Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Minden idők legnagyobb tőkepiaci kibocsátása: Hatalmas robbanással nyitott a SpaceX részvénye
Elon Musk cégének részvénye hatalmas lendülettel nyitott a piacon, de vajon meddig tartható ez az ütem? Hogyan került egyenesen az indexekbe ilyen hamar a fiatal részvény? És hova vezetnek a Musk-víziók: az űrbeli adatközpontok és Mars-expedíció? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került az űrrészvények kereslet elszívó hatása, a Hormuzi-szoros és a béke ára, valamint a AI-megoldások is.
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
A tőkepiaci aktualitásokrólSághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója ésKopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője beszélgettek.
A beszélgetést 2026. július 14-én rögzítettük.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Kopányi Szabolcs: Sziasztok! Üdvözlöm a Global Markets Podcast hallgatóit és nézőit. Tőkepiaci aktualitásokról fogunk beszélni Sághy Balázs kollégámmal. Én Kopányi Szabolcs vagyok, az OTP portfóliókezelési vezetője. Szia Balázs!
Sághy Balázs: Szia Szabolcs!
Kopányi Szabolcs: Arról írnak az újságok, hogy kiújult ez az iráni pittyputty. Érdekel ez valakit?
Sághy Balázs: Hát a piacon nem sokakat, úgy tűnik a piaci mozgásokból, hogy mindenki ignorálni akarja ezt a helyzetet. Igazából már unalmassá vált. Kicsit úgy érezhetjük piaci szereplőként, kereskedőként, portfóliómenedzserként, hogy igazából ez már a múlté. A valóság nem, mert tényleg, ahogy mondod, kiújult a konfliktus. Rejtély, hogy a Hormuzi-szoroson át tudnak-e jönni a hajók, akár ugye olajszállító hajók, akár más kereskedelmi hajók, visszaállhat-e ugye a mondjuk év eleji helyzet. Ez mind-mind ugyanúgy rejtély, mint egy hónappal ezelőtt. De létezik ilyen a piacon, hogy news fatigue: belefáradtak a hírekbe, ezekbe a típusú hírekbe a piaci szereplők, és sokkal jobban érdekli őket a mesterséges intelligencia, a memóriachip-gyártók, akár jegybanki döntések, és így a háttérbe szorul ez az egész konfliktus, ami egyébként újra kilőheti az olajárat száz dollár fölé hordónként, újra kilőhetnek az olajipari cégek részvényei. Ezt nem látjuk most, ez nem történik, de ugyanúgy megalapozott lenne, mint ahogy egy hónappal ezelőtt megalapozott volt, és mégse történik.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, de nekem pont az olajipari részvényeket néztem, és igazából a grafikonon alig látszik itt a konfliktus kiújulása. Ezek nem tudtak érdemben úgy visszaemelkedni a korábbi csúcsok közelébe, amennyire ez akár várható lehetett volna. És nem tudom, nekem az a gyanúm, hogy azáltal, hogy már ez a konfliktus tart egy jó pár hónapja. Számít-e egyáltalán ez a Hormuzi-szoros? Mert nyilván megtanultuk, hogy mennyire fontos, de hogy hol jön az be, hogy egyszerűen a gazdasági szereplők alternatívákat kezdenek kidolgozni, ilyen-olyan vezetékeken kezdve, nyilván ez nem tud egyik napról a másikra megtörténni, de most már azért telik az idő, és arról is lehetett olvasni, hogy alternatív kikötőket próbálnak építeni, valahogy próbálják megkerülni ezt a Hormuzi-szorost. És az is lehet, hogy kiderül, hogy a Hormuzi-szoros – mindenki követi a Hormuz-trackert, hogy hány hajó halad át a Hormuzi-szoroson –, és lehet, hogy ez soha az életben nem fog visszajönni oda, ahol volt, és mégis vígan ellesz a piac, nem?
Sághy Balázs: Igen, sokan arra számítottak, hogy a 70-es évek olajkrízise fog újra lejátszódni piaci szempontból, és nem ez történt. Kiderült, hogy Kínának sokkal nagyobb olajtartalékai voltak, mint azt hivatalosan közölték – és ezt lehetett tudni. Kiderült az, hogy ahogy említed, vannak alternatív, most már alternatív energiaforrások, és nem annyira fontos most már az olaj; úgy tűnik, nem annyira fontos egy ilyen közel-keleti konfliktus, mint a 70-es években volt. Ez is van, de egyébként a sok egyéb más sztori – makrosztori, más iparági sztori is –, és ugye az erre irányuló figyelem is egy nagy különbség a 70-es évekhez képest.
Kopányi Szabolcs: Meg azt is, volt egy olyan cikk, amit olvastam, ami pont arról szólt, hogy igazából Kína stabilizálta a piacot. Tehát igazából 100 dolláros olajárnál belépett a kínálati oldalon, illetve nem vásárolt úgy többet, és ezáltal egy ilyen 60-100 tartományban lehet elképzelni ez az elmélet alapján az olajárnak az alakulását. És ami még nagyon érdekes volt, hogy hiába lehet az, hogy adott esetben az olajár az azért nem lesz 150, meg nem lesz 200, bármi történik a Hormuzi-szorosnál, egészen egyszerűen, mert ezek a stabilizátorok azért elkezdenek dolgozni, de hogy ezzel együtt egy most ilyen 80-as középértékű, plusz-mínusz nem tudom, 5-10 dolláros olaj mellett is előfordulhatnak üzemanyag-ellátási problémák. Pont azért, mert egy csomó finomítói kapacitás sérült, akár Oroszországban, Ukrajnában, akár az irániak is kiszedtek egy bahreini finomítót. És akkor ez egy ilyen érdekes történet lehet, hogy az olajár azért viszonylag stabil, és mégis üzemanyagfronton azért lehetnek problémák. Mit lehet ezzel tenni? Van erre valami trade, amit ezen lehet?
Sághy Balázs: Igen, igen, itt lehet trade, alkalmazkodni kell ehhez a helyzethez, és hát ugye a piacon ár alapján szoktak alkalmazkodni a szereplők. Hát az olajipari downstream lehet egyébként egy nagy nyertese: a finomítókra megnőhet a kereslet, a finomítói marzsok megnőhetnek, erre lehet számítani. Ugye kilőttek kapacitásokat, eltűntek kapacitások a piacról, és akinek megmaradt a finomítói kapacitása, és tud bele ugye olajat tenni, olajat tölteni, az valószínűleg jól fog járni egy ilyen környezetben.
Kopányi Szabolcs: És hogyan hat mind ez az inflációra? Mert azt tudjuk, hogy ugye nagyon sok jegybanki döntéshozatali modellben ugye szerepel az olajár, de hát ezek azért valami múltbeli mintákra alapoznak. Nyilván a fogyasztóknak a nap végén az számít, hogy az üzemanyagtöltő állomásokon ugye mennyit fizetnek. Inflációs fronton mik lehetnek a várakozások, illetve hogy lehet az, hogy mondjuk Amerikában is az év elején még arról beszéltünk, hogy két-három kamatvágás lesz, most pedig két kamatemelést áraz a piac. Az egyébként nagy galambnak beállított új Fed-elnök mellett?
Sághy Balázs: Ebből egyértelműen az látszik, hogy létező dolog az inflációs nyomás, és nem olyan egyszerű kamatot csökkenteni a jegybankoknak, mint ezt korábban gondolták. Ugyanakkor a lakosság oldalán is biztos, hogy van egy alkalmazkodás: biztos, hogy egyrészt fogyasztáscsökkentéssel, másrészt alternatívák használatával – napelem, napenergia-használat satöbbi –, harmadrészt egyébként, amit láttunk, sapkákkal, ársapkákkal, ugye ezek ilyen hatósági intézkedések, ezekkel azért ezt az árnyomást hát így mérsékelni tudták a piacon. Továbbra sincs könnyű dolguk a jegybankároknak megtalálni az irányt: emelni vagy vágni érdemes egy ilyen környezetben. Egyébként a legvalószínűbb Amerikában, most említetted Amerikát, ugyan a piac most két emelést áraz, az a legvalószínűbb, hogy kivárnak, és szokásuk szerint nagyon óvatosan és megfontoltan várnak addig, amíg kitisztul a kép. Az inflációs veszély továbbra is itt van. Tehát ebből a kamatemelési várakozásból, év végéig két, Amerikában két kamatemelési lépésre számítanak. Ebből az látszik, hogy hát igen, ez egy valós veszély, hogy az infláció az visszatér és erősödik.
Kopányi Szabolcs: De várj, ezt most nem értem akkor. Tehát vagy az van, hogy van inflációs veszély, de akkor emelni is kellene; de ha jól értem, akkor te azt gondolod, hogy nem fognak emelni. Akkor viszont el fog szaladni az infláció, vagy az inflációs veszély fog elmúlni valahogy máshogy.
Sághy Balázs: Ez a milliódolláros kérdés, mert a másik oldalon is vannak hatások. Ami ugye az inflációt csökkenteni tudja, például egy akár egy gazdasági visszaesés. Van, aki arra is számít. Ez az amerikai munkaerőpiaci adatokon egyelőre nem látszik, nem látszik belőlük egyértelműen, de egyébként ez is egy lehetőség az év hátralévő részére. De egyébként az inflációt csökkentheti a hatékonyságnövelés, akár egy energiafelhasználási hatékonyságnövelés, akár egyéb produktivitási növekmény. Úgyhogy igazából nagyon sok változós a játék, nem lehet megint csak, ugye nem lehet a 70-es évek forgatókönyvét mintának venni, használni, hogy ha az olajár például fölfelé halad, akkor inflációs nyomás, és akkor kamatemelésre lehet számítani, mert a másik oldalon is nagyon sok hatás játszik.
Kopányi Szabolcs: Azért érdekes téma ez, mert azért alapvetően az átlagos infláció is nagyon elszaladt Amerikában a Covid óta, és most is ugye 3-4 százalékos értékeket látunk, és ha vissza is esik az inflációs nyomás, akkor is mindenképpen a jelenlegi várakozások szerint azért 3 százalék fölött leszünk, szemben a 2 százalékos jegybanki céllal. Na most ugye Warsh a legutóbbi sajtótájékoztatón mondott egy érdekeset: ő azt mondta, hogy ő a tizedesponttól balra nézi, hogy ugye mi van, tehát gyakorlatilag a 2,99 az neki még kettő. Na most ez, hát nem tudom, általános iskolai matekórán ezt hogy értékelnék a tanárok, de akkor megint fölmerül a kérdés, hogy most akkor a Warsh szigorú vagy nem szigorú? Vagy ha nem lesz szigorú, akkor hogy áraz a piac emelést? Szóval azért itt azért lehet egy-két meglepetés még az év hátralévő részében, nem?
Sághy Balázs: Lehet meglepetés, de őszintén szólva számítottunk erre, hogy az a 2 százalék az egy cél – korábban is beszéltünk erről, egy korábbi ilyen alkalommal is –, hogy igazából a 3 százalékkal valószínűleg nagyon komfortosak Amerikában.
Kopányi Szabolcs: Hát de azért az nem tudom. Tehát ha azt mondom, hogy az a cél, hogy hetente egy sört igyak meg, és megiszok tizet végül, és az is oké, de hát azért nem ugyanaz a kettő, nem? Szóval a kettő meg a három azért az érezhető különbség, a kamatos kamattal aki el tud játszani, azért-azért. Szóval szerintem abból azért lehetnek meglepetések, főleg úgy, hogy ugye azt látjuk, hogy ezzel egy időben Amerika finanszírozásában a rövid oldal ugye egyre nő, tehát gyakorlatilag a rövid oldalon akarják magukat finanszírozni. És szerintem elég logikus lenne a Warsh részéről is az, hogy azáltal, hogy eltolja a finanszírozást a rövid oldalra, a rövid kamatokat nagyon levigye. És a hosszú oldalon meg hát lesz, ami lesz. Igazából az kérdés, hogy mennyire számít, vagy mennyire nem. Nyilván a gazdaságban nagyon számít, ugye a jelzáloghitelek szempontjából, akár csak a részvénypiaci diszkontráták szempontjából számít, de hogy ez mennyire érdekli az államadósság-finanszírozásban aktív szereplőket, ez kérdés.
Sághy Balázs: Hát kéne, hogy érdekelje, nagyon kéne, hogy érdekelje. Ugye a Fed nem úgy működik, mint egy kereskedelmi bank, hogy rövid oldalon tudja magát finanszírozni, és hosszú oldalra befektet. Itt valamilyen lejárati hasonlóság kéne, hogy legyen. Tehát az nem egy jó policy, hogy röviden finanszírozzák magukat, és ki vannak téve a rövid távú piaci turbulenciának onnantól.
Kopányi Szabolcs: Persze, ezt láttuk: nagyon sok fejlődő piaci fejreállás az úgy indult, hogy nem csinálnak meg aukciókat, mert úgy ítélik meg, hogy a hozam az túl magas, és akkor besült aukciók, eltolódás rövid irányba, mindenféle megújítási kockázat. Tehát ez egy ismert forgatókönyv fejlődő piacokon. De az, hogy Amerika miért megy el ide, hát békeidőben van egy 7 százalékos költségvetési hiány, maga az átlagos kamatszint az azért jelentősen emelkedik, és akkor azt látjuk, hogy mennyibe kerül az adósságfinanszírozás: hát nagyon drága. Tehát mit csináljon a Warsh, mit csináljon mondjuk a Bessent? Hát azt próbálják, hogy próbálnak ügyeskedni, hogy hogy oldják meg, hogy összességében kevesebb dollárt vigyen el az adósságfinanszírozás. Ezért mennek el rövid irányba szerintem. Hogy ez most utána jó lesz, vagy nem lesz jó, ezt majd meglátjuk a piacokon, de szerintem ebből lehet azért még sok meglepetés, és főleg úgy, hogy a piac, ugye, ahogy említettük, két kamatemelést áraz a Fedtől, ami hát egyáltalán nem biztos, hogy meg fog jönni.
Sághy Balázs: Igen, de említettük a kereskedelmi bankokat, és nagyon érdekes, hogy nekik viszont ez egy ideális környezet. Egy egyre meredekedő, egyre meredekedő kamatgörbe pontosan az ilyen hagyományos, nem a befektetési bankoknak, hanem azoknak, akik betéteket gyűjtenek, és hiteleket adnak ki. Ez egy tökéletes környezet, és oké, hogy lehet, hogy bekövetkezik a két kamatemelés rövid oldalon, 25-25 bázispontos, de a hosszú oldalon még jobban emelkednek a hozamok, és ez igazából egy ilyen lejárati transzformációval foglalkozó iparágban… Ez egy tökéletes környezet, és ez egyébként meglátszik a bankok árfolyamában is, részvényárfolyamában, hogy nekik ez a tökéletes forgatókönyv. És a veszélyekkel, nyilván azzal, hogy az államadósság finanszírozása mennyire fenntartható, azzal majd a jövőben foglalkoznak ők is. Ugyanúgy ugye nem nyugtalanok amiatt, hogy mi lesz mondjuk tíz év múlva, mennyire, mekkora terhet fog jelenteni az államadósság. Azzal majd tíz év múlva foglalkozik mindenki. Tehát egy kicsit ilyen halogató hozzáállása van mindenkinek: a kereskedelmi bankoknak is, a jegybankoknak is. És úgy tűnik, hogy mindenki a rövid távú túlélésre, illetve hát akár mondjuk politikai, akár gazdasági eredménymaximalizálásra törekszik. Te nem érzed így? Nem így látod?
Kopányi Szabolcs: Hát én azon lepődtem meg pont a napokban, amikor nézegettem a különféle eszközöket, amik a monitoromon föl vannak listázva, hogy az európai bankok milyen jót teljesítettek. Hogy az elmúlt egyhavi hozamokat néztem, és hát nem az ilyen-olyan darlingok, amikről minden sajtóhír szól, szerepelnek itt az első helyeken, hanem pont azt néztem, hogy az európai bankszektor az kimagaslóan teljesített. És amit nagyon szeretek, hogyha nincs ezekről hír, mert egy darab cikket nem olvastam róluk, abszolút nincsenek fókuszban, és a surranópályán nagyon jól teljesítenek. Szemben azzal is, hogy az olyan hatalmas figyelmet ugye vonzó témák, mint a nem tudom, a SpaceX, a félvezetők – ez a Philadelphia, ugye a félvezetőindex, a SoX satöbbi –, hát ezek túl vannak a csúcson azért eléggé, a grafikonok nem néznek ki túl jól. Vagy erőt gyűjtenek szerinted, vagy itt mi a helyzet?
Sághy Balázs: Lehet, hogy erőt gyűjtenek, mert ezek rendkívül izgalmas területek, és az űrutazás, hát mennyivel izgalmasabb, mint a bankolás, vagy a bankolásra azt mondják, hogy akkor jó, akkor működik jól egy bank, hogyha unalmas.
Kopányi Szabolcs: Te szeretsz izgulni?
Sághy Balázs: Szerintem nagyon sokan vannak, és a korábbiakhoz képest, akár tíz évvel ezelőttihez képest is sokkal többen vannak azok, akik szeretnek izgulni. Már-már így szerencsejátékként tekintenek a részvénypiacokra, a pénzügyi piacokra összességében. Úgyhogy szerintem sok olyan ember van, akit pont ezek a dolgok vonzanak, és egyébként valahol meg tudom érteni, hogy az űrutazás milyen klassz, hogyha ebben előre tud valaki lépni. Újrahasznosítható rakéták, ugye, amit a SpaceX ígér. Nagyon klassz dolgok.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, de amikor azt mondod, hogy szeretnek az emberek izgulni, azt azért hozzá kell tenni, hogy ott az átlagos veszteségráta az ilyen 90 százalék fölötti, tehát azért az hosszú távon nem mutat jól. És főleg úgy, hogy mi ott a megfogható? Tehát én nem nagyon értem ezt a… Az űrutazás érdekes dolog, de hogy ebből lehet pénzt csinálni, vagy nem tudom. Szerinted az Elon Musk az mennyire bízik abban, hogy ebből pénzt fog csinálni? Nyilván örül annak, hogy ő lett a földkerekségen, ugye, az ezermilliárd dollár fölötti magánvagyont felhalmozó személy, de ő bízik abban, hogy ebből lesz valami? Vagy nem érdekli igazából, happy days, van pénz?
Sághy Balázs: De érdekli, szerintem érdekli, szerintem nagyon szeretné. Viszont amikor a Nasdaqra bevezették a SpaceX-et, a bevezető beszédében elmondta, hogy szerinte 10 százalék esély van a sikerre, arra, hogy a SpaceX sikeres legyen. Nagyon korrekt volt. A legideálisabb fórumon elmondta, hogy ő, aki tényleg szeretné, aki ennek az élén van, amihez a nevét adja, mekkora valószínűséget lát annak, hogy mindez, amit ők ígérnek, és ebben a csodálatos, színes, fotókkal teli prospektusban ígérnek, hogy az tényleg úgy megvalósul. Mindenki tudhatja ezt, és még így is ekkora kereslet volt. Egy siker volt egyébként a részvény bevezetése. Persze, a bevezetés utáni napokban nagy volt a lendület, és most igen, hát azért fölmerült a kérdés, hogy ez a momentum ez megtört-e. Most úgy tűnik, hogy egy ilyen oldalazásba fordult a részvény.
Kopányi Szabolcs: Ezt ha lefordítjuk: a 10 százalék az esély a sikerre, az azt jelenti, hogy 90 százalék az esély, hogy nem fog sikerülni.
Sághy Balázs: Úgy tűnik, így gondolhatta, igen.
Kopányi Szabolcs: Akkor azért az annyira nem jó, nem? Tehát, hogy én nem érzem ezt annyira erősnek, hogy minden áron rohannék, hogy nem tudom, beletegyem a pénzem, de hát nyilván izgalmas az lehet, és hát nyilván izgalmas az is, hogyha valami lemegy, meg az is, ha fölmegy. Lehet rajta pénzt keresni, nem?
Sághy Balázs: Igen, igen, igen, igen.
Kopányi Szabolcs: Hát, nagyon érdekes lesz. És vegyünk még egy pillantást itt Japánra, mert ami még egy ilyen nagyon lassan, de stabilan folytatódó történet, ez a japán kötvénypiaci hozamemelkedés, együtt a jennek a gyengülésével. Itt mit lehet látni, vagy mire érdemes figyelni?
Sághy Balázs: Itt is a jegybankra érdemes nagyon figyelni szerintem. Igazából azért, hogy a jen gyengülését megállítsa, a Bank of Japannek kamatot kellene emelnie, de ezt év eleje óta várjuk – talán egyszer emelt idén a Bank of Japan –, és nem sikerült megállítani a jen gyengülését. Egyébként sokan annak tulajdonítják, hogy a japán részvénypiacot megtalálták a nemzetközi befektetők: hogyha valaki japán részvényt vesz, az egy ilyen kitettség, devizakockázatot nem szeretne futni, ezért visszahedzseli dollárra, euróra, saját devizára, és ez egy ilyen jeneladással jár. Tehát egyfajta sikernek, hogy a japán részvénypiac, japán vállalatok sikerének egy következménye lehet ez az ilyen gyengülés. És hát az igaz, hogy nagyon sok robotikával foglalkozó, elektronikával foglalkozó japán bajnok van, akik ezt az új ipari forradalmat valószínűleg elég jól ki tudják használni. És egy kicsit úgy tűnik, hogy a jegybank nem is nagyon igyekszik megállítani különben ezt az ilyen gyengülést, gyakorlatilag mint egy kalkulált gyengülő pályával ők teljesen komfortosak lennének.
Kopányi Szabolcs: Érdekes, amit mondtál, az is, ugye, visszahedzselni a japán részvénykitettség devizakockázatát, mondjuk dollárra. És az az érdekes, mert ugye ezen keresnek a befektetők: tehát ugye a jelenlegi, ugye, forward görbe alapján. Ugye itt arról van szó, hogy a piac várakozásait tükrözi egy, a jövőbeli várakozásait tükrözi egy forward görbe, és ha én e szerint megkötök egy ügyletet, akkor gyakorlatilag, ha az árfolyam nem megy semerre, akkor egy év múlva, ha én a jen ellen fogadtam, akkor nyertem. Tehát ugye a változatlan árfolyam – nem megy semerre, most 162, mit tudom én, 30-on van az árfolyam –, akkor gyakorlatilag, ha ugyanitt van egy év múlva, akkor én már nyertem. És ez akkor nyilván a japán részvénypozíciók bármilyen hozamot is hoznak, ugye ezt megnöveli egy hozamréssel. Ami viszont szintén érdekes, hogy miért is ne lenne jó egyébként ez a japánoknak, ez a helyzet, mert hát azért ők, persze, van hozamemelkedés, a hosszúban nagyon sok, a rövidben ugye jóval kevesebb, hát negatív reálhozamon finanszírozzák az adósságukat. Miközben a mérlegükben egy csomó eszköz van, amin egy csomót kerestek. Tehát összességében: igen, van baj?
Sághy Balázs: Nincs nagy baj, úgy tűnik, hogy nincs nagy baj.
Kopányi Szabolcs: És lesz baj? Mert szerintem azért a nagy kérdés az az, hogy mikor jön el az a pont, és itt volt egy érdekes leválás, mondjuk a hozamkülönbözet, az amerikai és a japán piacok hozamkülönbözete és a jen mozgásában megfigyelhető szétválás. Hogy hiába diktálná a korábbi mintázat a jen erősödését, ez nem történik meg. És nyilván azért azt látva, hogy Japán milyen erős tőkeexportőr szerepet tölt be a világban, amíg nulla meg negatív hozammal mentek a japán kötvények, a japán befektetők a használt bútoroktól kezdve mindent megvettek a világban, kérdés az, hogy mikor jön el az a pont, hogy ők ezeket a pénzeket hazaviszik. Szerintem itt lesz egy érdekes dolog, és hát azért ez egy… amikor ez meg fog történni, ha megtörténik, akkor szerintem lesz témánk nekünk is, miről beszélni, mert akkor azért az érzékenyen érintheti az amerikai piacokat, az európai piacokat, fejlődő piacokat, mert mindenhol van japán kitettség.
Sághy Balázs: Abszolút, ha ez bekövetkezik, akkor ez egy akár teljes adásos téma tud lenni. Azért egy dolgot mondanék, ami ezt hátráltatja: a japán tőkepiac és egyébként a befektetői tudatosság nagyon magas szinten van, és egy jól diverzifikált portfóliót nagyon nehéz egyébként japán, kizárólag japán eszközökből összeállítani, ezért is tartanak nagyon sok egyéb helyen jegyzett eszközt a japán befektetők, akár vállalatok egyébként, akár állami, államhoz kötődő intézmények, akár a lakosság. Ez globálisan nagyon-nagyon szorosan integrált pénzügyi szempontból.
Kopányi Szabolcs: Ez azt gondolom, hogy zárszónak is tökéletes volt, úgyhogy köszönöm szépen a beszélgetést, Balázs, a nézőknek pedig és a hallgatóknak a figyelmet köszönöm. Ez a Global Markets Podcast epizódja volt, ahol Sághy Balázs kollégámmal tőkepiaci aktualitásokról beszélgettünk. Én Kopányi Szabolcs voltam, köszönöm szépen.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, úgy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban elhangzó tájékoztatás ugyanakkor nem teljes körű. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon?: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek