Jön az arany, az urán és a reáleszközök ideje?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Bármi is történik, a hosszú hozamok emelkednek
A tőzsdék hol emelkednek, hol zuhannak, fellángol majd csillapodik az iráni konfliktus, az olaj és az infláció is hol felfelé, hol lefelé mozdul, a hosszú lejáratú állampapírhozamok viszont mindettől függetlenül emelkednek. Ebben az epizódban befektetői szemmel adunk aktuális összképet a világpiacokról: hol tart az amerikai gazdaság, mit üzennek a makromutatók, és mi a helyzet az AI-cégekkel.
Mikor mehet nyugdíjba a forint?
A magyar forint idén 80 éves: szép kerek évforduló, mégis sokan inkább euróra cserélnék a magyar fizetőeszközt. A kormányzat dolgozik is az euróbevezetésen, ám ehhez rendkívül szigorú kritériumokat kell teljesíteni az államadósság, az infláció és a költségvetési hiány terén. Az epizódban szóba kerül még az is, hogy ki lehet a Hormuzi-szoros körüli feszültség valódi nyertese és hogy hogyan áll most a félvezetők piaca.
Miért a reáleszközök felé fordul a piac: meddig tartható az arany- és uránsztori? És hol maradt még tér a magyar és a régiós részvénypiacon? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a debasement trade és a gyengülő dollár, az arany, a bitcoin, az urán és a műtrágyagyártók mint befektetési lehetőség, a BUX további potenciálja, valamint a mesterséges intelligencia és a biotechnológia találkozása.
A részvénypiac aktualitásairól Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője, Szemán Ákos, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési Osztályának szenior elemzője és Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési Osztályának vezetője beszélgetett.
A beszélgetést 2026. augusztus 26-án rögzítettük.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Debasement trade: jön az arany, az urán és a reáleszközök ideje?
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon bögrék vannak, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntöm Önöket az OTP Global Markets Podcast, vodcast következő epizódjában, amiben szó esik majd a kötvényhozamok emelkedéséről, és arról, hogy mi várható, van egy beavatkozás az amerikai pénzügyminisztérium részéről, mennyire lesz ez elég, hogy leszorítsa a kötvényhozamokat, hogy miért fontos ez nekünk. De beszélgetni fogunk, majd hát egy picit érintjük azért ennek a befektetési implikációit. Uránpiacról, agrártermékekről lesz szó, és még a műtrágyás cégekről is. Majd folytatni fogjuk régiós részvénypiaccal, magyar részvénypiaccal, mi várhat a BUX indexre és a magyar részvényekre, és a végén hozunk egy egzotikus témát, ami a biotech szektor és a Moderna gyógyszergyártónak a hatalmas részvényára-emelkedése, és a mögöttes folyamatokat fogjuk ebbe taglalni. Beszélgetőtársaim a mai epizódban Dinnyés István lesz, az OTP Global Markets osztály vezetője, illetve a beszélgetés első, nyersanyagokat érintő részében pedig Szemán Ákosra, a Multi-Asset Elemzési csapat szenior elemzőjére is számítani fogunk, és jómagam pedig Sándor Dávid, a Multi-Asset Elemzési csapat vezetője vagyok.
Vágjunk is bele az első témánkba, az amerikai hosszú kötvényhozamoknak az emelkedése az elmúlt időszakban, hát úgy tűnik, hogy elért olyan szinteket, a 10 éves amerikai kötvényhozam jelenleg 4,7%-on tartózkodik, ez az éves hozam, amit el lehet vele érni, a 30 éves kötvénynek a hozama pedig kiment új lokális csúcsra, ez az 5% fölötti, 5,3% körüli szint, és nagyon úgy tűnik, hogy mintha itt már valamiféle fájdalomküszöböt átléptünk volna, elértünk volna, mert hogy az amerikai pénzügyminisztérium, illetve hát a Scott Bessent bejelentette, hogy heti szinten el fogják kezdeni 4 milliárd dollár értékben vásárolni a hosszú lejáratú államkötvényeket. Mi lehet ebből? Ezzel leszorítják-e a hozamokat? Miért fontos ez? Milyen implikációi vannak?
Dinnyés István: Hát ugye egészen pontosan ilyen twistet jelentettek be, hogy ugye gyakorlatilag a pénzügyminisztérium hosszú államkötvényeket vesz, és finanszírozza ezt ugye rövidebb lejáratú kincstárjegyekkel. Tehát gyakorlatilag, igen, tehát megpróbálják ezzel valamennyire, úgy tűnik, menedzselni a hosszú végét. Ugye nem egy nagy összegről van szó, tehát ugye hogyha visszatérünk itt arra, amit mondtál, tehát kezdjük talán ezzel, hogy egyáltalán miért fontos ez az amerikai vezetésnek. Tehát ugye az államadósság, azt már ugye többször feszegettük itt, hogy az ugye rekordmagas, és most ugye át is lépte ezt a lélektani 40 ezer milliárd dolláros szintet, ami hát azért úgy valóban óriásinak tűnik.
Sándor Dávid: A GDP-nek kb. 120 százaléka.
Dinnyés István: Igen, igen, igen, és ugye a legfontosabb gazdaságról beszélünk a világban, az egyik legfontosabbról, tehát ez egy nagyon nagy szám, ami nyilván problémákat okozhat, és ugye annak ellenére, hogy itt, amikor még indult ez a Trump-kormányzat, már is beszéltünk sokat, ugye voltak ilyen tervek, hogy majd a költségvetést rendbe teszik, igazítják, stb., nyilván ez sem valósult meg, és ugye továbbra is az a helyzet, hogy a hiány is óriási, ilyen 2000 milliárd dollár. Tehát hogy van egy fenntarthatatlan hely, az óriási államadósság, és úgy tűnik, hogy a pálya is egyelőre marad ezen, mert ugye nyilván itt voltak ilyen hangok, hogy ki kéne igazítani, csak ugye ez egy nagyon fájdalmas dolog lenne, tehát gazdasági lassulást okozna, stb. Ugye vannak, akiknek az a véleményük egyébként, hogy nem is tudom, hogy meg fogják-e egyáltalán, meg ki fogja először megpróbálni, mert hogy olyan súlyos következményei lennének.
Sándor Dávid: Hát ugye gyakorlatilag az Elon Musk-féle DOGE erre jött létre, és aztán ugye beletört a bicskája, pedig ha valaki, akkor az Elon Musk azért tud hatékonyságot növelni.
Dinnyés István: Hát a lényeg, ami a lényeg ugye, hogy van tehát ez a gigantikus adósság, erre most már ugye fizetni ezeket az óriási kamatokat, már az is egy óriási tétel, tehát értelemszerű, hogy ez ad egyfajta, hát olyan gondolkodást a vezetésnek, hogy ezt valahogy lejjebb kéne szorítani. És azt sem felejtsük el, hogy ugye ezeknek több fronton is lehet a gazdaságlassító hatása, hogyha magasak a hozamok. Ugye pont most zajlik ugye ez az AI-boom, egyre több kötvénykibocsátást tesznek ugye ezek az infrastruktúraépítő AI-cégek, és nyilván az ő tőkebevonásukat is azért ez folyamatosan drágítja. Ami egyébként egy természetes folyamat, tehát ez egyfajta kontrollja annak, hogy megfelelő legyen az allokáció a világban, de másik oldalról meg, amit mondtam, hogy egy olyasfajta boomban vagyunk, ami szemmel láthatóan a vezetés által is támogatott, az meg még inkább, hogy a növekedés is folytatódjon. Ugye Trumpnak mindig is ez egy nagyon fontos mércéje volt, tehát valószínűleg, senki nem akar úgy egy országot vezetni, hogy pont alatta történik egy recesszió, egy lassulás. Ez ugye ennek a mostani gyakorlatilag ilyen gazdasági rendszernek az egyik ilyen fő problémája, hogy ugye a politikusok ebbe nem akarnak belemenni, és ez miatt egy kicsit fenntarthatatlan állapotok, nem kicsit, hanem nagyon fenntarthatatlan állapotok alakulnak ki. De a helyzet az ez, és egyébként ez a lényeg, meg hogy ebben szemmel láthatóan, ez az intézkedés is azt mutatja, hogy ebben nem nagyon akarnak változást, meg nem nagyon látunk változást. Tehát ugye ez a helyzet, ez miatt ugye lépik ezt meg, és ugye van egy másik probléma is, hogy ugye egyébként év elején valamennyire mérséklődni látszottak a hozamszintek, tehát önmagában nem csak az határozza meg azt, hogy mennyi a hozam, hogy most óriási mennyiség az államadósság, hanem egyéb faktorok is, és ugye jött ez az iráni háború, van ez az olaj körüli probléma, ami az infláció, a várható infláció körül azért nagyon sok kérdést tesz föl. Ez nyilván ez is nyomja a hozamszinteket. A Fed körül is van azért kérdőjel, ugye az új Fed-elnök, hogy most emel-e, nem emel, hogy fogja a döntéseit meghozni. Ez is azért egyfajta bizonytalanságot hozott el, meg amit az előbb említettem, hogy nyilván ennek is van egy hatása, hogy óriási mennyiségű ilyen AI-hoz kapcsolt kötvénykibocsátás a kérdés, ami megint csak ugye olyan keresletet vonna el akár az állampapírpiacról, ami ott csapódhatna le. Szóval, szó mi szó, ugye van egy ilyen felhajtó hatása ezeknek a hozamoknak, és amit előbb mondtam, ez miatt ugye úgy tűnik, hogy most már egyéb eszközökkel is próbálják lejjebb nyomni. Ez azért annyira nem meglepő, tehát azért láttuk, hogy ezeken a szinteken mindig is úgy észhez kaptak és próbáltak valamit tenni, hát több-kevesebb sikerrel. És ugye ez a kérdés, hogy ennek most mekkora hatása lesz. Maga az összeg, ugye amit beszéltünk egy kicsit, hogy igazából inkább egy jelzésértékű összeg, tehát ez azért véletlenül nem fordítja meg itt a dolgokat. Ugyanakkor viszont szerintem látni kell, hogy az is igaz viszont, hogy kijelöltek egy határt, és hogy azért még véletlenül van más bőven az eszköztárban. Tehát hogy akár egyébként szerintem, hogyha ezt komolyan gondolják és beleállnak, akkor nyilván ennek a mennyiségét is bőven lehet növelni. Meg még vannak olyan dolgok, amiről sokszor beszéltek a piacon, hogy esetleg meglépik. Ugye például az, hogy a bankokat, a pénzügyi intézményrendszert nagyobb kötvényvásárlásra ösztökélik. Hát nagyon extrém esetben meg nyilván ez a hozamgörbe-kontroll, de szerintem arról egyelőre felesleges beszélni. De az első kettő opció, ha ezt komolyan gondolják ezt a szintet, az azért annak lehet realitása. És ha ennek van realitása, akkor nyilván át lehet gondolni, hogy itt a kötvényhozamokkal mi lesz.
Sándor Dávid: Na most ugye azért feszegetjük ezt a témát, mert a nap végén a kérdés az az, hogy látunk-e ebben a lépésben akkora erőt, meg akkora kakaót, hogy az ember azt mondja, hogy hosszú kötvényeket érdemes vásárolni egy ilyenfajta változó, meg új felállásban. Én szerintem ezzel kapcsolatban picit szkeptikus vagyok, mert ahogy mondtad, szerintem is jelenleg azért a mértéke ennek a beavatkozásnak nem annyira erőteljes, hogy én ebbe azt lássam bele, hogy a hosszú kötvényhozamokat olyan érdemben képes leszorítani. Azt el tudom hinni, hogy mondjuk a további emelkedést megakasztja. De én ettől érdemi hozamesést nem várnék, márpedig hogyha a hosszú kötvényekben gondolkozunk, akkor ugye az embernek ezt kell ahhoz várnia, vagy erre kell számítania, hogy ezeket elkezdje vásárolni. Lehet, hogy máshol keresném a lehetséges befektetési implikációkat ebben a történetben.
Dinnyés István: De azért mondjuk annyit azért hozzáteszek, hogy alapvetően egyetértek ezzel maximálisan. Tehát én sem mondom erre senkinek, hogy gyorsan a hosszú kötvényekre, eleve a hozam-kockázat potenciálja szóval nem annyira jó. De hogy azt viszont látni kell, és azért én ez miatt figyeltem azért már az elmúlt hónapban az aranyat, ezt meg azt ezzel kapcsolatban, hogy nagyon kifeszített viszont a pozicionáltsága. Tehát hogy a piaci szereplőknek nagyon-nagyon jelentős része shortolja az amerikai kötvényeket. És ugye nyilván, hát tehát hogyha a kötvényekre vonatkozóan egyfajta ajánlást kellene itt mondani, csak ez nyilván szerintem, amit hallgattál...
Sándor Dávid: Az, hogy shortolják a kötvényeket, azért az azt jelenti, hogy gyakorlatilag a kötvényhozamok további emelkedésére számítanak.
Dinnyés István: Számítanak, nem szeretik a kötvényeket. Így van, és ez is azért egy ilyen, amiről szoktunk sokszor beszélni, hogy ilyen crowded trade, tehát hogy nagyon sokan benne vannak már, és az is igaz, hogy őszinte legyek, hogy nagyon sok hírportál, nagyon sok podcast az utóbbi időben szinte csak ezzel foglalkozik, hogy az amerikai kötvényhozamokkal mi történik. Tehát hogy egy kicsit a szentimentet, tehát azt, hogy ez mennyire zsúfolt ez a kötvényes fogadás, azt viszont magasnak érzem. Tehát ha egy implikáció lenne nekem, hogy kötvényekre volna, az az, hogy... de szerintem ilyenek a hallgatóságunkban kevesen vannak. Ha valaki shortolja, én azt lezárnám, mert alapvetően, mondom még egyszer, annyi implikáció van azért, hogy kijelöltek egy határt. Meglátjuk, hogy ezt mennyire gondolják komolyan, de ha komolyan gondolják, akkor mondom, még tudnak ezt-azt csinálni, és alapvetően nekem itt elveszítette volna ez, hát hogy mondjam, így felfelé is, tehát a hozamemelkedés irányába is, a vonzerejét ez a trade. És hogyha van egy ilyen pozíciózárás, értelemszerűen az el tud indítani azért egy valamekkora korrekciót a másik irányba is, de erre mondtam azt, hogy nekem ez, ameddig semmi más fundamentum nem tartozik ehhez, csak ez, hogy erre tudnék játszani, hogy most sokan zárják a pozíciókat, az igazából hozam-kockázat arányában annyira nem érdekes.
Sándor Dávid: Jó, ugye egy picit, talán ez a helyzet felvezetése, erről is már volt szó korábban, ez a debasement trade jelenség, mert ugye van egy nagyon nagy költségvetési hiány, van közben nagyon nagy államadósság, eladósodottság, és ugye a hosszú hozamok emelkedését láthatóan megpróbálják megfékezni, aminek viszont valahol ki kell szelepelődnie, és ez jellemzően, hát ugye ez egyrészt ugye a devizán keresztül tud ebben az esetben talán feloldódni ez a helyzet, ami ugye egy ilyen dollárgyengülő pályát tudhat eredményezni.
Dinnyés István: Hát igen, mert ugye igazából ezzel azt mondod, hogy ez a fenntarthatatlan helyzet, amiről beszéltünk, ezt mindenképp megpróbálják fenntartani, tehát a kötvények oldalán nem fog ez úgymond megoldódni, hogy magasabb lesz a kötvényhozam, hanem továbbra is az lesz a helyzet, hogy bármennyi likviditást pumpálhatnak a rendszerbe, ha ez tényleg sikerül fenntartani ezt a helyzetet, tehát hogy arra számíthatnál, hogy továbbra is akár fiskális stimulusban, akár kötvényvásárlások útján, de hogy valahogy, mondom, dollárlikviditást juttatnak majd a későbbiekben is a rendszerbe, és ez miatt ugye nyilván a dollár vásárlóértéke így gyengülhet, hiszen egyre több lesz a rendszerben továbbra is.
Sándor Dávid: Ez viszont azt jelenti, hogy ez alapvetően ugye a reál eszközök felé lejthet a pálya, és ilyen reál eszközök például ugye van az arany, akár majd kérdezlek a bitcoinról, hogy azt mennyire tudjuk most ide sorolni egy ilyenfajta debasement trade-jelenségbe, de hogy ilyen reál eszköz kvázi a részvénypiac is, majd azt is megkommentálom, hogy azt hogy látjuk, vagy én hogy látom. De hogy mennyire tud működni szerinted egy arany, akár egy bitcoin egy ilyen helyzetben?
Dinnyés István: A kettő egyébként különben, ugye mindkettő ugrott most, de teljesen más volt a dinamikája. Az arany jóval korábban kezdett egyébként mozogni, és ugye, hát sajnos nem volt adásunk, de akkor beszélgettünk is erről közösen, hogy hát amikor felment ezekre a szintekre a yield, mondtam, hogy lehet, hogy lesz valami, nyilván erre lehetett spekulálni. Tehát az arany alapvetően szerintem erre jó, és sok a kérdés most, szerintem erre majd kitérünk az arany kapcsán, de portfóliót tekintve egy abszolút fedezetet nyújt a debasementre, tehát az gyakorlatilag a legjobb, és ezért ameddig arról beszélünk, hogy hosszabb távon él ez a debasement trade, és ugye ezt látjuk, hogy él, addig valamekkora, tehát hogy mindenképp van szerintem helye a portfólióban. Tehát a kérdésedre, nem tudom, az a kérdésed, hogy ha amennyiben ez a debasement ténylegesen egy tartós állapot, akkor tud erre megfelelően reagálni az arany, akkor arra az a válaszom, hogy igen, tud, ahogy eddig is szerintem megfelelően reagált rá. A bitcoinnál egyébként összetettebb volt szerintem a helyzet, ahogy mondtam, az később reagált erre a történetre, és szerintem nem is ez volt egyébként, annak ellenére, hogy most már ezzel is összekötik sokan. A fő kiindulópontja nem ez volt, hanem ugye megint a Trumpék bejelentették, hogy ugye hát ők egy ilyen, itt az Egyesült Államok egy ilyen abszolút kriptobarát, kriptotámogató ország lesz, és összehívták megint ugye a fő kriptodevizával kapcsolatos vezetőket, és hát ugye gyakorlatilag zöld utat akarnak adni ennek az iparágnak. Ugye kijött ez a GENIUS Act, ami gyakorlatilag ugye azt mondja, hogy hát ugye a pénzügyi infrastruktúrába be akarják vezetni a tokenizációt, digitális eszközöket, és erre most megint tettek egy hangsúlyt, és szerintem ez azért, ennek volt egy erősebb, erősebb vonzata. Ugye magában a kriptóban, ez klasszikusan a bitcoin, meg nyilván vannak más tokenek is, amik a leginkább illenek a debasementre, ha ez nagyon felerősödne, megint ez a narratíva, és szerintem azért ez még most kérdéses, tehát hogy beszéltük, hogy itt tényleg megtörténnek-e ezek a lépések, szükség lesz-e rájuk, stb. Feszegethetjük, gondolom, de hogyha nagyon felerősödnek ezek a lépések, akkor továbbra is azt mondtam, hogy igen, szerintem a bitcoinra megint rá fognak találni ugyanúgy az emberek. De az egy jóval összetettebb eszköz. Az arany, hogyha pusztán debasementről beszélünk, egy egyszerűbb sztori erre, nyilván a bitcoinban, ami vonzó sokaknak, hogy spekulatív eszköz. Nagyon-nagyon gyorsan lehet rángatni az árfolyamát, és nagyon jó hozamokat lehet vele elérni, ha az ember egy trendet elcsíp vele.
Szemán Ákos: Az aranynál szerintem egyébként ez a hosszú kép, ezzel egyetértek, hogy ez jól néz ki. Tehát hogyha hiszünk abban, hogy ez a debasement trade, valószínűleg nem a kötvényhozamokba akarják, hogy lecsapódjon, nem akarnak magas kötvényhozamokat, és esetleg mondjuk a dollár lesz a nap végén a szenvedője ennek a sztorinak, akkor hosszú távon szerintem van potenciál az aranyban. Szerintem ez a jó része. Másik oldalon meg egy picit ilyen ördög ügyvédje lennék, hogy azért ez már nem úgy az a trade szerintem, mint ami volt mondjuk 22-23-ban. Az egy teljesen másik helyzet volt, amikor több évtizedes mélyponton voltak az aranybányák. Igazából senkit nem érdekelt az arany. Ugye sokan azt mondták, hogy esetleg majd a kriptók vagy a bitcoin ki fogja váltani. Tehát egy másfajta szentiment volt. Most azért mindenki rá van szerintem egy picit pörögve erre az aranytémára, vagy sokan, szerintem többen.
Dinnyés István: Hát igen, azt mondanám egyébként, hogy amit mondasz, hogy akkoriban az egy nagyon jó, az egy igazán kedvező helyzet volt annak, aki hitt ebben a sztoriban, mert tényleg mindenki utálta, és ezek a legjobbak, amikor ilyet találsz. De hogy ugye ezek azért nem mindennapiak, és nem azt jelentik feltétlenül. Tehát azt nem feltétlenül érzem amúgy, hogy itt most mindenki tele lenne arannyal, de abban igazad van, hogy risk-rewardban nyilván egészen más állapot uralkodott akkor.
Szemán Ákos: Én egyébként, lehet, hogy nekem a mai helyzetben nekem például szimpatikusabb mondjuk a fizikai arany tartása, hogyha valaki hosszabb távra gondolkodik. Ugye az egyik ilyen érdekes dinamika, ami volt az elmúlt években, hogy elkezdett felfelé menni az arany mondjuk ilyen 24 elejétől erősebben, és az aranybányák azért nem nagyon követték egy darabig, vagy egy picit így elmaradtak utána. És emlékszem például a Newmont, ugye az egyik, vagy hát a legnagyobb aranybánya, ők is nagyon sokáig nem nagyon akartak kitörni egy ilyen szintből, aztán felment. Aztán ugye volt most az iráni háború után egy ilyen risk-off hangulat, ott elég sok aranybányát eladtak, sokat estek, viszont most gyakorlatilag azonnal visszapattant az összes aranybánya, a Newmont új all-time high-ra ment fel, annak ellenére, hogy az arany azért még mindig majdnem ezer dollárral lejjebb van, mint ami volt a januári csúcsok környékén.
Dinnyés István: Egyébként most nagyon rövid távon, és most tényleg ilyen hetekről beszélünk, amivel az egyik gondom van, hogy mindenki, minden stratéga, minden eszközallokátor megint kijött azzal, hogy felülsúlyozza, úgy, hogy egyébként pár héttel ezelőtt meg mindenki azt mondta, hogy ennek már vége van, a debasement trade-et el kell felejteni, tehát hogy valóban van egy ilyen nagyon nagy fordulat. Ami, mondom, érdekes, hogy azt hiszem, nem feltétlenül látom, hogy ezek ki lennének tömve mindenki, tehát hogy azért nem biztos, hogy ennek van az az éles fajta akadálya, mint amikor annó beszéltünk a szemikonduktorokról, hogy tényleg annyira tele volt vele mindenki, hogy még most is, miután volt egy tisztulás, mindig azért túl sokan vannak benne, és vannak kérdések ez miatt körülöttük, de ezt nem annyira érzem. Nekem a fő félelmem nem feltétlenül ez, hogy itt túlzottan van pozicionálva, hanem magát a, hát hogy mondjam, és erről akkor majd te fogsz beszélni, de hogy ugye a részvénypiac azért olyan periódusban vagyunk, amikor egy kicsit, hogy mondjam, törékenyebb, vannak kérdések, vannak kockázatok, nem annyira jó a szezonalitás. Értelemszerűen, én ezt nem látom, hogy ebben feltétlenül ki fog sülni bármiféle nagyobb korrekció, de hogyha igen, akkor ez érinteni fogja értelemszerűen ezt a szegmenst is.
Sándor Dávid: Igen, tehát ez valahogy úgy lehetne akkor talán összefoglalni, hogy hosszú távon továbbra is portfólióban, nagyobb kifutással továbbra is van számos olyan támogató elem, tényező, ami hajthatja. Rövid távon már úgy vegyesebb a kép, meg vannak kockázatok. Én ugyanazt gondolom a részvénypiacról is egyébként, tehát mint reál eszköz, tehát van egy nagyon komoly profitnövekedési boom egyébként, ami hajtja, az elmúlt időszakban egyébként ez által olcsóbb lett a részvénypiac, mint volt mondjuk hónapokkal ezelőtt. De hogy a nap végén azt látom, hogy rövid távon itt is azért ez a kockázat-hozam kép nem tűnik jónak. Nagyon több olyan tényező is van, ami fékezheti ezt a lendületet. Ha beszéltem már szezonalitásról, azért azt tudjuk, hogy ez a szeptember-október ez nagyon sok esetben rázósabb. Ráadásul ne felejtsük el, hogy most az USA-ban ugye időközi választás van, ami meg aztán rárak még egy plusz ilyen óvatosságot meg bizonytalanságot erre az egészre. Ráadásul most nagyon úgy néz ki, hogy könnyen lehet, hogy nem csak a képviselőházat, hanem a szenátust is mondjuk a demokraták elviszik, ami azért egy nagy változása az eddigi helyzethez képest. És igazából amiben eddig az elmúlt pár hónapban kapaszkodni lehetett a részvénypiacon, az az, hogy tényleg kijöttek baromi nagy pozitív meglepetések vállalati profittermelési oldalon. Nyilván ez már mögöttünk van. Tehát ez már igazából ugye megtörtént, meg volt a meglepetés, lement a gyorsjelentési szezon, és itt a következő időszakra, erre a következő egy-két hónapról beszélünk. Itt már ilyen oldalról nem látszik talán ez az, átmenetileg legalábbis, ez a fajta ilyen támasztó hatás, támasztó erő. És akkor még nem beszéltünk, talán te is említetted, hogy Kevin Warsh Jackson Hole-ban fog beszélni a következő napokban. Napokban meglátjuk, mit mond, azért a Fednél is nagy átalakulás van itt a korábbi időszakhoz képest. És hogy szerintem egyébként még ez a szeptember közepi Fed-kamat, esetleges kamatemelésnek a lehetősége sincsen. Szerintem azért teljesen levéve az asztalról.
Dinnyés István: De ez is, ez inkább egy ilyen neutrális kép. Tehát ezek mind ilyen feltételes gondolatok, hogy ha ez bejön, akkor ugye lesz, de akkor én nem látnám amúgy továbbra sem azt, hogy nagy trendfordulónál lennénk, ahol a piac lefordul, és a többi, a többi. Egyébként viszont pont, ha lenne egy ilyen, akkor egyébként ez a nyersanyagszektor, ez szerintem egy érdekes, tehát hogy amire fókuszálnék egyébként, amit már mondtam, hogy már elkezdte korrigálni a félvezetők, de ugyanúgy akár egy nyersanyagszektor is. És szerintem itt az urán, meg ehhez kapcsolódóan, tehát ugye sokszor beszéltünk már róla, hogy ezt az AI-boomot, meg egyébként is ezt a nagy energiaigényt, amire biztos, hogy szükség lesz, azt valamivel táplálni kell. És ugye ebben is volt egy kifeszítettség, de az is kezdett leapadni. Most megint elkezdtek jól mozogni, hogy nem tudom, hogy ugye erről beszéltünk szerintem egy kicsit.
Sándor Dávid: Igen, tehát most keresünk olyan lehetőségeket, ahol belátunk valamiféle pozitív változást, a fényt az alagút végén.
Szemán Ákos: Szerintem az urán az egyébként szerintem egy továbbra is jó sztori. Ott azért érdemes tudni, hogy elég nagy volatilitással mozognak a papírok, tehát hogyha elkezdenek felfelé menni, akkor tudnak menni mondjuk egy száz százalékot, vagy többet is ezek a részvények. Ha meg egy éppen rossz pillanatot kap el valaki, vagy rossz helyen száll be, akkor megesnek ötven százalékot. Tehát ez része ennek, ez egy nagyon pici szektor, kevés papír van, sok illikvid részvény van. Itt ez sajnos így működik, úgyhogy ez inkább ilyen kockázatvállalóbbaknak lehet szerintem érdekes szektor. De ettől függetlenül azért, hogyha hosszabb távra nézzük, szerintem ez egy jó sztori. Nem feltétlenül azért gondolom jó sztorinak, mert mondjuk adatközpontok energiaigénye van, az is nyilván hozzájátszik, ez egy jó narratíva hozzá, de alapvetően van egy elég gyenge kínálati oldal az uránnál. Ez azért az elmúlt években már látszott, hogy egy deficites piac, nem nagyon lesz új kínálat, vannak érdekes projektek, de azok még szerintem azért évekre vannak, hogy bejöjjenek a képbe, inkább ilyen 2030-as évek eleje. A másik oldalon meg ugye van egy viszonylag rugalmatlan kereslet az atomerőművek oldalán, és ez egyébként egy nagyon jó dolog, mert ugye a legtöbb nyersanyagnál, hogyha valami gazdasági recesszió vagy hasonló, akkor ugye gyorsan vissza tud esni a kereslet, nagyon gyorsan alkalmazkodnak a szereplők, egy atomerőműnél ezt nem lehet megcsinálni, ez egy fix keresletet jelent. És ami még hozzájön ez a sztorihoz, az az, hogy Kína nagyon sok atomerőművet épített. Most csak viszonyításképpen mondom, a 2000-es évek elején Kínának gyakorlatilag szinte nem volt atomerőműve, most 60 gigawatt fölötti kapacitásuk van, már megelőzték Franciaországot, már a második legnagyobb atomenergia-hatalom, és valószínűleg a 30-as években az USA-tól is el fogják venni az első helyet.
Dinnyés István: Itt azért egy kicsit visszajön azért, nem, mert ez mégis az AI, nem is nyilván ez, de hogy ugye folyamatosan azt látjuk, hogy nő az energiaigényünk, nem csak ez miatt, de minden más miatt is, tehát ahhoz képest, közben meg itt van ez a felmelegedési probléma, tehát mindenki ugye próbálja megoldani azt, hogy hát úgy tudjunk növekedni nagy energiával, de hogy ugye mivel nem akarunk annyira olajjal, szénnel, de hogy nehéz ezt megoldani. És ugye az atomot is nagyon sokáig ugye, az uránt nem szerették, de hogy ugye itt azért vannak fordulatok, egyre inkább azt látjuk, hogy ugye kritizálják Németországot is egyre többen, ugye, hogy például lekapcsolta ezeket, mert ugye ezekben a kritikus periódusokban nagyon jól jönne nekik.
Szemán Ákos: Igen, ugye itt sokaknak lehet, hogy itt az aszály miatt, hogy a paksi atomerőművet is lekapcsolták, ugye lehet, hogy az jut sok embernek az eszébe, hogy akkor nem is annyira jók ezek az atomerőművek, de azért az év nagy részében szerintem jól működnek, nagyon nagy energiahatékonysággal működnek, szerintem van bőven helyük az energiamixben, ami ilyen nyugati szempontból érdekes, hogy azért Kínához képest sokkal lassabban, sokkal bürokratikusabb munkával működnek az építések. Tehát ha valaki összehasonlítja, hogy mondjuk hány év alatt építettek meg egy francia vagy amerikai atomerőművet, a kínaival szemben, ahol 5-7 év alatt felhúznak egyet, elég nagy különbségek vannak. A nyugat szerepe itt szerintem inkább az, hogy az is egy trend volt az elmúlt években, hogy nagyon sok atomerőműnek az élettartamát meghosszabbították, meg nem zártak be olyanokat, amiket be akartak korábban zárni. És ugye ez is a keresletet támasztja.
Sándor Dávid: És akkor ez mit jelent egyébként, hogy ezt ilyen befektetési oldalról, azt már említetted, hogy oké, ez egy nagy volatilitású, tehát ide-oda mozgó, fölfelé is, lefelé is nagyokat mozgó szegmens, de miken keresztül, bányavállalatok, vagy hogy érdemes ezt most kezelni, vagy ránézni erre, vagy figyelni ezt?
Szemán Ákos: Itt is lehet egyébként kétféle módon. Én egyébként akár a fizikai urán-kitettséget is, itt vannak ilyen különböző fizikai alapok, amiket meg lehet vásárolni a tőzsdén. Egyébként európai befektetőknek is van, például a Sprottnak szerintem van fizikai urán-alapja, meg van egy Yellow Cake nevű angol alap is, ami ezzel foglalkozik. Illetve vannak bányászok, amiket meg lehet vásárolni. Én itt lehet, hogy nem feltétlenül mondjuk egyedi részvény-kitettséget keresnék, hanem inkább itt is az ETF-et venném meg, mert azért elég nagy szórás van ott a bányák között.
Dinnyés István: Egyébként itt is igaz az, ami az arany esetében, hogy a bányák jóval volatilisebben mozognak, de az irányuk nagyrészt ugyanaz.
Sándor Dávid: Na, akkor urán felől elkanyarodunk az agrár, az agrárium felé. Itt szerintem az elmúlt hónapokban azért már többször tárgyaltuk, többször próbáltuk jelezni. Ugye azt is mondtuk, hogy az olajhoz képest, itt a Hormuzi-szorossal kapcsolatban inkább az agrártermékekben láttunk lehetőséget. Most mi a helyzet? Kukorica, búza, cukor?
Dinnyés István: Hát szerintem, igen, tehát arra szól minden, fölfelé. Hát ugye, igen, de ezek azért nagyon be tudnak durranni. Szerintem még mindig azért egy szűkülésből látunk most egy lassú kitörést. De hát élnek ezek a dolgok, amiről beszéltünk. Tehát ugye nem néznek ki jól az időjárási számok, tehát úgy egyre inkább, egyre magasabb a valószínűsége annak, amiről beszéltünk, hogy ez a El Nino-esemény, ami most lesz, az ugye gyakorlatilag nagyon extrém lesz, nagyon komoly következményeivel. Ugye gondolom, felkészülnek az emberek, de ugye ellenben azt láttuk, hogy erre nem nagyon lehet fölkészülni. És ráadásul az amerikai termelési adatok se voltak talán annyira jók. Ez ugye megint egy probléma, mert ugye alapvetően arra számítottak sokan, hogy majd ott, ahol az Egyesült Államok exportál, többet. Tehát ugye nem túl szerencsésen játszottak ki eddig a dolgok, ilyen élelmiszer-inflációt tekintve. Amiről beszéltünk többször, hogy ezek ugye, ahogy haladunk előre az időben, annál komolyabban tudnak jelentkezni, és egyelőre továbbra is él szerintem ez az irány. Ami viszont érdekes szerintem, amit múltkor is felvetettem, és ugye most itt van Ákos is velünk, ugye ez a műtrágyahelyzet, ezt is már rengetegszer feszegettük. És ugye legutóbb mondtam, hogy ugye a szoros lezárásának talán a nyertesei lehetnek az amerikai műtrágyagyártók, mert hogy ők ugye drágábban el tudják adni, de az input költségük az továbbra is alacsony, mert hogy a földgázhoz olcsón jutnak az Egyesült Államokban. De ugye nem vagyok annyira mélységeiben a szakértője, és ezt már jeleztem is, hogy ezt meg kellene nézni, de itt van Ákos velünk, hogy ezt te hogy látod?
Szemán Ákos: Én egy pár hónappal ezelőtt egy picit pesszimistább lettem egy olyan, a műtrágyával kapcsolatban, mondjuk így a tavasszal, amikor kitört a háború. Mert egyrészt az teljesen igaz, hogy a szoroson keresztül egyrészt nagyon sok LNG-export ment át, amit használnak nitrogénes műtrágyának az előállításához, meg gyakorlatilag a világ kénexportjának a 40 valahány százaléka a szoroson keresztül ment. Ez azért fontos, mert a kénből kénsavat állítanak elő, és azt például foszfátos műtrágya gyártáshoz használják fel. A kén árfolyama az 2023 óta majdnem a tízszeresére emelkedett fel. Ez egy elég nagy költségtétel ezeknél a műtrágyagyártóknál is. És ugye ezzel párhuzamosan a legtöbb agrárterméknek az árfolyama ilyen több éves mélypontokon volt. És ugye itt ilyenkor az a probléma, hogy felmegy mondjuk a műtrágyának az ára, és azt gondolnánk, hogy ebből sok profitot fognak csinálni a műtrágyagyártók, csakhogy hogyha a keresleti oldalon a termelő szempontjából még nem engedheti meg magának, hogy annyi műtrágyát vegyen, amit kellene, akkor elég gyorsan tud egy keresletromboló hatása lenni. Na most ez azért változott azóta, mert hogy elkezdtek felfelé menni az agrárpiaci termékek. És valószínűleg ez egy tendencia lesz szerintem, tehát hogy ugyanúgy benne látom, hogy ezek, még a búza, kukorica, cukor, stb. ezek fognak még felfelé menni, akkor viszont már egy könnyebben kitermelhető mondjuk akár a műtrágyának a költsége. És mert ugye azt sem felejtsük el, hogy mondjuk a dízelnek az árfolyama is megugrott, ami szintén nagy felhasználási terület a mezőgazdaságban. Na de visszakanyarodva itt a műtrágyás dolgokra, én is, ezek az amerikai műtrágyagyártók szerintem az érdekesebbek, mert ugye a nitrogénes műtrágya az a leggyakrabban használt műtrágya, ezt szokták szerintem a legtöbbet is használni, ott ugye a földgáz az input alapanyag. És ugye oké, hogy Európának közvetlen földgáz-kitettsége a Közel-Kelet felé nem volt olyan sok, már nem érkezett mondjuk olyan sok földgáz Katarból, de ettől függetlenül az EU a világ legnagyobb LNG-importőre, tehát ugyanúgy meg kell küzdeni azért a sok földgázért az ázsiai versenytársakkal, és az európai földgáz árfolyama az nagyságrendekkel felment. Na most ugye ilyenkor, hogyha mondjuk európai műtrágyatermelőt néz valaki, akkor azért számolnia kell azzal, hogy az input költség az sokat emelkedett. Egy amerikainál azért ez nem látszik, mert hogyha mondjuk valaki megnézi a Henry Hubnak az árfolyamát, akkor az gyakorlatilag picit felment, most meg visszament oda, azokra a szintekre, ahol a háború előtt volt. Tehát ott az input költség sokkal alacsonyabb. És hogy ilyen szempontból mondjuk egy ilyen nagy műtrágyagyártó, mint a Nutrien vagy a CF Industries, azok szerintem érdekesek lehetnek, mert ott az input költség alacsony, az agrárpiaci termékárak emelkednek.
Sándor Dávid: És ez meddig maradhat fönn? Mert oké, hogy most ez a helyzet, hogy az amerikai földgáz ár az nagyságrendekkel alacsonyabb, mint az európai, de nem tudom, eltelik egy-két hónap, és az európai is, láttuk, hogy abban is azért hatalmas nagy fel-le mozgások tudnak kialakulni viszonylag rövid időn belül. Tehát hogy itt a következő hónapokban is azt gondoljuk, hogy magas marad az ár?
Dinnyés István:Én azt gondolom, igen. Hát ugye itt visszakötünk oda, hogy itt ez a szoros problémája, de ez a vég, neverending sztori. De ugye legutóbb azt mondtuk, hogy inkább arra számítanánk, hogy akadozó lesz a működése, fogalmazzunk így.
Sándor Dávid: Oké. Akkor ott tartunk, hogy beszéltünk debasement trade-ről, arról, hogy a reál eszközöknek hosszabb távon azoknak továbbra is áll a zászló, arany, de akár részvénypiacnak is. Viszont rövid távon azért vannak ilyen kockázatra utaló jelek, amik ezt a kevésbé, tehát hogy nem töltenénk tele magunkat rövid távon ezekkel az eszközökkel. Egy picit várnánk, hogyha esetleg vannak korrekciók, és akkor inkább úgy lehet érdemes gyűjtögetni belőlük. De említettük azt, hogy van például egy urán, ahol szintén érdemes nyilván itt a kockázatvállalóknak kitettségeket keresni, mert most már olyan szinteken járunk. Agrártermékekben továbbra is bízunk, ahogy azt az elmúlt hónapokban, ott érdemes tartani ezeket a kitettségeket, és ugye itt elsősorban az amerikai műtrágyás cégek, Ákos hozott két példát, amik érdekesek tudnak itt lenni. És akkor most itt lezárnánk azt a részt, ahol Ákos becsatlakozott hozzánk, és Istvánnal megyünk tovább, és beszélünk egy picit kelet-közép-európai részvénypiacról, magyar részvénypiacról, és akkor beszélünk biotech, Moderna, mi történik a szegmensben témákról. És akkor Ákosnak pedig most itt megköszönjük, hogy itt volt velünk és segített nekünk.
Szemán Ákos: Én is köszönöm szépen.
Dinnyés István: Említetted ugye itt a részvénypiacot, meg át is beszéltük, de szerintem itt érdemes egy kicsit kitérni most egy szegmensére. Ugye gyakorlatilag ugye előző negyedéves stratégiában a felülsúlyra egyedül a közép-kelet-európai régiót hagytátok, ami egyébként nagyon jól teljesített. De egyébként beszéltünk róla ugye a választások után is, hogy igazából láttok nagy potenciált a BUX-ban. Ez is működött. Tehát önmagában nyilván részvénypiac is jó irányba haladt, de ezek tényleg kiemelkedően jól teljesítettek, felülteljesítők voltak. Azért itt vannak kérdések, tehát ugye alapvetően sokan gondolták, hogy azért lesz jó majd az európai piac, mert ugye itt megoldódnak a Hormuzi-szoros körüli problémák. Hát ugye ezek nem oldódtak meg, ennek ellenére jó lett, hogy mik voltak itt a fő mozgatórugók? És beszélj egy pár szót egyébként a magyar piacról is, mert szerintem mindenkit érdekel, hogy ezekről a szintekről most már, hogy ezeket elértük így választások után, most mi a véleményetek róla?
Sándor Dávid: Hát összességében itt azért van egy ilyen erősebb felülteljesítés az elmúlt hónapokban, és itt a harmadik negyedévnek az eddigi részében, ami alapvetően azt hozta el egyébként, hogy ez az értékeltségi diszkont, ami eddig jellemezte mondjuk a régiót, az egyébként tovább szűkült. Tehát itt már azért az a helyzet, hogy az árfolyamoknak az emelkedésével a profitkilátásoknak a javulása nem tudja egy az egyben tartani a lépést, és ez vezet oda, hogy az egyébként korábban tényleg nagyon olcsó, bődületesen olcsó kelet-közép-európai részvénypiacnak az árazása, az értékeltsége az bizony megkezd fölzárkózni.
Dinnyés István: Mennyire igaz itt ez, amit mondtam az aranynál kapcsolatban, vagy beszélgettünk itt korábban Ákossal, hogy ugye ez mennyire probléma, tehát amit feszegettem, hogy igen, hogy volt egy sokkal jobb beszállási pont egyértelműen, most már egyértelműen nem ez a helyzet, tehát hogy annyira nem nyugodtan tartanánk ezt, mit tudom én, tíz évre, mert így is, úgy is emelkedni fog, hanem most már azért vannak kérdőjelek, de hogy kijelenthető-e, hogy pusztán azért, mert ez a diszkont szűkült, ez már nem attraktív, tehát ez igaz, vagy nem igaz?
Sándor Dávid: Hát az a része igaz, hogy már nem annyira attraktív, mint mondjuk pár hónappal ezelőtt, amikor mondjuk azt mondtuk, hogy érdemes növelni a súlyt benne, pláne úgy, hogy ami az előző beszélgetésben is azért érintve volt, itt az európai TTF földgázár-jegyzés, ez gyakorlatilag június vége óta 60%-kal jött följebb, ez a TTF, és bár itt az Ákos nem mondta ki, azért, hogy erről is sokat beszélgetünk itt csapaton belül, de hogy azért inkább azt valószínűsítenénk, hogy ez itt a következő hónapokban velünk maradhat, sőt, ugye például akár egy Goldman Sachs is kijött azzal, hogy még a mostaninál akár magasabb árszintek is elképzelhetőek, ugye bekészletezési szükségletek miatt. És az a helyzet, hogyha egy ilyen irányba, vagy ez az állapot marad fönn, akkor ez egy olyan állapot, ami igazából rontja azért az egész európai, de azon belül a kelet-közép-európai növekedési kilátásokat, itt ugye a fizetési mérleg helyzetet, mert hogy ugye igen, jelentős energiaimportra szorul az egész régió. És azért az a helyzet, hogyha van egy ilyen ellenszél, és közben egyébként azt látod, hogy az árazási oldal, még mindig van egy árazási diszkont, de már egyáltalán nem akkora, mint korábban volt, tehát már nem annyira sikítóan olcsó ez a régiós részvénypiac, akkor már azért nem tudsz rá annyira optimista lenni, meg annyira...
Dinnyés István: Én egy dolog érdekelne egyébként, és itt kíváncsi vagyok tényleg a véleményedre, hogy miért néz keresztül ezen a piac ennyire? Tehát hogy ugye, amikor először is jött ez a Hormuz-sztori, ott féltünk tőle, hogy ebből lesznek nagyobb gondok, és ugye a piac végig azt mondta, hogy meg fog oldódni. Ugye ez nem történt meg, de ott értettem, ugye az volt a mögöttes gondolat, hogy a piac mondta, hogy meg fog oldódni, és nem lesznek belőle nagy gondok. És ugye ez részben igaz is, mert végül is olyan óriási gondok eddig nem voltak belőle, de most már látjuk, hogy azért a gázárak megint mozgolódnak, tehát megint elméletileg fel kéne, hogy merüljön. És oké, hogy ez később is kiderülhet, de ugye egészen eddig mit gondolsz róla, hogy ez utóbbi rövid szakaszban miért nem érdekelte ez a piacot? Mert ugye ez nem csak a mi régiónkra igaz, hanem az egész európai piacra, és sokan azt gondolták, hogy ennek az egyik nagy vesztese lesz ennek a történetnek majd. Ez lehet is, ez előre abszolút nem látszik.
Sándor Dávid: Én szeretem azért, mert, és itt nyilván nem fog tudni ilyen nagyon egyértelmű lenni, azért a véleményem az az, hogy a nap végén a kelet-közép-európai régió, ha nagyon-nagyon leegyszerűsítem, akkor ez igazából majdhogynem egyenlő az európai banki play-jel. Tehát ez nagyon-nagyon együtt mozog, ez az egész. Ahogy az európai bankszektor tud emelkedni, azzal gyakorlatilag egyébként a profitvárakozások is nagyon-nagyon szorosan követik, ahogy így a CETOP, tehát itt ez a kelet-közép-európai régió profitvárakozásai alakulnak, és az árfolyamok is nagyon pariban vannak. Nyilván ez azért, mert ugye ebbe a CETOP-ba, meg a CEE-részvénypiacon ugye a bank súlya nagyon jelentős. De valahová ide vezetném vissza, hogy igazából ez egy ilyen európai banki play, és hogyha ez egy európai banki play, akkor ugye ez az a szektor, aki azért, tehát így első körben biztosan nem szenvedi meg talán annyira ezt az egész hatást. Mert itt arról beszélünk, hogy akkor valamivel az inflációs várakozások följebb kerülnek, ez miatt a helyzet miatt. Itt arról beszélünk, hogy a növekedési képed romlik, de azért nem beszélünk arról, hogy itt egyből recesszió lenne.
Dinnyés István: Hát főleg igen, főleg úgy igen, hogy ezt valamennyire egy egyszeri tételnek gondoljuk, hogy majd megoldódik.
Sándor Dávid: Így van, tehát igazából a kamatcsökkentési várakozások egy ilyen helyzetben inkább kiárazódnak, és igazából egy olyan helyzet áll elő, ami ugye a kamatok fönnmaradnak, olyan helyzet áll elő, ami ennek a pénzügyi szektornak igazából nem egy rossz állapot, és nem egy rossz helyzet. És közben egyébként, hogyha Európára nézünk, szerintem ott egyébként vannak pozitív előrelépések. Ugye itt ezt nagyon figyeltük, hogy mennyire engedik a Commerzbankba be az UniCreditet mint nagy tulajdonost, és ez végül is megtörtént ez a dolog, ami azért egy nagyon fontos lépés egyébként Európa számára. Ugye azért ez is, tehát ez egy nagyon fontos lépés, ugye ez a fajta ilyen banki konszolidáció irányába mutató első nagy és fontos mérföldkő lépés, és alapvetően ezek olyan tényezők, amik szerintem segíthették ezt.
Dinnyés István: Tehát egészen leegyszerűsítve, ameddig nem számolunk igazából nagyon elhúzódó súlyos következményekkel, de igazából azt mondjuk, hogy van egy jó állapotban lévő pénzügyi szektor, aki egyébként igazából kitekintve tök sokat nyer is ezen, és erre azt mondják, vagy azt mondták a befektetők, hogy figyelj, azért én vállalom ezt a kockázatot, hogy esetleg szélsőséges esetben ez elhúzódhat.
Sándor Dávid: Tehát ilyen módon, igen, amit mondasz, hogy igazából ezeket a kitettségeket lehet tartani, tehát nincs egy ilyen törés a sztoriban. Oké, már nem olyan olcsó, stb. Nem olyan erős belépési szintek, az szinte biztos. Meglévő kitettségeket lehet érdemes még tartani. Azért, hogyha marad ez a magas gázárkörnyezet, azért látjuk azt, hogy a világ többi részében viszont vannak olyan régiók, ahol van egy nagyon-nagyon erős profitnövekedés. Tehát azért a profitnövekedési képben azért itt is ez a relatív pozíciója sokat romlott egyébként a kelet-közép-európai régiónak. Tehát, ha azon kéne gondolkoznom, hogy milyen régiót válasszak most, akkor nem feltétlen ez lenne. Tartanám, de nem ez lenne az, amit választok. És ilyen szempontból azt kell, hogy mondjam, hogy az elmúlt időszakban a feltörekvő piacok, nyilván itt pár részvénynek köszönhetően, meg itt ugye a memóriachip-piacon látott hatalmas robbanásnak köszönhetően, de hogy a feltörekvő piacon van egy akkora hatalmas profitrobbanás, év per év, nem tudom, a 60-80 százalékokról beszélünk, aminek köszönhetően most ott tartunk, hogy a feltörekvő részvényindex, az MSCI Emerging index, az olcsóbb most már, mint a kelet-közép-európai részvénypiaci index. És itt nyilván...
Dinnyés István: Amellett egyébként, hogy egyetértek teljesen, és én is amúgy most már máshova fókuszálnék, akár ha most lesz egy korrekció, akár nem, de hogy visszatérve erre a feltörekvő részre, tehát ezzel egyébként, ugye amit mondtál, hogy pár részvény azért okozza ezt a nagy boomot, akkor ezt mondhatjuk azt is, hogy egyébként az amerikai félvezető szektorban is, ha nagyobb korrekció, ez ugyanúgy megjelenik, hogy ez az, hogy alapvetően van egy óriási eredményboom, és ha én azt elhiszem, hogy ez nem egy ciklikus dolog, hanem még tartósabb lehet, akkor egyébként arra is mondhatnám ugyanúgy ezek mellett. Vagy van itt valami más faktor, ami miatt a feltörekvő érdekesebb?
Sándor Dávid: Hát elsősorban ez húzza, vagy ez az, ami elsősorban ezt drive-olja ezt a dolgot. Ugye mi a negyedév végén egyébként a félvezetőkkel kapcsolatban egy picit óvatosabbak lettünk, de ez igazából, nálunk ugye Békési Ádám követi, egyébként nagyon jól látta a folyamatokat, az év eddigi részében, és igazából az volt a vélemény, hogy most az év második felére azért azt várnánk, hogy nyilván volt egy túlvettség, túlzsúfoltság, stb., és abból azt vártuk, hogy jó, ebből azért egy pici leeresztés jöhet. És ott volt a dél-koreai Kospi, ugye Samsungos, SK Hynix, tehát ugye ezek a memóriachipes kitettségek, és azért abban is volt azért egy méretes korrekció már.
Dinnyés István: Nem kicsi korrekció volt, meg a tőkeáttételes kereskedése.
Sándor Dávid: Abszolút, tehát hogy most már azért egy más állapotban vagyunk, már nem feltétlen van egy akkora nagyon nagy túlfeszítettség ebben az egész történetben, és ezért is mondom azt, hogy egy emerging piac, ami időközben egyébként egy a legolcsóbb régióvá vált, a többihez képest, a legnagyobb a relatív diszkontja, értékeltségi alapon, és historikusan, és nagyon rég látott módon nagyon jelentős ez a fajta lemaradás, ezért könnyen lehet. Miközben a dollárról meg azt mondjuk, hogy azért van egyfajta ilyen gyengülési irányba mutató mozgása, ez igazából, azért sok minden állhat ennek a hátterében.
Dinnyés István: Elkanyarodtunk itt a témától, szerintem erre az emerging piacra is vissza fogunk még térni, így a mesterséges intelligencia kapcsán, sokat beszéltem már róla én is. De hogy amiről viszont nem beszéltünk annyit, és szerintem mindenkit érdekel, az a magyar piac, és ugye itt a bevezetőben említettem, hogy úgy ott is volt egy várakozás, hogy elérte ezeket a szinteket, hogy ott mi a helyzet, ugyanezt látod, mint a közép-kelet-európai indexnél, hogy igazából már nem annyira attraktív, hanem, nem is az van, hogy eladási jelzés vagy ilyesmi, de hogy nem is annyira beszállási, hogy hogy látod ezt?
Sándor Dávid: Az a helyzet, hogy itt is igen, ráadásul ugye a kelet-közép-európai régión belül a magyar volt a legolcsóbb, tudjuk az okait, itt az alapvetően az elmúlt négy évben vált egyébként szembetűnővé ez az árazási diszkont, és ez sokat szűkült. Már a választások előtt, de aztán a választásokat követően is ez sokat szűkült. Elérte a BUX a 150 ezer szintet, azért erről írtunk, meg ezt mondogattuk korábban, hogy ez bőven benne van a pakliba. Innentől kezdve én azt gondolom, hogy sokkal inkább, a már említett kockázatok miatt, ez sokkal inkább fog már együtt mozogni azért a régióval, meg így a világ többi részével, mintsem egy ilyen különálló sztoriként vágtatni tovább. Tehát sokkal nagyobb együttmozgás lesz, de én azt gondolom, hogy valamekkora tér még mindig van a magyar piac előtt. Ugye a hosszú kötvényhozamunk lement oda, ahol a lengyel hosszú kötvényhozam van. Én azért azt gondolnám, hogy a részvénypiaci kockázati prémium is képes lehet a lengyel irányba menni. Nem gondolom, hogy a lengyelhez, vagy abba látok kockázatot, hogy vajon a lengyelt beéri-e, mert hogy azt ne felejtsük el, például az S&P Dow Jones indexekbe a lengyel részvénypiacot a fejlett piacok közé sorolták most föl augusztusban. Tehát azért van egyfajta különbség a kettő között. De még ebben az esetben, és hogyha nagyon le kéne szummázni, nagyjából azért azt látjuk, meg úgy számolunk, hogy 160-170 ezer pont közötti tartományba képes lehet bejönni az index. Ha megnézzük a nagy egyedi vállalatokat, ott is relatív árazásban lemaradásokat látunk, így a negyedéves gyorsjelentések alapján. Nem feltétlen gondoljuk ezeket indokoltnak, azokat alapvetően azért jónak látjuk, vagy jónak láttuk ezeket a számokat. Ugye ez azt jelenti, hogy egy 10% körüli felértékelődési potenciál azért lehet itt ebben, ezen a piacon.
Dinnyés István: Jó, hát még talán lezárásnak ezt a kis érdekességet elhoznám, aminek van befektetési vonzata is. Ugye mi már igazából két éve, körülbelül ajánljuk a biotech szektort portfóliókba, ugye nagyon nehéz néha, tehát hogy ennek a mesterséges intelligencia boomnak, ilyen ETF meg befektetési alap-alapon nagyon nehéz a nyerteseit ugye kiválasztani, mert sokkal inkább cégspecifikus. Sokat fejlődött egyébként ebben a vetületben is a termékgyártás, egyre érdekesebb ETF-ek látnak napvilágot, de hogy ez nem egy egyszerű sztori. De hogy ami igazából így, mikor ez beindult, ez az egész így azonnal, hát adta magát, vagy legalábbis én gondoltam, az ugye ez a biotech szektor volt, hogy ez igazából egy abszolút nyertese lehet ennek, és most ezt azért hozom be, amellett, hogy ugye ajánlva van itt a privátbanki portfóliókban, mert ugye volt itt egy nagyon érdekes hír, ami szerintem egyébként is beszélgethetnénk róla, ugye a Moderna gyakorlatilag egy személyre szabott rákvakcinája nagyon sikeresen szerepelt teszteken, és hát ez nagyon megmozgatta a piacot, ugye?
Sándor Dávid: Háromszorozódott a részvényárfolyam egyetlen nap alatt.
Dinnyés István: Igen, és hát nyilván a biotech szektor is, meg az egyébként óriásit realizált, hát folytatja ezt az óriási rallyt, amit az elmúlt két évben megkezdett. Ugye ez egy nagyon érdekes dolog, mert ugye ez az onkológia, tehát gyakorlatilag ugye ez a rákgyógyítás, ez egyik legjövedelmezőbb piac így az egészségügyben, és az egyik legfontosabb is, ugye ezt szerintem mindannyian egyetértünk benne, hogy ez baromira jó lenne, ki mindenki örülne neki, hogyha ezt megoldanák, vagy lenne erre egy viszonylag stabilabb módszer, amivel tényleg akár ez gyógyítható. Szóval a Moderna, tehát ha esetleg valaki a Covidra nem emlékezne, ugye egy ilyen mRNA-típusú technológiával jött elő, ugye ebben a technológiában gyakorlatilag az immunrendszer van megtanítva arra, hogy elpusztítsa azt a káros sejtet, vagy vírust, vagy bármit, amire beoltanak. És itt is ez történik, tehát gyakorlatilag már magát a rákos daganat egyedi genetikai mutációját támadná meg igazából az immunrendszer. És ami itt érdekes, hogy miért kapcsolódik ez az AI-hoz, hát egyrészt úgy kapcsolódik hozzá, hogy ugye AI-jal sokkal gyorsabban zajlanak ezek a kutatások, tesztek, tehát ami korábban 10-15 év volt, annak a költsége, ideje igazából lefeleződhet. És ebben az esetben is például igaz az, hogy ugye miután ez egy személyre szabott vakcina, tehát a te úgymond DNS-edet kell elemezni benne, ugye ez is rengeteg adatelemzést igényelt korábban, stb. És most köszönhetően a mesterséges intelligenciának, ugye ezt sokkal gyorsabban meg tudják lépni, tehát gyakorlatilag feltérképezik a genetikai kódodat sokkal gyorsabban, mint hogy korábban elképzelhető lett volna, így megtalálják gyakorlatilag azt, hogy neked mi a leghatékonyabb ilyen típusú, személyre szabott vakcina.
Sándor Dávid: Hát gyakorlatilag itt egy ilyen nagyon látványos módja annak, meg eredményei annak, amiről ugye korábban is beszéltél, meg hát ami miatt ugye ez be lett emelve az ajánlásaink közé, gyakorlatilag ez a biotech szektor, meg a gyógyszer szektor, ugye az volt a mondás, hogy igazából az AI-nak ez egy nagy haszonélvezője.
Dinnyés István: Igen, igen, ez az egy egyszerű, viszonylag egyszerű, tehát amit mondtam, hogy egyébként nagyon nehéz kitalálni azt, hogy milyen cégcsoportok lehetnek azok, akik ebből. De hogy ez nagyon egyértelműnek tűnik, hogy ezen a vonalon ugye ez, hogy felgyorsítja a gyógyszerkutatást, a költségeket, az időt lefelezi, ez biztos, hogy segíteni fog. És itt, amit meg említenék, amiről szintén sokat beszéltünk itt eddig, ez az Eli Lilly, ugye gyógyszergyártó. Ugye itt több dolog kapcsán is felmerült, ugye ez elsősorban azokról az ilyen fogyasztószerekről híres, és ezekről beszéltünk sokat. Abban én ugye ezt megneveztem, és ezt továbbra is tartom, hogy a leginkább élenjáró cég, akik gyakorlatilag a, szerintem egyik legpiacképesebb ilyen termékkomplexummal rendelkezik ezen a téren. Ez az árfolyam, ez be is igazolt, tehát gyakorlatilag szerintem új csúcsokon van, tehát ez folyamatosan emelkedett. De ugye itt előhoztam más kapcsán is, tehát ők voltak azok, akik ugye egy ilyen AI-platformot is elindítottak, pont ezért, hogy ők is óriási adatbázisokat tartanak, hogy gyakorlatilag ezeket a genetikai kutatásokat fel tudják gyorsítani, tehát pont ezeket a biotech típusú fejlesztéseket leegyszerűsítsék. És ami szerintem tök érdekes, hogy ugye ezt elindították, és hát egyre több ilyen kis céget vásárolnak fel. Ugye van egy óriási cash flow-juk ebből az üzletágból, ami ez a fogyasztószeres biznisz, és ebből ugye fel tudnak vásárolni ilyen induló biotech cégeket, ezeket utána ráeresztik gyakorlatilag ezekre a mesterséges intelligencia által támogatott platformokra, felgyorsítják így a kutatást, és értelemszerűen így tök sok eredményt le tudnak tenni vélhetően az asztalra. Ami miatt ez érdekes szerintem, mert hogy maga az Eli Lilly, amit mondtam, hogy ilyen klasszikus gyógyszergyártóként már abszolút nem lenne olcsó. Nagyon sok minden bejött, amit mondtunk ezzel korábban, és jól is működött. Viszont ha ezt elhisszük, hogy ez a cég egy ilyen át fog váltani, tehát túl fog ezen bőven mutatni, és gyakorlatilag működtetni fog egy ilyen platformot, és folyamatosan akár sokkal gyorsabban új termékeket tud tenni a piacra, akkor abszolút nem lepődnék meg rajta, hogyha ez az egyik ilyen topvállalat lenne a következő tíz évben.
Sándor Dávid: Nagyon jó. Nagyon szépen köszönjük a figyelmüket a mai adásban. Nagyon messziről indultunk. Scott Bessenttől, a debasement trade-től, hogy a reál eszközöknek hosszú távon áll a zászló, akár arany, részvény, de hogy rövid távon milyen aggályaink vannak velük kapcsolatban. Beszéltünk uránról, beszéltünk agrártermékekről, mint lehetséges befektetési lehetőségekről, de akár a műtrágyagyártókról is. Aztán elkanyarodtunk ide Európába, a kelet-közép-európai régiós részvénypiacról volt szó, magyar részvénypiac, meddig emelkedhet még a BUX, mekkora potenciál maradt benne. Aztán itt lezártuk azzal, hogy látszanak az első jelei az AI-nak, mint megoldásszállítónak a biotech szegmensben, és a Modernánál, és az Eli Lillynél is milyen kilátások vannak. Úgyhogy ezzel zárjuk a mai adásunkat. Itt volt velünk Szemán Ákos, a Multi-Asset szenior elemzője, Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője, és jómagam, Sándor Dávid, a Multi-Asset Elemzés vezetője. Köszönjük szépen!
Dinnyés István: Köszönjük!
A videóban megjelenik a végefőcím, amelyen az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, úgy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban elhangzó tájékoztatás ugyanakkor nem teljes körű. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek