Olaj helyett: Meglepő eszközök a befektetői radaron
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Befektetői dilemmák bizonytalan időkben – mit áraz most a piac?
Rekordokat döntögetnek a részvénypiacok – miközben geopolitikai feszültség, emelkedő infláció és jegybanki bizonytalanság árnyékolja be a képet. Mi mozgatja valójában a befektetőket? Mikor válik a kivárás a legnagyobb kockázattá, mit várhatunk a Fed élén beköszönő új elnöktől – és mit jelent mindez egy magyar megtakarító portfóliójára nézve?
Erősödő forint, csökkenő hozamok: Befektetői szemmel a magyar választások után
A piacok egyértelmű üzenetet olvastak ki a választási eredményekből: stabil, transzparens, Európa-orientált és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika körvonalazódik. De mit áraz már a piac, és hol maradhat tér a további felértékelődésre?
Az olajpiac látszólag csábítónak tűnhet, de a strukturális kilátások egyelőre nem indokolják, hogy hosszú távon erre tegyenek a befektetők. De hol van akkor az igazi lehetőség? Például az agráriumban!
Erről is beszélgetett Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési Osztályának vezetője és Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője. Az epizódban szó esik a hosszú lejáratú kötvényekről, a geopolitikai aktualitásokról, illetve arról is, miért fog emelkedni a keménysajtok piaca a közeljövőben.
A beszélgetést 2026. május 20-án rögzítettük.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is:
Olaj helyett: Meglepő eszközök a befektetői radaron
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. Aháttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntöm önöket az OTP Global Markets Podcast következő epizódjában, ahol beszélgetni fogunk kötvénypiacokról, a kötvénypiacok fellázadásáról, de természetesen téma lesz ismét Amerika, Irán, Hormuzi-szoros, olaj, tehát egy kis geopolitikával is fűszerezzük a mondandónkat, természetesen részvénypiacokra is kitérünk, és a legvégén lesz egy nagyon érdekes extra kis topik. Dinnyés Istvántól, aki a beszélgető partnerem lesz, ő az Adisory osztálynak a vezetője, jómagam pedig Sándor Dávid a Multi-Asset elemzési csapatot vezettem az OTP-ben.
Kezdjük a kötvénypiacokkal, az most talán a legérdekesebb, ugyanis múlt héten kijött két, a várakozásoknál magasabb inflációs adat is áprilisból. Itt az egyik a fogyasztói árak volt Amerikában, a másik pedig a termelői árindex, ezek szintén egyrészt vállalkozások felettiek lettek, másrészt pedig ismét egy ilyen gyorsuló inflatórikus pálya irányába mutatnak. És hát úgy tűnik, hogy ez, meg aztán lehet, hogy közben volt itt más is, de hogy ez azért betette a kaput a kötvénypiaci befektetőknek, és elindult egy ilyen kötvényeladási hullám, ami azt jelenti, és akkor kezdjük egy picit távolabbról a talán Japánban, mert itt, ahol szintén laza a költségvetési politika, monetáris politikával együtt gyakorlatilag közel 30 éves csúcsra emelkedett a 10 éves kötvényhozam, az ilyen 2,8%-os szint. Amerikában 4,7%-ra emelkedett a 10 éves kötvényhozam, ami szintén magas szintnek számít, voltunk már itt, de magas. Ami ijesztőbb, ez a 30 éves kötvénynek a hozama, az 5,2% volt a csúcs itt a napokban, ez gyakorlatilag egy 20 éve nem látott szint. Közelebb jövünk Európába, azért itt is azt látjuk, hogy olyan 15 év körüli csúcsokon vagyunk, németeknél 3,2% a 10 éves kötvényhozam. Itt nincs ilyen drasztikus, az elmúlt napokban látott fölfele kör, de hát azért azt kell, hogy mondjuk, hogy bizony a kötvénypiac az feszült. Mitől feszült? Miért feszült?
Dinnyés István: Hát nyilván, amit említettél is, ugye szerintem az infláció, amit mondtál, az volt az egyik negatív faktora, ami egyértelműen megemelte a hozamszinteket, ugye nyilván a hozamszintek megemelkednek, akkor a kötvények ára az leesik. És hát ez volt a főmozgató rugó talán, de ami szerintem itt kifejezetten érdekes ez mellett, hogy nem csak a nominális hozamok emelkedtek meg, hanem a reálhozamok is. Tehát, hogy infláción túl is volt egyfajta emelkedése a hozamoknak. És ez az, ami egy kicsit azért nekem ilyen félelmetesnek tűnik, mert ugye régóta beszélünk arról, hogy általánosan egyébként nagyok az államadósságok, és hogy mindig felmerül az ember fejében, hogy a piac meddig hajlandó ezt meg milyen hozamokon finanszírozni, és ez sok országban azért egy nagyon kritikus kérdés, és ugye már az Egyesült Államokban is az egyik legfontosabb kérdés. És ebben a vetületben nagyon kíváncsi leszek, hogy ezeken a szinteken egyébként mi lesz a reakció. Mi lesz a reakció egy részéről a piacokon, meg egyébként az amerikai jegybanknál, a vezetésnél, tehát azt láthattuk korábban, amikor ezekhez a szintekhez körülbelül közelebb került az elmúlt években az amerikai hosszú hozamszint, akkor azért a vezetés próbál tenni lépéseket, hogy ezeket azért lejjebb szorítsa. Korábban ugye ezek voltak azok a pontok, ahol Trump is kifarolt, például olyan intézkedésekből, amelyek hosszabb távon ugye a hozamszinteket nyomták fel. Most egy nagy kérdés ugye, hogy mit tud csinálni. Mert ugye itt van az inflatórikus oldalon értelemszerűen két dolog van, ami problémás. Egyrészről nagyon sok költségvetési támogatás érkezett az elmúlt években az amerikai piacra, és ennek nyilván volt egy ilyen hatása, és hát most meg itt van ugye a szoros lezárása, ami adja magát, és erről majd beszélünk még később, meg már beszéltünk róla korábban, hogy itt ez nagyon komolyan továbbgyűrűzhet többfajta termékbe ez a fajta áremelkedés, amit a szoros generál. És itt egy nagy kérdés, hogy tud-e valamit csinálni a Trump, mert ugye már hetek óta halljuk ezt, hogy béke lesz, és megnyílik a szoros, de hogy nem igazán látunk ebben előrelépést.
Sándor Dávid: Igen, szerintem itt az nekem, ami egy picit ijesztő itt a kötvényhozamnak az emelkedése, az egyébként, hogy mondjam, többféleképpen is lehet nézni. Egyrészt nézheted úgy, hogy mondjuk a hosszú kötvényhozam azért emelkedik, merthogy a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban lehetünk optimistábbak. És hogyha erről van szó, akkor igazából a részvénypiacra nézve az nem is feltétlen kell, hogy annyira egy ilyen negatív helyzetet teremtsen. Itt viszont azért a mostani esetben én azt látom, vagy legalábbis azt lehet látni, hogy ez az úgynevezett, csúnya szóval, ez a term premium, ami szintén az elmúlt hónapokban úgy szemmel látható módon elkezdett emelkedni. Ez gyakorlatilag az, hogy a befektetők elvárnak valamekkora prémiumot azért, hogyha hosszabb időre, mondjuk 10 évre kölcsönadják a pénzüket az államnak, és ilyen módon kötvénybe befektetnek, ezért valamekkora prémiumot várnak el. És ez a csúnya szóval ez a tömbprémium, amiről beszélünk, és igazából itt a tömbprémium emelkedését láthatjuk. Tehát ami viszont alapvetően összefüggésben lehet azzal, persze több mindennel is összefüggésben lehet, de szerintem itt bejöhet az a kérdés, hogy azért mégiscsak van egy jegybankelnök váltás az USA-ban, és úgy igazából könnyen lehet, hogy ezt a fajta bizonytalanságot, ezt az extra bizonytalanságot kezdte el ilyen módon árazni a piac. És hogyha erről van szó, akkor én azt gondolom, hogy ez egyébként részvénypiaci szempontból nem egy üdvözlendő helyzet vagy kimenetel azzal együtt, hogy mondjuk az elmúlt egy-két napban már egyébként azt is lehetett látni, hogy a kötvénypiaci volatilitás is elkezdett emelkedni, tehát az ingadozása a kötvénypiacnak az megnőtt, ez is egyfajta bizonytalanságra utal, és igazából szerintem a piac, amit nem szeret, az a bizonytalanság, az biztos, hogy nem szereti. Tehát ilyen módon továbbra is azért ez egy ilyen részvénypiacra nézve egy.
Dinnyés István: Abszolút. Még azt is behoznám egyébként, hogy bár ugye a részvénypiacok csúcsokon vannak, nagyon jól néznek ki az indexek, de ezt egy nagyon szűk szegmens húzta, és egyébként ha a teljes amerikai gazdaságra nézünk, azért messze nem ennyire fényes a helyzet. Kicsit most kitérnék, múlt évben nagyon sokan beszéltek erről a K-alakú gazdaságról, hogy a gazdaságnak, főleg az USA-ban, de ez más országokban is igaz, csak egy nagyon szűk szegmens az, ami jól teljesít, és az alsó szegmens, hogy a kánok az alsó szárában pedig csomóan szenvednek, és ez az átlagembert is jelentheti, meg jelenti is sokszor, hogy ő viszont nem él annyira jól, mint ahogy adott esetben mondjuk a részvénypiac mutatná. Tehát akik nem tudtak nagyon részesedni a részvénypiaci emelkedésből, azok nem feltétlenül vannak annyira jó helyzetben. És azért is hoztam be ide ezt, mert értelemszerűen erre még rájön egy infláció, még nagyobb hozamok lesznek, akkor ezt a réteget ezt még tovább fogja sújtani. Múlt évben, mondom, ez egy ilyen nagyon hot topik volt, ez a K-alakú gazdaság, gondoltam is, hogy ennek valamiféle pike lesz, és pont, hogy ezek a részvények fognak majd talán idén emelkedni. Aztán végül is a pike volt, csak nem ezért, hanem bejött ez a Hormuzi-szoros is, inkább oda terelődött a figyelem. Na de a lényeg, ami lényeg, hogy én azt vártam volna egyébként, ha nem jön ez a szorosos probléma, hogy a Trump ugye majd fókuszálni fog erre a rétegre, és ugye, hogy pont jönnek az évközi választások, majd megsegíti őket akár újabb költségvetési stimulussal, mert akkoriban még úgy tűnt, hogy egyébként a hozamszintek is mérséklődnek, és az infláció is mérséklődik. De most egyébként így ezt nem nagyon fogja tudni meglépni, és mondom, ez a rétegnél meg azt lehet látni, hogy alapvetően ugye ezek a hitelkártya használatok új csúcsokon vannak, ezek az adóvisszatérítések, amik eddig segítették őket, azok lassan elfogynak. Tehát, hogy összességében fogynak ki azok a tartalékok, amiből igazából a fogyasztást húzták, és ez is egy negatív faktor. Tehát amit mondasz, hogy egyrészről nyilván minden részvényre van ennek egy negatív hatása, de közben az általános gazdaságra is egyébként egy olyan pillanatban fog nehezedni, amikor bár a részvénypiacok csúcsokon vannak, nem feltétlenül van annyira a célos helyzetben.
Sándor Dávid: Na jó, de ez alapvetően azt jelenti, hogy a hosszú kötvényhozamok helyett, vagy a hosszú kötvénykitettségek helyett inkább a rövid irányba mozdulnék, látva ezt a környezetet. Ugye amiről beszéltünk, ugye a Wall Streeten van egy ilyen mantra, hogyha egy új jegybankelnök érkezik, akkor a piac szereti megtesztelni, és itt az új Agybanka elnök a piac által inkább egy ilyen galambnak várt, tehát monetáris lazítás irányába elkötelezett embernek tűnik. Ugye nem véletlenül választotta ki őt Donald Trump, aki alacsonyabb kamatokat akar látni. Tehát, hogy igazából itt valószínűleg meglesz a tesztje ennek, és lehet, hogy részben ezt is látjuk.
Dinnyés István: Szerintem ezt látjuk már, tehát aki már azért egy painfaktor lejátszódott azoknál, akik hosszú kötvényt tartanak, ettől függetlenül még én sem látom antraktívnak a szinteket, de mondom, még egyszer nagyon kíváncsi leszek, hogy tud-e bármit is csinálni az amerikai vezetés, hogyha mondjuk visszateszteli a 10 éves, még előző csúcsokat.
Sándor Dávid: Na jó, de itt mi a TACO? Tehát ugye arról beszéltél, hogy korábban is ez jogos, amikor az amerikai 10 éves hozam elért ilyen szintekre, akkor ott alapvetően befektetési szempontból inkább lehetőség nyílt, merthogy olyan lépéseket tettek, amivel hűtötték a kedélyeket. És ugye most is ott vagyunk, most is azért látszik a feszültség, volatilitásban is, hozamban is egy éles fölfele kör van. Viszont közben van ugye ez a hormuzi helyzet, ami szintén szerepet játszik ebben az egész mixben, ahol viszont nehezen képzelhető el, mivel ugye az egy kétszereplős.
Dinnyés István: Igen, hát ugye ezt vezettem fel az elején, hogy jó, magam nem látok ilyet, de hogy az nem azt jelenti, hogy nem te leszel valami ilyesmi, csak hogy most ezért mondtam, hogy most nem lépnék be, ha látnék egy ilyet, és az egy megjátszható dolog lenne, akkor egyébként lehet, hogy arra már érdemes lenne spekulálni, nem látok ilyet, tehát hogy teljesen jogos, amit mondtál, hogy egyelőre óvatosságra intő nagyon a helyzet, és ugye a részvénypiacok igazából még esni sem kezdtek el igazán ezekre a hírekre, csak egy minimális korrekció volt, tehát ebben a vetületben ez mindenképp igaz, de hogy az is igaz, amit mondtam, hogy ezek olyan szintek, amik fájnak. Nem tudom, lehet, hogy nincs rá megoldás, és akkor ebből lesz valamiféle nagyobb visszaesés, akár a piacokon gazdaságot, tehát problémákat fog okozni, meglátjuk, de hogy itt mindenképp kíváncsi leszek rá, hogy ezeken a szinteken megpróbálkoznak-e valamivel. Trumpnak ez a béketárgyalás esetleg gyorsabb fokozatba kapcsol, bár még egyszer ezt én magam mondtam az előző adásokban, hogy nem látom azt, hogy ez egy könnyen feloldható konfliktus lenne, és ez továbbra is igaz.
Sándor Dávid: Alapvetően ugye én azt látnám egyébként, csak hogy mondtad a részvénypiacot, tehát hogy azért itt az a helyzet, hogy a hosszú kötvényhozam megy felfele, ami az elmondottak alapján szerintem inkább egy kockázat a részvénypiacra nézve, és ugye majd erről is fogunk beszélni, azért az elmúlt időszakban én azt láttam, és kifejezetten azért van egy-két szektor, ahol ugye kijött azért ez a BOFA felmérés is, tehát hogy egy viszonylag túlzsúfoltnak mondható, tehát hogy nagyon nagy tőkeáttételes pozíciókkal kezdték el megjátszani, itt nyilván mondjuk a félvezetők talán, ami így ezek között is így fölhozható. Tehát azért van egyfajta túltöltöttség pozícionáltsági szempontból legalábbis.
Dinnyés István: Abszolút, igen. Legutóbb, mikor beszéltünk a félvezetőkről, még onnan emelkedtek óriásit, és már akkor is azért volt bennük egy emelkedés, és amit mondasz, hogy nagyon sokan erre összpontosítanak, és maga a retail, tehát a kisbefektetők is nagyon nagy pozíciókat vállaltak belőle opciós oldalon, mindenféle oldalon, úgyhogy ez nagyon óvatosságra int. Ami szerintem itt még bocsáss meg, csak egy gondolat, hogy itt ami egy fontos dolog lehet még, hogy ugye szerintem sokan vártok arra, hogy esetleg volt ugye ez az amerikai-kínai találkozó, és hogy esetleg ott majd feloldódhat ez a szoros kérdés abban a vetületben, hogy majd a kínaiak besegítenek, akik talán nagyon nyomást tudnak gyakorolni Iránra. És ugye ez abszolút nem, tehát egyetértettek abban a kínai elnökkel a Trumpék, hogy ezt így kellene megcsinálni, és hogy ne szedjen ott díjat az irániak, ne szedjenek a szoroson díjat, meg hogy meg kell nyitniuk, de hogy semmi komolyabb döntés, vagy segítség, vagy bármi ilyesmi nem esett ki végül is ebből a találkozóból. Szerintem ez a piacnak az optimizmusát is egyébként kicsit ronthatta, és ez egyébként könnyen lehet, hogy ez azért megjelenik, el is kezdett már megjelenni szerintem eszközökben. Tehát, hogy ez is rájátszhatott arra, hogy akkor igen, tényleg valós ez az infláció, és akkor viszont nem túl jó, hogyha kötvényeim vannak olajban ugyanúgy, ami eddig ugye azért, hát mondjuk azt, hogy egyfajta ilyen beszűkülés zajlik az árfolyamában, és hogy igazából könnyen lehet, hogy fölfelé tör ki, hogyha nem oldódik fel ez a szoros probléma. Tehát, hogy ezek szerintem a befektetőknél, akik ebben azért bíztak, hogy esetleg itt lehet valami, ugye ez most elpárolgott ez a lehetőség, és ez mindenképpen egy negatív faktor, és ugyanígy a részvénypiaci oldalon is ez igaz. Tehát ugye volt ezekben a félvezetőkben valóban egy óriási lehetőség abban a vetületben, hogy nagyon jó eredményeket tettek közzé, és erre mondhattad azt, hogy jó, akkor engem nem érdekel a szoros, mert talán még úgyis fel fog oldódni. És viszont ez nekem elpárolgott a lehetősége. Tehát szerintem ez is egy plusz faktor az mellett, hogy itt azért most könnyedén korrekció jöhet.
Sándor Dávid: Tehát ugye ezek már azért ilyen realizáló szintek ezekben a feldolgozásokban.
Dinnyés István: Szerintem abszolút, ez egészen biztos.
Sándor Dávid: Egy dologra térjünk még vissza, mert nyilván akkor közben viszont az ember úgy keresné a lehetőséget, mert mégis eddig azt mondtuk, hogy a hosszú kötvény helyett inkább a rövid kötvény, az eddig sztárolt akár félvezetőkben is inkább azt gondolnánk, hogy jöhet egy megállós és inkább realizálósak ezek a szintek, de hát akkor nyilván az ember meg keresi, hogy hol van a lehetőség. Itt a Hormuz kapcsán nekem kicsit az a félelmem, hogy ott kezdünk átszaladni már azon a ponton, amikor már nehezen visszafordítható, legalábbis egy ilyen olajármozgást tekintve ez az egész helyzet, merthogy nyilván itt logisztikai átfutási idők vannak, hónapos átfutási idők, amíg a tankerek A-ból elmennek B-be. Időközben a stratégiai olajkészletek, gázolaj, benzinkészletek, ezek elég kemény mértékben apadnak. Most ugye az API-nak volt a heti olajkészlet becslése az USA-ból, ott nem is tudom, 9 millió hordós csökkenés volt a várt 3-4 millióval szemben, tehát nagyon durván fogynak a készletek. A legtöbb, amit látok, így a nagy bankok azt mondják, hogy azért így a nyárra nagyjából nyár közepe, augusztusra érhetünk el olyan szintekre, amikor ezekből a készletekből annyira le fognak fogyni, hogy még marad belőlük, de hogy onnantól kezdve azért már ilyen kritikusabbnak mondható szinteket elérjük. Nyilván első körben itt ugye a kerozin kitett ennek az egésznek, de egyébként a dízelre is, ugye augusztusra, meg gázolajra is augusztusra mondják, hogy elérjük azokat a viszonylag alacsonynak mondható készletszinteket, ahol úgy egyébként szükség lesz arra, hogy keresleti oldalon is legyen további visszafojtás, vagy visszafogó erő, merthogy egész egyszerűen nem lesz megfelelő mennyiség. És ugye itt jön be ez a, csak hogy akkor ezt lezárjam, tehát itt jön be az a képbe, hogy igazából egy ilyen helyzetben azért továbbra is én azt gondolnám, hogy látható a valószínűsége, nagy a valószínűsége annak, hogy az olajár fog még továbbmenni ezekről a szintekről, mert úgy tudjuk igazából a keresletet visszafogni. És itt viszont bejön az IMF, aki meg azt mondja, hogy oké, gyerekek, de ha fölmegyünk 120-ig, akkor Morgan Stanley, nem is tudom, valamelyik nagy ház 150-et mond, de hogy ez a 120-150-es zónába, hogyha belemegyünk, akkor ott viszont már akár egy ilyen recessziós irányú gazdasági forgatókönyv is előjön ebből a helyzetből.
Dinnyés István: Igen, hát eddig ezzel a tartalékok felszabadításával, meg alternatív útvonalakkal így jobban menedzselték szerintem ezt a helyzetet, mint ahogy eleinte vártuk, de hogy ez igazából csak eltolta ezt a problémát. Én is ezt látom, hogy most igazából, ha tényleg nem sikerül semmi előrelépés, akkor nagyon könnyedén lehet egy nagyon gyors ütemű és egy viszonylag nagy emelkedés az olaj árában megint. Úgyhogy ebben van kockázat.
Sándor Dávid: Na, akkor most én mondok azért egy-két olyan dolgot, ami jó tud lenni, mert egy picit azért arról beszélünk, hogy itt megyünk bele picit egy ilyen stagflációszerű kimenetelbe, meg hozamemelkedéssel tarkított kötvényhozam emelkedéssel tarkított kimenetelben. Azért jellemzően az ilyen periódusokban egyébként van tényleg egy olyan szektor, ami nagyon nem bírja ezt a környezetet, az egyébként ezek a rejtek, vagy ezek az ingatlanos cégek, amik a tőzsdén forognak, ők ilyenkor nagyon alulteljesítenek. Az IT-szektort is szokták mondani, mint nagy növekedési szegmens, de hogy alapvetően ott nem látszik egyébként, tehát hogy ott az egy ilyen kettős a helyzet. Most azért, hogy ki van feszítve, most könnyen lehet, hogy ott is van.
Dinnyés István: Ugye annyiban lehet, hogy már korábban az IT szektorra, ugye igaz volt, ez a nagy diration play. Tehát, hogy alapvetően ugye ezek a nagy növekedési cégek úgy működnek, hogy hát, hogyha ilyen vállalatértékelési szempontból közelítem meg őket, hogy ilyen nagyon távoli cashflowkat diszkontálok vissza. Tehát azt várom, hogy ez a jövőben ez a cég majd nagyon j, innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat fog a piacra dobni, de ez még nagyon a jövőben lesz azért növekedési cég, és távoli cashflow-kat kell visszadeszkontálnom. Tehát úgy működik, hogy abban bízok, hogy majd a jövőben ez egy profitabilis cég lesz, és hogyha igen, egy ilyen környezetbe belemegyünk, ahol viszont emelkednek a hozamok, akkor itt is ezzel a hozamszinten kellene visszadiszkontálnom, tehát hogy lényegében ebben az esetben ezek a növekedési cégek nem a legjobb választások, mert hogy a távoli pénznek igazából sokkal nagyobb a költsége ebben az esetben. Lehet ezt így is nézni, meg másképp is, de mindegy, ez szerintem így az alapvető megközelítés. És hát ugye annyiban az utóbbi időben azért ezek a nagy cégek nagyon sok cashen ültek, ami egyébként most már nem biztos, hogy igaz, és ez a sok cash miatt amúgy még jól is jött nekik. Tehát nem volt igaz rájuk, erre az amerikai tech szektorra, hogy ez egy óriási plain lenne, amit mondtam, mert ott volt nekik is a mérlegükön ez a rengeteg pénz, és még igazából jól is jött nekik, hogy ott kamatozott nekik magasabb hozamszinteken. Viszont mostanában pont ez miatt az AI-boom miatt ezeknek egy nagyon jelentős részét egyrészről elköltötték, és a másik oldalon pedig, akik most úgy igazán húzták az IT-t, még ugye ezek a félvezetők voltak, szerintem ezekre is igaz az viszont, hogy ez is inkább ez egy duration play, tehát hogy egy hosszabb távú, nagyon pozitív jövőkép van most beárazva.
Sándor Dávid: Na, ami a nyertese egyébként szektorszinten ezeknek a helyzeteknek, az jellemzően az energiaszektor. Tehát hogyha itt tényleg arról beszélünk, hogy az olajár az tud még fölfele menni, akkor alapvetően ezek az olajkitermelő vállalatok, azok vélhetően ezzel együtt mennek, és ezt mutatta a múlt is, hogy ez egészen jól korrelál egy ilyen helyzettel. Vannak azért szerintem a nyersanyagszektoron belül még más playek is, és a múltkor már beszéltél róla, és azóta is egyébként kifejezetten így ígéretesen néznek ki. Ugye ez gyakorlatilag ezek az agrár commodityk, búzakukorica, cukor, szerintem erről is beszéljünk egy picit, mert igazából az olajban azért az olaj már sokat jött föl, tehát hogy ott azért kevésbé lehet azt mondani rá, hogy egy ilyen aszimmetrikus trade lenne, tehát ott nagyon fókuszban van, nagyon sakkozgatja mindenki a kimeneteleket, tehát ott azért az upside is van, de van downside is benne.
Dinnyés István: Abszolút. Pont azt mondanám az olajra, hogy aki nagyon ügyes kereskedő, megköveti a piacokat, tud stoppolni, belépni, kilépni, annak egyébként az olajban lehet fölfelé próbálkoznia, de hogy az már egy jóval kockázatosabb trade, mert ha itt mégis valahogy a derült égből jönne egy béke, az azért nagyot tudna esni.
Sándor Dávid: Így van. Viszont van olyan, gyakorlatilag erre rácsatlakozó sztori, ahol viszont inkább aszimmetrikusnak tűnik a történet.
Dinnyés István: Igen, igen, merthogy alapvetően ezek a gabonák egyébként is elgondolkodtatóak voltak már éve enélkül a sztori nélkül is, hogy emelkedni fognak, mert ott vannak olyan időjárás tényezők is, amelyek ebbe az irányba mutathatnak, és ez miatt is egy érdekes dolog volt, hogy még erre jött rá ez a szorosos kérdés. Tehát ugye maga az alap dolog az volt, amire legutóbb felvázoltam, ez főleg a kukoricára igaz, de amúgy más terményekre is, amelyeknek ilyen műtrágya igényesek, hogy a szoros lezárása miatt ugye a műtrágyaárak megemelkedtek, sokan nem gyártanak, stb. És viszont ennek köszönhetően ugye vetési időszak van, több helyen vagy volt, és ugye azt látják a gazdák, hogy hát, hogy ilyen műtrágyaárak mellett nem fognak annyit vetni, vagy ha vetnek, nem is biztos, hogy tudnak annyi műtrágyát használni. Tehát, hogy mindenképpen egy szegényesebb periódus következhet majd a mostani aratásból. Azt kell látni hozzá, hogy ugye ez a búzapiac is olyan, hogy ez majd a jövőben fog megtörténni. Tehát most például Európában bőven van gabona, tehát a tartalékokból elvannak a gazdák, de hogy más földrészeken nem feltétlenül igaz ez. És hogyha az viszont mindenhol igaz, hogy emelkedtek a műtrágyaárak, tehát az már Amerikában is érződik annak ellenére, hogy ott nem feltétlenül van ilyen földgáz probléma, stb. De hogy ugye ez egy világpiaci dolog, hogy emelkedtek a műtrágyaárak, és ezt az ottani gazdák is ugyanúgy érzik. És ennek megfelelően ugye, amit mondtam, hogy nem éri meg most nagyon például kukoricát vetni, és ebből ez következhetne, hogy ugye felmegy az áruk. De ami még itt van, hogy lesz egy ilyen időjárási jelenség is, ez a Super El Nino, legalábbis ezt várják most nagyon sokan. És ez azt fogja várhatóan eredményezni, hogy lesz olyan rész a bolygón, ahol alapvetően ez egy csapadékos dolgot jelent majd például Észak-Amerikában, de a világ legtöbb részén, ilyen kritikus helyeken, Délkelet-Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában óriási szárazság várható, és ott egyébként a készletek itt sincsenek nagyon magas szinteken, tehát erre még rájön ez, hogy ez szoros probléma, tehát ez mindenképp azt vetíti előre, hogy itt a gabonaárakban lesz egy komoly emelkedés. Úgyhogy nem néz ki jól a kép, és továbbra is azt gondolnám, hogy ez miatt itt további áremelkedések várhatóak. Amiről egyébként múltkor nem beszéltünk, de még mindenképp ide kapcsolnám, hogyha ilyen agrárpiaci esetleges trade ötletek, vagy pusztán áremelkedésekről beszélünk, mert az is érdekes, hogy a gabona mellett egyébként a cukor az, amit így sokan várnak, hogy emelkedhet, és az is egyébként nincs túl magas szinteken. Tehát ahogy mondta, hogy azt hittem, hogy metrikus play lehet fölfelé, még itt is látok egy ilyet. Ugye cukor hogy jön ide? Hát ez is a szoros kapcsán, ugye, amit mondtál te is, hogy ugye emelkednek az olajárak mindenhol, ennek következtében a benzinárak is, és ugye több ország van, ahol bioüzemanyagokat kevernek a benzin mellé. Például Indiába is, ahol egyébként az olajfelhasználás nagy része importálva van. A törvények elő van írva, hogy a benzinbe mennyit kevernek bele, és ezt egyébként talán emelni is fogják. Na és ez a helyzet, ugye nyilván ez a bibliai műanyag, ez az etanol, ez úgy működik, hogy azt valamivel elő kell állítani, és például Brazíliában ugye cukornádból állítják elő, és náluk a legegyszerűbb nagyon gyorsan átállni. Tehát a Brazíliában azt látják, hogy fú, megemelkedett az etanol iránt a kereslet, mert ugye ebből most világszerte többet kevernek üzemanyagok mellé, akkor szépen átállítják magukat gyorsan, és cukorgyártásról etanolgyártásra állnak át. És ugye ennek a folyamatait már látjuk is, és ennek ugye az lesz a végső következménye, hogy viszont cukorból kevesebb kerül gyártásra, előállításra, és ennek megfelelően ugye ennek is nagyon gyorsan felmehet az ára. Itt is egyébként, mondom ezt látom, hogy egy technikai kép is arra utal, hogy ugye volt egy nagyobb visszaesés, ebből egy bázisépítés, és nagyon könnyen, hogyha még egyszer nem lesz felnyitva a szoros, és még inkább ebbe az irányba mozdul a világ, hogy etanol, akkor itt is lehet egy erősebb áremelkedés a cukor piacán.
Sándor Dávid: Az a helyzet, hogy van egy német cég, akinek ez lehet, hogy jól fog jönni, ez a Südzucker nevű vállalat. A bevételeinek egyébként a jelentősebb részét, majdnem a felét egyébként cukorgyártásból, lehet, hogy nem a gyártás a legjobb szó erre, de hogy cukor előállításából nyeri, ők cukorrépából készítik és nyerik ki és állítják elő egyébként tisztítva, feldolgozva a cukrot, és hogyha most értelemszerűen, hogyha arról beszélünk, hogyha a cukor ára az elkezd szépen viselkedni, akkor azért azt kell látni, hogy az elmúlt 10-15 évben ezekkel a fölfelé ívelő cukorciklusokkal egész szépen mozgott együtt ez a papír, és technikailag egyébként most is ilyen érdekes képet fest, és alapvetően egy ilyen stabil cash flow termelő cég az, aki például lehet, hogy egy ilyen hullámot tök jól meg tudna lovagolni. Viszonylag kicsi a közkézhányada, tehát hogy nagyjából 25 százalékos közkézhányaddal fut a vállalat, és egyébként sem beszélünk egy nagyméretű vállalatról, tehát azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy ezek alapvetően ilyen kockázati elemek ebben a sztoriban, de hogy igazából egy ilyen alapvetően cukorvezérelt módon tud működni ez a részvény legalábbis. És hát most itt beszéltél, még egy témát behozunk, ez lehet, hogy már nagyon ilyen picit ez a dirtybb vonal, kicsit félve is hoznám be, de hogy azért itt mégiscsak beszélünk erről, vagy az agrártermékekről beszélünk arról, hogy az időjárás is egyre szélsőségesebbé válik, hogy az egész visszamegy oda, hogy azért továbbra is van egy globális felmelegedésünk, és az elmúlt években akármennyire is tagadja Donald Trump az adatok azért azt mutatják, hogy ugye már az ipari forradalom előtti évekhez képest azért már van egy ilyen másfél fokos felmelegedés, ami egyébként picinek tűnik, de soknak számít, tehát arra elég, hogy egyre szélsőségesebbé tegye az időjárás, szárazságok, túlzott esőzések, áradások, és a többi, és a többi, ami alapvetően kihat egyébként így az agrártermékek piacára is, de hogy inkább azért hozom be, és hát nyilván itt jön be az egyik része, majd ez a megújuló vonal, ahol azért nagyon szép felfutás van, de hogy a másik részét is behoznám, hogy sajnos viszont azért van egy ilyen negatív olvasata is talán ennek a Hormuzi helyzetnek, merthogy igazából ugye India és Kína, akik ugye a szén felhasználást dominálják, és ahol egyébként évről évre továbbra is enyhe mértékben de nő a szén felhasználása. Ők úgy alapvetően inkább azt látják valószínűleg ebből a helyzetből, meg lehet, hogy egyéb ázsiai országok is, hogy gyakorlatilag az energiafüggetlenségüknek a megalapozása az ilyenfajta stabilitás létrehozásához, bizony ugye a szén is továbbra is.
Dinnyés István: A szénáram már az elején elkezdett emelkedni, amikor le is zárták, tehát mindenki azonnal nyilván azokhoz a tartalékokhoz nyúlt, amiből ki tudja húzni ezt a periódust, úgyhogy ezt én is láttam. Meg amit mondtál a megújulók, tehát hogy alapvetően annak ellenére, hogy itt is egy növekedési szegmensről beszélünk, és most hosszú emelkedés után lehet, hogy ezek is azért veszélyeztetve vannak valamennyire, hogyha tényleg jön egy részvénypiaci korrekció, de strukturálisa, nagyon meg lett erősítve a trend, mert az egy dolog igen, amit mondtál, hogy környezetvédelmi szükség is van rájuk, de hogy az is egy mindenképp egy független, teljesen totálisan független energiaforrást biztosít számodra, ami adott esetben az egész évben rendelkezésedre áll, és nem tudja senki elzárni.
Sándor Dávid: Igen. Pláne ugye Európa, ahol még egyszer az energiabiztonság szempontjából ez nagyon fontos, mert hogy igazából mi nem rendelkezünk olyan mennyiségű saját.
Dinnyés István: Mondjuk teszem hozzá, hogy volt még egy hír, ami majd rátérek mindjárt, hogy miért lehet itt érdekes, hogy ugye az OPEC-ből kilépett az Egyesült Arab Emírségek. És ugye miért lépett ki? Ugye az OPEC, ugye a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete azért jött létre, hogy ne piacon ne legyen ilyen óriási versengés, köztük nagy versengés van, próbálják egymástól megszerezni a piaci részesedést, akkor az olaj árát lenyomják, így viszont megállapodnak értelemszerűen egy árban, vagyis egy szintben, hogy kb. mennyit termelnek ki, és akkor így tudják kontrollálni végül is az olajpiacát. De hát ennek a szervezetnek ugye a két talán legfajsúlyosabb tagja, az pont ugye a Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. És most ugye az egyik legfajsúlyosabb tag mondta azt, hogy hát köszöni szépen, ő akkor mostantól egyedül végezné ezt tovább, ezt a kitermelést, tehát nem kívánt a szervezetből több iránymutatást elfogadni. És ugye ez azért egy ilyen érdekes sztori, mert most ugye erről beszélünk, hogy szűkös az olaj, de hogyha itt kilép egy ilyen fajsúlyos tag a szervezetből, akkor ez azt jelentheti, hogy viszont későbbiekben nagyon komoly, akár piaci verseny is indulhat meg. Tehát klasszikusan általában ez egy tök érdekes dolog, hogy ezek a szűkösségek, amikor szükség van valamiből, ha egyszer elmúlik általában, utána meg pont, hogy nagyon sok lesz abból, ami szűkös, mert ugye itt mindenki elkezd akkor alkalmazkodni a helyzethez, történnek ilyen fordulatok, és utána szűkösség után általában jön egy óriási pont, hogy többlet. Nyilván mi messze vagyunk, de egyébként ez is egy ilyen érdekes dolog, hogy most folyamatosan erről beszélünk, és vannak itt stratégiailag abszolút igazolható dolgok, mert ettől függetlenül, hogyha le is megy az olajára, biztos, hogy mindenki fog arra gondolni, hogy legközebb ilyen ne fordulhasson elő, és szükség van a megújulókra, az alternatív forrásokra, de hogy egyébként hosszabb távon, nem is annyira hosszabb távon, tényleg ha feloldódik egyszer ez a probléma, ez arra mutat, hogy könnyen lehet, hogy egyébként nagyon nagy olajelesés lesz pont azután, hogy egyszerűen nagyon magasra felszúr.
Sándor Dávid: Na jó, hát akkor itt megint ugye oda érünk ki, hogy gyakorlatilag ebben a helyzetben, ahol továbbra is tartunk attól, hogy az olajár ne adj isten fölfele megy ki, mert egyszerűen a készletszintek leapadnak, és hogy erre az útra van determinálva úgymond az olaj ára. Tehát, hogy ez továbbra is egy felfele kockázat benne, de ugye látszik egy olyan helyzet is, hogy ha még itt hirtelen minden föloldódna, megoldódna, akkor is kialakulna egy ilyen hirtelen ellátva lesz olajjal a piac, nyilván időben később, de hogy alapvetően ez teremt benne egy olyan helyzetet, hogy az olajban nem látunk egy olyan lehetőséget, hogy most erre így befektetőként ráugranánk. Ugye erre szerintem jól fogalmaztál, azt mondtad, hogy trading jelleggel, tehát aki tud akár rövidebb távon ki-belépni adott pozíciókba, ott lehet értelme ebben gondolkozni, de hosszabb távon strukturálisabb szempontból nem feltétel játszanánk ezt. Sokkal inkább az agrártermékek piacán, ahol viszont látszik egy ilyen aszimmetrikus helyzet, befektetési lehetőség, kukoricabúza, erről már korábban volt szó, azóta is egyébként szépen mozognak, és ugye a cukor még az, ami egy műtrágya miatt, meg egyéb dolgok miatt érdekes.
Dinnyés István: Van még egy termék, amit említettél az elején, amivel behozom majd, de ez nem annyira tréding jellegű, csak nekem egy érdekes hír volt, mert ugye sokat beszéltünk itt ilyen fogyasztáscsökkentő gyógyszerekről már az elmúlt adásokban, mert ez egy óriási megatrendén nőtte ki magát, hogy ezekkel a szerekkel az ember csökkentheti az étvágyát, és akkor viszonylag gyorsan lefuthat. De azt is már egyszer mondtam, hogy ennek ugye most már annyira használják ezeket, hogy egyéb ilyen áttétes következményei vannak, befektető oldalon is nagyon sokan ilyen terápiákat adnak mellé, hogy hogyan étkezz, edzőteremben például adnak erre tanfolyamokat, hogy miféle gyakorlatokat végez, hogyha ilyen szereket tesz. Tehát, hogy üzleti modelleket építenek rá gyakorlatilag erre. De hogy most nem is ilyen üzleti modellt hoznék be, hanem az egy nagyon érdekes dolog, hogy ugye ez miatt, hogy ezek az emberek, akik ezt használják, jóval kevesebb kalóriát visznek be, ugye elkezdenek fogyni. De hát nem csak zsírból fogynak, hanem izomból is, és ez miatt egyre többen elkezdtek ilyen táplálékkiegészítőként ilyen tejsavófehérjét szedni, mert ez gyorsan felszívódik, és ugye megőrzi az izomzatukat. Viszont nem tudom, te tudod-e, hogy ez a tejsavó fehérje miből áll erő, ez a sajtkészítésnek a mellékterméke, tehát 10 liter tejből igazából körülbelül 1 kilogramm sajt készül, és 9 liter ilyen tejsavó fehérje marad utána. Na de, ami a lényeg itt, hogy nem minden sajt egyforma. Vannak olyan sajtok, amelyeket jóval gyorsabban elő lehet állítani, meg vannak olyanok, amiket hoz több év is, amíg előáll, és értelemszerűen most azt lehet látni a piacon, hogy erre a tejsavófejre akkora kereslet van, hogy az összes nagyobb gyár kezd átállni arra, hogy ezt a tejsavófehérjére összpontosít, és nem olyan sajtokat kezd gyártani, amelyeknek akár több év az elkészítési folyamata, nem olyanokat, amelyik akár egy év alatt megvan, vagy rövidebb idő alatt megvan, ugye ezek jellemzően az ilyen lágy sajtok, tehát mozzarella, stb. Tehát érdekes, tehát alapvetően nagyon-nagyon úgy tűnik, hogy ezeknek a klasszikus kemény sajtoknak az ára az vélhetően fel fog menni. Erre is egyébként lehetne trédelni, tehát nagyon régen, amikor még próbáltam, meg csináltam ilyen trendkövető modelleket, ugye sajtra is van határidő, és akkor azt is néztem, de amúgy nem likvid, tehát ezt nem javasolnám senkinek, mert vannak ilyen minőségi kemény sajtok, külön meg lehet venni határidőn, meg lehet másfajtákat is venni, de hogy itt nem is ez a lényeg, ez inkább csak egy ilyen színes érdekesség, hogy aki szereti a kemény sajtokat, a jó áron még lehetséges, hogy.
Sándor Dávid: Ementáli, trappista?
Dinnyés István: Igen, igen. Most érdemes a cheddarból bevásárolni belőle.
Sándor Dávid: Nagyszerű, bár azt hittem, már arra fogsz kilyukadni, hogy ugye a sajthoz tej kell, a tejhez tehén kell, a tehénhez takarmány.
Dinnyés István: Egyébként ebbe már nem akarok belemenni.
Sándor Dávid: És akkor ott megint a gabonáknál vagyunk, megint az agrárkitettségnél vagyunk.
Dinnyés István: A marhára.
Sándor Dávid: Minden út oda.
Dinnyés István: A marhára is megy föl egyébként, úgyhogy az a baj, hogy tényleg általános élelmiszerinflációról beszélhetünk jelenleg, nagyon úgy tűnik.
Sándor Dávid: Hát akkor nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. Volt ma szó arról, hogy a hosszú kötvények helyett inkább rövid kötvények irányába lehet érdemes mozdulni. Volt arról szó, hogy az olajárban még látunk fölfele kockázatot, és ezt meg lehet akár trading jelleggel lovagolni, de hogy inkább ilyen aszimmetrikus befektetési lehetőség, most talán inkább agrártermékekben, búzakukorica és a cukorról volt szó, amit elhoztunk a mai adásban, és a legvégén még a kemény sajt versus lágy sajt küzdelemben is Dinnyés István kollégám hozott egy érdekességet, jómagam pedig Sándor Dávid voltam. Köszönjük szépen.
Dinnyés István: Köszönjük.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
Szakértőink