Bármi is történik, a hosszú hozamok emelkednek
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Mikor mehet nyugdíjba a forint?
A magyar forint idén 80 éves: szép kerek évforduló, mégis sokan inkább euróra cserélnék a magyar fizetőeszközt. A kormányzat dolgozik is az euróbevezetésen, ám ehhez rendkívül szigorú kritériumokat kell teljesíteni az államadósság, az infláció és a költségvetési hiány terén. Az epizódban szóba kerül még az is, hogy ki lehet a Hormuzi-szoros körüli feszültség valódi nyertese és hogy hogyan áll most a félvezetők piaca.
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
A tőzsdék hol emelkednek, hol zuhannak, fellángol majd csillapodik az iráni konfliktus, az olaj és az infláció is hol felfelé, hol lefelé mozdul, a hosszú lejáratú állampapírhozamok viszont mindettől függetlenül emelkednek. Ebben az epizódban befektetői szemmel adunk aktuális összképet a világpiacokról: hol tart az amerikai gazdaság, mit üzennek a makromutatók, és mi a helyzet az AI-cégekkel.
A tőkepiaci aktualitásokról Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója és Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője beszélgetett.
A beszélgetést 2026. augusztus 11-én rögzítettük.
Ha tetszik az OTP Global Markets podcast, szavazz ránk a Rankia „Az Év pénzügyi podcastje" kategóriájában, erre a linkre kattintva!
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: „Bármi is történik, a hosszú hozamok emelkednek"
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Kopányi Szabolcs: Sziasztok! Üdvözlöm az OTP Global Markets podcast hallgatóit! A mai epizódban pénzügyi piaci aktualitásokról fogunk beszélgetni.
Partnerem Sághy Balázs kollégám lesz. Szervusz Balázs!
Sághy Balázs: Szervusz Szabolcs!
Kopányi Szabolcs: Ez egy csíkos inges adás, terv nélkül így alakult.
Mivel kezdjük a csíkos inges adást?
Sághy Balázs: Hát kezdjük szerintem világgazdasággal, hogyha így vezeted föl, és mivel mással, mint Amerikával, mi a helyzet az amerikai makrogazdasággal. Beszéljünk egy kicsit jegybankról, beszéljünk egy kicsit hozamokról. Tényleg hogyan alakul a makrogazdasági összkép, és hát nyilván ebből következik nagyon sok minden Japánnal kapcsolatban, meg úgy a világ egészére és végeredményben a mi kilátásainkkal kapcsolatban is. Úgyhogy szerintem ez egy jó kezdet tud lenni.
Kopányi Szabolcs: Voltam szabadságon nemrég, és hogy egy kicsit az irodától távol töltöttem az időt, nyilván máshogy jönnek a gondolatok, de a piacokat követtem. Nekem egy dolog tűnt fel, hogy bármi történik, a hosszú hozamok emelkednek. Tehát a tőzsdék azok mehetnek le, mehetnek föl, van zaj, iráni konfliktusban van nagyon sok zaj, még több zaj, olaj is megy föl, le, mindenfele. A hosszú hozamok viszont folyamatosan mennek fölfele igazából.
Ez az amerikai 30 éves hozam, ahogy befele jöttünk, néztem 5,27.
Hú, hát azért ez eléggé kemény, nem?
Sághy Balázs: Igen, igen, hát én ezt úgy értelmezem, hogy a költségvetési fegyelem hiánya az állandósult. Gyakorlatilag örökké vált és a piacon még nagyobb fegyelmezetlenségre számítanak, ugye a költekezést látjuk, költségvetési hiányokat látjuk a fejlett piacokon. Szerintem ez ennek az eredménye, hogy igen, most a 30 éves amerikai kötvényhozam már 5,3% környékén jár, és rendszeresen emelkedik, és ilyen rövid távú megoldásokat keres. A US Treasuryék rövid távú megoldásokat keresnek a költségvetési finanszírozásról döntő szervek, hát így áttérnek a rövid hozamgörbe rövid oldalára, gyakorlatilag rövid oldalon kezdik egyre hangsúlyosabban finanszírozni a költségvetést.
Kopányi Szabolcs: És ez megoldás?
Sághy Balázs: Rövid távon úgy tűnik, hogy igen.
Kopányi Szabolcs: Hát de épp az, hogy úgy tűnik, hogy nem, mert ha megoldás lenne, akkor nem emelkednének a hozamok, nem? Tehát nekem az a meglátásom, hogy nem lehet megoldani egy problémát azzal, hogy elmenekülök a kibocsátás elől, és rövidben finanszírozom a Treasuryt, mert akkor mi lesz annak a vége? Egyre inkább nő a megújítási kockázat, és egyre több aukciót kell folyamatosan vezényelni. Tehát míg egy hosszú kötvényt, hogyha elad egy finanszírozó, akkor azt az adott tételt, mondjuk egy 30 éves kötvény esetében 30 évig nem kell hozzányúlni. Ha azt rövid lejáratú eszközből finanszírozza, akár éven belül lejárattal, akkor mindig-mindig vissza kell térni, és meg kell újítani a hitelezést. Szóval a fejlődő piacokon jó sok adósságválság volt, és az szerintem egy közös jellemző, hogy először mindig megpróbálták ezt a trükköt, hogy akkor menjünk a rövid irányba, és soha nem jött be. Láttuk ezt egyébként korábban Magyarországon is, láttuk Romániában, láttuk Törökországban többször, és igazából soha nem jött be. Tehát szerintem ez egy nagyon rossz út. És a piaci értékítélet meg egyértelmű, a hozamok mennek föl.
Sághy Balázs: Igen, igen, de kinek van manapság 30 éves időtávja, vagy akár 20. Egyre kevesebbeknek, tehát különösen a politikusok és politikai jellegű szereplők sokkal rövidebb szemlélettel döntenek, és ez igen, meglátszik ebben a trendben, hogy rövid távon finanszírozzák, és egyébként, hogyha finanszírozási, finanszírozhatósági gondok lesznek majd valamikor a jövőben, az lehet, hogy egy másnak a problémája lesz.
Kopányi Szabolcs: Szerintem finanszírozási probléma és finanszírozhatósági kérdések nem merülnek föl, álkérdés. Tehát mindent lehet finanszírozni, csak följebb megy a hozamszint.
És valahol ezt látjuk, hogy a piac jelenlegi értékítélete az, hogy több kompenzációt vár el ezért a finanszírozásért.
Tegyük hozzá, hogy hatalmas mennyiségű finanszírozási igény van a költségvetések mögött, ugye hatalmas a deficit. Ehhez még hozzájön az AI, ami azt jelenti, hogy ugye elfogyott cégeknek a felhalmozott pénzeszköze, és gyakorlatilag most már nem cash flow-ból finanszírozzák az AI projekteket, hanem vagy részvénykibocsátással vagy kötvénykibocsátással. Ők is ugye növelik a kínálatot, egyszerre ugye a költségvetések mellett, és hát részben idejön az is, hogy vannak olyan technikai tényezők is, amik szintén növelik a kínálatot.
Egy kicsit másfelől jőve a japán jegybankra gondolok. Ők hogy jönnek ide?
Sághy Balázs: Hát japán jegybankkal közösen hoztak létre most Bessenték, tehát az amerikai, gyakorlatilag Pénzügyminisztérium egy tervet, egy programot, amivel gyakorlatilag a jent szeretnék erősíteni, és megelőzni azt, hogy a japán szereplők eladják az amerikai kötvényeket, tehát egy új kínálatot borítsanak gyakorlatilag a piacra. Tehát a finanszírozási vonalon jönnek be a japánok.
Kopányi Szabolcs: De pont ez több, mint egy terv. Hát ugye interveniált, a Bank of Japan ugye interveniált horror mértékben. 2026 eddig eltelt időszakában több mint 150 milliárd dollárnyi tartalékot égettek el, és ugye ez a tartalék, ez nem használt bútorban és nem tudom, bitcoinban csücsül, hanem általában valami likvid tartalék eszközben, sok esetben amerikai állampapírban, és amikor a Bank of Japan megvédi a saját devizáját a túlzott gyengüléstől, amit egyébként a Bessent nagyon támogat, akkor pont amerikai papírokat, amerikai kötvényeket borít a piacra, pont valószínű abban a lejárati spektrumban a hosszú kötvényekről van itt szó, aminek a kínálatát a Bessent és az amerikai adósságfinanszírozás limitálni szeretne. Tehát egy kicsit nekem úgy tűnik, hogy a saját lábukba lőnek, mert egy célt próbálnak elérni, egyébként azt sem érik el, mert a dollár ilyennek az árfolyamát nézve eléggé tiszavirág életűek ezek az intervenciók, és el lehet égetni 50-60-70 milliárd dollárt úgy, hogy egy hét múlva nem is látszik a hatása. Akkor ennyi erővel lehetne, nem tudom, akár nem tudom, tűzijátékot is csinálni, nem? Tehát valami nagyon drága tűzijátékot. Tehát végül is ez is egy pénzügyi tűzijáték.
Sághy Balázs: Végül is igen, nyilván nem azt szeretnék, hogy eladják a japánok a hosszú kötvényeket, ezért kell ugye tervről beszélni, ezért kellett ez a politikai vonal, bejelentések, stb., hogy megnyugtassák a piacokat, hogy más módokon szeretnék elérni azt, hogy a jen ne gyengüljön tovább. Például mindenféle kormányzati eszközökkel, akár jegybanki eszközökkel, egyelőre egyébként a Fed nincs benne a sztoriban, de be tud lépni. Nyilván ugye a jegybanki szerepéből adódóan gyakorlatilag korlátlan pénzteremtési funkcióval, és ez kicsit elébe megy annak, hogy amit mondtál, hogy bármennyi pénzt el lehet égetni, a Fed meg bármennyi pénzt meg tud teremteni. Úgyhogy vannak itt még lehetőségek, ilyen irányú lehetőségek.
Kopányi Szabolcs: Hát nem tudom, én egy kicsit kritikusan nézem ezt a folyamatot, mert szerintem a saját piacukat nem tudják kordában tartani. Tehát ez a hosszú hozamok emelkedése, ez drasztikus, és ugye tegyük a képhez azt is hozzá, hogy van egy új amerikai Fed-elnök, ugye Kevin Warsh, aki hát sok várakozás előzte meg az ő érkezését, és egy kicsit azt érzem, hogy veszített a Fed hitelességéből, tehát szerintem olyan nem volt olyan túl erős a kezdése, és eléggé úgy tűnik, hogy a piac kamatemelés irányába szeretné eltolni a Fedet, kamatemelést várna, ezzel szemben nem tesz semmit, csak próbál beszélni erről-arról-amarról.
Szerinted jót tenne, kellene Amerikában kamatemelés, illetve megfordítva a kérdést, miért fél a piac a kamatemeléstől? Mert elég nagy százalékkal egyébként árazta a piac a kamatemelést már az elmúlt kamatdöntésre is, és most is szeptemberig gyakorlatilag több mint 100%-os valószínűséggel árazza a piac, hogy kamatot kell majd emelnie a Fednek, de miért félünk ettől? Vagy egyáltalán ez jót tenne?
Sághy Balázs: Indulnék onnan, hogy hogyan került Warsh ebbe a pozícióba. Donald Trump választotta őt, és Donald Trump az előző jegybankelnökre nagy nyomást helyezett, hogy alacsonyan tartsa a kamatokat, meg talán még lejjebb őket. Tehát egyébként a kiválasztási kritériumok között ott volt, hogy egy ilyen, hát emeléssel kapcsolatban hezitáló ember legyen.
És abszolút teljesíti a feladatot. Miért fontos ez? Ugye Donald Trump is miért szerette volna, hogy alacsonyan legyen a rövid oldali kamatszint. Hát a finanszírozás miatt, hogyha rövid oldalon finanszírozzák magukat, akkor járnak jól, hogyha azt minél alacsonyabb hozamszinten minél alacsonyabb, mondjuk kamatszinten tudják megtenni. Tehát ez a logika mögötte. Mi lehet a hátulütője az infláció? Hát hogyha az infláció elszáll, akkor igazából a növekedést végeredményben megeheti, és ugyan jó szándékkal, növekedésösztönző szándékkal szeretnék alacsonyan tartani a rövid oldali hozamokat, de a végén nagyon könnyen egy inflációs válsághoz lyukadhatunk ki. Tehát ez lehet a logika mögötte.
Ugye mi a gond ezzel? Hát a hosszú oldalon, ahogy beszéltük, hosszú oldalon jelentkeznek az aggodalmak. Egyre emelkedő hozamgörbe, és hát a rövid távú szemlélet az egésszel kapcsolatban a fő probléma.
Kopányi Szabolcs: Igen, csak ez az egész inflációs kép, sokan mondták azt, hogy jaj, de most egy kicsit alacsonyabb lett az amerikai infláció, jön valamennyire, jön le, és akkor fú, nem is kell kamatot emelni. Ugye miről beszélünk? Holnap, ugye kedden vesszük föl ezt az adást, szerdán jön neki az amerikai infláció, az elmúlt havi 3,5 százalék után most 3-4 az elemzői várakozás. Ugye a jegybanki cél 2%. Tehát 3-4-et várunk, 2% a cél, ez a 65. hónap, vagy nem tudom hanyadik hónap, hogy a cél fölött van az amerikai infláció. Az elmúlt 5 év átlagos inflációja. Tudod mennyi? 4,5%. És most nem lehet arra mondani, hogy iráni háború, meg olaj, mert az iráni háború az öt hónapja tart. Ez az elmúlt öt év, 4,5%. Tehát szerintem joggal merül fel az a kérdés, hogy van még 2%-os inflációs cél, és akkor több dolog elképzelhető, lehet, hogy nincs, mint az autópályán, lehet, hogy ki van írva 130, de nem kell betartani, nem tudom, de vagy az van, hogy elkezdjük betartani a szabályt. Svájcban sokszor 110 az autópályán a sebességhatár, és 112-nél már bírságot kapsz. Ott mindenki igazából 109-cel megy, tempomattal, hogy nehogy bírságot kelljen fizetni. Tehát ki lehet kényszeríteni, de ahhoz viszont ugye monetáris politikai beavatkozás kellene, és nyilván kamatemelés. Tehát nem könnyű szerintem Warsh helyzete, mert eléggé úgy tűnik a piaci reakciók alapján, hogy a piac kamatemelési irányba próbálja őt szorítani, és ha ő ennek ellenáll és nem emel kamatot, akkor valószínű a hosszú hozamok felerősítve azok a tényezők által, amiket ugye említettél, hogy kibocsátás, költségvetési fegyelem hiánya, stb. stb. Hát ez folytatódhat ez a hozamemelkedés. És az általában nem szokott jót eredményezni egy idő után?
Sághy Balázs: Hát két dolog. Az egyik hozzáállás, a másik pedig lehet, hogy többet tud olvasni, mint mi. Az elsőt úgy bontanám ki, hogy nem feltétlenül szigorúan, olyan szigorúan áll az inflációs célhoz, mint a svájci rendőrök az autópálya sebességhez, mondott is olyat, hogy igazából neki 2,99 is kettőnek számít. Nem érdeklik ilyen kerekítési problémák.
Kopányi Szabolcs: Utána azt korrigálta, mert először mondta, igen, hogy a tizedes ponttól a balra lévő rész számít, azért utána itt korrigálnia kellett, pont ez csökkentette szerintem a hitelességet, hogy egyszer ezt mondja, egyszer azt, nem biztos, hogy jót tesz. De hát a piacok tesztelik majd. Amit akartam még kérdezni Balázs, hogy egy kicsit más vizekre evezve.
Warshnak a gondolkodásába nagyon sok helyen bejön az amerikai termelékenység kérdése. Van itt egy nagy tényező, amit az egész termelékenységet nagyban befolyásolja ez az AI. Itt mire kell felkészülni, látszik-e itt valami, hogy alakul a termelékenység, és hol van a határ, hogy most örülünk a termelékenységnövekedésnek, és mikortól jön az, hogy már el kell kezdenünk félnünk, hogy senkinek nem lesz munkája, mert az AI mindenkinek elveszi a munkáját. Hol állunk ebben?
Sághy Balázs: Nehezedett volna a második, amire gondoltam, hogy többet tud, mint mi, lehet, hogy a jövővel kapcsolatban, mert ugye amiről beszélgettünk, ezek múltbeli adatok, múltbeli inflációs adatok. Lehet, hogy a jövőbeli trendeket több információval vagy jobb helyzetértékeléssel jobban tudja kezelni. És igen, hát a hatékonyságnövekedés antiinflációs hatású lehet. Ugye nem a bérek fognak annyira növekedni, hanem nagyon sok olyan dolgot, amit korábban emberekkel kellett elvégeztetni és fizetni kellett érte embereknek. Most már az AI el tudja végezni, vagy robotok el tudják végezni. És látszik egyébként már most, tehát a visszatekintő adatokban is egy eléggé jelentős produktivitás növekedés Amerikában. 1,6 éves, 1,6% körüli produktivitás növekedés lehet. Ez magas az elmúlt, mondjuk a koronavírus óta eltelt időszakban is, de kicsit távolabbra nézve, hát így a 2000-es éveket is belevéve ebbe az idősorba, ez egy kifejezetten erősnek számító produktivitás növekedés, ami ugye mozgásteret adhat a Fednek, és egy jó indok arra, hogy ne emeljenek kamatot, mert egyszerűen nem lesz embereknek pénze arra, hogy fölhajtsák az árakat, hogy vásároljanak, és így teljesen komfortosak ezzel a mostani rövid kamatszinttel. Ez egy valós, hát igazából az emberi munkára nézve ez egy valós veszély, és egyébként aggódhatunk is, láthatjuk azt, hogy nagyon sok feladatot, amit korábban emberek végeztek, most már gépekkel nagyon vidáman el lehet végeztetni.
Kopányi Szabolcs: Hát nem tudom, hogy most ennek örüljek, vagy inkább kezdjek el aggódni, mert a piaci értékítéletben én nem látom azt, hogy a piac ettől aggódna. Mert azért amit te mondasz, hogy az emberek elveszítik a munkájukat, és akkor nem fogják tudni, nem lesz olyan keresleti nyomás, amivel fel tudják nyomni az árakat. Hát nem tudom, ez azért inkább egy elég ilyen utópisztikus? Hát nem utópisztikus, de kellőképpen összességében én azt mondanám, hogy ez egy pesszimista ilyen bearish olvasata a történetnek, mert akkor viszont egy csomó gazdasági teljesítmény is veszélybe kerül. Nyilván, ha az embereknek nem lesz munkája, akkor ők melyik étterembe fognak járni, ha nem megyek az étterembe, akkor nem tudom, az éttermi pincér miből fog, nem tudom, fodrászhoz menni. Szóval nyilván ezek a tovagyűrűző hatások, ez ugye nagyon sok gazdasági teljesítményt érinthet, és akkor a gazdasági növekedéssel is gondok lehetnek. A munkanélküliségi ráta is emelkedhet, és adott esetben a szitokszó, a recesszió is előkerülhet, de hát erre nem nagyon. Te szerinted erről bárki gondol erre most?
Sághy Balázs: Igen is és nem is. Nem véletlen, hogy ezek a technológiai titánok gyakorlatilag manifesztókat adnak ki azzal kapcsolatban, hogy milyen hatása lesz az AI-nak a társadalomra, a munkára. Legutóbb Mark Zuckerberg adott ki egy ilyen megnyugtató célzatú manifesztót arról, hogy minden világok legjobbikát fogja elhozni az AI és nem kell aggódni. Ez nekem azt mutatja, hogy ez egy kérdés, egy nagy kérdőjel, hogy ők úgy érzik, hogy bele kell szólniuk ebbe.
Kopányi Szabolcs: Hát ha neked annyi pénzed lenne az AI-hoz kapcsolódóan, mint Zuckerbergnek, akkor te is ilyeneket mondanál szerintem.
Sághy Balázs: Abszolút, abszolút. Próbálnék nyugtatni mindenkit. A valóság nem biztos, hogy ennyire vidám lesz. Igen, lehet, hogy egy rögös alkalmazkodási út következik, ami egyébként magával hozhat gazdasági visszaesést is. Most készpénznek veszi, úgy tűnik, készpénznek veszi mindenki, hogy ez az AI ez egy nagyszerű dolog, és csak jó hatásai lehetnek, és egy gyakorlatilag töretlen fölfelé trendre számíthatunk, jólétünkben, életminőségünkben, részvényárfolyamokban ez tükröződik, nagyon kevesen kérdőjelezik meg azt, hogy biztos, hogy ilyen sima lesz az átállás. Gyakorlatilag, hogyha visszanézünk a korábbi ipari forradalmakra, voltak döccenők a tényleg nagy újításoknál is, és mehettünk vissza most akár a dotcom időszakra, akár a vasútra, tehát így egészen távolra az ilyen nagy technológiai változások idő során.
Kopányi Szabolcs: És akkor erre a, ez ilyesmi típusú döccenőre készülhet föl Warsh esetleg, vagy ettől él?
Én úgy gondolom, igen, mert reagálni a napnál is világosabban megmutatkozó inflációra, tehát nem arról van szó, hogy egy nagyon kis eséllyel, vagy nem tudom, hogy milyen eséllyel fordulhat ez elő, de az biztos, hogy a piac nem árazza. Tehát akkor vagy a piac nézi ezt be, hogy ez egy sokkal kevésbé egyértelmű helyzet, mint amilyennek tűnik, vagy Warsh túl óvatos ezeknek a hatásoknak a tekintetében, és nyilván nekik azért a kettős célból ugye az egyik az infláció, és azt azért most elég jó időtávon folyamatosan elvétették.
Az alapján nem kapna egy jó értékelést, hogy az elmúlt öt évben hogy teljesítették az inflációs célt.
Sághy Balázs: Igen, igen, de szerintem ez a következő két-három év nagy sztorija, egy alkalmazkodási időszakra számíthatunk, és Bessent is, Warsh is befektetési banki háttérrel rendelkezik, és ők tudják, hogy a jövővel számítani kell a jövőbeli várható eseményekkel kell nekik igazából lényegileg foglalkozni. Ezért gondolom, hogy lehet, hogy például Warsh többet tud, többet lát, mint azok, akik csak a múltbeli adatokra néznek vissza. Nem gondolom azt, hogy restségből nem emel kamatot, hogyha nem emel kamatot, hanem lehet, hogy éppen ezt, amiről most beszélgetünk, ezt látják, értik kicsit jobban, mint a piac nagy része, ami egyébként egy lehetőség tud lenni a piacon.
Kopányi Szabolcs: Köszönöm Balázs, remek beszélgetés volt. Egy szolgálati közleményünk még lenne. Amennyiben tetszett nektek az adás, a leírásban található linken szavazzatok ránk. Köszönjük szépen, sziasztok!
A videóban megjelenik a végefőcím, amelyen az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, az az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett, az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek