Kell-e félni a medvétől?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Jön az arany, az urán és a reáleszközök ideje?
Miért a reáleszközök felé fordul a piac: meddig tartható az arany- és uránsztori? És hol maradt még tér a magyar és a régiós részvénypiacon? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a debasement trade és a gyengülő dollár, az arany, a bitcoin, az urán és a műtrágyagyártók mint befektetési lehetőség, a BUX további potenciálja, valamint a mesterséges intelligencia és a biotechnológia találkozása.
Bármi is történik, a hosszú hozamok emelkednek
A tőzsdék hol emelkednek, hol zuhannak, fellángol majd csillapodik az iráni konfliktus, az olaj és az infláció is hol felfelé, hol lefelé mozdul, a hosszú lejáratú állampapírhozamok viszont mindettől függetlenül emelkednek. Ebben az epizódban befektetői szemmel adunk aktuális összképet a világpiacokról: hol tart az amerikai gazdaság, mit üzennek a makromutatók, és mi a helyzet az AI-cégekkel.
Korábban mindenki a kötvénypiaci hozamok elmaradása miatt aggódott, most viszont épp azért, mert vannak hozamok. A kritikusok az inflációtól tartanak, de vajon tényleg félni kell most a kötvénypiactól, vagy inkább örülni annak, hogy végre hozamokat lehet racionalizálni? Ebben az epizódban szó esik arról is, milyen tanulságokkal szolgálhat a lengyel példa Magyarország számára.
A tőkepiaci aktualitásokról Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója és Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője beszélgetett.
A beszélgetést 2026. szeptember 8-án rögzítettük.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: „Kell-e félni a medvétől?".
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
KopányiSzabolcs: Sziasztok! Üdvözlöm az OTP Global Markets podcast hallgatóit. A mai epizódban ismét tőkepiaci aktualitásokról fogunk beszélni, érdemes lesz velünk maradni. Az elején egy szolgálati közlemény, a podcastos szavazás továbbra is folyik, úgyhogy nagyon megköszönjük, ha ránk szavaztok a leírásban található linkre.
A mai beszélgetésbe partnerem Sághy Balázs kollégám lesz. Szia Balázs!
Sághy Balázs: Szia Szabolcs!
Kopányi Szabolcs: Te félsz a medvétől?
Sághy Balázs: Hát a medvétől azért tartani kell egy kicsit, persze.
Kopányi Szabolcs: És a kötvénypiaci medvétől?
Sághy Balázs: Kötvénypiaci medvétől kicsit kevésbé, én kicsit optimistább vagyok a kötvénypiaccal kapcsolatban, mint a legtöbb befektető, akit medvének szoktak nevezni.
Szerintem magas hozamok nagyon jó lehetőségeket általánosabban beszélve így az elején egy kicsit, nagyon jó lehetőségeket rejtenek, úgyhogy engem nagyon is érdekelnek a kötvények a mostani piaci környezetbe, és itt nem tartok annyira a medvéktől, mint az erdőben.
Kopányi Szabolcs: És nem arról van szó, hogy azért főleg a 2010-es években hozzászoktunk, hogy nincs hozam, most van hozam, és akkor ez a baj. Tehát amikor nem volt hozam, akkor az volt a baj, most van hozam, akkor az a baj.
Nem arról van szó, hogy itt tényleg örüljünk annak, hogy van hozam, végre lehet szemmel látható hozamokat látni, és ezekből előnyt kovácsolni, ezekbe lehet befektetni, és hát ezt látjuk valahol az egész nyugdíjpénztári szektoron is globálisan, nem?
Sághy Balázs: Igen, igen, de foglalkozzunk egy kicsit azzal, hogy mitől félnek a kötvénypiaci medvék. Elsősorban az inflációtól tartanak. Ha megugrik az infláció, akkor a kötvények jellemzően mélyrepülésbe kezdenek, és ugye az infláció egy öngeneráló folyamattá tud válni, nagyon-nagyon könnyen, a történelem során számos hiperinflációs időszakra tudunk rámutatni, amikor a kötvénybefektetők, a kötvénytulajdonosok gyakorlatilag szinte lenullázódtak, ezt szeretnék elkerülni a kötvénypiaci medvék, mindenki ezt szeretné elkerülni a piacokon, de itt a nagy kérdés a kulcskérdés, az infláció és az inflációs várakozások. Erről mit gondolunk? Hogyha nem félünk annyira az infláció fölpörgésétől, és erről beszélgessünk egy kicsit jobban majd a továbbiakban, akkor nagyszerű, hogy végre vannak szemmel látható hozamok, és ahogy a nyugdíjalapok, ahogy a konzervatívabb befektetők, hosszabb távú befektetők, úgy egyébként még azok is örülhetnek, akiknek mondjuk egy ilyen 3-5 éves időtávja van, mint akik mi vagyunk, mert még akkor is, hogyha maga a kötvényárfolyam nem nagyon produkál nagy extremitásokat, akkor is elég szép kamatokat, kuponokat tudunk eltenni évről évre, tehát egy portfólió stabilitást tud adni ez az eszközosztály a jelenlegi szinteken.
Kopányi Szabolcs: Igen, én ezt egy kicsit úgy fordítanám le, talán egy átlag befektető logikájára, hogy nyilván sok minden befolyásolja a kötvényhozamokat, kötvényárfolyamokat. Ennek egyik jelentős része az infláció, és az, hogy egy kötvény milyen reálhozamot hoz az infláció felett, az azért azt meg tudja mutatni, hogy igazából a kötvénybe fektetett eszköz vásárlóereje idővel hogy fog alakulni. Tehát nyilván azok a tényezők, amik szintén hatnak a kötvényhozamok alakulására, kockázati prémium alakulása, stb. stb. Maga a reálhozammal kapcsolatos elvárások, amit ugye főleg a kereslet-kínálat diktál, a megtakarítások hogyan alakulnak gyakorlatilag a fizikai eszközökbe történő beruházási aggregátumokkal. Tehát ezek mind-mind hatnak, de ha pusztán az inflációra nézünk, akkor ki lehet azt jelenteni, hogy a pozitív ráhozamok igenis befektetői oldalról előnyösek tudnak lenni, és lehet előnyt kovácsolni abból, hogy most már végre pozitív reálhozam van, sok devizában, sok termékben, nem?
Sághy Balázs: Így igaz, abszolút, ahogy mondod. Nagyon sok eleme van az elérhető hozamnak, reálhozam, nominális hozam közti különbség az infláció, de a reálhozamot is nagyon sok faktor befolyásolhatja, likviditás befolyásolhatja, kockázati percepció, ami egyébként most nagyon érdekes, mert ugye a költségvetési költekezések a fejlett világban gyakorlatilag féktelenné váltak, és hogyha államadósságról, államkötvényekről a legnagyobb kötvénypiaci szegmensről gondolkodunk, akkor ott fölmerülnek fenntarthatósági aggályok, ami növeli a hitelkockázatot. Hogyha megkérdőjeleződik az, hogy hosszú távon fizetni tudják-e az államok a kötvénytulajdonosoknak a kamatokat, kuponokat, vissza tudják-e fizetni a kötvény lejáratakor a teljes összeget, akkor hát ez a kockázati prémium megnövekedhet. És most azt látjuk, hogy óriási költségvetési hiányokkal futnak az államok, és nem teljesen világos az, hogy hosszú távon tartósan hogyan lesznek képesek, akár az Amerikai Egyesült Államok törlesztené ezt az elképesztő mennyiségű adóssághalmazt. Úgyhogy nagyon sok dimenziója van ennek a magas reál-, mind a magas nominális hozamnak, és hát érdemes igen az egyes faktorokkal is foglalkozni, mert fenntarthatatlanságok látszanak több ilyen faktornál.
Kopányi Szabolcs: Pont erre kapcsolatban néztem egy grafikont, ami azt mutatta, hogy az Egyesült Államok költségvetésében a nettó kamatkiadások és a nyugdíjhoz kapcsolódó kiadások gyakorlatilag kiteszik az adóbevételek összegét. Az annyit jelent, hogy ugye nem költöttek egy fillért, nem tudom, egészségügyre, közlekedésre, védelemre, stb. stb., és már elmentek az adóbevételek. Tehát azért nyilván ez mutatja azt meg, hogy hozzászoktunk a túlköltekezéshez. Igazából az, hogy a költségvetési hiány Amerikában is mondjuk ilyen 6-7 százalékos úgy, hogy egyébként jól megy a gazdasági ciklus, azért az mindenképpen szokatlan. És nem tudom, te hogy látod, de én elé, hát nem túl sok jelentkezőt látok arra, hogy itt bármiféle költségvetési kiigazítás jöjjön, mert nagyjából egyetértenek Amerikában is, akár a republikánus, akár demokrata oldalt nézze, egy dologban egyetértenek, hogy hát megvágni ezeket a kiadásokat, nem lenne szerencsés. És akkor marad, velünk marad a költekezés, ugye a kamat egyenleg az egyre inkább romlik, és akkor ez az a fenntarthatósági probléma, amit említettél, ami utána tükröződik a magasabb hozamokban több tényezőn keresztül, aminek mi befektetők örülhetünk, hogy legalább hozzunk ki valami pozitívat is belőle.
Sághy Balázs: Igen, szokatlan, ez azt jelenti, hogy történelmileg is magas, és egy hosszú távra visszatekintve is magas ez a 6-7%, amit említettél költségvetési hiányként. Önmagában extrém, tehát hogyha nem is történelmi kontextusban csak azt nézzük, hogy mire marad pénz, amit érintettél, hát nem sok mindenre, adósságszolgálat, meg ilyen már vállalt gyakorlatilag juttatások után.
És hát igen, ahogy említed, nem látszik az, hogy egy fegyelmezettebb költekezés irányába haladnának, vagyis a fejlett piacok általánosságban, sokkal inkább megpróbálnak a politikusok minden választói igénynek megfelelni, ami egyre növekvő, egyre nagyobb kiadásokkal jár, és akkor itt még nem is említettem, tényleg úgy tűnik, hogy szükséges egyre nagyobb hadivédelmi kiadásokat, mind ugye fizikai védelem, mind kibervédelem. Egyre komplexebbé válik a világ, és egyre több minden van, ami egyrészt veszélyt jelenthet, másrészt egy kicsit általánosabban állami koordinációt vagy juttatásokat igényelne. Úgyhogy igen, ilyen szempontból vészes ez a helyzet, és egyébként a kötvénypiac az, ahol ebből most úgy tűnik, hogy amíg nem válik teljesen nyilvánvalóvá a fenntarthatatlanság, a kötvénypiacon lehet keresni. És nyilván a medvék jobban, akik a medvepiactól félnek, azok kerülik a kötvényeket is. Én úgy gondolom, hogy még kicsit korai. Az, hogy eladjunk mindent, és aranyra váltsunk át mindent, ami megtakarításunk van. Azért itt még nem tartunk.
Kopányi Szabolcs: Az szerintem egy érdekes különbség azért mondjuk akár 2022-höz képest, amikor ugye nagyon megemelkedtek a hozamok, hogy a Covid után, amikor szinte 0%, meg negatív hozamok voltak. Onnan egyértelmű volt, hogy előbb-utóbb normalizálódni kell a hozamoknak. De mondjuk egy jelenlegi helyzetben, amikor egy hosszú amerikai állampapír gyakorlatilag 3% közeli ráhozamot ad, hát itt már azért ezt már azért el lehet viselni. Most nyilván lehet, hogy lesz selloff, meg lehet, hogy ezek a félelmek tovább erősödnek, és a folyamatok nyilván folytatódnak tovább, tehát a fenntarthatatlanság az egyre rosszabbá válik, de az is igaz, hogy most már van érte kompenzáció, és ugye említettem ezt a nyugdíjpénztári fedezettség kérdését. Hát ugye a nyugdíjpénztáraknál a negatív hozamok, az volt a világ vége, mert ugye a jövőbeli kötelezettségeik felülmúlták az eszközeiknek az alakulását, és hát akkor ilyen 70 százalék környékére esett le az ilyen átlagos fedezettségi mutató a szektorban. Most ez 110-115 százalék körül van. Tehát igazából az, hogy vannak végre hozamok, az abszolút kijelenthető, hogy örüljünk neki, és ha van lehetőségünk, akkor húzzunk előnyt belőle.
Sághy Balázs: És hogy gondolod? Előbb-utóbb azért csak el kell jönnie egy tényleges medvepiacnak és kijózanodásnak, tehát ez egy átmeneti időszak. Milyen lejáratú kötvényeket vegyünk, vagy mennyire tervezzünk a kötvénypiacon, mennyi időre?
Kopányi Szabolcs: Hát nyilván mindenki a kockázati étvágya szerint cselekedjen, tehát ezt nyilván figyelembe kell venni. Én azt gondolom, hogy ami most történik, az igazából egy normalizáció, egy-egy részpiacot leszámítva, például Japánt, ahol nagyon gyors volt ez a hozamoknak a felfutása. Igazából lassú mozgások vannak. És én inkább arra számítanék, hogy ezek a hozamok, ezek hosszú ideig velünk fognak maradni. Tehát a Covid után volt egy ilyen kérdés a piaci narratívában is, hogy most ami hatalmas inflációs felfutás után fölmentek a hozamok és estek a kötvényárfolyamok, hogy ez most egy egyszeri tényező volt, vagy egy rezsimváltozás. És azt hiszem, most már van annyi bizonyítékunk, hogy ki lehet jelenteni, hogy ez egy rezsimváltozás volt, és tekintettel arra, hogy ez egy több évtizedes történetet zárt le, amikor csökkentek a hozamok, hát ez egy szuper bull piac volt. Hát ez a múlté. És most, ami van, az említett tényezők miatt, és amiatt, hogy egyébként nincsenek nagyon megtakarítások, egyszerűen ezek a magasabb hozamok velünk fognak maradni, és egyébként folyamatosan fejtik ki a gazdaságra is a hatásukat. Tehát én szerintem pontosan az a, tehát amikor medvepiacról beszélünk, az egy nagy kérdés, hogy hol számítunk medvepiacra, mert azért az egyik legkomolyabb medvepiac az pont ugye részvénybe következhet be, és ezt láttuk is a történelemben sokszor, hogy amikor felborult a kötvénypiaci egyensúly, azt előbb-utóbb egy részvénypiaci fejreálló követte. Tehát szerintem bőven elképzelhető az is, hogy a kötvénypiac nagyjából itt marad, egy range trading lesz, hogy lesz olyan időszak, amikor éppen van egy kicsit jobb teljesítmény, van egy kicsit rosszabb teljesítmény, de alapvetően nem innen lesz az Armageddon. Ellentétben mondjuk szerintem a részvény az sokkal optimistábban árazza a jövőt az egész részvénypiac, ott azért komolyabb félelem is fel tud szerintem ilyenkor merülni.
Sághy Balázs: Hát kétségtelen, mert egyébként a cégek tőkestruktúrájában a részvény rész szűnik meg először, amikor ugye csődközeli állapotba kerül egy cég, és ugye a kötvényeseket meg megpróbálják kifizetni, de a részvényesek gyakorlatilag nullázódnak, hogyha bajba kerül egy vállalat. Elsőbbséget élveznek a kötvények, tehát ilyen módon biztos, hogy a részvénypiac, de említetted, hogy nincsenek megtakarítások, beszéltünk kockázatokról, mégis a részvénypiacon elképesztő magas árazásokat látunk. Nem lehet az, hogy sokan bíznak abban, hogy akár egyébként az állami költekezést is ellensúlyozni tudja a növekedés és a növekedéssel begyűjthető nagyobb adóbevétel. Hogyha ez megtörténik, hogyha kijön a matek, kijönnek a számítások, részvénybefektetők számításai, akkor viszont ők nyernek a legnagyobbat, hogyha egy emelkedő részvénypiacon vállalva a kockázatokat, ott vannak, és végigülik a növekedést, aminek azért vannak motorjai most.
Kopányi Szabolcs: Vannak, ez kétségtelen tény, hogy vannak. A nehézséget igazából szerintem az jelenti, hogy alapvetően van egy, a fő probléma a túl nagy adósság, és a túl nagy adósságot próbáljuk még nagyobb adóssággal megoldani.
És igazából az összfogyasztásból az állam részesedése túl nagy, ez is egy probléma, ez csökkenti a hatékonyságot, ez csökkenti a növekedési ütemet a gazdaságban, ezt akarjuk még nagyobb állammal, még több beavatkozással megoldani. Tehát én azzal kapcsolatban vagyok egy kicsit szkeptikus, hogy ez az ügyeskedés meddig tud fennmaradni, és egészen látványos, hogy az amerikai piacok szempontjából mindent a tőzsde visz. Tehát a jövedelmi hatás az, ami gyakorlatilag minden drive-ol, és nem azért emelkedik a tőzsde, mert jó a gazdaságnak, hanem azért jó a gazdaságnak, mert emelkedik a tőzsde. És ez azt jelenti, hogy ha egyszer ez megfordul, akkor a gazdaságnak is egészen biztos, hogy egy érdemi tőzsdei árfolyamesés recessziót fog hozni. Arról beszélünk, hogy mikor lesz recesszió, és ez mindig kitolódik, kitolódik, kitolódik, de az egy rossz összefüggés szerintem, hogy most már a farok csóválja a kutyát, és akkora lett a részvénypiac, hogy a részvénypiac a fő mozgató erő, és a gazdaságpolitikusok célfüggvényében is a legfontosabb változó. És mindent, mint egy hímes tojást próbálják ugye babusgatni ezt a részvénypiacot, és attól félnek, hogy hátha ez egyszer megfordul, akkor baj lesz. És hát ez így is van sajnos.
Sághy Balázs: Igen, hát ez Amerikában nagyon hangsúlyos, ugye ott a megtakarítások sokkal nagyobb része megy részvényekbe, mint Európában, de maradva a megtakarításoknál. Mondtad, hogy csökkennek a megtakarítások, és mégis a részvénypiacon meg azt látjuk, hogy ott vannak a pénzek, sőt, tartják ezeken a magas szinteken, sőt, ahogy említetted, már ugye az állami döntéshozóknak is emiatt érdekében állhat fölfelé segíteni a részvénypiacokat. Hogy van ez?
Kopányi Szabolcs: A makrogazdasági összefüggés nem a tőzsdéről szól, hanem a reálgazdasági javak keresletéről és a megtakarítások, hogy ezt hogy finanszírozzák. Ugye az, hogy valaki pénzt tesz egy részvénybe, az semmit nem mond arra, hogy a makroszinten mi történik. Ugye maga az a vállalat, amibe ő tette a pénzét, az csak egy papír, ugye felírva, hogy neki mennyi tulajdonrésze van, és az éppen mennyit ér a tőzsdén, bármi lehet, attól teljesen független ugye, hogy mit csinál a cég, milyen gyárat épít, milyen eszközösszetételt tart. Nyilván, ha egy nap fölmegy a részvénypiac legyen 1 százalékkal, attól a cégnek az eszközei ugyanazok maradnak. Tehát nyilván a tőzsde ennek csak egy vetülete, nagyon fontos szegmens, de ami a makróba számít, az mindenképpen a fizikai sík.
És azt gondolom, hogy ott ez az egyensúlytalanság, ez annyiban látszik, hogy ez tolja fölfele a reálhozam elvárásokat, ahogy a hozamoknál beszéltük.
Lenne egy másik kérdésem. Kicsit váltsunk témát. Olvastam egy hosszú cikket Lengyelországról, ahol ugye az eredmények azért nagyon jók gazdaságilag. A lengyel gazdaság 2004 óta reálértékben megduplázódott, Európa hatodik legnagyobb gazdaságáról beszélünk vásárlóerő-paritáson. Az S&P Global gyakorlatilag a nyáron fejlődő piacból fejlett piaccá minősítette a lengyeleket, és az merült föl bennem, hogy mit tanulhatunk ebből mi magyarok. És főleg amiatt, mert ugye van egy érdekes fejlemény, hogy mondjuk a 10 éves magyar hozam, az ha kicsivel is, de ugye becsúszott a lengyel hozam alá.
Azért ez egy érdekes történet. Szerinted a lengyel példa nekünk hozhat tanulságot, tanulhatunk-e belőle, vagy netán akár túl is teljesíthetjük Lengyelországot. Hogy látod ezt?
Sághy Balázs: Hú, hát mindenképpen tanulhatunk, persze. Ugye ők sokkal inkább sokkal könnyebben hozzáfértek az európai uniós forrásokhoz, nekünk most fog megindulni egy pénzáram.
Kopányi Szabolcs: Igen, de pont emiatt ez mit jelent nekünk?
Sághy Balázs: Szerintem, ami nagyon fontos itt, és nagyon sok jelentése van ennek, hogy azokat a pénzeket, amiket kapunk, azokat az erőforrásokat, amihez hozzájutunk, minél produktívabban próbáljuk elkölteni, befektetni. A lengyelek ilyen szempontból szerintem nagyon-nagyon jó példák, keresik a lehetőségeket. Tavasszal voltam kint Varsóban egy konferencián, és mindenki azt kereste, hogy hogyan válhat kihívójává nyugat-európai cégeknek, vállalatoknak, bankoknak nagyon sok iparágból voltak ezen a konferencián, és ezt a periféria státuszukat Kelet-Európa státuszukat, ex-szocialista ország státuszukat igyekeznek meghaladni. Nekünk is ez lenne a feladat, konvergencia igazából a fejlett Európával, ezért is vannak egyébként nagyrészt ezek az európai uniós pénzek, juttatások, hogy egy alacsonyabb bázisról föl tudjunk jönni egy fejlett európai gazdasági színvonalra, és ehhez kell jó szervezés, jó hozzáállás, egy ilyen üzleties szemlélet, produktivitás szemlélet, ami a lengyeleknél nekem nagyon úgy tűnt, hogy megvan, nekünk is erre van szükségünk.
És ezzel egyébként szerintem reális az, hogy a régi álom, hogy Ausztriához közeledjünk életszínvonalban, gazdasági össztermékbe, stb. Van realitása, és a lengyel példa egy jó példa. Lengyel példa egy jó példa erre. Beszélhetünk részekről is, részvénypiacról rendkívül jól teljesít a lengyel tőzsde. Itt azért dominánsak a bankok, dominánsak az energetikai cégek, ahol ugye nagyon gyorsan megjelennek a globális folyamatok, és ahol viszonylag könnyű a fölzárkózás, de nem csak itt van gondolkodás, nem csak itt vannak jó vállalkozások Lengyelországban, nem csak ezekben a szektorokban, nekünk is keresni kell ezt a versenyképességet, és minden lehetőségünk, úgy gondolom, megvan rá, hogy a lengyelhez hasonló konvergencia pályára álljunk. És az euróbevezetés, amit mi kitűztünk célul, 2030 most a hivatalos cél, az egy extra még a lengyelhez képest. A lengyelek nem szeretnék bevezetni, vagy legalábbis nem jelentették ki ilyen határozottan, hogy euróbevezetési szándékuk, céljuk lenne.
Kopányi Szabolcs: De hát akkor ez pont azt mutatja, hogy még akár még az is elképzelhető, hogy a magyar sztori nagyobbat szólhat, mint a lengyel összességében, mert ha sikerül ezekből a példákból tanulni, megindulnak az EU-s pénzek, stb. Nyilván egy olyan felzárkózás indulhat el, ami önerősítő folyamat lehet, és plusz még van-e az eurócsatlakozási láb, ami a lengyeleknél nem is volt.
Sághy Balázs: Igen, az euró azért nem csodaszer. Szlovák példán is láthatjuk, hogy bevezették az eurót, de nem nevezném olyan sikertörténetnek az ő gazdasági teljesítményüket, mint például a lengyel, tehát ez nagyon sok tényezős játék, nem csak az euróról van szó, hanem hát azt, amit említettem korábban, produktivitás, üzleti szemlélet, lehetőségek kihasználása azt jelenti, hogy van lehetőség, de nem borítékolható és nem készpénznek vehető egy euró bevezetése.
Kopányi Szabolcs: Az viszont vitathatatlan, hogy nyilván nem csodaszer az euró bevezetése, de hogyha eurózónához való konvergenciát nézünk, akkor azért például a kötvénypiacon, vagy akár a devizapiacon egy olyan várakozást indíthat el, hogy ami azért számíthat. Tehát, hogy én azt gondolom, hogy piaci relevanciája bőven van annak, hogy a kötvénypiaci és devizapiaci tekintetben túlteljesítjük vagy felülteljesítsük Lengyelország sikerét, és hát reméljük ebből tudunk tanulni. Köszönöm Balázs a gondolatokat. Ugye egy rövid összefoglalást azért mondjunk arról, hogy miről beszéltünk. Ugye egyrészt arról beszéltünk, hogy velünk nagy valószínűség szerint azért velünk maradnak a szemmel látható pozitív hozamok, de ettől ne féljünk, hanem inkább örüljünk ennek, és használjuk ki, amíg lehet. Ugye mennyire rossz volt, amikor nem voltak hozamok, most meg vannak. Ne panaszkodjunk ettől.
És azt is átbeszéltük, hogy a lengyel példa azért igenis sok tanulságot rejthet Magyarország számára, és ne legyünk kishitűek, akár még jobbak is lehetünk, mint a lengyelek sok tekintetben, leginkább az euróbevezetés nyomán. Köszönöm szépen még egyszer a beszélgetést, a hallgatóknak pedig a figyelmet, és még egyszer elmondanám azt, hogy a podcast szavazáson, amennyiben tetszik nektek ez a podcast, akkor szavazzatok ránk. Sziasztok!
A videóban megjelenik a végefőcím, amelyen az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, úgy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban elhangzó tájékoztatás ugyanakkor nem teljes körű. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek