Mikor mehet nyugdíjba a forint?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
A magyar forint idén 80 éves: szép kerek évforduló, mégis sokan inkább euróra cserélnék a magyar fizetőeszközt. A kormányzat dolgozik is az euróbevezetésen, ám ehhez rendkívül szigorú kritériumokat kell teljesíteni az államadósság, az infláció és a költségvetési hiány terén. Az epizódban szóba kerül még az is, hogy ki lehet a Hormuzi-szoros körüli feszültség valódi nyertese és hogy hogyan áll most a félvezetők piaca.
Minderről Eppich Győző, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési Osztályának vezetője és Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője beszélgetett.
A beszélgetést 2026. július 29-én rögzítettük.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: „Mikor mehet nyugdíjba a forint?"
A podcaststúdióban három ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon három bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntöm Önöket az OTP Global Markets podcast következő epizódjában, amiben ünnepelni fogunk, méghozzá születésnapot és nem másnap, mint a forintnak a 80. születésnapját. Aztán beszélünk majd a nyugdíjba. Hamarosan következő nyugdíjba meneteléről. Ezt követően pedig miről másról, mint USA, Irán és a Hormuzi-szoros helyzete, megpróbáljuk azt megvizsgálni befektetési oldalon, lehetnek-e nyertesek, kire érdemes odafigyelni, ki az, akit érdemes ilyen környezetben, vagy mint befektetési lehetőség hátrébb sorolni, illetve zárásként egy AI-hoz kapcsolódó témát is hozunk, és itt szintén arra keressük a választ, félvezetők nagyon sokat jöttek lefele az elmúlt időszakban, mi történik, és itt is megnézzük azt, hogy milyen befektetési implikációi lehetnek ennek a helyzetnek.
A mai adásban a beszélgetőpartnereim lesznek Eppich Győző, az elemzési központ igazgatója és Dinnyés István, az Advisori Osztálynak a vezetője, és jómagam pedig Sándor Dávid, a Multi Asset elemzési csapat vezetője vagyok. És akkor bele is vágnánk, az első témánk, és itt majd a Győző fog nekünk nagyon sokat segíteni, az ugye a forint lesz, merthogy tortát nem hoztunk ugyan, de 80 darab gyertyát meg kell próbálnunk elfújni. Ugye 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot, ugye a második világháborút követően egyfajta stabilizáció egyik fontos eszközeként tekintettek rá, merthogy ugye a megelőző években brutális hiperinfláció söpört. Egyik napról a másikra 15-szöröződtek a termékárak, gyakorlatilag nem tudom, ma megvesszük a kenyeret 1000 forintért, holnap 15 ezer forint lenne a kenyér, és gyakorlatilag igazából ez volt az az időszak, és egészen eddig büszkélkedhetünk azzal a címmel, hogy a világ legnagyobb címletű papírpénze volt ez az egymilliárd bilpengős, ez ugye egy egyesés után a 21 darab nulla, nem tudom, hogy fért ki rá. És aztán azután következett a forintnak az időszaka, és hogyha egy kicsit belezoomolunk itt a közelebb hozzuk ezt a témát, akkor ugye gyakorlatilag azért a forintnál itt most már mondjuk az elmúlt 20 évet, hogyha megvizsgáljuk, azért azt lehetett látni, hogy régiós devizákhoz, lengyel zlotyi, cseh koronához képest azért gyengébb teljesítményt mutatott a forint, 40%-os leértékelődés volt ez idő alatt, miközben az volt, hogy 11 százalékkal értékelődött le a csehek, meg egész jól tartották magukat, egyébként itt még erősödésre is futotta. Aztán hogyha az elmúlt négy évet nézzük, akkor itt válik már egyébként nagyon kiegyenlítetté ez a mezőny, nagyjából pariban, fej-fej mellett megy ez a három deviza, de hogy ez igazából itt az elmúlt időszaknak volt köszönhető, mert hogy az idei évben a forint nagyon látványosan erősödik a többiekhez képest, több mint 6 százalékkal, a többiek meg nullában vannak, kis gyengülésben vannak, tehát hogy itt igazából verjük a mezőnyt, és hát ugye ez nagyon valószínű, hogy itt a kormányváltással függ össze, és hát ugye egy ilyen euróbevezetési céldátummal, meg hát mindennel, ami ugye ezzel együtt jön. És a Győző abban segítsél már nekünk, hogy itt hogy állunk ezekkel, mert persze kitűztük az euróbevezetési céldátumot, de hát ugye ehhez vannak kritériumok, amiket el kell érni. Jól segíts, hogy hogy állunk ezekkel a kritériumokkal, hol van még tennivaló, hol látszanak kockázatok ebben a dologban, és hogy ebből az egészből mikorra sülhet ki az, hogy eurócsatlakozás legyen.
Eppich Győző: Igen. Ugye valóban születésnapot ünneplünk, de talán nem illik ilyet mondani, de mindenki abban reménykedik, hogy a 85. születésnapját már nem éri meg a hazai fizetőeszköz, de ahogy említetted, ez valóban nagyon sok tennivaló áll még az új kormányzat előtt. Ugye, hogyha csak nagyon szigorúan nézzük a kritériumokat, akkor nincs túl sok okunk az örömre, hiszen hát lényegében jelen pillanatban talán éppen belecsúsztunk abba, hogy az inflációs kritériumot talán-talán teljesítsük. Ugye jelen pillanatban egyébként a magyar infláció az elmúlt pár hónapban alacsonyabb volt, mint az euróövezeti, viszont ugye itt egy 12 havi gördülő ablakot vizsgálnak, tehát 12 hónap esetében még talán pont nem áll fönn ez a helyzet, viszont hát ugye nem most vizsgálják az inflációs kritériumokat, hanem majd később, és hát a költségvetésre vonatkozó államadósságra vonatkozó, illetve a hozamkonvergenciára vonatkozó kritériumokban egyelőre nem teljesítjük a bevezetéshez szükséges feltételeket. Ez technikailag egyébként úgy néz ki, hogy ezeket a, tehát az, hogy teljesítjük-e a kritériumokat vagy nem. Ugye be kell lépni az ERM–II rendszerbe, ez egy kétéves időtartam, és ez alatt a kétéves időtartam alatt szokták vizsgálni ezeknek a kritériumoknak a teljesülését. Ahogy említettem, az infláció esetében ugye jellemzően egy 12 havi gördülő ablakot néznek, tehát hogy kijelölnek egy időpontot, és akkor az onnantól nézett visszatekintő 12 hónap átlaga, illetve hát nyilván az államadósság, illetve a költségvetés esetében meg hát nyilván egy adott egész évet vizsgálnak meg. Viszont itt azért nagyon fontos azt kiemelni, hogy jellemzően a maastrichti kritériumok kapcsán mindenkinek, hogy ez a 3%-os költségvetési cél van a fejében, viszont az euró bevezetéshez ennél szigorúbb kitételek szükségesek. Itt úgynevezett ilyen strukturális egyenleget néznek. Itt lényegében kiszűrik a gazdasági ciklus hatását a költségvetési hiánymutatóból, és ott egy ilyen fél százalék körüli hiánycélt kell targetálni, tehát ez egy sokkal szigorúbb előfeltétel, mint önmagában a 3 százalék. Úgyhogy én azt gondolom, hogy talán itt lesz a legtöbb tennivaló az elkövetkezendő években, hogy jelentősen le kell szorítani a költségvetés hiányát.
Sándor Dávid: És ugye ez viszont nagyon nagy növekedési áldozattal járhat, nem? Tehát, hogy nagyjából mi lehet egy ilyen pálya így a következő évekre?
Eppich Győző: Hát én azt gondolom, hogy most a Pénzügyminisztérium boszorkánykonyháján mindenki ugye ezen töri a fejét, hogy hogyan lehet viszonylag mérsékelt növekedési áldozatok mellett kiigazítani. Hát ugye itt azért vannak már irányok, amiket tudunk, látunk. Ugye nagy várakozás övezi azt, hogy majd itt a hozamkonvergencia kapcsán egy négyéves időtávon már jelentős mennyiségű államadósság árazódik át. Tehát itt akár a GDP egy százalékát is le lehet faragni a kamatkiadásokon például, vagy akár 4 éves időtávon még valamivel többet is. Ez egy elég hangsúlyos csapásirány. Ugye itt van az uniós pénzek kérdése. Itt ugye mi azt számolgattuk, hogy gyakorlatilag a rendelkezésre álló uniós pénzeket, a kohéziós forrásokat is a T+2-es szabály miatt legkésőbb 2029 végéig fel kell használni. Tehát ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag lesz egy hároméves időperiódus, ugye ez a 27-28-29, amikor ugye ezt a kiszabadított 16 milliárd eurót összességében úgymond elkölthetjük. Ennek a 3 éves időperiódusra várt GDP-nek körülbelül az ilyen 1,2-1,3 százaléka, és hát nyilván akkor itt lehet sakkozni, hogy akkor mi az, amiből úgymond saját erős beruházást váltunk ki, ezzel ugye valójában hiánycsökkentjük, vagy mi az, amit úgymond többletberuházásra szánunk, és akkor ugye az az adóbevételeken és egyebeken keresztül tud segíteni. Tehát ugye ez a másik nagy ilyen csapásirány, vagy amiről sokat beszélnek. És hát ezen kívül ugye ott van a nagyon nagy várakozás, hogy majd ugye a korrupció, meg az ilyen egyéb nagyon fölöslegesnek tartott, például kormányzati kommunikációra, lánykori nevén propagandára költött kiadásokon, hogy ugye ezeken nagyon sokat próbál spórolni az új kormányzat. Itt ugye Kármán András pénzügyminiszter mindig arra hivatkozik, hogy körülbelül a GDP 12 százalékának megfelel az az összeg, most ez nagyságrendileg ilyen 10 ezer milliárd forintot jelent. Tehát ez az az összeg, ami ebbe a közbeszerzési rendszerbe, ahova föl kell tölteni ezeket a pályázatokat vagy kiadási tételeket, ugye kering, és hát ugye akkor elkezdhet gondolkodni az ember, hogy nyilván nem egy év alatt, de mondjuk egy négyéves időtávon, amikor átalakítják az intézményeket és a többi, és a többi, hogy mi lehet mondjuk az az összeg, hogy mondjuk ennek a 10%-a, 20%-a, tehát itt azért GDP-arányosan már 1,5-2,5%-ról beszélünk, mi lehet az a mérték, amit meg lehet spórolni. Ez a harmadik ilyen nagyon hangsúlyos és viszonylag ismert csapásiránya ezeknek az intézkedéseknek. És hát ott van még ugye, amiről kevesebbet beszélnek, és sokkal sikamlósabb kérdések, ugye ez a vagyonadó, vagyonvisszaszerzési hivatal, hogy mennyi pénzt tud majd visszahozni, ezek is azért így a GDP pár tized százalékát azért tudják hozni. És hát az a kérdés, hogyha ezek mind összejönnek, akkor egész pontosan hova fogunk jutni. De hogy azért az látszik, hogy itt azért elég komoly feladat előtt áll az új kormányzat.
Dinnyés István: Figyelj, és tekintve azt, hogy azért Magyarország egy ilyen kis nyitott ország. Hogy látod, a nemzetközi makrokép az mennyire veszélyezteti, vagy mik azok a főbb faktorok, amik esetleg befolyásolhatják kívülről ezt a folyamatot?
Eppich Győző: Hát nyilván, hogyha jönne mondjuk egy globális recesszió, az egész biztos, hogy sokkal nehezebb lenne teljesíteni főként a költségvetésre vonatkozó kritériumokat, mert ugye az infláció azért az olyan, hogyha például bejön egy olajsokk, akkor ugye az összes többi országot ugyanúgy érinti, tehát hogy ott nem feltétlenül nehezíti meg az inflációs kritériumnak a teljesítését. De mondjuk, hogyha jön egy globális recesszió, akkor nyilván megint fölmerül a kérdés, hogy akkor a forint meg tudná őrizni az erejét, vagy visszatérnénk ahhoz a mintázathoz, amit azért a múltban sokszor láthattunk, hogy ugye magas a forint bétája, érzékenyebben reagálás a sok okra, hiszen akkor ugye nem csak a költségvetés kerülne bajba, de ugye a nagyobb forintgyengülés miatt az inflációs kritérium teljesítése is nehezebb lenne. Itt azért azt gondolom, hogy az euró bevezetés melletti elköteleződés hitelessége lesz, ami meghatározó lesz, hogy a forint tud-e szakítani ezzel a rossz track recordjával, hogy ilyen kedvezőtlen helyzetekben nagyobb a gyengül, mert ha tényleg van egy nagyon erős és hiteles elköteleződés, akkor én azért azt gondolom, hogy le tud válni erről a korábbi rossz gyakorlatáról a forint, de mondjuk, ahogy említettem, a költségvetési probléma az továbbra is ott lenne.
Sándor Dávid: Na, idén volt a forint már nem is tudom, 400 környékén, júniusra egészen lejöttünk 350 környékére, talán ez volt a lokálisan a legerősebb szintje idén. Aztán most volt egy pici gyengülés megint. Milyen forint pálya várható itt a következő időszakban. Lesz-e még 400 a forint, vagy megyünk, tovább erősödünk, és akár 350-nél is lehet erősebb. Hogy látod ezt?
Eppich Győző: Hát ugye hogyha emlékszünk, ugye a jegybank május közepén, talán május 12-én, vagy valahogy így volt egy FX-swap tender, és ott viszonylag meglepő módon levágták az FX-swapokon lévő kamatokat bőven azelőtt, hogy ugye júniusban kamatot csökkentettek volna. Én azt gondolom, hogy ezzel a jegybank elég erős szignált küldött a piacnak, hogy ott húzódik úgymond az erős szélen az ő fájdalomküszöbe, ez pont ugye ennél a 350 körüli szintnél volt, és én azért azt gondolom, hogy rövid távon, de most a rövid táv alatt nem azért az egy-két hetet, hanem hogy mondjuk a következő 6-9 hónapot kell érteni. Én azt gondolom, hogy ez a fájdalomküszöb, ez érvényben marad. Ugye fölmerül az elmúlt időszak némi forintgyengülése után, hogy esetleg van-e gyenge szélen is ilyen fájdalomküszöbe a forintnak. Egyelőre ezt nem jelölte ki, hála Istennek. Az MNB azzal például, hogy júliusban megállt volna a kamatcsökkentéssel. Ettől függetlenül viszont én azt gondolom, hogy ha az inflációs folyamatokat nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy azért a 360 fölötti szintekkel. Most nyilván, ha rövid ideig 365 az nem számít, de ha mondjuk tartósan 365 fölé menne a forint, én azért azt gondolom, hogy ez problémákat okozhat inflációs szempontból. És én azt gondolom, hogy itt nem is feltétlenül, mert ugye ilyenkor mindenki az importárakról beszél, hogy akkor gyengébb a forint, és akkor drágább lesz az import. De hogy van ennek, én azt gondolom, hogy egy nagyon fontos másik csatornája, tehát ugye tudjuk, hogy amikor ugye egy országban devizaválság van, mi a legalapvetőbb stabilizációs intézkedés, hogy ugye rögzítik az árfolyamukat. Ugye ez azért van, mert kívülről importálják a hitelességüket. És ugye nálunk is azért az árfolyamnak van egy ilyen inflációs várakozásokat nagyon erőteljesen horgonyzó szerepe, tehát valószínűleg a vállalatok árazási viselkedése majd mondjuk az év hátralévő részében vagy jövő év elején valószínűleg egészen máshogy nézhet ki, hogyha mondjuk itt tartósan mondjuk 350-nél maradna a forint, mint hogyha mondjuk a 365-70-es sávba azért így szépen fokozatosan visszakúszna, és ez azért tényleg kritikus fontosságú abból a szempontból, hogy ez a dezinflációs történet hogyan folytatódik, mert azért azt látni kell, hogy az idei évben azért a magyar infláció, ha szabad ezt mondani, folyamatosan hatosokat dobál az ilyen exogén tényezők alakulása szempontjából, tehát hogy amíg azt látjuk, hogy az ilyen hosszú távon meghatározó underlying inflációs mutatók rövid bázison, mondjuk az év elején lementek egészen másfél százalékra, viszont most már visszakúsztak az elmúlt pár hónapban 3 százalékra, és egyértelműen a nagyon kedvező élelmiszer-infláció húzza lefele a magyar headline indexet, szóval ez azért nem fog mindig így maradni, és azért azt nem nehéz kitalálni, hogyha az underlying inflációs mutatók 3% közelében vannak, akkor mi az az infláció szint, ahova visszakonvergálhatunk abban az esetben, hogyha ezek a kedvező exogén tényezők nem annyira kedvezően alakulnak. Úgyhogy én azért azt gondolom, hogy itt van abszolút teendő, és akkor ugye még mindig a 3%-ról beszélünk, viszont ahhoz, hogy itt euró legyen, ehhez ugye csökkenteni kéne a jegybanknak az inflációs célt, és valószínűleg minél hamarabb, és hát nyilván a 3 százalékos underlying-tó értelemszerűen nem konzisztens mondjuk egy 2 százalék körüli inflációval. Úgyhogy én azt gondolom, hogy a gyenge szélén inkább ez az, ami korlátot jelent a jegybanknak, és én azt gondolom, hogy emiatt azért van egy elég szűk mezsgye, ahol itt egyensúlyozni kell.
Sándor Dávid: És ebben milyen kamatpályát láttok itt a következő időszakra. Talán a piacára az még nem is tudom, két kamatvágást a jegybanktól? Hogy látjátok ezt a részét?
Eppich Győző: Hát ugye most így napról napra tényleg változnak ezek a beárazott valószínűségek, tehát múlt hét csütörtökön kevesebb volt a beárazott, mint mondjuk ma, amikor egy kicsit lejjebb jöttek az olajárak. Tehát azt lehet mondani, hogy valahol kettő és három között van az idei év végéig beárazva. Mi összesen azt várjuk, hogy 5 százalékra megy le az év végére az alapgondolat, tehát hogy várunk egyet augusztusban, tehát azt gondoljuk, hogy ezt a jegybank már bejelentette, ezt meg fogja lépni, utána viszont azt gondoljuk, hogy jöhet egy megálló. Tehát összességében azt kell látni, hogy az idei évi forinterősödés, nyilván benne volt a választás, hogy akkor jön egy teljesen új irányvonal, ugye bejelentették az euróbevezetést, nagyon gyorsan kiszabadították ugye az uniós pénzeket, tehát hogy ez adott egy nagyon erős momentumot a forintnak, viszont ugye az látszik, hogy mostanra ezek a mézeshetek véget értek. Tehát az, hogy most erre amikor ugye megint elkezdődött a lövöldözés a Hormuzi-szorosban, nagyon érzékenyen reagált a forint, érzékenyebben, mint a régiós devizák. Ebben benne volt az, hogy kiépült egy nagyon magas pozícionáltság a forintpiacon, és ugye eszébe jutott a befektetőknek, hogy azért még mindig Magyarország a legnagyobb nettó energia kitettséggel, vagy nettó energia importőr kitettséggel rendelkező ország itt a régióban. Tehát azért ezek a régi reflexek beindultak, és azért láthatjuk, hogy ez hatott a forintpiacon, de hogy azt gondolom, hogy megint előálljon ez a mézeshetek állapot, amikor mondjuk a forint egy kicsit el tud szakadni a nemzetközi tendenciától, ehhez kell egy újabb megerősítés a gazdaságpolitika részéről, hogy akkor itt tényleg jönni fog az euró, és hát igazából tudunk két ilyen lehetőséget, vagy amiről azt gondoljuk, hogy ilyen lehet. Ugye az egyik az az, hogy várjuk nagyon ezt az október végi középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát a Pénzügyminisztérium részéről, hogy ez mennyire lesz hiteles, hogy akkor hogyan is akarnak ők eljutni a maastrichti kritériumok teljesítéséhez, illetve a másik, amit említettem, hogy én azért azt gondolom, hogy előbb-utóbb a jegybanknak kell kommunikálni arról, hogy hogyan módosítja és mikor az inflációs célt. Tehát ez két olyan fontos esemény, ami megalapozhatja ezt, hogy megint egy kicsit leváljunk a nemzetközi tendenciákról.
Sándor Dávid: Na, egy utolsó rövid kérdés lenne az az, hogy nagyon leegyszerűsítem a kérdést, jó? Hogy milyen árfolyamon fogjuk nyugdíjazni a forintunkat? Mit gondolsz erről?
Eppich Győző: Hát ez egy nagyon jó kérdés. Én azért azt gondolom, hogy vannak rossz példák erre, például Szlovákia, akik úgy vezették be az eurót annak idején, hogy az ERM–II időszak alatt 30%-ot erősödött ugye a korona, mert annyira túlfűtött volt a gazdaság, hogy ez kellett ahhoz, hogy teljesítsék az inflációs kritériumot. Ez nyilván ez egy nagyon rossz példa, és utána Szlovákia ezzel küzdött is. Én azért azt gondolom, hogy ilyen mértékű túlfűtöttség Magyarországot nem fogja jellemezni az elkövetkezendő években, viszont itt azért visszakanyarodnék ahhoz, amit korábban mondtam, hogy ezért lenne nagyon fontos most alacsony szinten horgonyozni az inflációs várakozásokat, merthogy ez nagyon megkönnyítené azt, hogy most tényleg, hogyha újraindul Magyarországon a növekedés, megint kap egy kis buszt a hitelezés, hogy akkor lejjebb jön a hozamkörnyezet, stb. Tehát az, hogy ez az újrainduló gazdasági növekedés, nem okozom, hogy megint inflációs problémát, amihez majd megint föl kéne értékelni a forintot, azt igazából most kellene, én azt gondolom, megalapozni. Tehát ilyen értelemben én azt gondolom, hogyha most kemény a jegybank, és mondjuk tényleg ott tartja ebben a 350-360-as sávban, akkor akár ez lehet egy jó csatlakozási árfolyamszint is.
Sándor Dávid: Nagyon szépen köszönöm, akkor elfújtuk mind a 80 gyertyát itt az elmúlt percekben. Győzőnek szeretnénk megköszönni, hogy eljött és segített itt a forint jövőjét latolgatni, és a következő blokkban Istvánnal folytatjuk majd a beszélgetést. Köszönjük.
Eppich Győző: Én is köszönöm.
Sándor Dávid: Na, itt vagyunk most már ketten az Istvánnal, és folytatjuk a mi kis párbeszédünket, sokkal paprikásabb hangulatban, mint eddig. Irán és USA megint kiújultak az összetűzések, van egy ilyen eszkalálódó helyzet, ami nem tudom, a napokban megint hol deeszkalálódik, már nem bírom követni, de lényeg a lényeg, hogy a Hormuzi-szoros az megint le van zárva, még mindig. Szerintem erről beszéltünk azért már sokat, majd utalj vissza rá. Keressük ebbe a szituba a lehetőségeket.
Dinnyés István: Hát mert lassan egész évben keressük ebben a szitu lehetőségeket. Legutóbb már, mikor még együtt beszélgettünk itt. Hát azért voltak bennünk kétségek, de hogy örültünk volna neki, azt jeleztük, hogyha már nem ezekkel kell folytatnunk, hanem visszatérhetünk a normális, kicsit kevésbé geopolitikailag befolyásolt világba, befektetési világba, de hát ez nem. Sokat beszéltünk erről, szerintem pont azok a problémák élesedtek ki, amiket anno feldobtunk, hogy miért nehezebben feloldható ez a geopolitikai konfliktus, mint sok korábbi. Ugye itt szó volt arról, hogy Irán ugye szeretné ragaszkodik az atomprogramjához, szeretné a Hormuzi-szoros feletti kontrollját megtartani, és hogy ugye hát a legtöbb félnek, aki még egyébként benne van ebbe Izrael, akár a többi arab ország, Egyesült Államok, ezek számukra ez igazából úgy tűnik, hogy elfogadhatatlan feltétel, és ennek ellenére ugye zajlottak ezek az egyezkedések, és hát nyilván bízott benne az ember, hogy valami kisül belőle, vagy legalábbis elhúzódik, de ugye ez most megint megakadt, és hát ugye tegnap még az volt, hogy újra tárgyalnak, ma már megint volt valamiféle támadás, úgyhogy úgy tűnik, hogy ez neverending story. Szerintem ez az érdekesség. Tehát, hogy mit tudsz erre kimondani? Ugye azért is nehéz ez a kérdés, és utoljára utalok még itt a problémákra vissza, mert amikor még legeslegelőször beszélgettünk erről, akkor ugye azt is bedobtam még anno, hogy ugye az is egy probléma, hogy ugye miután a teljes iráni vezetés eltűnt, nehéz megítélni azt, hogy mennyire tudják centralizáltan vezetni ezt az országot. Ugye ennek a forradalmi gárdának azért jó sok csapata van, különálló, úgymond ilyen hadurak is vannak benne, amiket lehet egységesíteni, meg lehet őket egységesen irányítani, de én azt feltételezem, hogy azért ez nem egy feltétlenül egy egyszerű dolog, és ebben a helyzetben kifejezetten nem az. Ugye ez segített nekik abban, hogy továbbra is működőképes maradjon az ország, miután úgymond lefejezték őket, de most pedig nehéz azt látni, hogy ki fogja ezt egészen biztosan összefogni.
Ezt csak azért vázoltam fel, mert a kérdésedre nem tudjuk a választ, de folyamatosan mennek a tárgyalások, de hogy egyre inkább vélhetően azt feltételezhetjük, hogy könnyen lehet, hogy ez nem egy ilyen átmeneti dolog lesz ez a közel-keleti konfliktus, hanem egy elhúzó, strukturális probléma. És ez nem feltétlenül mondjuk azt jelenti, hogy biztos, hogy folyamatosan zárva lesz, és nem jön át semmi hajó, de hogy blokkolva lesz a szoros, azzal egyre kisebb az esélye annak, hogy azzal számolhatunk, hogy ez tökéletesen ugyanúgy visszáll. És igazából talán ez az, amit egyre nagyobb, magasabb valószínűséggel kimondhatunk, és talán ezt érdemes akkor jobban megvizsgálni, hogy egy ilyen szituációban, ahol egy alacsonyabb forgalom van ezen a szoroson, még van-e olyan szegmense a piacnak, ami talán érdekes lehet?
Sándor Dávid: Hát itt ugye az a helyzet, hogy a brent az, csak egy peppel hozunk be mell piacot, mert nyilván az olajpiac nagyon érzékeny, gázpiac nagyon érzékeny erre, de ugye tavaszi hónapokban fölment 113-115 dollárra a Brent, onnan lezuhant 70-re. Tehát gyakorlatilag, amikor aláírták ezt a gyönyörűséges szándéknyilatkozatot, ami talán egy hónapig se tartott, így a békülés irányába aláírt dokumentum volt ez.
Ugye akkor mentünk le a lokális mélypontra, az 70 dollár volt, ez brutális mozgás, és aztán most megint visszamentünk ilyen 100 dollár környékére, ahogy itt a bombázások megindultak. Európai gázár az gyakorlatilag itt a 40 eurós lokális mélységekről jött vissza megint a 60-as szintekre, ami szintén ez a korábbi tavaszi csúcsszintek voltak. Azért vannak olyan termékek egyébként, és akkor erről is majd egy picit beszélni fogunk, ahol viszont azért úgy tartósabban magas szintek alakultak ki, és ez egyébként a finomított termékeknek a piaca, dízel, elsősorban egyébként a gázolaj, kisebb részben a benzin, tehát finomított termékek, de szerintem akár a vegyipari termékeknél is látszik ez, tehát itt nagyon magas spreadek, árrések alakultak ki ezekben a termékekben. Tehát itt is látszik, hogy egyfajta ilyen kínálati oldali hiány alakult itt ki.
Dinnyés István: Hát még talán visszautalva a legelsőre, ugye amit szerintem sokan benéztek, és talán nem beszéltünk róla, hogy ugye folyamatosan fogytak ki a készletek, és ez miatt volt az sok ilyen pesszimista várakozás volt, hogyha a szoros zárva marad, akkor akár 200 felé is kimehet az olajár, és ez abszolút nem történt meg. És itt óriási szerepe volt ugye azért annak, hogy a kínai nyersolajfogyasztás vagy import azért lecsökkent. És ugye itt vannak kérdések, hogy ez hogy történt vélhetően, ugye szokásosan amúgy az alternatív útvonalak, a helyettesítők, szén, vagy akár a tartalékok óriási szerepet játszhattak. Ha ezzel számolunk, akkor egyébként nyilván így igen, tehát nyersolajból vélhetően nincs akkora nagy probléma, mint amekkorát eleinte vártunk. Nyilván ez változhat, tehát hogy most egyébként látom, hogy friss ábrától a kínai finomítók ismét gőzerővel üzemelnek, és ez azt mutatja, hogy ők is azért elkezdték megint aktívan használni a nyersolajkészleteiket, de hogy ezt nem fogjuk tudni innen megmondani. Ami viszont érdekes, igen, hogy viszont a finomítói kapacitásokból kevés van, és ezt viszont nagyon komolyan érinti ez a helyzet.
Sándor Dávid: Hát azért tegyük hozzá, hogy ugye egyrészt például Európában ugye mondjuk a dízelbehozatal talán az ötöde jön egyébként a Közel-Keletről. Tudvaló, hogy a finomítóknál azért nem olyan egyszerű, hogy persze máshonnan is tudnak mondjuk nyersolajat beszerezni, de ugye más minőségű, más típusú a nyersolaj, nem olyan egyszerű átállni egy új nyersolajtípusra. Kína egyébként, ha jól tudom, a finomított termékeknél ugye exportkorlátozást vezetett be, úgy egyébként is. Oroszországban látjuk, mi van, az ukránok drónokkal azért ezeket az olaj és nyilván finomítói létesítményeket is elég erősen támadják, oda jutottunk el, hogy az oroszoknak is importálniuk kell ezt Indiából. És ugye az elmúlt napokban meg az történt, hogy a húti lázadók, akik szintén beszálltak a csörtébe, ugye a szaúdiaknál támadták a nagy olajfinomítót.
Dinnyés István: Félretenném, mert szerintem az a nagyon nagy kockázat. Tehát hogyha itt van még ilyen óriási kockázat, az nyilván ez a Vörös-tengeri szoros, arról is már sokszor beszéltünk, de hogy azt azért látni, hogyha így további eszkalálás van, ott óvatosabb az Egyesült Államok is, mert az már viszont tényleg nagyon komoly problémákat okozna. De visszatérve, igen. Egyébként itt is azért volt alkalmazkodás, tehát azt ne felejtsd el, hogy a másik a dizel mellett, ami ilyen hiányos termék, az ugye a kerozin, repülőgép üzemanyag, és itt is azért olyan hírek voltak, hogy nyárra kifogy, itt az európai turizmusnak vége lesz, és ugye, de itt is ugye profi, tehát nagyon sok, aki tudta, az maxra állította finomítói kapacitásait, és végülis ez megoldódott, hát kitolódott. De hogy itt amúgy ez való igaz, hogy ebben a finomítói oldalon, főleg, hogy most ugye itt is újabb támadások vannak Közel-Keleten is, továbbra se tud menni nyersoljon kívül semmilyen finomított áru kifelé, ez sokkal égetőbb problémának tűnik. De szerintem térjünk vissza arra, hogy akkor mi.
Sándor Dávid: Egy kicsit befektetési oldalra is térjünk vissza. Nyilván elmondtunk egy ilyen helyzetet, ahol tényleg gyakorlatilag nagyon szépen tudnak keresni ezen a helyzeten gyakorlatilag ezek a finomítók, meg a finomítási szektor. Befektetési oldalról nézve, hogyha én ezekre ránézek, nekem az a problémám vele, ezek az idei évben az USA-ban nem is tudom, 40%-ot emelkedtek már. Európában vannak olyan olajfinomítók, például a Repsol, nem tudom, számos más olyan finomító, akik nem is tudom, 50-60 százalékokat is emelkedtek az év eleje óta.
Sándor Dávid: Tehát az a helyzet, hogy itt azért egyébként a befektetési oldalon, a részvényoldalon én azt látom, hogy azért ebből sok be van árazva. Lehet, hogy nem minden még, tehát valószínű, ha valakinek van finomítói részvénykitettsége, azt valószínűleg tartani érdemes, de hogy én nem látom.
Dinnyés István: A legutóbb beszéltük, hogy akkor volt egy ilyen lefelé kör az olajban, akkor jeleztük, hogy ilyen olajjellegű kitettségeket, részvényeket akkor lehetséges, hogy ez egyébként jól is működött. Továbbra is azt mondom, hogy portfoliószinten ez egyébként nem egy rossz döntés, mert ha viszont tényleg strukturális problémáról beszélünk, tényleg hosszabb távra kéne például ezeket a finomítói marzsokat átállítani, akkor azért nyilván még azért bőven lehet bennük potenciál, de azt nehéz mondani, hogy ez nem fog nagy volatilitással mozogni, főleg akkor, ha közben jönnek ezek a megállapodási hírek. Hát nézd, igazából továbbra is van egy téma ezzel kapcsolatban, amit már többször érintettünk, ugye ez a műtrágya, műtrágya ipar, és az ahhoz kapcsolódó agrár, illetve szerintem a vegyipar, amiről talán még kevésbé beszéltünk, ezekről érdemes talán akkor abban az esetben beszélni, ha itt tényleg elhúzódó strukturális gondról beszélünk. Ugye földgáz, tehát arról beszéltünk sokat már, hogy itt az LNG, ez a cseppfolyósított földgáz nem tud kijutni a szorosból. Van egyébként rengeteg műtrágya előállító is ugye ott a térségben, tehát hogy annak ellenére, hogy rövid távon megoldódott ez a műtrágya probléma, mert sok készleten volt, és vetéskor ugye ezeket még fel tudták használni a gazdák. Ha egy strukturális problémáról beszélünk, akkor ez a nitrogén alapú műtrágya, ez egészen biztos, hogy ennek az ára fog emelkedni. Egyrészről ugye ki lehet ennek a nyertese. Hát az nincs nagyon a fejemben, szerintem ők is azért sokat emelkedtek, de azok, akik nem az öbölben vannak, és hozzájutnak még olcsó földgázhoz, például az Egyesült Államokban ilyen hidrogén alapú műtrágyagyárak, ők például ennek abszolút a nyertesei, hiszen most szerintem olyan dolgokat kell beszélnünk, és ezért is hoztam be a vegyipart is, akik továbbra is olcsó inputköltségekkel dolgoznak, de viszont a világpiaci ár magas, esetleges későbbi magas világpiaci árakon viszont magas output, tehát a termékeket magas árakon tudják eladni. És ilyen például az Egyesült Államokban egy ilyen nitrogén alapú műtrágyagyár, hiszen ők ugye továbbra is olcsón tudnak földgázhoz jutni. Ez ugye a nitrogénalapú műtrágyának az árát gyakorlatilag, vagy költségeit 70%-ban meghatározza, de ha tényleg bekövetkezik ez, amiről beszéltünk, akkor értelemszerűen ugye a profit oldaluk az nagyon jól fog alakulni. De, és ez az, ami hát ugye nálatok is bekerült most a nyári lévbe a befektetési eljárások közé, hogy nyilván áttételesen a magasabb műtrágyaárak viszont, amik még befolyásolni fognak, azok ugye az élelmiszerárak, az agrár típusúak, tehát búza, kukorica, tehát hogyha magasabb műtrágyát kell használniuk a gazdáknak, akkor értelemszerűen ez be fog épülni az árakba. És itt ugye ezt már többször elmondtuk, ezt nem is akarom ismételni, ugye mi is már azért beszélgetünk régóta, mert amellett, hogy van ez a szorosos probléma, ami egyébként ezt előidézheti, még ugye időjárás szárazság van, például itt Európában van ez a szuper-El Nino jelenség, így van. Úgyhogy itt igazából több faktor is van, ami azt mutatja, hogy itt a következő évre vonatkozóan ezeknek azért megindulhat jelentősen felfelé az áruk. Egyébként valamennyire ez el is kezdődik mindig, amikor a szorosban van valami probléma, mert nyilván a befektetők ilyenkor azonnal ráugranak a témára.
Sándor Dávid: Jól néznek ki egyébként mozgásban is, most az elmúlt időszakban azért ezek is jöttek föl. Itt ugye ezeket azért szerettük, merthogy azért ezek az elmúlt években egész jó szintekre jöttek vissza, és értelemszerűen az általam elmondott faktorok meg hátszelet adnak nekik. Ugye továbbra is van ez a jó kis német cég, ez a Südzucker, amivel egyébként foglalkozunk, a kollégám, aki követi a papírt. Itt egyébként nagyon hasonló a helyzet, hogy az elmúlt években pont a cukor és az etanol gyártásból származó profit termelése a cégnek az értelemszerűen, mivel az árak viszonylag nyomottak voltak, lefele jöttek, ezért az ugye ilyen ciklikus okok miatt gyengébb volt, viszont itt ezzel együtt, hogy mondjuk agrároldalon ezek élénkülnek, egyébként etanol oldalon szintén vannak pozitív fejlemények, így Brazíliában, az EU-ban is fontolgatják, hogy esetleg a bioüzemanyagok nagyobb bekeverési arányát szabályozási szinten mondjuk meglépjék, az szintén adna még neki egyébként egy lökést, de hogy a lényeg a lényeg, hogy itt látjuk azt, hogy eredményoldalon is most van egy olyan lehetőség arra, hogy elkezdjen szebb profitokat termelni ez a vállalat. Tehát vannak azért olyan részei a piacnak, amikre még egy ilyen volatilis, meg össze-vissza csapkodó helyzetben is érdemes figyelni.
Dinnyés István: Talán amit mondtam még a másik, amiről itt kevesebb szót ejtettünk, az a vegyipar, tehát ugye amiről egy-két gondolat csak erről, hogy ugye nyilván itt a vegyiparhoz a vegyszerek, műanyagokhoz szükséges alapanyagok, azok is egyébként például pont a kőolajfinomítás, meg gázkitermelés melléktermékeként jönnek létre, és ebből fakadóan ugye adja magát, hogy miután finomítói kapacitás problémák vannak, földgáz szállítási problémák vannak a szoroson keresztül, ezt is komolyan tudja érinteni, kifejezetten akkor, ha strukturális problémáról beszélünk. De ugye itt is arról van szó, hogy olyan cégekről, térségekről kéne beszélni, akik nem az öböltől függenek, mert ugye nyilván náluk az input költség is megnő. És itt érdekes az, hogy igazából ez a vegyiparban, itt is azért két, hát lehet több részre, de most nagyon leegyszerűsítve az USA, vagy bocsánat, tehát az Egyesült Államok és Európa-Ázsia kicsit másképpen építette fel úgymond a vegyiparát. Tehát, hogy alapvetően Európában, Ázsiában a kőolajfinomítás melléktermékéből létrejött ez úgynevezett nafta az, amit főleg felhasználnak a vegyiparban, és így vannak a legtöbb ilyen vegyipari cég az erre van igazából ráállva, ebből állítja elő a műanyagot, vegyszereket, stb. Viszont, amit mondtam, hogy ezt nem csak ebből lehet, hanem földgázkitermelés melléktermékéből is, és Egyesült Államokban pedig ezek terjedtek el. Azért terjedtek el ezek, mert egyébként ott ugye ott volt ez a palaolaj-forradalom, ahol nagyon sok gáz tör a felszínre akkor, amikor ugye ezt a palaolajat kitermelik, és náluk baromi sok olcsó ilyen, hát úgynevezett NGL, ilyen természetes gázfolyadék van, amit ugyanúgy fel lehet használni műanyagkészítéshez, vegyiparhoz. Tehát, hogy nagyon leegyszerűsítve ők inkább másra lőnek, tehát ugyanez az etán, de ugyanúgy ebből a földgázkitermelés melléktermékéből ugyanúgy megvan a propán-bután. Tehát, hogy ebből kifakadóan Európa és az ázsiai vegyipari cégek alapvetően inkább gondban vannak, hiszen ugye megnő ezeknek a nyersanyagoknak az áruk, amivel elő tudják állítani a műanyagot vagy a vegyszereket. Egyesült Államokban viszont pont az ellenkező a helyzet, tehát ott továbbra is baromi olcsón tudnak ehhez hozzájutni. És viszont, és itt jön a lényeg, hogyha későbbiekben tényleg megnő ezeknek nagyon az áruk, az miatt, mert ugye itt Európában, Ázsiában probléma van a termelésükkel, akkor ők ugyanúgy haszonélvezői lesznek ennek a magas árnak, de az input költségek nem fognak változni. Ugye itt feltehetnéd a kérdést, hogy de hát miért nem szállítják el ezeket akkor máshová is, de amit mondtam, egyrészt nem tudják őket használni, meg amúgy ezt a természetes gázfolyadékokat baromi nehéz szállítani, vissza kell hűteni, tehát hogy igazából ez szinte biztos borítékolható, hogy ez nem fog megtörténni. Tehát, hogy az Egyesült Államok vegyipara ilyen szempontból egyébként kifejezetten jó helyzetben lehet, ha ez tényleg egy ilyen fennakadó strukturális probléma lesz.
Sándor Dávid: Na jó, akkor nézzük meg, hogy mi történik itt a félvezetőgyártóknál, meg itt a chipszektorban. Gyakorlatilag ez a félvezető ETF, ez az SMH, idén még mindig 45%-os pluszban van év eleje óta, de ugye a csúcsról, ami nagyjából június vége, második fele vége, a csúcsról azért már egy mínusz 20, vagy lehet, hogy már 20% fölötti esés is van. KOSPI pedig, ami az éllovasa volt ennek az emelkedésnek, az idén szintén egy ilyen 45% körüli pluszban van még, tehát ez még mindig nagyon brutális, de itt már a csúcsról van már egy szintén egy mínusz 40 százalék. Tehát itt azért egy jóval nagyobb kilengések vannak.
Dinnyés István: Mi van itt?
Sándor Dávid: Elfáradt ez az egész sztori, kidurrant a lufi.
Kínai kihívás, a kínai verseny nyomasztja őket, mi nyomasztja őket?
Dinnyés István: Minden van, de azért egy nagy kérdés az az, hogy itt és itt oszlik meg nagyon a vélemény, nyilván aki nem hitte be az AI-ba, azok a végét látják benne, akik hittek benne, azok csak inkább egy zajta strukturális rendbe. Ha muszáj lenne, amit mondanom, inkább az utóbbit mondanám egyelőre. Tehát, hogy alapvetően szerintem ami a legfontosabb, hogy ezt nagyon hangsúlyoztuk is, hogy annak ellenére, hogy például mi is ugye ajánlottuk valamennyi szektort, félvezetőket, mi egyébként pont ez miatt az ázsiai régiót is, de ugye ezt nyáron azért levettük. Pont ez miatt, hogy láttuk, hogy túl van pozícionálva. Tehát volt egy óriási túlpozícionáltság, mindenki benne volt, ez volt a legtöbben ebben pozícionálták.
Sándor Dávid: Igen, a BofA-nak, azaz a Bank of Americának van egy ilyen alapkezelői felmérése, amiből megkérdezik a nagy alapkezelőket globálisan, hogy ki mit favorizál, ki mit szeret most a legjobban, és akkor ez volt a legtúlzsúfoltabb.
Dinnyés István: Így van, így van, így van. Tehát nagyon adta magát, hogy bármi, tehát ez fordulni fog, ilyenkor igazából csak az a kérdés, hogy mi indítja el ezt a fordulatot. Hát itt igazából mondhatjuk, és már beszéltem legutóbb erről, igen, erről az olcsóbb kínai modellekről, ezekről ejtek egy-két szót, de akár elindíthatta volna a fordulatot, akár az iráni helyzet is, tehát erről lehet vitatkozni. Mindenképp van egy érdekes szituáció, viszont visszatérve, ezt már legutóbb említettem, hogy ezek az Open nyitott forráskódú modellek, főleg kínai modellek, ezek alapvetően egyre jobbak, és nagyon olcsóak továbbra is. Tehát konvergálnak gyakorlatilag az amerikai modellekhez, és ez feltesz egy-két kérdést, hogy ugye akkor ezek a beruházások, ismételten szokás kérdés, hogy ezek az óriási összegű beruházások hogy térülnek meg. De hogy ugye ezt azért így nem egyszerű szerintem ennyire lehet, tehát hogy ezt nem egyszerű szerintem ennyire leegyszerűsíteni. Tehát, hogy itt több dolgot is meg kell vizsgálni. Tehát ez okoz valóban sok kérdést, de egyébként pont egy olyan, hogy mondjam, körben, ami eddig is nagyon sok kérdést hordozott. Magában, tehát hogy például a hardware oldalon, hogy van-e még ezekre a számítási kapacitásokra, amik egyébként a beruházásokat, amire fordították, arra van-e igény, abban egyelőre nem nagyon látni megbicsaklást. Ezt miért mondom? Ezt azért mondom, mert ugye lehet most már több helyen nyomon követni, sőt, azt, hogy mennyi GPU számítási igényt bérelnek ugye ezekben a hyperscalerekben, és ezt milyen áron, és ezt egyébként azt lehet látni, hogy ezek a következő egy éves bérleti díjak nemhogy csökkennek, hanem még volt, ahol nőtt is, de egyébként azt biztos ki lehet jelenteni, hogy stagnálnak. És ami még érdekes, hogy ugye korábbi félelmek ellenére egyelőre nem úgy tűnik, hogy minden ilyen chipet, korábbi chipet amortizálni kell, hanem ezekben is egyébként ugyanúgy megvan ez a magas igény, tehát hogy továbbra is maximál egy nagyon szűk kapacitás, tehát hogy továbbra is nagyon magas a kihasználtságuk ezeknek, és itt nem jelen pillanatról beszélünk, hanem a következő évekre vonatkozó bérleti díjakról. Tehát, hogy azt egyelőre nem látni, hogy nincs számítási igény, ugye itt visszajön az, hogyha annak ellenére, hogy több ilyen olcsóbb modell van, nem feltétlenül beszéltünk arról, hogy akkor kevesebb számítási kapacitásra van szükség, hiszen használni is egyre többen használják ezeket. De ettől függetlenül egyébként felvett kérdéseket, csak ezek szerintem nagyon bonyolultak abban a vetületben, hogy eddig sem láttuk át pontosan azt, hogy például hogy fogják árazni ezeket a modelleket. Alapvetően ugye most olyan szempontból mi is, meg mindenki szerencsés helyzetben volt, hogy nem mi fizettünk értük gyakorlatilag, hanem ugye ezek, akik a beruházás eszközölték, kötvénykibocsátások által, stb. Tehát egy ilyen kezdeti fázisban volt végig gyakorlatilag ez az AI-boom, ahol mi ennek a haszonélvezőiként ezt használtuk, meg vállalatok is, stb. De egyébként már pont többen pedzegették, hogy eljuthatunk arra a szintre, ahol ezeket árazni fogják, mert hogy baromi drága őket futtatni. De hogy ezeket mennyiért, meg hogyan, például ezt érintheti, hogy ezekre hogy lesz szükség. De itt viszont visszahoznám azt, hogy annak ellenére, hogy a kínai modellek is hozzáteszik a részüket egyébként ehhez a fejlődéshez, nagyon jól optimalizálnak, ők ugye egy olyan környezetben vannak, ahol nem áll rendelkezésükre annyi szuper chip, és így kell megoldaniuk a problémát, tehát ez mindenképp segíti őket. De azt is látni kell viszont, hogy ők úgymond, hát van egy olyan angol szó, hogy desztillálják egyébként a modelleket, az amerikai modelleket, ami pedig azt jelenti, hogy amikor kijön például az Anthropic egy új modellel, akkor ők ezt mindenféle ilyen shadow megoldással fogalmazzunk úgy, de ezt felhasználják, tehát ők nem úgy tanítják be a modelleiket, mint az Anthropic dollármilliókért, új megoldásokkal, innovatív ötletekkel, hanem felhasználják ezt a modellt, gyakorlatilag felhasználják az eredményeit, a következtetési láncait, és így egy sokkal egyszerűbb modellel hozzák ki ezt. Csak nyilvánvalóan így viszont az innováció rész az, amit elvesznek igazából, és hát ezt tudjuk, hogy ezzel valamit majd kezdeni kell. Tehát itt az utóbbi időben szabályozás kérdésköre is bejött, és itt óriási viták vannak, mert nyilván még egyszer, tehát nem biztos, hogy a teljes zárt megoldás a legjobb, hogy akkor az amerikaiak nem engedik ki a modelljeiket, csak egy szűk körben, mert az meg ugye látszik, hogy azért mondom, még egyszer kínaiak is hozzáteszik a részüket, de hogy valamilyen úton-módon ezt vélhetően majd kezelni kell és kezelni fogják.
Sándor Dávid: Azért ennek a másolásnak ott azért vannak hagyományai.
Dinnyés István: Abszolút, igen.
Sándor Dávid: Gyártási oldalon és miegymás, de figyelj, egy dolgot hadd kössek már rá ide, mert te is mondtad, hogy a megtérüléssel kapcsolatos para, ez elsősorban ezeket a nagy hyperscalereket, nagy techcégeket, akik költenek, őket érinti. Megmondom őszintén, hogy szerintem itt a Meta az, aki ezzel kapcsolatban szerintem, legalábbis az én szememben valamelyest tudta hűteni a kedélyeket, merthogy ugye a Meta bejelentette, tehát a Meta megcsinált egy Mus Park névre keresztelt modellt. Ugye erre azt mondják, azt mondja a Mark Zuckerberg, hogy teszteredmények alapján több olyan feladat elvégzésében van olyan szinten, mint a Google-nek a Geminije, ami egyébként egy tök jó eredmény, mert Meta ilyenre nem volt képes az elmúlt időszakban. Nyilván azt ők is elismerik, hogy mondjuk egy OpenAI- vagy egy Anthropic- megoldáshoz képest még mindig le vannak maradva.
Ez a News Park viszont ez nem egy ilyen nyílt, mindenki számára elérhető, ingyenesen elérhető modell lesz, hanem ezért ők fognak pénzt kérni, és itt viszont az a helyzet, hogy sokkal-sokkal kevesebb pénzt fognak érte kérni, mint mondjuk amennyit az antropik kér az ő saját megoldásáért, nem is tudom, az ötödét talán ötöd áron fogja ezt a Meta elindítani.
Ami miért fontos, és mondok még egy dolgot, hogy ugye azt is bemondták itt az elmúlt időszakban, hogy ha lesznek fölös számítási kapacitásaik, a Meta most elkölti az idei évben 120-140 milliárd dollárt beruházásra. Hogyha ezekből a beruházásokból lesz fölös számítási kapacitás, akkor azt ők fogják és bérbe adják. És egyébként nem csak ezt mondták, hogy azt fogják és bérbeadják, azt is mondják, hanem azt is mondták, hogy útközben ők figyelni fogják, hogy melyiknek jobb a megtérülése. Az, hogy ők saját részre használják, vagy fogják és kiadják bérbe. Tehát, hogy itt azért történik ebben változás, legalábbis a Metánál történik ebben szerintem változás, hogy elkezdenek arra figyelni, hogy hogy csinálnak megtérülést, és most nyilván egy kicsit részrehajlóan visszamegyek oda, hogy van egyébként egy olyan részvényünk, ami 15-16-os P/E rátán forog. Eddig azért forgott így részben azért is, merthogy viszonylag egy úgymond egyszolgáltatásos történet a Meta, ugye itt ez egy közösségi média platform, nem áll több lábon, nincs felhőízletága, nincs stb. stb. Viszont az a helyzet, és ott volt még a kérdőjel is, hogy elkölt baromira sok pénzt, és hogy ebből hogy lesz így megtérés, stb. És hogy igazából ők például szerintem erre adnak választ, legalábbis ami ebből látszik, ebből az elmozdulásból, merthogy bevételt szednek az új modellért, amivel egy árversenyt indítanak az OpenAI-jal és az Anthropickal szemben, akik jóval kevésbé tőkeerős szereplők valószínű nem tudnak ilyen mértékű árversenybe belemenni, legalábbis rövid távon, tehát ilyen szempontból ez egy jó lépés. Ezzel kialakítanak egy új bevételi lábat, másrészt pedig elmozdulnak majd, hát valahogy részben a felhőüzletág irányába ezzel, hogy a fölös szállítási kapacitásokat bérbe adják a jövőben, amivel szintén nyitnak maguknak egy új üzleti lábat, amivel szerintem azért legalább részben azért a méregfogát lehet, hogy ki tudják húzni annak, hogy na oké, de hát hogy lesz ebből megtérülés. És arról nem is beszélünk, hogy egyébként a Meta pont az a cég, amelyik egész jól tudja használni a közösségi médiában a hirdetéseknél, a targetálásnál, hogy az mennyire legyen pontos. Tehát az viszont látszik, hogy a közösségi appokon eltöltött időben is tudnak növekedést elérni, tehát minthogyha egyébként ezekben a már meglevő hagyományos üzleteikben is tudnának hatékonyságot növelni az AI használatával. Szóval visszatérve arra, hogy persze vannak megtérésfélen, de látszik, hogy a nagyok azért fordulnak ebbe az irányba, hogy erre elkezdenek válaszokat adni.
Dinnyés István: Persze, amit mondtam az elején, szerintem ennek kb. eljött az ideje, hogy ezek így monetizálva legyenek, és ez meg is fog kezdődni. Amit meg mondtál, teljesen jogos, szerintem a Meta mindig is nagyon jól volt pozicionálva egy ilyen mesterséges intelligencia boomra, mert az üzleti alapjai abszolút megvannak hozzá, és szerintem ezt a piac is jobban fogja majd díjazni, ahogy haladunk előre az időben. De visszatérve, tehát hogy igazából minden, tehát ebben, ami a fő kérdőjel, az az igen, hogy ezekkel úgymond ilyen, hát nem startup most már, de ezekkel a korai fázisban lévő modellépítő cégekkel ezekből kimarad, meg mi lesz, felvásárolják őket. Tehát ez a kérdés, meg az, hogyha ott esetleg van valamiféle probléma mégis, akár a kínai modellek miatt, akár a verseny miatt, akkor az mekkora megrázkódtatásokhoz, mondjuk a hyperscalereknek, akik szintén ugye a megrendeléseik online-on, tehát hogy itt van ez a körkörös finanszírozásos vonal, amiről már beszéltünk részben, tehát hogy ebben tud-e valamekkora megingást okozni. Nyilván erre nem tudom azt mondani, hogy nem, tehát ebben itt vannak kérdések, de viszont azt továbbra is gondolom, hogy ez egy strukturális trend, és egyébként ezek a nagyok, ezek nem vesztesként fognak belőle kikerülni.
Sándor Dávid: Hát akkor ez zárszónak szerintem tökéletes is volt. Nagyon szépen köszönjük a figyelmüket. A mai adásban 80 darab gyertyát fújtunk el a forint tortájáról, aztán beszélgettünk a Hormuzi-szoros helyzetéről, megvizsgáltuk a befektetési lehetőségeket, implikációkat, majd pedig hasonló módon tettünk így az AI témakörben is. Még egyszer nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, viszontlátásra!
A videóban megjelenik a végefőcím, amelyen az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, úgy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban elhangzó tájékoztatás ugyanakkor nem teljes körű. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon?: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek