziós környezetből jönnek kifelé a piacok. Legutóbb pont a Covid után a lezárások után láttunk ilyet. Az, hogy recesszió nélkül egy normális növekedés után lássunk ilyen gyorsulást, az szinte példa nélküli. És hát a bull-érvek között ez az egyik legjelentősebb, hogy ezt a piaci mozgást igenis alátámasztják az amerikai vállalati eredmények.
Műsorvezető: De olyannyira, hogy ez feledteti az összes többit, ami meg nem támogató, mindjárt rátérünk ezekre a negatívokra. Még azt nézzük azért meg, hogy ez mennyire ilyen széles körű, nem tudom ezt a broad base rally-t, ezt hogy mondjuk így magyarul, tehát hogy így mennyire az összes szektorra kiterjedő mindent vesznek, vagy speciálisan például az AI vagy a tech hajtja ezt az emelkedést?
Kopányi Szabolcs: Rendkívül koncentrált ez az emelkedés. Igazából az AI és az AI-kapcsolt történetek viszik, és ezek, amit említettél, nagy piaci mozgást, ennek a mozgásnak is a túlnyomó többségét ezek a vállalati részvények hozták. Tehát mind az eredményességnek, mind pedig a tőzsdei mozgásoknak is a túlnyomó többségét egy pár vállalat hozza, és ha ezeket levesszük az egészből, akkor igazából azt látjuk, hogy a maradék az, hát jó, hogyha nullán van, de igazából lefele morzsolódik, és szembesül azzal a hatalmas szembeszéllel, amit például itt az iráni történet miatt megugró energiaárak jelentenek. Tehát van egy széleskörű lassú romlás, és van egy nagyon szűk turbóütemű javulás, emelkedés. Na most a kettőt együtt összerakjuk, és ugye így lesz az az átlag, amit látunk az indexekben.
Műsorvezető: Aha. Akkor nézzük meg a serpenyő másik felét, ott egy nagyobb felsorolással fogunk élni. Itt a jó oldalon voltak az eredmények, hogy azok szépen javulnak, de a másik oldalon azért gazdagon találunk problémát. Itt van például az iráni konfliktus a Hormuzi-szorossal, az azt követő olajáremelkedés, az abból lehetséges magasabb infláció, és majd még mindjárt soroljuk. Tehát ez most annyira nem fáj a piaci szereplőknek? Tehát ennyire felülírja az eredményvárakozás és az erős vállalati eredmény ezt a szcenáriót?
Kopányi Szabolcs: Szerintem fáj, illetve fog fájni, és még tegyük hozzá tényezőként a vámtételeket. Most kevés szó esik ezekről, de látszik, hogy az amerikai cégeknek a kimutatásaiból azért látszik, hogy a vámok igenis egy nagyot ütnek, és ez látszik az amerikai kereskedelmi adatokban is, ez látszik több helyen.
Mindenképpen ez számít, illetve lehet, hogy később fog számítani, mert a befektetők sokkal inkább biztosra és sokkal inkább tutira veszik ezeket a turbóütemű változásokat, és mint mondtam, az átlagban ez mind a kettő valahogy benne van. Tehát az olajársokk, az elképzelhető, hogy lassabban jelentkezik, illetve hozzátenném a megemelkedett kamatszintet is, mert részben az olajársokk miatt, részben nyilván egy csomó más ok miatt, amit korábban már említettünk, de a hosszú hozamok is jelentős emelkedést mutatnak. Na most ez is fáj a piacnak.
Műsorvezető: Na, ezt ezért nem raktam a listába, mert ezt egy ilyen külön tételként akartam kezelni, mert ez egy rém izgalmas dolog. Beszélgettünk a kötvényhozamok elszállásáról majd korábban, de ez stabilizálódik, sőt néha kicsit feljebb is kúszik. Ugye ez a 30-as, vagy a 30 éves az 5 százalék fölött, a 10 éves a 4,5 környékén, ez azért régebben sokkal jobban fájt. Ugye ez azért a részvényárazás-értékelési modellekben is egy szereplő tétel, ami úgy működik, hogyha magasabb, akkor kvázi drágábbra árazza a részvényeket, és ezen korábban már sokkal alacsonyabb értékeknél izgultak a befektetők.
Kopányi Szabolcs: Így van. Hogy most miért nem izgulnak, azt nehéz nyilván megfejteni. Én azt gondolom, hogy idővel ez is számítani fog, és amikor arról beszélünk, hogy számít vagy nem számít, igazából az a nehézség, hogy ugye az adósságszintek soha nem voltak ekkorák. Tehát, hogy ez valójában a gazdaságnak mennyire fáj, ez a magas kamatszint, azt kell, hogy mondjuk, hogy soha nem fájt ennyire. Vagy összességében nem fog ennyire olyan helyzetbe fogunk kerülni, hogy ami a legnagyobb fájdalmat fog jelenteni a piacokon, egyszerűen azért, mert az adósság soha nem volt ekkora. Tehát a magas hozamszintnek az árát egy nagy adósságon kell ugye kifizetni, és hát ugye, ha megnézzük az inflációs folyamatokat, akkor egyáltalán nem néznek ki jól globális szinten Amerikában sem, stb. stb. És hát úgy nehéz ebből úgy optimista, részvénypiacra optimista érveket hozni.
Műsorvezető: Aha, de hát az adósságra azt mondják, hogy oké, hát egy dolláradósság az vég nélkül növelhető, bármeddig finanszírozható, tehát hol lehet az a pont, ahol igazi fájdalmat okozhat a befektetőnek, és tényleg elkezdi komolyan venni a mértékét.
Kopányi Szabolcs: Hát ez mindig úgy van, hogy egészen addig emelhető, amíg a piac nem változtat a reakcióján. Tehát volt egy ismerősömnek egy eltörhetetlen pohara, és akkor azzal turnézott, hogy azt mindig mutatta, hogy ez az eltörhetetlen pohár, és nézd meg, és akkor mindig földhöz dobta, és akkor nyilván egy idő után eltörött ez az elkerülhetetlen pohár. Tehát valahogy a piacok is így vannak szerintem ezzel a hozamszinttel.
Egyről is azért meg kell emlékezni, hogy pont az AI-sztori, amit ugye itt a beszélgetés elején behoztál, hát egyre nagyobb mértékben adósságra támaszkodik. Tehát ugye azt láttuk, hogy a történet eleje úgy nézett ki, hogy ezek az AI cégek nagyon komoly free cash flow-t termeltek, és abból a készpénzből, ami összegyűlt a cégben, abból egyre nagyobb arányban költöttek ilyen-olyan tőkeberuházásokra, CAPEX-re, és ez vitte ennek az AI emelkedésnek az elejét. Na most már azt látjuk az utóbbi időben, hogy ezen már túlléptünk, tehát ezek a cégek ezt a hatalmas készpénzállomány nagy részét egyébként már elköltötték, és ilyen-olyan finanszírozási formákhoz folyamodnak, kötvényeket bocsátanak ki egyre nagyobb mértékben. Ugye pont mai hír, hogy a Google anyavállalata egy 80 milliárd dolláros részvénykibocsátást csinál ilyen-olyan AI történet költségeinek a fedezésére. Tehát a cégeknek már nincs annyi szabad készpénzük, hanem a befektetőkhöz mennek, kalapoznak, pénzt kalapoznak, és ezt teszik részvény formában és teszik kötvény formában. A kötvénykibocsátások össznévértéke egyszerűen horror idén is, és ezt látjuk, hogy ez az egyre nagyobb piaci kínálat azért megtalálja a helyét, de nyilván árérzékeny módon azért fölfele húzza a hozamokat, és nyilván a befektetők a nap végén mérlegelhetik, hogy most amerikai állampapírt fognak venni, román állampapírt fognak venni, magyar állampapírt fognak venni, vagy éppen egy vállalati kötvényt fognak venni, ami mögött AI-költés lesz. Tehát egy idő után azért a kínálat azért megjelenik a piacokon. Tehát azt gondolom, hogy ez is egy, ha úgy tetszik, game changer a piacokon, hogy igen komoly offer jelenik meg, ugye kínálat jelenik meg ezektől a szereplőktől.
Műsorvezető: Hát hogyha már offer és kínálat, akkor ugye az elkövetkező részvénykibocsátásokat, bevezetéseket is górcső alá vehetjük, mert azért annak is lesz egy aprócska tőke követelménye. Kezdve a SpaceX-szel, ami azt hiszem, elmondhatjuk, hogy minden idők legnagyobb részvénypiaci bevezetésének készül. 75, hogy mondjuk mi, billió dollár bevonására készül, és úgy les, hogy 1,75 billió tőkeértékű angolban trillió.
Kopányi Szabolcs:Milliárd, és ezer milliár.
Műsorvezető: Ja igen, igen, 1,7 billió.
Kopányi Szabolcs: Igen, igen.
Műsorvezető: Jó, oké. Kijöttem belőle.
Kopányi Szabolcs: Na most hát azt kell.
Műsorvezető: Szóval ehhez is kell rengeteg pénz, és majd még jönnek majd a továbbiak.
Kopányi Szabolcs: Hát ezt nagyon jó, hogy felhozod, mert olyan számok repkednek, hogy az ember már tényleg a normál alakokhoz kell, hogy visszamenjen, hogy az hány nullát jelent, hogy ilyen számok repkednek, és korábban nagy szó volt a milliárd dollár, most már az ezermilliárdokat írjuk le úgy, hogy minden hírben szerepel nem tudom háromszor, és ez vállalatok kapcsán is egyre többet jön elő, és azt még talán el lehet fogadni, hogy idővel egy vállalat nagyra nő. Mondjuk emlékszem, amikor először lett az Nvidia is, nem tudom, ezermilliárd dollár piaci kapitalizációjú, akkor ez egy hatalmas sztori volt. Nyilván utána lett kettő, három, négy, öt. Tehát, hogy gyakorlatilag ezek a mérföldkövek egymás után jöttek. Kérdés az, hogy ezt meddig lehet továbbvinni, és az, hogyha kijön egy új cég, akinek azért hát nem tudom, hogy te mennyire tudod, hogy a SpaceX ugye mivel foglalkozik, de hát szerintem.
Műsorvezető: Több benne a vízió, mint a realitás.
Kopányi Szabolcs: Igen, de ez az, hogy azért Elon Muskról azt tudjuk mindenekelőtt, hogy egy színes személyiség, nem kell a szomszédba mennie ötletekért.
Műsorvezető: Egy show elemekért, ami ezeket az ötleteket eladja, igen.
Kopányi Szabolcs: Az egyik legjobb teljesítménye számomra az volt, amikor egy Met-gála után elkezdett táncolgatni, na most az teljesen. Tehát nem gondolnád, hogy a világ leggazdagabb emberei ezekkel foglalkozik, de.
Műsorvezető: Igen. Nekem az előbb, bocsáss meg, a törhetetlenségről jutott eszembe, a valahol elsült első Cyber Truck bemutató. Ott annyit sem bírt ki az üveg, mint a kollégádnak a bögréje. Na de visszatérve, igen. Tehát óriási kibocsátás, nagy történet. Ugye három üzletágat azonosítunk körülbelül a SpaceX-nél, amiből egy termel eredményt.
Kopányi Szabolcs: Meg az a nagy kérdés, hogy eleve ugye mi az üzleti profil, tehát azt is látjuk, hogy ez is igazából minden van benne. Tehát az, hogy meghódítjuk a Marsot, meg nem tudom, AI adatközpontokat építünk a Marson. Ez olyan furcsának tűnik, meg nekem mindig az a kérdésem, hogy szükséges-e. Tényleg most az a helyzet, hogy nincs-e a Földön elegendő hely, vagy nem tudom, olyan furcsa, hogy elmegy az ember Olaszországba és Umbriába az üres, elnéptelenedő vidéken gyakorlatilag szinte.
Műsorvezető: Egy euróért be lehet cuccolni.
Kopányi Szabolcs: Hát ugye ott vannak ilyen betelepítést támogató programok is. Tehát ott az a probléma, hogy elnéptelenedik a vidék, és nagyon szép környezeti adottságok vannak, tehát én mondjuk hamarabb mennék oda, mint a Marsra, az biztos, de szóval ez nem biztos, hogy annyira üzletileg releváns, mint amilyen nagy szónak eladható. Egy, kettő pedig azt is látni kell, hogy korábban azért úgy nézett ki egy IPO, hogy a cégnek bizonyítania kellett. Valamennyit ugye értékesített, és akkor át kellett menni egy ilyen kezdeti időszakon, amikor ugye magas transzparenciával, likviditás biztosításával kellett folyamatosan élni, és ha minden jó volt, akkor egy idő után bevezették ezeket a cégeket, adott esetben talán, ugye ez sem volt biztos, hanem hogyha erre érdemesek voltak, az ilyen-olyan indexekben, tőzsdei indexekben. Na most az Elon ugye azt is elérte, nyilván itt a vizionárius és az aktív énje az maximálisan játékba lendült, de elérte, hogy könnyített pályán fogják például ezt a SpaceX-et bevezetni a Nasdaq-ba, és az összes ilyen, hát ezekkel te ne foglalkozz, ezek olyan követelmények, amik mindenkire vonatkozik, de rád nem fognak vonatkozni, és gyakorlatilag szinte egyből meg fognak jelenni az indexben, ami azért nagyon fontos, mert nyilván onnantól kezdve az összes passzív ilyen-olyan tracker befektető meg fogja venni ezt a SpaceX részvényt. Na most, hát ez egy fölvet egy érdekes kérdést, hogy nyilván az ilyen befektetők egyáltalán nem nézik, hogy ez most értékeltségben jó vagy nem jó. Na most csak ugye perspektívába helyezzük a dolgokat, amit említettél, mondjuk 80 milliárd bevonandó tőke, az összességében a SpaceX tervezett kapitalizációjához, ami ilyen közel 2000 milliárd dollár, ahhoz képest kicsi. De a 80 milliárd dollár ahhoz képest nagyon sok, hogy az eddig legnagyobb IPO az Aramco volt, mondjuk az érdeklődő hallgatók nézzék vissza, hogy az olajár függvényébe.
Műsorvezető: Az olajvállalat, ugye?
Kopányi Szabolcs: Igen, de hogy mondjuk az mondjuk eléggé emblematikus, hogy amikor kijött az IPO-val az Aramco, akkor utána mi történt az olaj ára. Szóval nem volt azért egy mindenki számára hatalmas siker a történet, és hát azt kell itt is látni, hogy az Aramco az olyan 40 milliárd dollár. Tehát az a valaha volt legnagyobb IPO-nak a kétszerese lesz, ugye, akkor most így számok nyelvén.
És maga a kapitalizáció, ami mögötte ez a SpaceX meg akar testesíteni, hát az meg ez a 2000 milliárd, ami szintén nehezen értelmezhető, mert a legnagyobb cégek vannak ebben a ligában. Most, hogy oda tartozik-e ez a SpaceX, vagy nem. Ilyen-olyan értékelési szorzók alapján azt lehet látni, hogy mondjuk az Nvidia értékeltségének mondjuk ötszöröse az értékeltség. Szóval amúgy ezt hova lehet elképzelni? Szóval, hogy azért itt azért vannak kérdőjelek. És az mondjuk szerintem egy kicsit óvatosságra intő jel, hogy ezeknél a számoknál alkalmazzuk azt, hogy na jó, akkor ne legyen ennyi szabály, meg akkor itt most nem kell annyit odafigyelni erre vagy arra, vagy amarra, hanem csak úgy mindenki menjen. Hát mint az útlevél ellenőrzésnél, amikor jönnek a nagy táskákkal, és akkor na jó, akkor titeket nem kell megnézni. Szóval azért ez azért felvet kérdéseket is, hogy itt ebből mi lesz.
Műsorvezető: Ha túljutunk ezen, akkor még mindig jön egy-két jelentős részvénykibocsátás vagy bevezetés, ugye az OpenAI és az Anthropic is soron következő kibocsátások ősszel. Tehát ez akkora pénzt von el, vagy nem tudom, hogy ez így van-e, hogy ez nem érezhető esetleg majd a részvénypiacon?
Kopányi Szabolcs: Ez is egy érdekes dolog, mert nyilván, ha kijön egy ekkora sztori, mint a valaha volt legnagyobb IPO, és akkor nyilván ez fölkerül a címlapokra, és akkor mindenki erről beszél. Na most nyilván nem egyedüli ilyen hype-olt sztorinak van meg ugye itt a SpaceX, hanem itt van akkor tényleg, az összes többi AI-nél.
Műsorvezető: Igen.
Kopányi Szabolcs: És akkor igen, az Anthropic, az OpenAI, hát akkor ők sem maradhatnak ki. Na jó, akkor csináljanak ők is egy IPO-t. Szintén egyébként ilyen közel ezermilliárd dolláros Marketcappel operálnak, és az is egy nagy változás a múlthoz képest, ugye említettem, hogy itt az egész szabályrendszernek az alkalmazása a múltban azért máshogy nézett ki. Az is más volt, hogy korábban a cégek jobban rá voltak szorulva arra, hogy ezeknél a kezdeti kibocsátásoknál vonják be a befektetői forrásokat. Tehát akinek igazából forrásra volt szüksége, annak előbb-utóbb kellett csinálnia egy IPO-t. Addig ugye inkább privát cégként működtek, nyilván ennek a minden előnyével és hátrányával együtt. Most viszont azért az utóbbi időben azt láttuk, hogy mind az OpenAI, mind az Anthropic, mind egyébként a SpaceX ilyen-olyan formában tőzsdei jelenlét nélkül is tudott érdemi befektetői pénzeket bevonni.
Műsorvezető: És az erős részek szerint régóta.
Kopányi Szabolcs: Így van.
Műsorvezető: Ilyen tizen-, nem tudom, hat-nyolc éves.
Kopányi Szabolcs: És akkor mindig ezek úgy működnek, hogy eladnak valamennyi kis százalékot, abból bevonnak valamennyi pénzt, és akkor ezt felszorozzák, és akkor azt mondják, hogy most ennyire teszi a piac ennek a cégnek az értékeltségét. És akkor innen jönnek ki ezek a számok, hogy eladok valami nagyon kicsit, ugye mondjuk, ha analógiát hoznék, akkor eladom a fürdőszobám bal sarkát ennyiért, és akkor ezt fölszorzom kétszázzal, mert a lakásom akkora, na akkor a lakásom ennyit ér. Na most azért nyilván nem ugyanaz a kettő, de hogy alapvetően ez azt is jelenti, hogy a vállalatok nincsenek annyira ráutalva ezekre az IPO-kra, mert tudnak befektetői pénzt bevonni IPO nélkül is. És akkor ez azt is jelenti, hogy amikor meg az IPO megtörténik, akkor ott is azért a reakció, a berögtönzött reakció egy kicsit más lehet, mert az is lehet, hogy valakinek már volt kitettsége ezekbe a cégekbe IPO előtti időkből, és van még egy bonyolító tényező, ez pedig az, hogy ezek a cégek rendkívül keszekusza módon tulajdonolják egymást össze-vissza. Én nem tudom, hogy te tudod-e, hogy mondjuk a Microsoftnak mekkora kitettsége van az OpenAI-ban, meg a Metának mekkora kitettsége van ezekben azokban a cégekben.
Műsorvezető: Hát nehéz megkövetni, igen. Úgyhogy a mértékét megállapítani nem tudjuk. Azt igen, hogy vannak ezek a tulajdonlások.
Kopányi Szabolcs: Na de ez azért fontos nyilván, mert onnantól kezdve, hogyha ezek a kereszttulajdonlások megvannak, akkor, ha megtörténik egy ilyen IPO, akkor nyilván neked kell-e közvetlenül azokból a cégekből venni, ugye, ahhoz, hogy mondjuk reprezentálj egy adott piacot, vagy a többi cégen keresztül már van valamennyi részesedésed. Na most ez nyilván összességében egy koncentrációnövekedést eredményez. Említettük itt a korábbi pontoknál, hogy a teljesítmény, meg a vállalati eredmények, a tőzsdei teljesítmény egyaránt rendkívül koncentráltak. Ugye az ilyen IT-kapcsolt szektoroknak az indexben, mondjuk az S&P 500-ban lévő részesedése már most 40% fölötti, ezt ezek az IPO-k valószínű 50% fölé fogják vinni, ami történelmileg egy nem látott érték. És az ilyen koncentrációk azért nagyon sok kockázatot jelentenek a jövőre nézve, elsősorban azért, mert mindenki ezekbe az ugyanazokba a nevekbe fog majd ugye ülni, vagy nyakig gázolni attól függően, hogy milyen befektetési terméket tart.
Műsorvezető: Az önmagában véve, pont amikor említetted azt, hogy nem lenne feltétlenül szükségük részvénykibocsátáson vagy bevezetésen keresztül tőkét bevonniuk, mert meg tudják tenni privátba is ezek a cégek, akkor merült fel bennem, hogy ez jelezhet-e bármit is nekünk, hogy valamiért pont most mennek tőzsdére ezek a vállalatok, tehát érezhetik-e azt úgymond a bennfentesek, hogy most a mániának egy olyan pontjára értünk, ahol egy ekkora tőkeértéket el tudunk adni, tudunk rá mozgósítani befektetőket. Tehát arra akarok kilyukadni, hogy jelezhet-e valamiféle piaci tetőzést, hogy ilyen IPO-aktivitás tevődik ide erre az időszakra?
Kopányi Szabolcs: Jelezhet, de nem feltétlenül fog jelezni. Tehát ez egy lehetőség, de nem egy biztos következtetés. Azt azért látni kell, hogy itt azért nyilván sok motivációja van ezeknek a cégeknek, tehát azért 1000 milliárd dolláros értéken kibocsátani egy céget, azért az nem rossz. Azért, aki ebben részt vesz, az azért annyira nem rossz. És hát Elon Musk személyesen, ha ez a történet megvalósul a SpaceX-szel, akkor ő azért eléggé be tudja betonozni az ő saját pozícióját a világ leggazdagabb embereként. Hát nyilván ez neki egy plusz személyes motivációt tud jelenteni.
Műsorvezető: Amikor korábban ment ott a helycsere a dobogón, azt hiszem, most nagyon el fog húzni.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ő egyszemélyesen ezermilliárd dollár érték fölé tud kerülni, ami hát azért, tehát ott abból már sok gombóc fagyit meg lehet venni.
Műsorvezető: Igen. Forintban megpróbálnánk kifejezni, azt hiszem, bajban lennénk tényleg.
Kopányi Szabolcs: Igen.
Műsorvezető: Jó, akkor még egy dolgot esetleg megbeszélhetnénk, hogyha itt esély latolgatás, meg piac, meg hogy egyáltalán mi az, ami valamikor is megállíthatja az emelkedést. Most már egyre többször hallani, hogy nem hogy nem vág, vagy a kamatvágásra nem számít a piac, de már előjönnek olyan hangok, hogy akár emelés is jöhet. Ez okozhat-e bármilyen turbulenciát vagy féket a piacon, vagy nem, mert hát miután már most is gondolkodnak róla, és most sem okozott problémát, lehet, hogy maga a lépés sem fog.
Kopányi Szabolcs: A Fed-re gondolsz?
Műsorvezető: A Fed-re, igen, igen.
Kopányi Szabolcs: Hát ezt nehéz megmondani, mert összességében az, hogy az alapkamattal mi történik, az szerintem nem a legfontosabb változó, a kötvénypiac egésze sokkal fontosabb. És az a helyzet, hogyha van egy inflációs veszély a levegőben, és erre a Fed nem reagál, akkor sokkal inkább elszállhatnak a kötvényhozamok fölfelé. Tehát a logika az nem úgy néz ki, hogy emel a Fed, és ezért fölmennek a kötvényhozamok, mert ha emel a Fed, az például a hosszú kötvényhozamoknak jó. Ugye az a kamatemeléssel megvédi a Fed gyakorlatilag a hosszú kötvény tulajdonosoknak a befektetését, mert a pénz ugye a dollárnak a vásárlóerejét megőrzi. Tehát az nyilván gazdasági növekedési áldozattal tud járni, de ezzel azt is jelenti, hogy a hosszú kötvényeket adott esetben stabilizálni is tudja.
Én ilyen szempontból nem a Fed-re tenném a kérdést, hogy a Fed lépése mit fog hozni, hanem a piacokon, hanem sokkal inkább a kötvénypiac egészére. Egyébként azt látni kell, hogy pont ez az olajársokk, ez azért nem egy nagyon egyszerű történet, mert nyilván rövid távon hoz egy inflációs megugrást, de a másodkörös hatásai azok ismeretlenek. Ezt nem látjuk, és a másodkörös hatások sokkal tartósabbak lehetnek, mint ez az első körös inflációs hatás, és ez akár lehet deflatórikus, ugye recessziós is, hogyha érdemi keresletrombolást eredményez. Na most az összes ilyen nyersanyag trader cég az azért eléggé óvatos azzal kapcsolatban, hogy mire lehet itt számítani, és hát az idő meg ketyeg, ugye a Hormuzi-szoros le van zárva, ott jelentős olaj kiesik a vérkeringésből, a gazdaság vérkeringéséből. Ugye most már egymilliárd hordó kiesett mennyiség felett vagyunk, hát ez valahol valamikor azért hiányozni fog. És az, hogy ez utána mit fog eredményezni, azt nagyon nehéz ugye itt élelmiszeriparért érintettség, egy csomó szektor ugye érintett, és sokan mondják azt, hogy az energiaszektornak a reprezentációja a gazdaságban olyan kevés, hogy igazán meg nem energiaintenzív a növekedéssel, hogy tök mindegy, hogy mi történik az olajjal. Az a baj, hogy lehet, hogy ilyen százalékos elmozdulásban ez igaz, tehát az, hogy most egy százalékkal fölmegy az olaj, annak nincs nagy hatása oda, de amikor az van, hogy van olaj vagy nincs olaj, annak azért sokkal nagyobb hatása van. Ugye emlékszünk, pont a Covid alatt volt egy olyan chiphiány, hogy ilyen 100 dolláros alkatrészek miatt komplett autókat nem lehetett átadni és eladni.
Műsorvezető: Vagy hiányosan elhoztad, hogy majd visszamész valamikor a márkaszervizbe és beépítik, ha tudják.
Kopányi Szabolcs: Ha ezt tudták a gyártók vagy a forgalmazók csinálni, mert nyilván lehet, hogy ehhez egy nem tudom, légzsákot működtető 100 dolláros kütyü, akkor nem is hozhattad el. Szóval az a gond, hogy amikor hiány van, akkor ott a képlet az nem olyan egyszerű, hogy ez csak ilyen kicsi, vagy nem kicsi. Nyilván más analógiát is lehet mondani, ha nem tudom, valaki gyógyszert szed, akkor lehet, hogy a gyógyszer az nem nagy vagy drága, vagy bármi, de ha nincs meg, akkor nagyon nagy bajban van.
Műsorvezető: És akkor ezek szerint ugye ezen az sem segít, hogy ha tételezzük fel, hogy most tényleg lőtávolban van valami megállapodás Iránnal, hát nem tudjuk, hogy ez már a hatodik, hetedik, nem tudom hányadik ilyen mondása Trump elnök úrnak. Tehát tételezzük fel, hogy most egyik napról a másikra jön valami megoldás, és megindul a Hormuzi-szoroson a forgalom. Lehet, hogy az sem feltétlenül jókor jön már, tehát ezek a mélyen ható folyamatok, ezek még rombolhatnak utána is, gondolom.
Kopányi Szabolcs: Hát az eredeti február végi állapotnak a visszaállítása az rendkívül sok időt fog igénybe venni, akkor is, ha most ebben a pillanatban tényleg megállapodik Trump az iráni féllel, amire egyébként nincs nagyon jel. Tehát azon túl, hogy a Trump elnök ezt előszeretettel hangoztatja, most már hatszor vagy hétszer, de már nehéz számolni hányszor. Nincs érdemi haladás. Ugye mindig az van, hogy hát most már majdnem megállapodtunk, de egy pár dolog hiányzik, igencsak a pár dolog az pont a leglényegesebb történet.
Nyilván láttunk már ilyet, hogy már végül is mindent eldöntöttünk, csak a legfontosabb dolgokat nem. Szóval, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez egyrészt olyan közel van, másrészt, hogyha még el is indulna a forgalom a Hormuzi-szoroson, nincsenek ott a hajók. Tehát ugye amikor egy ilyen bonyolult logisztikai környezetet megbolygat az ember, hát ugye itt ahhoz, hogy ne legyen hiány a világ több részén, itt iszonyatosan beindultak a logisztikai cégek. És ilyen-olyan nyerstermék, feldolgozott-termékforgalom az megnőtt, és meg lehet nézni, hogy hol csökkentek a tartalékok, és akkor azok után, ahova kerültek át. Hatalmas exportot bonyolított le Amerika is, Kínából rendkívül sok forgalom ment kifele. Na most ezeket mind azért szállítani kell több irányba. Tehát nem az van, hogyha holnaptól lehet menni a Hormuzi-szoroshoz, akkor ott lesz. Nyilván a hajóknak oda kell jutnia, előtte lehet, hogy már be vannak táblázva a következő két hónapra. Szóval, hogy azért mondom, hogy az több hónap, mire visszaáll a februári forgalom egyrészt, másrészt meg egy csomó infrastruktúra sérült. Tehát, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ott a kitermelés az ugyanúgy fog tudni folytatódni, mint addig. Vannak erre nézve is mindenféle ilyen űrből végzett megfigyelések, hogy nem tudom mennyi légszennyezettség van ott a környéken, ami maga az olajkitermelésből származik, és ezek is nagyon visszaestek. Tehát az olajkút se olyan, hogyha azt elzárják, akkor olyan könnyű megnyitni.
Műsorvezető: Igen.
Kopányi Szabolcs: Nem olyan, mint a kerticsap.
Műsorvezető: Igen, igen. Akkor így a végére azt el lehet mondani, hogy ez most nem biztos, hogy épp a legmegfelelőbb pillanat beszállni a részvénypiacba, tehát aki esetleg abban gondolkodik, hogy most kezdi el a részvények gyűjtögetését? Azért itt elhangzott egy-két olyan dolog, amin eléggé elcsúszhat itt ez az emelkedés, eléggé érett szakaszban vagyunk.
Kopányi Szabolcs: A probléma pont az ugye ilyenkor, hogy a sok aggodalom az valós ok arra, hogy ne vegyük meg ezt az AI-sztorit, ami egy generációs változás, és ez látszik, hogy az elmúlt időben nem szólt ekkorát sok minden. És ugye pont én azt gondolom, hogy a fő mozgatórugója ennek az emelkedésnek ez a pesszimizmus volt, hogy folyamatosan tudott újabb, újabb embereket behúzni a partvonalról. Tehát elképzelhető, hogy ez még tud így folytatódni az emelkedés annak ellenére, hogy sok viharfelhő azért gyülekezik itt a piac körül, de az is igaz, hogy azért talán azt ki lehet jelenteni, hogy rendkívül drága a piac, és aki úgy hosszabb távon gondolkodik, hogy nem feltétlenül a következő hónapra akart tradelni, akkor talán azért érdemes ezeket a kockázatokat figyelembe venni és egy vonzóbb beszállót keresni a piacba.
Műsorvezető: Rendben, Szabolcs, nagyon köszönöm, hogy beszélgettünk ezekről a dolgokról, azt hiszem áttekintettünk nagyon sok mindent, ami most éppen befolyásolja a piacokat, ami fenntartja az emelkedést, ami kockázatot jelenthet, úgyhogy a kedves nézőktől is elbúcsúzunk ezekkel az útravalókkal, és megköszönjük a figyelmet. Következő epizódig a viszontlátásra, viszonthallásra!
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a
www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek