Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Minden idők legnagyobb tőkepiaci kibocsátása: Hatalmas robbanással nyitott a SpaceX részvénye
Elon Musk cégének részvénye hatalmas lendülettel nyitott a piacon, de vajon meddig tartható ez az ütem? Hogyan került egyenesen az indexekbe ilyen hamar a fiatal részvény? És hova vezetnek a Musk-víziók: az űrbeli adatközpontok és Mars-expedíció? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került az űrrészvények kereslet elszívó hatása, a Hormuzi-szoros és a béke ára, valamint a AI-megoldások is.
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az OTP Bank friss Befektetési Kitekintőjéről Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Eppich Győző, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője beszélgetett Gede Balázzsal, a Millásreggeli műsorvezetőjével.
A beszélgetést 2026. június 25-én rögzítettük.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Befektetői dilemmák bizonytalan időkben – mit áraz most a piac?
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Gede Balázs: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast nézőit, hallgatóit, befektetési kitekintőt tartunk. Eljött az ideje, hogy frissítsük az OTP Bank elemzőinek meglátásait. Jó sok minden történt, folyamatosan izgalomban tartja a piacokat egy csomó minden, geopolitika, kamatdöntések, hozamkilátások, AI mánia, van itt nagyon sok minden, amit meg fogunk beszélni. Ebben partnereim lesznek Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ vezetője és Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset elemzési osztályának vezetője és vezető befektetési stratégája. Szervusztok! Győző, te ülsz most Gergő székében, pozíciójában, úgyhogy köszöntünk ezen az új beosztásban. Persze nem annyira, hogy az elemzési csapatnak a része voltál eddig is.
Eppich Győző: Igen, én a Gergő helyettese voltam nagyon sok ideig, és hát most, hogy Gergő más típusú kihívások után nézett, engem kértek fel, hogy vezessem az elemzési központot.
Gede Balázs: Nagyszerű, akkor gratulálok ezúton is.
Eppich Győző: Köszönöm szépen.
Gede Balázs: És akkor rögtön egy ilyen jó kis izgalmas szituációban kell megtárgyalnunk azt, hogy milyen dolgok hatnak a befektetéseinkre. Kezdjük talán egészen távolról, de mégis egy olyan dologgal, ami mindennek a fókuszába került most ez az iráni krízis, meg a Hormuzi-szoros állapota, a kőolaj, energia. Ugye ez befolyásolja az életünket inflációnövekedés tekintetében a kamatdöntéseket, a jegybanki döntéseket, tehát tulajdonképpen ez most az alfája, omegája mindennek, ahol látszik némi enyhülés, rendeződés, az olajárban az olajkereskedők azok például kifejezetten nagyon optimisták. Ti mennyire vagytok azok?
Eppich Győző: Én a részemről optimista vagyok, hogy végre sikerült pontot tenni ennek az ügynek a végére. Nyilván lesznek még kanyarók, de azért a trend szerintem egyértelmű, hogy itt már kifele megyünk ebből a krízisből. Én azt gondolom, hogy azért volt nagyon fontos ez a megállapodás, mert egészen eddig az inflációs és a reálgazdasági hatásai ennek a krízisnek azért meglehetősen visszafogottak voltak. Ezt kontextusba érdemes helyezni, tehát ez a mostani körülbelül 20%-a esett ki a globális olajkínálatnak a Hormuzi-szoros lezárásával. Annak idején az első és második olajválság idején ez körülbelül a globális kínálat 10 százalékát jelentette, és ugye akkor sokkal-sokkal drasztikusabbak voltak mind az inflációs, mind a reálgazdasági hatások, tehát eddig mi ezt nagyon olcsón megúsztuk. Ennek részben az az oka, hogy pont az olajválságok tapasztalatai alapján a kormányzatok úgy döntöttek, hogy felállítanak stratégiai kőolajtartalékokat. Ez jellemzően a 90 napi fogyasztásnak vagy a 90 napi importnak megfelelő mennyiséget szokták jelenteni. És ezek a pufferek most nagyon fontos ilyen kibalanszírozó szerepet játszottak a globális kereslet és kínálat felborulásában. Viszont természetesen ezek a készletek nem végesek, előbb-utóbb kritikus szintre tud csökkenni ezeknek a mennyisége, és amennyiben ez bekövetkezett volna, akkor fennállt volna annak az esélye, hogy nagyon hirtelen ilyen nem lineárissá válnak a gazdasági hatások, hiszen akkor hirtelen robbant volna fel az olajár, hirtelen akkor kényszerített volna ki egy nagyon jelentős keresletoldali alkalmazkodást. Ezt úgy tűnik, hogy sikerült elkerülnünk.
Gede Balázs: És ilyen átgyűrűző, tovább ható inflációs hatásai nem is lesznek, vagy nem is várhatók ennek a keresletkiesésnek?
Eppich Győző: Erre szerintem kettős válasz van. Attól is függ, hogy melyik országról beszélünk. A 2009-es válság előtt nem tudom, hogy ki mennyire emlékszik erre a helyzetre, de ott gyakorlatilag néhány év alatt, 2002-2003-ban 20 dollár körül volt az olaj, és 2008-ban 140 dolláron tetőzött, tehát hogy volt egy nagyon jelentős energiaár emelkedés, viszont azért a jegybankok ettől nem ijedtek meg, az infláció nem szállt el, és ennek az volt az oka, hogy az inflációs várakozások horgonyzottak voltak, tehát az volt a mondás, hogy ezeken az átmeneti jellegű sokkokon átnézhet a jegybank, nem kell rá reagálni, hanem csak ezekre az úgynevezett second run defektekre, de mivel ugye az inflációs várakozások horgonyzottak voltak, ezért ezek visszafogottak voltak. És szerintem itt jön egy fontos különbség az USA, illetve Európa helyzete között, ugyanis az USA-ban annak ellenére, hogy még a 2022-es energiaválság idején kisebb volt az infláció emelkedése, mint Európában, ugye Európában kicsivel 10% fölött tetőzött, az USA-ban meg ilyen 8-9% körül. Annak ellenére, hogy Európában lejött 2 százalékra, tehát tavaly év közepe óta eurozóna infláció 2% volt egészen az elmúlt néhány hónapig. Az USA-ban viszont ez nem volt igaz, ők nagyon-nagyon messze voltak a Fed két százalékos inflációs céljától, gyakorlatilag ilyen 3 százalék körül ott beragadt a dezinfláció, és az USA-ban elkezdtek egyértelműen emelkedni a hosszú távú inflációs várakozások is. Ez az eurózónára szintén nem volt igaz. És hogyha a jelenlegi inflációs helyzetet nézzük, azt látjuk, hogy az USA-ban jelenleg 1 százalékponttal magasabb az infláció, ugye 4,2 százalék, eurózónában 3,2 százalék volt a legutolsó adat, viszont hogyha az eurózónából kiszívjuk az energiaárak hatását, tehát az excluding energy mutató az pontosan annyi, mint a tavalyi év végén. Tehát Európára valószínűleg sokkal inkább igaz az a mondás, hogy itt az energiaárak emelkedése tolja csak főként az inflációt. Nyilván ez az első körös hatás. Az USA-ban viszont ennél sokkal bonyolultabb a történet, sokkal több termék és szolgáltatáscsoportot érint az infláció emelkedése, tehát ilyen értelemben is rosszabb helyzetben van az USA gazdasága, vagy az USA inflációs kilátásai. Úgyhogy emiatt egyébként könnyen lehet, hogy az USA-nak, illetve az EKB-nak eltérő kamatpolitikát kellene folytatnia a jelenlegi helyzetbe. Viszont némileg faramuci módon pont azt látjuk, hogy az EKB már emelt, és a piacok egyébként több áremelést várnak az EKB-tól, mint a Fedtől, holott könnyen lehet, hogy ennek pont fordítva kéne történnie.
Gede Balázs: Dávid, hogyha mint árutőzsdei termeket nézzük, az olajat, az azért reális árazás, hogy ott vagyunk gyakorlatilag, mint az iráni krízis elején, itt a 70 dollár környékén, sőt, most már bekacsingatunk alá is.
Sándor Dávid: Hát ugye a piac mindig megmondja, hogy mi a reális, és az alapján ez az, de meglepő. Én alapvetően azért látva ezt az energiakrízist, amin itt ugye végigmentünk, és azért itt volt a készletszinteknek egy igen jelentős apadása, és azért nem voltunk messze attól, hogy elérjünk ilyen kritikusan alacsonynak mondott szinteket, ahol már ilyen technológiai szempontból sem mindegy, hogy a készleteket tovább apasszák. Tehát ott már igazából nem is nagyon tudták volna tovább apasztani ezeket a készleteket, ami magába hozta volna azt, hogy az olajár elmegy fölfele, hogy az a keresleti oldalt helyre billentse. Tehát alapvetően azért az, hogy a készletek ennyire lejöttek, ennyire leapadtak, ahhoz képest meglepő, hogy az olajár az visszajött gyakorlatilag itt az USA iráni háború kezdete előtti szintekhez.De hát igazából, hogyha egy kicsit előre nézne az ember, előre tekintene az ember, akkor szerintem azért alapvetően van azért továbbra is egy ilyen törékenynek tűnő állapot, közben azért vannak egyrészt nyersolajkészletek, de igazából a finomított készletekből is azért sok leapadt. Voltak arról is hírek, hogy a kínaiak a kínai olajimportban is azért volt egy visszafogás, vagy egy ilyen visszavágás az elmúlt időszakban, de valószínű ez is, ahogy az árak jöttek lefele, ez el fog kezdeni majd megfordulni. Tehát szerintem azért ezek olyan tényezők lesznek, amik hogyha előre nézünk, ezek azért elkezdhetnek támaszt adni a mostani szinteknél már az olajárnak majd.
Gede Balázs: Hogyha már beszéltünk a kamatemelésről, az EKB részéről és a Fed részéről, meg van egy várakozás, vagy a piac részéről van egy várakozás, hogy a Fed emelni fog, az mennyire reális, vagy hogy alakulhat ott a kamatpolitika?
Eppich Győző: Ugye az EKB már emelt egyet, és talán most nem tudom, hogy talán pont hétfőn beszélt Christine Lagarde arról, hogy lényegében azt mondta, hogy a másodkörös hatásoktól ő nem tartana annyira az eurozónában. Voltak más EKB-s döntéshozók, akik egyébként más véleményt artikuláltak, tehát hogy azért ott is a döntéshozók sokféleképpen gondolkodnak, de nyilván Christine Lagarde mégiscsak az EKB elnöke, ő az arca, azért ő kommunikálja a kamatdöntéseket, tehát hogy nyilván az ő szavát nagyobb súllyal kell figyelembe venni, és hát nyilván ezt nem magától találta ki, tehát ez valószínűleg háttérszámítások, háttérelemzések nyomán mondta ezeket az információkat. De nagyon nagy valószínűséggel a kamatemelési várakozásokat próbálta ezzel visszafogni. És hát igazából olyan értelemben, ahogy említettem, nagyon úgy tűnik, hogy azért az eurózónában nagyjából rendben vannak az inflációs folyamatok. Tehát nincsen még minden munka teljesen elvégezve, tehát például a szolgáltatásinfláció mondjuk még magasabb, mint a Covidot megelőző időszakban, bár hozzátartozik, hogy akkor meg folyamatosan alullőtte a célját az EKB, de ettől függetlenül, ha azt nézzük, hogy az eurozóna növekedése körülbelül ott van, amit így hosszú távon a potenciális növekedési ütemnek gondolunk. Igazából ezt az energiaár-huplit leszámítva az infláció is ott volt, tehát hogy igazából az eurozóna gazdasága ilyen nagyjából ilyen egyensúlyi helyzetben van, és jelen pillanatban a kamatszint is e körül a neutrálisnak gondolt, ilyen 2-2, 5% közötti szinten, ami most pont 2,25% ponton áll. Ugye a Fed esetében sokkal trükkösebb a helyzet, hiszen ott volt egy vezetőváltás, aki hát azért rögtön az első sajtótájékoztatóján elég élesen kritizálta a Fed korábbi döntéshozatali mechanizmusait olyan értelemben, hogy azt mondta, hogy az elmúlt sok évben nem sikerült teljesíteni az inflációs célt, de hogy emellé meg azt mondta, hogy ez a Core PC mutató, amit ugye kiemelten figyel ugye a Fed, hogy ő mégse azt nézné, hanem az ilyen regionális fedeknek, talán az atlantainak, de több ilyen regionális fednek is vannak ilyen úgynevezett ilyen trimmed mean mutatói, tehát amikor így az alsó-felső x százalékát levágják az inflációnak, amiben meg ugye semmilyen gyorsulás nem látszik, miközben a termelői árak azok tényleg a várakozásokat meghaladóan emelkedtek, ugye a kór PC-je is nagyon nincsen a Fed 2%-os célja közelében. Tehát, hogy egy ilyen helyzetben egy olyan mutatóra javaslatot tenni, hogy inkább azt nézzük, azért az én szememben inkább egy ilyen galamb irányba mutat.
És az én véleményem szerint azt nagyon fontos megérteni, hogy egy olyan helyzetben, amikor azt gondoljuk, hogy tényleg totálisan horgonyzottak az inflációs várakozások, és nem várhatóak jelentős ilyen másodkörös hatások, akkor lehet, hogy indokolt valóban az ilyen simítottabb mutatókat nézni, hiszen akkor ez nem kényszeríti bele a fedet egy indokolatlan kamatemelési vagy kamatcsökkentési helyzetbe. A nagy kérdés viszont jelen pillanatban az az, hogy az USA-ban ez fönnáll ez a szituáció, és hát nyilván innen Budapestről nehéz azért okosnak lenni, de azért sok olyan tényező van, ami abba az irányba mutat, hogy ez nem biztos, hogy ezek az alapfeltevések fönnállnak a fedezetében.
Gede Balázs: Lehet, hogy úgy nehéz okosnak lenni, hogy egy jó darabig azt latolgattuk, hogy mennyit fog vágni a fejed, és hát itt az energiakrízis kapcsán jöttek be ezek az emelési várakozások, és épültek be egyről talán kettőre is most már, amit a piac vár, úgyhogy egy eléggé izgalmas kép. Ezzel összefüggésben a kötvénypiacon mi újság? Beszélgettünk korábbi epizódokban arról, hogy a részvénypiac még annyira nem izgult a kilátásokat illetően, a kötvénypiac azért már aggodalmaskodott, ott volt egy nagyobb áresés, és ezzel párhuzamosan hozamemelkedés, hogy ott is megnyugodni látszanak a kedélyek, így az iráni helyzet javulásával?
Eppich Győző: Azt lehet mondani, hogy mind az eurozónás hozamok, mondjuk a német, mind az amerikai hosszú hozamok, tehát van gyakorlatilag a Covid óta, vagy mondjuk ilyen 2022 vége óta kialakult ilyen, nevezzük kereskedési sávnak, hogy az USA-ban ez körülbelül ez a 3-8-4 hetes sáv, de ugye Németországban meg a teteje ilyen 3% körül volt ennek a sávnak. Tehát az iráni háború hatására, amikor ugye hirtelen mindenki nagyon megijedt, hogy itt ugye földrengés lett 2022 rémképe, hogy itt elszáll az inflációs drasztikus kamatemelés, akkor ugye szépen elindultak fölfele a hosszú hozamok, és mind az amerikai, mind pedig ugye a német közelítette ennek az előbb említett sávnak a tetejét. A német igazából egy pár hétig ki is lépett ebből. Most egy korrekciót látunk ebben, ez egyértelmű, viszont azért ez a korrekció mértéke, én azért nem nevezném drasztikusnak. Ugye a hosszabb távú kilátások szempontjából viszont én azt gondolom, hogy kicsit eltér az eurozónás, illetve az amerikai helyzet, hiszen ugye az eurozónában ott is igaz, hogy egy kicsit felpuhult a korábbi időszakhoz képest a költségvetési fegyelem, tehát hogy lehet egy némi adósságpálya emelkedésre számítani, de korántsem akkorára, mint az USA-ban. És ugye rövid távon ez az inflációs történet is olyan volt, ami az egész hozamgörbét inkább fölfeltolta. Most azzal, hogy ez az iráni helyzet megoldódott, és talán majd csökkenni fognak a kamatemelési várakozások, ezt ahogy említettem, Christine Lagarde talán már meg is próbálta hűteni őket.
És esetleg kiderül, hogy Európában mégsem sikerül akkora fiskális élénkítést megcsinálni, azért nehéz azt látni, hogy az eurozónás hozamok feltétlenül ki tudjanak törni ebből a sávból, tehát nem látszik az a makrogazdaság oldaláról érkező fundamentális hajtóerő, ami ki tudná lökni. Azért az USA-ban sokkal nehezebb a kép. Ott ugye nem jött be a beígért költségvetési kiigazítás, ugye itt az volt a mondás, hogy azért kellenek vámok, mert majd abból csökkentjük a hiányt. Cserébe nem sokkal később bejelentették, hogy majd a félidős választások előtt jön a vámosztalék, ami úgy tűnik, hogy jönni is fog, csak ugye a vámbevételek meg közben eltűntek, merthogy ugye a Legfelsőbb Bíróság ilyen jellegű döntést hozott. Tehát, hogy az USA költségvetési helyzete egyáltalán nem vált fenntarthatóbbá, viszont cserébe rövid távon az inflációs képük is kedvezőtlen, tehát ott sokkal inkább egy irányba mutatnak az ilyen rövid és hosszú távú meghatározó tényezők. Tehát ott azért nem biztos, hogy ki lehet zárni azt, hogy mondjuk az amerikai hosszú hozamszint mondjuk föltapadjon ehhez a 4 hetes, akár 5 százalék körüli szinthez is majd.
Gede Balázs: Mindeközben a tőzsdék gyakorlatilag maximumok közelében vannak a nagyok, hogyha megnézzük mondjuk egy németet, meg egy amerikait, látszik némi bizonytalankodás vagy tetőzés. Mennyiben befolyásolja a továbbiakat esetleg az iráni konfliktus rendezése, esetleg a csökkenő infláció. Mennyire kavart be például a Spacex kibocsátása, amit gyakorlatilag ilyen makró szinten is nézhetünk, hiszen egy giga részvénykibocsátás volt, óriási tőkeelszívó hatása lehetett esetleg a tőzsdékre, nem tudom, hogy ez tapintható-e. Szóval mi a helyzet, és hogyan tovább a tőzsdék tekintetében?
Sándor Dávid: Hát ugye az a helyzet, igen, hogy a részvénypiac az viszonylag gyorsan elkezdett átnézni egyébként ezen az egész iráni helyzeten, és valahogy már gyakorlatilag március óta igazából azt lehetett látni, hogy amikor a Donald Trump twittelt valami pozitívat, akkor, hogy fogalmazzak, valahogy mindig a jó hírekre sokkal fogékonyabb volt a részvénypiac, mint a közben egyébként meglevő bizonytalanságra és rossz hírekre.
És hát valóban, gyakorlatilag például az S&P 500 az amerikai 500 legnagyobb céget tömörítő index, az ugye ki is ment új csúcsokra itt ennek köszönhetően, vagy ezzel együtt itt az elmúlt időszakban. Ugye ez igazából annak is köszönhető volt, hogy miközben volt itt a magas energiaárak miatt egy kockázat, de ugye ezzel kapcsolatban úgy gondolkoztak a befektetők, hogy átnéztek rajta, valahogy lesz megoldás ebben a történetben, és közben viszont a vállalati profitnövekedés az viszont nagyon-nagyon erős volt, tehát meglepően erős volt. Már az első negyedéves adatok is. Ugye hogyha itt az USA-t nézzük, akkor van gyakorlatilag egy év per év 30% körüli profitnövekedés, ami igen jelentős. Tehát utoljára ilyen a Covid-nyitást követő időszakban volt, de hát akkor ugye az egy alacsony bázisú, egy nagyon nagy busz volt.
És igazából ezzel együtt az elemzők el is kezdték fölfele húzni egyébként a profitvárakozásaikat, tehát akár az idei, akár a jövő éves profitvárakozások is azt kell mondani, hogy így időközben év elejéhez képest nagyjából 10% körüli mértékben jöttek fölfele a profitvárakozások, ami szintén egyébként egy nagyon viszonylag kevés olyan eset van, hogyha így historikusan visszanézünk, viszonylag kevés olyan eset van, hogy ilyen mértékben, ennyi idő alatt ilyen mértékben tudnak fölfele jönni a profitvárakozások. Tehát, hogy igazából ez adott egy nagyon komoly támogató erőt a részvénypiacnak, ez volt az egyik része. Nyilván ebben benne voltak nagyrészt ugye ezek a technológiai cégek, nagyrészt benne voltak ugye a félvezetőgyártók, tehát ugye a tech szektorban ott ehhez képest is kimagasló, tehát 50-60%-os év/év profitnövekedéseket is lehetett látni, pláne ugye a félvezetőgyártóknál. És ugye mivel viszonylag koncentrált a piac most ilyen technológiai irányba, értelemszerűen azért ez is nagyon sokat segített abban, hogy a profitnövekedés az ilyen szépen nézzen ki. De egyébként, hogyha még ezt levesszük, tehát ezt az egész AI sztori körüli nagy profitnövekedési hullámot még ki is vennénk vagy kiszűrnénk, meg egyébként még akkor is az látszik, hogy őket leszámítva is egyébként van egy kellően szép, egy ilyen egészségesnek mondható profitnövekedés. Ugye a nap végén erre is szokták azt mondani, hogy a piac miért is nézhetett át ezen az olajhelyzeten, ugye ez a, meg közben kialakult egy olyan helyzet, hogy chipből még kevesebb volt, mint olajból, tehát még szűkösebb volt a csippiac, itt elsősorban a memóriachipek piaca, ahol most volt egy nagyon nagy ugrás, és hogy ezek segítették át igazából ezen az energiakrízisen a részvénypiacot.
Gede Balázs: A felállás, hogy Amerika vs. Európa az hogy néz ki, mármint a kilátások vagy ajánlások tekintetében. Európáról beszélgettünk, hogy van benne potenciál, de valahogy mégis úgy lelassultak a történetek, korábban beszéltünk, hogy esetleg a védelmi ipar lehet egy ilyen húzóerő, hát az most nem nagyon húz. Mi most a kilátás itt?
Sándor Dávid: Hát ugye nem meglepő módon, mivel ugye azért Amerikában van egy nettó energia exportőri pozíció, tehát azért ebben az iráni helyzetben még azzal együtt is, hogy van egy jó profitnövekedés, ami ráadásul koncentrálódik a techszektorba, aminek nagyobb a súlya az amerikai részvénypiacon, ugye ezért azt lehetett látni, hogy az amerikai részvénypiac azért az felülteljesítette az európai részvénypiacot érdemben. Részben ilyen okok miatt egyébként a feltörekvők is felülteljesítették az európai részvénypiacot, mert az a helyzet, hogy a feltörekvőkön belül is igazából van ez a három vállalat, a Samsung, az SKH Inx és a Taiwan Semiconductor, ezek mind-mind félvezetőgyártó cégek. Igazából ennek a három cégnek köszönhetően ott is egy irdatlan profitboom zajlott le az első negyedévben, és ennek köszönhetően ott is nagyon koncentrált a feltörekvő részvényindex is, tehát ez a három papír, nem is tudom a harmadát mondjuk az Indexnek, és hogy a feltörekvő piac is erősen felülteljesített. Ezekhez képest az európai részvénypiac az valóban lemaradó is volt, nem csak maga az index, hanem igazából a profit teljesítményét, a növekedését tekintve is egy abszolút lemaradó történet volt azzal együtt is, hogy attól félhettünk, hogy igazából, mint energia importőr, Európát ez jobban megvágja ez az egész energiaár-emelkedés, amit láttunk itt az elmúlt hónapokban, tehát emiatt alulteljesített. Hogy most hogy látjuk a helyzetet, mi azért ugye Európával kapcsolatban eddig sem voltunk optimisták, és ugye legutóbb is igazából azt gondoltuk, hogy relatíve alulteljesíthet a többiekhez képest, és igazából ez működött is. Ugye ami nálunk most egy változás a gondolkodásunkban, mi év eleje óta a félvezetőgyártókat mi fönntartottunk a listánkon, tehát nálunk az volt az egyik ilyen kedvelt befektetési sztori. És ugye ezek a félvezetőgyártók év eleje óta ezek ilyen 80-100%-ot emelkedtek, hogyha az erre vonatkozó indexeket vagy ETF-eket nézzük, van egy 80-100%-os emelkedés. A félvezetőgyártóknál még mindig az látszik egyébként, hogy továbbra is egész egyszerűen nagyon erősen keresletes a piac. Kijött a Micronnak a gyorsjelentése, bődületes profit, tehát év per év alatt több mint 10-szereződött a profit, a bevételben is sokszoros növekedés van, és igazából az látszik, hogy a megrendelés állománya is nagyon komoly a cégnek, tehát a következő 2-3 évre igazából azt lehetne mondani, hogy továbbra is egy erősen keresletes piacon vannak jelen ezek a félvezetőgyártók. Tehát hosszabb távon még mindig lehet ebben kakaó, de most egyelőre azt látjuk, pláne itt azért az első féléves nagyon erős teljesítményt követően azért van bennük értelemszerűen egy túlhúzottság, egy túlpozicionáltság, árazásban azért följöttek olyan szintekre, ahol már azt gondoljuk, hogy azért itt már az egyébként nagyon egyre magasabbra emelt várakozásokat is muszáj hozniuk, mert ha nem hozzák, akkor ugye a magas árazás az ugye amiatt az már egy kockázatos helyzetet teremt, és emiatt mi úgy döntöttünk, hogy most levesszük ezt a listánkról, azt mondjuk, hogy ebben a szegmensben érdemes ugye profitot realizálni. Ugye ez mivel az ilyen jellegű kitettség az amerikai vagy feltörekvő piacokon nagyobb. Ezért értelemszerűen azt is gondoljuk, vagy azt is mondjuk, hogy itt a következő időszakban így, hogy a szorosnak a helyzete is rendeződni látszik, hogy egyfajta rotáció indulhat el ezekből a nagyon technológia koncentrált sztorikból, és ha egy ilyen rotáció elindul a következő időszakban, akkor ennek az egyik haszonélvezője lehet az európai részvénypiac, ami ugye eddig lemaradó volt az említett okok miatt, de hogy ennek a haszonélvezője lehet, mert olcsó, olyan a szektor összetétele, inkább ilyen vejú, ilyen értékalapú cégek koncentrálódnak benne pénzügy például, és emiatt van egy ilyen alulértékeltség. De hogy az a helyzet, hogy még mindig nem kellően erős azért itt a profi dinamika, meg így az összkép Európával kapcsolatban, tehát még így se súlyoznánk nagyon túl portfólióba az európai kitettséget, de mondjuk korábbi alulsúlyozotthoz képest egy ilyen semlegesbe visszaraknánk ezt a térséget, amivel kapcsolatban eggyel pozitívak tudunk lenni, mert sok szempontból ez a kelet-közép-európai részvénypiac még inkább, ha egy ilyen rotáció elindul, azt gondoljuk, hogy ennek még inkább lehet egy haszonélvezője. Kisebbek a cégek, itt még nagyobb, mondjuk a pénzügyi, meg az ilyen vejú kitettségeknek a súlya ebben a régióban még olcsóbb régió, mint Európa, és egyébként itt úgy, hogy nincs jelkitettség, a profitnövekedés is úgy nagyjából egyébként pariban van az amerikai részvénypiaccal. Tehát, hogy a befektetőkben eljön egy olyan, hogy oké, egy picit nézzünk túl ezen a technológia, driven a nagyon koncentrált sztorin, akkor azt gondoljuk, hogy ennek egy ilyen potenciális célpontja azért lehet megint ez a kelet-közép-európai részvénypiac, tehát mi inkább arra tennénk most hangsúlyt így a régiók közül.
Gede Balázs: Oké. Erre még majd visszatérünk, mert ugye ezt többször említettük, meg most is mondtad, hogy még mindig van benne egy alulárazottság. Az, hogy mennyi tér van ebben, vagy azok, amik még hajthatják az árakat, a régión belül melyik országok, azt még megbeszéljük, de egy kicsit jöjjünk vissza Magyarországra. Azzal kezdtük, hogy gyakorlatilag az iráni konfliktus az most mindennek a középpontjában áll, fókuszában áll. Olyannyira, hogy a Magyar Nemzeti Banknak is a kamatdöntő vagy kamatdöntése, a kamatcsökkentés, ami most az elmúlt időszakban bekövetkezett, gyakorlatilag a jegybanknak is fogta a kezét ez a helyzet, mert már a makromutatók alapján lehetett volna csökkenteni, csak még a geopolitikai bizonytalanság nem engedte a jegybankot. Mennyire volt ez meglepő, hogy most végre meglépték, vagy a mértéke, vagy az, hogy Varga Mihály jegybankelnök belengetett vagy megemlített további lépéseket is, hogy értékelitek ezt?
Eppich Győző: Én azt gondolom, hogy sem a vágás ténye nem volt meglepetés. Lényegében a piac 100%-os valószínűséggel árazott kamatvágást, sőt bizonyos valószínűséggel egy 50-es kamatvágás lehetősége is benne volt a pakliban. Az sem meglepő, hogy ez nem egy egyszeri lépés lehet, hanem inkább egy ciklus. Igazából a döntésben talán az volt a legmeglepőbb, illetve azt mondom, hogy két meglepő esemény volt ezzel kapcsolatban. Az egyik az az, hogy lényegében a jegybankelnök bemondta azt, hogy a következő két ülésen is vágnak. Ezzel azért egy kicsit felfűtötték a kamatcsökkentési várakozásokat, hiszen hogyha a következő két ülésen is vágnak, akkor már őszre 5,5%-ra csökkenhet a kamat, és utána még mindig lesz 4 hónap, és hogyha az ősz folyamán ez a nagyon várt kormányzat részéről publikálásra kerülő középtávú költségvetés, illetve makrokitekintés, amitől a piac lényegében azt várja, hogy majd ez vázolja föl azt a pályát, hogy hogyan jutunk el mi 2030-ra ahhoz, hogy hát ha nem is eurónk, de ugye az euróbevezetési feltételeket teljesítettük. Tehát ez egy nagyon fontos dokumentum lesz. Illetve ugye szintén az ősz folyamán azért szintén várná a piac, hogy bejelentse a jegybank az inflációs széf felülteljesítését.
Tehát hogyha ezek megvalósulnak, amik szükségesek ahhoz, hogy ezt a kezdeti nagyon nagy bizalmat, amit most megkapott a kormányzat azzal, hogy lényegében elköteleződtek az euróbevezetés mellett, hogy ezt a bizalmat fönntartsák, akkor nehéz azt látni, hogy ősszel miért ne folytatódhatna a kamatcsökkentés, és akkor ebből nyilván rögtön adódik a következtetés, hogy itt azért lehet, hogy az idei év végén lejjebb fogunk érni annál, mint amit mondjuk a piac vár, most ugye ez ilyen 5%, de talán nem is ez az igazán lényeges, hanem az, hogy a piac jövőre már csak egy darab 25 bázispontos vágást vár, ami viszont azért azt gondoljuk, hogy meglepően kevés. És igazából így csatlakozik be a másik meglepő fejlemény, ami a döntéshez kapcsolódik. Ugye a jegybank most a mai napon tette közzé a részletes inflációs jelentését. Ugye kedden még csak az alap pályaelőrejelzéseket tette közzé. Ez ugye lényegében néhány számot a GDP, illetve az inflációs előrejelzésükre vonatkozóan tartalmazott, de az igazán meglepő az az volt, hogy milyen mértékben rövidi által lefele az inflációs előrejelzését a jegybank egynegyedév alatt. Ugye az idei évit 3,8 százalékról 1,8 százalékra húzták lefele, a jövő évit pedig 3,7%-ról 2,3-ra. Ugye ezek önmagában is óriási revíziók, de ami talán még fontosabb, hogy a jegybank úgy látja, hogy itt, tehát már ugye az idei évet már azért úgy nagyjából az összes piaci szereplő látja, azért látjuk, hogy mik azok, amik most az idei évben segítették, hogy ilyen alacsony legyen az infláció, de azért az, hogy mondjuk jövőre se gyorsul vissza, ez egyáltalán nem egy ilyen úgynevezett kommonsensz a piacon. Tehát, hogy mi is azért azt várjuk, nyilván mi még nem teljesen vezettük át ezt az új olajár helyzetet, és a többi, és a többi. De hogy mi azért inkább a 2,5-3 százalékos range-be vágnánk a jövő évi inflációt, a piac meg 3 fölött van még egyértelműen a piaci várakozás. Tehát ehhez képest azért az az üzenet, hogy itt jövőre is érdemben a jegybank jelenlegi 3 százalékos célja alatt lett az infláció. Ez egy nagyon erős üzenet, és ez ugye a hosszabb távú inflációs csökkentési várakozások szempontjából is meghatározó. És én azt gondolom, hogyha ez a package összeáll az ősszel, amit említettem, hogy lesz egy hiteles költségvetési és makropályánk, lesz egy inflációs szél felülvizsgálat, akkor azért nehéz azt látni, hogy adott esetben ez a kamatcsökkentési ciklus miért ne valahol az eurózónás kamatszint közelében érjen véget, hiszen ugye az euró bevezetésének feltétele a hozamkonvergencia is. Tehát itt azért lehet, hogy a közeljövőben ennek nyomán még úgymond a jövőre várt kamatcsökkentési várakozások is szépen elkezdenek majd fölfele kúszni. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez a két legfontosabb üzenete talán ennek a legutóbbi kamatdöntésnek, nem is önmagában az, hogy most éppen elkezdődött a kamatcsökkentés, mert az már tényleg nagyon-nagyon érett a levegőben.
Gede Balázs: Az, amit említettél, hogy meglepő volt azért, hogy a jegybankelnök egy ilyen rövid távú menetrendet is vázolt a kamatpályát illetően, az lehetett egy ilyen verbális intervenciószerűség a forintpiacon. Szépen erősödtünk, olyannyira, hogy azért már lehetett hallani olyan hangokat, hogy ez már egy picit lehet, hogy túl is szaladt, sőt beszélgettünk itt is arról, hogy mi az úgymond ilyen reális euróforint árfolyam az alatt vagyunk bőven, exportőröknek okozhat már fájdalmat ez a szint, lehetett-e ilyen szándék ebben, mert azért ez tényleg nem egy megszokott kommunikáció a jegybanktól.
Eppich Győző: Én azt gondolom, hogy abszolút. Csak így emlékeztetőül felidézném, hogy a jegybank azt hiszem, talán a május 13-i FX-FAB tenderén már az FX-FAB-okon realizálható kamatszintet már 50 bázisponttal csökkentette, tehát már ez is egy elég erős jelzés volt arra vonatkozóan, hogy próbálta a jegybank jelezni azt, hogy ez az árfolyamszintet már ő nem biztos, hogy örül neki.
Én azt gondolom, hogy ez, amit most csinált a jegybank, egy sokkal okosabb lépés, tehát ugye akkor tudja a jegybank gyengíteni a forintot, hogyha meglepőt lép. Viszont én azt gondolom, hogy mind a jelenlegi jegybanki vezetés habitusához talán kevésbé illett volna az, hogy egy ilyen drasztikus 50 bázispontos vágás, de valószínűleg a piaci reakció vagy a piaci hatások sem lettek volna annyira kedvezőek. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon professzionális lépés volt. Vágtak 25-öt, és tényleg úgy változtatták meg az előremutató iránymutatásukat, ami hát azért a nap végén némi forintgyengülést hozott a piacra, tehát én érdemben sikeresnek volt mondható ez a manőver, és én azt gondolom, hogy a piacok szeretik az ilyen típusú, tehát amikor így avatkozik be a jegybank, nem pedig úgymond ilyen durr bele módon.
Gede Balázs: Hogyha még egy picit a hazai makropályát feszegetjük a növekedési oldalról a várakozások mennyire megalapozottak az új kormány részéről?
Eppich Győző: Én azt gondolom, hogy az első negyedévben egyértelműen elindultunk, ugye itt három és fél évig gyakorlatilag stagnált a gazdaság. Az első negyedévben elindult valami. Ugye 0,8% volt a negyedévben negyedév növekedés, és 1,7% az év per év. Viszont azért az a helyzet, hogy mi akkor is azt mondtuk, amikor kijött az adat, egy picit őszintén szólva vakartuk a fejünket, amikor még az előzetes adat megjelent, mert meglepett minket, erősebb lett az első negyedéves növekedés. Aztán amikor megláttuk a márciusi ipari termelési, illetve kiskereskedelmi forgalmi adatokat, rögtön érthetőbbé vált, viszont azért éreztük azt, hogy ebben az első negyedéves adatban azért lehetnek ilyen one of effektek, és én azt gondolom, hogy a részletes adatközlés ezt megerősítette. Tehát ugye rögtön azt láttuk, hogy áprilisban visszaesett hó/hó az ipari termelés, visszaesett a kiskereskedelmi forgalom hó per hó alapon. Tehát márciusban látott ilyen nagy megugrásban tényleg lehettek ilyen egyszeri átmeneti hatások, illetve hát más egyéb, ugye igazából a választások előtti kormányzati költekezéshez ugye láthattuk, hogy az első negyedévben óriásira hízott a pénzforgalmi hiány, tehát ezek a pénzek azért valamilyen úton-módon megjelentek a gazdaságban, és ezek is azért valószínűleg ilyen egyszeri hatásként némileg hozzájárultak ehhez a vártnál erősebb növekedéshez. Tehát ilyen értelemben azért még nem tiszta kép, hogy mi az a pálya, amihez, vagy mi az a negyedévben egy alapú növekedés, amin most rajta tud lenni a magyar gazdaság. Viszont azért ez az első negyedévben mindenféleképpen azt gondolom, hogy ez a 1,5-2 százalék közötti sáv az idei évre vonatkozó növekedés elérhető, viszont azt gondolom, hogyha mondjuk a mi első negyedéves várakozásunk jött volna be, amit még az adott megjelenés előtt vártunk, akkor egyértelműen a lefele mutató kockázatok lettek volna hangsúlyosak, így viszont ez a 1,5-2% ez egy elérhető sávnak tűnik.
Gede Balázs: Akkor itt vissza is kanyarodhatunk a tőzsdékre, a hazai és a regionálisra. Ahogy említetted, még van tér. Már jó ideje beszélünk erről a relatív alulárazottságról, de elég sokat följöttek a piacok itthon is, Lengyelország is nagyon megy, Prága talán egy picit ilyen követő üzemmódban, de alapvetően jól muzsikálnak, hogy mi látszik, hogy mekkora potenciál lehet még itt a fölfelében, mik a hajtóerők, mik a kockázatok, amitől ez megállhat, és régión belül ki az, aki a karmester ebben a régióban, ahol a legnagyobb a várakozás, vagy a hozampotenciál?
Sándor Dávid: Szerintem a hajtóerő az, valahogy úgy próbálnám összefoglalni, hogy ugye itt a régió, tehát mi alapvetően arra számítunk, hogy itt a következő időszakban, hogyha fönnmarad ez az alapvetően inkább kedvező hangulat a részvénypiacokon, akkor lesz egy szélesedése az emelkedők körének. Tehát nem lesz ennyire koncentrált, ennyire technológiára összpontosuló emelkedés van, egy picit szélesedik ez a kör, akik fölfele tudnak menni, kisebb, közepes vállalatok is be-be csatlakoznak ebbe az emelkedésbe. És ugye ez magával hozza azt, hogy ilyen módon a tőke az elkezdhet az eddigi lemaradó régiók fele menni. Tehát, hogy ez lehet egy katalizátor igazából a régiónk számára, amire továbbra is igaz az, hogy egy olyan régió, ami nagyon hasonló, nagyon hasonló mondjuk az indexnek az összetétele, a felállása, mint az összeurópai index, de részben ugye annál is fogva, hogy a régiós gazdaságoknak az eurózónához képesti növekedési többlete az továbbra is jelentős, 2 százalékpontos, 1,5-2 százalékpontos.
Ugye ezzel együtt azt látjuk, hogy a régiós vállalatoknak a növekedési, profitnövekedési képessége is érdemben jobb, mint az európai vállalatoknak. Ugye ezt mondtam már, hogy gyakorlatilag sok szempontból pariban tud lenni egy amerikai piaccal, vagy ahol ez a technológiai szektor is azért sokat segít rajta, vagy sokat lök rajta. Tehát, hogy alapvetően ez az, ami miatt, és hogy ezzel együtt ehhez még társul továbbra is. Értelemszerűen ez a kelet-közép-európai régió már nem annyira olcsó, mint egy éve, két éve, tehát ez, amit az orosz-ukrán háború, amikor kipattant, gyakorlatilag azzal együtt lett egy nagyon-nagyon jelentős árazási diszkont itt a régióban, és azért az elmúlt években ez folyamatosan apadt. Ebből a diszkontból még mindig van, tehát hogy ilyen módon még nem zárult be teljesen az olló. Önmagukhoz képest viszont már értelemszerűen nem ez a nagyon-nagyon kifejezetten olcsó kategória, merthogy historikusan egyébként nagyjából ilyen átlagos szinteken vannak az egyes országoknál is az árazási mutatók, de ehhez meg hozzáteszem, hogy nagyon sok helyen máshol Európában, pláne nyugaton, meg a historikus átlagoknál már fölötte vagyunk. Tehát ilyen szempontból is azért van egyfajta lemaradás. Ami igazából a régión belül ugye, ami érdekessé vált itt a választásokat követően, ez ugye a magyar részvénypiac. Azért itt látszik még az, hogy már itt ugye ezzel az elmúlt hónapokban itt is azért ez az árazási lemaradás az elkezdett szűkülni egyébként a magyar részvénypiacnak is, de itt még továbbra is van egy ilyen relatív olcsóság a többiekhez képest. Ugye azt lehet látni, hogy mondjuk a magyar részvénypiacnak ez a kockázati prémiuma az nagyon sokáig igazából egy az egyben mozgott a lengyellel, és nagyjából ezek egy szinten voltak, kéz a kézben járt ez így együtt, és az elmúlt években vélhetően a magyar gazdaságpolitikának a rosszabb megítélése is okozta ezt, de az elmúlt években a magyar kockázati prémium az érdemben a lengyel fölé emelkedett. És még egyszer, ebben is van most már egy konvergencia, de még mindig ő az az, hogyha visszatérnénk a megelőző évekhez, és itt ugye, amit a Győző is említett, ugye itt a hitelesség, a következő félévben is jönnek a potenciálisan magyar, nem tudom, ezt a hitelességet megerősít, remélhetőleg megerősítő tételek. És hogyha ez megtörténik, akkor viszont ugye miért ne mehetne vissza a kockázati prémiumunk oda, ahol a lengyel részvénypiacé, és hogyha ez megtörténne, akkor önmagában ez a fajta átárazódás még azért egy ilyen akár 10-20%-os relatív árfolyamszinten vagy indexszintű felülteljesítést azért tudna hozni magával. És itt még nem is beszéltünk arról, hogyha eurókonvergencia van, és elkezdünk hozamoldalon az eurós hozamokhoz közelíteni, akkor nyilván az meg még, de nyilván ez egy hosszabb folyamatról beszélünk, de hogyha megyünk.
Gede Balázs: Mint ahogy azok a kilátások, és ha esetleg orosz-ukrán békekötés jön, akkor nyilván ez a régiónak lehet egy felhajtóerő, de az is egy olyan támadó dolog, ami nehéz.
Sándor Dávid: Alapvetően igen, tehát ez tovább csökkentheti az elvárt hozamokat részvényoldalon, ami viszont szintén egy további fejtékelődési potenciált tud még jelenteni a következő időszakra.
Gede Balázs: Világos. A végén egy picit akkor csináljunk egy ilyen összegzést, meg egy kitekintést mondjuk, hogy a következő befektetési kitekintőig mire érdemes figyelni, fókuszálni, mik azok a fő pontok, amik akár a makrofronton vagy a piaci oldalról érdemes figyelnünk?
Eppich Győző: Hát én azt gondolom, hogy makro oldalról nyilván érdemes nagyon az inflációs folyamatokra fókuszálni, hiszen igazából ezek fogják meghatározni azt, hogy a jegybankok milyen irányba tudják majd vinni a jövőben a monetáris politikájukat. Talán ez az egyik legfontosabb, hát illetve természetesen az, hogy vajon tényleg lesz egy tartós megoldás erre a Hormuzi-szoros helyzetre, mert nyilván ez sok mindent felborítana, hogyha újra kezdődne a háború. Én azt gondolom, hogy rövid távon ezekre érdemes leginkább figyelni, de természetesen minden olyan makroadatra, és egyébként nyilván ez különösen az USA-ra igaz, hiszen a Fednek kettős mandátuma van, tehát ami ugye az amerikai növekedés erősségét cáfolhatja vagy támaszthatja alá. Azért eddig úgy tűnik, hogy az amerikai növekedés elég jól alakul. Úgyhogy én nem gondolom azt, hogy a fednek emiatt kéne, hogy fájjon a feje, ellenben az inflációs folyamatok, ahogy említettem, ott sokkal több probléma van. De természetesen, hogyha lehalna a munkaerőpiac, vagy nem tudom, valami nagyon rossz makrohírek jönnének, az megint átrajzolhatja a kamatvárakozásokat?
Sándor Dávid: Hát itt a következő időszakban, ami a félvezetőgyártók oldalán látunk azért már némi túlfűtöttséget, még azzal együtt is, hogy továbbra is keresletes a piac, kicsit távolabbra nézünk, akkor egyelőre a fundamentumok rendben valónak tűnnek, de hogy azért jelentősebb túlfűtöttséget lehet érzékelni. Itt én egyébként ezzel kapcsolatban a koreai piacra figyelnék, mert aztán ott koncentrálódik minden, ami ezzel kapcsolatos, tehát ott tényleg van egy nagyon erős lakossági láz is már a koreai piacon, a koreai piac nagyon koncentrált. Itt elsősorban ilyen memóriachipgyártók oldalán, tehát alapvetően valahogy én ezt figyelném, hogyha ott egy ilyen törést látunk, és az elmúlt napokban már volt egy ilyen jelentősebb 10%-os esés, ami szerintem már egy ilyen odafigyelendő kategória, de hogy az lehet ez a kanális a szénbányában ebben a sztoriban, de hogy a túlfűtöttség miatt, most nyilván mi negyedévről negyedévre dolgozunk, a túlfűtöttség miatt egyelőre így a félvezetőgyártók esetében ott inkább egy ilyen profitrealizálást csinálnánk, és arra számítanánk, hogy inkább szélesedik az emelkedők köre a piacon, és akkor ennek az egyik haszonélvezője lehet többek között ez a kelet-közép-európai részvénypiac. Mi ugye a feltörekvőkön belül, mivel ott is azért nagy a technológiai koncentráltság, ott inkább az indiai, vagy inkább a latin-amerikai régióra figyelnénk, mint részvénypiacok, merthogy ott látnánk lehetőségeket. Egy dolgot azért továbbra is, ami azért egy ilyen érdekes helyzet a részvénypiacon, hogy van egy nagyon erős profitnövekedésünk, ami valószínű így lesz egyébként a következő pár negyedévben is. Ez ad egy erős támaszt a részvénypiacnak, hogy közben azért látszanak ilyen fellegek is a fejünk felett, vagy a részvénypiac felett a következő időszakban. Te is említetted, nem tértem ki rá, de azért gyakorlatilag a technológiai szektorban egész sok szereplő elkezdett IPO-zni, ugye egy Openai még valószínű előttünk van, egy Antropic valószínű előttünk van. Ugye már lement egy Spacex IPO, itt az elmúlt Google tőkét vont be. Tehát az látszik, hogy azért a nagy techcégeknek egyébként a szabad készpénztermelési kapacitásuk az gyakorlatilag most lement nullába, tehát látszik, hogy nekik vagy tőkeoldalon vagy hiteloldalon kell forrást bevonniuk ahhoz, hogy fenn tudják tartani ezeket a nagy infrastrukturális beruházásaikat AI oldalon, és itt úgy látszik, hogy ez egyrészt egy elszívóerő a tőkepiac számára, másrészt meg nyilván, hogyha a nagy cégek IPO-znak, meg részvényeket bocsátanak ki, akkor azért ez mindig egyfajta ilyen figyelmeztető jel. Merthogy nyilván miért csinálják ezt, mert jó árazások vannak, valószínű szerintük a részvénypiacon is meg tudják csinálni. És hogyha viszont jó árazások vannak a részvénypiacon, és van egy új jegybankelnök, aki legalábbis most rövid távon én úgy értelmezem, hogy azért mégiscsak egy ilyen héja jelmezbe öltözött galamb.
Gede Balázs: Igen, hirtelen beugrott.
Sándor Dávid: Igen, de hogy amíg ez a jelmez rajta van, addig viszont ez könnyen tud még egy ilyen alapvetően magasan árazott részvénypiacra kockázatokat hozni, pláne úgy, hogy IPO-k vannak, mennyiségek.
Eppich Győző: Itt csak annyival egészítem ki ezt a jelmezes történetet. Tehát én azt gondolom, és ez is jól jellemző, hogy a részvénypiac mennyire ilyen, csak a nagyon jó hírekre, tehát hogyha valami félig teli, meg félig üres, akkor biztos, hogy a félig telit látja meg. Tehát én azt gondolom, hogy Kevin Walsh első fellépéséből igazából ők azért látják most bele inkább a héjább verzióját, mert hogy nem lett annyira galamb, mint amennyire várták volna.
Gede Balázs: Világos. Oké, hát nagyon szépen köszönöm, nagyon izgi mindig ezt a befektetési kitekintőt csinálni, jó sok mindent átnézünk makrótól a piacokig mindent az égvilágon. Köszönöm szépen nektek. A beszélgetőpartnereim voltak Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ vezetője, új vezetője, és Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset elemzési osztályának vezetője. Én pedig Gede Balázs voltam, köszönöm a megtisztelő figyelmet, viszontlátásra, viszonthallásra!
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek