Ideje, hogy a befektetők beiratkozzanak egy tánciskolába
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Befektetési Kitekintő: Mire számíthatunk a negyedik negyedévben?
Mire számíthatunk 2026 utolsó negyedévében a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Kell-e félni a medvétől?
Korábban mindenki a kötvénypiaci hozamok elmaradása miatt aggódott, most viszont épp azért, mert vannak hozamok. A kritikusok az inflációtól tartanak, de vajon tényleg félni kell most a kötvénypiactól, vagy inkább örülni annak, hogy végre hozamokat lehet racionalizálni? Ebben az epizódban szó esik arról is, milyen tanulságokkal szolgálhat a lengyel példa Magyarország számára.
Amíg a zene szól, addig táncolni kell - hangzott a híres mondat a 2008-as világválság előtt. Most, amikor az amerikai tőzsdén néhány nagy technológiai vállalat viszi a hátán az indexeket, egyre nagyobb kockázatot jelent a részvénypiaci koncentráció. Hiszen, ha változik a ritmus, a táncosoknak is figyelniük kell.
Hogy milyen következményei lehetnek a részvénypiaci koncentrációnak, és hogyan érdemes ezt kezelniük a befektetőknek arról Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója és Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője beszélgetett.
A felvételt 2026. október 6-án rögzítettük.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Sághy Balázs: A nagy veszély az, hogy leáll a zene, és az emberek csak táncolnak, ott vannak a pozícióban szimbolikusan, ami egyre nagyobb bukókhoz tud vezetni, és hogyha egy széles piaci visszaesés van, akkor gyakorlatilag nincs is hová menekülni.
Kopányi Szabolcs: Ha 40 részvény viszi a hátán a piacot, az azt is jelenti, hogyha nincs neked meg pont az a 40 részvényed, hanem a több ezerből éppen másokat választottál ilyen-olyan, lehet, hogy nagyon részletes logika alapján, akkor alulteljesíted a piacot, mert az a negyven kell, semmi más.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: „Ideje, hogy a befektetők beiratkozzanak egy tánciskolába". A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Kopányi Szabolcs: Ez itt a Global Markets Podcast legújabb epizódja. Témánk a részvénypiaci koncentráció lesz. Beszélgetőtársam Sághy Balázs kollégám lesz, én Kopányi Szabolcs vagyok, az OTP portfóliókezelési vezetője. Sziasztok! Az amerikai indexek vagy csúcson, vagy nagyon csúcsközelben vannak, ezeknek a teljesítménye egyre jobban függ néhány hatalmas vállalat sikerétől. Számít ez Balázs?
Sághy Balázs: Számít, igen, mert hát néhány vállalat határozza meg a piacot. Top vállalatok, akár Magnificent Seven-ként nevezhetjük meg őket, bár van még ezen a hét részvényen kívül még néhány, az utóbbi években jöttek hozzá, de főleg technológiai cégek, és a korábbiakhoz képest aránytalanul nagyon számít, hogy hogyan teljesítenek negyedévről negyedévre ezek a cégek, szinte csak ők számítanak, és hát ez elképesztő nagy egyedi kitettséget jelent, és nagy kockázatot arra nézve, hogy ha valakinek nem úgy sikerül egy negyedéve a jelentős cégek közül, ahogy azt várják, és a várakozások felfokozottak, rendkívül rendkívül negatív meglepetések érhetik hirtelen a befektetőket. Úgyhogy számít, nagyon is számít.
Kopányi Szabolcs: Végeztem számításokat arra nézve, hogy hány részvény számít az indexekben, és ezt az S&P 500-ra és az MSCI World-re végeztettem el, és hát azt tapasztaltam, hogy az S&P 500-nál ez nagyságrendileg 40, az MSCI World-nél pedig 176. Ugye ezt kell összehasonlítani az S&P 500-nál logikusan 500 taggal, az MSCI World esetében pedig több mint 1400 részvény lenne. Tehát azt látjuk, hogy 500-ból nagyságrendileg 40, 1400-ból meg nagyságrendileg ennek is a 10%-a az, ami számít. A többivel úgy mi van?
Sághy Balázs: Hát a többi nem kap annyi figyelmet, és egyébként ez az aránytalanság, nem újdonság, nem tudom, Pareto-elvet lehet esetleg idehozni, alkalmazni, hogy 20% határozza meg a hatás 80%-át. Ugye ez nem lenne újdonság a világban, de hát ugye itt nem 20 százalékról beszélünk itt, 10 százalékról se.
Úgyhogy hát nagyon érdekes az, hogy a befektetők mit tudnak ebből kihozni, és itt elkülönülnek a profik, és a lakossági befektetők erről majd beszélgessünk még.
Kopányi Szabolcs: Hogy különülnek el? Ez egyébként elég tudományosan hangzik ez a téma, egy kisbefektető, ha tényleg számít, akkor tud-e ez ellen vagy ez irányába valamit tenni, egyáltalán ezt érdemes megjátszani fölfele vagy lefele, vagy itt mit lehet erről mondani, vagy ez esetleg inkább a profiknak a kenyere?
Sághy Balázs: A legtöbb piaci szereplő úszik az árral. Az a legegyszerűbb. És a profiknak is ugye benchmarkokat kell megverniük, sokszor pont ezek az indexek, amiket említettél, ezek a benchmarkok, nagyon-nagyon kockázatos eltérni ezektől. A lakossági befektetők nem ilyen tudatosan, sokkal inkább divatkövetésből, de nagyon hasonlóan viselkednek. Kockázatérzékelése viszont más a profiknak, mint a lakossági ügyfeleknek jellemzően. Ugye attól profik a profik, hogy kockázati szemléletük az hát kiforrottabb és és strukturáltabb és ahogy te fölteszed a kérdést hogy hogy ez a koncentráció jelent-e kockázatot, mit jelent ez a pozícióinkra nézve, kilátásainkra nézve. Ugye a kisbefektetők ezt a kérdést nem feltétlenül teszik fel, és a profik elkezdenek keresni alternatívákat, egyenlő súlyozású indexeket, akár ugyanannak az univerzumnak, amit egy adott nagy index széles piaci index képvisel, ugyanazoknak az indexeknek az egyenlő súlyozású változatait, hogy csökkentsék ennek a top néhány cégnek az egyedi kockázatát. Az egyedi kockázatot többnyire kerülni szokták a profik, hacsak nincs valami extra információjuk vagy extra meglátásuk. Úgyhogy itt van a nagy különbség, de a profik sem mozoghatnak sokszor olyan szabadon, mint azt gondolnánk. Ugye itt is érvényesülhet az, amit a pénzügyi válság, 2008-as pénzügyi válság előtt mondott a Citigroup vezérigazgatója, hogy amíg a zene szól, addig táncolni kell. Látták ők, hogy az ingatlanpiacon feszültségek vannak, nem igaz, hogy derült égből csapott volna be a subprime krízis, de nagyon sokat kerestek rajta, nagyon aktív volt a subprime piac, úgyhogy részt kellett benne venniük, mint nagy intézményi professzionális szereplő. Úgyhogy itt is érvényesül ez is azért, hogy a profik sem ignorálhatják azt, hogy mi a divatos, hogy alakult ugye a széles piac, legyen az bármilyen kockázatos. Úgyhogy nagyon-nagyon nehéz kérdés, de azért itt látszik az eltérés a profik és a kisbefektetők között.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, mert hogyha azt látjuk, hogy ugye itt az elemeknek a kevesebb mint 10%-a határozza meg az irányt, és ugye azt is látjuk, hogy ez azt is jelenti, hogy a nagy többség az még az is lehet, hogy más irányba is megy, akár ugye emelkedhetnek ezek a nagy vezetők a többség rovására. És aki nagyon okos és fél ettől a koncentrációtól, és mondjuk ezt az egyenlő súlyozású indexvariánst követi, az gyakorlatilag lemarad, mert ha 40 részvény viszi a hátán a piacot, az azt is jelenti, hogyha nincs neked meg pont az a 40 részvényed, hanem a több ezerből éppen másokat választottál ilyen-olyan, lehet, hogy nagyon részletes logika alapján, akkor alulteljesíted a piacot, mert az a 40 kell, semmi más.
És hát azért ez egy érdekes kérdés szerintem, mert ha megnézzük ennek az időbeli alakulását ennek a koncentrációnak, felhoztad a nagy pénzügyi válságot, ugye sokan hozzák föl sokszor, főleg most itt a technológiai koncentráció miatt a dotcomlufit, és hát nagyon érdekes azt megnézni, hogy a mostani koncentráció ezeken is túlmutat. Tehát ha megnézzük mondjuk a dotcomlufi tetején, nem is a felfutás során, hanem a legtetején az informatikai szektor súlya az S&P 500-on belül 28% volt.
Most ez nagyságrendileg 40 százalék.
És ez azért érdekes, mert hogyha nem is megyünk ennyire vissza, mert mondjuk a dotcomlufit az nem tudom, 2000 körül a fiatalabb hallgatóink lehet, hogy nem annyira emlékeznek ezekre az időszakokra, de ha elég, ha visszamegyünk 10 évet az S&P 500-nál, ha megnézzük mondjuk a 10 legnagyobb értékeltségű vállalatot, akkor ez most 40 százalék körüli kitettséget jelent, 10 évvel ezelőtt meg huszonötöt jelentett. Tehát egy elég drámai koncentráció volt az elmúlt tíz évben. Ugye '22 novemberében jelent meg a ChatGPT. Azóta ez a koncentráció még erősebb lett, még fokozódott, és erre jön még rá a várható nagy IPO hullám, ami ezeket a koncentrációs mutatókat, hát itt számolgattunk egy kicsit, és azért azt láttuk, hogy ez olyan 50 százalék környékére fogja vinni ezt a koncentrációt, ami soha nem volt a történelemben.
Hát azért érdekes lesz ezt nézni, hogy ebből mi fog kijönni. És mi történik, ha ez a koncentráció fordul a történelemben, mit lehet ezekből kiolvasni ezekből a példákból, hogyha egyszer eléri a koncentráció a tetejét mondjuk a dotcomlufinál, akkor utána mi jön?
Sághy Balázs: Hát fordulat és nagyon gyorsan bekövetkezhet a fordulat, ahogy utaltunk rá korábban. Itt a nagy veszély az, hogy leáll a zene, és az emberek csak táncolnak, ott vannak a pozícióban szimbolikusan, ami egyre nagyobb bukókhoz tud vezetni és hogyha egy széles piaci visszaesés van akkor gyakorlatilag nincs is hová menekülni. Gyakorlatilag ezekkel az egyenlő súlyozású stratégiákkal mi is csak tompítani tudjuk igazából a veszteséget ilyenkor. Tehát ilyen eseménykockázat növekszik meg.
És hát azért ilyenkor mutatkozhat meg egyébként a befektetői tehetség, tehát nyilván amikor minden fölfelé halad, akkor mindenki nagyon tudja, hogy mit kell venni. Sőt, hogyha alulteljesítjük a benchmarkot, akkor van olyan ügyfél, aki megkérdezi, hogy miért nem csak a Google-, meg a Metát, meg a Microsoftot vettétek, ezt még a szomszédom is tudja, hogy azokat kell venni, és jobb teljesítményt ért el a szomszéd, mint ti. Mit csináltatok? Hát készültünk az ilyen eseményekre. Ugye egy időtáv különbség léphet itt föl, mi divatos most, mi az, ami éppen fölfelé ívelő szakaszban van versus, mi az, amivel vagyont tudunk megőrizni, építeni, és egy hosszú távon fenntartható dolgot tudunk létrehozni ugye nekünk inkább az utóbbi lenne a célunk meg szerintem minden racionális befektetőnek, aki nem egy játéknak fogja föl ezt az egészet, a tőzsdei tőkepiacokat.
Kopányi Szabolcs: Ez egy nagyon érdekes dolog, igen, mert hogyha azt látjuk, hogy ha valaki ezeket a kockázatokat mérlegeli és óvatosabb befektetési stratégiát követ, akkor ugye kimarad ezekből a hatalmas emelkedésekből. Itt van előttem egy grafikon, ami azt mutatja meg szintén ez a 2022 novemberes ChatGPT megjelenés óta, hogy hogyan emelkedett az S&P 500-nak az egyenlő súlyozású változata, a Nasdaq-nak az egyenlő súlyozású változata és a piaci súlyozású Nasdaq 100. És azt lehet látni, hogy az egyenlő súlyozású S&P 500, tehát mondjuk az amerikai széles vállalati kör 25%-ot emelkedett. 2022 novembere óta 25-öt. A NASDAQ technológiai részvények, de egyenlő súlyozással. Itt ugye 100 részvényt veszünk, mindegyiket egy százaléknyi súllyal. Ez 75 százalékos emelkedés, tehát a szektor különbség az már háromszoros teljesítményt indokol, 25 helyett 75 százalék, és a piaci súlyozású Nasdaq 100 150 százalékot emelkedett, tehát az egyenlő súlyozású Nasdaq-nak is a kétszeresét. Tehát azt lehet látni, hogyha valaki a koncentrált szektornak a koncentrált súlyozású változatát követte, hát akkor az a turbónak, a turbónak a turbóját fogta meg, és gyakorlatilag 150%-os hozamot ért el itt '22 novembere óta, ami annyira azért nem is volt rég.
Ismeretlen beszélő: Hát ez azért felveti azt a kérdést, hogy meddig lehet óvatosnak lenni, illetve hogy ha attól félünk, hogy ennek lesz egy fordítottja is, hogy ezek a koncentrációk egyszer azért leépülnek.
Kopányi Szabolcs: Ahogy egyébként leépültek a dotcomlufi után is, vagy akár korábbra visszamenve Japán esetében is láttunk elég sok ilyen koncentrációt, akkor hát elég sok út lehet itt ennek a folyamatnak a visszatekerésére. Tehát talán nem biztos, hogy el kell találni a fordulatot, hanem amikor megfordul, akkor kell felismerni, nem?
Sághy Balázs: Igen, igen, de azt is föl kell ismernünk, hogy a világ változik, és nagyon sok korábban meglévő tevékenységet, iparágat igazából átvettek a technológiai cégek. Ami rögtön eszembe jut például a zeneipar. Ugye korábban nagyon egyértelmű volt, hogy kik a nagy kiadók, lemezkiadók, lemezeket vettek, lemezboltok voltak, rengeteg közülük. Hát most már szinte eltűntek a lemezboltok, mert technológiai cégek vették át a zeneterjesztés funkcióját. Megváltozott igazából az igény a zenére?
Sághy Balázs: Nem. Viszont hogyha szektorokra nézünk, korábban nem technológiai cégek közé sorolt cégek szolgáltatták ezeket a dolgokat, most pedig tech cégek alá tartozik. Tehát egyébként a címkézés nagyon-nagyon sokat számít, és nekünk is értenünk kell, hogy a világ változik, nagyon nehéz összehasonlítani ezt a korszakot, mondjuk a 90-es évekkel, vagy a 2000-es, 2000-es évekkel. Úgyhogy lehet, hogy igen, mondjuk a Google vagy a Microsoft sokkal jelentősebbé vált tényleg, és sokkal több értéket tud adni az ügyfeleknek, a fogyasztóiknak, mint korábban bármelyik másik egyedi egyedi cég. Tehát egyébként lehet fundamentális alapja a koncentrációnak. Lehet, hogy tényleg annyira fontossá váltak a világban ezek a ezek a top top vállalkozások. Lehet, hogy amikor jön egy korrekció, akkor is ugyanezek a cégek fognak visszaerősödni. Úgyhogy értenünk, érzékelnünk is kell a változásokat. Nem elég szerintem darabra összeszámolni, hogy hová hány cég tartozik.
Kopányi Szabolcs: Ez nagyon érdekes, amit mondasz, és közben eszembe jutott egy másik aspektusa itt a koncentrációnak, a földrajzi koncentráció, és pont a napokban néztem egy grafikont, hogy a világ részvénypiaci kapitalizációjának milyen a megoszlása, és azt lehet látni, hogy Amerika teszi ki a világkapitalizáció 45%-át. Kína és Hongkong a második 15 körül, tehát ennek a harmada. Európa 13%, Japán 6%, stb., stb. Latin-Amerika 1%, itt egy Bloomberges grafikonnak az utolsó szereplője.
Azért érdekes ez, mert nyilván alakul a gazdasági környezet, ahogy mondod, alakulnak a céges profilok, hogy ki mit csinál, ki mit nem csinál, de azért ez az amerikai központúság, technológiaközpontúság, ennek a pár részvénynek a dominanciája, ez hát azért nem volt meg tíz éve, ugye látjuk, hogy mondjuk Amerika dominanciája speciel megvolt, csak nem volt ekkora, ugye azóta is erősödött. És hát ha nem is arra számítunk, hogy nem tudom, Latin-Amerika veszi át Amerika helyét, vagy Európa veszi át Amerika helyét, de azért egyfajta visszahúzás ezekből a folyamatokból lehet.
És ugye említetted, hogy itt a kisbefektetők is erre vagy pozícionálhatják magukat, vagy ez ellen pozícionálhatják magukat.
Hogy jön itt képbe a passzív befektetések, az ilyen-olyan indexkövetésnek a szerepe. A kisbefektetők mennyire használják ezeket, vagy ez mennyire a profiknak az eszköze, illetve kisbefektetői oldalon mit lehet azzal tenni, ha valaki netán inkább az óvatosabb táborba szeretne tartozni.
Sághy Balázs: Ez egy nagyon-nagyon jó kérdés, mert ugye terjednek a robottanácsadók, automatikus befektetések. Valamilyen módon egyébként valamilyen szempontból a nyugdíjmegtakarítások eddig is nagyjából eléggé mechanikusan kerültek többnyire befektetésre, de most akár ilyen pénzügyi platformokon keresztül algoritmusok tudnak allokálni, tehát még annyi intézményi ráhatás sincs, mint egy nagyon szigorú limitekkel működő nyugdíjportfólió menedzsernél, és hát mit csinál a robot? Megveszi azt, ami éppen népszerű, gyakorlatilag momentumbefektetővé válnak a kisbefektetők, még akkor is, hogyha nem feltétlenül a divatokat és a legnépszerűbb dolgokat üldöznék saját maguk, csak szimplán úgy gondolják, hogy félretesznek valamennyi pénzt, és ők is egyébként végeredményben anélkül, hogy igazából átérezhetnék, technológiai, amerikai technológiai befektetőkké válnak, túlsúlyba kerülnek a portfólióba, ezek a nagyon koncentrált, nagyon jelentőssé vált cégek. Mit tud tenni a kisbefektető? Hát vagy saját maga elkezd nem hagyja a robotot dolgozni, saját maga elkezd portfóliót összeállítani, akár tanácsot kérhet, vagy egyébként vannak olyan ETF-ek, amik a profiknak is elérhetőek, ilyen részvénypiacon kereskedett alapok, ezek gyakorlatilag. Amit említettünk is, egyik változatát, egyik típusát említettük, ez az egyenlő súlyozású index-ETF, indexkövető ETF, például választhatnak, választhatnak ilyet. Ez egy viszonylag egyszerű megoldás.
Kopányi Szabolcs: De ez azért nagyon jó, mert akkor ez azt is jelenti, hogyha valaki ki akar maradni ebből az eszementből, nem a ralliból akar kimaradni, hanem igazából a kockázatait szeretné elkerülni, akkor azért lehet azt mondani, hogy van élet a technológián kívül is, és nem feltétlenül kell a bunkerba vonulni és a világ végét várni akkor, ha valaki nem akar ebben részt venni, hanem ugyanúgy lehet mondjuk részvénypiaci felívelésre játszani, csak éppen más súlyozással.
Sághy Balázs: Igen, igen, szóval az eszköztár most már szinte mindenkinek a rendelkezésére áll. A kérdés, a lényeges kérdés igazából az lett, hogy ki milyen kockázatot szeretne futni, és mennyire érti a kockázatokat, ez nagyon fontos. A lehetőségek azok most már rendelkezésre állnak nagyon-nagyon könnyen bárkinek.
Kopányi Szabolcs: Illetve az időtáv, amit mondtál, mert nekem mindig az jut erről eszembe, hogy ugye sokszor úgy tűnik itt a befektetéseknél, hogy tök mindegy, hogy ki milyen kockázatot futott, mi lett a végeredmény. Hogy fú, ennyit hozott, hát akkor ezt kellett csinálni. És ez volt a jó. Ugye a befektetők így gondolkodnak, és nekem ezzel kapcsolatban gyakran jut eszembe egy olyan egyszerű hasonlat, hogyha bekötött szemmel átfutok a négysávos úton, és nem ütött el az autó, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy az jó dolog volt, pusztán annyi, hogy mázlim volt. Ugye? Tehát, hogy a befektetések valahol a valószínűségekről szólnak, és nem biztos, hogy ezek a valószínűségek rövid távon ugyanúgy jelennek meg, mint hosszú távon. Egyszer lehet, hogy mázlim volt, lehet, hogy kétszer vagy háromszor is. Egy idő után azért változik az eloszlás, és valahol ez igaz szerintem itt ezeknél a kérdéseknél is, hogy nem mindegy, hogy valaki rövid távra játszik, vagy ahogy mondtad, mondjuk egy nyugdíj megtakarítás kapcsán netán 20-30 éves időtávon szeretne kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani.
Sághy Balázs: Igen, igen, de azt is hozzá kell tenni, hogy mindenki egyedi, és mindenkinek megvan az optimális kockázatvállalási szintje. A kockázat, amit érdemes vállalnia, akár ugye a hátterét tekintve, körülményeit tekintve, akár azt tekintve, hogy mivel komfortos. Egyébként van egy optimum szintje valószínűleg nagyban is a spekulációnak, meg a kockázatvállalásnak, ami részben indokolja hagyományosan történelmileg ezt az Amerika vs. Európa különbséget a tőzsde jelentősége kapcsán. Ugye Amerikában ez a spekuláció, kockázatvállalási hajlandóság és ezt támogató intézményrendszer alakult ki. Nem akar mindenki annyira biztosra menni, vagy kevesebben akarnak annyira biztosra menni, mint Európában, ez a bank alapú tőkeallokáció dominál. Aki vett már föl hitelt vagy próbált hitelt fölvenni banktól, tudja, hogy ez egy nagyon-nagyon szigorú folyamat, és a bank nagyon-nagyon megnézi, hogy milyen kockázatot fogsz vállalni. Ez egy nagyon konzervatív dolog. Sokkal kevésbé szigorú az, hogyha kockázati tőkésekkel beszélget valaki mondjuk, vagy kicsit lazább, nem annyira prudens, nem annyira akár vaskalapos bankhivatalnokkal, hanem ilyen nagyvonalú.
Kopányi Szabolcs: Elon Muskra gondolsz?
Sághy Balázs: Elon Muskra gondolok most kifejezetten, igen, gondolataimat olvasod, aki úgy van vele, hogy nézzük meg, próbáljuk meg, tegyünk bele egy kis pénzt, hátha lesz belőle. Valami egészen értelmesen hangzik, amit te mondasz, hogy te arra költenéd a pénzt, próbáld meg. Itt Európában ez kevésbé jelentős, és egyébként sokszor sikerül jó dolgokat létrehozni ebből, hogy ez az amerikai innovativitás igazából, én azt merném mondani, hogy ennek köszönhető, hogy hozzáállás kérdése is.
Kopányi Szabolcs: Igen, és időközben Elon Musk is azért elég nagyot ment. Hát köszönöm Balázs a beszélgetést. A Global Markets epizódjában részvénypiaci koncentrációról beszéltünk, arról, hogy néhány nagyvállalat sikerétől függ az indexeknek a sorsa, és földrajzi értelemben is Amerika vezeti itt az emelkedést, egy jó ideje technológiai szektor koncentrált és a technológiai szektoron belül is gyakorlatilag néhány név, ami itt a hátán viszi a piacot. Köszönöm szépen Balázs! A hallgatóknak, a nézőknek meg a figyelmet. Köszönöm! Sziasztok!
A videóban megjelenik a végefőcím, amelyen az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, úgy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban elhangzó tájékoztatás ugyanakkor nem teljes körű. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek