Befektetői dilemmák bizonytalan időkben – mit áraz most a piac?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Rekordokat döntögetnek a részvénypiacok – miközben geopolitikai feszültség, emelkedő infláció és jegybanki bizonytalanság árnyékolja be a képet. Mi mozgatja valójában a befektetőket? Mikor válik a kivárás a legnagyobb kockázattá, mit várhatunk a Fed élén beköszönő új elnöktől – és mit jelent mindez egy magyar megtakarító portfóliójára nézve?
Ezekről beszélgetett Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója és Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője.
A beszélgetést 2026. május 5-én rögzítettük.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Befektetői dilemmák bizonytalan időkben – mit áraz most a piac?
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Kopányi Szabolcs: Sziasztok! Köszöntöm az OTP Global Markets videós podcastjának nézőit és hallgatóit. Én Kopányi Szabolcs vagyok, az OTP portfóliókezelési vezetője. Mai beszélgetésünkön a részvénypiac erejével fogunk foglalkozni az iráni konfliktus hátterében. Fogunk beszélni inflációról, jegybanki válaszokról, Fedről, Jerome Powellről, Kevin Washról és mindezek hatásáról és következményeiről a megtakarítók portfólióira.
A mai beszélgetésben partnerem, kollégám Sághy Balázs portfóliókezelő lesz. Szia Balázs!
Sághy Balázs: Szia Szabolcs!
Kopányi Szabolcs: Hát kezdjük azzal, hogy a részvénypiacok rendkívül jól teljesítenek, a háború előtti csúcsokat döntögetik, miközben mindenhol csak azt látjuk, hogy az iráni konfliktus szélesedik, az olajárak szárnyalnak, ellátási problémák merülnek föl. Mi történik itt?
Sághy Balázs: Sok a probléma a világban, és valószínűleg nem érdekel elegeket ez a sok probléma. Nyilvánvalóan messzemenő hatásai lesznek ezeknek az eseményeknek. Iráni háború ugye a legkiemelkedőbb geopolitikai esemény, ami történelmi tapasztalatok alapján is inflatórikus hatású lesz, várhatóan átalakítja a termelési folyamatokat, ellátási lánc problémákat okozhat. Rendkívül széles körű hatásai lehetnek, de most úgy tűnik, hogy a befektetők ignorálják ezeket a nehezen is előrejelezhető, belátható következményeket. Az olajár kilőtt, az egekben van, viszont a többi eszközosztály, mintha mi se történt volna, szinte mintha mi se történt volna, továbbra is szárnyal, és különösen az amerikai részvénypiac történelmi csúcsok irányába indult. A fő indexek csúcsokat döntenek, ami nagyon-nagyon meglepő azoknak a befektetőknek, akik kicsit érzik azt, hogy itt mi következhet.
Kopányi Szabolcs: De ebben az lehet, hogy itt a befektetők benéznek valamit, nem foglalkoznak a valós veszéllyel, mondjuk nem tudom, van olyan, hogy az ember beül az autóba és nem kapcsolja be a biztonsági övet, megy vele egy pár kilométert és semmi baj nem történik, erről van szó? Vagy arról van szó, hogy van egy reális várakozás, hogy megoldódik ez a konfliktus. Vagy emögött van valós valami, vagy csak, ahogy mondtad, ignorálják a veszélyt?
Sághy Balázs: Remény van, remény ott van, persze, hogy megoldódik, hogy a végén Donald Trump köt egy jó dealt az iráni vezetéssel és rövid távon lezárul ez az egész. Hát ennek a realitása nagyon-nagyon kérdéses. Én úgy gondolom, hogy sokan úgy vannak vele, túl sokan úgy vannak vele, hogy ez az egész ügy, ez tőlünk független, ez rám nem lesz hatással. Nagyon jó példa volt, amit hoztál. Az autóban nem kötjük be a biztonsági övet, nem baj, mert úgy se kerülünk balesetbe.
Kopányi Szabolcs: Ha megyek 3 kilométert, akkor lehet, hogy nem, de azért nyilván hosszú távon azért nem az a racionális magatartás, ha valaki nem használja a biztonsági övet, és nyilván senkit se bátorítanánk erre, de valahol énnekem az a meglepő ebben a helyzetben, hogy azért amikor kitört ez a konfliktus, akkor azt láttuk, hogy úgyis megoldódik pár nap alatt. Úgyis a Trump meg fog állapodni, és akkor megoldódik minden probléma. A hírek arról jöttek, hogy szétlőttek minden iráni bázist, és akkor ki lehet kiáltani a békét, vagy tovább lehet lépni. És most meg azt látjuk, teltek a hetek egymás után, és azt látjuk, hogy végül is semmi megoldás, a tárgyalások igazából sok eredményt nem hoztak. Nagyon kérdéses a feleknek a motivációja a megegyezésre. Ugye Iránnak is a jelentések szerint a katonai potenciálnak több mint a fele azért még elérhető, tehát van elég rakétájuk, drónjuk, satöbbi, satöbbi, tudnak problémát okozni. Egy kicsit meglátták azt, hogy milyen könnyű kifektetni az egész világgazdaságot, és lehet, hogy Trump meg akar egyezni, szerintem mondjuk ő már hajlana a megegyezésre, de nagy kérdés, hogy oké, de akkor az iráni oldal mit tesz? Ő is megegyezésre próbál törekedni, vagy talán nem. És nyilván az, hogy most az egész nukleáris kérdést próbálják szétválasztani a Hormuzi-szoros lezárásától. Hát ez is mindenfele mutat, csak a béke irányába nem, mert nyilván, hogyha az lesz a tűzszünetnek az eredménye, hogy a Hormuzi-szoroson haladhat forgalom, de a nukleáris programról semmi, akkor végül is mit értünk el?
Sághy Balázs: Igen, miért késlekedik szerinted a megoldás, mert senkinek se jó egyik.
Kopányi Szabolcs: Hát de mi a megoldás? Szerintem ott van a gond, hogy sokan hiszik azt, hogy attól még, mert az ösztönzők biztosítottak, és ugye az az érdeke, nem tudom, Trumpnak, hogy jönnek az időközi választások, és ha nem fognak megállapodni, akkor elszáll a benzinár, ami egyébként történik, tehát ez real time megfigyelhető, ez már van, hogy hát ezt nem lehet, úgyse fogja ezt továbbvinni. De akkor mit fog csinálni? És meg kell majd állapodni egy olyan iráni vezetéssel, hát ahol borzasztóan nehéz lesz megállapodnia, és azt hiszem, idézhetem Tardos Gergő kollégánkat, aki mondta, hogy hát ugye ez az iráni vezető, akinek a bombatámadásban a feleségét, a gyerekét, a mindenkiét ugye kilőtték. Hát ott nem tudom, hogy mi lesz a kompromisszumos készség.
Sághy Balázs: De hogyha ennyire patthelyzet van, akkor szerinted, kicsit visszadobom a kérdést, szerinted miért nem érdekli a piacokat, vagy miért tűnik úgy, hogy nem érdekli a befektetők nagy részét, és hogy fordulhat elő ez, hogy rekord közelében vannak az irányadó indexek?
Kopányi Szabolcs: Ez mindig egy jó kérdés, de szerintem a kulcs az mindig az időtáv. És azt is azért látni kell, hogy bizonyos szereplőknek, és megint visszautalnék erre a biztonsági öves példára, elég a 3 kilométer. Tehát aki arra játszik, hogy valamilyen stratégiát követ, és neki az számít, hogy egy hét alatt mi a tőzsdei teljesítmény, hát ott marhára tök mindegy, hogy most lesz megoldás, vagy nem lesz megoldás. Nyilván amire mi fókuszálni próbálunk, azok a hosszú távú hatások. Persze van egy csomó rövid távú lehetőség, amit le lehet trédelni, ha valaki elég gyors és ügyes, jó ütemérzéke van, de nyilván a nagy kérdés az az, hogy a hosszú távon ez mit fog hozni, a portfóliókat, a megtakarító portfóliót ugye hogy érinti? Kell félni az inflációtól?
Az már látszik ugye, hogy az infláció emelkedik sok helyen a világban, de kérdés az, hogy mikor, tehát beszélhetünk-e adott esetben többről is, van-e több hatás is. Mit gondolsz?
Sághy Balázs: Nyilvánvalóan van több hatás, és igen, azok, akik hosszabb távon gondolkodnak, azok kénytelenek foglalkozni mindenféle járulékos hatásokkal. Viszont kimaradhatunk-e ebből a trendből fölfelé trendből? Mi a rövid, mi a hosszú táv? Szerintem ez egy nagyon nagy kérdés, mert hogyha a rövid táv az egy év vagy két év, akkor nem biztos, hogy megtehetjük azt befektetőként, hogy kimaradunk a trendből, kimaradunk az éppen uralkodó gondolatkörből, divatból, hogyha úgy tetszik, hogyha divatnak tekinthető a hyperscalerek vásárlása, mert tagadhatatlanul egyébként a nagy technológiai cégek húzzák fölfelé ezeket az indexeket. Az új gazdaság, mesterséges intelligencia, technológiai, sztratoszférikus fejlődés, és ebből az egészből kimaradhatunk-e félelemből, hogy igazából erre is nyilvánvalóan erre a világra, erre a sok újdonságra is elkerülhetetlenül hatással lesz egy ilyen háborús helyzet, ha máson keresztül nem, akkor az adatközpontok energiaigényén keresztül. Tehát mi az egyensúlyt befektetőként szerintem ezt érdemes mérlegelni, és napról napra a rövid és hosszú távot belőni, hogy igen, ma mit csináljunk egy hét múlva, mit csináljunk egy hónap múlva, és egyébként mi a nagy kép, és merrefelé haladunk. Mindenkinek lehet igaza a végén.
Kopányi Szabolcs: Így van, és nagyon jó, én is ebben maximálisan egyetértek, hogy mindenkinek lehet igaza, és igazából a vérmérséklettől, kockázati preferenciáktól függ, hogy kinek éppen mi a komfortos, vagy nem komfortos. Amikor azt mondod, hogy kimaradás, ez az egész FOMO-őrület, ha lehet ilyen idegen kifejezéseket használni. Ez egy nagyon érdekes dolog, mert én azt gondolom, hogy van egy olyan általános szemlélet, hogy ha valaki pozíciót vállal a piacokon, na, akkor aztán mindent kell tudnia és minden lehetőséget meg kell játszania, és nem jó kimaradni semmiből. Na most a gyakorlat meg szerintem nagyon sokszor azt mutatja, hogy vannak különféle típusú befektetők, vagy különféle típusú akár befektetési stratégiák, amik elérhetők a megtakarítóknak, és nyilván a trendeknek a megjátszása az elengedhetetlen, mert egy hosszú távú trend az annyit hoz, mint semmi más. Viszont vannak más szemléletek is, ugye értékalapú szemlélet, egy Warren Buffett az gyakorlatilag nem úgy működik, hogy a trendeket úgy akarja megjátszani, mint a retail közeg, hanem sokkal inkább a saját szabályai szerint, és nem véletlenül Warren Buffett az elmúlt három évben már nettó részvény eladó volt, és ugye hatalmas készpénzmennyiséget halmoz föl. Kérdés az, hogy ő most hibázik-e vagy nem. Mit gondolsz erről?
Sághy Balázs: Lehet, hogy nyugdíjba vonult, erről beszélgettünk, mielőtt jöttünk ide, lehet, hogy Warren Buffett egyszerűen nyugdíjas lett, és úgy gondolja, hogy elég sok sikert elért ő a piacon. De az is lehet, hogy nem lát elég értéket a piacon, elég sok értéket képviselő lehetőséget a piacon, és lehet, hogy vár egy nagy visszaesést, amibe szokása szerint egyébként majd bele tud venni. Azért az ő nagy sikerei ezekhez a nagy visszaesésekhez kötődnek, és én úgy gondolom, hogy ő egy optimista alapvetően az amerikai gazdaság a kapitalizmussal kapcsolatban, tehát amikor nagy baj volt 2008 például globális pénzügyi válság, ő akkor kötötte talán a legjobb díjait, vagy a legjobb díjai közül jó néhányat, amikor maximális fájdalom volt a piacon, neki viszont még volt puskapora. És most is lehet, hogy ezt a puskaport halmozza föl.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, igen, de mondjuk ismerünk ilyen befektetőt, nem is kell ennyire híres befektetőt nézni, mint Warren Buffett, aki mondjuk a 2008-as válságban nagyon jó befektetéseket tudott eszközölni. A nagy kérdés szerintem az, hogy ha ő nem lát mondjuk kellő vonzerőt ezekben a piacokban, akkor ugye mi az alternatívája, hogyha nem vesz ezekben részt. Na most azt láttuk, hogy a nulla kamatok korában ez szinte halálos volt, tehát ugye reálhozamban, aki készpénzben ült, az folyamatosan rommá bukta magát, mert valamennyi infláció azért volt, a kötvények meg ugye nullát hoztak, ugye nagyon sok devizában negatív kamatszint volt. De most azt látjuk, hogy a hozamok szárnyalnak, részben talán az iráni konfliktus miatt is, és azt látjuk, hogy mondjuk, ha csak az amerikai piacot nézzük, akkor reálhozamok egészen vonzóak. Tehát mondjuk egy 30 éves reálhozam közel 3 százalék. Na most oké, hogy a részvény az valamennyivel többet hoz átlagosan.
Sághy Balázs: De van alternatíva, az biztos, hogy van alternatíva.
Kopányi Szabolcs: Úgyhogy talán kijelenthetjük azt, hogy Warren Buffet azért nem mondjuk rá, hogy hibázik, hanem az ő befektetési stratégiájában ez tűnik logikusnak.
Sághy Balázs: Igen, és ő megfontolt, de egyébként visszautalva megint a 2008-as helyzetre, azért voltak olyan befektetők, akik nagy nevet szereztek maguknak azzal, hogy előre jelezték a válságot, vagy előre pozícionáltak a válságra, pénzügyi válságra. Nagyon sikeresek lettek nyilván, mert ugye bejött, tényleg volt egy ilyen negatív esemény, viszont ugyanezek a befektetők nem feltétlenül tudták megismételni ugyanezeket a sikereket azóta. Úgyhogy óvatosnak is kell lenni, ők kimaradtak, sőt továbbra is pesszimisták maradtak, és amint jöttek vészjósló jelek, ők igyekeztek jellemzően fölhívni a figyelmet most Michael Burry-re, Nouriel Roubinire gondolok elsősorban.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, de ott azért mondjuk szerintem egy Rubininél is azért a business modell az az, hogy több százezer dollárért előadásokat tart olyanoknak, akik ezt kifizetik, de alapvetően ő ebből tökéletesen megél, és nem kell minden jóslatának bejönnie. Az meg egy tőkepiaci igazság, hogy sokkal több pénzt veszítettek el a befektetők azon, hogy kimaradtak ezekből a bull-trendekből, mint magukban az esésekben. Tehát, hogy a félelem az nagyon drága tud lenni, és ilyenkor tud a piac úgy is emelkedni, ugye ez az úgynevezett Wall of Fear, hogy amikor nagyon sok az aggodalom, de mégis emelkednek a piacok pont azért, mert mindig van a partvonalon elég ember, akit még be lehet szippantani, aki éppen bedobja a törülközőt, hogy hát most már nem érdekel, most már én se akarok kimaradni a szomszédomnak is. Abból lett új autója, hogy nem tudom milyen chipgyártókat vett, akkor most már nekem is járna egy új autó.
Sághy Balázs: Most szerinted ez a helyzet? Vannak emberek a partvonalon folyamatosan, akár az elmúlt két évet nézzük, mondjuk akár a mostani helyzetet, akik még rá tudnak venni.
Kopányi Szabolcs: Hát az biztos, hogy visszamenőleg van, tehát voltak, tehát azt lehet látni, hogy a pozícionáltság az nőtt. Tehát a lakossági, a professzionális befektetők körében egyaránt. Tehát az elmúlt években egy rekord beáramló tőke érkezett ezekbe a piacokba, és hát egyelőre nem látjuk azt, hogy itt ebben érdemi fordulat lenne. Néha van egy-egy beijesztés, ugye ilyen volt a tavalyi áprilisi Trump-tarifák, most ilyen volt ez az iráni történet, a kirobbanása, de hát a befektetői mentalitás az mindig az, hogy meg kell venni az eséseket, egyre kisebb eséseket is. Hát azért azt gondolom, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű, és biztos lesz olyan esés, amit nem kellett volna megvenni, majd utólag meglátjuk.
Sághy Balázs: Kik ezek az új emberek szerinted, akik jöttek folyamatosan és keresték a befektetési lehetőségeket, akik a partvonalról be tudtak ugrani a piacra, és van-e még belőlük olyan, aki még be tud ugrani.
Kopányi Szabolcs: Az látszik, hogy a retail befektetők szerepe nagyon nő. Ugye ez látszik, hogy ilyen volt ez a Gamestop-őrület, ilyen-olyan Redit-listák, hogy egyszerűen az emberek nagyon belelkesednek, és azt gondolom, hogy még akkor is, hogyha ez nem működik a nagy átlagban, az emberek belelkesednek arra, hogy fú, milyen jó lesz nem dolgozni, hanem csak úgy élni abból, hogy klikkelek egy párat, és rommá keresem magam a tőzsdén. Nyilván a becsapó az a történetben, ugye ezek a kereskedő portáloknak ezt kötelező közölniük, hogy mennyi az ügyfeleik között a veszteségarány, és hát ezek ilyen általában ilyen 90%-os bukták, de hát az emberek bíznak magukban. Ugye ez tipikusan az, hogy ha megkérdezed az embereket, hogy most jó vezető autóvezetésre gondolok, akkor a megkérdezett emberek 90%-a azt gondolja, hogy ő jó vezető, vagy akár az átlagnál jobb, ami nyilván egy statisztikai oximoron.
Sághy Balázs: De ha növekszik a gazdaság, van fizetése az embereknek, amit el tudnak pörgetni a piacon, és ez a trend folytatódik, ez így van, akkor igazából nincs nagy gond, és továbbra is a gazdasági növekedéssel, fizetésnövekedésekkel tovább tudják folytatni ezt a tevékenységet és hajtani fölfelé a piacokat, nem?
Kopányi Szabolcs: Hát mondjuk mondod ezt a fizetésnövekedést, pont nemrég láttam egy grafikont a reáljövedelmek alakulásáról, hát az nem néz ki jól. És valahol az infláció az ugye egy nehéz történet, mert először ugye ez látszik most a piacokon is, hogy az első reakció a jegybanki oldalon az, hogy félünk az inflációtól, és elkezdünk adott esetben kamatemelésről beszélni, vagy legalábbis kamatcsökkentéseket kiárazni. Ugye ezt láttuk a Fednél is, meg az ECB-nél is. A kérdés az, hogy ezekre a kínálati sokkokra tud-e a monetáris politika reagálni, vagy egyáltalán kell-e neki reagálni.
Nyilván valahol kell, mert ha vannak másodlagos hatások, akkor azzal kell foglalkozni. És infláció kapcsán azért azt gondolom, hogy komoly probléma van. És azt láttuk, hogy most ha csak Amerikát nézzük, akkor ugye a Covid előtt volt egy 2%-os inflációs cél, ezt néha még alul is lőtte a Fed. 2 százalék alatt volt az infláció nagyon sokáig.
Sághy Balázs: Ez a cél.
Kopányi Szabolcs: Ez a cél. Ez most is ugye ez a cél. A Covid után volt egy pár év, amikor 5%-os átlagos infláció volt. ’23 óta körülbelül 3 százalékos az amerikai infláció, és ugye most is már 3% fölé kúszott, és irány most a 3,5 százalék, sőt, ha az olajár és a benzinár ugye fölmegy, akkor 4 százalék fölötti headline amerikai infláció lehet. Mit tehet a Fed? Kell erre reagálnia, vagy ez mit jelent? 2% a cél, és közel 4% lesz az infláció. És ha megnézzük ezt a Covid előtti összehasonlítást a Covid óta eltelt idővel, hát akkor azt látjuk, hogy itt nagyon nincs elérés közelben ez a 2%-os cél.
Sághy Balázs: Az amerikai jegybanknak kettős mandátuma van, foglalkoztatottság és ugye inflációs cél, ez a 2%-os inflációs cél. Foglalkoztatottsággal talán még ugye nincsenek problémák, úgyhogy valószínűleg az inflációra kellene koncentrálnunk, és akkor a válasz, én úgy gondolnám, hogy ezzel kéne kezdeniük valamit 3 százalékról 3,5 százalékról 2 százalékot ők mandátumuk szerint kellene, hogy célozzák.
Kopányi Szabolcs: Akkor kellene kamatot emelniük?
Sághy Balázs: Hát mandátumuk szerint, és hogyha ők komolyan gondolnák az inflációt, akkor valószínűleg igen.
Kopányi Szabolcs: Egyébként azért érdekes, amit mondasz, mert nagyon szeretem a hosszú távú mozgásokat figyelni, egy kicsit hátralépni ebből a mindennapi adatdömpingből, és megnézni, hogy hosszú távon mi történik. Egy kicsit visszatekinteni időben, és nagyon érdekes, hogy ugye '24 szeptemberében vágott először a Fed, azóta 175 bázispontnyi kamatcsökkentést hajtott végre, és az a helyzet, hogy azóta az amerikai hozamgörbe két évtől fölfelé lévő szakasza, minden lejárat lényegesen feljebb van, mint '24 szeptemberében volt. Ugye jelenleg ez az amerikai kétéves hozam is közel 4%, ugye most az a helyzet állt elő, hogy a Fed által jelölt céltartomány fölött tartózkodik, tehát egy minimális esélyét mutatja a kamatemelésnek, de a hosszú hozamok valami egészen drámai emelkedést mutatnak. Mondjuk a 30 éves hozam, amit ugye említettünk itt a Warren Buffett kapcsán is. Hát ez 5 százalékba belenyalt, és igazából soha nem volt ilyen magas az elmúlt, tehát '24 szeptembere óta eltelt időszakban, és hát nem néz ki jól. Tehát ilyen még nem volt, hogy ennyi kamatcsökkentés hajt végre a Fed és a hosszú hozamok emelkednek, hát akkor valami nem működik, nem?
Sághy Balázs: Úgy tűnik, viszont kicsit visszautalnék a beszélgetésünk elejére, itt számoltunk reálhozamokkal, ugye ezeknek a magas hozamoknak és emelkedő hozamoknak része a reálhozam és része az inflációs várakozás. Hogyha nő az infláció, akkor az a reálhozam, amit számoltunk, 2,5 százalék környéke nyilván különböző lejáratokon és a görbe különböző szakaszain különböző következtetésekre lehet jutni. Biztos, hogy biztos, hogy biztos, hogy egy alternatíva az államkötvény, amikor a várható infláció az ugye nem 2%, lehet, hogy nem is 3, lehet, hogy nem is 3,5%, hanem jóval magasabb, és ez árazódik, árazódik, árazódik szépen lassan be a piacra?
Kopányi Szabolcs: Én ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy persze egyáltalán nem biztos. Viszont azt is látni kell, hogyha az derül ki, hogy az infláció sokkal magasabb lesz, akkor az a reálgazdaságnak nem lesz jó, sőt a részvényeknek sem lesz jó, mert pont a reálcsatornán keresztül a jövedelmeket és a vagyonokat is nagyon meg tudja apasztani az infláció. Hát ezt, ha valaki látta a gyakorlatban, az a magyar megtakarító, aki ugye hát itt ez a ’22-es, ’23-as magas infláció kapcsán ezt lehetett érezni, hogy valaki azt hitte, hogy most nem tudom, van 100 ezer forintom, az milyen jó erre vagy arra. Persze, nagyon jó, csak lehet, hogy kiderült, hogy most már 160 ezer kell ahhoz, hogy megvegyem azt, amit úgy gondoltam, hogy a 100 ezerből fogok megvenni. Tehát egészen átárazódnak a dolgok, és az árszint, ugye az inflációra fókuszálunk mindig, és a jegybanki cél is ugye az infláció, az árszintnek az éves növekedése ugye az mindig egy folyamat, de közben az árszinttel is van egy probléma. Ha csak megint visszautalnék a magyar valóságra, hát nyilván, ha bemegyünk egy étterembe, akkor mennyibe kerül egy akár csak egy napi menü? És mennyibe került mondjuk a Covid előtt. Tehát, hogy én azt gondolom, hogyha az jön ki, amit te gondolsz, akkor ugye ez egy nagy kérdés, hogy akkor most kötvényben van adott esetben túlértékeltség, vagy felelőtlenség, vagy részvényben, vagy akár mindkettőben, vagy több eszközosztályban nyilván. Ezt nem tudjuk.
Sághy Balázs: Igen, igen, de a részvényektől inkább várható, hogy az inflációs trendeket lekövetik, ugye van egy feltételezés, hogy az áremelkedést azt érvényesíteni tudják a cégek, vállalatok a piacon igazából, és sokkal jobban tudnak reagálni egy inflációs környezetbe, ezért a dilemma, amit te említettél és kiemeltél, hogy kötvény vs. részvény. A kötvénynél ugye nincs ilyen mozgástér, árazási mozgástér.
Kopányi Szabolcs: És ha már beszéltünk Fedről, inflációról, akkor említsük meg, hogy J. Powellnek ez volt az utolsó sajtótájékoztatója, beszéde a Fed-döntés után. Mit mondhatunk Powellről? Jó jegybankelnök volt, most nem mintha tőlünk várná a bizonyítványt, de összességében hogy fog ő bekerülni a történelemkönyvekbe?
Sághy Balázs: Szerintem a botrányaira és a konfliktusaira fogunk emlékezni. Donald Trump választotta igazából ki őt, de hát nem követte mindig a trumpi preferenciákat és irányokat. Azért a kamatvágási nyomásnak eléggé jól ellen tudott állni. Donald Trump most az aktuális ciklusában azért elég erőteljesen nyomasztott a Powell, hogy vágni kellene a kamatokat. Donald Trump, mint ingatlanpiaci befektető ezt érti, hogy az alacsony kamatok azok jók, mert alacsony finanszírozási költség és több lehetőség a gazdaságnak és több lehetőség az üzletre, a dealek kötésére, stb. És ezt várta volna a jegybanktól, a jegybank viszont látta az inflációs nyomást, amiről beszélgettünk.
Kopányi Szabolcs: Látta időben, azért egy kicsit ott késlekedett, nem?
Sághy Balázs: Igen, igen, egyébként értem a visszakérdezést.
Kopányi Szabolcs: Akkor volt az átmeneti tranzitori ugye, hogy.
Sághy Balázs: Igen, igen, igen, igen. Tehát nem egy gyorsreagálású jegybank és jegybankelnök, ezt ugye föl lehet róni neki. Viszont ami a meggyőződése volt, azért kiállt. Szóval összességében szerintem a mérleg az pozitív.
Kopányi Szabolcs: Én egyébként nagyon szerettem őt hallgatni. Szerintem nagyon jól érvelt, és bár föl lehet neki róni, hogy ugye amikor az infláció elpattant, akkor azért lehetett látni, hogy komoly probléma van, ott egy kicsit azt szerintem ott benézték, de összességében az, hogy az amerikai gazdaság ilyen erős növekedési profilt mutatott végig, és nem volt recesszió, az azért valahol azt mutatja, hogy jól rakosgatta a lapokat egymás mögé mellé.
Sághy Balázs: És mit várhatunk Kevin Warsh-tól szerinted, az utódjától?
Kopányi Szabolcs: Hát itt nagyon sok a várakozás, hogy a Warsh ugye milyen lesz. Hozzá kell tenni, hogy ugye ő dolgozott együtt a Bessent-tel.
Sághy Balázs: Egy befektetési plakát.
Kopányi Szabolcs: Igen, igen. Meg azért ő az akadémikus körökben is egy jegyzetpali, tehát nem egy no name szereplő, tehát egy komoly neve van a Warsh-nak. Nagy kérdés, hogy mit fog hozni. Sokat cikkeztek arról, hogy milyen véleménye van a jegybanki mérlegről, hogy azt szeretné csökkenteni, mindenféle ilyen jegybanki logikában gondolkodik, hogy hogy kellene működni a jegybanknak, nem is konkrét monetáris politikai lépésekben, hanem egy keretrendszerben, hogy hogy kellene működniük, és szerintem ebben lesz valószínű a legtöbb változás. Az látszik, hogy próbálja csökkenteni a kommunikációt a piaccal, úgy ítéli meg, hogy egy kicsit az zajos, hogy ott mindenki dumál össze-vissza, talán túl sokat, hogy ezek az előrejelzések, a forward guidance-nek a formái, a dotplot, satöbbi, satöbbi, ezek se biztos szerintem, hogy ebben a formában meg fognak maradni. De ez, hogy ez rosszabb lesz vagy jobb, nem tudom, mert az is biztos, hogy idáig se volt feltétlenül se konzisztens, se követhető. Szóval ez mindig egyfajta mutatott is valamit, de hogy ez most segített vagy nem, az nem volt teljesen egyértelmű. Tehát szerintem ez lesz egy nagy különbség, és azt gondolnám, hogy a fő feladat, amivel neki meg kell majd küzdenie, az az egész bizottságnak a széthúzása lesz, mert ugye ne felejtsük el, hogy pont a legutóbbi Fed-döntésen 1992 óta nem volt ennyi széthúzása a bizottságon belül, mint most, tehát nem egy egységes bizottságot vesz át, hanem kellőképp diverz gondolkodású testületet. Kérdés, hogy ezt hogy fogja tudni képviselni, és ennek hogy lehet majd a szószólója.
Sághy Balázs: A megosztottság azért jó is lehetnek, nem? Oszd meg és uralkodj, lehet, hogy így nagyobb a mozgástere, hogy olyan irányba vigye a bizottsági döntést, amilyen irányba neki tetszik. Szerinted egyébként ő Trump embere? Ugye növekedésbarátabb, piacbarátabb.
Kopányi Szabolcs: Én nem szeretem ezt, hogy kinek az embere, ki kinek az embere, mert te mondtad, hogy a Powell is Trump embere volt, és amint az emberek fölveszik a pozíciót, bekerülnek egy Fed elnöki székbe, ott nyilván esküt tesznek, tehát onnantól kezdve van egy keretrendszer, amiben gondolkodniuk kell. Tehát én nem gondolom azt, hogy Kevin Warsh azzal kezdi majd a napját, hogy megnézi az e-mail inboxát, hogy mit írt neki a Trump és mit kell mondania délelőtt, sokkal inkább fölveszi a pozíciót, és onnantól kezdve nekilát annak, amit ő helyesnek tart, és hát mindenképpen egy felkészült pali, tehát ezt nem lehet elvenni tőle.
Sághy Balázs: Tehát hiszel a jegybanki függetlenségben?
Kopányi Szabolcs: Én hiszek a jegybanki függetlenségben, még akkor is, hogyha nyilván ennek a keretei azért nem mindenhol adottak, már csak ugye gazdaságilag se, tehát azt látjuk, hogy jegybanki függetlenség van, de egy idő után a jegybank nem független attól, hogy az egész gazdaságban ugye mi történik. Tehát ugye amikor mindenféle ilyen probléma merül föl, hogy moral hazard, meg akkor a jegybank kiket ment ki, és akkor hogy kell reagálnia erre vagy arra. Nyilván egy nagyon összetett gazdaságban nagyon gyorsan tudnak a dolgok történni. Ugye ez 2008-as válságban is egy vád volt a Feddel szemben, hogy ugye a Wall Streetet kimentette, és ez a Wall Street vs. Main Street, hogy az átlagos utca embere és a bankárok, hogy a bankárokat miért kell kimenteni. Hát az a gond, hogy amikor van egy olyan gazdaság, ahol a bankszektortól nagyon erősen függ a reálgazdaság, ott nem lehet erős rá a gazdaság erős bankszektor nélkül.
Sághy Balázs: Ez egy fals dilemma, abszolút.
Kopányi Szabolcs: Igen, most akkor független vagy nem független. Nyilván a nagy szereplőket kezelni kell, és a nap végén a politikának is be kell szállnia, ahogy egyébként 2008-ban is ez történt, ugye állami tulajdonvásárlásokkal, pénzintézetekben, stb. stb. Ugye meg kellett támogatni az összedőlő rendszert, hogy ne legyen még rosszabb. Nyilván egy pénzügyi válság, az senkinek sem az érdeke. És ezt azt gondolom, hogy 2008-ban nagyon jól megmutatta az akkori jegybankelnök, a Bernanke, hogy nagyon jól összeszedték. Ugye korábban őneki ez volt a szakterülete, tehát ugye a '29-es válságról ő rendkívül sokat tudott már korábban is, tehát ezt tudta alkalmazni.
Sághy Balázs: És ez egy jó átvezetés szerintem a hazai helyzetre, hogy a jegybank és a kormány együttműködése, ez nálunk is érdekes lesz. Szerinted Magyarországon is fog tudni érvényesülni ez az egyrészt jegybanki függetlenség, másrészt ez az együttműködés, ami szükséges ahhoz, hogy igazából működőképes legyen és a lehető legjobb pályára álljon rá mind a növekedés, mind az infláció, mind ugye a kamatszintek. Hogy látod ezt a viszonyt Magyarországon?
Kopányi Szabolcs: Én a magyar helyzet kapcsán is optimista vagyok, és azt gondolom, hogy minden adott ahhoz, hogy a jegybank és a kormány együtt tudjon működni. És itt is arra gondolok, hogy nem feltétlenül jó megcímkézni az embereket, hogy ki honnan jött, vagy ki kinek az embere, vagy ki lehet. Itt nyilván vannak pozíciók, és ha az ember komolyan veszi a munkáját, akkor az elég jól definiált, hogy mit kell tennie.
És azt gondolom, hogy a magyar makro-szempontjából ott lesz egy nagy kérdés nyilván, hogy árfolyamkamat viszonylatban hol tervezik a politikai döntéshozók, ezek a gazdaságpolitikai döntéshozók, hogy hol milyen mixet tartanak inkább kívánatosnak. Az látszik, hogy a választás óta elég erősen felértékelődtek a forinteszközök, bekerült a képbe az euróbevezetés gondolata, és nyilván nagyon sokan gondolkodnak azon, hogy jó, akkor most mire kell felkészülni, és nyilván a megtakarítók portfólióit is ez nagyon érinti, mert nyilván az, hogy most euróban tartsam a befektetéseime, vagy forintba, hát ez is egy nagy kérdés, és azt gondolom, hogy a nap végén ez egy döntés lehet, hogy mennyire akarok a kamatszinten változtatni, csökkenteni, lejjebb hozni, vagy mennyire akarok további ráfelértékelődést hozni a devizában, mert nyilván egy idő után nem biztos, hogy az hatalmas előny.
Ezt láttuk Szlovákia kapcsán, akik ugye túl erős árfolyammal csatlakoztak az euróövezethez, és utána éveken keresztül szenvedtek tőle. Ha lehet választani, én valahogy azt gondolnám, hogy egy mérsékelten gyengébb deviza és sokkal alacsonyabb kamatszint az sokkal előnyösebb a magyar makrónak, egész egyszerűen azért, mert nekünk elég nagy az államadósságunk, annak az adósságterhe, az adósságszolgálat, az ugye a GDP-nek egy jelentős részét teszi ki, tehát tetemes megtakarítás érhető el, ha kevesebbet fizetünk ezért az adósságért. Nyilván ez azt is jelenti, hogy ezeket, így mondjuk az alacsonyabb kamatteherrel felszabaduló forrásokat másra is el lehetne költeni.
Sághy Balázs: Te reálisnak gondolod egyébként, hogy ellenkező irányba lépjen a magyar jegybank, mint az európai jegybank vagy akár a Fed, akiktől ugye inkább emelésre számítunk.
Kopányi Szabolcs: Hát ez egy nagy kérdés, hogy ugye mire számítunk. Ugye azt látjuk, hogy a Fed kapcsán azért nagyjából minimál, tehát az a korrekt fogalmazás talán, hogy nagyobb az esélye az emelésnek, mint a vágásnak, de azért nagy elmozdulást nem számítanak. Az ECB-től elég jelentős szigorításra számítanak, de azt látni kell, hogy az ECB többször követte el azt a hibát, hogy pont egy recesszióba bemenet emelt kamatot, és annak általában elég rossz vége lett. És szerintem pont az iráni konfliktusnál itt ennek nagyon jelentős kockázata van, hogy a megemelkedett energiaköltség az igenis recessziós hatást vált ki.
Sághy Balázs: Stagfláció és esetleg recesszió.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, itt ez egy nagy kérdés. Itt a fő kérdés ugye, hogy milyen időtávon. Lehet, hogy lesz egy-két évig magasabb infláció, utána viszont egy brutál erős keresletrombolás, ami viszont erősen deflatórikus lehet. Nyilván ez itt a nagy kérdés.
Sághy Balázs: És ezzel szemben itt van Magyarországon a megnövekedett bizalom és bizalomépítés. Ugye az euró is azért akárhogy is, nyilván vannak praktikus előnyei is, de egy értékválasztás is egy euró bevezetése, tehát nem csak megéri, nem méri meg kérdése, illetve rövid vagy hosszú távon éri meg a bizalomépítés egy jobb piaci környezetet épít, és hát növeli a gazdasági mozgásteret és növekedési mozgásteret. Tehát ilyen téren viszont lehet, hogy ellentétes irányba mozog Magyarország most, mint a világ nagy része.
Kopányi Szabolcs: Hát van egy nagyon erős lokál sztori, ez biztos. Ez biztos, de így szép az élet, és hát így lehetünk mi is igazi kétkarú közgazdászok, hogy mondunk is valamit, meg azt is mondjuk, hogy azért nem is biztos, hogy minden úgy fog történni. Köszönöm Balázs, nagyon élveztem ezt a beszélgetést.
A nézőknek meg a hallgatóknak meg a figyelmet köszönöm. Ez az OTP Global Markets videós podcastja volt, ahol átbeszéltük a tőkepiaci aktualitásokat, a részvénypiac erejét, ami különösen annak fényében meglepő, hogy az iráni konfliktus az nem úgy tűnik, mintha a megoldás felé haladna. Beszéltünk inflációról, jegybanki aktualitásokról, minden oldalon némi magyar makróról, és arról is, hogy ezek hogyan érintik a megtakarítók portfólióit. Partnerem Sághy Balázs az OTP Portfóliókezelője volt, én pedig Kopányi Szabolcs voltam, az OTP Portfóliókezelési vezetője.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek